Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-13 / 190. szám
1961. augusztus 13., vasárnap SÍPOJ8AO 3 Bennünket, műszakiakat leginkább a Szovjetunió műszaki sikerei lelkesítenek — mondja Horváth Miklós főmérnökhelyettes. Ezzel bizonyítják a kommunizmust tervező nagy ország technikusai, tudósai, a vezetők kijelentéseinek, beszédeinek feladatát, hogy tudniillik rövidesen megelőzik a legfejlettebb kapitalista államokat, köztük az USÁ-t is. — A műszakiak idősebb generációja, amely fiatalabb korában csak a német, az angol, a francia, az olasz, tehát a nyugati technikával ismerkedett, a nyugati technika eredményeivel barátkozott, eleinte kételkedve fogadta a Szovjetunió műszaki eredményeit. A mostani eredmények, napjaink szovjet sikerei meggyőzik a kételkedőket is. ök is látják, hogy a régi élclapok orosz gőzhengere átalakult földünk körül keringő űrhajóvá és atomtengeralattjáróvá. Ez minden szép beszédnél többet mond. Ezek a sikerek betetézik, teljessé teszik azt az átalakulást, amely a műszakiak tudatában, némelyikében nagyon bátortalanul, a felszabadulás után megkezdődött. — No és a beszéd külpolitikai része? — Hruscsov elvtársnak a német kérdésben elfoglalt álláspontja közismert. Az új, amit ez a beszéd elárult az, hogy: a szocialista tábor vezetői szilárdan eltökélték; még ebben az évben megoldják ezt Ci problémát. Az utolsó mondatoknál már hárman vagyunk a szobában, bejött Horváth László, az erőmű Vosztok TMK lakatosbrigádjának vezetője. — Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan sikerül fellőni egy újabbat is — mondja a brigádvezető, mert az utóbbi napok eseményei közül ő is a vasárnapit tartja a legfontosabbnak. — Magam is izgultam a rádió mellett, drukkoltam az űrutasnak. Őszintén szólva nem lepett meg, hogy a rakétaesemény után, a szovjet miniszterelnök beszédet tartott. Hiszen Hruscsov elvtárs hasonló esetekben nemcsak a rakéta utasának szokott gratulálni, rendszerint vázolta a politikai helyzetet is. Egyébként Is zsúfolt hétvége volt, a VarKözségi könyvtárosok tanfolyama Egerben nek kialakítása, A művelődésügyi osztály és a Megyei Könyvtár községi könyvtárosok részére augusztus 14—19-ig egyhetes bentlakásos tanfolyamot szervezett. A tanfolyam anyagában a könyvtár és közművelődés, a szép- és szakirodalom, a könyv által történő ismeretterjesztés, a községi könyvtárak állományának és gyűjtemény jellegé— AUGUSZTUS 14-én, hétfőn kezdődik Egerben az egri, füzesabonyi és pétervásári járás általános iskolai igazgatói részére egyhetes továbbképzés, amelyiknek keretében az új iskolaévvel kapcsolatos feladatokról lesz szó. JWW' Amikor az ember külföldről hazatér, akkor az ismerősei majd lelökik a lábáról, olyan nagyon az arcába hajolva érdeklődnek, suttognak: — Mit hoztál? — Próbálja ilyenkor azt mondani az ember, hogy „semmit". A világon senki nem hiszi el. Mindenki meg van győződve arról, hogy bizonyára tele van a címkés táska hallatlan értékekkel, csak „hát..." Ilyenkor aztán kezdődik a suttogás. Hogy ez miért ju- ‘o*t eszembe? Mert olvastam a Tyitov őrnagy sajtótájékoztatójáról szóló híradást, amelyekben volt néhány olyan kérdés, hogy feltétlen csak kiváncsisko- dásnak hatott, s ha szívesen is válaszolt rá a híres űrrepülő, mégis volt benne valami fölösleges, valami olyan, amiből már csak az hiányzott: — Valóban! Mit is hozott haza?! Ugyan, erre mit válaszolt volna Tyitov? Valami ilyesmit: — Híradást arról, hogy onnan föntről is nagy a mi Földünk, megférünk hát rajta békességben! — A — az ideológiai és politikai irodalom, az ifjúsági és gyermekirodalom időszerű kérdései szerepelnek. A tanfolyam hallgatói egy nap tapasztalatcsere-látogatás keretében tanulmányozzák a gyöngyösi járási hálózat néhány könyvtárat és találkoznak Mesterházy Lajos Kos- suth-díjas írónkkal, aki ebből az alkalomból Egerbe utazik. IOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOoc> PÓTKOCSIS teherautók jön- nek-mennek, kábelt fektetnek le az épület előtt, ládahegyek és paradicsom vagonszámra az udvaron. Teljes üzemmel dolgozik a Hatvani Konzervgyár. — A csúcsidőszakban 70 vagon nyers paradicsomot kell feldolgoznunk naponként. Termelőszövetkezeteink dicséretére válik, hogy a sok nehézség ellenére az idén jól elvégezték a palántálást, kiültetést és a talaj megmunkálást. Nem rajtuk, hanem a mostoha időjáráson múlt, hogy a paradicsom elrúgta a harmadik kötést. De az első és második megmaradt, a július végi eső sokat segített, így 80—90 mázsás átlagtermésre számíthatunk. A konzervgyárnak ezt kell feldolgozni, a lehető legkisebb mennyiségi és minőségi veszteséggel — tájékoztat Béréi Ferenc főmérnök. — Üj gépeket is kaptak, ugye? — érdeklődünk. — Igen. Szép, modem gépeket. Egy teljes automatikus berendezést. Azt érdemes megnézni. Büszkeség és megelégedettség csendül a főmérnök szavából. De nemcsak a Láng-gyáriak jó munkáját dicséri, hanem megemlékezik a karbantartókról. Gondos munkájukkal a vacuumviszonyokat lényegesen javították. így kellő alapja van annak, hogy a naponként 75 vagon paradicsom feldolgozásában reménykednek a gyár vezetői. A KÜLFÖLDI piacokon mindenütt keresik a magyar paradicsomkészítményeket, nem is szólva az utóbbi évek során 35 fok árnyékban (Félig megsülve olvasandó) A kora délutáni órákban kint sétáltam az egri főutcán. A nap sütött... Ez a szerény tőmondat nagyon keveset mond. Mert a nap tényleg szokott sütni, ősszel is süt, télen is süt, ha esik az eső, akkor is... azaz akkor nem any- nyira. Viszont amit ma, a kora délutáni órákban a nap elkövetett, az már nem is sütés volt. Inkább égetés, főzés, forralás... vagy mit tudom én. Mindenesetre ez már túlzás volt. Reggel azt mondta a meteorológia: „...csökken a hőmérséklet." Az egyenlítőhöz képest talán tényleg hűvösebb volt. Ott ugyanis — azt mondják — meleg van. Ha ez így megy tovább, nem utazok le Afrikába elefántvadászatra. Itt, Egerben 35 fokon csörgedezik rólam a víz, Afrikában egy strandbelépőt takaríthatnék meg kabin nélkül. Sebaj! Vigasztal a meteorológia: „... csökken a hőmérséklet”. A rádió stúdiójából megnyugtatóan sugározza ezt a bemondó. Nem kell megijedni. Csökken a hőmérséklet. Mi türelmesek vagyunk. Lihegve kivárjuk a Szilvesztert és a strandon boldog újévet kívánunk majd egymásnak. Kátai Gábor HEMINGWAY MÜZEUM KUBÁBAN Emest Hemingway özvegye Kubába utazott, hogy megbeszélje a kubai kormánnyal, a Havannától nem messze levő San Francisco városkában férje villájának „Hemingway-mú- zeum”-má való átalakítását. AZ ÖRÖK ÉVA — Mit kér, Évike? — Almuskát! Harcokban edzett népet köszöntünk Európában már elcsitult a fegyverek zaja, a Reichstag kupolájára már kitűzték a vörös csillagos szovjet zászlót, de Távol-Keleten még dörögtek az ágyúk és a harcok tüzében kapta meg a koreai nép szabadságát, függetlenségét. S a nép, amely any- nyi véráldozattal szabadult meg a japán elnyomóktól, később is harcok tüzében edződött. Még élénkén emlékezünk a kapitalista államok intervenciójára, amelyet az ENSZ zászlajával lepleztek, s amelyet arra használtak fel, hogy a koreai népnek a szocializmus építésében elért sikereit megakadályozzák, hogy tönkretegyék sok évi munka eredményét, hogy semmissé tegyék a 16 év előtti nagy vívmányt; az ország felszabadulását. A háború okozta sebek nehezen gyógyulnak, a porig lerombolt városok a napalmbombával felperzselt falvak mégis nagyrészt már felépültek. Miként a korszerűen felfegyverzett amerikai és csatlós csapatok évekig tartó ostromát sikerrel állták, most, a békés építés hétköznapjaiban is hasonló csodás tettekkel írják be nevüket a világ történelmébe. A nép hazaszeretete olyan példákat produkál a gyárak építésében, a kulturális forradalom megvívásában, amelyekkel nem sok ország dicsekedhet. Az imperialista háborút követő időben volt olyan év, amikor a technikumok és különböző középiskolák mellett 15 új főiskolát építettek, s nyitottak meg. S ha kevés volt a korszerű gép, az üzemek saját erejükből, a munkások, műszakiak ötleteit felhasználva építettek különböző berendezéseket, hogy megmentsék az embereket a nehéz fizikai munka terheitől, hogy gyorsíthassák a háborús károk helyreállítását. És sorra születtek a békés építés nagy győzelmei, felépült a szuphu- ni csanzsiui vízierőmű, felépültek a gyárak, lakóházak, a városok, egyre több gépei kapott a mezőgazdaság, s ehhez a monumentális építkezéshez a mi népünk éppúgy, mint a szocialista tábor többi népe elküldte segítségét: magyar orvosok, mérnökök töltettek éveket a háború sújtotta országban, s ez még szorosabbra vonta a két nép barátságát. Ez a barátság azóta különösen tovább erősödött. Mikor a magyar népgazdaságot érzékeny anyagi veszteség érte az ellenforradalom során, koreai barátaink elsők között voltak, akik segítségünkre siettek. A két nép kölcsönös együttműködése, barátsága megnyilvánul ezekben a napokban is, mikor Korea felszabadulásának 16. évfordulóját ünnepeljük, mikor megemlé- kezük e hős nép nagyszerű harcáról, az építésben elért sikereiről, mikor a szocialista tábor nagy családjaival együtt mi is testvéri üdvözletünket, s jókívánságainké küldjük a koreai népnek, nagy évforduló alkalmából. KARL LIEBKNECHT Születésének 90. évfordulójára A nemzetközi és a német munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége és mártírja, Karl Liebknecht, a szenvedélyes kommunista agitátor 90 évvel ezelőtt született. Atyja, Wilhelm Liebknecht nyomdokain haladva, már egyetemista korában csatlakozott a szocialista munkás- mozgalomhoz, majd a párt baloldalának vezetőjévé lett, és mint ilyen, 1914. decemberében, amikor a szociáldemokrata párt a munkásosztályt elárulva a háború mellett szavazott, szembehelyezkedve a párt irányítóival, szavazatát a parlamentben a hadihitelek ellen adta le. Ettől kezdve életét a háború* ellenes propagandának szentelte. Célja elérésére 1916-ban a Spartacus-szövetséget alapította meg. A háború kellős közepén, 1916. május 1-én vezető szerepet vitt a berlini antimilitarista tüntetés megszervezésében. Itteni magatartásáért elfogták és börtönre ítélték, ahonnan csak az 1918-as novemberi forradalom szabadította ki. Harcostársával, RoSa Luxemburggal együtt a Német Kommunista Párt egyik alapító tagja volt, A párt megalakítása után néhány hónappal később kitört ellenforradalom teljes ereje ellenük fordult, Liebknechtet ismét elfogták és a börtönébe behatolt pribékek meggyilkolták. Művei 1954-ben magyarul is megjelentek Válogatott beszédek és írások címmel. ■-ts-r. * •OOOOOOC X)0c><xxxxxxxx50000000000000<x)0000000000000000000000000000000000000000400000000cx)0000000000000000c000000000000000c» 70 vagon paradicsom naponként Uj automata gépsor a Hatvani Konzervgyárban rendkívül megnövekedett hazai igényekről. Az olasz paradicsom korábban érik, színben jobb mint a mienk, de íz és kiadósság tekintetében a magyar paradicsom világviszonylatban első. A feldolgozott áru 90 százalékát exportra viszik. Sok valutát jelent ez az országnak. Az „Aranyfácán” címkével ellátót: készítmónvt ismerik Bécsben, Prágában, Moszkvában, Londonban és Genfben. — Tavaly egy angol üzletember járt nálunk. Látni akarta a gyárat, ahol az Aranyfácános készítményeket gyártják. Udvarias ember volt, a gyárról nem beszélt, de a készítmény nagyon tetszett neki. Akkor szégyenkeztünk egy kicsit az elmaradott, korszerűtlen üzem miatt. De az idén új automata vonal épült, mosó és válogató állomással. Van magozógépünk, előzúzó-, passzírozó- és előmelegítő gépünk, jövőre pedig új üzemrész épül, 1964-re 90 vagon lesz a napi kapacitás. Akkor újra meghívjuk az angolt. Hadd büszkélkedjünk egy kicsit, ő' meg hadd csodálkozzék. A főmérnök és Kiss Ferenc üzemvezető lelkes szavai nyomán kirajzolódik a jövő képe. leA konzervipar előtt nagy hetőségek állnak. — Lecsóból most is kilenc vagont gyártunk naponta. Mindenütt megkedvelték a kolbá- szos, szalonnás, finom ételt. Csak egy kis zsírt és hagymát kell alá tenni, egyet pottyan a tűzön és máris kész az ebéd, vagy vacsora. Üvegben és dobozban hozzák forgalomba. Vagy beszéljünk a befőttről? 1959-ben 50 vagonnal termeltünk, most 150—160 vagonnal. Két évvel ezelőtt 178 millió forint volt gyárunk konzervter- melése, az idén 250 millió forint. PAR ADATOT jegyeztünk fel, de úgy véljük, hogy az hűen jelzi a Hatvani Konzervgyár jelentőségét, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy készítményeik nagy részét külföldön értékesítjük. És nagy különbség az, hogy mezőgazda- sági termékeinket nyers állapotban, vagy konzervnek, befőttnek feldolgozva értékesítjük. Ugyanis a készítményekért sokkal több valutát kap az ország. A cukor- és konzervgyár szezonüzem. De az utóbbi évek alatt mindig jobban hosszabbodott a gyártási kampány. Évről évre nagyobb megrendeléseket kapott a gyár, másrészt újabb készítményeket hoztak forgalomba és így a termelés növelésével együtt állandóan bővül a munkaalkalom. Sok asszony dolgozik a gyárban. Űj szakmák, új munkaalkalmak születnek, szinte a szemünk előtt. A Hatvani Cukorgyárnak már kialakult törzsgárdájá van. De a konzervgyárban is sok olyan munkás akad, aki évek óta itt dolgozik. Kitanulták és megszerették a szakmát. A jók között is a legjobbak között emlegetik Szénást Istvánnét, aki 7 éve dobozforrasztó a gyárban és az idén nyerte el a kiváló dolgozó kitüntetést. De az üzemvezető büszkén mutat egy másik kiváló dolgozóra is. Az automata gumizógépen dolgozik, immáron 7 éve. Horváth Rozáliának hívják és az egész üzemben mindenki szereti,- mert jókedvű, fiatal teremtés. Jól dolgod zik és mindig szívesen segít, ha szükség van rá. A HATVANI Konzervgyár ban zúgnak, zakatolnak a gépek, tikkasztó meleget lehell- nek az üstök és kazánok. Dolgos munkáskezek irányítják a gépeket, szedik a nehéz rekeszeket, szinte hegyeket raknak a különböző konzervekből. Nagyüzemi gazdálkodás folyik Ecséden, Csányban és Horton. Elektronikus és pneumatikus vezérlő rendszerű gépsoron, biztonságos, modem technológiai eljárással ízes, jó ételeket készítenek Hatvanban. Évről évre többet és jobbat akarnak termelni a termelőszövetkezetekben és a konzervgyárban is Most már minden feltétel adót ehhez. F. ború hirdetőit, a kardcsörte- tőket A szovjet fellépések eddig is megakadályozták a világháborút, a fegyveres konfliktusokat, gondoljon sak Libanonra, Szíriára, Irakra, Szuezre, s most legutóbb Kubára. A Szovjetunió pedig most erősebb, mint valaha. Tudják ezt azok is, akik háborúra spekulálnak, tisztában vannak azzal, hogy egy háború végzetes lépés. Beszél, beszél megállás nélkül, mintha csak engem kellene meggyőznie arról, hogy jók a béke kilátásai, s a szocializ- ta tábor fölénye biztosítani fogja a békét. Rég elmúlt már fél három is, de ő nem zavartatja magát. Látszik, érződik a hangján, lelkesedésén, lendületén, szívéből beszél. Mint egy lelkes agitátor. Megszokta az ilyen tárgyú beszélgetést, a politikai vitát, gyakran kerül sor hasonlóra kollégái között is, akik a szocialista brigád címért versenyeznek. dolog gi módon, régi fogalmakon iskolázott — gondolataink nem is tudják bejárni azokat a végtelen lehetőségeket, amelyeket a kommunizmus megnyit az emberiség számára. — Ha csak az életszínvonalat nézzük is; óriási dolog' Mindenkinek meglesz amire szüksége van ... — Bízom a békében — mondja —, amikor a nyugatberlini probléma felől kérdezem. — Rendületlenül bízom. Két háborút megértem, végigcsináltam. A háborúk eltemették álmaim jó részét is. Nem szabad megengedni egy harmadikat, mert akkor temető lesz a világ. sói Szerződés tagállamai is akkor tárgyaltak a német kérdés megoldásáról. — Mit gondol, sikerül ez? — Optimista vagyok. Bíztam Tyitov útjának sikerében is, a békében is hiszek. Ez az út különben is a béke erőinek felvonulása volt. Dokumentálta, illusztrálta a szovjet fölényt, amely — és ebben nagyon reménykedünk — elriasztja, elgondolkoztatja a háRácz Pál nyupdíjas: Óriási ötvenesnek látszik, pedig már a nyolcadik ikszet tapossa. Üjévkor ment nyugdíjba. De most is tevékeny életet él, kitart régi nagy szerelme, a pince mellett, s emellett mé- hészkedik, bújja a borászati szakkönyveket. Mint fiatal korában, mikor még Budafokon dolgozott, vagy éppen a deb- rői hárslevelű születésénél bábáskodott. — Mai fogalmaink szerint nem is tudjuk felmérni a programtervezet jelentőségét — mondja, mikor látja, hogy élete fordulatai, folyása mellett inkább az utóbbi napok eseményeiről alkotott véleménye érdekel. — A mi — réKit ne érdekelnének a béke kilátásai, a vitás nemzetközi kérdések megoldására tett javaslatok, amelyekben bővelkedik N. Sz. Hruscsov elvtárs hétfői beszéde. Üzemekben, hivatalokban termelőszövetkezetekben ez most a leggyakoribb beszédtéma. Az emberek örvendenek a Szovjetunió káprázatos gazdasági és tudományos sikereinek, vitatkoznak a legégetőbb külpolitikai kérdésekről, de azt már az első napokban is le lehetett szűrni, hogy a békére vágyó emberek egyetértenek a szovjet államfő véleményével, elképzeléseivel. A sikerek meggyőzik a kételkedőket is Interjú a Mátravidéki Erőműben A kommunizmus politikája: BÉKE ÉS ÉPÍTÉS
