Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-01 / 206. szám
■a jr VI LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 206. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. szeptember 1., péntek Uj tanév kezdetén Évek jönnek, évek mennek, a kicsikből nagyok, a felnőttekből öregek lesznek. Az idő halad, s múlnak felettünk a napok. Minden szeptember egy kicsit visszahozza az ifjúság, a gyermekkor élményeit, minden szeptember első napja, az ünneplőbe öltözött gyerekek látványa közelebb hozza a felnőtthöz az iskolát, ahol a gyermekből az évek során komoly, megfontolt, érett ifjú lesz. Am hiába igaz az, hogy minden szeptember egyforma, ez csak általános megállapítás, hiszen mégiscsak az a valóság, hogy minden szeptember más, és minden szeptember mást jelent a gyermeknek, szüleinek, és a tanároknak. Mert a kis ember életében hat szeptember úgy múlik el, hogy nem is tudja megkülönböztetni még a hónapokat, nem érdekli semmi, csak a minden évszakban egyforma játék. Aztán a hetedik szeptemberben belép a rendszeresen tanuló, életre készülő gyermekek sorába. Telnek-múlnak az őszök, s egyszeriben oda kerül, hogy a következő szeptemberben már a munkapad, a traktor, vagy az íróasztal várja. Bizony, megy az élet a maga megszokott és kizökkenthetetlen rendjében! Az azonban nem mindegy, hogy milyen iskolában, milyen körülmények között, milyen nevelési elvek és milyen tanárok felkészítése mellett folyik ez a „megszokott élet”. Az elmúlt oktatási év már valami újat, valami mást jelentett diák és pedagógus, de főleg a pedagógus számára, mert ebben az évben tulajdonképpen előkészítése folyt az 1961—62-es év iskolareformot megvalósító törekvéseinek. Már az elmúlt tanévben sok olyan jó elgondolás és módszer lett a pedagógusok munkájának elválaszthatatlan velejárója, amelyiknek tökéletesítésével és tudatosításával ebben az évben még több és még jobb eredményt tudnak majd elérni. Erre a módszerre, erre az új útra van most szükség, mert az iskolákban soha nem valósítottak még meg pedagógusok olyan szép, olyan nagy és olyan nemes feladatot, mint ebben és az ezt követő években. Az a feladatuk, hogy az elavult iskolarendszert újjávarázsoló iskolareformtervezet megvalósításában teljes szívvel, teljes lélekkel és teljes hivatástudattal úgy vegyenek részt, mint saját, személyes ügyük valóra váltásában tennék. Ebben és a következő oktatási években meg kell találni a leghelyesebb és legjobban járható utat ahhoz, hogy a gyermekből, az ifjúból szocialista embert neveljenek, aki rendelkezik a legmodernebb műveltséggel, aki kommunista morál szerint alakítja életét a magánügyeiben és á közösségnek is igazi tagjává válik. Ehhez a munkához igazi pedagógus öntudatra, rátermettségre, biztos tudásra és mindenekelőtt igaz erkölcsi felfogásra és nem utolsósorban, szívre van szükség. Ebben a nagy munkában nem állnak egyedül a pedagógusok, mert a mi országunkban a nevelés és oktatás egyre jobban a társadalom ügyévé válik. Gondoljunk csak arra, hogy az iskolareform vitáin több mint 120 000 ember vett részt. Olyan emberek, akik nem pedagógusok, hanem részben csak szülők — akiknek nagyobb része a múltban talán be sem ment az iskolába —, részben üzemi és termelőszövetkezeti vezetők, akik azt vitatták meg, hogyan lehet, jobban mondva — hogyan kell közelebb hozni az iskolai oktató-nevelő munkát az élethez, hogyan kell az ott folyó munkát életszerűvé tenni. Vagy gondoljunk egy másik tényre. Az iskolák növendékei, kicsik és nagyok, üzemekben, állami gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben végzik a gyakorlati munkát, a politechnikai képzést itt kapják meg. A munkahely felnőtt dolgozóinak segítsége, viselkedése hat a gyermekre. Es ezeknek a felnőtteknek nem mindegy az, hogy milyen körülményeket, milyen felnőtt magatartást lát a gyerek, éppen ezért maguk is azon iparkodnak, hogy a gyakorlati munkák idején minden rendben legyen. Mi ez, ha nem egyik társadalmi tényező? Természetesen a legnagyobb segítséget maga az állam adja akkor, amikor a legjobb szakemberek kiválasztása^ val, de a pedagógusok széles rétegének bevonásával megteremti az új módszereket, elkészíti az új tantervet és olyan könyveket ad gyermek és nevelő kezébe, amelyeknek segítségével a kitűzött oktatási és nevelési feladatokat meg tudja valósítani. Megyénkben ebben az évben ismét közel nyolcezer elsőosztályos és összesen több mint negyvenötezer általános iskolás kezdi meg a tanulást. A jó oktató-nevelő munka kialakításának egyik legfontosabb feltétele a jó iskolai felszerelés és természetesen a korszerű, modern iskola. Évről évre újabb, nagy, tágas, világos iskolák nyitják meg kapuikat a régi, gerendás, kisablakos falusi iskolák helyén. Űj iskolákban tanulnak a feldebrői, a besenyőtelki, a recski, az egri IV-es iskola gyermekei, és ebben az évben is elfoglalják új birodalmukat a felsótárkányi és az egercsehi bányatelepi iskolások. Üjra szeptember van tehát, új gondokkal, új tervekkel és új megvalósításra váró feladatokkal. Üjra riadt kis madarakként bújnak össze a kis elsősök, akik még nem tudják, milyen is lesz az iskola, s újra előbbre lépett egy osztály, hogy most ismét büszkén húzzák ki magukat a nyolcadikosok, hiszen ők lettek a legidősebbek, a .Marosok” az udvaron, az ünnepélyen, a folyosókon egyaránt. S a középiskolákban is éppen úgy szorongnak egy kicsit az elsősök, mint ahogy ugyanolyan büszkén viselkednek a maturandusok. így van évről évre, így rakódnak egymásra az ember életében az újabb és a régebbi szeptemberek. És a hónapok tégláiból az iskolai végbizonyítvány □tolso cserepével elkészül az épület — egy új felnőtt. A tanuláshoz, az oktató-nevelő munka és a reform- tervezetben foglaltak megvalósításához, a gyermek neveléséhez kívánunk sok sikert, jó egészséget a tanulóknak, a pedagógusoknak és szülőknek az új iskolév kezdetén. Suba Andor: BONJOUR, PARIS! ★ Krajczár Imre: AZ „EL NEM KÖTELEZETT” ORSZÁGOK ELKÖTELEZETTSÉGE ★ G. Martinov: 220 NAP ŰRHAJÓN ★ Császár István: ÉLENJÁRÓ tsz-tagok Na este tartja évadnyitó előadásait az egri Gárdonyi Géza Színház Az 1961—62-es színházi évad- . ban ma este lépnek először i közönség elé az egri Gárdonyi Géza Színház művészei. Eger- j csehi-bányatelepen a Szeress ' belém című zenés vígjátékot, j míg Mezőszemerén a Százhá- zas lakodalom című háromfel- < vonásos színművet mutatják; be. Vajon mi viszi el az elsőséget a kis elsősök szivében? A szorongás, vagy a kíváncsiság? Mert hiszen olyan sokat hallottak már az iskolai életről az óvodában, a szomszéd gyerekektől, a szülőktől, hogy bizony maguk sem tudják — milyen is lesz ez az új élet? Mindenesetre, a könyveket nem árt megnézegetni, gondolja magában a két egri kisfiú, Németh Laci és Tompa Gyuri, és buzgón böngészgetik a számukra még ismeretlen betűsorokat, a szép, kemény kötésű elsőosztályos könyvben. (Foto: Kiss Béla) A Kommunista Ifjúsági Szövetség Heves megyei Bizottságának és az Úttörőszövetség Heves megyei Elnökségének köszöntése az új tanév kezdetén A Kommunista Ifjúsági Szövetség Heves megyei Bizottsága és az Üttörőszövetség Heves megyei Elnöksége meleg szeretettel köszönti az új tanév kezdetén mindazokat a kis elsősöket, akik ebben az évben kezdik meg iskolai munkájukat. Köszönti az általános iskolák, a középiskolák, technikumok, szakiskolák és a főiskola tanulóit, akik ebben a tanévben már az iskolareform megvalósításának során tartalmában is új évet kezdenek. Köszönti a pedagógusokat, akiknek kezében van az ifjúság világnézeti nevelése és műveltségének kialakítása. Köszönti a szülőket, a szülői munkaközösségeket, amelyek hasznos segítői, nevelési tényezői lettek az iskoláknak és köszönti mindazokat az üzemeket, termelőszövetkezeteket, amelyeknek dolgozói segítségére vannak az iskoláknak abban, hogy a gyermekek, a fiatalok megismerjék, megszeressék a gyakorlati munkát. És kívánjuk, hogy váljék jelszóvá, a pedagógusok, szülők jelszavává a legfontosabb feladat: Neveljük a gyermeket szocialista jelenünk és jövőnk szeretettre, a dolgozó ember tiszteletére, a közösségért, a hazáért tettrekész if jakkár KOMMUNISTA ÚTTÖRŐ SZÖVETSÉG IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE BIZOTTSÁGA Aknavizsgálatokat tartottak Egercsehiben A Gagarin nevét viselő I-es függőaknában — az elmúlt napokban — az Özdvidéki Szén- bányászati Tröszt és az Éger- csehi Bányaüzem szakemberei aknavizsgálatot tartottak annak megállapítására és felderítésére, hogy mi oka lehet a kas „beremegésének”, s hogy szükséges-e új vezérlécek beállítása a régiek helyére. A vizsgálat során a szakemberek egyeztették véleményüket, megfigyelésük észleleteit, s jegyzőkönyvben is rögzítették: a kast — esés közben is •— megállítani tudó „vasmacskák” állásán kell javítani. Az üzem lejtős aknájában egyébként szombaton délelőtt szakadás történt; karambol következtében az ácsolatok kétméteres szakaszon megrongálódtak. A szakadást ugyan már kijavították, ez a legutóbbi eset azonban ismét komoly figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy a lejtős „szolgálati ideje lejárt”. Kiváló mezőgazdasági szakembereket tüntettek ki A megye legjobb kombájnosai és aratógépkezelői Az elmúlt napokban értékelték a Gépállomások Heves megyei Igazgatóságán, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idején, az aratási és cséplési feladatok elvégzésében a megye gépállomásain dolgozó erőgépvezetők közül teljesítményük alapján kik érték el a legjobb eredményt. Ezek szerint az idén a megye legjobb kombájnvezetője címet Pál László, a Sarudi Gépállomás dolgozója nyerte el, mert SZK—3-as kombájnjával 696 holdon 7670 tonna terményt takarított be. Második lett Bankos Mihály, a Horti Gép állomás kombájnosa, mert 751 holdról 6940 tonna terményt, míg Visnyóczky Károly, a Tor- naszentmiklósi Gépállomás kombájnosa 647 holdról 7830 tonna terményt takarított be, és ezért a harmadik helyezést érdemelte ki. A negyedik helyezett Mosoncsik Lajos, a Füzesabonyi Gépállomás kombájnosa lett 631 hold és 6507 tonna teljesítménnyel, és az ötödik helyre Tajcs Ferenc, a Sarudi Gépállomás kombájnosa került 617 hold és 5790 tonna termény betakarításával. Az aratógépkezelők kőiül az első helyre került Szócsi László, az Atkári Gépállomás dolgozója, mert 620 holdról vágta le a kalászosokat. Má sodik lett Bajzáth Tibor, az Egri Gépállomás dolgozója, '139 hold teljesítménnyel, míg Litkei Ferenc, a Füzesabonyi Gépállomás traktorosa 336 holddal a harmadik. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazdaság terméseredményeinek fokozása terén végzett kiemelkedő munkásságuk, valamint a mezőgazdaság fejlesztése és a termelőszövetkezetek megerősítése érdekében folytatott irányító és szervező tevékenységük elismeréseképpen kitüntetéseket adományozott számos kiváló mezőgazdasági szakembernek. Megyénkből Czakó Józsefnek, a Detki Gépállomás traktoros kombájnosának, Szász Ferencnek, a Sarudi Gépállomás műszaki vezetőjének, Sza lai Györgynek, a Füzesabonyi Állami Gazdaság igazgatója nak a Szocialista Munkáért Érdemérmet, Bankos Mihálynak, a Horti Gépállomás traktorosának, Szécsi Lászlónak, az Atkári Gépállomás traktorosa - nak, Káli Mihálynak, a káli Vörös Hajnal Tsz elnökének. Csomós Józsefnek, a nagyi)ti Petőfi Tsz elnökének, Vajda Józsefnek, a Hatvani Járási Tanács VB mezőgazda sági osztálya vezetőjének, Tóth Flóriánnak, az Egri Járási Tanács VB mezőgazdasági osztálya vezetőjének a Munka Érdemérem kitüntetést adományozta az Elnöki Tanács. %£Lj 3£T Tálán nincs is olyan köz ségünk, ahol ezekben a napokban a nőtanács ne készülne az iskola küszöbét első ízben átlépő apróságok fogadására. Ünnepélyesebbé akarják tenni azt a nagy napot, amelyen megkezdik az ismerkedést a tudománnyal. Sok helyen kis búcsúztató ünnepséget rendeznek az óvodából kikerülő apróságoknak, másutt agy-egy füzettel, ceruzával lepik meg az elsősöket. A kis ünnepségek segítséget adnak ahhoz, hogy a gyermekekben tudatosabbá váljék: milyen nagy dolog az, amikor valaki iskolába kerül, amikor elindul, hogy meghódítsa a tudomány várát. — d — Elsőossiályosok
