Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-12 / 189. szám

I NÉPÜJSAG 1961. augusztus 12., szombat Gyermekjátékból — tűseset Jó termést ígér a szőlő Megyénk szőlővidékein az idén meglehetősen kedvező volt az időjárás. A fertőző meg­betegedések csak kisebb káro­kat okoztak, a jégverés is elke­rülte a szőlőtáblákat, tehát minden remény megvan arra, hogy jó szőlőtermést szüretel­hetnek a szövetkezeti gazdák az idei őszön. Nemrégen szak­emberekből álló bizottság járta be megyénk szőlőterületeit, s elvégezték a második előzetes termésbecslést. A vizsgálat eredményeként megállapítot­ták, hogy a mostani helyzet­nek megfelelően 21,7 mázsás holdankénti szőlőtermés vár­ható megyei viszonylatban, de egyes közös gazdaságokban a 30 mázsát is jóval meghaladja az egy holdról szüretelhető sző­lő mennyisége. Ügy látszik, a szőlőhegyek megirigyelték a gabonatermő síkság idei termésbravúrját, „ők” is rekordjavításra készül­nek. K. E. — AZ IDEI országos nép­művészeti kiállításon Heves megyéből Simon Károly szil- vásváradi erdész és a hevesi népművészek vesznek részt. A hevesi népművészek szőt­teseket, Simon Károly pedig csont- és agancsfaragásokat állít ki. __ AZ EGRI Szövetkezeti Bi zottság jutalomképpen sze­gedi kirándulásra viszi a me­gyei és országos szavalóverse­nyeken jó eredményeket elért szövetkezeti tagjait. A kirán­dulók szegedi látogatásuk al­kalmával a szabadtéri játéko­kon megtekintik Kacsóh: Já­nos vitéz című dalművét ií. — AZ 1961-ES idegenfor­galmi idény alatt augusztus 11-ig körülbelül 6605 külföldi kiránduló látogatott el Eger­be. Ezen a héten eddig 8 külföldi csoport járt nálunk. A népi demokratikus orszá­gokból szovjet, román, NDK, a nyugati országokból egy francia csoport volt a ven­dégünk. Ezenkívül több egyé­ni autókiránduló — Ham­burgból, Ausztriából — járt Egerben. — A KOMPOLT1 Kísérleti Intézet tudósai és szakemberei folyamatosan készítik a megye talajtérképét. A gyöngyösi és füzesabonyi járás, valamint Gyöngyös város termőterületei­nek talajtérképe már elkészült és mindenütt jó hasznát veszik s közös gazdaságok. — AZ ADY ENDRE Kol­légiumban a nyári időszak alatt, önköltségi alapon peda­gógusok üdülnek, akik az ország különböző helyein gyakorolják hivatásukat. A legtöbben budapestiek, de jöttek Sopronból, Salgótar­jánból és Pécsről is. A ven­dégek közös program szerint töltik idejüket, kiránduláso­kat szerveznek, kívánság­hangversenyeket rendeznek. Eddig körülbelül 200 üdülő pihent az Ady Kollégium­ban. — AZ ELMÚLT hét szom­batján megrendezett füzesabo­nyi járási szántóversenyen a 4—5—6. helyezettek: Polytos István, Kovács János és Hergel Ferenc, a Füzesabonyi Állami Gazdaság traktorosai, 200—200 forint, pénzjutalomban része­sültek. — AZ EGRI KÖNYVTER­JESZTŐ Vállalathoz ezen a héten két új könyvszállít­mány érkezett. A könyvek között szakirodalmi és szép- irodalmi példányok találha­tók. — A MAGYAR forradalmi munkás-paraszt kormány 27/1961. számú rendeletével határozatot hozott felsőfokú mezőgazdasági technikumok létesítéséről. A technikumok tanulmányi ideje 2 év, felvéte­li felső korhatár 40. életév. A technikum hallgatói az állam­vizsga letétele után szaktechni­kusi képesítést kapnak. A technikumok székhelyeinek megállapítására később törté­nik intézkedés. Cseng a telefon az egri tűz­oltóállomáson. Az ügyeletes felveszi a kagylót. Gyöngyös- tarjánból telefonálnak: „Gyors segítséget kérünk, a Győzelem Tsz rakodójában tűz van”. A riadócsengő azonnal megszólal és a tűzoltóállomás két autója szirénázva elrobog... Hogy is üthetett ki a tűz?... Egy öreg néni ott foglalatos­kodott a rakodó egyik szalma­kazla mellett. A kazlak között négy kisgyermek játszadozott. Távolabb, a réten pár ember dolgozott. Az öreg néni arra lett figyelmes, hogy a gyerekek hirtelen elszaladnak. Rossz szeme van már, név szerint nem ismeri fel őket. Szalma­füst szaga csapja meg... a réten kiáltoznak: tűz van!... Ugyanakkor a helyi önkén­tes tűzoltók ügyeletes tűzőre otthagyja a helyét és elrohan Kiss János bácsiért, az önkén­tes tűzoltóparancsnokért. Alig egy—két perc híja a 9 órának... Riadóztatják az önkénteseket, akik magukat fogják be a tar­tálykocsi elé és rohannak. Já­nos bácsi telefonál Egerbe, Gyöngyösre és Hatvanba. Vagy 4—5 óriási boglya van ott, ha elharapódzik a tűz, komoly baj történhet. Már a helyszínen van a fél falu, hordják a vizet, hányják szét a kazlat, egy traktor két méter szélességben felszántja a két boglya között a földet. Okos elővigyázat. János bácsi úgy állította fel a boglyákat a betakarítás után, hogy a biz­tonságos tűztávolság megle­gyen közöttük. János bácsi érti a dolgát. Megrékeznek a tűzoltók. Saj­nos, a patakban nincs víz; amíg két kocsi végzi az oltást, addig a másik kettő megy ví­zért. így váltogatják egymást. Most már minden úgy megy, [mint a karikacsapás, oltják a 'tüzet, hányják széjjel a füs­tölgő kazlat. Nehéz munka, de nemsokára végleg megfékezik a kezdetben oly vadul visel­kedő tüzet. A tettesek is elő­kerültek: négy 6—7 éves kis­fiú. Felelőtlenségük — szeren­csére — csak 2000 forint kárt okozott, de másképp is történ­hetett volna. (G) TÖRPEAUTÖ Hatalmas árumennyiség kerül eladásra a román falvakban A Román Népköztársaság­ban működő 26 000 fogyasztási szövetkezet az év elejétől mos­tanáig több mint 6,9 millárd lej értékű árut adott el, 790 millió lej összegű áruval töb­bet, mint az előző év azonos időszakában. A falvakban a többi közt 15 százalékkal több mezőgazdasági gépet és szer­számot, 20 százalékkal több cserepet és jelentős mennyisé­gű élelmiszert, ruházati cik­ket, cipőt, háztartási cikket, stb. adtak el, valamint külön­böző agrotechnikai, politikai könyveket, »épszerű tudomá­nyos műveket, szépirodalmi könyveket, 16 500 000 lej ér­tékben. A fogyasztási szövetkezetek által eladott áruk mennyiségé­nek növekedése annak tulaj­donítható, hogy szüntelenül emelkedik a román parasztság jövedelme (a múlt évben pél­dául a parasztság csupán az államnak eladott termékeiből több mint 9,5 milliárd lej ösz- szeget kapott.) Az elmúlt év­ben a fogyasztási szövetkeze­tek által eladott áruk értéke 13,7 milliárd lejre emelkedett, ami 14,6 százalékkal több volt, mint 1959-ben. A vidéki la­kosság 15 százalékkal több konfekcióárut, 19 százalékkal több villamossági tömegcikket, 34 százalékkal több bútort, 37 százalékkal több cserepet, 49 százalékkal több cementet, 37 százalékkal több húskonzervet, 41 százalékkal több halkonzer­vet, 39 százalékkal több étola­jat vásárolt, mint 1959-ben. Igen nagy mennyiségű árut ad­tak el a kollektív gazdaságok­nak, azaz termelőszövetkeze­teknek, amelyek 89 százalék­kal több hajtómotort, 110 szá­zalékkal több csövet és veze­téket, 200 százalékkal több műtrágyát vásároltak. Növekszik azoknak a pa­rasztoknak a száma, akik érté­kes árut vásárolnak. Az elmúlt négy évben a parasztság' több mint 215 000 rádiókészüléket, mintegy 220 000 kerékpárt, több mint 17 000 motorkerék­párt és robogót, 55 000 varró­gépet, bútort vásárolt, 560 mil­lió lej értékben, stb. A román falvakban nemré­gen megkezdődött a szaküzle­tek létrehozása. Eddig 4300 szaküzletet és több mint 100 önkiszolgáló áruházat nyitot­tak meg a falvakban. Az'1961. évi terv előirányza­tai szerint a fogyasztási szö­vetkezetek 12,4 százalékkal több árut adnak el a falvak­ban, mint a múlt esztendőben. EGRI VÖRÖS CSILLAG Pedro kapitány vidám hadjárata EGRI BRODY Ludas Matyi EGRI KERTMOZI Babette háborúba megy GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A góllövő zenész GYÖNGYÖSI PUSKIN Szeptemberi szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Halálkanyar HATVANI KOSSUTH A kettétört amulett PÉTERVÁSARA Tisztes úriház HEVES Diplomácia, ó! FÜZESABONY Dúvad 1961. AUGUSZTUS 12., SZOMBATI KLARA 80 évvel ezelőtt, 1881. augusztus 12-én született ALEKSZANDR GE- RASZIMOV szovjet festő, a szo­cialista realizmus fő képviselője, a szovjet Szépművészeti Akadémia elnöke. A négyszeres Sztálin-dijas művész képei közül kiemelkednek: Lenin a szónoki emelvényen, Sztá­lin és vorosilov a Kremlben és a Tarasz Bulyba címűek. 95 évvel ezelőtt, 1866-ban e napon született JACINTO BENAVENTEY MARTINEZ spanyol drámairó. Mintegy 150 színdarabot írt, ame­lyek közül több éles szatírával áb­rázolja a polgári társadalmat. 1922-ben Nóbel-díjjal tüntették ki. _____________ 70 évvel ezelőtt, 1891-ben e na­AL EKSZANDR pon haIt meg JAMES LOWELL GERASZIMOV amerikai költő és irodalomkriti­kus. Költeményei és esszéi egy része politikai célzatú és velük a rabszolgaság rendszere ellen harcolt. NYIZSNYIJ NOVGOROD (a mai Gorkij) városát 740 évvel ez­előtt, 1221-ben alapították. Érdekes találmányok és felfedezések: 60 évvel ezelőtt, 1901. augusztus 12-én halt meg ADOLF ERIK NORDENSKIÖLD svéd földrajztudós, sarkkutató, aki 1878—79-ben a Véga nevű hajóján elsőnek jutott át Ázsia északkeleti partjai mentén az ún. „Északkeleti átjárón” át a Csendes-óceánba. Felvétel az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium levelező tagozatára A Művelődésügyi Miniszté­rium az 1961—62. iskolai év­ben is lehetőséget ad azoknak a dolgozóknak, akik önhibáju­kon kívül nem tudták a közép­iskolai érettségi bizonyítványt megszerezni, hogy levelező úton azt megszerezhessék. Szükséges feltétel, hogy az illető az általános iskola VIII. osztályát elvégezze, vagy vele egyenlő értékű végzettsége le­gyen, legalább a 15. életévét betöltötte, s munkaviszonyban legyen. Minden héten pénteken dél­után 2 órától este 6 óráig van oktatás, amikor a szaktanárok a heti anyagot megmagyaráz­zák, hogy azt otthon megta­nulhassák. — Év végén osztály­vizsgát tesznek, majd a ne­gyedik év végén érettségizhet­nek. Bejáró tanulók kedvezményt kapnak az utazáshoz. Egész évi tandíj 150 forint, amit há­rom részletben kell befizetni. Jelentkezhetnek azon szemé­lyek is, akik a gimnázium bi­zonyos osztályait már elvégez­ték, de tanulmányaikat kény­telenek voltak megszakítani. A pétervásári járásban lakó dolgozók számára is folytató­lagosan megnyitjuk a levelező tagozat I. és II osztályát: Pé- tervására központtal. Itt az ok­tatás hétfőn történik. Jelentkezési lapot és bővebb felvilágosítást az iskolában le­het nyerni. (Eger, Kossuth L. u. 8.) Ezúton közli az intézet igaz­gatósága, hogy az idei javító- és pótvizsgák (a pétervásáriak számára is) augusztus 28-án kezdődnek, jelentkezés aznap reggel 8 órakor a gimnázium­ban. — Hová tettem?!! llllllllllllllll!IR!llllfl!llllllllll!IIUIUIIIIIIBIIIIIIlianli>lilllllllllllUlllllllltlllllllUllilliailllll,.1lillllMIIII!lll!llll>!ailllllltll!lltllllllltll!lll!l 111*111 i I I I li.li.B. li.liil.llll,tHl l.i|l.lll*Hlll,«WHimtllilMlllllllll»ltllllllllUllillHlllllllllllll*llllllimilll«ll»H«l»WWIIIÄ» Tizenöt tárgyalási napon ke­resztül folyt a tények felderí­tése, a kihallgatások, bizonyí­tások sorozata az egri Megyei Bíróságon, dr. Kamarás István tanácsa előtt, a városszerte is­mert és érdeklődéssel kísért „boros ügyben”, míg végül pénteken délelőtt ítélethirde­téssel tett pontot az igazság a bűnszövetkezet tagjainak és cselekedeteinek sorsára. A tár­gyaláson nem kevesebbről, mint a társadalmi tulajdon 280 000 forintos megkárosítá­sáról volt szó. Ezt az összeget hosszú időn át folytatott bű­nös tevékenységük révén Bod­nár András és társai tették zsebre, azt a társadalmat ká­rosítva meg lelkiismeretlenül, amelynek vagyonát — mint azt magukról állították — a lehető legnagyobb mértékben igyekezniük kellett megóvni. Bodnár András az Eger— Gyöngyösvidéki Állami Pin­cegazdaság egri vasúti pincé­szetének vezetője volt, s ilyen minőségben gyakran leltározta a rábízott készletet, vajon rendben van-e minden. Ugyan­akkor viszont helyettesével, Kameniczki Istvánnál mind jobban belebonyolódott az ön­maga hasznára való munkál­kodásba, amelynek legfőbb célja a gyors meggazdagodás volt, vagyis anyagi javak te­kintetében egy-két év alatt el­érni azt, amit más ember, be­csületes munkája révén egész élete céljául tűzött ki. A lehetőség adva volt szá­mukra. Foglalkoztak bor- és mustátvétellel, vételi jegyeket állítottak ki a szállító gazdák számára, akiknek a pénztár kifizette a beszállított borért járó összeget. Bodnár Andrá- sék ezen az úton indultak él, így gondolkozva: miért ne le­hetne olyan vételi jegyekért is Meg kell tanulni: mi a társadalmi tulajdon Bodnár András és társai bűnperéről felvetetni a pénzt a gazdák­kal, amelyek mögött nincs borszállítás, tehát miért ne le­hetne egy szállítmány bort kétszer is kifizettetni a válla­lattal. Csupán néhány vállal­kozó gazdára van szükség, akik aláírják a vételijegyet, s az­után, ha a pénzt felvették, né­mi részesedés ellenében átad­ják azt Bodnárnak, vagy Ka- meniczkinek. A hiány nem mutatkozott volna még hosszú ideig, mert nagyrészt fedezték azok átvételénél mutatkozó többletek, amelyek a pincé­szet átvevőinek ügyeskedése révén minden alkalommal meg voltak. Ügyeik lebonyolítására Bod­nár és Kameniczki a város legtekintélyesebb, nagyobb szőlővel rendelkező gazdáit szemelték ki. Az első, akit be­vontak űzelmeikbe Cseh Mi­hály volt, később aztán bo­nyolult módon tágult a kör. Idősebb Papp Kálmán, s Csu­toráé Ferenc került a bűnszö­vetkezetbe, amelynek minden tevékenységét fedezte hallga­tólagos beleegyezéssel és a ré­szesedések révén Bodnár And­rás. De a bíróságon az ítélet- hirdetéskor szerepelt Csanádi Mihály és Mező Sándor is, akik szintén részesei lettek Bodnárék tevékenységének. A pénzre, a nagyobb jöve­delemre áhítozó emberek, szí­vesen tettek meg mindent, ami Bodnárék eszébe jutott, hiszen az „üzlet” jól jövedel­mezett. Az állam, most a bűn- szövetkezet tetteinek leleple­ződése után, a megtartott ala­pos vizsgálat alapján csupán Bodnár Andrástól és Kame­niczki Istvántól 146 000 forint, a társadalmi tulajdon éllen elkövetett kár megtérítésére tart igényt, Cseh Mihály, Csu- torás Ferenc szőlősgazdákkal szemben pedig hét, illetve nyolcezer forint a kárigénye. Ez azonban a tárgyaláson szereplő 280 000 forintos, tár­sadalmi tulajdon ellen elkö­vetett vétségnek csupán egy részét teszi ki. A másik fele Jani Imre és társai kezén sik­kadt el. A Bodnár András fé­le bűnszövetkezet működésé­vel egy időben ugyanis még egy hasonló „társulás” tevé­kenykedett a vasúti pincészet­ben, amelynek oszlopai Jáni Imre, Szuromi József és Rozs- nyai István voltak. Jani Imre, mint átvevő még kiterjedtebb körrel rendelkezett felettesei­nél. Állandóan huszonhét-har­minc termelővel tartott kap­csolatot, akik révén hozzáju­tott több mint ötvenezer fo­rintos „mellékes’’ jövedelem­hez. Segítője Szuromi József volt, s Rozsnyai István felvá­sárló, aki a bíróság megítélé­se szerint majd minden bűnt elkövetett, amit csak egy fel­vásárló — akinek sok lehetősé­ge van ilyenre — elkövethet. A Bodnár Andrásékkal kar­öltve dolgozó Jani Imre-féle csoporthoz tartozott ezenkívül Kovács Balázs, Bogi Albin, Ducza László. Miskolci Sán­dor, Bartók Zoltán, Bánfi Sán­dor, Kelemen László s Árvái János is, ki beleegyezve a tu­dott dolgokba, ki sokszor a bűnözés öntudatlan segítője­ként. Az. egész csoport tettei­nek lényege azonban egy volt: rászedni, becsalni a termelő­ket bármilyen eszközzel, a maguk hasznára. Rozsnyai és Miskolczi a cél érdekében még a vesztegetéstől sem ri­adt vissza, ha a szükség úgy hozta. Vidéki kiszállásaik al­kalmával szívesen fizettek több száz forint értékű vételi­jeggyel szállásadóiknak, vagy akár a borbélynak is, olyan bor „átvételét” igazolva ezál­tal, amelyet sohasem adtak be. A bíróság e tettek után — érthetően — szigorú büntetés kiszabásával sújtotta a társa­dalmi tulajdon ellen vétőket. A harmincadik évét még be nem töltött Bodnár András­nak, akinek kisgyermeke mi­att is elsősorban kellett volna becsületes módon élnie — most hét évet kapott —, bör­tönbüntetésének esztendei alatt lesz ideje gondolkodni, érde­mes-e megkárosítani saját céljai érdekében azt a tulaj­dont, amelyet az egész társa­dalom mond magáénak és nagy többségében éberen vi­gyáz. De társai, a négyévi és hathónapi börtönbüntetéssel sújtott Kameniczki István, a bűnszövetkezetben működő két év és négyhónapi börtönre ítélt Csutorás Ferenc, a tíz hónapra ítélt Csanádi Mihály, a héthónapi börtönnél sújtott Mező Sándor, a bűnsegédi mi­nőségben Kereplő, tízhónapi börtönre ítélt idősebb Papp Kálmán — akinek ugyan há­rom évre felfüggesztették bör­tönbüntetésének végrehajtását —, s Cseh Mihály is foglalkoz­hat e gondolatokkal, ez utób­bi azért is, mert a Szegedi Já­rásbíróság régebben ellene hozott nyolchónapi, felfüg­gesztett börtönbüntetését is beszámította most a Megyei Bíróság és így e bűnszövetke­zetben való közreműködéséért az egyévi börtönbüntetést egy év és öthónapi összbüntetésre ítélte. A huszonkét éves Jani Imre háromévi és tízhónapi börtön- büntetést kapott — életének legszebb éveit kell majd bün­tetéssel töltenie félrelépéséért, de társai, Kovács Balázs, Szu- romi József, Rozsnyai István, Bagi Albin, Ducza László, Miskolczi Sándor, Bartók Zol­tán, Bánfi Sándor, Kelemen László és Árvái János tette is nyolchónapi, kétévi, és négy­hónapi, négyévi, egyévi és négyhónapi, két esetben hat- hónapi, tízhónapi, héthónapí börtönbüntetést, négyhónapi javító-nevelő munkát és 1500 forint pénzbüntetést vontak maguk után. A bíróság ugyan Miskolczi Sándort, Bartók Zol­tán és Bánfi Sándor börtön­büntetését háromévi próba­időre felfüggesztette, Ducza László büntetésének kiszabá­sánál azonban végrehajtandó- nak mondta ki a Salgótarjáni Járásbíróság egy évvel ezelőtt hozott egyévi időtartamra szó­ló börtönbüntetését is. Az ítélet elhangzott és a büntetés mértéke megérde­melt. Ha ilyen áron is, de meg kell tanulni az ellene vétők­nek, hogy a társadalmi tulaj­don megkárosítása a mi ren­dünkben egyike a legnagyobb bűnöknek. Weidinger László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom