Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! M Munkája — kifogástalan AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 236. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. október 6., péntek Kötelesség... Az ivádi Dózsa Termelő­szövetkezet tagjai 400 má- I zsa burgonya értékesítésére ! kötöttek szerződést az ál- | lammal. Miután burgonya- ; termelési tervüket sikerrel > teljesítették, a termelőszö- | vetkezet tagsága úgy dön­tött, hogy a szerződést 100 mázsával túlteljesítik. Ha­sonlóan túlteljesítették szer­ződésben vállalt kötelezett­ségeiket a karácsondi Dózsa Tsz tagjai és a vámosgyörki termelőszövetkezet is. Tet­ték ezt azért, mert ezekben a termelőszövetkezetekben — és van még jó néhány hozzájuk hasonló — meg­értették, hogy nemcsak vár­ni valójuk van az államtól, hanem adni valójuk is. Bármelyik termelőszövet­kezetünkben, ha csupán az elmúlt két esztendő fejlődé­séről készítenek is mérle­get, mindenben, amit eddig elértek, megtalálják a mun­kások önzetlen segítségét. A munkásosztály nem csu­pán akkor segítette a dol­gozó parasztságot, amikor I a nehéz döntés előtt állt, nemcsak azzal, hogy meg­magyarázták, milyen jövő áll a szövetkezeti paraszt­ság előtt, t Ott volt a segít­ségre kész munkás akkor is, amikor az első gazdasági nehézségekkel küszködtek a | közös gazdaság tagjai. Me- ; gyénkben nem egy gazdasá­gi épületet munkások épí- I tettek fel két kezükkel, — I szabad idejükben, társadal- j mi munkában. S a megye termelőszövetkezeteiben is szántanak, dolgoznak olyan gépek, amelyeket a munká- | sok terven félül készítettek, vagy az állam más iparágak beruházásainak csökkenté­sével biztosított külföldrőL Természetes a«, hogy ezek után a termelőszövet­kezetek olyan feladatáról is kell beszélnünk, amely egy­ben kötelesség is: a munká­sok, az ország lakossága számára biztosítaniuk kell az élelmet. Sajnos, nem egy termelőszövetkezetünkben megfeledkeztek erről, é nemhogy terven felül nem adnak át élelmiszert, de több helyen még a szerző désben vállalt kötelezettsé­geknek sem tesznek eleget. Egyik-másik helyen — Bo- donyban, Pétervásárán — a szűk közösség látszólagos előnyére, a népgazdaság terhére spekulálni próbál­nak. Ügy gondolkoznak, fél­reteszik a szerződésben le­kötött termést is, és majd a tavaszon, amikor nehe­zebbé válik a lakosság ellá­tása, drágább áron adják el. Igaz, a szövetkezet talán < pillanatnyilag előnyhöz jut ilyen üzlettel, de ebben az esetben jogosan tesszük fel a kérdést: mi lenne ezekben a termelőszövetkezetekben a helyzet, ha a gépállomás ) megvonná tőlük segítségét a legnagyobb munkák ide­jén, ha akkor kapnának építőanyagot készülő istálló­jukhoz, amikor már min­denki másnak előbb teljesí­tették az igényét. Természetesen ilyen dol­gokról szó sincs. Államunk, s a munkások maguk is, ott, ahol csak szükség van rá, segít a termelőszövetkeze­tek munkájának könnyíté­sében. De természetes az, hogy cserében azt várják — és joggal —, hogy a terme­lőszövetkezetek is részesei legyenek a problémák meg­oldásának, megtegyenek mindent, ami tőlük telik. Segítsenek abban, hogy a városok munkásasszonyai­nak ne legyen gond a bur­gonya beszerzése. 4 falusi dolgozók társasutazásairól tanácskoztak Egerben A falusi dolgozók bei- és külföldi társasutazásának szer­vezéséről tanácskoztak tegnap Egerben a tömegszervezetek, valamint az IBUSZ képviselői. A falusi dolgozók részéről egy­re nagyobb igény mutatkozik a társasutazásokra s ezt kíván­ja elősegíteni az Idegenforgal­mi Hivatal s az IBUSZ Igaz­gatósága azzal, hogy a tömeg- és társadalmi szervezetek se­gítségével az őszi-téli, vala­mint tavaszi hónapokban na­gyobb szabású kirándulásoka+, utazásokat szervez a falusi la­kosság számára. Az értekezle­ten részt vett Tóth György, az MSZMP megyei bizottsága agit.-prop. osztályának munka­társa is, aki ismertette a tár­sadalmi és tömegszervezetek, valamint az IBUSZ Igazgató­sága közös felhívását a falusi dolgozók bél- és külföldi tár­sasutazásának szervezéséről. MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ ★ EGY HÓNAP MÚLTÁN ★ FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETI HÍRADÓ ★ G. Martinov: 22« NAP ŰRHAJÓN ★ Weidinger László: RENDKlVÜLI-E SZÁRAZ IDŐJÁRÁSUNK? ★ HÍREK ★ SPORT B minisztertanács ülése A kormány csütörtökön ülést tartott Meghallgatta és jóvá­hagyta a honvédemi miniszter jelentését azokról az intézkedé­sekről, amelyek a jelen nem­zetközi helyzetben az ország védelmi képességiének növelé­sére, népünk békés alkotó munkája védelmére szüksége­sek. A kormány jóváhagyta, hogy a honvédelmi miniszter az 1960. évi IV. — a honvédelemről szó­ló —• törvény 24. §-nak 1. be­kezdése alapján az ez év őszén második szolgálati évüket be­töltő, sorállományú katonákat a magyar néphadsereg kötelé­kében ideiglenesen visszatartja. A minisztertanács a Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztésére határozatot hozott a szocialis­ta munkaverseny irányításért. 1, a termelési tanácskozásokról és a versenyszervezésről, vala­mint a munkaversenyben élen­járó dolgozók és vállalatok ki­tüntetéséről és jutalmazásáról. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Tíz éve dolgozik a Tarnaszentmiklósi Gépállomáson Birinyi Károly szerelő. Mun­káját az eltelt 10 év alatt kifogástalanul végezte, a gépállomás vezetői, az erőgépek veze­tői megbecsülték, mert mindig példamutatóan, becsületesen elvégezte a reá bízott felada­tokat. Jó munkája elismeréséül többször kapott jutalmat, a legutóbbi termelési értekezle­ten is 400 forint pénzjutalomban részesítették kiváló szorgalmáért. Képünkön éppen az R—9-es traktor javításával foglalkozik a „gépek orvosa”: Birinyi Károly szerelő. (Foto: Kiss Béla.) Húr együttesen végzik az ősziek vetését a gyöngyöshalászi tsz-tagok Az elmúlt napokban adtunk hírt arról, hogy egyesült a gyöngyöshalászi Kossuth és Petőfi termelőszövetkezetek tagsága. Az alakuló, illetve egyesülési közgyűlésen úgy határoztak a szövetkezeti ta­gok, hogy ez év végén még külön tartják meg a zárszám­adási közgyűléseket és a kö­zös munkát 1962 január else­jétől kezdődően végzik majd együttesen. Határozatot hoztak továbbá arra is, hogy az ez évi őszi mezőgazdasági feladatokat: szántást, vetést napjainkban együttesen végzik már el a gyöngyöshalászi Győzelem Tsz tagjai. Az idén 750 hold őszi kalászos vetését tervezik, ami­hez a talajt már előkészítet­ték, sőt 70 holdon földbe is juttatták a magot. Elhatározásuk szerint októ­ber 20-ra minden őszi vetési munkát elvégeznek. Történelmi kihívás Ezzel a címmel tart előadást a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági versenyé­ről október 12-én délután hat órai kezdettel Schillinger At­tila, a Heves megyei Népmű­velési Tanácsadó vezetője az egri Városi Művelődési Ház ifjúsági klubjában. Az elő­adást filmvetítés követi. Erősödő kubai—magyar irodalmi kapcsolatok- A HATVANI vasútállo­más dolgozói 1,2 órával csök­kentették a tehervagonok tar­tózkodási idejét. Ezáltal 668 ezer kocsival többet tudnak közlekedtetni. Új, közös magyar-román földtani kutatási eredmény Azonos erő hozta létre Európa hegységeit a Balkántól a Pireneusokig — Nyolcmillió éves vándorlás után is pontosan érkeztek a „randevúra" a tízlábú rákok Szerdán délután a Magyar Földtani Társulat és az Aka­démiai Földtani Bizottság kö­zös vitaülésén ifjabb dr. Du- dich Endre geológus ismertet­te Mészáros Miklós kandidá­tussal, a kolozsvári Babes— Bolyai Tudományegyetem földtani tanszékének docensé­vel együtt végzett kutatásait, eredményeit. Céljuk annak a folyamatnak a vizsgálata volt, amely a földtörténeti újkor hajnalán, mintegy hatvanmillió évvel ez­előtt kezdődött meg és máig is felismerhető nyomokat ha­gyott az európai szárazföld földtani szerkezetének kiala­kulásában. A román és a magyar geoló­gus, részint az irodalomban rendelkezésre álló, részint a saját kutatásaikból származó adatok feldolgozásával, pontos képet rajzolt erről a több tíz­millió évvel ezelőtt lejátszó­dott folyamatról. Megállapították többek kö­zött, hogy az a hegységképző­dési folyamat, amelynek haj­dani működésére eddig kizá­rólag a Balkán hegység kiala­kulásával kapcsolatban követ­keztettek, sokkal távolabbi te­rületeken is hatott. Kiderült ugyanis,- hogy ezek a tényezők szerepet játszottak a Balkán hegységen kívül nemcsak a Magyar Középhegység, az Al­pok és a Dinar! Alpok, hanem a Pireneusok, sőt még az afri­kai Atlasz hegység arculatának továbbformálásában is. Kutatásaik közben számos ősi állatcsoport vándorlásának útvonala is kirajzolódott előt­tük. Megállapították például, hogy az egykori tízlábú rákok, amelyek eredetileg a mai Egyiptom területér éltek, mintegy hatvanmillió évvel ezelőtt útnak indultak észak felé, mégpedig két irányba. Egyrészt az Adriai tenger, másrészt a jelenlegi Törökor­szág, Bulgária és az Erdélyi Medence vonalán érkeztek el hazánkba. Az utóbbi irányban elindult csoportnak sokkal hosszabb utat kellett megten­nie, nem is szólva a számos akadályról — a számukra, vf- ziállatok lévén, járhatatlan szárazföldi területekről, ame­lyek sorompók gyanánt álltak útjukban. Ilyenkor azonban türelmesen megvárták, amíg a szárazföld elsüllyedt, víz alá került, s akkor újból tovább indultak északnak. A különbö­ző rétegekből előkerült ma­radványaik azonban bizonyít­ják, hogy „menetrendjük” meglepően pontos volt. Bár a vándorlás körülbelül nyolc­millió évet vett igénybe, a cél­állomáshoz, a Kárpát-meden­cében adott „randevúra” a két csoportnak mégis pontosan egy időben sikerült megérkeznie. (MTI) A Magyar Írók Szövetségét dr. Tolnai Gábor irodalomtör­ténész, egyetemi tanár képvi­selte a kubai írók és művészek nemrég lezajlott első kong­resszusán, Havannában. Tolnai Gábor hazatérve, a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire többek között a kö­vetkezőket mondotta: Megállapodtunk Nicolas G uille n- nel, a nagy kubai költővel, a kubai írók és mű­vészek most megalakult szö­vetsége elnökével abban, hogy kölcsönösen megismertetjük országunk népével egymás iro­dalmát. Egy lépés ehhez az a tervünk, hogy a „Kortárs” című magyar irodalmi folyóirat a közeljövőben kubai számmal jelentkezik. — Barátaink sürgető kéré­sének engedve, arra törek­szünk, hogy mi is megismer­tessük Kubával legkiválóbb költőinket, íróinkat, művé­szeinket. Havannába magam­mal vittem József Attila fran­ciára fordított verseit és egy Derkovits-albumot. Amint ku­bai ismerőseim elmondották, ők azt hitték, hogy a 20. szá­zadbeli magyarság egyetlen óriást adott a világ kultúrájá­nak: Bartók Bélát. A két köte­tet áttanulmányozva, annak a véleményüknek adtak kifeje­zést, hogy a magyarok legalább még két óriást adtak az embe­riségnek: József Attilát és Der- kovitsot. Kérésüknek megfele­lően, rövidesen elkészítjük József Attila verseinek spa­nyol fordítását. (MTI) Román párt- és kormánvküldöttség utazott át Budapesten A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása 12. évfordulójának ünnepségén részt vevő román párt- és kormányküldöttség, amelyet Gheorghe Apostol, a Román Munkáspárt Politikai Bizott­ságának elnökhelyettese vezet, szerdán éjszaka átutazott Bu­dapesten. (MTI) Ha lopsz, akkor lopjál so­kat! Ha kárt teszel, nagy kárt tegyél — különben büntetésed spártai lesz, pél­dát statuáló, szigorú... Ez a vélemény alakult ki ben­nem a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt jelentését olvasva az üzemi társadal­mi bíróságok tevékenységé­ről... Egy példa: a bánya­mérési osztály egyik cso­portvezető bányamérnöke „felelőtlen munkavégzés­ből és magatartásból 11 990 forint értékű kárt okozott, ezért az üzemvezető fegycl- mileg 375 forintos kártérí­tésre kötelezte”. A jelentés sajnálkozva megállapítja, hogy „elég humánusan bán­nak a fegyelemsértőkkeV’. Ez nem humanitás, ez a büntetés! De következetlen, liberális és — komolytalan. Ha nem egy csoportvezető bányamérnök a kártevő, hanem egy kisebb beosztá­sú személy, akkor — gon­dolom — biztosan „elverik rajta a port”. Gondolom, mert a jelentés egy helyütt azt rögzíti: az üzemek ve­zetői „a legkisebb fegye­lemsértést (is) megtorol­ják”. Megtorolják — s ezt joggal tehetik. De hát miért tesznek kivételt a nagy fe­gyelemsértéssel szemben?! Vagy talán a súlyosabb fe­gyelmi vétségeket más mér­cével mérik?!

Next

/
Oldalképek
Tartalom