Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-13 / 216. szám
IMI. «September 1)., szerda NßPÜJSAG 3 Milliók öntözésből E BOCONAD felől Tamabod felé közeledve, ramagyöngye Tsz hosszú, széles paprikatábláján száz asz- ezony és lány szedte a messzire virító, gyönyörű, sárga termést, a cecei csüngés paprikát. Később Kassa József elnök a tagok gazda büszkeségével végigvezetett a paprikatábla végébe felállított rögtönzött válogató, rakodó, szállítmányt Indító telepen, amelynek forgalma — kölönösebb túlzás nélkül — a Nagyvásártelep kora hajnali, örökké nyüzsgő, le- és felrakodással, hatalmas szállítmányok indításával teli életére emlékeztetett. Egy szalmafonat falú, sátor- Bzerű építmény mögött letelepedtünk. — Ott kezdeném — szólal meg Kassa József tsz-elnök—, hogy ebben az évben negyvennégy holdem termeltünk paprikát, s az egész területet öntöztük. Itt, az út mellett harminc holdas tábla van, közvetlenül a Tárná mellett pedig még tizennégy hold. A harminc holdas területet ex- pressz-kutas rendszerrel, kismotorok segítségével öntöztük, a másikat meg egy 2500-as ag- regátor táplálja vízzel a Tárnából. — A paprikán kívül harminc hold uborkát is öntöztünk, s egyszer vizet kapott egy tizenöt holdas kísérleti cukorrépatábla is. Ezt a területet annak idején a Hatvani Cukorgyár vetette él, egy kísérletképpen alkalmazott új, angol vetőgéppel. Nem sokkal később jött a nagy tavaszi szárazság, s mi, hogy eredményes legyen a cukorgyáriak munkája, egyszer megöntöztük a vetést. Szépen ki is kelt és megerősödött itt a cukorAz uborka 600 000 forintot gendő is volt az ez évi vízigé- hozott”, a paprikából pedig nyes termények területét temár a második millió forint felé halad a bevétel. Érthető ezek után, hogy a tamabodi termelőszövetkezeti törekvését így lehetne legrövidebben kifejezni: minél többet öntözni, öntözni, öntözni... Ez ugyanis nemcsak nagy jövedelmet hoz a gazdaságnak, hanem, ami az egész népgazdaságnak fontos, nagyszerű árubőséget is. S erre legalább olyan büszkék itt a tsz-parasztok, mint a paprikából gyűlő második millió forintra. Mert nem kis dolog az, hogy a megyéből az első paprikaszállítmány innen indult el az ország nagyobb városai felé, s az sem, hogy naponta 200 mázsa cecei csúngős paprikát adnak belföldi fogyasztásra, amellett, hogy rendszeresen szállítanak exportra is. Ezenkívül az itt termett uborkát, paprikát és dinnyét bemutatták a Német Demokratikus Köztársaságban, Erfurtban a kertészeti kiállításon is. ITT, EZEN répa — sorolja az elnök. ezenkívül) ^yen töztek 15 hold cukorrépát és 20 hóid lucernát, most pedig egy ti zh oldás tarlón őszi karfiolt nevelnek, ugyancsak a fejlődést elősegítő vízzel. — Mennyivel jelent ez nagyobb jövedelmet a termelőszövetkezetnek ? Kassa József elnök így számítja: — A paprika, ha nem öntözzük, ebben az évben hatvan mázsás termést sem hozott volna, így azonban átlagosan 150 mázsát szedtünk le egy hóidról. Az uborkából nyolcvan mázsára terveztük s 160 mázsát adott holdanként. A 15 holdas cukorrépa-táblán 220 mázsás termés ígérkezik, a lucemaföld meg az öntözés következtében tíz mázsával ad többet, tehát holdanként ösz- «zesen harminc mázsa szénát nyerünk. a vidéken tör_________ vénnyé vált, ho gy igazi árubőséget, a talaj- viszonyoknak megfelelően, csak az öntözéses gazdálkodás hoz. S szívesen végrehajtott „törvény” lett, mert a kertészkedésnek, növénytermesztésnek ez a módja nem is drága. A tarnabodiak már kiszámították nemegyszer, hogy ex- pressz-kútra kapcsolt motorral egy nap alatt két hold földet tudnak megöntözni. A gépet kezelő tag munkadíja két munkaegység, itt 100 forint. Ehhez tíz kiló gázolajat adnak körülbelül húsz forint értékben, s 30 forintot számítanak a gép javítására, más kiadásokra. Ez összesen 150 forint kiadást jelent egy öntözésnél. Ezzel szemben a két hold paprika 300 mázsás termést, s mintegy negyvenezer forint jövedelmet hoz. Ha ebből levonják az összes nyári öntözés kiadásait, a tiszta jövedelem még akkor is jelentős. Ilyen számítások után érthető, hogy az öntözéssel kapcsolatos további beruházások, esetleges ellenvetések helyett, szívből jövő támogatásra találnak a tagok körében. A termelőszövetkezet vezetősége ezt érezve, már megkezdte a következő évi tervezgetést is. Eddig összesen tizennégy gépegységgel öntöztek, s ez elekintve. De jövőre a paprika mellett tíz holddal növelik az uborka termőterületét, 100 hold lucernát szeretnének öntözni, s amellett növelni sze- retnéík a cukorrépa öntözőt területét is. — Ezenkívül van még egy tervünk — a silókukorica öntözése — mondja a tsz-elnök. — Az elmúlt évben tíz holdon kísérleteztünk már ezzel, s olyan termést kaptunk, hogy még jelenleg is van ezer köb méter silónk. Így nyilvánvalóan sokat jelentene az öntözéses módszer állatállományunk takarmányellátása szempontjából. A kérdés most csupán az, hogy a jövő terveit illetően, sikerül-e a gépparkot is növelni, úgy, ahogy szeretnék. — Terveink valóraváltásá- hoz hat kisebb gépre és hozzávaló csövekre, valamint két 2500-as motorra lenne szükségünk teljes felszereléssel. Az elsők összesen 240 000 forintba kerülnek, a másik kettő mintegy 500 000 forint kiadást jelent. De megérné, mert a kisebb gépek árát például már az első esztendő többletjövedelme megtérítené. így gondolkoznak a tarnabodiak a maguk, de az egész népgazdaság hasznára az öntözéses gazdálkodás lehetőségeiről. Jó és hasznos gondolatok ezek a jövőre vonatkozóan éppúgy, mint az eddigi tettek voltak, itt a község határában, amelyek ráadásul még azzal párosultak, hogy másokat is igyekeztek megtanítani arra, hogyan kell ex- pressz-kutakat fúrni. A tarna- bodi tsz-tagok, házilag készült felszerelésükkel fúrtak kutat az átányi Dózsa Tsz-ben, a hevesi Kossuthban és Haladásban, a káli Április 4-ben, a Füzesabonyi Állami Gazdaságban, a nagyrédei Szőlőskertben, a jászárokszállási Haladásban. Tiszteletre méltó tett ez is Tamabodon: a tsz saját eredményeinek növelésén túl másokat is igyekszik segíteni a bőségesebb termést hozó öntözési mód elsajátításában, alkalmazásában. Nagyszerű eredményeik mellett külön elismerést érdemelnek ezért a Tamagyöngye Tsz tagjai. Weidinger László A tengerimalacok Immunisak a rákkal szemben A tengerimalac — dél-amerikai rágcsálófajta, amely körülbelül akkora, mint a patkány — mint kísérleti állat általában igen jó szolgálatokat tesz a betegségek elleni harcban, de mihelyt rákkutatásról van szó — teljesen csődöt mond! Bebizonyosodott, hogy a tudósok által eddig alkalmazott rákkeltető anyagok egyikével sem lehet rosszindulatú daganatot előidézni tengerima- lacoknáL Az állatok természetes életformájában pedig ez a szörnyű betegség szinte sohasem fordul elő. A tengerimalac figyelemre méltó ellenállóképessége ezzel a betegséggel szemben új kutatásokhoz vezetett. Dr. Mosinger, a marseillei egyetem munkatársa többek között megállapította, hogy ezeknél az állatoknál a jóindulatú daganat sohasem fajul rákos daganattá és szinte minden esetben rendkívül gyorsan gyógyul. A kutató szerint a tengerimalacok szervezetében olyan védőanyagnak kell lennie, amelyet az orvostudománynak feltétlenül meg kell találnia. „ Made in USA <€ „Made in USA” — ezzel a címmel kommentálja a Za Rubezsom című szovjet külpolitikai hetilap legújabb száma Amleto Cicognani bíboros vatikáni államtitkárrá történt kinevezését. A cikk megállapítja, hogy az új államtitkár kijelölését hosszas huzavona és élénk találgatás előzte meg. Időközben hirtelen Rómába látogatott Spellman amerikai bíboros is és röviddel ezután közölték a pápa elhatározását. Cicognani kinevezése felülmúlta az „amerikai" szárny legmerészebb várakozásait is. A bíboros a keleti egyházak kongregációjában kezdte diplomáciai karrierjét. Az ügyes és erélyes tisztelendő úrra hamarosan felfigyeltek a szovjetellenes aknamunkával és a gyarmati rendszer védelmezésével foglalkozó hivatalban. ötévi munka után a Szentszék az Egyesült Államokba küldte és itt az apostoli delegáció élén Cicognani 25 éven át képviselte az anyaszentegyházat. Később, 1958-ban, amikor Roncalli bíboros személyében a francia egyházhoz fűződő, jó kapcsolatairól ismert, rugalmasnak és „haladónak” tekintett főpap került a pápai trónra, Ci- cognanit hazarendelték. Mindenki azt hitte, hogy kegyvesztett lett. Ehelyett azonban kellemes meglepetés érte: bíborossá szentelték, bár a katolikus egyház törvényei szerint ugyanazon család két tagja nem kaphatja meg a bíborosi kalapot. Amleto Cicognani testvérét, Gae- tanot, ugyanis már régebben bíborossá avatták. A kinevezés megmutatta, hogy a Wall Street és Washington ajánlása erősebbnek bizonyult, mint a kánonjog sérthetetlensége. Azóta három év telt el. Amleto Cicognani kezében összpontosult a Vatikánban a lehető legnagyobb hatalom, amely a pápán kívül bárkit is megillethet. A francia és az olasz sajtó első visszhangjából bizonyos értetlenség, csodálkozás árad. A lapok felteszik a kérdést: vajon ki fogja ezután meghatározni a római katolikus egyház politikáját? János, a népi származására büszke „neokato- likus” pápa-e, vagy Cicognani bíboros, a tengerentúli bankárok és tábornokok barátja? a Szüreti tervkészítés gyöngyösi járás termelőszövetkezeteiben A GYÖNGYÖSI járásban 13 ezer 408 hold szőlő termését szüretelik most ősszel. A termelőszövetkezetekbe társult paraszt emberek az idén első alkalommal 8141 hold szőlőt (beszámítva a nem termő foltokat is) műveltek közösen. (A többi terület állami gazdaságok, tsz háztáji és egyéni parasztok kezelésében van.) A járás 21 szőlőtermesztéssel foglalkozó termelőszövetkezetében okosan szervezték meg és végezték a növényápolási munkát, s ennek eredményeként az első termésbecsléskor 23,5 mázsás átlagtermés mutatkozott. A kedvezőtlen, száraz időjárás következtében azonban csökkent a várható termés, és a nemrég megtartott határszemle tapasztalatai szerint 21,4 mázsára becsülhető a holdankénti átlag. Ezt a jónak mondható termést a nagyüzemi szőlőgazdaságok alapos és körültekintő terv szerint kell, hogy betakarítsák. Fontos, hogy ne legyen merev a terv, alkalmazkodjanak helyi viszonyokhoz és a szüret kezdetét az érési idő határozza meg. Elengedhetetlen minőségi követelmény az is, hogy csak akkor kezdjék meg a szüretet, ha a must cukorfoka elérte a sok évi átlag 19 cukorfokot. A CSEMEGESZŐLŐT már szedik és szállítják termelőszövetkezeteink, s ezzel párhuzamosan készülnek a nagyobb kampánymunkára, a borszőlők szüretelésére. Számba veszik a munkaerőt, a szőlőfajták szüreti sorrendjét, a feldolgozó- gépek és a tároló tér kapacitását. Fontos dolog, hogy a tervkészítésbe bevonják a brigádvezetőket, annál is inkább, mert a szedés még nem gépesíthető, az sok kézi munkát igényel, s így számolni kell azzal is, hogy az időjárás befolyásolhatja a termés betakarítását. A termelőszövetkezetek várható 174 980 mázsás szőlőtermésből 44 464 mázsa csemegét, 22 710 mázsa étkezési othellót szerződtek le. A szeptember 6-i állapot szerint 200 vagon csemegeszőlőt értékesítettek. Ebből 180 vagon export minőségű volt. Legkorábban a gyöngyöshalászi Petőfi, a ka- rácsondi Kossuth, az atkári Üj Élet, a gyöngyöstarjáni Győzelem termelőszövetkezetek kezdték meg a szállítást. Látva a szüreti munkákkal j kapcsolatos feladatokat, időEGYIK BARÁTOM, aki az építőiparban dolgozik, közölte velem, hogy Milánóban tartózkodik egy idegenlégionisita ejtőernyős. Az illető érdekes dolgokat tud a légió életéből. Elismerte, hogy megtorló akciókban vett részt, kínzott meg. Nem közlegény volt, hanem a mi fogalmainknak megfelelően körülbelül törzsőrmesteri rangban szolgált. Állítólag a hírhedt „Deu- xiéme Bureau” körözi, de nyomában van az algériai titkosszolgálat is. Állandóan változtatnia kell szállását és az új személyi igazolványok vásárlására pénzre van szüksége. Megbeszéltünk egy időpontot, és nagyon elcsodálkoztam, amikor a bujkáló, és elhanyagolt állapotban levő „para” helyett egy magas, jól öltözött, frissen borotvált férfivel találkoztam. Caporal cigarettával kínált és rögtön kifejtette, hogy pénzre van szüksége. Egyedül ezért hajlandó elmesélni élményeit. Hirtelen a pincérhez fordult, sört és konyakot rendelt Elbeszélését 1944-gyel kezdte. Akkor állt be a Farinacci „fekete” testőrségébe, amely a legvadabb fasiszta álak illatokhoz tartozott Élete eme korszakát igen gyorsan befejezte. Sokkal érdekesebb volt, sünikor arról kezdett beszélni, hogyan vettek részt 1945-ben az első algériai felkelés leveré- «ében. Csak a felnőtteket kínoztuk meg Massimo Pini riportja egy Algériából szökött idegenlcgionistával —>’ Akkor még rendes fickók voltunk — kezdte —, csak önarabokat magunkat védelmeztük. Boregyszerű zasztó napok voltak! Különösen Casbah átfésülése. Az első megtorló hadjárat eredménye volt. 200000 algériai halott Az 1945-ös megtorlás nem tartozik a francia történelem dicsőséges lapjai közé. Para ismerősöm kifejtette, hogy a fehér fajnak nagyon kell vigyáznia, nehogy a szí- nesbőrűek a fejükre nőjenek. — Véleményem szerint ez a fehér faj létezésének alapköve. Ha nem akarja, hogy elnyomják, neki kell elfojtani minden olyan törekvést, amely ellene irányulhat. Ezért az elvért harcolt, mert látta, hogy a francia gyarmat- tartók a „nyugati civilizációt” védelmezték Indokínában, Madagaszkáron és Algériában. Ideológiai véleményét nagy határozottsággal jelenti ki. Megszokhatta már, hogy bizonyos frázisoknak milyen értelmük van. Ezzel ámították magukat, miért viszik nap mint nap vásárra a bőrüket. — Dien-Bien-Phunál a színes csapatok árultak el bennünket — folytatja. — a színes csapatok adták fel a lét- fontosságú magaslati pontokat. Elárulták társaikat és a lobogót. — A kormány csak fecsegett, mi meg harcoltunk. Az árulás pszichológiája mélyen belegyökerezett az idegenlégió- sok tudatába. Elárulták őket Dien-Bien-Phunál, elárulták a légiót az amerikaiak, az algériai puccs idején árulás miatt bukott el a szuezi kaland is. Érdekes politikai mentalitás ez. Teljesen kétszínű: egyik oldalon áll a meggyőződés, hogy elárulták őket, másrészt a zsoldos katonáknál ritka felfogás, ők a „nyugati civilizáció” védelmezői. De azért „ideáljaik” mellett nem vélik a rablást meg sem. Berögződött szokássá vált ez a megtorló hadjárataikon. Egy- egy falu elfoglalása után a nőket megerőszakolták, a férfiakat valahol a falu szélén ösz- sze terelték. — Szadizmusról, vagy különösebb perverz megnyilvánulásiról nem beszélhetünk, néhány esettől eltekintve — fűzte hozzá cinikusan az ejtőernyős. — Az csak természetes, hogy a kislányokat nem bántottuk. A szabadrablás két órahosszat szokott tartani. A nőkkel való szórakozás után ki lehetett fosztani a házakat. Sokan közülünk értékes dolgokat szedtek össze: tálakat, szövetet, szépen megmunkált fegyvereket. Beszélgetésünk során végre elérkeztünk a kínzások és kínvallatások kérdéséhez. Aziránt érdeklődtem, mit csináltak, ha a falvak átfésülésekor „gyanús” elemeket tartóztattak le. — Egyik alkalommal két foglyot ejtettünk. Az egyik sebesült volt, nem lehetett kihallgatni, de a másikat igen. Gyors módszert kellett alkalmaznunk, nem vesztegethettünk egyetlen percet sem. Azzal kezdtük: „Vagy beszélsz, vagy rosszul jársz.” Arra voltunk kíváncsiak, milyen katonai erő tartózkodik a faluban. A fogoly azt felelte, hogy nem tud semmiről, ő az egyetlen feliaga a faluban. Igen, így mondta, hogy feliaga. Köny- nyű golyószóróval volt felfegyverkezve, mellette hevertek kézigránátjai. Nem elégedtünk meg ezzel a válasszal, tovább faggattuk, míg végre hajlandó volt beszélni. — Mivel bírták rá, hogy beszéljen? — Hát nem a szokott módszert alkalmaztuk. Az egyik katonai rádióból kivettük a mágnest. A fogoly homlokát heréjét benedvesítettük és hozzákötöttük a vezetéket Néhányat csavartunk a fo- gatyún és a feliaga máris fekete lett, azaz az áram változtatta feketére. Amikor magához tért, beszélni kezdett. — Nőket is kínoztak? — Én csak akkor vettem részt kínvallatáson, ha bevetésen voltunk. Akkor mindig így csináltuk, ahogy az előbb elmondtam, és így is fogják mindig csinálni, A kínvallatás az egyetlen módszer, ha valamit meg akartunk tudni a felkelők állásairól. Természetesen a front mögött, ahol a felderítő szolgálat dolgozott, sokkal ügyesebb szakemberek voltak, akik jobban értettek a vallatáshoz. Emlékszem, egyszer az egyik hírszerző százados azzal fenyegette meg a foglyot, hogy ha nem beszél, megölik a fiát. Az algériai ekkor sem volt hajlandó elárulni társait, öt is, fiát is agyonverték vallatás közben. Azt szerettem volna megtudni, hány foglyot gyilkolt meg az én ismerősöm. A gyilkosságokat nem nagyon akarta beismerni, de végül kénytelen volt kijelenteni, hogy a „gyors vallatások” következtében számos algériai fogoly halt meg azon a területen, ahol egysége bevetésen volt (Az Avantiban megjelent cikk nyomán.) ben hozzáfogtak a felkészüléshez. így például a nagyrédei Szőlőskert Tsz-ben új pincét és présházat, az atkári Üj Élet Tsz-ben borházat, az abasári Rákóczi Tsz-ben feldolgozó helyet építettek, illetve alakítottak át. Időben kijavították a felszereléseket és hordókat, feldolgozógépeket is vásároltak. Az atkári Üj Élet Tsz kettő darab hidraulikus, egy mobill- rendszerű zúzót, a markazi Mátravölgye egy hidraulikus és egy orsós prést és nagyobb mennyiségű boroshordót, egy borszívót, a nagyrédei Szőlős- kert Tsz ugyancsak nagyobb mennyiségű boroshordót vásárolt. A domoszlói Mátragyön- gye Tsz a községben levő borházat, felszereléssel együtt, az abasári Rákóczi Tsz pedig az fmsz-től a pincét vette át felszereléssel együtt. MINT KORÁBBAN már hírt adtunk róla, az abasári Rákóczi és a nagyrédei Szőlőskert termelőszövetkezetekben pneumatikus gépsorokat állít be a Gépkísérleti Intézet, amely biztosítja a szőlő nagyüzemi feldolgozását. A 21 szőlőtermesztő termelő- szövetkezet közül 19 szerződött az Állami Pincegazdasággal szőlő, must és bor átadására, összesen 56 842 hektoliternek megfelelő mennyiséget kötöttek le. A pincegazdaság is felkészült arra, hogy átvegye a leszerződött termést. Tízórás műszak alatt naponta 2600 mázsa szőlőt tud feldolgozni. Emellett természetesen a háztáji termését is átveszik és feldolgozzák. Mint erről is már hírt adtunk, a pincegazdaság a járás 12 községében brigád átvevőtelepet létesít szüret idején; Figyelembe véve a rendelkezésre álló munkaerőt és gépeket, előreláthatólag 20—22 nap alatt tudják feldolgozni a szőlőt a termelőszövetkezetek. A hordótér még nincs teljes egészében biztosítva. Többek között az abasári Rákóczi, a gyöngyöshalászi Kossuth és Petőfi, a gyöngyösoroszi, a gyöngyöspatai, a kisnánai, a markazi, a nagyrédei, a szűcsi, a vécsi, a visontai termelőszövetkezeteknél. összesen 17 561 hektoliter must tárolását nem tudják biztosítani. Feltétlen fontos, hogy a háztáji gazdaságok felesleges hordóit is igénybe vegyék és még pótszerződést kössenek. SZEPTEMBER végén kezdetét veszi a szüreti munkák dandárja. Addig még van idő a kampányterv alapos kidolgozásához, van még idő a hiányosságok pótlására, hogy zökkenőmentesen, maradéktalanul betakarítsák és feldolgozzák a szőlőt a járás termelőszövetkezetei. És nem utolsósorban kellő gonddal készüljenek fel a fajtiszta minőségi borok elállítására.
