Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 8., kedd 'tiinmf Qiyiloo­Nemcsak a hibákat látják Csodáljátok a szovjet embert, aki az űrben lebegett; kacérkodott a csillagokkal s közelről nézte az eget... Gyémánt-utat hasított gépe — s várta a kozmosz „remíze” — Sapkáján vörös csillag fénylett; szivében pártkönyv naptüze. (kyd) — SZILÁGYI SÁNDOR II. nyerte el az Egri Lakatos- árugyárban a pántműhely legjobb dolgozója címet, s az ezzel járó vándorzászlót. Teljesítménye 112 százalék. — IGEN SZÉPEN fejlődik a feldebrői Rákóczi Tsz 20 hold új telepítésű szőlője. Az új te­lepítés már a nagyüzemi mű­velés követelményeinek meg­felelően történt, s a szövetke­zetiek azt tervezik, hogy min­den évben növelik a nagyüze­mi művelésre alkalmas szőlő- területek telepítését. — MEGKEZDTÉK az egri trinitárius templom homlok­zati részének helyreállítását. A munkákhoz szükséges áll­ványokat már megépítették, s hamarosan hozzáfognak a vakoláshoz. A munkálatokat 200 ezer forintos költségből végzik. — AZ ABASÁR1 Rákóczi Termelőszövetkezet ez ideig mintegy 4000 mázsa gyümöl­csöt értékesített. Csemegesző­lőből már 100 mázsát adtak át a felvásárlószerveknek. _ A PL—2. típusú cseh­szlovák széngyalut, amelynek kísérletei nem hoztak kielé­gítő sikert Egercsehiben, a dudari szénbányában helye­zik majd újra üzembe. — A MAKLÁRI Béke Tsz a legutóbbi jelentés szerint áru­értékesítési tervét 52 százalék­ban teljesítette. __ AZ EGRI Lakatosaru­gy árban az első félév során 66 újítási javaslatot nyújtot­tak be a dolgozók, ebből 23 javaslatot elfogadtak. Az első félévben termelt gyártmá­nyoknál az újításokból eredő összes megtakarítás értéke 289117 forintot tett ki. Az újítási díjak összege megha­ladta az 50 ezer forintot. — EBBEN AZ ÉVBEN 40 férőhelyes sertéshizlaldát, 200 férőhelyes juhhodályt építet­tek a recski Kékesi Gyopár Tsz tagjai. Ezenkívül jelentős anyagi befektetés mellett egy épületet átalakítottak 500 férő­helyes baromfiszállássá. — A MAKLÁRI Béke Ter­melőszövetkezet augusztus hónapban 200 pecsenyeka­csát és 2400 rántani való csirkét értékesít majd. — ELSŐ FÉLÉVES TERVÉT 104,5 százalékra teljesítette a Parádsasvári Üveggyár, s eleget tettek exportkötelezettségeik­nek is. Az első negyedévhez képest mintegy 7 százalékkal csökkentették a selejtet. A bal­esetek száma is csökkent az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva: az idén 15 bal­esettel kevesebb fordult elő: ez a javulás elsősorban annak köszönhető, hogy a veszélyfor­rásokat mindinkább megszün­tetik. — NAGYTÁLYÁN az Eg­ri Vegyesipari Ktsz fodrász részlege nőiszalont nyitott. — JŰLIUS 4-TÖL folyik az idei termény szállítása a Ter­ményforgalmi Vállalat káli raktárába. Az első napokban csak a helybeli Március 15 Tsz 710 mázsát hordott be. A legutóbbi értesítés szerint már több mint 22 vagon terményt adtak át az államnak a Már­cius 15 Tsz tagjai. Ma Egerben is befejezték a csépiést Ma délután, ha valamilyen váratlan esemény meg nem akadályozza, Eger város négy termelőszövetkezete is végez a csépléssel. A hírek szerint ma délben már az utolsó kévék is a gépbe kerülnek, s ezzel az egyik legjelentősebb nyári munka gondját vethetik el a szövetkezeti gazdák és nagyobb létszámmal végezhetik az őszi betakarítás előkészítését és az egyéb szőlőmunkákat, EZERHATSZÁZNEGYVEN­EGY népi ellenőr dolgozik He­ves megyében. Mérnökök, ta­nárok, agronómusok, szak­munkások, jogászok — tehát szakemberek. A népi ellen­őrök feladataikat társadalmi munkában látják el, néhány főhivatású vezető irányításá­val. Tervek szerint dolgoznak, meg van határozva, hogy egy évben melyik üzem, intéz­mény működését kell felűl- vizsgálniok. Mert nemcsak a közérdekű bejelentéseket, a „feljelentéseket” vizsgálják ki, tehát a népi ellenőrzési bi­zottságok nemcsak és talán nem is elsősorban „panasz­irodák”. Az elmúlt félévben össze­sen 193 vállalat munkáját vizsgálták meg. Nem mond­hatjuk, hogy mindenütt „tárt karokkal” fogadták őket. Hi­szen a népi ellenőröket sokan valamiféle társadalmi nyomo­zószerv tagjainak tartják, akik a hivatalos ellenőrzése­ken kívül még külön is aka­dékoskodnak. Pedig a népi ellenőrök el­sősorban nem a hibák és a felelősök öncélú kutatását tartják fő feladatuknak, ha­nem a problémák felderítését. Kutatják, elemzik egy válla­lat, intézmény működését, megállapítják, hogy tevékeny­ségeikben mik voltak a hi­bák, de ugyanakkor felhívják a figyelmet az előremutató jelenségekre, a fejlődést, a ki­bontakozást elősegítő ténye­zőkre is. A népi ellenőrök a mai valóságot, a mai társadalmi életet vizsgálják. S ennek vannak napfényes részei, de árnyoldalai is. Mivel ezek aka­dályozzák a fejlődést, az ellen­őrzés is fokozott figyelmet szentel felderítésükre, feltárá­sukra. nem csak ezzel törőd­nek. További fejtegetés he­lyett talán nézzünk néhány példát a megye népi ellen­őreinek legutóbbi munkájú bői. A HEVES MEGYEI Népi Ellenőrzési Bizottság nemrég megvizsgálta a megye áilami gazdaságainak felesleges be­ruházásait. A vizsgálatnak az volt a célja, hogy megállapítsa: me­lyek azok a hasznosítható, de az állami gazdaságokban ki­használatlan gépek, állóeszkö­zök, melyeket a tsz-ek, eset­leg egy kis javítással, használ­ni tudnának? Furcsa dolgok­ra derített fényt a vizsgálat. Megállapították, hogy a me­gye állami gazdaságaiban több millió forint értékű ter­melőeszközt és építőanyagot halmoztak fel, melyekre ott, jelenlegi tárolási helyükön és a gazdaság területén sehol nincs szükség. Ez a megállapítás talán kel­lemetlenül érintett néhány ál­lami gazdasági vezetőt, de bi­zonyára helyeslésre talált a termelőszövetkezet vezetőiben és dolgozóiban. Ugyanis a népi ellenőrzési bizottság ja­vasolja, hogy könyvjóváírás­sal adják át a termelőszövet­kezeteknek a felesleges, a kel­lőképpen ki nem használt traktorokat, ajtó- és ablakto­kokat, bergmancsöveket. A vizsgálat tehát nem volt öncé­lú hibafeltárás, hanem inkább előzetes tájékozódás, melynek során felderítették a tsz-ek fejlesztésére, működésére hasz­nosítható, mozgósítható tarta­lékokat. Majd nézzünk egy másik vizsgálatot. A népi ellenőrző bizottság tanulmányozta a tsz- ek szerződéses zöldség- és gyümölcsértékesítésének prob­lémáját. A vizsgálat már jú­nius elején megtörtént, hogy a tapasztalatokat már a gyü­mölcsszezonban hasznosítani tudják, mind a tsz-ek, mind pedig a felvásárlószervek. Megállapították, hogy a MÉK néha túl nagy árkülönbözet­tel értékesíti a tsz-től felvá­sárolt terményt. S felhívták az illetékesek figyelmét, hogy ennek az ún. „árrésnek” csök­kennie kell. A megállapítás, a javaslat bírálja a felvásár­lókat, de ugyanakkor mesz- szemenően szem előtt tartja a termelők érdekeit UGYANEZ A VIZSGÁLAT derített fényt a tsz-ek és a felvásárlók közti árvitákra is. Megállapították, hogy az ár­vitákban nyugodtan lehet tá­maszkodni a járási szervekre, ezek tekintélye biztosíték ar­ra, hogy a nézeteltéréseket el lehessen simítani. A népi ellenőrök tehát nem­csak a hibákat látják. Cél­juknak tekintik az eredmé­nyeket, a jó tapasztalatok népszerűsítését is, illetve, hogy felhívják az illetékesek figyel­mét ezek propagálására. De az a körülmény, hogy nemcsak a hibákat nézik, nemcsak a hibákat látják, ha­nem az eredményeket is ész­reveszik, nem jelenti azt, hogy a vizsgálatot az „egy jó pont, egy rossz pont” elve alapján végzik. Tehát nem tartják kö­telezőnek, csupán azért, hogy megőrizzék az objektivitás lát­szatát, a hibák mellett felna­gyítani az eredményeket is — hogy meglegyen az „egyen­súly” a feltárt pozitívumok és negatívumok között. Nem he­lyezkednek az „egyrészt igaz ugyan, hogy hibák vannak, másrészt, nem mehetünk el elismerés nélkül az eredmé­nyek mellett” elvtelen állás­pontra, ahol a hibák és az eré­nyek, mint két ellentétes elő­jelű szám, szépen semlegesí­tik. „elplanírozzák” egymást. Tehát ha a vizsgálat zömmel hiányosságokat tár fel, elma­rasztalják az intézményt, de ha az előremutató, a progresz- sziv oldalak domborodnak ki — azt sem titkolják el. ÉPPEN AZÉRT, MERT cél­juk nem a közületek ügyeivel való intimpistáskodás, hanem a fejlődés akadályainak le­küzdése, a fejlődés ütemének meggyorsítása. S ezt a célt nem lehetne elé” hatékonyan, eredménye­sen szolgálni, ha ezeket a hi­bákat csak látnák. Krajczár Imre liáromnegyedmillió strandoló Egerben Évről évre emelkedik az eg­ri strand forgalma. Az idei ju­EGRI VÖRÖS CSILLAG Áruló bankjegy EGRI BRÖDY Rátarti fickó EGRI KERTMOZI Kenyér, szerelem és Andalúzia GYÖNGYÖSI PUSKIN Feltámadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ludas Matyi HATVANI VÖRÖS CSILLAG Francis HATVANI KOSSUTH Rangon alul PÉTERVÁSARA Rászedett udvarlók HEVES Afrikában jártunk FÜZESABONY A kalandor lius minden eddigi eredményt felülmúlt, majdnem háromne­gyed millióan látogatták. A strand látogatói egriek és a vá­rosba látogató turisták is, szí­vesen keresik fel a meleg, egri forrásokból táplált medencé­ket. A forgalom állandó növe­kedésére jellemző a háromne­gyedmilliós szám, amelyet a rossz, a gyakran változó időjá­rás sem befolyásolt jelentéke­nyein. Tavaly például annak el­lenére, hogy az időjárás ha­sonló volt az ez évihez, mégis 30 ezerrel kevesebb vendég volt. 1961. AUGUSZTUS 8., KEDD: LÄSZLÖ 5 évvel ezelőtt, 1956 augusztusé-- ban halt meg BERTOLD BRECHT, a mai német irodalom legjelentő­sebb drámaírója, költő és kritikus. 1933-ban hazájából emigrálnia kel­lett, ahová 1948-ban tért vissza. Koldusopera című művében (1928) anarchikus módszerekkel támadja a polgári társadalmat. Az epikus dráma megteremtésével új műfajt alkotott. Carrar asszony puskái, a spanyol polgárháború idején, a Kurázsi mama pedig a II. világhá­ború küszöbén a harminc éves há­ború borzalmainak bemutatásával a fasizmus ellen küzd. További hí­res darabjai: Galilei, A kaukázusi krétakör. Brecht a Béke-Világta- nács tagja volt, 1954-ben Lenin-békedíjjal tüntették ki. 165 évvel ezelőtt, 1796-ban e napon halt meg FRANZ MAUL- PERTSCH osztrák festő, a XVIII. század egyik legnagyobb mes­tere. Színpompás, illúziót keltő hatásra törekvő műveinek legna­gyobb részét Magyarországon (Győr, Sümeg, Pápa, Eger templo­maiban) őrzik. 40 évvel ezelőtt. 1921-ben e napon halt meg JUHANI AHO finn író, a finn széppróza kialakítója, realista novellákat és regénye­ket írt (Képek a finn életből, A vasút, A pap lánya, Forgácsok). Érdekes találmányok és felfedezések: 60 évvel ezelőtt, 1901-ben e napon született ERNEST LAW­RENCE amerikai fizikus, aki 1930-ban az első „ciklotront” (a magfizikában az elektromos töltésű atomrészecskék felgyorsítá­sára szolgáló készülék) szerkesztette. 1939-ben Nóbel-díjat kapott. BERTOLD BRECHT Olvasóink érdeklődésére Illetékes szervektől feleletet kaptunk olvasóink kérdéseire: az egri Széchenyi utcán miért alakítják át az OFOTÉRT, a Textil, az illatszer, a bőrdísz­mű űrietek helyiségeit, és mi a rendeltetése a Pedagógiai Főis­kola mögött elhelyezkedő új kőfalnak? Egerben nagy gondot fordí­tanak a műemlékek helyreállí­tására. Néhány üzlethelyiség portálja erősen elütött az épü­let stílusától. E célból alakítják át a fent említett helyiségek portálját is. A Pedagógiai Főiskola csil­lagvizsgáló tornyát szintén re­noválják. Hogy az építkezés ne zavarja a szomszédos busz­megálló forgalmát, ideiglene­sen odaépítették a kőfalat, ame­lyet a munkálatok befejezése után lebontanak. Népművelők továbbképzése Egerben •iiauaMiiiaiiatiaiiaiiaiiiiiai'aiiáiiBiiaiiiiiaiiaiiaiiaiiaiiiii«iiiiiaiiiuiiiitiiiiiuiiiii(iiiliiiiiiiiRiiliifuliiluliiiiiliiiiiiiiiiilHiuiiiliiiiiiuiiiiiiiiii.ii:iiiii i HOLDl JÁNOS : VIII. Fáklyánk nincs, most nem szabad félnünk a farkasoktól. Még feltűnne valakinek a fák­lya fénye, és nekünk nincs szükségünk tanúra. A hideg, arcmaró szél por­havat lök szemünk közé, ke­zünk görcsösen markolja a hüznis csákánnyelet. A hó re- cseg-ropog talpunk alatt, s dünnyögve átkozzuk a kemény telet, az egész életet. Kropiczki köhécsel a menet élén, és éppen gyorsabb iram­ra ösztökél, amikor közvetlen közelünkből vad, csaholó üvöl­tés hangzik fel. — Ide körém — ordított az öreg. Pillanatok alatt fordu­lunk az erdő felé. A fehér, ke­mény havon öt-hat fekete mozgó árny rohan felénk. Elöl egy hatalmas, borjúnagyságú farkas, az üvölt, tajtékrik, s rohan Gyorgyénak. A fiú már várja, nem éri készületlenül a támadás. Két kézre fogott csá- kánnyelével iszonyú erejű ütést mér a vezérfarkas fejé­re, amely szétreccsent kopo­nyával zuhant a hóra. A többi már egyszere roha- , moz. Jön nekünk az egész fal- j ka, vad, éhes, acsarkodó düh- ' vei. Zuhognak az ütések, ro­pog a csont, hátunkat egymás­nak vetve osztogatjuk a csa­pásokat. Porzik a hó körülöt­tünk, már csak két fenevadat látok, amikor Szepi felordít. Karjából dől a vér. Egy hatal­mas bestia hozzáférkőzött, s most ott csüng a karján. To- cseff és én rohanunk a segít­ségére, de az egyik Csík me­gyei fiú hátulról megmarkolja a farkas nyakát, s szorítja, míg meg nem fullad. Percekig tartott csupán az egész küzdelem, de mindany- nyian lihegünk, Kropiczki ká­romkodik, szöges csizmájával jókorát rúg a szétvert fejű ve­zérfarkasba. Györgye lenvá­szon törülközőt húz elő batyu­jából, s bekötözzük a sziszegő Szepi karját. Nem sokat időzünk, szó nél­kül ismét útnak indulunk. Más esetben azonnal lehúztuk volna a négy farkas bőrét (ket­tő elszaladt), most hagytuk, majd visszafelé, ha csak ad­dig egy újabb falka fel nem falja a dögöket. Ahogy beérünk a telepre és megpillantjuk az igazgatósági épület tömör négyszögét, Kro­piczki „álljt” vezényel, int, s mi köréje húzódunk: — Tocseff — kezdi suttogó hangon. — Te és Szepi, meg a kis brassói, elmentek a kötél­pálya gépházába. Az öreg L luzsia már ott lesz. Először is kötözzétek be rendesen a Sze­pi karját, a gépházban akad mentőláda, jód és habzó fer­tőtlenítővíz. Az öregnek mond­játok meg, kezdheti a szoká­Egerben augusztus 7—12-ig rendezik meg a nem függetle­nített népművelők továbbkép­zését. Ez a rövid tanfolyam azt a célt szolgálja, hogy a nép­művelők alaposabban megis­merjék a munka módszereit, s a szabad idő kihasználását mi­nél okosabb tervekkel, minél jobban szervezzék meg. A sokrétű népművelő munka sokoldalú ismeretek gyűjtését kívánja meg, éppen ezért, ezen a tanfolyamon kiváló előadók­tól, népművelési szakemberek­től hallanak előadásokat a mű­velődési otthonok szabályzatá­ról, a művészeti ismeretterjesz­tés feladatairól, a kisszínpad ügyes technikai kihasználásá­ról és egyéb fontos problémák­ról. Az előadásokat a Népmű­velési Tanácsadó munkatársai és az SZMT kultúrotthon kul- s ’■iia.iiiiiiiait|liii.ii(B"i>iiiii'iii<aiiaii«trina:i sós fagyjáratást. Ez nem lesz feltűnő. Ilyen hidegben órán­ként meg kell indítsa a köte­let, ha éjjel nincs szállítás. Vigyázzatok magatokra. Indu­lás! A három ember eltűnt, mi pedig lekanyarodunk a Blum kocsmája felé. A rolló félig van lehúzva, s alig látható iárgás fény csorog alóla. Kropiczki három halk ko­pogással jelzi megérkezésün­ket, bentről csoszogás hullik, kulcs csikordul, s mi egyen­ként bebújtunk a redőny alatt. A kocsmában vagyunk, kel­túrfelelőse adja. Közben az egyik napon a megyei tanács VB elnökével találkoznak a hallgatók, s néhány fontos kér­désben konzultálnak. A beik­tatott tanulmányi kirándulá­sok is azt a célt szolgálják, hogy a tanfolyam hallgatóinak ismeretanyaga bővüljön. Találkozás a farkasokkal Különleges gyűjtemény Durmmond professzornak, az ismert angol botanikusnak kü­lönleges gyümölcsmag gyűjte­ménye van. A gyűjtemény egyik büszkesége egy hatalmas, 184,5 grammos őszi barackmag. A tudós a világ különböző tá­jairól kap küldeményeket, amelyek ezt a valóban ártal­matlan „mag-kutatást” kíván­ják elősegíteni. HIlilllltlIMIIIIllllllllllllllllllUIIIINIMIUIIÜIIInflllUlll lemes meleg fogad, kezeinket dörzsölve telepedünk le, szo­kott asztalunk mellé! Blum forró, gőzölgő fűszeres cujkát tesz elénk, rosszalló pillantást vet Kropiczkira, és halkan motyogja: — Lesz ebből nagy hecc! Minek neked egész üty? — Ne nyavalyogj, vén pá­linkakeverő — öleli át fél kar­jával az öreg Blumot —, ne motyogj, hiszen te is az „üty- ben” segítsz. Inkább arról be­szélj, mi van Ildikóval? — Mi lenne — simogatja Blum a szakállát —, van rend­ben minden. Ety órája nálam ülsz. Uty jött be batyuval. Bá­nyamester itt leitta makát, nincs veszély. Anyja jopp al­vó, mint a metve. A Györgye fiú kap ety jó asszonyt! — Hogy köszönjem meg magának, bács Blum a segít* ségét — kérdezi Györgye hal­kan. • — Nekem nem köszönsz. Esz a vén ördögfia, esz talált ki minden. — No, eredj, testvér — mondja Kropiczki —, sietnünk kell, hívd a lányt. Teletöltöttük a poharakat. Mire lehajtottuk a kaparó bor­sos-paprikás cujkát, már jött is Blum a lánnyal. Ildikó sze­me könnyes volt, mikor belé­pett az ivóba, ám meglátta Györgyét, a könnyek eltűntek szeméből és mosolyogva hagy­ta, hogy a fiú a karjaiba kap­va, előttünk megcsókolja. (Folytatjuk?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom