Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! jr AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 254. szám ÁRA: 50 PILLÉK 1961. október 27., péntek Virág Károly: AZ 1961/62-ES PÁRTOKTATÁSI ÉV ELÉ ★ Gyurkó Géza: KÖZSÉGEKEN ÁT, A „TÉVÉ” NYOMÁBAN ■ár BOSZORKÁNYKONYHA ★ ELÖSEGlTI-E A TÜDŐRÁKOT A DOHÁNYZÁS? ★ A LAZASÁG VISSZAÜT ★ HÍREK — SPORT Az SZKP XXII. kongresszusának csütörtök délelőtti ülése MOSZKVA (TASZSZ): Az SZKP XXII. kongresszusának csütörtök délelőtti ülésén V. Ahundov elnökölt. Elsőnek Camille Silvester, Martinique Kommunista Pártjának fő­titkára emelkedett szólásra. Kifejtette, hogy a martini- quei kommunisták antikolo- nista frontot igyekeznek létre­hozni. „Tudjuk — mondotta Ca­mille Silvester —, hogy har­cunk győzelmesen ér véget, mert velünk vannak a de­mokratikus erők, köztük Franciaország demokratikus erői is”. A felszólaló hangsú­lyozta, hogy a kubai forra­dalom példát mutat a Karib- medence és Latin-Amerika valamennyi országának. A Szovjetunió Kommunista Pártja programjának új ter­vezetében és N. Sz. Hruscsov beszámolóiban választ kaptak a tépek az őket legjobban fog­lalkoztató legégetőbb kérdés­re. a béke fenntartásának kér­désére —, jelentette ki üdvöz­lő beszédében Szamuil Miku- nisz. az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Mikunisz oroszul szólalt fel. s felszólalásában hangsúlyozta az SZKP XXII kongresszusának valamennyi ország dolgozóira gyakorolt óriási erkölcsi-politikai hatását. Mikunisz felháborodva el­ítélte a nyugatnémet milita­ristákkal kacérkodó izraeli ve­zetőkörök politikáját. „Né­pünk megmozdulásaival bebi­zonyította, hogy sohasem áll a német militarizmus oldalára” — jelentette ki a felszólaló. Fuad Nasszar, a Jordániái Kommunista Párt főtitkára az SZKP programját évszáza- zadunk legfontosabb doku­mentumának nevezte. Hangsúlyozta az SZKP XX. kongresszusának jelentő­ségét; azt mondta róla, hogy „fordulópont az egész emberi ség békeharcában, s a szocia­lizmus és kommunizmus útján való előrehaladásban”, majd kijelentette, hogy a Jordániái Kommunista Párt teljes mér­tékben támogatja az „SZKP lenini álláspontját az Albán Munkapárttal szemben”. A jordániai terrorrendszer uralmáról szólva, Fuad Nasszar kijelentette, hogy a jordániai nép tovább folytat­ja hősi harcát hazájának fel­szabadításáért az imperializ­mus és a sötét reakció igája alól. az SZKP új programjának számos tételével, amelyek kü­lönösen értékesek a marxista— leninista tanítás továbbfejlesz­tése szempontjából. A többi között ezekhez a tételekhez so- rolta a következő kérdéseket: a kommunizmus anyagi-mű­szaki alapja megteremtésének útja; a kolhozok, mint a kom­munizmus iskolái a parasztság számára; a társadalmi tulaj­don két formájának átnövése egységes kommunista tulaj­donná. a monopol-1 állam monopolists nőt! és hangsúlyozta, hogy az im­perializmus most minden ed­diginél jobban veszélyezteti a világ békéjét. Hozzátette, hogy a háborús veszély fő for­rása — az Amerikai Egyesült Államok. Kuuszinen megállapította, hogy a világuralomra törő ál­lammonopolista kapitalizmus az „antikommunizmus” zász­laja alatt ügyködik, majd hoz­zátette, hogy ez nem eredeti dolog — a hitleri Németország is azt hirdette magáról, hogy a kommunizmustól menti meg a világot. Nemcsak a szocialista orszá­gok ellenében emelik fel az ..antikommunizmus” fekete zászlaját. Azzal leplezik a né­pek nemzeti szabadságharca elleni mesterkedéseket A szónok hangsúlyozta, hogy az Észak-Atlanti Szövetség az amerikai imperializmus politi­kájának legkoncentráltabb megtestesülése. Az Egyesült Ál­lamok a NATO-rendszerével, mint faltörő kossal, betörte az európai kapitalista országok kapuit, hogy az amerikai tőke oda behatolhasson. A nemzeti érdekek elárulásának nevezte, hogy a nyugati hatalmak egész sora hozzájárul Nyugat-Német- ország felfegyverzéséhez. Ottó Kuuszinen teljesen egyetért azzal, hogy a kong­resszus szigorúan elítélte a frakciós pártellenes csoport te­vékenységét. Megállapította, hogy a csoportnak semmi kö­zös platformja nem volt. Molo- to\-nak a pártellenes csoport­ban játszott szerepével kapcso­latban azt mondotta, hogy „a pártnak nincs szüksége ilyen megrögzött és rosszindulatú politikai spekulánsokra”. Mint proletár internaciona­listák, nem hallgathatunk az Albán Munkapárt vezetőinek szakadár tevékenységéről — folytatta Kuuszinen —, majd hangsúlyozta, hogy „az albán vezetők cselekedetei az impe­rialisták kezére játszanak. Bá­torításuk azt jelentené, hogy „lemondunk a szocialista tábor egységének megvédelmezésé- ről”. Baráti érzéseink az albán nép iránt változatlanok marad­nak — hangsúlyozta Kuuszinen. Veniamin Dimsic, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságának első elnökhelyettese beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az építőipar a Szovjetunióéin az utóbbi évek alatt az egyik leg­nagyobb iparág lett, amely több mint 6,5 millió emberi foglalkoztat. Páratlan lendületet öltött a lakásépítkezés. A hétéves terv három éve alatt (1959-1961- ben) 250 millió négyzetméter összalapterülettel építenek há­zakat (a cári Oroszországban az egész lakásállomány 180 mil­lió négyzetméter volt). A testvéri marxista—leninis­ta pártok — állapította meg Kuuszinen — teljes helyeslés­sel fogadják az SZKP új prog­ramjának tételeit a különböző országok szocializmusba való átmenetének különféle útjai­ról, a mai kor jellegéről, a függetlenségüket nemrégen ki­vívott országok nem-kapitalis­ta fejlődésének lehetőségéről. Az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára megállapította, hogy iapitalizmus > kapitalizmussá t át Veniamin Dimsic részletesen ismertette, milyen feladatok várnak az építőiparra a kom­munizmus általánosan kibon­takozó időszakában. Alekszandr Seljepin, a Szov­jetunió Minisztertanácsa mel­lett működő állambiztonsági bizottság elnöke megjegyezte, hogy aktivizálódik az imperia­lista, különösen az amerikai hírszerzők felforgató tevé­kenysége. „Mindenütt látni az Egyesült Államok központi hírszerző hivatalának nyomait” — Nyugat-Berlint az NDK és a Szovjetunió ellen irányuló kémtevékenység központjává tették. Alekszandr Seljepin utalt arra, hogy az amerikai hírszer­zés szerteágazó hálózatára évente 3 milliárd dollárt költe­nek. A Szovjetunió és a többi szocialista ország — a legfőbb Semmi sem olthatja ki az SZKP új programjának fényét, — mondotta George Jackson, az Űjzélandi Kommunista Párt nemzeti bizottságának elnöke. Jackson üdvözölte a XXII. kongresszust és hangsúlyozta: az emberek úgy fognak meg­emlékezni róla, „mint arról a kongresszusról, amely kije­lölte az embernek mindent megadó kommunista társa­dalom útját.” — Tudjuk — mondotta —, nincs a földön olyan hatalom, amely megakadályozhatja, hogy a Szovjetunió egyre erő­sebbé váljon. Miután megállapította, hogy a külföldi tőke egyre jobban befurakodik Űjzélandba, s hogy a válság súlyos teher­ként nehezedik a dolgozók vállaira, George Jackson így kiáltott fel: „Szüntelenül har­colni fogunk!” (Sok-sok évvel ezelőtt Üjzéland maori ősla­kossága ezzel a kiáltással fo­gadta az angol gyarmatosí­tókat.) Edgare Woog, a Svájci Mun­kapárt főtitkára orosz nyelven mondott beszédében megálla­pította, hogy az imperialisták végleg be akarják vonni Sváj­cot az agresszív NATO-tömb- be, majd a következőket mon­dotta: „Pártunk ilyen körül­mények között az ország füg­getlenségének megvédéséért küzd.” Elmondta, hogy a kis Svájc, amelyet senki sem fenyeget, egész költségvetésének több mint 46 százalékát fordítja ka­tonai célokra. „Mindent elkö­vetünk, ami erőnktől telik, hogy meghiúsítsuk a háborús gyújtogatok bűnös terveit és erőnkhöz mérten hozzájárul­jon a béke fenntartásához”. Rámutatott, hogy Svájcban a kommunistaéllenes hisztéria groteszk formákat ölt, majd emlékeztetett David Ojsztrah szovjet muzsikus vendégsze­replésének betiltására. „Hege­dűjátékát kommunista propa­gandának nyilvánítják”. Pártunk hangsúlyozni sze­retné, hogy még az önöktől legtávolabb élő népek is rend­kívül nagy figyelemmel kísé­rik, mit cselekszik a szovjet nép. mert az, ami a Szovjet­unióban történik, saját jövőnk eleven képe — mondotta Pierre Justin, a Guadelupei Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájá­nak tagja. A guadelupei kommunisták hűek a kommunista és mun­káspártok marxista—leninista alapon való egységének elvei­hez. Nyikolaj Szemjonov akadé­mikus, a politikai és tudomá­nyos ismereteket terjesztő or­szágos társaság vezetője beszé­dében hangsúlyozta: a szovjet tudósok boldogok és büszkék, hogy az SZKP új programja ilyen nagyra értékeli a tudo­mány szerepét a szovjet társa­dalom fejlődésében. objektum az imperialista hír­szerző szervek számára, ame­lyek turistáknak álcázva, kül­dik kémeiket a Szovjetunióba. „Az állambiztonsági bizott­ság szervei az ellenséges hír­szerzők cselekményeinek meg­hiúsítására összpontosítják leg­főbb erőfeszítéseiket” — jelen­tette ki Seljepin. A párt által szétzúzott párt­ellenes csoport bűnös tevé­a párt előtt felel a pártellenes esc akik megmaradtak régi állás­pontjukon. Alekszandr Seljepin gúnyo­san emlékezett meg a Nyugat és különösen a burzsoá sajtó szovjetellenes hadjáratáról. A burzsoá sajtó olyan koholmá­nyokat terjeszt, mintha a párt­ellenes csoport kérdésének megbeszélése az SZKP XXII. kongresszusán arról tanúskod­nék, hogy a pártban szakadás jött létre, az SZKP egysége csorbát szenvedett. Seljepin ezekre a koholmá­nyokra válaszolva kijelentette, hogy eszmeileg és szervezeti­leg szétzúzott pártellenes cso­port részvevői á legcsekélyebb veszélyt sem jelentik a párt számára. —- ,Azért beszél­tünk róluk — mondotta Selje- pin —, hogy még egyszer lelep­lezzük bűnös tevékenységüket és megmutassuk, milyen nagy jelentősége volt hazánk szá­mára a pártellenes csoport szétzúzásának.” Alekszandr Seljepin beszá­„4 tudomány a kommunizmusban találja meg hazáját“ — mondotta. A Nóbel-díjas kiváló tudós biztosította a kongresszust, hogy a szovjet tudomány az is­meretek minden terén ki fog­ja vívni az elsőséget. „A kom­munizmus eszményei lelkesíte­nek bennünket”. Szemjonov akadémikus megállapította, hogy a széles tömegek nagy érdeklődést ta­núsítanak a tudományos is- «eretek iránt. Ezt úgy érté­kelte, mint a szovjet rendszer egyik jelentős vívmányát Hangsúlyozta, hogy fejleszteni kell a tömegek tudományos és tudományos-műszaki alkotó munkáját Az SZKP új programja büszkeségünkre és az egész szovjet nép nagy boldogságára szolgál — jelentette ki Otto Kuuszinen, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Otto Kuuszinen foglalkozott kenységéről s zólva, Seljepin újabb tényeket sorakoztatott fel, amelyek arról tanúskod­nak, hogy a pártellenes csoport részvevői személyesen felelő­sek az SZKP és a szovjet állam több kiváló vezetőjének meg­semmisítéséért. — Itt az ideje — mondotta Seljepin a kongresszusi küldöt­tek helyeslése közepettehogy íősségre vonjuk port részvevőit, molt a kongresszusnak arról, hogy az állambiztonsági szer­vekben teljesen felszámolták a szocialista törvényességnek a személyi kultusz idején előfor­dult megsértéseit. „Ennek véget vetettünk, egyszersmin- denkorra véget vetettünk.” Hazánkban ma a Szovjet­unió alkotmányának megfele­lően minden eddiginél jobban tiszteletben tartják a szemé­lyi sérthetetlenséget — hang­súlyozta a szónok. Alakszandr Seljepin a kong­resszus küldötteinek és vendé­geinek viharos tapsa közepette jelentette ki, hogy „a kémek és az állam más ellenségeinek tevékenységét továbbra is a szovjet törvények teljes szigo­rával fogjuk büntetni”. A XXII. kongresszus dél­előtti ülésén utoljára Alekszej Skolnyikov, a sztálingrádi te­rületi pártbizottság első titká­ra szólalt fél. A frakciós, párt- ellenes csoport tevékenységé- (Folytatása a 2. oldalon) Ötéves tervünk dolgozó népünk boldogulását, lélétét, és további felemelkedését szolgálja Kibővített ülést tartott a Heves megyei Pártbizottság Csütörtökön délelőtt 9 órakor kezdt e meg a Heves megyei pártbizottság kibőví­tett ülését. Az elnöki asztalnál helyet foglaltak a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai: Misi Sándor, Kácsor Jánosné, Furucz János, Putnoki László, Bíró József, dr. Lendvai Vil­mos, Dorkó József és Tóth Sándor. Megjelent az értekezleten és helyet foglalt az elnökségben Szirmai István elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A referátumot a második ötéves tervről Putnoki László, az MB első titkára ter­jesztette az ülés részvevői elé. Putnoki László elvtárs beszéde Tisztelt pártbizottság! A mai ülésünk célja és feladata, hogy megbeszéljük az ötéves terv megyénk dolgo­zóira háruló tennivalóit és a magunk részére is megszabjuk a terv célkitűzéseinek meg­valósításához szükséges feladatokat, módsze­reket és munkánkat is úgy szervezzük meg, hogy az alapjában a legfontosabbat, az ötéves terv végrehajtását szolgálja. Az ötéves terv előző vitái, s a nyilvánosság előtt ismertetett számadatai, gondolom, el­meintést adnak ahhoz, hogy annak részletes és általános ismertetésébe bocsátkozzam. A terv az országgyűlés határozata után törvény­erőre emelkedett és ennek mostani vitája fő­leg azt a célt szolgálja, hogyan, milyen mó­don hajtsuk végre a tervből adódó feladato­kat a megyében. Es a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket hogyan használjuk fel és hogyan biztosítsuk annak legcélszerűbb fel- használását. Gondoskodjunk arról, hogy az ál­lam által biztosított anyagi eszközök a lehető legszerencsésebben, leghasznosabban párosul­janak a dolgozók aktivitásával, lelkesedésével és kezdeményezésével. Mert csak ennek telj« egysége teremtheti meg a terv végrehajtásá­nak biztos alapját. Bár a terv számadatai ismeretesek, mégis szólni kell néhány szót ennek a tervnek sajá­tosságairól, szólni kell arról az újról, amelyet második ötéves tervünk magában hord és megvalósít. Sajátosságai közül mindenekelőtt a legfontosabb, hogy a terv előirányzatában és célkitűzéseiben töretlenül viszi tovább a párt 1956 óta folytatott gazdaságpolitikát. Ennek a politikának lényege, hogy egészséges arányokat teremtsen a népgazdaság termelő­ágai között. Az iparban megteremtse az or­szág sajátosságainak, viszonyainak legjobban megfelelő struktúrát. Olyan ipar alakuljon ki. amely nemzetközi méretekben is versenyké­pes árut, korszerű, olcsó és keresett árut ter­mel. Iparunk szolgálja a népgazdaság igénye­it, képes legyen arra, hogy a lakosságot el­lássa a legfontosabb közszükségleti cikkekkel és egyre alkalmasabb legyen a mezőgazdaság egyre növekvő igényeinek kielégítésére. Megfelelően vegye figyelembe a baráti or­szágok igényeit és támaszkodjék a baráti or­szágok testvéri segítségére. E gazdaságpolitika (Folytatása a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom