Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-29 / 203. szám

1961. augusztus S3., kedd ■■mi * NÉPÜJS ÄG 3 Egy gazdag életrajz új fejezetei Kísérleti Intézet, Kompolt, 1961 AZ EMBEREKRE azt mondják, hogy általában negyven esztendős koruk után teljesedik ki alkotókészségük, teremtőerejük. Nem túlzás, ha ugyanezt állítjuk a kompolti Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zetről negyvenhárom évi mun­kássága után. Erre az Észak- kelet-Magyarország mezőgaz­dasági eredményeinek szem­pontjából oly fontos intéz­ményre ugyanaz jellemző, mint az egyes emberekre: a negyedik X után mind hatal­masabbá, kiterjedtebbé, ered­ményesebbé vált tevékenysé­ge. Az intézet udvarának dús- lombú. árnyas fái alatt ott áll a példakép, az első meg­bízott kompolti igazgató, a hír­neves magyar növénynemesí­tő, Fleischmann Rudolf mell­szobra. Rátekintve, emlékezni kell a negyvenhárom esztendő „életrajzának” fejezeteire, hogy jobban, élesebben lás­suk, hol is tart most ez az in­tézmény. Az életrajz így kezdődik: „Az 1900-as évek elején a kör­nyezethatás nagy jelentősége már közismert volt és így ha­mar meghallgatásra talált az akkor legnevesebb magyar gabonanemesítő Székács Ele­mér javaslata, hogy a Nagy- Alföld szeszélyes éghajlatát és sok helyütt mostoha talaj- viszonyait jól tűrő növényfaj­ták előállítására külön nö­vénynemesítő telep létesüljön, olyan helyen, ahol a talaj és időjárási feltételek biztosítot­tak. Székács a helyi viszo­nyok tanulmányozása után Kompolt község területét vá­lasztotta és a Magyar Keres­kedelmi Bank támogatásával a Vetőmagnemesítő és Értéke­sítő Rt 1918. június 29-én Kompolton megalapította a növénynemesítő telepet.’* Székács Elemér választását azzal indokolta, hogy Kom- polttól északnyugatra a Mát­ra, északkeletre a Bükk hú­zódik és e két hegycsoport csapadékelvonó hatásának kö­vetkeztében a terület időjárá­sa nagyon száraz. Az évi át­lagos csapadékösszeg 540 mil­liméter és ebből csak 270—290 milliméter jut a tenyészidő- szakra. A tél zord, hótalan, a tavasz csapadékszegény, a nyár pedig sokszor forró, aszályos. A vegetációs idő hő­összege 3300—3400 Celsius fok. A talaj nagyon változa­tos. Az erősen kötött mezősé­gi vályogtól, a könnyen moz­gó futóhomokig megtalálható több, átmeneti talajtípus. A FELADAT TEHÄT adva volt: ezen az éghajlati és ta­lajszélsőségek szempontjából kísérleti célokhoz igen szeren­csés területen kitenyészteni olyan növényfajtákat, ame­lyek elterjesztésük után az addigiaknál lényegesen jobb terméseredményeket hoznak a Kompoltot környező tájékon. A növénynemesítő telepet 1931-ben államosították és et­től kezdve Állami Növényne­mesítő Telep, 1949-ben meg­kapta a feloszlatott hatvani növénynemesítő telep felsze­relését és szakszemélyzetét, 1950-ben pedig területét 1000 holdas „szaporító gazdaság­gal” egészítették ki. 1951-ben a Mátra hegyvonulat északi részén, Mátraszentlászló köz­ség határában még 1,5 holddal is növekedett ez a terület, egy tenyészkerttel, amely fagykí­sérleti állomásként működik. Itt évente átlagosan — 222 Celsius fokkal több a negatív hőösszeg, mint Kompolton, és 16-al több a fagyos napok száma is. E szempontok nagy fontossággal bírnak a telep nemesítvényeinek télállósági vizsgálatánál, a télhatás ta­nulmányozásánál. Ezek az események mind egy-egy fejezetei az intézet munkásságáról szóló életrajz­nak, s mindegyiken végigvo­nul egy