Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-24 / 226. szám

NÉPÚJSÁG 1061. szeptember 24., vasárnap flfStf Máris „szűk a keresztmetszet“ Mintegy másfél hónappal ezelőtt nyílt meg a boconádi földműves- szövetkezet cukrászdája. A szépen berendezett — nem túlzás - városi szintet is elérő, kedves kis helyi­ségnek szombaton és vasárnap sok a látogatója. A község fiataljai, de tegyük hozzá, öregjei is, szívesen keresik fel a cukrászdát. És keres­nék hétköznap is, azonban, sajnos, akkor igen kicsi a választék. Süte­ményt csak szombatra, vasárnapra kapnak Hevesről, s a kis fekéte- főző-gép is szűk kapacitásúnak bi­zonyult. Remélhető, ahogy az egyik probléma hamarosan megoldódik — már a napokban nagyobb presz- szógépet kapnak úgy a másik kérés is rövidesen teljesül, s a bo- conádiak hétköznapokon is meg­találják a szórakozásukat a kedves kis cukrászdában. (- d -) — K1LENCSZÄZ kirándu­ló érkezik vasárnap Egerbe kfilönvonattal Budapestről reggel 8,47-kor. A kirándulók megtekintik Eger város ne­vezetességeit és este hét óra­kor indulnak vissza. — A LEGUTÓBBI értékelés szerint Eger város négy terme­lőszövetkezete az idei szőlőter­més 80 százalékára kötött szer­ződést az állammal. — az osztályfőnö­kök munkaközössége mel­lett megalakult Egerben az Iskolák vöröskeresztes aktí­váinak -munkaközössége is. — A HALMAJUGRA1 Béke Termelőszövetkezetben úgy tervezik, hogy a tél folyamán a tagság 10 százalékát küldik el üdülni az ország legszebb üdü lőibe. Üdültetésben a legjobb munkát végző termelőszövet­kezeti tagokat részesítik. — OKTÓBER elején kez­dődik a megye pedagógusai­nak ideológiai továbbképző tanfolyama. A tanfolyam ve­zetői háromnapos előkészítő megbeszélésen vesznek részt Budapesten. — A TARN ASZENTM1K- IjOSI Gépállomáson legutóbb három dolgozót jutalmaztak meg jó munkájuk elismerése­képpen külföldi utazással. A három dolgozó 10 napos turnén tesz részt a Szovjetunióban. — KIBŐVÍTETT osztályér­tekezletet tartott az Egri Vá­rosi Tanács művelődésügyi osztálya, amelyen az általán nos iskolák igazgatóinak fel­adatairól, ideológiai és szak­mai továbbképzéséről volt szó. — VIETNAM pedagógiai fő­iskoláinak küldöttei — pedagó­gusok és hallgatók — szeptem­ber 30-án meglátogatják az Egri Pedagógiai Főiskolát — HATVANBAN is meg­rendezték az Egerben bemu­tatott bútorkiállítást. Az íz­léses, modern bútorok Hat­van dolgozóinak tetszését is megnyerték. Ax évad első bemutatóját Moliére Tartuffe-je a siroki kultúrházban Az átmenetileg otthon nél- hitték, hogy ezzel művészi fel­iül élő Gárdonyi Géza Szín- adatukat megoldották. Itt ház őszi első bemutatóját, nemcsak Horváth Árpádé a Moliére Tartuffe-jét, Sírokon felelősség, aki nagy szereposz- játszotta, a kultúrház dísztér tási tévedésekkel vállalta a mében. A bemutató csütörtö- rendezést, hanem elsősorban kön zajlott le. a színházé, amely a feládat­Moliére-t játszani négy év- boz * még éretlen fiatalokat század óta mindig időszerű és (négyen akadtak) engedett ve- megtisztelő feladat. A nagy szélyes útra. Moliére figurái komédiázó és bölcs író célba ugyanis csak egyszerűeknek veszi az emberi hitványságot látszanak, versezete Jankovich minden formájában, az elvi- Ferenc kitűnő tolmácsolásá- selhetetlen képmutatást és a ban csak egyszerűnek látszik, nagy lelki betegségeket, hall- és népien színesnek. A ka- gatói és nézői igaz okulására rakterek mondatról mondatra és a tapasztalat önkéntes le- lesznek elevenebbek, harco- szűrésére: az önzés, a képmu- sabbak, a vers-sorok lépésről tatás, az árulás és sok-sok em- lépésre alakítják a sorsokat, a béri aljasság a megvetés tra- bölcselkedés ravasz útjait épí- gédiáját és biztos bukást hoz tik fel, arníS a dráma és ko- arra, aki a szenvedélyek média ötvözete felmagasodik mindent őrlő hatására elalja- és szilárdan tartja hegyén a sül. Intő példa és az emberi könnyedén kikényszerített, da gyengeségek miatt négy év- nagy árral megfizetett tanul- százada aktuális és művész ságot: nincs az a ravaszság, marad Moliére. Művészeink amely a hibát a végsőkig lep- Shakespeare után őt játsz- lezni tudná, az igazságnak ne- szák a legtöbbször. Nehezen héz buktatókon átjutva, végül érthető-e Moliére, a kiasz- Is győznie kell. szikus? Nyugodtan állíthat- Horváth Árpád nem terem­jük, hogy minden közönségre tett egységesen moliére-i vi­elem! hatást gyakorol a nagy- lágot. A jellemek egy része szerűen, a bonyolultan és szí- nem lakott sohasem a fran- vet derítőén ravasz Moliére. ciák komédiás világában. Észrevétlenül és zökkenő nél- Nemcsak a tettek, a szavak, a kül vonja bűvöletébe a közön- mozdulatok sem árulták el séget, mert igazat mond és több helyen (Pernellené, Clé- őszintén szól legkínosabb és ante, Rendőrtiszt, Valér), hogy legfájóbb hibáinkról. Persze az író szándéka szerint jöttek csak az kell hozzá, hogy Mo- a színpadra. A rendező hagy- liére-t művészek és művészi ta, hogy az öregasszony a eszközökkel, lelkiismeretesen francia nemesség egy öregebb játsszák. hárpiája helyett falusi anyóst Miért kellett ezt a beveze- játsszon, engedte, hogy Valér tőt tartanunk az első őszi be- üres lélekkel végezzen hang­mutatóval kapcsolatban? fásokat szerelmi incselkedés Azért, mert ez a bemutató lel- ürügyén, Cléante-nak eltűrte, kiismeretünket nyugtalanítja hogy az orra előtt láthatatla- és úgy érezzük, hogy az elő- nul lebegő papírosról rosszul adás félérett állapotban került felolvassa a félig értett szö- a közönség elé. Igaz, szép- veget és a rendőrtisztnek el- tember közepén alig jutottunk nézte, hogy tönkretegye az túl, a társulat még nem szók- utolsó felvonás hatását, hatott egybe, a terv is feszi- Varga Ilona, az öreg Pemel- tett. Mindez azonban nem lené szerepében jószándékkal, menti, csak soványan magya- de felfogási tévedéssel küsz- rázza az előadás stílusát és ködve deklamálta mondani- nívóját. Ezen az estén ugyan- valóját. A vénségére vallási is mozogtak a színpadon olyan őrületbe és hiszékenységbe színészek, akik hittel akartak feledkező nemesasszonyt nem és néhány részletben tudtak ilyennek írta meg Moliére. is Moliére-t játszani, elevenné Csapó János, néhány modoros­csiszolták a történést és a ságától eltekintve, elhiteti ve- szöveget. Akadtak mások, lünk ügyefogyott Orgont, bár akik színészi teljesítményt néhány beállítása (pl., amikor nyújtottak, de nem abból a Dorinát meg akarja ütni) mes világból, amit a nagy francia terkéltnek hat. nemzedékek és népek szá- Lenkei Edit Elmirája hiteles, mára megálmodott. Ismét A franciás könnyedség, amely- akadtak mások, akik a rende- lyel férjének lecték ad, amely- zői utasításoknak mechaniku- lyel eldönti a dráma és komé- san eleget téve, megjelentek dia sorsát, színházat jelent, a színpadon, az orruk alá ejt- Érti és szereti a moliére-i sző­ve a szavakat, fakón elszaval- veget. A lobbanékony és Tar-, Iák a bölcsességeket és azt tuffe-ot gyűlölő Damist Hor­váth Ottó alakítja. Néhány mondata lehetne árnyaltabb, mert kulcshelyzetekben szó­lal meg, s ekkor a néző kíván­ja, hogy időt kapjon a szituá­ció és szöveg ravaszságának megértésére. Varga Edit sze­relmes Mariannája lelkiisme­retes formálásra mutat, látéka meggyőzőbb lehetett volna, ha Valér emberibb és reálisabb kérőt alakít. Pallos Emil (Valér), Gordon Péter (Cléante) és Szilágyi Kálmán inkább csak lejelezték a figurákat, mint élték. Szilá­gyi Kálmán nem tehet róla, hogy a rendőrtiszt ruháját rá­adták. A Lojális urat bohózati felfogásban játszotta Szilágyi István. Az évszázadok alatt ez­zel a figurával sok mindent elkövettek, sok oldalról köze­líthető meg. Szilágyi a szöveg gél bánik is valahogy, de a já­ték nem egységes, nem a jel­lemből alakul. Flipote-ot Bog­dánt/ Mária játszotta. Olgyai Magda Dolinája él­mény. Természetes örömmel és talpraesetten tréfál meg min- dekit, aki a szalonban meg­fordul, a verset nagyszerűen adja elő, arca együtt él és hat a szöveggel és mozdulataival. Kedvét léli abban, hogy bo­gozhatja a szálakat és megold­hat olyan kérdéseket, amikhez tulajdonképpen neki az égvi­lágon semmi köze. Pálffy György joggal kapta a címszereppet. Mostoha já­tékviszonyok között, itt-ott megfelelő partnerek híjján is, hitelessé tette a hitvány Tar- tuffe-öt, az álszentet, a szo­fistát, a konokul célratörőt, a gyanakvót éá a dölyföst, az imádság leplébe húzódót, és a gazembert, aki kegyetlen, ami­kor a pénzhez és hatalomhoz jut — mások ostobasága miatt. Az első bemutató tanulsága: komolyabban kéŰ venni a klasszikusokat, a színház ügyét és a közönséget. Ha zsúfolt programot vállalunk, meg kell vizsgálni azt is, megvannak-e hozzá az előfeltételek. S in­kább most beszéljünk erről, mint néhány hónappal később, rossz eredmények láttán. Farkas András. muaorn 1961. SZEPTEMBER 24., VASÁRNAP GELLERT 420 évvel ezelőtt, 1541. szeptem­ber 24-én balt meg PARACELSUS svájci alkimista, orvos, filozófus, a középkor egyik legvitatottabb egyénisége. Üjabb kimutatások ki­mutatták róla azt, hogy a kémia feladatának a gyógyszerek előállí­tását tekintette és nem az arany­gyártást. ö írta le először a szifi­lisz és a pestis pontos kórtüneteit . és alkalmazott a gyógyászatban kémiai gyógyszereket. ICO évvel ezelőtt.. 1861-ben e na­pon halt meg BRUNSVICK TE- PARACELSUS RÉZ. az első magyar kisdedóvó megalapítója. 105 évvel ezelőtt, 1856-ban született L U D W I K WARYNSZK! lengyel forradalmár, aki 1876-ban Lengyelországban . az első szo­cialista kört. majd 1883-ban a ProTateriat nevű első lengyel mun­káspártot megalapította. 1883-ban letartóztatták és 20 évi kény­szermunkára ítélték. 1961. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ: KLEOFÄS 80 évvel ezelőtt, 1881-ben született LU HSZIN, a legjelentő­sebb modern kínai író. A nép életéhez kötött irodalom megte­remtője, ,,a kínai Gorkij”. Japánban tanult és visszatérése után a kínai nép kultúrforradalmának egyik vezére lett. Novellái és költeményei közül sokat magyarra Is lefordítottak. Jelentős a kí­nai regény történetét ismertető tanulmánya. Lu Hszin 1936-ban halt meg. „Teljesítjük Ax ifjúaás a szocializmusért moxgalom követelményeit<é Az Alpári Gyula Közgazda- sági Technikum Asztalos Já­nos KlSZ-szervezete vezető­ségválasztó taggyűlést tartott a napokban. A gyűlésen Ma- ruzs Anna titkár ismertette az elmúlt év eredményeit, s az új tanév munkatervét. Hangsú­lyozta, hogy a tanulás politikai feladat, s az ifjúsági szervezet­nek elsőrendű kötelessége tá­mogatni az iskola vezetőségét a tanulmányi fegyelem és rend megszilárdításáért folytatott munkájában. Ezután dr. Cser- nik József igazgató beszélt a kiszistákhoz, ismertette az ak­tuális külpolitikai eseménye­ket, majd Kiss Gábor, a városi KISZ-bizottság titkára fejezte ki elismerését az elmúlt év jó KlSZ-munkájáért, s arra buz­dította a diákokat, hogy Az if­júság a szocializmusért mozga­lom követelményeinek mi­előbb tegyenek eleget, hiszen az a kiszisták sokoldalú fejlő­dését biztosítja. A kiszista diákfiatalok elha­tározták, hogy rendszeres és lelkiismeretes tanulás mellett mind többen kapcsolódnak be Az ifjúság a szocializmusért mozgalomba, s becsülettel tel­jesítik annak követelményeit 24-én: Füzesabonyban este iél 8 órakor: SZERESS BELÉM Gyöngyössolymoson este 8 órakor: szazhazas lakodalom XXXI. REGGEL A naprendszer összes boly­gója közül a csillagászok azt a bolygót ismerik a legjobban, amelynek az ókoriak Mars hadisten nevét adták. Azért kapta ezt a nevet, mert színe narancssárga-vörös, s ez kü­lönbözteti meg a többi „boly­gó csillagtól” — bolygótól. Az ógörög mitológiában a hadistent másképpen Aresnek hívták. Ezért hívják a Mars felszínét tanulmányozó tudo­mányt areográfiának. Ez a tu­domány azután keletkezett, hogy 1659-ben Christian Hui- gens, a kiváló holland csilla­gász a Marsot figyelve, első­nek fedezett fel rajta sötét foltok halvány körvonalait. Egyetlen égitest sem váltott ki annyi vitát, feltevést és ta­lálgatást, mint a Mars. _ És egyetlen más bolygó sem ját­szott olyan hatalmas szerepet a csillagászat fejlődésében. A zseniális Kepler éppen a Mar­sot figyelve fedezte fel a boly­gók mozgási törvényeit. A „vörös bolygó” népszerű­sége különösen 1895 óta nőtt meg, amikor Schiaparelli olasz csillagász azt a feltevé­sét nyilvánította ki, hogy a bdlygó korongján az általa fel­fedezett vékony, egyenes vona­lak mesterségesen létrehozott csatornák, amelyek értelmes marslakók által épített, pom­pás öntözőrendszert képeznek. Ennek a gondolatnak nagy si­kere volt a nagyközönség kö­rében, de a csillagászok ko­moly ellenvetéssel fogadták. Már a „csatornák” létezésében is kételkedtek, nem is beszél­ve mesterséges létrejöttükről. Olyan feltevések hangzottak el, hogy a véletlenül szétszóró­dott sötét foltok a nagy távol­ság miatt egyenes vonalaknak tűnhetnek. A Mars nagy op- pozíciói (szembenállásai) ame­lyek tíz-tizenöt évenkint for­dulnak elő, amikoris a bolygó a legjobban'megközelíti a Föl­det, nem adtak választ és nem szűntették meg a nagy vitát. A kérdés nyitott maradt. A Mars kis bolygó. Átmérő­je a fele a Föld átmérőjének.* A csekély vonzerő miatt a bolygó légköre nagyon ritka és sűrűsége megközelíti a földi sztratoszféra határán találha­tót. A Mars másfélszer távo­labb van a Naptól, mint a Föld és jóval kevesebb hőt és energiát kap tőle. A bolygónak két holdja van. Nagyon kicsik és a Mars fel­színéről nézve csak akkorának látszik, mint egy csillag. A csillagászok az egyiknek a „Phobos” nevét adták, ami félelmet jelent, a másiknak meg „Deimos”-t, ami „rémü­letet” jelent. A félelmetes Mans hadistennek más holdjai nem is lehettek. A Naptól való nagy távolsá­ga miatt a Mars pályája jóval hosszabb, mint a Föld pályája, s maga a bolygó is lassabban mozog. Hatszáznyoücvanhét föl­di nap alatt végzi el a teljes fordulatot. De mivel a Mars tengelye csaknem ugyanolyan szögben hajlik el, mint a Föld tengelye, ugyanolyan évszakok váltják ott egymást, mint a Földön, csak éppen kétszerié hosszabb ideig tartanak. A nap—éj változás éppúgy zajlik le, mint a Földön, s csaknem annyi ideig tart. A saját tengelye körüli teljes forgási ideje csak harminchét és fél perccel hosszabb, mint a Földé. • A Föld átmérője 12 7S7 km, Mars átmérője 670t km. a 2. A Phobos átmérője 16 km, a Deimos átmérője 8 km. Addig, amíg Kámov csillag­hajója fel nem szállt a Venus- ra, a Mars volt az egyetlen égitest, amelyen a csillagászok az élet jelenlétét feltételezték. A bolygó egyes részein megfi­gyelt évadbeli színváltozások nagyon hasonlítottak a földi növények őszi és tavaszi szín- változásaira. Vitás kérdés ma- ■radt: vannak-e állatok a Mar­son. S éppen a Föld lakóinak óriási érdeklődése miatt lett az első űrutazás célja ez a rejté­lyes bolygó. Az űrhajó utasai egyáltalán nem azok szájaíze szerint ol­dották meg a „csatornák” kér­dését, akik mesterséges erede­tükre esküdtek. Sőt, mi több: a Marson levő hosszú, vékony vonalak, amelyeknek elhelyez­kedésében, mintha valamilyen rendszer volna, illúziónak bi­zonyultak, amit Pajcsadze sze­rint a távolság váltott ki. 19 ... december 29-én a Mars aerográfiai délkörén, ahol a szövet űrhajó földet ért, bekö­szöntött a reggel. A Nap csak­nem fele akkorának látszott, mint a Földről nézve. Most lassan haladt felfelé az ibolya­szín árnyalatú sötétkék égbol­ton, amelyen továbbra is ott ragyogtak a legnagyobb csilla­gok. A körös-körül elég szép számban szétszórt tavakon lágy mozgás vonult végig. A jég ol­vadt, amely az éj folyamán vonta be tükrüket. Gyorsan el­olvadt. A víz ismét mozdulat­lanná vált. A növények szét­tárták és a Nap felé fordítot­ták leveleiket. EGRI VÖRÖS CSILLAG 24- én: Vigyázz, nagymama 25- én: Milliók keringője EGRI BRÖDY 24—25-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 24- én: Különös hajótöröttek 25- én: Kopogd le a fán GYÖNGYÖSI PUSKIN 24- én: Milliók keringője 25- én: Vigyázz, nagymama GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 24- én: A szép Inkeri 25- én: Tájfun Nagaszaki felett E növények hóbortos külseje meglepő volt a földi ember szemének: színük a világoské­kes szürkéből a kék árnyala­tokba ment át. Magasságuk alig ütötte meg a száz—százhar­minc centimétert. Vastag szá­raik egyenesen nőttek, mint a fenyők. Rajtuk, lent ritkán, fent sűrűn, egyméteres, hosz- szúkás alakú fogazott szélű le­velek nőttek. Színük világos szürke. Középen világoskék, a széleken kék árnyalatúak. Ke­mények és rugalmasak. Az éj beköszöntővel összecsukódtak, HATVANI VÖRÖS CSILLAG 24—25: Egy katona, meg egy fél HATVANI KOSSUTH 24- én: Feltámadás 25- én: Nincs előadás HEVES 24- én: 80 nap alatt a Föld körül 25- én: Hazatérés PÉTERVASARA 24- én: Hazatérés 25- én: Nincs előadás FÜZESABONY 24: A macska kinyújtja karmait 25: öngól . SAAAAAArt mint a lepkék szárnyai, s ak­kor láthatóvá vált felületük világoskék hajszálakkal borí­tott alsó rétege. Nappal a le­velek kinyíltak, a Nap felé fordultak, kék peremük kiszé­lesedett, s délre csaknem elér­te a levél közepét. S minden növény, felülről nézve, kékké vált Déltől napnyugtáig az egész folyamat fordított sor­rendben ment végbe és estére a növények visszanyerték szürkés-világos­kék színezetü­ket: A Nap maga­sabbra emelke­dett, s sugarai vakítóan vil­lantak meg a közvetlenül a tó partján vesz­teglő űrhajó hófehér testén. Az űrhajó kétméteres ke­rekei alaposan belemélyedtek a homokos ta­lajba. A széles szárnyak sűrű árnyékot vetet­tek. Mellette, majdnem a víz­nél, egy ala­csony, az óriási űrhajó közelé- kicsinek tűnő, hernyótalpas, úgyszintén fehér színű vagon állt. Mind a négy falán levő hosszúkás, keskeny ablakok vastag üvegjein a marsbeli táj tükröződött. (Folyt, köpj ben, egészen áramvonalas.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom