Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-25 / 200. szám
1961. augusztus 25., péntek NÉPÚJSÁG Hat halálos és összesen 822 baleset az első félévben Hat ember kezéből örökre kiesett a szerszám. Hat ember' meghalt és 822 balesetet szenvedett az év első telében, mert nem tartották be a munkavédelmi szabályokat* Köny- nyelműek, felelőtlenek voltak a műszaki vezetők, a művezetők, a munkatársak is elnézték a szabálytalanságokat. Ne hivatkozzunk a balesetet szenvedett magatartására. Mert aki meghalt, arra köny- nyű mindent ráfogni. De jel- lemtelen, csúnya dolog ez, mert az örökre elnémult ember nem védheti meg magát. A súlyos sérült meg az ágyat nyögi, neki elég büntetés és figyelmeztető lesz egész életére a szenvedés és a jaj. Inkább keressük a kiutat, előzzük még" a ‘ baleseteket. Népgazdaságunk jelentős anyagi áldozatot hoz a munkakörülmények javítására. Különböző állami és társadalmi szervek gyakran és behatóan foglalkoznak a munka- védelemmel, de a balesetek mégsem csökkennek a kívánt mértékben. Különösen nem javul a helyzet Heves megyében. Ugyanis a tavalyihoz képest emelkedett a halálos balesetek és az összes sérülések száma is. Annál is inkább elgondolkoztató ez, mert az országos statisztika azt bizonyítja, hogy másutt a balesetek emelkedését sikerült meggátolni. .Mi az oka annak, hogy megyénkben nem tudunk előrehaladást elérni a balesetek elhárításában, mit kell tennünk? Ezeket a kérdéseket vizsgálta legutóbb a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának kibővített ülésé. — Az emberek gondolkodása a szemléletmód lemaradt a ’gépesítés és a munkavédelmi intézkedések mögött. Nem egyforma a felelőssége vezetőnek és beosztottnak. A vezetők feladata a nevelés. Ha a dolgozó nem tartja be a munkavédelmi szabályokat, akkor nem volt hatékony az oktatás. Nemcsák á szervezés es a termelési eredmények teljesítése a vezetők feladata, hanem az emberek testi épségére is vigyázni kell. A felelősséget nem háríthatjuk el, mert mindenért felelősek vagyunk, ami ebben az országban történik. Mindenki felelős a maga posztján — állapította meg felszólalásában Furucz János, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára. Sok példa azt igazolja, hogy az üzemi vezetőknél van a hiba. — Nem panasznapot akartunk itt tartani, hanem a kivezető utat keressük. A tanácskozásra meghívottak és szép számmal részt is vettek vállalati igazgatók és főmérnökök. Nem szóltak hozzá a témához. Miért? Nekik nincs észrevételük, megállapításuk és javaslatuk? Ez a passzivitás vitathatatlanul bizonyítja, hogy a felelősségtudattal, a szemlélettel van baj. Elsősorban ezen kell változtatni, e nélkül egy lépést sem haladhatunk előre. Elgondolkodta- tók és főleg megszívlelendők Donát Béla, a SZOT munka- védelmi osztályvezetőjének szavai. — Nem mehet jól az oktatás ott, ahol a műszaki vezetők sem rendelkeznek az előírt biztonságtechnikai vizsgával, vagy ahol az alacsony vizsgakövetelmények miatt nem ismerik az elemi munka- védelmi előírásokat sem. Ebbe nem nyugodhatunk bele. Bátran szembe kell szállnunk az olyan „szakemberekkel”, akik csak a termelést tartják feladatuknak, vagy csak a gazdasági mutatókat ellenőrzik, de a baleseti helyzet alakulása, a kötelező előírások, intézkedések betartásával már nem törődnek. — Kemény szavak ezek, de igazak. Azért Rózsavölgyi Géza előadását egyetértéssel és helyesléssel fogadták a tanácskozás részvevői. Mindenki, aki felelősséget érez munkatársai testi épségéért és egészségéért, örömmel üdvözli a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának határozatát, hogy minél több üzemben tüzetesen vizsgálják meg a munkavédelemmel kapcsolatos határozatok és intézkedések végrehajtását. Minden gazdasági és műszaki vezető köteles felülvizsgálni a vezetésére bízott üzemet, hogy milyen hibák és hiányosságok okozhatnak balesetet. Ez év végéig mindenütt inr tézkedési tervet kell kidolgozni a munkavédemi hiányosr ságok megszüntetésére. Ennek az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a műszaki és a munkavédelmi propaganda- munka mutatkozó hiányosságainak felszámolását. Jól bevált az a kezdeményezés, hogy a munkásokból alakult önkéntes testület, a munkavédelmi őrség figyelmezteti a vigyázatlan munkást. A munkavédelmi őrségnek joga, sőt kötelessége észrevételt tenni az észlelt hiányosságok megszüntetésére. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa segítséget ad a munkavédelmi őrségek megalakítására, ezek jó tapasztalatainak elterjesztésére. Felhívják az üzemek gazdasági vezetőit és a szakszervezeti bizottságokat, hogy a munka- védelmi őrségeket messzemenően támogassák. Az igazgatók magukra nézve vegyék kötelezőnek, a műszaki vezetőknek pedig rendeljék el, hogy a munkavédelmi őrség által felfedett hiányosságokat szüntessék meg. Az SZMT elnöksége már korábban határozatot hozott, hogy a megtörtént balesetekről készült jegyzőkönyv egy példányát jól látható helyen függesszék ki az üzemben. A jövőben még nagyobb gondot fordítsanak a balesetet okozó körülmény okainak tárgyilagos kivizsgálására. A helyi szakszervezeti bizottságoknak kötelességükké tették, hogy folyamatosan ellenőrizzék a munkavédelmi oktatások színvonalas megtartását. Az 1961. év végére minden üzemi vezetőnek rendelkeznie kell a kötelező biztonságtechnikai vizsgával. A szakszervezet segítséget ad a vizsgaelőkészítő tanfolyamok megszervezéséhez. Még ez év végére el kell érni, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben legyen biztonsági megbízott. A patronáló üzemek adjanak a munkavédelmi rendelkezések végrehajtásához megfelelő tanácsokat. Megkövetelik és elvárják az üzemek vezetőitől, hogy a műszaki intézkedési tervekbe építsenek be munkavédelemmel kapcsolatos műszaki feladatokat. Ezzel az intézkedéssel növelni kívánják az új beruházásokkal eddig is rendelkezésre álló anyagi alapot. A munkavédelmi őrségek és a szakszervezeti aktívák fokozott bevonásával, a gazdasági és műszaki vezetők felelősségtudatának felébresztésével a szó igazi értelmében társadalmi üggyé kívánják tenni a munka- és egészségvédelmet. A előrehaladás anyagi és személyi feltételei tehát adottak. Akarat, következetesség és kellő szigor kell a helyes rendelkezések végrehajtásához. A megfelelő törvényes rendelkezés alapján, és főleg a dolgozó emberek féltése miatt szigorú intézkedéseket foganatosítsanak a rendelkezések megszegőivel szemben. Idézzük Tóth Sándor elvtársnak, az MSZMP Heves megyei Bizottsága VB-tagjá- nak szavait: — Senkit sem kell arról meggyőzni, hogy nálunk minden az emberekért történik. De eddig az elv és a gyakorlat nem egészen egyezett. Az oktatáson kell kezdeni, illetve folytatni a munkát, de embertársaink testi épségének és egészségének védelmére fel kell használnunk minden rendelkezésünkre álló eszközt és módszert. A törvények és a határozatok kötelező erejűek. Dr. Fazekas László Felkészültek az őszre az ostorosi szövetkezeti gazdák Az ostorosi Kossuth Termelőszövetkezetben még augusztus 16-án befejezték ebben az évben a cséplést. Ezután azonnal megkezdték az aprómagvak: a lucerna és vöröshere cséplését, amiből közepes termésre számítanak a tsz-tagok. Míg a tsz-tagság egy része a csépléssel volt és van elfoglalva, addig a tagság jelentősebb része megkezdte a trágya kihordását a nyári mélyszántás alá. Napjainkig több mint nyolcezer mázsa trágyát hordtak ki fogatokkal és traktorral a földekre, amelyből már 300 holdat felszántottak nyári mélyszántásban. Természetesen ezek mellett megkezdődött a termelőszövetkezetben a felkészülés az idei szüretre is. Három pince már kitakarítva várja a szüret megkezdését, a hordók is tisztán várják az új termést. Tegnapelőtt vezetőségi ülésen tárgyalták meg a szüreti felkészülés problémáját, tegnap pedig a megyei és a járási tanács szakembereivel beszélték meg a felkészülést, a szüreti ütemtervet Amint az ostorosi szövetkezeti gazdák megállapították, ebben az évben jó termés mutatkozik szőlőből. Egyszázalékos hibát észleltek csupán a szőlőkben, így megvan a lehetőségük arra, hogy bő termést takaríthatnak be az idén. amelyet előreláthatóan a jövő hónap vége felé kezdenek el Ostoros határában. A hűség és a szorgalom mintaképe Horváth Rozáliára büszke a Hatvani Konzervgyár művezetője. Dicséri szorgalmát és megbízható munkáját.. A fiatal munkásnő hét éve dolgozik az automata gumizógépen. Korábban sztahanovista oklevelet, az idén pedig kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt nyert. A Mátra alji termelőszövetkezetekben szeptember közepén kezdődik a szüret A Heves megyei termelőszövetkezetek szőlőtábláin a szakemberek elvégezték a második előzetes termésbecslést. Megállapították, hogy az elmúlt évinél lényegesen jobb, jó közepes termés várható: és átlagosan a megyében 21 mázsán felüli holdankénti termésre számítanak. Legjobb a termés a Mátra alja közös gazdaságaiban, ahol átlagosan 23 mázsára becsülték a holdankénti termést, ez 7,5 mázsával jobb a tavaly leszüretelt mennyiségnél. A szőlőfürtök teljesek és szépen fejlődnek a szőlőszemek. Az utóbbi hetek időjárása nem kedvezett a szőlőtermésre sem és jelentős mennyiségű csapadékra lenne szükség. Az időjárás további alakulása még jelentősen befolyásolhatja a termés végleges kialakulását. Bő csapadék esetén még 2—3 mázsával is növekedne a termésátlag. A megye területén, az idén sem a peronoszpóra, sem a lisztharmat nem okozott figyelemre méltó kárt. A jégverés következtében a Mátra alján keletkezett körülbelül tíz százalékos kár. A várható átlagtermést mindezek alapján állapították meg. A szakemberek véleménye szerint a jobb terméseredményeket az idén a közös szőlőtáblák jó művelése is fokozta. Számos szőlősgazda az elmúlt években elhanyagolta egyéni gazdaságában a szőlőművelést, ahol az idén már a termelőszövetkezeti gazdák kiváló kezelésben részesítették a szőlőtáblát. Az abasári Rákóczi Termelőszövetkezetben például a kiváló művelés következtében 25—30 mázsás átlagtermésre számítanak, de van olyan táblájuk is, ahol egy holdról 60 mázsára van kilátás. A termelőszövetkezetek az idén tervet készítettek a szüret lebonyolítására és már felmérték a tárolási lehetőségeket. Gyöngyösön és környékén a termés mintegy 80 százalékát az Állami Pincegazdaságban értékesítik és a fennmaradó mennyiséghez elegendő edény áll rendelkezésre. Az egri termelőszövetkezetek, ahol az idén szüretelnek először a közösben — a tároláshoz bérbe veszik a szövetkezeti gazdák hordóit és pincéit is a szükséges mennyiségben. A Mátra alján előreláthatóan szeptember derekán megkezdődik a nagy szüret, az egri dombokon a leányka és a vörösbor-fajták érlelését a tőkén biztosítják és október elején kezdik meg a szedését. WL Nem ismerem David Lawrence-t. Nem tudom, mióta Írja j cikkeit a New York Herald Tribune-ban. De amit legutóbb írt | e nagytekintélyű amerikai lapban, azt j hiszem, hogy nem ; szerzett túl sok dicső- I séget nevének. — ,JJincs hatéko- ' nyabb módszer a belső zavargások provo- kálására — sőt egyes kommunista országokban forradalmak 'értsd: ellenforradalmak!) kirobban- ‘ására — mint a nyersanyagforrások elzárása és ennek köI vetkeztében munka- nélküliség teremtése i gyárakban” — írja az érdemes újságíró. — „Szegény, ez még azt sem vette észre, hogy negyven éve hiába kísérletezünk ezzel a „csodaszer- rell”, a bojkott eddig csak nekünk ártott” mondhatja bosszankodva az amerikai tőkés, ha még oly szovjetellenes is. — Érdekes, minkéi senki se bojkottá! mégis évek óta hiáb1 várunk munkára — mondják a munka nélküliek, s még ha ..jólnevelt' jobbolda liak is, hozzáteszik Nem lenne jobb, ha o mi tényleges munka- nélküliségünkkel foglalkozna a sajtó? (zár) A legfontosabb a jó munkaszervezés Szüretre készül az egri Petőfi Tsz HATVANHAT tag ___ I és 246 ho ld föld — ilyen létszámmal és ekkora földterülettel rendelkezett még egy évvel ezelőtt is az egri Petőfi Termelő- szövetkezet tagsága. Most meg a következő főbb adatok jellemzik a gazdaságot: a tagok száma 635, a közös szántó 916, a közös szőlő 160, a rét 31, a legelő 90 hold. Nem szükséges több egy rövid összehasonlító pillantásnál, s máris megállapítható, mennyivel nagyobb felelősség hárul most a gazdaság vezetőire, mint egy évvel ezelőtt, mennyivel több gondot, tennivalót hozott a megnagyobbodott közös terület, még ha ezzel egy időben arányosan növekedett a tagok létszáma is. Ezer holdnál nagyobb közös területű termelőszövetkezetben az első évben nem könnyű a gazdálkodás, s különösen nem az, ha a tsz tagsága — lévén egy évvel ezelőtt is túlnyomó többségében jómódú paraszt- ember — nem akar megelégedni kisebb jövedelemmel, mint máskor, átmenetileg sem. Ilyen helyen nemcsak okosan kell gazdálkodni a földeken, nemcsak azt kell nézni, hogy megfelelően előkészített talajba kerüljenek a vetőmagvak, s a növényápolási munkákra is idejében sor kerüljön, hanem azt ;s, hogy hogyan végzik el a tank a feladatokat. — Mi egyik legfontosabbnak jó munkaszervezést tartottuk gazdálkodásunk első percétől — mondja Antal Tibor, a tsz elnöke, Kobolák János ag- ronómus pedig egy papírlapot mutat. — Igaz, hogy az aratási, cséplési munkákon már túl vagyunk, de az ezekre vonatkozó intézkedési tervből meglátszik, hogyan készültünk fel erre a nagy feladatra — veszi át a szót az elnöktől, s a papírlapról magyarázza tovább: — NÉGYSZÁZHATVAN hold aratni valónk volt, ennek egy részét kombájnnal vágtuk le, másik felét kézi kaszások aratták. Mindent tekintetbe véve, tíz napra terveztük a kombájn-aratást, kézi kaszáláshoz meg negyven brigádot szerveztünk hat-hat taggal, s hét nap alatt kellett befejezniük a munkát. A cséplőgépekhez később huszonöt fogatot, egy vontatót, egy Zetort, 18 kévehányó t, 12 asztagrakót állítottunk munkába, s napi átlagos teljesítményt számítva, kilenc- napos befejezési határidőt tűztünk ki. így munkatervünk szerint huszonöt nap alatt be kellett fejezni a legnagyobb nyári munkát. Mindannyian örülünk, hogy számításaink beváltak, jó tervet állítottunk össze, mert csupán egy nappal tartott tovább az aratás, cséplés, mint azt gondoltuk, s közben nem maradtunk el az időszerű növényápolási munkákkal sem. Most a nyári tervhez hasonló nagy körültekintéssel, a szüretre készül a közös gazdaság. A terméskilátások jók. Egy hold szőlőről 17 mázsás átlagtermés várható, ez több lesz a tervezett 2500 mázsánál, amelyből 1600 mázsát adnak át szerződés szerint a borforgalminak, a többit pedig maguk dolgozzák fel. A házi feldolgozáshoz két pincéjük van, s mintegy ötszáz hektó bor számára edény is. Ez azonban kevés. — A tagság úgy határozott, hogy saját erőből történő beruházás alapján összeadja a hiányzó edényt, vagy azok árát — világosít fel az elnök, s mindjárt hozzá is teszi: — eddig kétszázötven hektó bor tárolásához elegendő edényt már össze is adtak. a tervek szerint A SZÜRET 13 napig tart majd az egri Petőfi Tsz-ben. Erre is elkészítették már az intézkedési tetvet, mely így szól: száz szüretelőt állítanak munkába, akik naponta 200 mázsa szőlőt szednek le. Mellettük 20 puttonyos dolgozik és tíz fogat segíti a munkát. A napi kétszáz mázsa szüretelésből 140 mázsát a borforgalmi feldolgozó üzeméhez szállítanak, 60 mázsát pedig az öt házi feldolgozó sajtolja ki. A fogatok mellett a szállítást szükség esetén három kisegítő munkaerő is segíti majd. — Most már nincs más hátra, mint türelemmel kivárni a szőlő teljes beérésének, a szüret megkezdésének idejét — mondja a gazdaság agronómu- sa. <— Mindent előkészítettünk, mindenki ismeri feladatát a vezetők közül, úgyhogy a tagokat gyorsan át tudjuk állítani mindenütt erre a munkára. A vezetőkre majd az ellenőrzés fontos feladata hárul. De addig is van tennivalójuk. A termelőszövetkezet, az eddigi eredmények, s a hátralevő hónapok biztató jelei alapján jól zárja majd az évet. Pénzben és természetben eddig havonta átlagosan huszonnyolc forint előleget fizettek ki a munkaegységek után, s ezt az összeget most másfél forinttal meg is emelték. A zárszámadási elszámoláskor a terv szerint 39,90 forint lenne egy munkaegység értéke, de már most biztosítottnak látszik a 45 forintos érték. Ezek alapján az egri Petőfi Tsz tagjai megállapíthatják a megnagyobbodott közös gazdaság első évi tevékenységéről, hogy eredményes volt, s a jövőben is az lesz, a jó munka- szervezés révén. ALAPTÉTELKÉNT szerepelt a gazdaság munkájában a körültekintő tervkészítés, amely zökkenőmentessé tette az aratás, cséplés nagy munkáját, s azzá teszi rövidesen a szüretelést is. Weidinger László
