Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-28 / 229. szám
1961. szeptember 88.. csütörtök NfiPÚJSÁG 5 IBatydß Vallso Ferenc petőfibányai vájárt, váltó ti éve bányász, s tucatnyi kitüntetés birtokosa: ötször kapott sztahanovista oklevelét, kétszer kiváló dolgozó oklevelet, és miniszteri dicséretet. A ti. bányásznapon szintén kiváló dolgozó oklevelet nyújtottak át neki. Dere kas munkát végez a szakszervezeti életben is — bizalmi. A lll-es frontbrigád tagja. Bordás Lajost, a szűcsi X-es akna vájárát. Bordás Lajos 194« óta dolgozik a föld alatt, 53-ban lépett elő vájárnak. Kiváló dolgozó oklevél tulajdonosa. Uj technika = magasabb műveltség! 239 bányász tanul Petőfi bányán DÉLUTÁNONKÉNT, mikor az apró „népes” műszakból felszínre hozza a bányászokat, sokan sietősebbre fogják lépteiket. Sietnek haza, hogy az átöltözés után még jusson idő egy kis olvasásra, leckenézésre. Mert tanulnak a pelőfi- bányaí bányászok. Tanulnak. És többen, mint tavalyelőtt. Meglett, komoly férfiak, családapák ülnek az iskolapadokban. A múlt tanítási évben 52 dolgozó végezte el a bányaipari technikum I—II. osztályát (felsőbb osztály akkor még em volt), s 107 fő tanult az általános iskola felsőbb tagozataiban. Ebben az évben ugrásszerűen megnőtt a tanul- nivágyók száma. 119 bányász iratkozott be a technikumba — ebből 44 fő az idén beindult bányagépészeti és bányavillamossági technikumot végzi, 75-en a bányaipari technikumba járnak — és 120 fő iratkozott be az általános iskola felsőbb tagozatainak osztályaiba. A bányászok szükségét érzik annak, hogy általános műveltségüket, szakmai ismereteiket gyarapítsák. Szükségét érzik, mert munkájuk nap mint nap a helytállások újabb és újabb formáját követelik meg tőlük. És helytállni a munkában csak úgy tudnak, ha újabb, teljesebb ismeretekkel, nagyobb tudással vértezik fel magukat. Szükségét érzik, mert maguk körül látják a technikai fejlődést, s ők sem akarnak megállni a fejlődésben; nemcsak csodálni, de ismerni és kezelni is akarják azokat az új gépeket, melyeket munkájuk megkönnyítésére állítanak a szénfalhoz. Kik tanítják a bányászokat? KOMOLY felkészültségű oktatógárda gondoskodik a bányászok hiányos ismereteinek pótlárása. A szakmai ismeretek elsajátításában a tröszt szakmérnökei és az iskolák tanárai nyújtanak segítséget. De az üzeni intézke dései is komoly megértésről tanúskodnak, például műszakcserékkel teszik lehetővé, hogy a bányászok ne hiányozzanak az oktatásról, s ne fordulhasson elő lemorzsolódás. Ötvenkét bányász végezte el a múlt év során a technikum első és második osztályát; közülük a III. osztályos Martin- kovics Ernőt kérdeztük meg: milyen problémáik, nehézségeik voltak eddig a tanulás során, s milyen gondjaik vannak most a tanuló bányászoknak. — Kezdetben a műszakcse- rékkel volt tengernyi probléma, de az üzemvezetőség segítségünkre sietett. Ma már ilyesmik nem fordulnak elő. Az osztályban a kollektív szellem jó, az emberek kölcsönösen segítik egymást egy-egy nehezebb kérdés tisztázásában, megértésében. Az oktatóktól minden segítségét megkapunk. A rendkívüli tudásszomjra jellemző, hogy a technikumban tanulók nagyobb része itt végezte el az általános iskola VII—VIII. osztályát is, s azóta folyamatosan tanulnak. AZ EDDIGI eredmények a/, elődók odaadó munkája révén, s a hallgatók küzdelmes, de kitartó tanulni akarásával eddig szép teljesítményről tettek tanúságot, ami biztató a jövőt illetően is. Csak az elismerés és a dicséret hangján szólhatunk a bányászokról, akik fáradságos munkájuk mellett nagy erőfeszítéseket tesznek a magasabb ismereteK megszerzésére. Nem szabad elfelejteniük, hogy népi államunk adta meg azt a lehetőséget, hogy tanulhassanak. Rajtuk, bányászainkon a sor. hogy az adott lehetőséggel éljenek, s eredményeikkel igazolják: ezt a nagyszerű támogatást megérdemlik. (krónikás) Jobb kenyeret Petöfibányánakü Régi panasza a Petőfibe- nyai bányászoknak, hogy a kenyér minősége igen sokszor nem megfelelő, ami vonatkozik a fehér kenyér minőségére is. A kenyér rossz minőségét a petőfibányai sütödében kialakult szabálytalan és előírás ellenes lábliszt felhasználása okozza. A társadalmi ellenőrök több ízben felhívták Tóth Istvánnak, a sütöde vezetőjének figyelmét, hogy a szétszórt láblisztet nem lehet felsütni még akkor sem, ha azt átszitálják. Minden figyelmeztetés ellenére a mai napig is bedolgozzák a kenyérliszt közé. Szeptember 16-án, az ellenőrzéskor 30 ki logramm lábliszt várt feldől gozásra a teknőben előkészít ve, amire azt mondottá k hogy már át van szitálva azonban állításukat megcá folták az ökölnyi nagyságú kovászdarabok, amelyeket a lábliszt között találtunk. A liszt átszitálására vonatkozó állításukat megcáfolja az is, hogy a kenyérben sokszor található cigarettavég, kartácsszeg, svábbogár és pókháló is, de általában mindig található benne spárga. Gyakori eset az is, hogy a kenyérszállításra használt TEFU autó rakterülete piszkos és ponyva nélkül szállítják rajta a kenyeret, még csak annyi fáradságot sem vesznek maguknak, hogy letakarják. Sokszor előfordul, hogy késve szállítják a kenyeret az üzletekbe és ilyenkor a boltok alkalmazottai kis kerékkel ellátott kenyeres kosarakban vonszolják fel a kenyeret a poros, piszkos, több száz méter hosszú úton, ami a pékség és az üzlet között van. A felettes szervek lelkiismeretesebben ellenőrizhetnék a sütőüzem munkáját, követeljék meg a szabályok betartását. Horváth Ferenc Minőség...1 Minőség...! A MÁTRA VIDÉKI szén- ^ bányászatban egyre jelentősebb rangra emelkedik a modern termelési forma — a külfejtéssel történő szén tér melés. A külfejtésnek a mélyműveléshez viszonyítva igen sok előnye mutatkozik: gazdaságosabb a termelés, emberi munkát lényegesebben kevesebbet igényel, a föld alatti veszélynek itt nyoma sincs, a művelést zavaró tényezők kö zül csak a víz maradt meg. De amennyi előnye — most annyi a hátránya isi A tisztán termelés problémáját a mai termelési, technológia mellett nem lehet megoldani. Az ecsé- dl külfejtési műveletek során ugyanis a teljes telepösszlet kerül lefejtésre s a gépi technológia következtében a meddő beágyazások külön jövesz- tése megvalósíthatatlan. A telepösszlet fűtőértéke lényegesen alacsonyabb, mint a mélyművelésben fejtésre előkészített rétegsoroké. Ámde szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a külfejtés mennyiségi termelése egyre növekszik, s az elkövetkező időkben ez a növekedés fokozottabb ütemű lesz. Mi történik akkor? A külfejtési 'termelés mennyiségi emelkedésével tröszti szinten — minőségi romlás következik be; ez nemcsak az erőmű gazdaságosságát veszélyezteti, de közvetlenül befolyásolja — az átlagár csökkentésével — a tröszt eredményeit is. Mi a teendő? Az üzemvezetés korszerű módszereivel javítani a technológiát, a munkaszervezési intézkedések kidolgozásával s az intézkedések végrehajtásával megoldani a termelésben mutatkozó hibákat. Űj technológia kialakítása rendszerint komoly kísérletsorozat eredménye, amely eleinte feltétlenül többletköltséget is jelent, az önköltségi mutatók emelkedését eredményezi. Ott kell tehát új megoldásokat keresni, ahol a kívánt cél a régi, megkövesedett munkamódszerekkel már nem érhető el. Az ecsédi külfejtés termelésének mennyiségi emelkedése egyre inkább a minőség megjavításának szükségességét állítja az intézkedések homlokterébe. Egy dolog máris világos: a hagyományos meddőválogatás bármilyen szervezett formáját próbáljuk is megvalósítani — a kívánt eredmény elmarad. Az elsődleges feladat olyan termelési technológia kialakítása, amely a növekvő minőségi igényeket kielégíti. A külfejtés termelésének — a mélyművelési termeléshez viszonyított — aránya 50 százalékos; ez azt jelenti, hogy a Békegyűlés a rozsai IX-es aknánál A rózsái IX-es akna gépműhelyének dolgozói békegyűlést tartottak. A gyűlés szónoka Csizmadia Béla alapszervi párttitkár volt, aki beszédében foglalkozott a német kérdés mai problémáival és elítélte a nyugatnémet repülők provokációját. A gépműhely dolgozói hozzászólásaikban elítélték a nyugati háborús uszítók provokációit és állást foglaltak a béke megvédésének ügye mellett. Helyeselték Hruscsov elvtárs következetes kiállását a szocialista tábor békepolitikája mellett. Munkában a fahántológép... A petőfibányai fatelepen két típusú (Dobos- és Ursitz-féle) fahántológép dolgozik. < A két gép nagy segítséget ad a fatelepi munkásoknak: gyorsan és szépen lehámozza a fenyőfák kéregburkolatát, amely eddig csak kézi erővel történt. Képünk az Ursitz- féle fahántológépet ábrázolja munkaközben. ________ (foto: Kiss Béla) mé lyművelés minőségi termelésének javításával jelentős mértékben ellensúlyozható a külfejtés által okozott minőségromlás. S a föld alatti munkahelyeken erre több lehetőség adódik. Több lehetőség, ha a minőség megjavítását üzemeinkben a műszaki intézkedések egyik fő célkitűzésének tekintik. A mélyművelésű termelés minőségi alakulását két tényező befolyásolja mindenekelőtt; a jövesztésre kerülő rétegsor meddőtartalma és a munkahelyek víztelenítése. A föld alatti munkahelyeken a fával biztosított frontfejtésekben a kijövesztett térség szinte magát kínálja a telep meddőtartalmának elhelyezésére. Bányászaink jól ismerik a lerobbantott készletből kiválogatott meddő hátratömedéke- lésének módját. A műszaki vezetők elsőrendű feladatai kötelessége kell, hogy legyen — a munka irányítása mellett — ellenőrizni azt, hogy á mennyiségi termelés ütemének tartásakor eleget tesznek-a a bányászok a minőségi kö* vetelményeknek is! A szűcsi X-es akna dolgozói és vezetői dicséretes eredményeket mutatnak fel ezen a területen: csökkentik a szén meddőtartalmát, s bár — páncélpajzsos fejtéseiken —nincs lehetőség a hátra tömedékelésre, nagyszerűen megoldották a meddőválogatás problémáját. Olyképpen; hogy a munkamenetbe meddőző időszakot iktattak be, s ez idő alatt a fejtésekről csak a meddő beágyazásokat jövesztik és szállítják ki, a széntől elkülönítve. A rózsái IX-es akna dolgozóiról és vezetőiről nem mondhatók él ugyanezek. De ha eredményeket akarnak el- . érni a minőség javulásában* ha nem akarnak lemaradni a többi üzemtől, nekik is komolyan kell gondolkozniok, hogy a telepromlás okozta hátrány miatt ne kelljen szégyenkez- niök. Ideje lenne, hogy a rózsái IX-es akna dolgozói — a szűcsihez hasonlóan — a darabos meddőt a beomlasztandó térségekben helyezzék el. Igen gyakori eset a munkahelyek elvizesedése. Az elvi- zesedés bármilyen kis mértékű is, akadályozza a munkamenetet s megnehezíti a szénosztályozó dolgozóinak munkáját is. Megfelelő intézkedésekkel csökkenteni lehet — és kell is csökkenteni; — a bányavíz minőségrontó hatását. Ha a rózsái IX-es aknában és a Petőfi-altáróban a fejtésekben összegyűlő vizet rögtönzött „csorgákkal” kivezetnék a vágatokra, s ott vándorzsom- pokkal (vízgyűjtő aknákkal) és szivattyúkkal elkerülnék a vizesedést, kevesebb sáros, vizes szén jönne ki a bányából; akkor az osztályozó dolgozóinak sem kellene restellkedni- ök az elég sűrűn előforduló minőségi reklamációk miatt Mattié rasztó sem az oktatás, sem a tanulás. Reméljük, hogy az új tanműhely új eredményeket is hoz, mert a lehetőségek színvonalának emelkedése biztosítja az oktatás színvonalának emelkedését is, melyek kihatását a tanulók elért eredményein lehet majd lemérni. Eredményes tanítást, jó tanulást és kiemelkedő eredmények elérését kívánjuk mind az oktatóknak, mind az ipari tanulóknak. Czakó András hetővé tette, hogy a tavalyi 48 fő elsőéves hallgató helyett az idén már 72 fiatalt képeznek ki bányaelektrolakatosnak, természetesen ezen felül még vájártanulókat is nevelnek, akik nem a tanműhelyben, hanem a bányában sajátítják el szakmájukat. Meglátogatva a tanműhelyt, megnéztük, hogyan folyik a tanulók oktatása. Az elsőéves tanulókkal az egyszerű szerszámokat és azok használatát ismertették. Bajzáth Kálmán oktató éppen a reszelő helyes tartását és használatát magyarázta Antal Tibor elsőéves bá- $ nyaelektrolakatos tanulónak. 5 Érdeklődésünkre Bajzáth elv- \ társ elmondta, hogy a tanulóké hetenként 4 napot töltenek a $ tanműhelyben, 2 napon át pe- l dig elméleti oktatásban része- < sülnek. A műhelyben eltölten- ; dő 3 év alatt a bányaelektro- í lakatos tanulóknak el kell sa- 1 játitaniok a kovács, az eszter- < gályos, a lakatos és hegesztő < szakmát, de érteniök kell az < esztergapad, a gyalugép és a < marógép kezeléséhez is. A < szakmai és általános művelt- < séget biztosító oktatáson kívül < nagy súlyt helyez az intézet az \ ipari tanulók sportoktatására t is, amit bizonyít az országos s spartakiádon szerzett több első < hely elnyerése is. > A fiatal oktatógárda mind 5 szakmai, mind elméleti felké- 5 szültség tekintetében biztosi- 5 ték arra vonatkozóan, hogy az 5 ipari tanulók szakmai vonat- > kozásban is elérjék a sport > terén már mutatkozó eredmé- > nyékét. A lehetőség adva van, 5 csak élni kell vele. Az oktatók 5 és tanulók egyaránt örülnek az > új tanműhelynek, ahol a tágas, í világos környezetben nem iá- < Az idei bányásznap a petőfi- bányai ipari tanulók részére kétszeresen is ünnepet jelentett. Egymillió forintos költséggel kényelmes, modem, 2835 légköbméter nagyságú tanműhely épült részükre, amelyet a XI. bányásznapon adtak át rendeltetésének. A tanműhely december 31-i határidő előtt 4 hónappal készült él. Dicséret illeti ezért a nemes szorgalomért a Mátravi- déki Szénbányászati Tröszt szolgáltató üzemének építészeti dolgozóit. Tóth István elvtárs, az üzem főmérnöke kérdésünkre elmondta, hogy az építkezés valamennyi dolgozója magáévá tette az üzemvezetőség elhatározását a tanműhely határidő előtt történő felépítésére. A május 1-i felvonuláson ezt az elhatározásukat mint vállalást, jelszóként transzparensen közölték a felvonulás részvevőivel. A dolgozók megértették mit jelent korszerű körülmények között szakmát tanulni, ami nekik annak idején nem adatott meg, azért igyekeztek munkájukkal, hogy az ősszel elsőévesként érkező ipari tanulók már modem tanműhelyben kezdhessék meg tanulásukat és ne is emlékezhessenek a szűk, rossz levegőjű, korszerűtlen műhelyre. Valamennyi dolgozó kitűnően dolgozott. Az átlagon felüli teljesítmények közül is kitűnt Venczel János ács, aki kiváló munkájáért a bányásznapon kiváló dolgozó oklevelet kapott, a vele járó pénzjutalommal. Az új tanműhelyben már folyik az oktatás. A nagyobb épület befogadóképessége leÚj tanműhely Petőfibányán