név is, Fleischmann Rudolfé, aki 1918-tól 1950-ig vezette az intézetet. Számos értékes növényfajtát adott a köztermesztésnek, s hozzá még 350 tudományos dolgozata és szakcikke is megjelent. Tudományos megállapításai­val, országszerte elterjedt növényfajtáival múlhatatlan érdemeket szerzett. Most az ő munkásságát foly­tatja a kompolti intézet, amely fennállásának negyvenedik év­fordulóját 1958-ban ünnepel­te, további eredményekkel nö­velve, gazdagítva az intéz­mény jó hírnevét. Fleisch­mann Rudolf úgynevezett F- búzáját sikerrel termesztik a legrosszabb talajokon is, F- zabján kívül más szinte nincs is, amit a gazdaságok vethet­nének az országban, ismert lófogú kukoricája és gyöngy­babja is. De az általa neme­sített növények sorához az elmúlt évek munkássága ré­vén újabb tizenegy csatlako­zott, a Fajtakísérleti Intézet elismerése alapján. Az inté­zet jelenlegi tudományos dol­gozóinak eredménye ez. S az is, hogy jelenleg is két kuko­rica-, egy árpa-, egy zab-, egy kenderfajta várja az elismer­tetést a Fajtakísérleti Intézet­nél. A két új kukorica-féleség, amely elismertetés előtt áll, Martomvásári 5-tel egy időben érik be, de annál is bővebb termést hoz és állóképesebb, jobban bírja az időjárás vi­szontagságait. A zab és az árpa ugyanezekkel a tulajdon­ságokkal rendelkezik, s ko­rábban érleli termését, mint az eddigi fajták. A kendert magfogásra nemesítették az intézet munkatársai és het­venöt százalékkal nagyobb maghozamot értek el e fajtá­nál, mint a többieknél. HÄNY HÓNAP, hány esz­tendő szükséges ahhoz, hogy egy-egy kísérlet-sorozat után azt mondhassák a növény- nemesítők: befejeződött a munka, megkaptuk a megfele­lő eredményt, s átadjuk ezt a növényt is a köztermesztésnek, hogy segítse az egész mező- gazdaság terméseredményei­nek növekedését? Nehéz lenne kiszámítani, még átlagot vonni is, de egy példa talán érzékel­tetni tudja. A kompolti 169-es búzafajta előállítására az inté­zetben azt mondják, hogy gyorsan ment, mert válogatá­son alapult csupán. A végered­ményt így nem sokkal több mint öt év alatt kapták meg. De ha keresztezésekről van szó, ez már lényegesen hosz- szabb időt vesz igénybe. Leg­alább nyolc esztendőt, hacsak egy esztendőben nem sikerül két nemzedéket is felnevelni. Ilyen ez a munka. Végtelen türelmet, körültekintést igé­nyel, mert máskülönben nem válik valóra a feladat: a táj­egységnek megfelelő növénye­ket adni a mezőgazdaságnak, tömeges termesztésre. Hét tu­dományos - munkatárs foglal­kozik ezzel a tevékenységgel Kompolton. ők a ma már 1700 holdas gazdaságban a növé­nyeik fejlődését vizsgálják. Mások viszont közvetlenül a talajjal törődnek. Ez a növény- termesztési kísérletezés, a ne­mesítés mellett a másik fön­te« feladata az intézetnek. Megvizsgálni azt, hogy a sava­nyú erdőtalajon hogyan hasz­nosul a műtrágya, elejét venni a víz okozta eróziónak, kipró­bálni a mély talajművelés leg­különbözőbb módozatait és kí­sérletezni az újfajta gyomirtó szerekkel. Semmivel sem kisebb mun­ka mint az első, s az intézet tevékenységének harmadik ága, ugyancsak legalább ak­kora feladatot ró az itt dolgo­zókra, mint az első kettő. Ez a harmadik ág, a tájkutatás. Já­rásról járásra haladnak a tu­dományos szakemberek, fel­mérik, elkészítik a községek talajtérképeit, pontos képet kapva ezáltal arról, milyen erejű termőterületek is állnak rendelkezésükre, s ezeken mi­lyen növényeket a legcélsze­rűbb termelni, hogyan kell egyes helyeken a föld erejét növelni. A füzesabonyi és a gyön­gyösi járás, valamint Gyön­gyös város talajtérképe már elkészült, ezeken a helyeken sok mezőgazdasági munkát e térkép alapján végeztek el, tehát az intézet munkájának jó hasznát vették. AZ EDDIGI eredmények, s kísérletek alapján az új sike­rekre lehet számítani, ame­lyek hasznát látja majd az in­tézetet környező táj, a közös gazdaságok, s amelyek a most bejelentett növények elismeré­se, valamint az egész megye talajtérképének elkészülte után — megint újabb fejezetet nyitnak meg az intézet törté­netében. Weidinger László Hatvanban, a gyárban Hatvanban jártam. Régen töltöttem már ott hosszabb időt, van már öt éve is. Azóta csak átutazóban láttam a vá­rost. így jutott tudomásomra az új autóbuszmegálló elké­szülése, a „Jereván”-cukrász- da és a fölötte levő lakóház, a korszerű benzinkút és a vasúti felüljáró új-hatvani hídfőjénél az út átalakítása. Most volt három szabad órám, s elhatá­roztam, hogy belátogatok a a gyárba. ★ Az első, ami szemembe öt­lött: „A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlójával ki­tüntetett Hatvani Konzerv­gyár” Olvastam a gyár kapuja fölött. Ezzel el is dőlt a kér­dés, hogy a cukor vagy a kon­zervgyárban töltöm el az időt. Különben is, mondtam ma­gamban, a cukorgyárban úgyis csak karbantartási mun­ka folyik. ★ Gratuláltam a konzervgyár főmérnökének, Béréi elvtárs­nak, abból az alkolomból, hogy első féléves munkájukkal is­mét elnyerték a vándorzász­lót. A felelet rövid és egysze­rű volt: Mindenki tudása leg­javát adta, szíwel-lélekkel dolgozott. Ennek köszönhető az eredmény. ★ Az „új” gyárrészleget akkor láttam utóljára, mikor építeni kezdték, öt-hat éve. Tenisz- és kosárlabda-pálya volt a he­lyén. Ma háromemeletnyi magas, a legkorszerűbb gépek­kel fölszerelve, s csak úgy ontja a termékeket. Hány há­ziasszony munkáját könnyítik itt meg! A meggytől a barac­kig, paprikától az uborkáig, mindenféle „befőtt”-et, kon- zervet készítenek. Egyik autó jön, a másik megy, a szállított gyümölcsöt pillanatok alatt le­rakják és már dolgozzák is fel. Bent az épületben folyik a munka. Lányok, asszonyok, férfiak ellenőrzik a gépeket, mindenki a helyén. Angeli Jó­zsef műszakvezető szerint mindenki hozzáértéssel végzi munkáját, már hosszú ideje nem volt hiba a gyártás mene­tében. ★ A lé-üzem előtt megszám­lálhatatlan teherautó. Paradi­csomot hoznak. A környék termelőszövetkezeteinek, álla­mi gazdaságainak termését. Bár gyorsan dolgoznak a rako­dómunkások, észre sem lehet venni, hogy fogyna a paradi­csom, hogy kevesebb autó vá­rakozna, hiszen szinte percen­ként érkeznek. A munkaveze­tő, akit én is csak úgy isme­rek, mint a többiek, hogy „Sanyi bácsi”, otthonosan jár- kel a nemrégiben készült új üzemben, s hozzáértéssel irá­nyítja a munkát. Hogy a mun­kások mennyire szeretik, arra bizonyíték az, hogy csak „Sa­nyi bácsi”. ★ A sűrítőben különösen érde­kes munka folyik. Szerkesztő­ket, mérnököket találok itt a Láng Gépgyárból és műszeré­szeket a Villamos Automatika Intézetből. A paradicsomíőzést automatizálják. Az új műsze­rekkel irányított üzem napon­ta 15 vagon paradicsomot dol­goz fel. Most folyik a hivata­los próbaüzemelés. A szakem­berek figyelik a műszereket, állítanak a szelepeken, ahogy azt a munka kifogástalan me­nete megkívánja. Nédó Jenő­vel, a VILLATI műszerészé­vel beszélgettem, ö magya­rázta el a folyamat-ábrákat, a szabályozó működését. Szinte ámulva hallgattam, olyan szakértelemmel és érdekesen magyarázott. Nem állhattam meg, hogy meg ne kérdezzem, mióta foglalkozik ilyen mű­szerekkel? Nemrégen, volt a válasz, folyamatosan mintegy három éve. Igaz, hogy már előtte is, Kazincbarcikán ... Egyébként, mint később kide­rült, textil és gépipari techni­kumot végzett, műszerész- és művezető-vizsgája van, s most automatika-szaktechnikusi tan­folyamra jár. Arra gondoltam, hogy a kísérlet biztosan fog sikerülni, ha ilyen szakmai Altató szegfűszegből Amikor 1512-ben portugál hajósok visszatértek távol-ke­leti felfedező-útjukról, nem sejthették, hogy hajórakomá­nyuk a legmodernebb altató­szer vegyi alapanyagát tartal­mazza. A portugálok által ha­zahozott szegfűszeg, az Euge­nia Cariophyllatta trópusi fa virága, nagy mennyiségű ola­jat tartalmaz, amelynek ható­anyagát eugenolnak hívják. Az orvostudomány már a század- forduló idején rájött, hogy ez az olaj, az eugenol, fájdalom- csillapításra alkalmas. Eddig a fogászatban használták. Egy nyugatnémet gyógyszer- gyár ezt az olajat most vegyi titon keverte ecetsav-dietila- fniddal; így vízben oldható, s Injekcióra alkalmas gyógyszert Állítottak elő. Az Estil néven piacra került narkotikum rendkívül gyorsan hat, de az emberi szervezet ugyanolyan gyorsan le is reagálja. Az or­vostudomány örömmel fogad­ta az új altatószert, mert a ha­gyományos anyagokkal ellen­tétben semmiféle utóhatása nincs. Az Estil hatás-mechanizmu­sa ennek éppen az ellenkezője: az elaltatott beteg lélegzése egyforma marad, sőt inkább kissé gyorsul. Az Estillel vég­zett altatásnál a beteg 15—20 perccel az ébredés után szelle­mileg is tökéletesen éber. A hagyományos narkózisnál a beteget különböző más gyógy­szerekkel előkészítették. Most minderre nincs szükség, s a betegnek utólag sincs hányin­gere. Gyöngyösi tsz-eink életéből Társadalmi munka a tsz-ben Az Oj Élet Termelőszövet­kezet párt-alapszervezetének kezdeményezésére egy éve in­dították el a társadalmi mun­ka mozgalmát. A brigádok férfitagjai szombaton délutá­nonként, amikor egyébként szabadnaposak volnának, je­lenleg a Sárhegy oldalában: bekötőutat építenek. Az elmúlt ősszel az esős, hordalékos ta­lajon nagy nehézséget okozott a szállítás, s ezért elhatároz­ták, hogy az idén már mintegy 300 méter utat készítenek el. Több mint 15 vagon követ ter­melnek ki társadalmi munká­ban és szállítanak az útépítés­hez. A múlt évben a központi épület előtt 60 méteres bekö­tőutat építettek, s a sárhegyi út mellett az idén még a most épülő 96 férőhelyes szarvas­marhaistálló elé 80 folyóméter bekötőutat terveznek építeni. A közeljövőben az istállóhoz 400 méter vízvezeték csatorna kiásását ugyancsak társadalmi munkában vállalták a brigá­dok. Legeredményesebben Kiss István és Veszprémi Sán­dor brigádja dolgozik. Ebben az évben társadalmi munkájuk értéke megközelíti a százezer forintot. Növelik a szőlő- területet, baromfi­farmot létesítenek A fiatal Mátragyöngye Ter­melőszövetkezet városszerte szép szőlőjéről és fejlett állat- állományáról ismert. A szak­szerű szőlőművelés, a 4—5- szöri permetezés, 3-szori poro­zás és a kapálás, horolás ered­ményeként a tervezett 20 má­zsánál 3—4 mázsával jobb ter­mésre számítanak a szövetke­zet gazdái. A csemegeszőlő szüretelését már megkezdték. Okos előrelátással gondolnak lövőjükre, a szőlőterület növe­lésére. Az újtelepítésű tőkék alá 60 holdon forgatták meg a talajt. Ügy számítanak, a je­lenlegi 250 ezres oltványiskolát 2 millióra fejlesztik. Az állatállomány növekedé­sével is lemérhető a fejlődés, mert ahogy erősbödik a közös gazdaság, úgy szaporítják az állatfajtákat és az egy szántó­egységre jutó állatsűrűséget. Míg a múlt esztendőben 50 sertést hizlaltak, az idén már 110 darabot adnak el szerző­désre. A juh-állományt közel duplájára, 332-re növelték. A jövő esztendőben a meg­levő állatállomány számszerű és minőségi fejlesztése mellett megkezdik a baromfitenyész­tést is. 10 ezer korai pecsenye­csibét terveznek értékesíteni. Beválnak a számítások A város legfiatalabb terme­lőszövetkezete a Hazafias Nép­front Tsz. Azok a szövetkezeti gazdák, akik végigküzdötték az első esztendőket, mintegy tíz évvel ezelőtt, tudják, mit je­lent az első közös esztendő gondjával, bajával, a tapaszta­lat hiányában küszködni. Ma sokkal előnyösebb, sokkal ked­vezőbb körülmények között társultak a Hazafias Népfront Tsz tagjai, hiszen ezernyi pél­da, módszer igazolta előttük a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét, eredményességét. Még­sem könnyű az első év, mert szétszórt területen gazdálkod­nak, késve kezdhettek a vetés­hez ... De a munkaszervezés­sel nem volt hiba. A családta­gok is derekasan dolgoztak a közös táblákon. S már eddig olyan eredményeket értek el, mint például: a barack-értéke­sítési tervet 650 százalékra tel­jesítették. Ribizliből több mint 10 ezer forint terven fe­lüli bevételt értek el. 1000 má­zsa paradicsom értékesítésére szerződtek, és ez ideig 700 má­zsát szállítottak el a korai sze­désből, úgyhogy a „forint ter­vet” 120 százalékra teljesítet­ték .. . Amikor a tervet készí­tették, úgy számoltak, hogy 240 mázsa szőlőt értékesítenek,­s most látva a biztató termés- kilátást, amely jó munkájuk és a kedvező időjárás eredmé­nye, még további 660 mázsára kötöttek szerződést. Így ki­használják az értékesítési ked­vezményeket, növelik a közös pénztár bevételét, ahonnan a becsületes munka arányában részesülnek mindannyian. A betervezett 43,50 forintos munkaegységet elérik, beválik számításuk. S az első esztendő sikere újabb, nagyszerűbb eredmények elérésére ösztönzi a szárnyait bontogató szövet­kezet tagjait... Erősödik a kollektív szellem A jónak mondható termés- eredmények, a kertészet és számos más nevezetesség mel­lett van egy olyan „híressége” a Dimitrov Tsz-nek, amiről so­kat beszélnek a város határain túl is. A kollektív szellemről, a szocialista tudat erősödésé­ről van szó, amit ékes példák igazolnak. A KISZ-esküvő, az idős tagok segítése, közös név­napi ünnepség, s legutóbb a brigádok kirándulása: mind­mind azt igazolja, hogy ebben a szövetkezetben nemcsak a munkában, hanem a szórako­zásban, örömben is megtalál­ják egymást emberi közelség­ben. Ritkán veri itt fel a perpat­var a ház környékét, néha azért vitáznak, de legtöbbször egészséges szelleműek a viták és mindannyiuk ügyének előbbre vitelét szolgálják. A kollektív szellem megerősödé­sével mindinkább háttérbe szorulnak a kicsinyesek, az irigykedők, az intrikálok, s a közös problémák kerülnek elő­térbe. Nagy eredménye ez a fejlő­dés a Dimitrov Tsz pártszer­vezetének, vezetőségének. Mert a szocialista tudat erősö­désével formálódnak az újtí- pusú emberek, s válik közös­ségivé a volt egyéni paraszt, akinek lelkében már eltűntet ték a közösség magvát... R. I. felkészültségű emberek végzik a munkát. ★ A higiéniára vigyáznak. Ép­pen ott-tartózkodásom ideje alatt érkezett meg az Egri Pa­tyolat Vállalat gépkocsija, tiszta köpenyekkel. 75Ó dara­bot hoztak, de már ugyaneny- nyit vinni is kellett, mert el­piszkolódott, s abban nem le­het dolgozni. Hetenként egy­szer hozzák-viszik a köpenye­ket, de kétszer kellene, „olyan nagy a felfutásunk” — magya­rázza Gyimesi elvtárs, a rak­táros. A Patyolatnál most fo­lyik a kapacitás felmérése, s ha csak egy mód van rá, telje­síteni is fogják a gyáriak ké­rését. A másik: munkábaállás előtt és — felirat szavait idé­zem — „WC-használat után el­bocsátás terhe mellett” köte­lező a kézmosás. A dolgozók helyes gondolkodására jellem­ző, hogy eddig még senkit sem kellett figyelmeztetni sem. ★ A garázs és javítóműhely előtt óriási a forgalom. Autók, traktorok állnak javításra vár­va, hogy aztán új utakra in­duljanak, melyek ismét a gyárba vezetnek — a termő­föld termékeivel megrakottan. Még a garázsmester, Barta Antal is fülig olajos. Sok a munka. A gyárnak tíz sze­mély- és öt tehergépkocsija van, ehhez jönnek még a von­tatók. Ennyi járművet nem kis dolog állandóan üzemképes állapotban tartani, különösen így nem, hogy mindössze két szerelő van. A garázs többi dolgozója, a segédmunkások is kiveszik azonban részüket a munkából. A sok munka ilyen­kor még szaporodik, hiszen sokszor van szükség az árut szállító idegen gépkocsik javí­tására is. Ezért olajos a ga­rázsmester. ★ Rengeteg az új felvételes. Ezt ott így mondják. Annyian vannak, hogy a raktáros alig győzi őket munkaruhával. Jönnek a környékről, Boldog­ról, Herédről, Ecsédről, Hort- ról, de vannak szép számmal „bennszülöttek” is. Pedig az idény már nem most kezdő­dött. Szükség van a munka­erőre, hiszen itt a nagy sze­zon, a paradicsom. Ilyenkor mindig megduzzad a gyár lét­száma. Akik itt vannak, azok majdnem mind először vállal­nak szerződéssel munkát a gyárban. A régiek, a törzsta­gok, akik minden nyáron itt vannak, az idén is hamarabb megjöttek. Ök azok, akiktől ha télen kérdezi is meg az ember, hogy hol dolgoznak, egyöntetű a fele te: A gyárban! A gyár­ban. Ezt így mondja a főmér­nök, így mondja a művezető, a munkás, az, aki már évtize­dek óta dolgozik itt, s az is, aki csak néhány hete. így mondja minden hatvani, s így a környékbeliek is. Így mond­ja mindenki, hiszen már ré­gen áll a gyár, de ha valaki öregnek mondaná, mindegyik megsértődne. „A konzerv még szinte csak most indult be. Mi az, hogy régi?” „Hogy-hogy régi, hiszen egyre- újul, fejlő­dik!” — ilyen válaszokat kap­hat a rossz irányban érdeklő­dő. ★ Az újulás. az épülés igaz is. A főkapun keresztül bemenni a konzervgyár területére szin­te lehetetlen, fel van túrva, ás­va a föld. Az építők, akik a föld alatti vezetékeket fekte­tik le, s a burkolást végzik, azt mondják, hogy hamarosan vége lesz ennek az áldatlan állapotnak, s használható lesz az út. De minden épületet szé­pítenek, korszerűsítenek, hogy jövőre már még többet ter­melhessenek. Bóna Gyula A Szövetkezetek Heves me­gyei Értékesítő Központja a zöldség-gyümölcstáro- lás céljára pincéket vesz bérbe Bérleti díjat a hivatalosan megállapított tarifa szerint fizetjük. Bérbeadók jelent­kezzenek MÉK, Eger, Dobó tér 3. sz, Tervosztály.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom