Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

■a jr VI LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 206. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. szeptember 1., péntek Uj tanév kezdetén Évek jönnek, évek mennek, a kicsikből nagyok, a fel­nőttekből öregek lesznek. Az idő halad, s múlnak felet­tünk a napok. Minden szeptember egy kicsit visszahozza az ifjúság, a gyermekkor élményeit, minden szeptember első napja, az ünneplőbe öltözött gyerekek látványa kö­zelebb hozza a felnőtthöz az iskolát, ahol a gyermekből az évek során komoly, megfontolt, érett ifjú lesz. Am hiába igaz az, hogy minden szeptember egyfor­ma, ez csak általános megállapítás, hiszen mégiscsak az a valóság, hogy minden szeptember más, és minden szeptember mást jelent a gyermeknek, szüleinek, és a tanároknak. Mert a kis ember életében hat szeptember úgy múlik el, hogy nem is tudja megkülönböztetni még a hónapo­kat, nem érdekli semmi, csak a minden évszakban egy­forma játék. Aztán a hetedik szeptemberben belép a rendszeresen tanuló, életre készülő gyermekek sorába. Telnek-múlnak az őszök, s egyszeriben oda kerül, hogy a következő szeptemberben már a munkapad, a traktor, vagy az íróasztal várja. Bizony, megy az élet a maga megszokott és kizökkenthetetlen rendjében! Az azonban nem mindegy, hogy milyen iskolában, milyen körülmények között, milyen nevelési elvek és milyen tanárok felkészítése mellett folyik ez a „meg­szokott élet”. Az elmúlt oktatási év már valami újat, valami mást jelentett diák és pedagógus, de főleg a pedagógus szá­mára, mert ebben az évben tulajdonképpen előkészítése folyt az 1961—62-es év iskolareformot megvalósító törek­véseinek. Már az elmúlt tanévben sok olyan jó elgondo­lás és módszer lett a pedagógusok munkájának elvá­laszthatatlan velejárója, amelyiknek tökéletesítésével és tudatosításával ebben az évben még több és még jobb eredményt tudnak majd elérni. Erre a módszerre, erre az új útra van most szükség, mert az iskolákban soha nem valósítottak még meg pe­dagógusok olyan szép, olyan nagy és olyan nemes fel­adatot, mint ebben és az ezt követő években. Az a fel­adatuk, hogy az elavult iskolarendszert újjávarázsoló iskolareformtervezet megvalósításában teljes szívvel, tel­jes lélekkel és teljes hivatástudattal úgy vegyenek részt, mint saját, személyes ügyük valóra váltásában tennék. Ebben és a következő oktatási években meg kell találni a leghelyesebb és legjobban járható utat ahhoz, hogy a gyermekből, az ifjúból szocialista embert neveljenek, aki rendelkezik a legmodernebb műveltséggel, aki kommu­nista morál szerint alakítja életét a magánügyeiben és á közösségnek is igazi tagjává válik. Ehhez a munkához igazi pedagógus öntu­datra, rátermettségre, biztos tudásra és mindenekelőtt igaz erkölcsi felfogásra és nem utolsósorban, szívre van szükség. Ebben a nagy munkában nem állnak egyedül a peda­gógusok, mert a mi országunkban a nevelés és oktatás egyre jobban a társadalom ügyévé válik. Gondoljunk csak arra, hogy az iskolareform vitáin több mint 120 000 em­ber vett részt. Olyan emberek, akik nem pedagógusok, hanem részben csak szülők — akiknek nagyobb része a múltban talán be sem ment az iskolába —, részben üzemi és termelőszövetkezeti vezetők, akik azt vitatták meg, hogyan lehet, jobban mondva — hogyan kell közelebb hozni az iskolai oktató-nevelő munkát az élethez, hogyan kell az ott folyó munkát életszerűvé tenni. Vagy gondol­junk egy másik tényre. Az iskolák növendékei, kicsik és nagyok, üzemekben, állami gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben végzik a gyakorlati munkát, a poli­technikai képzést itt kapják meg. A munkahely felnőtt dolgozóinak segítsége, viselkedése hat a gyermekre. Es ezeknek a felnőtteknek nem mindegy az, hogy milyen körülményeket, milyen felnőtt magatartást lát a gyerek, éppen ezért maguk is azon iparkodnak, hogy a gyakor­lati munkák idején minden rendben legyen. Mi ez, ha nem egyik társadalmi tényező? Természetesen a legnagyobb segítséget maga az állam adja akkor, amikor a legjobb szakemberek kiválasztása^ val, de a pedagógusok széles rétegének bevonásával meg­teremti az új módszereket, elkészíti az új tantervet és olyan könyveket ad gyermek és nevelő kezébe, amelyek­nek segítségével a kitűzött oktatási és nevelési feladato­kat meg tudja valósítani. Megyénkben ebben az évben ismét közel nyolcezer elsőosztályos és összesen több mint negyvenötezer általá­nos iskolás kezdi meg a tanulást. A jó oktató-nevelő munka kialakításának egyik leg­fontosabb feltétele a jó iskolai felszerelés és természete­sen a korszerű, modern iskola. Évről évre újabb, nagy, tágas, világos iskolák nyitják meg kapuikat a régi, geren­dás, kisablakos falusi iskolák helyén. Űj iskolákban ta­nulnak a feldebrői, a besenyőtelki, a recski, az egri IV-es iskola gyermekei, és ebben az évben is elfoglalják új birodalmukat a felsótárkányi és az egercsehi bányatelepi iskolások. Üjra szeptember van tehát, új gondokkal, új tervek­kel és új megvalósításra váró feladatokkal. Üjra riadt kis madarakként bújnak össze a kis elsősök, akik még nem tudják, milyen is lesz az iskola, s újra előbbre lépett egy osztály, hogy most ismét büszkén húzzák ki magukat a nyolcadikosok, hiszen ők lettek a legidősebbek, a .Ma­rosok” az udvaron, az ünnepélyen, a folyosókon egyaránt. S a középiskolákban is éppen úgy szorongnak egy kicsit az elsősök, mint ahogy ugyanolyan büszkén viselkednek a maturandusok. így van évről évre, így rakódnak egy­másra az ember életében az újabb és a régebbi szeptem­berek. És a hónapok tégláiból az iskolai végbizonyítvány □tolso cserepével elkészül az épület — egy új felnőtt. A tanuláshoz, az oktató-nevelő munka és a reform- tervezetben foglaltak megvalósításához, a gyermek neve­léséhez kívánunk sok sikert, jó egészséget a tanulóknak, a pedagógusoknak és szülőknek az új iskolév kezdetén. Suba Andor: BONJOUR, PARIS! ★ Krajczár Imre: AZ „EL NEM KÖTELEZETT” ORSZÁGOK ELKÖTELEZETTSÉGE ★ G. Martinov: 220 NAP ŰRHAJÓN ★ Császár István: ÉLENJÁRÓ tsz-tagok Na este tartja évadnyitó előadásait az egri Gárdonyi Géza Színház Az 1961—62-es színházi évad- . ban ma este lépnek először i közönség elé az egri Gárdonyi Géza Színház művészei. Eger- j csehi-bányatelepen a Szeress ' belém című zenés vígjátékot, j míg Mezőszemerén a Százhá- zas lakodalom című háromfel- < vonásos színművet mutatják; be. Vajon mi viszi el az elsőséget a kis elsősök szivében? A szorongás, vagy a kíváncsi­ság? Mert hiszen olyan sokat hallottak már az iskolai életről az óvodában, a szomszéd gye­rekektől, a szülőktől, hogy bizony maguk sem tudják — milyen is lesz ez az új élet? Min­denesetre, a könyveket nem árt megnézegetni, gondolja magában a két egri kisfiú, Né­meth Laci és Tompa Gyuri, és buzgón böngészgetik a számukra még ismeretlen betűsoro­kat, a szép, kemény kötésű elsőosztályos könyvben. (Foto: Kiss Béla) A Kommunista Ifjúsági Szövetség Heves megyei Bizottságának és az Úttörőszövetség Heves megyei Elnökségének köszöntése az új tanév kezdetén A Kommunista Ifjúsági Szövetség Heves megyei Bizott­sága és az Üttörőszövetség Heves megyei Elnöksége meleg szeretettel köszönti az új tanév kezdetén mindazokat a kis elsősöket, akik ebben az évben kezdik meg iskolai munkáju­kat. Köszönti az általános iskolák, a középiskolák, techniku­mok, szakiskolák és a főiskola tanulóit, akik ebben a tanév­ben már az iskolareform megvalósításának során tartalmá­ban is új évet kezdenek. Köszönti a pedagógusokat, akiknek kezében van az ifjúság világnézeti nevelése és műveltségének kialakítása. Köszönti a szülőket, a szülői munkaközössége­ket, amelyek hasznos segítői, nevelési tényezői lettek az isko­láknak és köszönti mindazokat az üzemeket, termelőszövet­kezeteket, amelyeknek dolgozói segítségére vannak az isko­láknak abban, hogy a gyermekek, a fiatalok megismerjék, megszeressék a gyakorlati munkát. És kívánjuk, hogy vál­jék jelszóvá, a pedagógusok, szülők jelszavává a legfonto­sabb feladat: Neveljük a gyermeket szocialista jelenünk és jövőnk szeretettre, a dolgozó ember tiszteletére, a közössé­gért, a hazáért tettrekész if jakkár KOMMUNISTA ÚTTÖRŐ SZÖVETSÉG IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE BIZOTTSÁGA Aknavizsgálatokat tartottak Egercsehiben A Gagarin nevét viselő I-es függőaknában — az elmúlt na­pokban — az Özdvidéki Szén- bányászati Tröszt és az Éger- csehi Bányaüzem szakemberei aknavizsgálatot tartottak an­nak megállapítására és felde­rítésére, hogy mi oka lehet a kas „beremegésének”, s hogy szükséges-e új vezérlécek beál­lítása a régiek helyére. A vizs­gálat során a szakemberek egyeztették véleményüket, megfigyelésük észleleteit, s jegyzőkönyvben is rögzítették: a kast — esés közben is •— megállítani tudó „vasmacs­kák” állásán kell javítani. Az üzem lejtős aknájában egyébként szombaton délelőtt szakadás történt; karambol kö­vetkeztében az ácsolatok két­méteres szakaszon megrongá­lódtak. A szakadást ugyan már kijavították, ez a legutóbbi eset azonban ismét komoly fi­gyelmeztetés arra vonatkozó­an, hogy a lejtős „szolgálati ideje lejárt”. Kiváló mezőgazdasági szakembereket tüntettek ki A megye legjobb kombájnosai és aratógépkezelői Az elmúlt napokban érté­kelték a Gépállomások Heves megyei Igazgatóságán, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idején, az aratási és cséplési feladatok elvégzésében a me­gye gépállomásain dolgozó erőgépvezetők közül teljesít­ményük alapján kik érték el a legjobb eredményt. Ezek szerint az idén a megye leg­jobb kombájnvezetője címet Pál László, a Sarudi Gépállo­más dolgozója nyerte el, mert SZK—3-as kombájnjával 696 holdon 7670 tonna terményt takarított be. Második lett Bankos Mihály, a Horti Gép állomás kombájnosa, mert 751 holdról 6940 tonna terményt, míg Visnyóczky Károly, a Tor- naszentmiklósi Gépállomás kombájnosa 647 holdról 7830 tonna terményt takarított be, és ezért a harmadik helyezést érdemelte ki. A negyedik he­lyezett Mosoncsik Lajos, a Fü­zesabonyi Gépállomás kom­bájnosa lett 631 hold és 6507 tonna teljesítménnyel, és az ötödik helyre Tajcs Ferenc, a Sarudi Gépállomás kombáj­nosa került 617 hold és 5790 tonna termény betakarításá­val. Az aratógépkezelők kőiül az első helyre került Szócsi László, az Atkári Gépállomás dolgozója, mert 620 holdról vágta le a kalászosokat. Má sodik lett Bajzáth Tibor, az Egri Gépállomás dolgozója, '139 hold teljesítménnyel, míg Litkei Ferenc, a Füzesabonyi Gépállomás traktorosa 336 holddal a harmadik. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazda­ság terméseredményeinek fo­kozása terén végzett kiemel­kedő munkásságuk, valamint a mezőgazdaság fejlesztése és a termelőszövetkezetek megerő­sítése érdekében folytatott irá­nyító és szervező tevékenysé­gük elismeréseképpen kitünte­téseket adományozott számos kiváló mezőgazdasági szakem­bernek. Megyénkből Czakó József­nek, a Detki Gépállomás trak­toros kombájnosának, Szász Ferencnek, a Sarudi Gépállo­más műszaki vezetőjének, Sza lai Györgynek, a Füzesabonyi Állami Gazdaság igazgatója nak a Szocialista Munkáért Ér­demérmet, Bankos Mihálynak, a Horti Gépállomás traktoro­sának, Szécsi Lászlónak, az At­kári Gépállomás traktorosa - nak, Káli Mihálynak, a káli Vörös Hajnal Tsz elnökének. Csomós Józsefnek, a nagyi)ti Petőfi Tsz elnökének, Vaj­da Józsefnek, a Hatvani Járási Tanács VB mezőgazda sági osztálya vezetőjének, Tóth Flóriánnak, az Egri Járási Ta­nács VB mezőgazdasági osztá­lya vezetőjének a Munka Ér­demérem kitüntetést adomá­nyozta az Elnöki Tanács. %£Lj 3£T Tálán nincs is olyan köz ségünk, ahol ezekben a na­pokban a nőtanács ne ké­szülne az iskola küszöbét első ízben átlépő apróságok fogadására. Ünnepélyeseb­bé akarják tenni azt a nagy napot, amelyen megkezdik az ismerkedést a tudo­mánnyal. Sok helyen kis búcsúztató ünnepséget ren­deznek az óvodából kikerü­lő apróságoknak, másutt agy-egy füzettel, ceruzával lepik meg az elsősöket. A kis ünnepségek segítséget adnak ahhoz, hogy a gyer­mekekben tudatosabbá vál­jék: milyen nagy dolog az, amikor valaki iskolába ke­rül, amikor elindul, hogy meghódítsa a tudomány várát. — d — Elsőossiályosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom