Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

1961. szeptember 88.. csütörtök NfiPÚJSÁG 5 IBatydß Vallso Ferenc petőfibányai vájárt, váltó ti éve bányász, s tucatnyi kitüntetés birtokosa: ötször kapott sztahanovista oklevelét, kétszer kiváló dolgozó oklevelet, és mi­niszteri dicséretet. A ti. bányász­napon szintén kiváló dolgozó okle­velet nyújtottak át neki. Dere kas munkát végez a szakszervezeti életben is — bizalmi. A lll-es frontbrigád tagja. Bordás Lajost, a szűcsi X-es akna vájárát. Bordás Lajos 194« óta dol­gozik a föld alatt, 53-ban lépett elő vájárnak. Kiváló dolgozó oklevél tulajdonosa. Uj technika = magasabb műveltség! 239 bányász tanul Petőfi bányán DÉLUTÁNONKÉNT, mikor az apró „népes” műszakból felszínre hozza a bányászokat, sokan sietősebbre fogják lép­teiket. Sietnek haza, hogy az átöltözés után még jusson idő egy kis olvasásra, leckenézés­re. Mert tanulnak a pelőfi- bányaí bányászok. Tanulnak. És többen, mint tavalyelőtt. Meglett, komoly férfiak, csa­ládapák ülnek az iskolapadok­ban. A múlt tanítási évben 52 dolgozó végezte el a bánya­ipari technikum I—II. osztá­lyát (felsőbb osztály akkor még em volt), s 107 fő tanult az általános iskola felsőbb ta­gozataiban. Ebben az évben ugrásszerűen megnőtt a tanul- nivágyók száma. 119 bányász iratkozott be a technikumba — ebből 44 fő az idén beindult bányagépészeti és bányavilla­mossági technikumot végzi, 75-en a bányaipari technikum­ba járnak — és 120 fő iratko­zott be az általános iskola fel­sőbb tagozatainak osztályaiba. A bányászok szükségét ér­zik annak, hogy általános mű­veltségüket, szakmai ismeretei­ket gyarapítsák. Szükségét ér­zik, mert munkájuk nap mint nap a helytállások újabb és újabb formáját követelik meg tőlük. És helytállni a munká­ban csak úgy tudnak, ha újabb, teljesebb ismeretekkel, nagyobb tudással vértezik fel magukat. Szükségét érzik, mert maguk körül látják a technikai fejlődést, s ők sem akarnak megállni a fejlődés­ben; nemcsak csodálni, de is­merni és kezelni is akarják azokat az új gépeket, melye­ket munkájuk megkönnyítésé­re állítanak a szénfalhoz. Kik tanítják a bányászokat? KOMOLY felkészültségű oktatógárda gondoskodik a bányászok hiányos ismeretei­nek pótlárása. A szakmai is­meretek elsajátításában a tröszt szakmérnökei és az is­kolák tanárai nyújtanak se­gítséget. De az üzeni intézke dései is komoly megértésről tanúskodnak, például műszak­cserékkel teszik lehetővé, hogy a bányászok ne hiányozzanak az oktatásról, s ne fordulhas­son elő lemorzsolódás. Ötvenkét bányász végezte el a múlt év során a technikum első és második osztályát; kö­zülük a III. osztályos Martin- kovics Ernőt kérdeztük meg: milyen problémáik, nehézsé­geik voltak eddig a tanulás során, s milyen gondjaik van­nak most a tanuló bányászok­nak. — Kezdetben a műszakcse- rékkel volt tengernyi problé­ma, de az üzemvezetőség segít­ségünkre sietett. Ma már ilyesmik nem fordulnak elő. Az osztályban a kollektív szellem jó, az emberek kölcsö­nösen segítik egymást egy-egy nehezebb kérdés tisztázásában, megértésében. Az oktatóktól minden segítségét megkapunk. A rendkívüli tudásszomjra jellemző, hogy a technikum­ban tanulók nagyobb része itt végezte el az általános iskola VII—VIII. osztályát is, s azóta folyamatosan tanulnak. AZ EDDIGI eredmények a/, elődók odaadó munkája ré­vén, s a hallgatók küzdelmes, de kitartó tanulni akarásával eddig szép teljesítményről tet­tek tanúságot, ami biztató a jövőt illetően is. Csak az el­ismerés és a dicséret hangján szólhatunk a bányászokról, akik fáradságos munkájuk mellett nagy erőfeszítéseket tesznek a magasabb ismereteK megszerzésére. Nem szabad