Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-21 / 249. szám

NÍPÜJSÄG 1961. október 21., szombat NEW YORK: Nagy hatást gyakorol az egész emberiségre Amiről a világ beszél Az amerikai sajtóban to­vábbra is tekintélyes helyet foglalnak el az SZKP XXII. kongresszusát kommentáló és magyarázó cikkek. Számos megfigyelő óva int attól, hogy leértékeljék azokat az eredményeket, amelyeket a Szovjetunió a gazdasági ver­senyben elérhet. A New York Herald Tribune vezércikkében például hangsúlyozza, ostoba­ság lenne megvalósíthatatlan ábrándként elvetni azt a képet, amelyet Hruscsov festett a Szovjetunió erejének növeke­déséről. Az oroszok ugyanis az utóbbi években hatalmas sike­reket értek el az iparban és ke­reskedelemben, s nem kevésbé a világűrben. A New York Times szovjet szakértője azt írja, Hruscsov bejelentése, hogy a Szovjet­unió hamarosan felülmúlja az Egyesült Államokat a termelés területén, azokon a sikereken alapul, amelyeket a Szovjet­unió az amerikai elsőbbség csökkentéséért folytatott ver­senyben elért. Számos olyan iparága van — hangsúlyozza a cikk — amelyben a Szovjet­unió „jelentős mértékben” el­érte az Egyesült Államokat és más területeken az oroszok Hruscsov úri" rendkívül gyorsan haladnak előre. • Az amerikai sajtó nem tit­kolja nyugtalanságát, amiatt, hogy o kommunizmus építésé­nek nagyszerű programja nagy hatást fog gyakorolni az egész emberiségre. A New York Ti­mes vezércikke ezzel kapcso­latban így ír: „Hruscsovnak az elmúlt és jövendő sikerekről szóló kijelentései meggyőzőek- nek tűnhetnek számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai or­szág szemében”. A lap felszó­lítja az Egyesült Államokat, sürgősen növelje gazdasági és ipari fejlődésének ütemét. programtervezetéről szóló be­számolójával. A tudósítók hangsúlyozzák a programon feltüntetett feladatok lenyűgö­ző jellegét. BRÜSSZEL: A szocializmus legyőzhetetlen LONDON: Hruscsov a realitások embere Lord Attlee, az angol felső házban mondott beszédében kijelentette, véleménye szerint Hruscsov „a kongresszuson meglehetősen reménykeltő be­számolót mondott?’. Hruscsov beszédében rendkívül sok a ja­vaslat — mondotta Attlee — majd hangoztatta —, természe­tesen azt is lehet mondani, hogy a felszólalás propaganda. Véleményem szerint azonban Hruscsov a realitások embere. BONN: Valamennyi nyugatnémet lap foglalkozik Hruscsovnak a párt A belga sajtó érdeklődésének homlokterében ugyancsak a XXII. kongresszus eseményei állnak. A Drapeau Rouge cí mű lap a következő cím alatt közli Hruscsov felszólalásának rövidített változatát: „A szo­cializmus legyőzhetetlen. A népek harca a békét biztosít­ja”. Hruscsov ismét hangsúlyoz­ta a békés együttélés szüksé­gességét és lehetőségét — írja a lap. A szovjet miniszterelnök kijelentette: a népek mind­örökre száműzhetik a háború rémét és az emberiséget elve­zethetik a súlyos összetűzések szakadékától. Ezek a perspek­tívák szigorúan a valóságra tá­maszkodnak. Alapjuk az em­berbe, a népek alkotó képessé­gébe és az igazi demokrácia alkotó gazdaságába, valamint erejébe vetett hit. A Peuple című szocialista lap kommentárjában ezt üzeni a szovjet miniszterelnöknek: ,Sok sikert kívánunk önnek, VARSÓ: Tudományosan megalapozott vezérfonal Egész Lengyelország tovább­ra is az SZKP XXII. kong­resszusának lenyűgöző hatása alatt áll. A csütörtöki lengyel lapok számos kommentárt és tudósítást közölnek a kong­resszusról és a Tribuna Ludu- ban megjelent Hruscsovnak az SZKP programjáról szóló be­számolójának teljes szövege. Az SZKP programja — írja a lap — a kommunizmus építé­sének tudományosan megala­pozott vezérfonala. CANBERRA: Hruscsov a világ érdeklődésének középpontjában Az Ausztráliában megjelenő lapok első oldalát a kongresz- szus eseményeivel foglalkozó cikkek töltik ki. Hruscsov szovjet miniszterelnök szerdán ismét a világ érdeklődésének középpontjába került — írja a A világűr Kolumbus« az SZKP XXII. kongressz?-n Túl a hangsebességen A szovjet repülőgép-tervezők világszerte óriási sikereket érnek el a szuperszonikus, modern harci gépek tervezésében és építésében. A gépek sokszor a hangsebesség kétszeresét is túlszárnyalják, s megbízható védelmet nyújtanak bármiféle Jurij Gagari egyike a Szov jetunió Kom munista Pártj: küldötteinek a? SZKP XXII kongresszusán. A híres űrha­jóst a tanács­kozás szünetei­ben valóságor ostrom alá ve­szik. kérik, szá­moljon be útjá­nak eseményei­ről, a világűr­ben tapasztalt jelenségekről. Nehéz eleget tenni ezeknek e kéréseknek, hi­szen nemcsak nyilatkozatai­ban, előadásai­ban ismertette már ezeket a részleteket, de film is készült róla. Am, a ké­réseknek eleget kell tenni, s így Gagarin számára „nin­csenek szüne­tek” a kong­resszus betető­zéséig. Kekkonen beszéde az ENSZ-közgyűlésen NEW YORK (MTI): Az ENSZ- közgyűlés csütörtök délutáni ülésén beszédet mondott Urho Kekkonen, finn köztársasági elnök. Rövid beszédében töb­bek között hangoztatta: Finn­ország nagyon örül, hogy meg­óvhatta országának biztonsá­gát, nem katonai eszközökkel, hanem azért, mert megnyertük annak a nagyhatalomnak bi­zalmát, amely szomszédunk, és mert baráti kapcsolatokat tar­tunk fenn minden országgal, közelivel és távolival egyaránt. Finnország elhatárolja magát mindenféle összeütközéstől és feszültségtől. Országunk semle­gessége — mint ahogyan több­ször kiemeltük — távol tartotta Finnországot a politikai speku­lációk légkörétől. Nagyon há­lásak vagyunk, hogy független­ségünket és semlegességünket minden oldalról elismerték. Kekkonen egy másik kérdés­sel foglalkozva, hangoztatta: Finnországot mélységesen nyugtalanítja a leszerelés kér­désének megoldatlansága. Fo­kozódó aggodalommal figyel­jük — folytatta Kekkonen — a fegyverkezés technikájának ha­talmas fejlődését, a halált ho­zó fegyverek gyártásának foko­zódását. Ugyanilyen aggoda­lommal figyeljük azt is, hogy a leszerelési tárgyalások nem jutnak előre. Tudjuk jól, hogy nagyon sok probléma függ össze, még a fegyverkezés kor­látozásával is. Ezek a problé-r mák azonban még csak szapo­rodni fognak, ha a jelenlegi tragikus irányzat tovább tart Bizton reméljük — mondotta a finn köztársasági elnök —, hogy a legjobban érintett országok a leszerelés problémájával úgy foglalkoznak majd, hogy meg­egyezési szándékról tesznek tanúságot. (MTI) Az SZKP programtervezetéről: Ideológiai hadviselés nriSZTA FŐVEL, határ»­zottan kell szembenéz­nünk, a tényekkel, s leszerelni a kapitalisták ideológiai manő­verezéseit, lépten-nyomon le­leplezni törekvéseiket, s át­ütő erővel terjeszteni, fejlesz­teni a kommunizmus ideoló­giáját. Korunkat, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát a kapitalista és a kommunista ideológia közötti harc jellemzi. De ebben az ideológiai hadviselésben mi előnyösebb pozíciókból harcol­hatunk. A mi stratégiai „had­állásaink” ütközet-döntők. Esz­ményeket tudunk adni az esz- ménytelenséggel szemben, ki­utat tudunk mutatni a kiútta­lanságból, tartalmas távlatokat tudunk adni a kilátástalanság helyett, kézzel fogható, tapint­ható és érzékelhető valóságot az illúziók és ingatag felleg­várak helyébe. A Z IDEOLÓGIAI hadvise­lés a kommunisták ko­moly és kemény erőpróbája Eszmék, világnézetek csapna! össze, eszmei-szellemi fegyve rek „lövik” az ellenség sái- cait. Ebben a harcban fegv véreinknek különböző kalib rük van, s tudjuk: milye taktikával, milyen sorrendb repüljenek a szellemi-eszrr lövedékek, hogy az imperial ták szándékait megsemmi sük! Ha szabad a béke de mentumát valamely harci r közhöz hasonlítani, meg píthatjuk: az SZKP progi tervezete „abszolút feg ként” robbant bele a ka- listák hangzavarába. F programtervezet hatás eredményesebb, és féléin sebb a kapitalisták szám mint az általuk eddig fel bántott és kipróbált ös atom- és hidrogénbombák. Patak)' Dezső dalom helyett kizárólag kül­politikai kérdésre igyekszik a figyelmet terelni. Így aztán a valóság iránt ezúttal rendkí­vüli érdeklődést tanúsító bé­csiek kezében mind gyakrab­ban tűnik fel a Volksstimme, mert a csütörtökön többszörös példányban nyomott kommu­nista napilap az egyetlen oszt­rák újság, amely tárgyilagos tudósításokat közöl a kong­resszusról. Ezekből megtud­hatják a bécsiek: a Szovjet­unióban egyebek között tíz éven belül legrövidebb lesz a munkanap, az egész világon (míg az osztrák dolgozók kés­hegyig menő harcot kénytele­nek vívni a munkaidőt min­denáron meghosszabbítani akaró munkaadókkal). A szov­jet emberek belátható időn belül ingyen laknak majd (míg a bécsiek védtelenül ki vannak szolgáltatva a könyör­telen lakbéruzsorának), nem fizetnekmajd adót (az óriási ter­het jelentő osztrák kereseti adó­val és társadalombiztosítási járulékkal szemben), s ingyen utaznak majd (míg Bécsben például évről évre drágul a villamosjegy ára). SZÓFIA: Lenini úton a kommunizmus győzelméhez A bolgár lapok vezércikkek­ben méltatják az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségét és a Központi Bizottság beszá­molójának fontosságát a szo­cialista világrendszer és az egész világ további fejlődése szempontjából. A Rabotni- cseszko Delo „Lenini úton a kommunizmus győzelméhez” című vezércikkében megálla­pítja, hogy Hruscsov beszá­molója történelmi jelentőségű. A beszámoló — írja a lap — lenini mélységgel elemezte a jelenlegi világhelyzetet és azt az utat, amelyet a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a nemzetközi munkásmozgalom tett meg a XX. kongresszus óta. Az egész beszédet áthat­ja a szocialista eszmék és a kommunizmus győzelmébe ve­tett lenini hit. (MTI) tekintélyes Age, majd rámu­tat: Hruscsov, amikor a kong­resszus elé terjesztette a kom­munizmus felépítéséről szóló programot, az egész világ fi­gyelmét felhívta az általános és teljes leszerelés fontosságá­ra BERLIN: Hozzásegít a feszültség enyhítéséhez A National Zeitung, a Nem­zeti Demokrata Párt központi lapja csütörtöki vezércikkében hangsúlyozza: A német békeszerződés alá­írásának időpontjáról szóló hruscsovi kijelentés a legérzé­kenyebb ponton találta a bon­ni militaristákat. Minthogy a militaristák számára éppen a feszültség jelenti az életelemet, úgy félnek a tárgyalásoktól, illetve a nemzetközi feszültség enyhülésétől, mint az ördög a szentelt víztől. Hruscsov ugyanis rámutatott, a legfon­tosabb az, hogy felszámolják a második világháború marad­ványait. A bonni militaristák ezt nagyon jól tudják. Ezért gyalázzák az amerikai szóvivőt, aki Hruscsov beszédével össze­függően azt mondta, hogy „hozzásegít a feszültség enyhí­téséhez”. Megkapta a magáét Lord Home is, mégpedig a nyugat-berlini Der Tag című laptól, amiért „biztatónak” mondotta Hruscsov beszédét. Hruscsov a nyugati tábornak éppen azokat az erőit bátorítja, amelyek arra törekednek, hogy békés tárgyalások útján egyez­zenek meg a német kérdésben. BECS: A Volksstimmet olvassák Hogy milyen mély benyo­mást gyakorol a nyugati köz­véleményre a Moszkvában el­hangzott szovjet pártprogram, azt talán a polgári sajtó kö­dösítő erőfeszítésein lehet le­mérni. A polgári sajtó zavaró kommentárokkal és mellé­beszélésekkel zsúfolt moszkvai tudósításában a kommuniz­musba lépő szovjet társá­ul KAPITALIZMUS, akár- csak a vízbefulladó, a legkisebb szalmaszálba is be­lekapaszkodna, csakhogy az életét mentse. Most, hogy az emberiség történetében a ka­pitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet folyamata zajlik, a burzsoá eszmék após tolai mindent elkövetnek azért, hogy rothadó társadal­mi rendszerük uralkodásának óráit meghosszabbítsák. Elke­seredett harcot vívnak egy má­sik, egészségesebb ideológia, a kommunista ideológia ellen. E két ideológiai harc tükröző­dik vissza az emberiség szel­lemi életében. A szocializmus magasabbrendűsége, fölénye, a kapitalista rend szükségszerű és törvényszerű felbomlása kezdettől fogva nemcsak a gazdasági élet és a társadal­mi-politikai berendezkedés, nemcsak a társadalmi lét sík­ján mutatkozott meg, hanem főként a szellemi életben, az ideológiák összecsapásában, erejének összemérésében. A két világrend közötti társa­dalmi és gazdasági harc örö­kös kísérője volt az ideológiai hadviselés. A kapitalizmusból a szocializmusba való átme­net idején azonban soha nem észlelt tempóban fokozódik a termelőerők és termelési vi­szonyok közötti konfliktus. A kapitalizmus eresztékei re­csegnek. a szocialista eszmék térhódítása egyre nagyobb méretű, az utolsó kizsákmá­nyoló rendszer prófétái tehát mindent megtesznek azért, hogy mentsék, ami még ment­hető. A szocialista eszmék térhó­dítása egyre nagyobb méretű. Igen, mert az ideológia nem ismer országhatárokat, diplo­máciai szabályokat, s a szocia­lista eszmék szinte a szelek hátán, a levegővel terjednek. .A-rtffrtB tfrMrlafcnl wsod visz. szataszító lényegének felisme­rése következtében a kapita­lizmus országaiban is egyre szélesebb tömegek vallják ma­gukénak a marxi—lenini vi­lágnézetet, a szocializmus vonzereje egyre inkább növe­kedőben van. S hogy mennyi­re nem elhanyagolható a két világrend közötti küzdelem­ben az ideológiai hadviselés, látható abból, hogy az SZKP programtervezete külön feje­zetben foglalkozik a burzsoá és reformista ideológia elleni harc feladataival, az ideológiai harc jelentőségével! De hogy a kapitalisták sem tétlenkednek, bizonyítható azzal, hogy külön propagandaközpontot állítot­tak fel az SZKP programter­vezete jelentőségének kisebbí­tésére!! Kudarcra ítélt kísér­let minden propagandisztikus erőfeszítésük. Kudarcra ítélt, mert nemcsak hogy kisebbíte­ni nem tudják a tervezet je­lentőségét, grandiozitását, de vonzóbb eszményt se tudnak adni a tömegeknek. A szocia­lista világ programja mellé nem tudnak egy másik, kü­lönb programot odaállítani. Olyan programot, amely az eszménytelenség és a kilátás- talanság társadalma dolgozó emberének tetszését megnyer­né. Itt IT ÍGÉRHETNE a kapi­JpTi talizmus? Felszámolják a gyarmato­kat! — Legyen. Tengerbe dobálják bombái­kat, beolvasszák fegyvereiket! — Legyen. Felszabadítja az ember által létre hozott hatalmas termelő­erőket! — T rffiWi Biztosítja a földön minden embernek az anyagi és szelle­mi javak bőségét! — Legyen. Mit ígérhetne a kapitaliz­mus?! Semmi olyant, amivel saját sírjának megásását siet­tetné. Mit tesznek hát mégis? A burzsoá rend védelmezői mindig újabb és újabb, tetsze­tős, a rendszer kizsákmányoló jellegét megszépítő „elméle­teket” agyainak ki. Például: a szellemi rabságban tartott tö­megekkel el akarják hitetni, hogy kapitalizmusuk „népi ka­pitalizmus”, amelyben „de­mokratizálódik” a tőke, s meg­szűnik a munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenség, a gazdasági válságok folyamata. Azt hirdetik a kapitalizmus­ról, hogy az az „általános jó­lét állama”, a „szabad világ”, a „nagy lehetőségek birodal­ma”. Ha az eszme behatol a tö­megekbe, s a tömegek maguké­vá teszik azt, az eszme anyagi hajtóerővé válik, mondotta Marx. Az eszméknek tehát nagy társadalmi szerepük van. S ezzel a reformista és burzsoá politikusok is tisztában van­nak. Az eszmék segítségével kívánják elérni, hogy gyakor­lattá emeljék a divide et im- pera! — „oszd meg és ural­kodj!” elvét. Az eszmék segít­ségével akarják részenként el­szigetelni, semlegesíteni a pro­letariátus erőit, hogy szétver­hessék azokat. Az eszmék se­gítségével akarják letéríteni a munkásosztályt, s annak szö­vetségeseit az osztályharc út­járól, hogy elhomályosítsák a dolgozók osztálytudatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom