Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

1961. szeptember 8., péntek

NÉPOJSAG

3

fl szövetkezet életének jó iránytűié

Két négyes találat Heves megyében

A lóttó 34. és 35. játékhetében — a két legutóbbi játékhétben egy-egy négyes találatot értek el a Heves megyei lottózók.

A 34. játékhétben Józsa János kubikos, boldogi lakost érte a szerencse: 9 467 842 sz. ikerszelvénnyel 75 793 forintót nyert.

A múlt héten a Kompólti Kísérleti Intézet 10 tagból álló lottókollektívája ért el négyes találatot. Az össznyere- mény ugyancsak több mint 75 ezer forint.

fiatalok é» idősebbek versenye

Ebben az évben Egerben 24,

Gyöngyösön és Hatvanban 17 fiatal szerzett kereskedelmi, illetve vendéglátói szakmunkásbizonyítványt.

Ezen felül rendszeres továbbképzés folyt boltvezetői, ellenőri és melegkonyhás éttermi dolgozók részére. Az oktatási év végén a vizsgabizottság egyöntetűen megállapította, hogy a felnőttek nem vették kellő komolysággal a szakmunkás vizsgára való felkészülést. Többen szükséges rossznak, formaságnak vették a vizsgát. Több felnőtt nem felelt meg a vizsgakövetelményeknek, nem adhatták ki részükre a szakmunkásbizonyítványt.

Ügy véljük, helyesen jártak el a vizsgabizottságok, hogy nem a vizsgára jelentkezettek készültségéhez, hanem az előírt követelményekhez tartották magukat. Az egyre növekvő igények, a fokozódó külföldi vendégjárás megköveteli, hogy kulturált kiszolgálás legyen az üzletekben, cukrászdákban és vendéglőkben egyaránt. Ennek alapfeltétele az alkalmazottak felkészültsége és szaktudása.

Filmgyáraink jelentik

A Hunnia Filmstúdióban rövidesen megkezdik az Ahogy a csillag megy az égen Című új film forgatásának előkészületeit. Kékesdi Gyula novelláját Gyöngyösi Imre dolgozta át filmre, s a dramaturgiai munkát Bacsó Péter végezte. A mai, paraszti témájú forgatókönyvet Keleti Márton fil- méáíti meg.

**

Máriássy Félix Megszállottak című filmjét október elején kezdik forgatni. A film hőse egy, a Szovjetunióból hazatért mérnök, s a főbb szerepeket Sinkovits Imre, Pécsi Sándor, Ajtay Andor, Márkus László, Molnár Tibor, Mányai Lajos, Makláry Zoltán, Tompa Sándor, Görbe János, Te- messy Hédi és Szemes Mari játsszák.

**

Bán Frigyes ■ Felmegyek a minisztériumba című új vígjátékának külső felvételei e héten kezdődtek Mogyoródon. Galabárdi Zoltán és Markos Miklós forgatókönyvének hőse egyéni gazdálkodó, utolsó mohikán egy termelőszövetkezeti községben. A film főszerepét Páger Antal játssza, s a többi szereplők: Békés Itala, Gózon Gyula, Szabó Ernő, Bihari József és Lengyel Erzsi.

**

A filmstúdió legközelebbi filmjének, az Egy autóbusz nem áll meg-nek forgatása szeptember 12-én kezdődik. Az izgalmas bűnügyi vígjátékot Csizmarek Mátyás írta, rendezője Palásthy György.

Az előkészítő munkálatok után, előreláthatólag e hónap végén kezdik meg Harskó János, az Ütban magunk felé c film forgatását.

**

A Zolnay Pál rendezésében készült Vince című film, a Két félidő a pókolban című Fábri- film és Keleti Márton vígjátéka, a Nem ér a nevem forgatása befejeződött, a rendezők már filmjeik utómunkálatain dolgoznak. Kovács András még e héten befejezi a Pesti háztetők felvételeit és Fejér Tamás Jó utat, autóbusz című filmjének forgatása is két hét múlva véget ér.

**

A filmátvételi bizottság többek között elfogadta a Kilencedik kör című jugoszláv produkciót, az Én és a tábornok című angol vígjátékot, Norman Widson főszereplésével és a felújításra kerülő, emlékezetes sikerű Hófehérkét. Érdekes szovjet útirajzfilm jelenik meg Ausztráliáról, az ötödik földrész kevéssé ismert tájairól, Két óceán között címmel. Bemutatásra kerül majd Pausztovszkij romantikus regényének filmváltozata is, Északi történet címmel, főszerepben Oleg Sztrizsenowal. Sienkiewicz Keresztesek című történelmi regényét Alekszan- der Ford vitte filmre, amely tömeg jelenetekben gazdag, kétrészes cinemascopa változatban kerül forgalomba. A Szurkolók lesen című csehszlovák vígjáték futballrajongók kalandjairól szól.

Asszonyok is segítenek

Egerbaktán nagy gondot jelent a Laskó-patak szabályozása. Ehhez a munkához az asszonyok is fokozott segítséget akarnak adni, maguk is kezükbe veszik a munkaszerszámokat. Hogy a társadalmi munka szervezése nagyobb sikerrel járjon, a községi nőtanács elhatározta: egyik ülésükön megbeszélik az asszonyokkal, milyen módon segíthetik a Laskó-patak szabályozási munkáinak elvégzését — társadalmi munkával.

Gépesítés = több termelés

nyokba ütközik. Es minden helyre csak gép... gép... és gép kell! De lesz!

— JÖVÖRE már négy darab szakipari kisgépet kapunk és reméljük, hogy ezt a szállítmányt még több is követi — mondja Nagy Dezső főgépész.

De reméljük, hogy rövidesen megoldást nyer az asztalosrészleg problémája is, mert itt nincs porelszívó-berendezés. Ezt kifogásolta már a tűzrendészet, de káros a dolgozók egészségügyi szempontjából is. A műszaki vezetők azt felelik, hogy a minisztérium nem ad- erre a célra beruházási összeget. Elhisszük...! De számtalan olyan vállalatot sorolhatnánk, amelyek saját erejükből, saját berkeiken belül fogasabb kérdéseket is megoldottak már. Támaszkodjanak bátran a dolgozók segítségére, így kevés pénzből is nagy tettek születhetnek. És mi hisszük, hogy a minisztérium illetékesei csak örülnének a sikereknek, a bátran kezdeményező önállóságnak.

Végezetül nézzük meg, mi okozta az egy főre eső gépi lóerőátlag ilyen irányú alakulását? Az utóbbi időben számtalan megrendelést kapott az Építőipari Vállalat a termelőszövetkezeteinktől, állami szerveinktől, amelyeknek véghezviteléhez fontos gazdasági érdekek fűződtek. A feladatokkal együtt ugrásszerűen emelkedett a munkáslétszám is, amely természetesen a gépesítés arányának rovására ment.

NEHÉZ, de szép feladatok előtt állnak az építőipar munkásai. Rajtuk a dolgozó nép figyelme. Ezrek és tízezrek figyelik munkájukat, mert ezrek és tízezrek várják az új, kényelmes lakásokat, az épülő, korszerű üzemeket. Bízunk bennük, munkájukban és hisz- szük, hogy a problémákat — amelyek nem nagyok — *i■: rel megoldják.

uaozik Jáaos

Ábécé

M

arika új ábécé-s könyvet kapott. Amint hazaértek, nyomban ölébe vette és nagy áhítattal lapozgatta végig a csodálatosan szép könyvet. Találkozott kacsákkal, libákkal, még kutyával is, de ezeket már mind ismerte a kemény lapú képeskönyvből és most sokkal érdekesebbnek, csodálatosabbnak tűnt az a sok görbe lábú figura,- amelyekre anyuka kereken kijelentette: ezek a betűk.

És anyuka később mesélt az ö betűről, amely nem más, mint egy valódi karika, a nagy A-ról, amelynek lábai úgy állnak, akárcsak a nagy fekete tábla lábai a tanteremben: terpeszállásban.

A kislány tátott szájjal hallgatta a szavakat, aztán váratlanul megjegyezte: Anyukám! Nagyon vigyázok majd én első könyvemre, az ábécé-re.

És ekkor Marika mamája hirtelen egyet gondolt. Lázas sietséggel keresgélni kezdett az öreg ládában, amely eddig még rejtve volt ; Marika szemei előL

— No! Itt van! Megvan! — örvendezett ; anyuka, aztán egy ütött-kopott, de ép könyvet I tett kislánya elé.

• — Ez volt az én ábécé-s könyvem, Mariskám! Az én öreg tanító nénim ebből tanított ; meg engem a betűvetésre, olvasásra. Igen. ■Nézd csak, mennyire megsárgultak már az «öreg lapok, de megőriztem mégis, hogy egy- !szer majd megmutathassam neked. És most > itt van. Itt fekszik egymás mellett a két ! könyv. A tiéd, az új, és az enyém, ez a kopot- > tas régi... Marika megilletődve, szótlanul > leste a két könyvet, aztán a mamára pillan- ?tott és sehogyan se értette meg, hogy az a í sárga lapú ábécé-s könyv miért csalt egy csillogó könnycseppet anyuka szemébe?

ségben eddig túlsúlyban völtak az alkamazottak, de most szövetkezeti tagokkal erősítik meg a vezetést. Több új tag, és tagjelölt került ki azokból a haladó gondolkodású, példamutató tsz-tagokból, akik azelőtt a középparaszti réteget képviselték. A szövetkezet négy brigádvezetője közül három nyert felvételt a párt soraiba, köztük Rózsik Mihály elnökhelyettes és Szigili József brigádvezető. Az új szövetkezeti párttagok soraiban ott találjuk Lengyel János, volt középparasztot, Márton György- nét, a nőtanács községi elnökét és ifjú Sömperger Mártont, aki a községi KISZ-szervezet titkára. Jó irányban halad tehát a pártépítés, jól dolgozó, élenjáró szövetkezeti tagokkal erősödik a szövetkezet párt- szervezete.

így fogja át, így öleli fel és irányítja a szövetkezet és egyben az egész község életét Al- debrőn a szövetkezeti párt- szervezet. A szövetkezeti tagok kisebb-nagyobb gondjaitól kezdve a termelési és külpolitikai problémákig mindent kézben tart, s igyekszik mindenkor a párt politikájának szellemében irányítani a közösség életét. Ezekben a napokban is számos kül- és belpolitikai kérdésre kell adniuk és adnak is tájékoztatót, állást foglalnak a falu népével együtt a német kérdésben, közösen beszélik meg a Szovjetunió békeprogramját, a második szovjet űrrepülés eredményeit. Az aldebrői kommunisták ilyenkor felvilágosító munkával, a legjobb agitációs módszerekkel érvelnek és vitatkoznak, segítenek a helyes szemlélet kialakításában, a lakosság hangulatának irányításában.

A SZÖVETKEZET

ságában járva-kelve igen sok szépet és jót látni. Nagyarányú építkezések, jó terméseredmények, fejlődő állattenyésztés, és még számtalan más pozitív példa tapasztalható. Minden aldebrői ember otthonra .talált az ŰJ Életben, minden szorgalmas ember megtalálja majd a számítását, s ha arról beszélünk, hogy jó tsz lett ez a közösség, egy pillanatig se felejtsük el hozzátenni azt is, hogy ebben nagy része van az aldebrői kommunisták szorgalmas munkájának, fáradozásainak.

Császár István

hogyanis mégy végbe ez a továbbítás?

— A mi pártszervezetünk csak úgy tud jó munkát végezni, ha szoros kapcsolatot tart fenn az emberekkel. A jó tömegkapcsolatot párttag és pártonkívüll népnevelők segítségével teremtettük meg és tartjuk fenn ma is. Ezek a pár- tonkívüli aktivisták a mi legjobb segítőink, ök mondják el a tagságnak, s egyben a falu lakosságának, milyen termelési és egyéb célokat szeretne elérni a pártszervezet, ők mozgósítanak egy-egy nagyobb- szabású kampánymunka előtt minden szövetkezeti tagot. Jól dolgozó aktivistáink között találhatók a község különböző tömegszervezeteinek vezetői is, akik a maguk munkaterületén, tömegszervezeteiben fejtik ki agitációs tevékenységüket

Sikerrel mozgósít ez a párt- szervezet minden munkára. A múltkori kiadós esőzés után a pártvezetőség kiadta a jelszót; be kell fejezni a cukorrépa még hátralevő kapálását, el kell végezni a gazoló kapálásokat. A felhívás nem maradt hatástalan, a kapások mindenhol elvégezték a hátralevő és szükséges tennivalókat.

A pártszervezet jó munkájának tudható be az is, hogy tavaly óta gyökeresen megváltozott a munkához való viszony. Amíg az elmúlt évben néhány esetben büntetést is kellett alkalmazni a szövetkezet munkakerülői, fegyelem- lazítói ellen, addig most szinte vetélkedés folyik a munkáért. A szövetkezet asszonyai minden reggel tömegesen jelentkeznek munkára, és a vezetőségnek sokszor az okoz gondot, hogy hol is foglalkoztassák őket

Jó a kapcsolat a párt és a szövetkezet vezetősége között — s természetesen ez az egészséges kapcsolat nem zárja ki, sőt feltételezi a helyes bírálat szellemének kialakítását. A közelmúltban előfordult hogy a pártszervezet vezetősége őszinte és kemény hangon megbírálta a szövetkezet vezetőit, amiért 27 hold búza rendre vágva feküdt mintegy három hétig a földeken. Az őszinte és kemény elvtársi bírálat hatott, s így nem ment kárba a régen levágott gabona.

Állandón Lf«l

gokkal gyarapodik az Oj Élet Tsz pártszervezete. A vezetőNYÁRIDÖ VAN, í jvában

____.

_______________I tart a

pa

radicsomszüret az aldebrői Űj Élet Termelőszövetkezetben. Szorgalmasan dolgoznak az asszonyok, egyre-másra telnek a ládák a vitamindús, piros paradicsomokkal. Ám a munka közben, vagy inkább a munka után feltűnik egy érdekes és szokatlan jelenség. A brigád tagjai ugyanis puttonyokkal és kosarakkal mennek ki dolgozni, abban viszik az ennivalót, ami magában véve nem is baj. A hiba csak ott , kezdődik, hogy munka közben megszedik ezeket a saját put- I tonyokat és kosarakat paradicsommal és esténként vígan , hátalják hazafelé. Más szóval mondva a leszerződött termés a közös vagyon egyrészét min- , den ellenszolgáltatás nélkül hazaviszik, megkárosítva ezzel , a szövetkezet tagságának egészét.

Ez a káros jelenség, amit ! most itt leírtunk — szerencsére most már csak a múlté. Megszűnt már a paradicsom jogtalan dézsmálása, helyreállt ilyen szempontból is a rend, a fegyelem, a vagyonvé- ’ delem, s mindjárt hozzátehetjük, hogy az a kis közösség, , aki ezt a rendet, ezt a normális légkört megteremtette, a szövetkezet pártszervezete volt. Nyilván nem volt köny- nyű és nem volt népszerű dolog melegében fellépni a va- 1 gyondézsmálók ellen, nem volt könnyű megmagyarázni, hogy ezzel társaikét lopják és po- : csékolják, hogy úgyis jut bőven a rendes osztás alkalmával, mire való akkor az ilyen ' oktalan cselekedet.

A jó szó, a felvilágosító munka el is érte kellő hatását. De nemcsak ezzel teremtettek rendet a pártszervezet tagjai, hanem javasolták a szövetkezet vezetőségének, hogy a me- : zőőrök a jövőben ne nézzék el az ilyen eseteket, és esténként tartsanak szúrópróba szerű vizsgálatot a munkából hazatérő asszonyok kosaraiban.

látszólag |

mindez, de mégsem lényegtelen, mégsem kerülte el a szövetkezet pártszervezetének figyelmét. Idejében közbeléptek, hogy az ilyen rendellenesség el ne harapódzon, mert ez további viszályokat és elégedetlenségeket szülne azok között, akik nem dolgoznak a kertészetben. Éber szemmel ügyel tehát a közös vagyon védelmére az aldebrői Űj Élet Tsz pártszervezete, amelyről nyu-. godtan elmondhatjuk, hogys nemcsak a vagyonvédelemben, s hanem áltálában mindenhol s igen jó szervező és irányító S munkát végez. Olyan ez a párt- > szervezet, mint egy jól műkö-> dő iránytű a közösség, az > egész falu közösségének hajó-? ján, ahol bizony még mindig > van igen sok probléma és igen > sok irányítani való. ?

Becsülettel látják el ezt a> feladatot Aldebrő község kom-> munistái, akik már a községi? alapszervezetükből 1950 óta se-? gítik és irányítják a szövetke-? zet életét. Ez a szövetkezet? ugyanis 1950 óta működik, és? párttagjai a községi pártszer-? vezethez tartoztak. A szövet-? kezet nagyarányú felfejlődése? után 1959 decemberétől azután? a községi pártszervezetből sző-? vetkezeti pártszervezet lett, s? így dolgozik a mai napig is? munkájával átfogva az egész? szövetkezet és egyben az egész? község életét. A pártszervezet? titkára — Vadkerti Miklósnál — régi szövetkezeti dolgozó. ?

AZ ALDEBRŐI Ü et l

pártszervezetének tagjai nem-5 csak rendszeresen megtartják? a vezetőségi üléseket és a tag-? gyűléseket, munkaterv szerint? dolgoznak, hanem sokat tö-? rődnek, sokat foglalkoznak a? szövetkezet belső életével, tér-? melési kérdéseivel. Az aratási* munkák előtt megbeszélték a* legfontosabb tennivalókat,* utána pedig az egyik taggyű-! lésen az aratás, a cséplés, és! az áruértékesítés helyzetével! és feladataival foglalkoztak.! Egy másik alkalommal párt-! vezetőségi ülés tárgyalta meg! az őszi betakarítási munkák! előkészítését, s az elgondolásé»-! kát, javaslatokat a szövetkezet; egész tagságának továbbítót-, ták. De hallgassuk csak meg; Sőmperger Márton elvtársat,

A fokos

O

dahaza, a falumban hallottam néhány nappal ezelőtt ezt a' kis történetet: Gyurka bácsi a termelőszövetkezet öreg kerülője hirtelen megbetegedett. A lábaival történt valami baj, a „kerekekkel", ahogyan ő mondta tréfásan. Először húzta, halasztotta a dolgot, de aztán ágynak dőlt váratlanul, orvost kellett hívni a szomszédos faluból.

— Nyikorog, düledezik az öreg taliga, doktor úr — fogadta viccelődve az orvost, majd komolyra fordítva a szót arról panaszkodott, hogy éppen most esett ez a kutya baj, amikor legnagyobb szükség lenne rá a szövetkezetben, amikor lábon még a kukorica, tőkéken a zsendülő szőlő. Az orvos hallgatta Gyurka bácsi panaszát, aztán megakadt a tekintete az ágy végére akasztott fokoson, amelynek kampója igazi sárkányfejjé volt kiképezve.

— Hát ez miféle jószág — tette szóvá az orvos a fokosra mutatva.

— Ez olyan jószág, doktor úr, amelyik már kerek negyven esztendeje járja velem a határt. A bot kikopott már kétszer is, hanem a sárkányfejű fokos... az eredeti.

— Adja nekem ezt a jószágot, Gyurka bácsi — vágott az öreg szavába váratlanul az orvos, viccesen s lopva Gyuri bácsi felesége felé kacsintott. Az öreg elkomolyodott a szó hallatára, kétfelé csavarta bajuszát, aztán kevés idő után kivágta a rezet:

— Ha meggyógyít, magáé a fokos! A fiatal doktor megnézte jól az öreget, aztán tenyerébe csapott: áll az alku! Egy hónap múlva eljövök ezért a rézkampóért. Es eltelt az egy hónap. Egy szép nyári estén az öreg kerülő magabiztos léptekkel indult el a szomszéd falu felé s meg sem állt az orvos lakásáig. Bekopogott s így szólt: itt a fokos, doktor úr! Ne vegye fizetségnek, mert én ezt szívemből adom magának, hálás köszönettel a két lábamért, aztán míg él, erről a fokosról mindig emlegesse meg az öreg kerülőt.

Szalay István

ROHAMOS fejlődésünk törvényszerűen magával hozza: a gépesítés fokozása szükség- szerű és nyugodtan mondhatjuk, hogy alapja a folyamatos tervteljesítésnek. És ezzel párhuzamosan: kihatással van a termelékenységre.

Ha a gépesítés szempontjából vizsgáljuk a Heves megyei

Építőipari Vállalat végzett munkáját, akkor megállapíthatjuk, híjgy munkájukra bizonyos esetekben kihatással volt a géphiány is. Mert ahogy Nagy Dezső, a vállalat fiatal főgépészé elmondja:

— ... nálunk 0,73 lóerő az egy főre eső átlag és ez jóval alacsonyabb az országos átlagnál.

— Mennyinek kellene lennie a gépesítés átlagának ahhoz, hogy javítson a jelenlegi helyzeten?

— Ha elérnénk a 0,9 lóerőt, vagy esetleg az egyet, akkor elégedettek lennénk, bár vannak vállalatok, ahol a gépesítés aránya eléri az 1.5, vagy a két lóerős átlagot is.

HOGY A vállalat létszámához viszonyítva kevesebb géppel rendelkeznek, mint más, ilyen jellegű vállalatok, az tény. De éppen ezért kellene maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló gépparkot, ;mert előfordul, és gyakran,

; hogy amíg az egyik építke- ; zésen gépieró hiányában ne- :héz fizikai munkával végez- Inek egyes munkafolyamatodat, ugyanakkor az ettől nem !nagy távolságra eső munkahe- ! lyeken kihasználatlanul áll- nak a gépek. Mindez előrelátás és szervezés kérdése, lamely sok munkát jelent I ugyan a vállalat vezetőinek, Ide ez — kötelességük. Találjanak megoldást a rendelke- I zésre álló gépek gyors átcso- I portosítására, akkor a kevés- lsei is jobb eredmények szü- I lethetnek.

■ A szakipari kisgépek terén ; valóban hiány mutatkozik a I Heves megyei Építőipari Vállalta tnál. Nincs parkett-csiszoló- ;és műkő-csiszológép, ezért ; ezeket a munkafolyamatokat [jelenleg még fizikai erővel !kell elvégezni. De meg kell ! értenünk, hogy építőipari vállalataink munkaterülete olyan ! rohamosan terebélyesedik, Ihogy gépiparunk nem minden leseiben tudja gépekkel kielégíteni ezt az óriási fejlődést íMert bármerre megyünk, bár >hová nézünk, tekintetünk iris ! téglafalakba és kőművesállvá-