el­felejteniük, hogy népi álla­munk adta meg azt a lehetősé­get, hogy tanulhassanak. Raj­tuk, bányászainkon a sor. hogy az adott lehetőséggel él­jenek, s eredményeikkel iga­zolják: ezt a nagyszerű támo­gatást megérdemlik. (krónikás) Jobb kenyeret Petöfibányánakü Régi panasza a Petőfibe- nyai bányászoknak, hogy a kenyér minősége igen sok­szor nem megfelelő, ami vo­natkozik a fehér kenyér mi­nőségére is. A kenyér rossz minőségét a petőfibányai sü­tödében kialakult szabályta­lan és előírás ellenes lábliszt felhasználása okozza. A tár­sadalmi ellenőrök több ízben felhívták Tóth Istvánnak, a sütöde vezetőjének figyelmét, hogy a szétszórt láblisztet nem lehet felsütni még akkor sem, ha azt átszitálják. Min­den figyelmeztetés ellenére a mai napig is bedolgozzák a kenyérliszt közé. Szeptember 16-án, az ellenőrzéskor 30 ki logramm lábliszt várt feldől gozásra a teknőben előkészít ve, amire azt mondottá k hogy már át van szitálva azonban állításukat megcá folták az ökölnyi nagyságú kovászdarabok, amelyeket a lábliszt között találtunk. A liszt átszitálására vonatkozó állításukat megcáfolja az is, hogy a kenyérben sokszor található cigarettavég, kar­tácsszeg, svábbogár és pók­háló is, de általában mindig található benne spárga. Gyakori eset az is, hogy a kenyérszállításra használt TEFU autó rakterülete pisz­kos és ponyva nélkül szállít­ják rajta a kenyeret, még csak annyi fáradságot sem vesznek maguknak, hogy le­takarják. Sokszor előfordul, hogy késve szállítják a ke­nyeret az üzletekbe és ilyen­kor a boltok alkalmazottai kis kerékkel ellátott kenyeres kosarakban vonszolják fel a kenyeret a poros, piszkos, több száz méter hosszú úton, ami a pékség és az üzlet kö­zött van. A felettes szervek lelkiis­meretesebben ellenőrizhetnék a sütőüzem munkáját, köve­teljék meg a szabályok betar­tását. Horváth Ferenc Minőség...1 Minőség...! A MÁTRA VIDÉKI szén- ^ bányászatban egyre je­lentősebb rangra emelkedik a modern termelési forma — a külfejtéssel történő szén tér melés. A külfejtésnek a mély­műveléshez viszonyítva igen sok előnye mutatkozik: gaz­daságosabb a termelés, emberi munkát lényegesebben keve­sebbet igényel, a föld alatti veszélynek itt nyoma sincs, a művelést zavaró tényezők kö zül csak a víz maradt meg. De amennyi előnye — most annyi a hátránya isi A tisztán termelés problémáját a mai termelési, technológia mellett nem lehet megoldani. Az ecsé- dl külfejtési műveletek során ugyanis a teljes telepösszlet kerül lefejtésre s a gépi tech­nológia következtében a med­dő beágyazások külön jövesz- tése megvalósíthatatlan. A telepösszlet fűtőértéke lénye­gesen alacsonyabb, mint a mélyművelésben fejtésre elő­készített rétegsoroké. Ámde szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a külfejtés mennyiségi termelése egyre növekszik, s az elkövetkező időkben ez a növekedés foko­zottabb ütemű lesz. Mi törté­nik akkor? A külfejtési 'ter­melés mennyiségi emelkedé­sével tröszti szinten — minő­ségi romlás következik be; ez nemcsak az erőmű gazdasá­gosságát veszélyezteti, de köz­vetlenül befolyásolja — az át­lagár csökkentésével — a tröszt eredményeit is. Mi a teendő? Az üzemveze­tés korszerű módszereivel ja­vítani a technológiát, a mun­kaszervezési intézkedések ki­dolgozásával s az intézkedé­sek végrehajtásával megolda­ni a termelésben mutatkozó hibákat. Űj technológia kiala­kítása rendszerint komoly kí­sérletsorozat eredménye, amely eleinte feltétlenül több­letköltséget is jelent, az ön­költségi mutatók emelkedését eredményezi. Ott kell tehát új megoldásokat keresni, ahol a kívánt cél a régi, megköve­sedett munkamódszerekkel már nem érhető el. Az ecsédi külfejtés terme­lésének mennyiségi emelkedé­se egyre inkább a minőség megjavításának szükségessé­gét állítja az intézkedések homlokterébe. Egy dolog már­is világos: a hagyományos meddőválogatás bármilyen szervezett formáját próbáljuk is megvalósítani — a kívánt eredmény elmarad. Az elsőd­leges feladat olyan termelési technológia kialakítása, amely a növekvő minőségi igényeket kielégíti. A külfejtés termelésének — a mélyművelési termeléshez viszonyított — aránya 50 szá­zalékos; ez azt jelenti, hogy a Békegyűlés a rozsai IX-es aknánál A rózsái IX-es akna gép­műhelyének dolgozói békegyű­lést tartottak. A gyűlés szó­noka Csizmadia Béla alapszer­vi párttitkár volt, aki beszé­dében foglalkozott a német kérdés mai problémáival és elítélte a nyugatnémet repü­lők provokációját. A gépműhely dolgozói hoz­zászólásaikban elítélték a nyugati háborús uszítók pro­vokációit és állást foglaltak a béke megvédésének ügye mellett. Helyeselték Hruscsov elvtárs következetes kiállását a szocialista tábor békepoli­tikája mellett. Munkában a fahántológép... A petőfibányai fatelepen két típusú (Dobos- és Ursitz-féle) fahántológép dolgozik. < A két gép nagy segítséget ad a fatelepi munkásoknak: gyorsan és szépen lehámozza a fenyőfák kéregburkolatát, amely eddig csak kézi erővel történt. Képünk az Ursitz- féle fahántológépet ábrázolja munkaközben. ________ (foto: Kiss Béla) mé lyművelés minőségi ter­melésének javításával jelentős mértékben ellensúlyozható a külfejtés által okozott minő­ségromlás. S a föld alatti munkahelyeken erre több le­hetőség adódik. Több lehető­ség, ha a minőség megjavítá­sát üzemeinkben a műszaki intézkedések egyik fő célki­tűzésének tekintik. A mélyművelésű termelés minőségi alakulását két ténye­ző befolyásolja mindenekelőtt; a jövesztésre kerülő rétegsor meddőtartalma és a munkahe­lyek víztelenítése. A föld alatti munkahelyeken a fával biztosított frontfejtésekben a kijövesztett térség szinte ma­gát kínálja a telep meddőtar­talmának elhelyezésére. Bá­nyászaink jól ismerik a le­robbantott készletből kiválo­gatott meddő hátratömedéke- lésének módját. A műszaki vezetők elsőrendű feladatai kötelessége kell, hogy legyen — a munka irányítása mel­lett — ellenőrizni azt, hogy á mennyiségi termelés ütemé­nek tartásakor eleget tesznek-a a bányászok a minőségi kö* vetelményeknek is! A szűcsi X-es akna dolgo­zói és vezetői dicséretes ered­ményeket mutatnak fel ezen a területen: csökkentik a szén meddőtartalmát, s bár — pán­célpajzsos fejtéseiken —nincs lehetőség a hátra tömedékelés­re, nagyszerűen megoldották a meddőválogatás problémá­ját. Olyképpen; hogy a mun­kamenetbe meddőző időszakot iktattak be, s ez idő alatt a fejtésekről csak a meddő be­ágyazásokat jövesztik és szál­lítják ki, a széntől elkülönít­ve. A rózsái IX-es akna dolgo­zóiról és vezetőiről nem mondhatók él ugyanezek. De ha eredményeket akarnak el- . érni a minőség javulásában* ha nem akarnak lemaradni a többi üzemtől, nekik is komo­lyan kell gondolkozniok, hogy a telepromlás okozta hátrány miatt ne kelljen szégyenkez- niök. Ideje lenne, hogy a ró­zsái IX-es akna dolgozói — a szűcsihez hasonlóan — a dara­bos meddőt a beomlasztandó térségekben helyezzék el. Igen gyakori eset a munka­helyek elvizesedése. Az elvi- zesedés bármilyen kis mérté­kű is, akadályozza a munka­menetet s megnehezíti a szén­osztályozó dolgozóinak mun­káját is. Megfelelő intézkedé­sekkel csökkenteni lehet — és kell is csökkenteni; — a bá­nyavíz minőségrontó hatását. Ha a rózsái IX-es aknában és a Petőfi-altáróban a fejtések­ben összegyűlő vizet rögtön­zött „csorgákkal” kivezetnék a vágatokra, s ott vándorzsom- pokkal (vízgyűjtő aknákkal) és szivattyúkkal elkerülnék a vizesedést, kevesebb sáros, vi­zes szén jönne ki a bányából; akkor az osztályozó dolgozói­nak sem kellene restellkedni- ök az elég sűrűn előforduló minőségi reklamációk miatt Mattié rasztó sem az oktatás, sem a tanulás. Reméljük, hogy az új tan­műhely új eredményeket is hoz, mert a lehetőségek szín­vonalának emelkedése biztosít­ja az oktatás színvonalának emelkedését is, melyek kiha­tását a tanulók elért eredmé­nyein lehet majd lemérni. Eredményes tanítást, jó tanu­lást és kiemelkedő eredmé­nyek elérését kívánjuk mind az oktatóknak, mind az ipari tanulóknak. Czakó András hetővé tette, hogy a tavalyi 48 fő elsőéves hallgató helyett az idén már 72 fiatalt képeznek ki bányaelektrolakatosnak, ter­mészetesen ezen felül még vá­jártanulókat is nevelnek, akik nem a tanműhelyben, hanem a bányában sajátítják el szak­májukat. Meglátogatva a tanműhelyt, megnéztük, hogyan folyik a ta­nulók oktatása. Az elsőéves ta­nulókkal az egyszerű szerszá­mokat és azok használatát is­mertették. Bajzáth Kálmán oktató éppen a reszelő helyes tartását és használatát magya­rázta Antal Tibor elsőéves bá- $ nyaelektrolakatos tanulónak. 5 Érdeklődésünkre Bajzáth elv- \ társ elmondta, hogy a tanulóké hetenként 4 napot töltenek a $ tanműhelyben, 2 napon át pe- l dig elméleti oktatásban része- < sülnek. A műhelyben eltölten- ; dő 3 év alatt a bányaelektro- í lakatos tanulóknak el kell sa- 1 játitaniok a kovács, az eszter- < gályos, a lakatos és hegesztő < szakmát, de érteniök kell az < esztergapad, a gyalugép és a < marógép kezeléséhez is. A < szakmai és általános művelt- < séget biztosító oktatáson kívül < nagy súlyt helyez az intézet az \ ipari tanulók sportoktatására t is, amit bizonyít az országos s spartakiádon szerzett több első < hely elnyerése is. > A fiatal oktatógárda mind 5 szakmai, mind elméleti felké- 5 szültség tekintetében biztosi- 5 ték arra vonatkozóan, hogy az 5 ipari tanulók szakmai vonat- > kozásban is elérjék a sport > terén már mutatkozó eredmé- > nyékét. A lehetőség adva van, 5 csak élni kell vele. Az oktatók 5 és tanulók egyaránt örülnek az > új tanműhelynek, ahol a tágas, í világos környezetben nem iá- < Az idei bányásznap a petőfi- bányai ipari tanulók részére kétszeresen is ünnepet jelen­tett. Egymillió forintos költ­séggel kényelmes, modem, 2835 légköbméter nagyságú tanműhely épült részükre, amelyet a XI. bányásznapon adtak át rendeltetésének. A tanműhely december 31-i határidő előtt 4 hónappal ké­szült él. Dicséret illeti ezért a nemes szorgalomért a Mátravi- déki Szénbányászati Tröszt szolgáltató üzemének építésze­ti dolgozóit. Tóth István elv­társ, az üzem főmérnöke kér­désünkre elmondta, hogy az építkezés valamennyi dolgozó­ja magáévá tette az üzemveze­tőség elhatározását a tanmű­hely határidő előtt történő fel­építésére. A május 1-i felvonu­láson ezt az elhatározásukat mint vállalást, jelszóként transzparensen közölték a fel­vonulás részvevőivel. A dolgo­zók megértették mit jelent korszerű körülmények között szakmát tanulni, ami nekik annak idején nem adatott meg, azért igyekeztek munká­jukkal, hogy az ősszel első­évesként érkező ipari tanulók már modem tanműhelyben kezdhessék meg tanulásukat és ne is emlékezhessenek a szűk, rossz levegőjű, korszerűtlen műhelyre. Valamennyi dolgozó kitű­nően dolgozott. Az átlagon fe­lüli teljesítmények közül is ki­tűnt Venczel János ács, aki ki­váló munkájáért a bányász­napon kiváló dolgozó oklevelet kapott, a vele járó pénzjuta­lommal. Az új tanműhelyben már folyik az oktatás. A nagyobb épület befogadóképessége le­Új tanműhely Petőfibányán

Next

/
Oldalképek
Tartalom