Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-02 / 180. szám
4 NÉPÜJSÄG 1961. augusztus 2., szerda . Irigység Középső lányom időnkéit elmerülten böngészi az újságokat. Így akadt rá múltkoriban egy hírre: befejezték a Hanság lecsapolását, az egykori híres mocsár termőfölddé vált. Lányom kissé irigy bánattal sóhajtott fel. Milyen jó most az új negyedikeseknek: egy fél oldalt kihagyhatnak a földrajzkönyvből, mert nem kell már megtanulni a Hanságot. —d.— — A VASÁRNAPRA tervezett füzesabonyi járási szántóverseny az esőzés miatt elmaradt. A versenyt egy későbbi időpontban rendezik majd meg. — PÓTTANACSTAG-vá- lasztó gyűlést tartottak Mc'- nosbélen. Az összegyűlt 187 választó polgár Kovács Ferencet, a megyei tanács munkatársát választotta meg, a 33-as számú választó kerület képviselőjévé. — A MÁTRADERECSKEI Rákóczi Tsz-ben 10 hold gyümölcsös telepítését határozták el a szövetkezeti tagok. Ezenkívül tervbe vették egy málnás telepítését is. — AZ ŐSSZEL már ízlésesen berendezett könyvtár fogadja a gyöngyössolymosi olvasókat. A könyvtár a község nemrég felavatott kultúrottho- nában kapott helyet. Munkáját a községi tanács jelentős pénzösszegekkel. a megyei könyvtár pedig nagyobb könyvajándékkal támogatja. — PÉNTEKEN termelési tanácskozást tartottak az ■ Eper- csehi Bányaüzemben. A termelési tervek teljesítésének, lemaradásainak okait vitatták meg. Javaslatot tettek a tartozás törlesztésére és a gazdaságosabb termelés biztosítására. EGRI VÖRÖS CSILLAG A csinos férj EGRI BRODY Hüvelyk Matyi EGRI KERTMOZI Sabella nagymama GYÖNGYÖSI PUSKIN A halálhajó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH En és a nagyapám HEVES Folytassa; admirális PÉTERVASARA Diadalmas olimpia FÜZESABONY A kutyás hölgy Szombat déltől, hétfő reggelig A RENDELŐINTÉZETEK mindennap zsúfolásig vannak azokkal, akiket sürgősebb vagy már régen kínzó baj orvoshoz rendel. A körzeti orvosok naponta sok beteget látnak el, és azt is nyugodtan mondhatjuk, hogy egyelőre többet, mint amennyit különösebb fáradság nélkül és alaposan el tudnának látni. Ám a betegségnek nem lehet parancsolni, az nem akkor jön, amikor éppen „pangás” van a rendelőben, hanem a legtöbb esetben váratlanul, feldúlva a család, főleg a beteg nyugalmát. Szombat délben egy órakor bezárnak a körzeti rendelők, a szakrendelések, és az orvosok, asszisztensek viszonylagos nyugalomba vonulnak hétfő reggelig. De éppen azért, mert a betegség nem válogat, és mert az orvosok számára is biztosítani kell a pihenést, létrehozták a 'hétvégi ügy eletet, ami azt jelenti, hogy a tíz körzeti orvos — Egerről van szó — és három asszisztens, felváltva, minden szombaton déltől hétfő reggelig 40 órás, egyfolytában tartó szolgálatot tart, hogy ellássa a sürgős eseteket, hogy kiadja a kórházba utaltak mentőigazolását, ■ tehát hogy ne legyen ellátás nélkül az a hirtelen vagy súlyos beteg, aki szombattol hétfőig igényli az orvosi segít- ; séget. Egy kis vizsgálódás azonban arról győzi meg az embert, hogy nem egészen így fogják fel az SZTK-tagok a hétvégi ügyelet intézményét. MERT NÉZZÜK CSAK. Néhány héttel ezelőtt egy ügyeletes orvos jelentéséből kitűnt, hogy a 40 órás szolgálat alatt 80 beteg jelentkezett. Ez a nyolcvan beteg nem mindegyike volt valóban beteg. — Láttam, hogy itt van a doktor úr, gondoltam, bejövök, tessék nekem felírni valamit! — mondja az egyik mosolyogva, s elvárja, hogy az orvos, aki éppen súlyos betegtől jött meg, s most jólesne neki egy pillanatra leülni, talán elolvasni egy oldalt az újságból, amíg újra hívják, vagy komoly esetek jönnek, szó nélkül hozzáfog és felírja a gyógyszert.' — Már van egy hete is, hogy olyan nyomást érzek itt, a szívem táján, de mindig annyian vannak, gondoltam, eljövök most, a doktor úr is jobban ráér! — mondja a másik, s ismét nem gondol arra, hogy ez sürgős eseteket ellátó szolgálat és nem jótéte- ményi intézet. — Haldoklik az öreg! Tes- ség gyorsan jönni! — hangzik a kétségbeesett kiáltás a telefonban, az orvos autóba ül, mire kimegy, a „haldokló” már vidáman mosolyog az ágyban. — öreg vagyok már, kicsit megszédültem — mondja mosolyogva. De arra nem gondol ismét senki, hogy amíg az orvos a fejetlen kihívásra rohan a város legtávolabbi sarkába, vagy Felnémetre, esetleg a szintén ide tartozó Egerbak- tára, hogy addig talán sürgős betegnek, balesetesnék lehet rá szüksége, vagy egy szívrohamos embert foszt meg a segítségadástól a kihívó. Az elmúlt szombaton ismét elfoglalta helyét az ügyeletes orvos és asszisztense a Dobó utcai rendelőintézetben. Ismét érdekesek a tapasztalatok, pedig mindössze két órát töltöttem a rendelőben. Most egyet kell mindenekelőtt tisztázni. Itt nem az orvos személyéről van szó, szándékosan nem is közlök nevet. Nem is az asszisztens nevéről, személyéről, aki a jobb keze az orvosnak, hanem egyedül arról a tényről, hogy az orvosnak a legfontosabb feladata az, hogy amikor nagy szükség van rá — segítsen. AZ ÜGYELETES orvosban és segítőtársában tisztelni kell azt az embert, aki azért végzi fáradságos munkáját, hogy munkaképessé, egészségessé tegye a gyermeket, a felnőttet. Vasárnap reggel már hat kihívás vártá az orvost és a várószobában sok-sok járóbeteg. — Akikhez kiment, az mind valóban sürgős eset volt? — érdeklődöm. — Betegnek mind beteg volt, de hogy sürgős lett volna? Nem minden esetben. Legalábbis nem most. Volt, aki már régebben beteg, csak éppen halogatta az orvoshoz menést. No, de sokan várnak rám, ha nem haragszik, megkezdem a rendelést. Egymás után jönnek a panaszosok, közben az asszisztensnő a másik szobában ellátta azokat az injekciós betegeket, kiknek valamilyen kúrája nem szakadhat meg a vasárnap miatt, ezeknek ide kell eljönniük, meg azoknak a kis gyermekeknek, akiket a szakorvos ugyancsak ide irányít vasárnapra, továbbkeze- lésre, injekcióra. Egerszólátról — nem is ide tartozik! — bejött egy édesanya másfél éves gyermekével. A kicsinek egyszerű influenzán kívül semmi más baja nem volt, ellenben lehet, hogy betegebbé tette azzal, hogy olyan messziről behozta, a gyerek nyűgösködött, nem volt mit ennie, arról a mama megfeledkezett, s vízzel itatta. No, de a szükséges utasítást azért megkapta. K.J. kisfia — két és fél éves — szombat reggeltől beteg, de nem vitték el gyermekszakrendelésre, csak az ügyeletre — vasárnap. V.J. foga, amit most fájlalt, legalább egy fél esztendeje megérett arra, hogy kihúzzák. Most jött, és ide, ahol nem is húznak fogat. * EGY KERECSENDI lakos, aki Egerben dolgozik, most úgy érezte az éjszakai munka után, hogy mindene leszakad, hogy nagyon beteg. O is idejött, de előbb felhajtott egy fél deci törkölyt. Lehet, hogy a nagyobb bátorság okáért, minden esetre még sírt is, annyira meg volt hatódva saját magától. Én nem hiszek az egy féldeciben. Aztán jöttek a beteg gyerekek, akik valóban az éjjel, vagy reggelre lettek lázas betegek. De ezek legalább eljöttek, ezek a szülők gondoltait arra, hogy az orvost is kell egy kicsit kímélni. • Ellenben szinte kivétel nélkül minden betegnek, illetve megjelentnek volt egy közös hibája — egyik sem hozta magával az SZTK igény jogosultságát igazoló könyvecskét. — Természetesen szabálytalan így elfogadni a beteget, viszont vizsgálat nélkül az orvos sem tudja eldönteni, hogy nem valami valóban sürgős esettel áll-e szemben, akit azért az egy igazoló papír miatt embertelenség lenne elutasítani. — mondja az orvos. Ezt a kettősséget is kár és fölösleges az orvos nyakába varrni, akitől számon kérhetik, hogy vajon kiket kezelt? Ez az írás különben azért született meg, hogy egy kicsit ráirányítsa az emberek figyelmét arra, hogy a körzeti orvosoknak megvan a maguk elfoglaltságuk, megvan a maguk időtlen munkájuk, hiszen éjjel-nappal a betegek szolgálatában állnak, éjjel-nappal cseng a telefonjuk, mert mindenki meg van ijedve, ha az egészségéről van szó. És ebben igaza is van annak, aki így gondolkodik, hogy minél hamarabb látja orvos a beteget, annál jobb. No, de ezt nem szabad felelőtlenül csinálni! És nem azzal a gondolattal kell felcsengetni az orvost, hogy „azért van!” Azért, hogy a beteg embert meggyógyítsa, hogy a sérültnek segélyt adjon, hogy megállapítsa valakiről, szüksége van-e kórházi kezelésre és így tovább. AM A SZOMBAT déltől hétfő reggelig tartó negyven órás ügyelet alatt valóban azok keressék fel hívásukkal vagy személyesen az orvost, akiknek arra múlhatatlanul szükségük vari. Az orvos is ember, akinek szüksége van pihenésre is. Cs. Adám Éva 1961. AUGUSZTUS 2., SZERDA: í LEHEL | 60 évvel ezelőtt, 1901 augusztusé- $ ban született SALVATORE QUASIMODO, Amerikában élő olasz költő, a Béke-Világtanács tagja; akit 1959-ben irodalmi Nóbel-díjjal J tüntettek ki. A néhány hónappal ezelőtt hazánkban járt költő Páratlan föld és Megint a pokolról című versesköteteinek néhány költeménye magyarul is megjelent. 70 évvel ezelőtt, 1891-ben ezen a ! napon tartotta alakuló kongresszu- 1 SALVATORE QUASIMODO sat a Buzludzsa-csúcson az első Bolgár Szocialista Párt. , Érdekes találmányok és felfedezések: > IVAN KULIBIN orosz feltaláló háromkerekű „öngördülő” járművét 170 évvel ezelőtt, 1791-ben szerkesztette és annak modell- , jét a moszkvai Politechnikai Múzeumban őrzik. JAMES RUMSAY amerikai feltaláló 175 évvel ezelőtt, 1786-ban > épített, vízsugárral hajtott hajójának kicsinyített mása a wa- 1 shingtoni Smithson Intézet Múzeumában található. > ÉRDEKES HÍREK a világ minden tájáról JÓSZÁGŰ KIPUFOGÓGÁZOK Egy angol cég újdonsága az a vegyianyag, amely diesel- motoros járművek üzemanyagához keverve megszünteti a kipufogógázok rossz szagát és helyette „kellemes”, fagylaltszerű illatot terjeszt FÉRJHEZMENÉSI REKORD New Yorkban elhúnyt Adrienne McSlean volt revütán- ccsnő. Naplójából kiderült, hogy 32-szer ment férjhez és hatszázszor jegyezte el magát. AZ UFFIZI KÉPTÁR KINCSEI FILMEN A Metro—Goldwyn—Mayer filmgyár az első, amely engedélyt szerzett az olasz kormánytól, hogy filmfevételeket készíthessen a firenzei Uffizi Képtárban. A készülő „Fény a Piazzán” című filmben ,szerepelni’ fognak Michelangelo, Rafaello, Botticelli, Giotto, Dürer, Correggio és Caravaggio alkotásai. PÁLYÁZATOT ÍRTAK KI GHANA NEMZETI HIMNUSZÁRA A ghanai tájékoztatásügyi miniszter pályázatot hirdetett a Ghanai Köztársaság új nemzeti himnuszának megalkotására. A himnusz szövegét angolul kell megírni, s azt lefordítják majd Ghana legelterjedtebb helyi nyelveire. MENNYIBE KERÜLT A CHEOPS-PIRAMIS? Amerikai építészek kiszámították, hogy a Cheops-piramis építése mai értékben számítva mintegy 160 millió dollárba került. NYLON-PAPÍR A japán vegyipar legújabb terméke a nylon-papír. Bebizonyosodott, hogy sokkal el- lenállóbb az eddig gyártott összes papírfaj táknáL TILOS DOHÁNYOZNI ÉS... Az egyik londoni hivatalban tábla hirdeti: „Ebben a helyiségben tilos dohányozni és aktképeket felaggatni. SVÉD FILM A NÁCIZMUS GAZTETTEIRŐL A stockholmi mozivásznakon a fasizmus gaztetteiről beszámoló új dokumentumfilm jelent meg. Címe: „Eichmann, a halál ügynöke.” Rendezője Ervin Leisner, aki korábban a Hitler uralomrajutásáról és a nácik gaztetteiről szóló „Vé rés idők” című filmet forgatta. Leisner új filmjében bőven felhasználta az egykori náci archívumokból származó anyagokat, valamint a harmincas évek filmhíradóit. Az új film leleplezi Eichmann és társai bűnét. HOLDi lANOS í III. kevesebb. Tudja, úgy volt, hogy az a piszok bojár, akinek a timárműhelyében dolgoztam, istentelenül rosszul fizetett. Éppen csak a mindennapi kenyérre tellett. — Akkor miben jössz el újévkor a bálba? Az ám! A bál! Persze, hogy készül már az öreg. Néhány naruhában? Micsoda szégyen lenne! Györgye elgondolkozva bökdöste vastag ujjaival a benzinlámpa tetejét és nem válaszolt. Valóban, hogyan is lesz neki ruhája, hiszen fizetést két hét múlva kap, és erre már 200 lei tartozása van a Blumnál. — Nem megyek a bálba — III. A társulati rendezvényekre Bem mentünk el, bár igen csiklandozta fülünket a telepi fúvószenekar nagy trombitája. Kivételt csupán egy eset jelentett, az újévi nagy bál. Mondanom sem kell, erre a bálra Kropiczki készítette elő a barakkosiakat. Ha akadt köztünk (akadt bizony), aki egész évben nemigen törődött a ruházatával, erre az alkalomra ki kellett húznia magát. Még ha mindjárt hitelben vásárolt is az öreg Blumnál! No, nem frakkra és szmokingra kell gondolni. Nem! Ezt még a kövérkés Tátrai főmérnök sem engedte meg magának. Különben is a Blum nem tartott drága ruhát, úgysem vette volna meg senki. A Györgye megérkezését követő hétre megjött a karácsony is. Bizony nem sok örömünk tellett az ünnepekben, mert a nyolcas ereszkébe betört. a vizes futóhomok. A betörés veszélyes volt, és a főmérnök egy kis hordó pálinkát Ígért az öreg Kropiczki- nek, ha minél előbb sikerül felfognia a betörést. Kropiczki nagyon szerette a pálinkát, s elvállalta a munkát anélkül, hogy nekünk, a csapat tagjainak szólt volna, így történt aztán, hogy a föld alatt ünnepeltünk. Komoly, nehéz munka volt! Negyvennyolc óráig ki sem jöttünk a föld alól. Ha valamelyikünk nem bírta tovább a munkát, elment a légvágatba, végigvetette magát a földön, és a támfák tövében aludt. Ha Györgyét megszerettük a két hét alatt, ez a hozzánk- tartozása még erősebbé vált a futóhomok betörésénél. Karácsony másodnapján történt Délután hat óra felé az öreg Kropiczki ledobta kezéből a fejszét, és a felfogott betöréstől néhány méternyire hátrahúzódva leült. Csak úgy bányászosan, lábait maga alá húzva kuporgott. Fáradt, kimerült arccal bámulta Davis- féle benzinlámpájának kicsiny fénykorét. Én is lekuporogtam mellé, míg Györgye és Szepi a nehéz, súlyos, vizes futóhomokot lapátolták le a sínről. Fullasztó meleg volt, a hőmérő 38 fokot mutatott, a levegő párás, nehéz, az ember hörögve lélegzik. Az áttűzdelt és aládúcolt betörésnél recsegve birkózik a fa a ránehezedő nyomással és mégis, oly furcsának, csendesnek tűnik minden. Kropiczki bóbiskol, hol le- bakkan a feje a két térde közé, hol meg hátrahanyatlik. Ügy látszik, zavarhatja a lapátolás, mert felhorkan: — Hagyjátok, fiszkes fene! Pihenni, Györgye és Szepi. Gyertek. A fiúk odajöttek. Félmeztelen testükön ömlött a veríték, s a gumicsizma szárából előrángatott ironggyal törölgetni kezdték magukat. — üljetek le, fiúk — fordította a szót románra Kropiczki,. mint mindig, ha több mondanivalója volt. Tudniillik, tűrhetően beszélt románul, de, mert a telepen lakók kilencven százaléka magyar volt, Kropiczki elrendelte, hogy a barakkban a magyar nyelvet használjuk. És tekintettel arra, hogy a barakkban mindössze négy más nemzetiségű volt, ezt természetesnek vettük. Hanem azért ha Kropiczki többet akart mondani a szokottnál, ő volt az első, aki felrúgta ezt a ma- gunkalkotta törvényt és románul beszélt, vagyis, ahogy könnyebb volt neki, mert lengyelül nem értett senki. — Györgye, hogy is állsz te a ruhával? — fordult a félmeztelen fiú felé Kropiczki. — Amibe jöttem, az van, bács Kropiczki. Se, több, se nap, és itt az új év! És Györgye csak nem állíthat be hali1 bökte ki végül — minek menjek, nem ismerek senkit, és... — Olyan nincs — dörrent rá az öreg —, tíz éve lakom ebben a koszos barakkban, de még nem fordult elő, hogy valaki ne jött volna el, ha csak nem volt dögrováson. Különben is megérdemled, hogy kitáncold magad, úgy dolgoztál, mint egyikünk se. Nagy szó volt ez Kropiczki- től. Második éve éltem mellette, de soha senkit nem dicsért meg szemtől szembe. Nagy szó volt, de mélységesen igaz! Györgye fáradhatatlanul dolgozott és mindannyiunkat bámulatba ejtette hatalmas 'erejével. Ha leesett egy nehéz, vizes homokkal tele csille a sínről, ő vetette neki a hátát elsőnek, és emelt szakadásig. Néha száz méterről kellett a deréknyi vastag bányafát a munkahelyre cipelni, Györgye elsőnek vágta bele a fejszéjét. Tocseffet úgy mentette meg egy súlyos szerencsétlenségtől, hogy hátával tartotta vissza a letörni készülő gerendát, amely alatt a bolgár dolgozott. (Folytatjuk) Ügy dolgoztál, mint egyikünk se
