Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-31 / 257. szám

i NÉPÚJSÁG 1961. október 31., kedd ti 115 síi Gyomirtás repülőgéppel Megyénk déli részén több termelőszövetkezet foglalkozik rizstermeléssel, s valamennyi helyen elvégeztél: már a rizs aratását, a cséplésből is alig van már hátra. Az elcsépelt rizsmennyiség megközelíti a Í00 vagont. A rizs, annak elle­nére, hogy a termelőszövetke­zeteknél nem mindenütt vé­gezték el az esedékes gyomlá- lást, egyes helyeken 25 mázsát, sőt ennél is többet ad holdan­ként. A rizstermelő szövetke­zetek a jövő évben úgy szeret­nék megoldani a gyomtalaní­tást, hogy a nehéz munkát igénylő, sok munkaegységet felemésztő kézi gyomlálás he­lyett repülőgépről szórt vegy­szerekkel pusztítják ki a gyo­mokat a rizsvetésekröl. — AZ EGRI Állami Zene­iskola az októberi forradalom tiszteletére növendékhang­versenyt rendez november 6-án a zeneiskola Bartók-ter- mében.- A HATVANI Petőfi Tsz az év elején az idei munkák el­végzésére 87 000 munkaegysé­get tervezett. Legutóbb meg­állapították, jó munkával elő­reláthatóan sikerül az év vé­géig ötezer munkaegységet megtakarítaniuk. — JÓL SIKERÜLT előadást tartott vasárnap délelőtt fél tizenegy órai kezdettel az egri Városi Művelődési Ház bábszínpada a művelődési ház nagytermében, ahol a „Barát nélkül nehezebb” cí­mű bábjátékot adták elő a szakkör tagjai.- EGER VÁROS termelő- szövetkezetei a szüreti munkák mellett sikeresen haladnak a többi növények betakarítási munkáinak az elvégzésével is. A cukorrépát például már tel­jes egészében, a kukoricát pe­dig 90 százalékban takarítot­ták be. — AZ EGRI Városi Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak dolgozói egyhónapos el­lenőrzést tartanak az egri ál­talános iskolákban. Jelenleg az ötös számú általános is­kola munkáját vizsgálják fe­lül.- SZÉP A HATVANI Petőfi Tsz állatállománya, amelyek továbbtenyésztésre is megfelel­nek. Az idén már 50 tenyész- süldőt adtak el a nagyrédei Szőlőskert Tsz-nek, és tízet pe­dig a hatvani Búzakalász-nak. Az állatokért 63 000 forintot kaptak. — PROPAGANDA-szakbi- zottság alakult a Heves me­gyei Népművelési Tanács­adón belül, amelynek felada­ta, hogy figyelemmel kísérje a megye népművelőit: ho­gyan használják fel a szak­sajtót munkájuk színvonalá­nak emelésében.- KÉT ÉV ALATT nagy fejlődésen ment át a káli köz­ségi könyvtár. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a köz­ségi tanács sokkal több gondot fordít a könyvállomány és a könyvtár fejlesztésére. Két év alatt 300 kötetről 1700 kö­tetre emelkedett az olvasmá­nyok száma, s már 371 állandó olvasó kölcsönöz az új helyi­ségben elhelyezett szabadpol­cos könyvek közül. — TÖBB GAZDASÁGI épülettel gazdagodnak ebben az évben a gyöngyöspatai Béke Tsz tagjai. Állami tá­mogatással egy 200 férőhe­lyes süldőszállást, két 20 férő­helyes sertésfiaztatót, egy 96 férőhelyes növendékistállót, egy 3000 férőhelyes csibene­velőt, és saját erőből egy 80 férőhelyes istállót építenek.- TEGNAP DÉLELŐTT rendezték meg az andomaktá- lyai szociális otthonban az öregek napját. Az ünnepségen e helybeli általános iskola ta­nulói és a járási nőtanács kül­döttei találkoztak az öregek­kel, akik szeretettel fogadták a gyerekek és a felnőttek gon­doskodását. — AZ ELMÚLT napokban vásárolt televíziókészüléket a Gyöngyöshalászi Községi Tanács. A készüléket a köz­ségi kultúrházban helyezik el. ahol nemcsak a fiatalok, hanem a falu valamennyi la­kója megtekintheti majd az előadásokat; Dalostalálkozó, kirándulás, ismerkedés az egri KISZÖV-kórus miskolci programjában A külsejében is szépen hely­reállított KISZÖV-székházban élénk kulturális élet folyik. Az ismeretterjesztő előadásokon kívül öntevékeny művészeti csoportok rendszeres próbáját láthatja, hallhatja az időnként betévedő látogató. Ezek között a csoportok között talán leg­lelkesebbek az énekesek, akik hetenként kétszer gyűlnek ösz- sze, hogy egyre bővítve reper­toárjukat, egyszer csak meg­lephessék egy teljes műsorral az egri közönséget. A KISZÖV-kórus alig néhány napja alakult. Már hónapok óta együtt dolgozik ugyan az Ifjúmunkás Kórus és a hajda­ni Egri Dalkör, de az énekkar vezetősége hosszas tanakodás után azt az utat választotta, hogy a két kórus egyesítésével ety erőteljes hanganyagú, egy­séges kórust hozzon létre. így most már az idős szakmunká­sok és ifjúmunkások együtt dalolnak, együtt készülnek a szereplésekre. össze kell tartani a kórust! — adta ki a jelszót az énekkar új vezetősége. S a fárasztó próbák után elhatározták, hogy kétnapos kirándulást ren­deznek Miskolcra, hiszen úgy is volt egy meghívás a tartso- lyukban, mert a nyáron itt szereplő miskolciak várták eb­ben a hónapban az egrieket. Szombaton délután kelt útra a. száztíz tagú kórus két autó­busszal, s a Bükk csodálatosan szép őszi erdei között kanyar­gó út után délután négy óra­kor futottak be a diósgyőri szakszervezeti székház elé, ahol a miskolci KISZÖV vezetősége fogadta a vendégeket. Csokor­váltás, üdvözlő szavak, majd a busz újra elindult, hogy a szépen berendezett szálláshe­lyen kipihenjék magukat az egriek a szereplés előtt. Este 7 órakor a tiszti klub nagytermében megkezdődött a dalostalálkozó. A zsúfolásig telt nézőtér előtt egyre-másra hangzottak fel a szebbnél szebb, modern és klasszikus kórusművek. Általános jelen­ség a mai kórusoknál, hogy sokat akarnak markolni, hirte­len akarnak sokat tudni, ám az egri kórus ezen a hangver­senyen megmutatta, hogy a művészi éneklés és a szép ki­dolgozás csak lassú, hosszas munka után eredményes. Az ismert kórusművek mellett há­rom új darabot is hoztak a hangversenyre, s meglepetés­ként hatott, hogy a kórus rö­vid együttdolgozás után mi­lyen szépen összeforrott, mi­lyen egységesen énekelt. Leg­nagyobb erősségük, hogy nem elégszenek meg a mű pontos tudásával, hanem sok munka fekszik a szép dinamikai ki­dolgozásban. Biztató produk­ciót nyújtott idegenben az együttes, ami számunkra azért is fontos, mert végre Egerben is van egy olyan kórus, ame­lyiktől az elkövetkező időkben várni lehet szép teljesítményt, művészi munkát. Huszthy Zoltán és Nyíri József karna­gyok mesterségbeli tudását ki­egészíti a kórusművészet sze- retete, s ez a szeretet megbir­kózik azzal a munkával, amit egy ilyen kórus a rendszeres próbák során ad. A miskolci hangversenyen való szereplés egyébként első bemutatkozása volt a most már hivatalosan is egyesített kórusnak. A miskolciak nem hoztak újat, ugyanazt hallottuk tőlük, amit az egri hangversenyükön a nyár folyamán. Kedves meglepetése volt a hangversenynek a két Egerből szakadt leány, Holló Éva és Holló Mária hangszeres sze­replése. A lányok szülei tag­jai az egri KISZÖV-kórusnak, s számukra is nagy örömet je­lentett, hogy a KISZÖV meg­hívta a lányaikat — akik szak­iskolán, illetve az akadémián tanulnak —, s hogy jól számí­tottak, mutatja az is, milyen nagy sikert aratott a tömör kórusmuzsika után a két szóló­hegedű-, zongoramű. A hangverseny után vacso­rán vettek részt az egriek, majd éjfélig vidám muzsika mellett töltötték el az időt. Vasárnap nem a legszebb idő köszöntött a most már ki­ránduló társaságra. A Hámor Étteremben elfogyasztott ebéd után megtekintették a miskol- kolci Ruházati Ktsz divatbe­mutatóját, majd a miskolciak­kal beszélgetve — az időseb­bek szakmai, szervezeti kér­désekről tárgyaltak, a fiatalok táncolták, — este hat óráig együtt maradtak vendéglátók és vendégek. Hazafelé fordult a két Ika­rus, s utasai vidáman, most már hangszálaikat nem féltve énekeltek, míg csak fel nem tűntek Eger lámpái. Cs. Adám Éva Röviden STOCKHOLM: Minthogy a jávorszarvas­vadászok többségükben rövid­látók, a svéd gazdálkodók nagybetűkkel ráfestik állataik­ra: „TEHÉN” ★ MOSZKVA: Két szovjet tudós megálla­pította a villám hőmérsékle­tét: 20 000 fok, tehát három­szor annyi, mint a Nap felszí­nének hőmérséklete. ★ BELGRAD: Jugoszláv tudósok négyévi kísérletezés után megállapítot­EGRI VÖRÖS CSILLAG A piros autó utasai EGRI BRÖDY Különös házasság GYÖNGYÖSI PUSKIN Katonazene GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Oz, a csodák csodája HATVANI VÖRÖS CSILLAG A gleiwitzi eset HATVANI KOSSUTH Hüvelyk Matyi HEVES Francis peterväsara Napfény a, jégen FÜZESABONY Kihívás műsora Mezötárkányban este 7 órakor: Montmartrei ibolya Ostoroson este 7 órakor: Tartuffe ták, hogy az enyhe sugárzás­nak kitett baromfi-embriók öröklődő pigmentje megválto­zott. ★ TOKIO: A fémsókkal kezelt selyem a legerősebb napfény hatására sem veszti el a színét. ★ NEW YORK: Egy kísérleti egér 66 napig élt zárt térben; oxigénjét al­gák szolgáltatták. ♦ Miniatűr röntgenkészülék készült fekvő betegek átvilágí­tására. * Könnyebben megy az átül­tetés az MN—30 számú ma­gyar vegyszer segítségével, amely „elaltatja’- a fákat. * Ötévi laboratóriumi kísérle­tek alapján megállapították: a rádióhullámok 35 százalékkal fokozzák a lucerna növekedé­sét. ★ LEOPOLDVILLE Az egyik kongói tájszólás­ban a fehér ember megjelölé­se — „dzsola feka feka” — azt jelenti: „denevér, amely csapong anélkül, hogy tudná, hová repül...” IVAN NYIKITEN 1961. OKTOBER 31., KEDD: FARKAS 100 évvel ezelőtt, 1861 októberi ben született IVAN NYIKITIN, nagytehetségű, autódidakta orosz költő, aki hírnevét a Kulák című verses történetével alapozta meg. 110 évvel ezelőtt, 1851-ben e na­pon született ILOSVAY LAJOS ké­mikus. Külföldön Berthelot-val dolgozott együtt, majd Budapesten a műegyetem tanára lett. Jelentő­sek kémiai tankönyvei (A kémia alapelvei, Bevezetés a szerves ké­miába) és az ásványvíz-kutatásai (Budapest ásványos vizeit és für­dői és a Balaton vizének kémiája). 1918. október 31-én tört ki MAGYARORSZÁGON A POLGÁRI FORRADALOM. 20 évvel ezelőtt, 1941-ben e napon tömegtüntetés zajlott le Bu­dapesten Kossuth és Táncsics sírjánál a fasizmus ellen, a füg­getlen Magyarországért. Érdekes találmányok és felfedezések: 335 évvel ezelőtt, 1626 októberében halt meg W1LLEBRORD SNELLIUS holland természetkutató, ö fedezte fel a fénytörés je­lenségét és ezzel a geometriai optika megalapítója lett, továbbá 1617-ben a háromszögelés (trianguláció) műveletét. Besenyőtelken is beköszöntött a tanulás, a művelődés, a szórakozás időszaka A háború befejezése óta nem jártam Besenyőtelken. A változást a falu életében a rit­kán jövő vendég talán jobban is le tudja mérni, mint az ide­való lakos. Azóta egész házso­rok, iskolák, üzletek és kultúr- ház épült Besenyőn és megvál­tozott nemcsak a falu képe, hanem a lakosság igénye is. Erről beszélgetünk Berényi József elvtárssal, az iskola- és a kultúrház igazgatójával. — Besenyőtelken is készen áll az egész esztendőre szóló kultúrprogram. Ebben az év­ben is az ismeretterjesztésre helyezzük a fősúlyt. Tizen­nyolc előadást ütemeztünk be és erre Bóta Gyula tanár ve­zetésével előadói munkaközös­séget hoztunk létre. Az elő­adások iközött szerepel többek között: Gépesítés lehetősége az állattartásban, Ember a világ­űrben, a Magyar Népköztársa­ság védelme, Megszentelt gyil­kos fegyverek, stb„ amelyek címük után ítélve is érdeklő­désre tarthatnak számot. Beszélgetésünk során ki­bontakozik azután az előadás- sorozatoknak egészen a jövő nyárig tartandó hosszú-hosszú sora. Megszervezték a szülők iskoláját, ahol három csoport­ban pedagógiai tárgyú előadá­sokat tartanak. Az előadások legtöbbjét filmvetítéssel kísé­rik. Az ismeretterjesztés másik, igen népszerű formája Bese­nyőtelken is a munkásakadé­mia, amely már másodéves és harminc állandó hallgatója van. összesen 14—16 előadás­ban nyújtanak a hallgatóknak általános ismereteket. Akadé­miát szerveztek a Füzesabonyi Állami Gazdaság tepélypusztai gazdaságában, nők részére a községben és szerveznek egy ifjúsági akadémiát is. — Szakkörök szervezésére gondolnak-e? — Vannak, és indul egy újabb, egy mezőgazdasági szakkör is. Irodalmi szakkö­rünk is van, ez jelenleg csak előiskolája egy későbben meg­alakítandó irodalmi színpad­nak. Fotoszakkörünk már szép eredménnyel dolgozik. Ezután másra terelődik a szó, de mire észreveszem ma­gam, újból a tanulásnál tar­tunk. Az idén nyílik az ezüstkalá­szos tanfolyam második évfo­lyama. Ennek keretében tarta­nak higiéniai' és elsősegély­nyújtási előadásokat is. A kulturálisterv kiállítások megrendezésével is foglalko­zik. Kiállítás nyűik a község mezőgazdasági életének ismer­tetésére, majd egy fotókiállí­tás, ugyancsak a községi élei eseményeiről. Tánc- és színjátszó csoport­juk kétéves és a Hámán Kató kulturális seregszemlén kitű­nő, illetve jó eredménnyel vég­zett. Az iskola patronálója a Magyar Pamutipar, művész­gárdájával és zenekarával elég gyakran ellátogatnak a községbe, ahol előadásaival sok barátot szerez és ha­sonló kulturális tevékenységre ösztönöz. Talán nem is mondottunk el mindent, hiszen 6ok-sok mon­danivaló volna még itt. A gyermekrendezvények igen nagy népszerűségnek örvende­nek. Ezek főként mesedélclőt- tök, amelyeket dia-vetítéssel, bábszínházzal és televízióval színesítenek. O. M. • 'iniiiiiitii«iiimiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiu»iiitiii!iiiiint!«!iiiiii!iiiiiiiiiiiiii!itiiiiaiiitiiti9iii iaiiiniii«iiaiiiii>ttrr«nitiiiiiitaiiiiiBiiiiiiiiaiiaiii naiiiaiiaiiaiiaiiiiiinai tiiaiiaiiaiiaiiiiiaiiaiiaiig iBiiriviiaiiaiiaiiaiíauiiiaiiaiiB Még a tavasszal történt, hogy egyik termelőszövetkezetünk­ben többször mondta az elnök az asszonyokról: „Nagyon ki­tanultak már!” Megütötte a fülemet, s faggatni kezdtem, miben áll ez a kitanultság. Hümmögött, legyingetett, olyanformán, mintha azt mon­daná, nem érdemes szót vesz­tegetni rá. Aztán, hogy nem engedtem, úgy csinált, mint akinek a jobb füle viszket, s azt a bal kezével vakarja, no­ha a jobb keze közelebb van, mondogatott róluk egyet-mást, amiből kapis&álni kezdtem, hogy valami nincs rendben az elnök és az asszonyok között. — Tudom én, hogy az elv­társnőnek az a feladata, hogy az asszonyok pártjára álljon! — mondta és mindjárt elfogult­sággal kezdett vádolni engem és mindenkit, aki hitet tesz a női egyenjogúság mellett. Bi­zonygatta, hogy elképzelhetet­lenül sokat ártunk (mármint a női egyenjogúság védelmezői) azzal, hogy ha kell, ha nem, pártfogásba vesszük az asszo­nyokat. Kértem, mondjon rá példát, hogy tudjam, mire gondol, mert vaktában nem tudok vitat­kozni. — Példát? Hát úgy általában így van ez. Nem akarom meg­sérteni, de az asszonyok sok­szor csak beszélnek, beszélnek, anélkül, hogy értenék, miről I van szó1 KITANULT ASSZONYOK Hirtelen elnevettem magam, s meg is mondtam mindjárt: — Látja, én is beszélek, be­szélek, s nem tudom, miről van szó, de ha megmagyarázná, ta­lán nem beszélnék, hanem megérteném... — Hát kérem, a dolog úgy áll, hogy ezek a nöszemélyek mindenfélébe belehajtják az embert és nem értik meg: van­nak dolgok, amiket nem lehet! Szerencsére, időm is, türel­mem is volt, és makacsul ra­gaszkodtam ahhoz, hogy vala­mi közelebbit is megtudjak e tárgyban. Kivártam tehát, amig kifogy a köntörfalazó szó­ból és kirukkol a lényeggel. Türelmem sikerrel járt, mert egyszer csak nem bírta to­vább: — Nézze ... Tavaly télen ad­dig erösködtek, amig végre huszonkét nő számára megren­deztük az ezüstkalászos tanfo­lyamat. Külön a nők számára. Ezt kikövetelték. Illetve .., Szóval, a férfiak azt mondták, hogy nem tudnak tanulni, ha az asszonyok is tanulnak, mert akkor ki látja el otthon a há­zat? Így aztán meg kellett csi­nálni, hogy az asszonyoknak délutánra tettük a tanfolyamot, hogy elláthassák a házimunkát, s otthon legyenek, amikor a férfiak a tanfolyamon vannak. Kissé ingerülten mondta, s bár jó langyos idő volt, észre­vehetőére beleizzadt. — Ez olyan nagy baj? — kér­deztem. — Más elnök örülne az ilyesminek! — Könnyű ezt mondani! Hi­szen ha csak a tanfolyam kel­lett volna nekik! De képzelje el, befejezték a tanfolyamot és újabb követeléssel, hangsúlyo­zom, követeléssel álltak elő. í» Csak nem akartak még egy tanfolyamot? — Bárcsak így lett volna! Az­zal állítottak be, hogy most pe­dig hasznosítani akarják azt, amit tanultak. Kezdtem én is izzadni. Fő­ként azért, mert nagy önfegyel­membe került, hogy ki ne rob­banják, s még mielőtt elmon­daná, mint végződött az ügy, abbahagyja. Csendes és figyelő érdeklődésem azonban úgy lát­szott, azt a véleményt keltette benne: megértem már a prob­léma lényegét, s belátom téve­désemet, legalábbis ebben az esetben. így hát lendülettel folytatta: — Most tessék figyelni! Ak­kor, amikor azt sem tudtuk, hogy hol áll a fejünk, eljönnek követségben és közlik: öntözé­ses kertészetet akarnak csinál­ni! Merthogy ók most kitanul­ták a kertészkedést! És ha hi­szi, ha nem, nem lehetett velük bírni! A fejükbe vették és nem tágítottak. Kijelentették, ha nem csináljuk meg a kertészv- tet, egész nyáron nem látunk közülük egyet se. — Megcsinálták? — Nem tehettünk mást! Töb­ben vannak, mint mi, s a köz­gyűlésen megszavaztatták a kertészetet. Be kellett állítani nekik öt hold öntözésest a pa­tak mellé. Addig ütötték az asztalt, amíg motort vettünk, meg vízágyúkat... Csak azt nem tudom, mi lesz, ha meg­kezdődik a krumpli-, meg a kukoricakapálás... A répa- egyeléssel szerencsére megva­gyunk ...De hogy mi lesz majd nyáron...? Ilyen gondterhelt állapotban köszöntem el az elnöktől, az­tán kimentem a kertészetbe. Amikor az asszonyok is el­mondták a magukét, cinkosan összekacsintottam velük. — Kár vitatkozni — mondta a csapat feje, egy megtermett, öleskarú asszony —, majd az idő mindent eldönt. Kedves, robusztus alakjára azóta is sokszor visszagondol­tam. Keresztbefont karral állt a kertészkunyhó ajtajában, mint erélyes eárúmö a kastély vártáján. A kukoricagórék azóta nap­színű csövekkel teltek meg, prizmákban nyúlik el a fel­szedett burgonya, és néhány gesztenyefa újra kivirágzott. Nemrég arra jártam, és betér­tem látogatóba az elnökhöz, megtudni, mi újság. — Semmi különös, megva­gyunk, szépecskén ... lassacs­kán ... — És az asszonyok? — Azok is. No, itt sokat nem tudok meg arról, mi volt a nyáron, gon­doltam, s kimentem a patak partjára, a kunyhóhoz. Már messziről láttam a viliódzó tarka asszonykaréjt. Most is kimagasodott közülük a csapat feje, csak nem szoknyában, ha­nem mackóban állt a kunyhó előtt. Kezében kis füzet, abba írta, hány kilót nyom a mázsán egy-egy kosár karfiol, és zöld­paprika. Közelben teherautó, arra hordták fel az árut. A pa­radicsom már elszáradt, csak itt-ott virított rajta egy mo­gyorónyi piros gyümölcs, emlé­keztetve a nyárra. Távolabb férfihad mozgolódott valami építmény körül, mellőlük fel­rakott tégla piroslott ide. — Az ott micsoda? ~ kérdez* tem. A „várúmö" megfordult. — Az? Hajtatót csinál az épi- tóbrigád. Jövőre már tíz hol­don kertészkedünk és bizony, most kell elkezdeni a murikat Igaza volt az elnöknek: ki­tanult asszonyok ezek. SZEMES PIROSKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom