Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-02 / 180. szám

4 NÉPÜJSÄG 1961. augusztus 2., szerda . Irigység Középső lányom időnkéit elmerülten böngészi az újsá­gokat. Így akadt rá múltkori­ban egy hírre: befejezték a Hanság lecsapolását, az egy­kori híres mocsár termőfölddé vált. Lányom kissé irigy bánattal sóhajtott fel. Milyen jó most az új negyedikeseknek: egy fél oldalt kihagyhatnak a földrajzkönyvből, mert nem kell már megtanulni a Hansá­got. —d.— — A VASÁRNAPRA ter­vezett füzesabonyi járási szántóverseny az esőzés miatt elmaradt. A versenyt egy későbbi időpontban rendezik majd meg. — PÓTTANACSTAG-vá- lasztó gyűlést tartottak Mc'- nosbélen. Az összegyűlt 187 választó polgár Kovács Feren­cet, a megyei tanács munka­társát választotta meg, a 33-as számú választó kerület képvi­selőjévé. — A MÁTRADERECSKEI Rákóczi Tsz-ben 10 hold gyümölcsös telepítését hatá­rozták el a szövetkezeti ta­gok. Ezenkívül tervbe vették egy málnás telepítését is. — AZ ŐSSZEL már ízlése­sen berendezett könyvtár fo­gadja a gyöngyössolymosi ol­vasókat. A könyvtár a község nemrég felavatott kultúrottho- nában kapott helyet. Munká­ját a községi tanács jelentős pénzösszegekkel. a megyei könyvtár pedig nagyobb könyvajándékkal támogatja. — PÉNTEKEN termelési ta­nácskozást tartottak az ■ Eper- csehi Bányaüzemben. A ter­melési tervek teljesítésének, lemaradásainak okait vitatták meg. Javaslatot tettek a tarto­zás törlesztésére és a gazdasá­gosabb termelés biztosítására. EGRI VÖRÖS CSILLAG A csinos férj EGRI BRODY Hüvelyk Matyi EGRI KERTMOZI Sabella nagymama GYÖNGYÖSI PUSKIN A halálhajó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH En és a nagyapám HEVES Folytassa; admirális PÉTERVASARA Diadalmas olimpia FÜZESABONY A kutyás hölgy Szombat déltől, hétfő reggelig A RENDELŐINTÉZETEK mindennap zsúfolásig vannak azokkal, akiket sürgősebb vagy már régen kínzó baj orvoshoz rendel. A körzeti orvosok na­ponta sok beteget látnak el, és azt is nyugodtan mondhatjuk, hogy egyelőre többet, mint amennyit különösebb fáradság nélkül és alaposan el tudnának látni. Ám a betegségnek nem lehet parancsolni, az nem ak­kor jön, amikor éppen „pan­gás” van a rendelőben, hanem a legtöbb esetben váratlanul, feldúlva a család, főleg a be­teg nyugalmát. Szombat délben egy órakor bezárnak a körzeti rendelők, a szakrendelések, és az orvosok, asszisztensek viszonylagos nyu­galomba vonulnak hétfő reg­gelig. De éppen azért, mert a betegség nem válogat, és mert az orvosok számára is biztosí­tani kell a pihenést, létrehoz­ták a 'hétvégi ügy eletet, ami azt jelenti, hogy a tíz körzeti orvos — Egerről van szó — és három asszisztens, felváltva, minden szombaton déltől hétfő reggelig 40 órás, egyfolytában tartó szolgálatot tart, hogy el­lássa a sürgős eseteket, hogy kiadja a kórház­ba utaltak mentőigazolását, ■ tehát hogy ne legyen el­látás nélkül az a hirtelen vagy súlyos beteg, aki szombattol hétfőig igényli az orvosi segít- ; séget. Egy kis vizsgálódás azon­ban arról győzi meg az em­bert, hogy nem egészen így fogják fel az SZTK-tagok a hétvégi ügyelet intézményét. MERT NÉZZÜK CSAK. Néhány héttel ezelőtt egy ügyeletes orvos jelentéséből kitűnt, hogy a 40 órás szol­gálat alatt 80 beteg jelentke­zett. Ez a nyolcvan beteg nem mindegyike volt valóban be­teg. — Láttam, hogy itt van a doktor úr, gondoltam, bejö­vök, tessék nekem felírni va­lamit! — mondja az egyik mosolyogva, s elvárja, hogy az orvos, aki éppen súlyos betegtől jött meg, s most jól­esne neki egy pillanatra le­ülni, talán elolvasni egy ol­dalt az újságból, amíg újra hívják, vagy komoly esetek jönnek, szó nélkül hozzáfog és felírja a gyógyszert.' — Már van egy hete is, hogy olyan nyomást érzek itt, a szívem táján, de min­dig annyian vannak, gondol­tam, eljövök most, a doktor úr is jobban ráér! — mondja a másik, s ismét nem gondol arra, hogy ez sürgős eseteket ellátó szolgálat és nem jótéte- ményi intézet. — Haldoklik az öreg! Tes- ség gyorsan jönni! — hangzik a kétségbeesett kiáltás a tele­fonban, az orvos autóba ül, mire kimegy, a „haldokló” már vidáman mosolyog az ágyban. — öreg vagyok már, ki­csit megszédültem — mondja mosolyogva. De arra nem gondol ismét senki, hogy amíg az orvos a fejetlen kihívásra rohan a vá­ros legtávolabbi sarkába, vagy Felnémetre, esetleg a szintén ide tartozó Egerbak- tára, hogy addig talán sürgős betegnek, balesetesnék lehet rá szüksége, vagy egy szívro­hamos embert foszt meg a se­gítségadástól a kihívó. Az elmúlt szombaton ismét elfoglalta helyét az ügyeletes orvos és asszisztense a Dobó utcai rendelőintézetben. Ismét érdekesek a tapasztalatok, pedig mindössze két órát töl­töttem a rendelőben. Most egyet kell mindenekelőtt tisztázni. Itt nem az orvos személyéről van szó, szándé­kosan nem is közlök nevet. Nem is az asszisztens nevéről, személyéről, aki a jobb keze az orvosnak, hanem egyedül arról a tényről, hogy az or­vosnak a legfontosabb felada­ta az, hogy amikor nagy szük­ség van rá — segítsen. AZ ÜGYELETES orvosban és segítőtársában tisztelni kell azt az embert, aki azért végzi fáradságos munkáját, hogy munkaképessé, egészségessé tegye a gyermeket, a felnőt­tet. Vasárnap reggel már hat kihívás vártá az orvost és a várószobában sok-sok járóbe­teg. — Akikhez kiment, az mind valóban sürgős eset volt? — érdeklődöm. — Betegnek mind beteg volt, de hogy sürgős lett vol­na? Nem minden esetben. Legalábbis nem most. Volt, aki már régebben beteg, csak éppen halogatta az or­voshoz menést. No, de sokan várnak rám, ha nem harag­szik, megkezdem a rendelést. Egymás után jönnek a pa­naszosok, közben az asszisz­tensnő a másik szobában el­látta azokat az injekciós bete­geket, kiknek valamilyen kúrája nem szakadhat meg a vasár­nap miatt, ezeknek ide kell eljönniük, meg azoknak a kis gyermekeknek, akiket a szakorvos ugyancsak ide irá­nyít vasárnapra, továbbkeze- lésre, injekcióra. Egerszólátról — nem is ide tartozik! — bejött egy édes­anya másfél éves gyermeké­vel. A kicsinek egyszerű in­fluenzán kívül semmi más ba­ja nem volt, ellenben lehet, hogy betegebbé tette azzal, hogy olyan messziről behoz­ta, a gyerek nyűgösködött, nem volt mit ennie, arról a mama megfeledkezett, s vízzel itatta. No, de a szükséges uta­sítást azért megkapta. K.J. kisfia — két és fél éves — szombat reggeltől beteg, de nem vitték el gyermekszakren­delésre, csak az ügyeletre — vasárnap. V.J. foga, amit most fájlalt, legalább egy fél esztendeje megérett arra, hogy kihúzzák. Most jött, és ide, ahol nem is húznak fogat. * EGY KERECSENDI lakos, aki Egerben dolgozik, most úgy érezte az éjszakai munka után, hogy mindene leszakad, hogy nagyon beteg. O is ide­jött, de előbb felhajtott egy fél deci törkölyt. Lehet, hogy a nagyobb bátorság okáért, minden esetre még sírt is, annyira meg volt hatódva sa­ját magától. Én nem hiszek az egy félde­ciben. Aztán jöttek a beteg gyere­kek, akik valóban az éjjel, vagy reggelre lettek lázas be­tegek. De ezek legalább eljöt­tek, ezek a szülők gondoltait arra, hogy az orvost is kell egy kicsit kímélni. • Ellenben szinte kivétel nélkül minden betegnek, illetve megjelentnek volt egy közös hibája — egyik sem hozta magával az SZTK igény jogosultságát igazoló könyvecskét. — Természetesen szabályta­lan így elfogadni a beteget, vi­szont vizsgálat nélkül az orvos sem tudja eldönteni, hogy nem valami valóban sürgős esettel áll-e szemben, akit azért az egy igazoló papír miatt ember­telenség lenne elutasítani. — mondja az orvos. Ezt a kettősséget is kár és fölösleges az orvos nyakába varrni, akitől számon kérhe­tik, hogy vajon kiket kezelt? Ez az írás különben azért született meg, hogy egy kicsit ráirányítsa az emberek figyel­mét arra, hogy a körzeti orvo­soknak megvan a maguk el­foglaltságuk, megvan a maguk időtlen munkájuk, hiszen éj­jel-nappal a betegek szolgála­tában állnak, éjjel-nappal cseng a telefonjuk, mert min­denki meg van ijedve, ha az egészségéről van szó. És ebben igaza is van annak, aki így gondolkodik, hogy minél ha­marabb látja orvos a beteget, annál jobb. No, de ezt nem szabad felelőtlenül csinálni! És nem azzal a gondolattal kell felcsengetni az orvost, hogy „azért van!” Azért, hogy a be­teg embert meggyógyítsa, hogy a sérültnek segélyt adjon, hogy megállapítsa valakiről, szüksége van-e kórházi keze­lésre és így tovább. AM A SZOMBAT déltől hétfő reggelig tartó negyven órás ügyelet alatt valóban azok keressék fel hívásukkal vagy személyesen az orvost, akiknek arra múlhatatlanul szükségük vari. Az orvos is ember, akinek szüksége van pihenésre is. Cs. Adám Éva 1961. AUGUSZTUS 2., SZERDA: í LEHEL | 60 évvel ezelőtt, 1901 augusztusé- $ ban született SALVATORE QUA­SIMODO, Amerikában élő olasz költő, a Béke-Világtanács tagja; akit 1959-ben irodalmi Nóbel-díjjal J tüntettek ki. A néhány hónappal ezelőtt hazánkban járt költő Pá­ratlan föld és Megint a pokolról című versesköteteinek néhány köl­teménye magyarul is megjelent. 70 évvel ezelőtt, 1891-ben ezen a ! napon tartotta alakuló kongresszu- 1 SALVATORE QUASIMODO sat a Buzludzsa-csúcson az első Bolgár Szocialista Párt. , Érdekes találmányok és felfedezések: > IVAN KULIBIN orosz feltaláló háromkerekű „öngördülő” jár­művét 170 évvel ezelőtt, 1791-ben szerkesztette és annak modell- , jét a moszkvai Politechnikai Múzeumban őrzik. JAMES RUMSAY amerikai feltaláló 175 évvel ezelőtt, 1786-ban > épített, vízsugárral hajtott hajójának kicsinyített mása a wa- 1 shingtoni Smithson Intézet Múzeumában található. > ÉRDEKES HÍREK a világ minden tájáról JÓSZÁGŰ KIPUFOGÓGÁZOK Egy angol cég újdonsága az a vegyianyag, amely diesel- motoros járművek üzemanya­gához keverve megszünteti a kipufogógázok rossz szagát és helyette „kellemes”, fagylalt­szerű illatot terjeszt FÉRJHEZMENÉSI REKORD New Yorkban elhúnyt Ad­rienne McSlean volt revütán- ccsnő. Naplójából kiderült, hogy 32-szer ment férjhez és hatszázszor jegyezte el magát. AZ UFFIZI KÉPTÁR KINCSEI FILMEN A Metro—Goldwyn—Mayer filmgyár az első, amely enge­délyt szerzett az olasz kor­mánytól, hogy filmfevételeket készíthessen a firenzei Uffizi Képtárban. A készülő „Fény a Piazzán” című filmben ,szerepelni’ fognak Michelan­gelo, Rafaello, Botticelli, Giot­to, Dürer, Correggio és Cara­vaggio alkotásai. PÁLYÁZATOT ÍRTAK KI GHANA NEMZETI HIMNUSZÁRA A ghanai tájékoztatásügyi miniszter pályázatot hirdetett a Ghanai Köztársaság új nem­zeti himnuszának megalkotá­sára. A himnusz szövegét angolul kell megírni, s azt lefordítják majd Ghana legelterjedtebb helyi nyelveire. MENNYIBE KERÜLT A CHEOPS-PIRAMIS? Amerikai építészek kiszámí­tották, hogy a Cheops-piramis építése mai értékben számítva mintegy 160 millió dollárba került. NYLON-PAPÍR A japán vegyipar legújabb terméke a nylon-papír. Bebi­zonyosodott, hogy sokkal el- lenállóbb az eddig gyártott összes papírfaj táknáL TILOS DOHÁNYOZNI ÉS... Az egyik londoni hivatalban tábla hirdeti: „Ebben a helyi­ségben tilos dohányozni és aktképeket felaggatni. SVÉD FILM A NÁCIZMUS GAZTETTEIRŐL A stockholmi mozivásznakon a fasizmus gaztetteiről beszá­moló új dokumentumfilm je­lent meg. Címe: „Eichmann, a halál ügynöke.” Rendezője Ervin Leisner, aki korábban a Hitler uralomrajutásáról és a nácik gaztetteiről szóló „Vé rés idők” című filmet forgat­ta. Leisner új filmjében bő­ven felhasználta az egykori náci archívumokból származó anyagokat, valamint a har­mincas évek filmhíradóit. Az új film leleplezi Eichmann és társai bűnét. HOLDi lANOS í III. kevesebb. Tudja, úgy volt, hogy az a piszok bojár, aki­nek a timárműhelyében dol­goztam, istentelenül rosszul fizetett. Éppen csak a minden­napi kenyérre tellett. — Akkor miben jössz el új­évkor a bálba? Az ám! A bál! Persze, hogy készül már az öreg. Néhány naruhában? Micsoda szégyen lenne! Györgye elgondolkozva bökdöste vastag ujjaival a benzinlámpa tetejét és nem válaszolt. Valóban, hogyan is lesz neki ruhája, hiszen fize­tést két hét múlva kap, és erre már 200 lei tartozása van a Blumnál. — Nem megyek a bálba — III. A társulati rendezvényekre Bem mentünk el, bár igen csiklandozta fülünket a telepi fúvószenekar nagy trombitája. Kivételt csupán egy eset je­lentett, az újévi nagy bál. Mondanom sem kell, erre a bálra Kropiczki készítette elő a barakkosiakat. Ha akadt köztünk (akadt bizony), aki egész évben nemigen törődött a ruházatával, erre az alka­lomra ki kellett húznia magát. Még ha mindjárt hitelben vá­sárolt is az öreg Blumnál! No, nem frakkra és szmokingra kell gondolni. Nem! Ezt még a kövérkés Tátrai főmérnök sem engedte meg magának. Különben is a Blum nem tar­tott drága ruhát, úgysem vet­te volna meg senki. A Györgye megérkezését követő hétre megjött a kará­csony is. Bizony nem sok örö­münk tellett az ünnepekben, mert a nyolcas ereszkébe be­tört. a vizes futóhomok. A be­törés veszélyes volt, és a fő­mérnök egy kis hordó pálin­kát Ígért az öreg Kropiczki- nek, ha minél előbb sikerül felfognia a betörést. Kropiczki nagyon szerette a pálinkát, s elvállalta a mun­kát anélkül, hogy nekünk, a csapat tagjainak szólt volna, így történt aztán, hogy a föld alatt ünnepeltünk. Komoly, nehéz munka volt! Negyvennyolc óráig ki sem jöttünk a föld alól. Ha vala­melyikünk nem bírta tovább a munkát, elment a légvágat­ba, végigvetette magát a föl­dön, és a támfák tövében aludt. Ha Györgyét megszerettük a két hét alatt, ez a hozzánk- tartozása még erősebbé vált a futóhomok betörésénél. Karácsony másodnapján tör­tént Délután hat óra felé az öreg Kropiczki ledobta kezé­ből a fejszét, és a felfogott betöréstől néhány méternyire hátrahúzódva leült. Csak úgy bányászosan, lábait maga alá húzva kuporgott. Fáradt, ki­merült arccal bámulta Davis- féle benzinlámpájának kicsiny fénykorét. Én is lekuporogtam mellé, míg Györgye és Szepi a nehéz, súlyos, vizes futóhomo­kot lapátolták le a sínről. Fullasztó meleg volt, a hő­mérő 38 fokot mutatott, a le­vegő párás, nehéz, az ember hörögve lélegzik. Az áttűzdelt és aládúcolt betörésnél recseg­ve birkózik a fa a ránehezedő nyomással és mégis, oly fur­csának, csendesnek tűnik min­den. Kropiczki bóbiskol, hol le- bakkan a feje a két térde kö­zé, hol meg hátrahanyatlik. Ügy látszik, zavarhatja a la­pátolás, mert felhorkan: — Hagyjátok, fiszkes fene! Pihenni, Györgye és Szepi. Gyertek. A fiúk odajöttek. Félmezte­len testükön ömlött a veríték, s a gumicsizma szárából elő­rángatott ironggyal törölgetni kezdték magukat. — üljetek le, fiúk — fordí­totta a szót románra Kropicz­ki,. mint mindig, ha több mon­danivalója volt. Tudniillik, tűrhetően beszélt románul, de, mert a telepen lakók kilencven százaléka magyar volt, Kropiczki elren­delte, hogy a barakkban a magyar nyelvet használjuk. És tekintettel arra, hogy a ba­rakkban mindössze négy más nemzetiségű volt, ezt termé­szetesnek vettük. Hanem azért ha Kropiczki többet akart mondani a szokottnál, ő volt az első, aki felrúgta ezt a ma- gunkalkotta törvényt és romá­nul beszélt, vagyis, ahogy könnyebb volt neki, mert len­gyelül nem értett senki. — Györgye, hogy is állsz te a ruhával? — fordult a fél­meztelen fiú felé Kropiczki. — Amibe jöttem, az van, bács Kropiczki. Se, több, se nap, és itt az új év! És Györ­gye csak nem állíthat be hali1 bökte ki végül — minek men­jek, nem ismerek senkit, és... — Olyan nincs — dörrent rá az öreg —, tíz éve lakom ebben a koszos barakkban, de még nem fordult elő, hogy valaki ne jött volna el, ha csak nem volt dögrováson. Különben is megérdemled, hogy kitáncold magad, úgy dolgoztál, mint egyikünk se. Nagy szó volt ez Kropiczki- től. Második éve éltem mellet­te, de soha senkit nem dicsért meg szemtől szembe. Nagy szó volt, de mélységesen igaz! Györgye fáradhatatlanul dol­gozott és mindannyiunkat bá­mulatba ejtette hatalmas 'ere­jével. Ha leesett egy nehéz, vi­zes homokkal tele csille a sín­ről, ő vetette neki a hátát el­sőnek, és emelt szakadásig. Néha száz méterről kellett a deréknyi vastag bányafát a munkahelyre cipelni, Györgye elsőnek vágta bele a fejszéjét. Tocseffet úgy mentette meg egy súlyos szerencsétlenségtől, hogy hátával tartotta vissza a letörni készülő gerendát, amely alatt a bolgár dolgozott. (Folytatjuk) Ügy dolgoztál, mint egyikünk se

Next

/
Oldalképek
Tartalom