Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-19 / 195. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 19., szombat Város az Angara partján Mi in- wa \ .őst--* ^ § j. Mfp Federico Garda Lorca 1961. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT: HUBA 25 évvel ezelőtt, 1936. augusztus 19-én végeztette ki a fasiszta terror a polgárháború első napjaiban FEDERICO GARCIA LORCA spanyol költőt és drámaírót, a spanyol értelmiség antifasiszta mozgalmának fő szervezőjét. Líráját az andalúziai népköltészettel átszőtt szimbolizmus jellemezte (Cigányrománcok.) Drámáiban az emberi szenvedélyek az idejét múlt társadalmi viszonyokkal ütköznek össze. Nálunk is ismert művei: (Bernarda háza, Vérnász, Yerma.) Versei magyarul Torreádorsirató címen jelentek meg. 200 évvel ezelőtt, 1761-ben e napon született ANDREJAN ZAHAROV orosz építész, kiáss ziciz- Admiralitás mus fő képviselője. Leghíresebb műve a pétervári monumentális épülete (1806—1823-ig építette.) 70 évvel ezelőtt, 1891-ben e napon halt meg THEODOR AMAN román festő és grafikus, a múlt szazadban kibontakozó román festészet kimagasló alakja. Jelentősek történeti festményei és életképei. Érdekes találmányok és felfedezések: 90 évvel ezelőtt, 1871-ben e napon született O R W I L L E WRIGHT amerikai technikus, a repülés úttörője, aki bátyjával együtt saját tervezésű motoros gépükön a világon először emelkedtek levegőbe az Észak-Carolina-i Kitty Hawk mellett. A Wright testvérek 1905-ben már 60 km-es sebességgel 40 km-t repültek. Egy este — egy parti Reménykedés A hír, hogy Gagarin Budapestre érkezik, lázba hozta a fővároson kívül Egert is. Utcákon, munkahelyeken, egyszóval, ahol több ismerős összetalálkozhat, két nap óta elmaradhatatlan a téma: mi lenne, ha a világ első űrhajósa ellátogatna kis, műemlékektől gazdag városunkba is? A higgadtabbak ilyenkor csak mosolyognak, de a nagyobb képzelőerővel rendelkezők nem hagyják magukat: miért ne volna lehetséges? Egyikük érvelését ezzel támasztotta alá: — Nem bánná meg Gagarin őrnagy, ha szakítana egy kis időt, s eljönne Egerbe. Ha megkóstolná az egri borokat, a Vosztok—1 nélkül is könnyen újra súlytalansági állapotba juthatna... (w) — AZ IVÄDI Dózsa Termelőszövetkezet az idei nyáron mutatott jó munkájáért a hatvani járási tanácstól 12 ezer forint pénzjutalomban részesült. — AZ EGRI Dobó István Termelőszövetkezet tagjai tervbe vették, hogy 1962-ben 20 hold szőlőt, 30 hold őszi barackost, 5 hold ribizlist, s ugyanennyi málnást és eprest telepítenek majd. — SZERVEZETTEN folyik a füzesabonyi járásban a könyvtári olvasók létszámának növelése. A legutóbbi értékelés szerint már a füzesabonyi járás Iakosságá- nak több mint 8,2 százaléka rendszeres olvasója és látogatója a járás könyvtárainak. — A BESENYŐTELKI termelőszövetkezetek ez ideig több mint 608 hold nyári mélyszántást és 282 hold egyéb szántást végeztek el területükön. — ABASÄR határában minden évben jelntős károkat tettek a környék erdőiből lehúzódó vadak. Ennek megakadályozására az idén megszervezték a vadőrszolgálatot. Az erdészet és a helybeli vadásztársaság vadászai rendszeres hajtóvadászatot rendeznek a kártevő vadak ellen. HÁROMSZÁZ évvel ezelőtt, ; 1661-ben, egy kozákcsapat az [ Irkuta angarai torkolatánál, a kereskedelmi utak kereszteződésénél fából épült házakat emelt. így keletkezett Irkutszk város. A későbbiek során, amikor Oroszország fejlesztette kereskedelmét a keleti országokkal, Irkutszk élénk kereskedelmi központtá vált. A 19. század elején. Irkutszk már Szibéria legnagyobb városa lett. Irkutszk sok szenvedés szemtanúja volt — itt mentek keresztül azok az elítéltek, akiket a cári kormány Szibériába száműzött. A Sztyepan Halturin utcán kis faház áll. A házon levő emléktábla arról tanúskodik, hogy 1909-ben itt élt illegálisan M. Sz. Kirov, Irkutszkban végzett forradalmi munkát L. B. Karaszin, M. V. Frunze, s több más forradalmár is. Irkutszk a szovjet hatalom évei alatt megszépült és nagyot fejlődött. 1897-ben még alig valamivel több, mint 50 | ezer lakosa volt a városnak, ma pedig 380 000 fő a lakossága. A város több mint 100 üzeme a legkülönbözőbb árukat gyártja — gyermekjátékoktól kezdve egészen a bonyolult szerszámgépekig. Irkutszk ipari üzemeinek termelése 1918-hoz képest 50-szere- sére emelkedett. A VÁROS lakóinak büszkesége az első angarai vízierőmű, amely 1959 óta működik A 300 éves Irkutszk teljes kapacitással, s eddig már 10 milliárd kilowattóra villamos energiát termelt. Az erőmű a tajgán keresztül húzódó 600 kilométeres távvezetéken át számos építkezést lát el villamos energiával, a többi között a bratszki erőmű építését is. IRKUTSZKBAN a forradalom előtt túlnyomórészt csak földszintes faházak voltak. Villany csak az üzletekben és az előkelő házakban világított, s csak helyenként volt vízvezeték és járda. Ma már szép, rendezett, fásított utcáiról, modem, új lakónegyedeiről híres ez a város. Csupán az elmúlt két és fél év alatt több, mint 200 három- és négyemeletes lakóház épült Irkutszkban, összesen 260 000 négyzetméter lakóterülettel, ezenkívül sok új iskola, filmszínház, kórház, bölcsőde és óvoda. Irkutszk Kelet-Szibéria egyik nagy kulturális és tudományos központja lett. Hét főiskoláján több mint 20 000 hallgató, technikumaiban és középiskoA Salzburg környéki Gais- berg egyik csúcsa egy nemrégiben lezajlott hatalmas vihar óta egészen különös benyomást kelt. A Nockstein-csúcs tetején egy négy méter magas Iáiban pedig 60 000 diák tanul. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának kelet-szibériai részlegében 10 intézet működik. Irkutszkban összesen 21 tudományos kutató intézmény dolgozik. Irkutszk — fontos közlekedési csomópont. Az irkutszki vasútállomáson sok személy- és tehervonat halad át naponta. A folyami kikötőkből személy- és teherhajók indulnak felfelé az Angarán a Bajkál fölé és lefelé, Bratszk irányában. Nagyon forgalmas a repülőtér is. Irkutszk városát jogosan nevezik az ország keleti légi kapujának. Az irkutszki repülőtér fogadja először azokat a repülőgépeket, amelyek Pekingből, Phenjanból és Ulan-Batorból érkeznek a Szovjetunióba. A VÁROSBAN széleskörűen kibontakozott a kommmunista munkabrigád-mozgálom. Az irkutszki vízierőmű, a teapréselő üzem, 300 műhely és brigád vívta ki a kommunista munka kollektívája címet. emlékműbe becsapott a villám, az emlékmű rombadőlt, de maga a csúcs is úgy hatott, mintha „lefejezték” volna. A becsapódás hallatlan ereje következtében egyes szikladarabok 700 méter távolságra gurultak, s a csúcs körüli fákat leborotválták. EGRI VÖRÖS CSILLAG Szeptemberi szerelem EGRI BRÖDY Kobra-akció EGRI KERTMOZI Az utolsó össztűz GYÖNGYÖSI PUSKIN A repülő 9-kor indul GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bambi HATVANI VÖRÖS CSILLAG A gyűlölet áldozata HATVANI KOSSUTH Félbeszakadt dal PÉTERVASARA Dúvad HEVES Orkán FÜZESABONY Tacskó Aki végigmegy az egri Sándor Imre utcán és benéz a Szakszervezeti Székház sakkozótermének kirakatain, mindig a megszokott látvány tárul a szeme elé: Könyökölő sakkozók elmélyedve, s szinte meghipnotizálva merednek a kockás táblára, körülöttük négy-öt ki- bic áll, latolgatva az esélyeket és a lépéseket, amott meg a nagy zöldasztál körül izgatottan táncol két fiatalember, hosszú biliárddákóval a kezében, míg a harmadik, egy idősebb férfi derékszögben az asztal fölé hajol, egyenként megnézi alaposan a csontgolyókat, aztán néhány bemelegítő pöccintés után nagyot lök az egyiken.,, Amit itt elmondtam, csak pillanatfelvétel. Ha az ember közöttük van, átragad rá is a játék izgalma, a szorongató helyzetek szürke légköre, a siker felszabadító szellője, vagy a veszteség kánikulai letörtsé- ge, s annak a boldog pillanatnak a varázsa, amikor a biliárdgolyók halkan összecsóko- lóznak... Ma este sokan vannak itt. Borult az idő, ilyenkor nem érdemes sétálni, meg aztán minden mozijegy elkelt már és a tegnapi sakkparti re- vans-ütközetét is le kell folytatni. Az okot nem érdemes vitatni, fő az izgalom, fő a játék, más tényező nem érdekes, mert... Az iskoláját! Szóval 6 királynőt idetolta az orrom elé és még csak le sem tudom ütni, mert két gyalog is fedezi. Ej!... Ha a lovat nem adtam volna még az elején oda. Még szerencse, hogy a bástyám védi a futárt... Aztán nemsokára valamelyik király szorult helyzetbe kerül, véres ütközetek egymás után dúlják fel a sakktáblát, a kibi- cek az izgalomtól az orrukat egészen közel tolják... A biliárdasztalon is nagy háború folyik. A csontgolyók keringenek, egymásnak rohannak, a játékosok hadonásznak a dákóval és ők is keringenek — az asztal körül. Feledtető és szórakoztató ez a hely, ide érdemes jönni. ........... ■”! !!■■■■ I ' 1 " A villám „lefejezte“ a hegycsúcsot K. G. ■'.‘.WWMWWWVWVWWWWVWSWVWWWWWWWVW tAAAAAAA M AR LEGALÁBB egy fél órája kínlódik ezzel a motorral és minden hiába: nem működik. A motor vígan pöfögött hetek óta, ontotta a vizet a patakból a szomjas barázdák közé. A kertészet növényei szépen fejlődtek, s ez külön örömet jelentett neki is: a hitetlenkedőksaját szemükkel győződhettek meg róla, hogy valóban érdemes kertészkedni. Van abból jövedelem szépen. Csak a módját kell tudni. Hogy az egyik növény után hogyan kell a következőt palántáim, nehogy parlagon maradjon az áldott termőföld. Ahogy ellenezték néhányan a kertészetet, most úgy nőtt meg a becsülete: s lassan híre ment a kertészetnek, a tsz kertészetének. Az egykori akadékoskodók ugyan nem dicsérték, de ellene sem szóltak már, s az első félévben ez is sikernek számított. De ez a motor most mintha az akadékoskodók mellé állana, akik szerint: a kertészet bizonytalan, sok a kockázat... öntözés... fecskendő ... mi lesz ebből?... Mi a fészkes fenét csináljon? Hol lehet a hiba? Pedig nincs komoly baja, az biztos, hiszen menetközben állt le, köhögött egyet-kettőt, aztán ... nyekk! Kifordított kézzel: keze fejével törölte meg homlokát és nézte a motort, mintha sose látta volna. Pedig, micsoda ügyes szerkezet ez, ha jó. Ha jó! De most rossz. És fogalma sincs, miért, mitől. A gyertyát már kétszer kiszedte. Mind a kettőt. Fújta, ronggyal tö- rülgette, megkaparta a kés hegyével, de . .. eredménytelenül. A kurb- lit annyiszor forgatta már körbe, hogy belesajdult a dereka. Hová nyúljon még? Mit nézzen meg? Hiszen: ha tudná... A Z EGET Hl AB A kémleli: sehol egy tenyérnyi felhő. Hetek óta nem esett. A föld száraz, locsolni, öntözni kellene. Ha bemegy S gépészért, órákba telik, mire visz- szaérnek. Legalább járna erre valaki! Az G. MOLNÁR FERENC: elnök egy jó órája ment el, 6 sem jön már csak estefelé vissza. Azasz- szonyok a paprikát kapálják ... közülük kellene valakit beküldeni a gépészért... De abban a pillanatban belevágódott az agyába: milyen jót nevetnének rajta, ha megtudnák, hogy a nagy szakismeret csak addig tartott, amíg az első apróbb hiba elő nem bukkant. Rajta pedig ne nevessen senki! A fene ezt a gépet — csak nem fog ki rajta ... A patak túlsó oldalán vezetett el az országút. Fél szemmel oda-oda pislogott: hátha jön valaki, aki értene ehhez az átkozott motorhoz. Valaki?... Mintha csak az égből potyognának a motorhoz értő szakemberek — feleselgetett önmagában kesernyésen. Meg kell nézni még egyszer ezeket a gyertyákat Csak ott lehet a hiba. Ügy elmerült a szerelésben, hogy alig hallotta a motorkerékpár zaját. Éppen vele szemben állt meg az úton a motoros, a patak túlsó partján. — Baj van? Felnéz, káromkodni szeretne. — Nem. Játszok. Látja! Bú jócskát játszok, mert játszhatnékom Van. Az meg csak nevet rajta, mintha bohócnak tartaná. A fene a jókedvét. Nevetni könnyű a másikon. — Segíthetek? — Nézni? Mit tudhat hozzá. Ez nem Pannónia. Küldené a jófenebe, de választ nem kapott a dühös kérdésre. A MOTORKERÉKPÁROS ez alatt már a patakon igyekezett keresztül: egyik kőről a másikra egyensúlyozva magát. — Mi van vele? — áll meg mögötte. — Ha tudnám: nem keresném. Dühösen nézett fel, aztán egyszerSzivárvány re megmerevedett a nyaka. Egymásra néztek. Osszeakadt a tekintetük. — Maga az? — Ez aztán a véletlen — szárnyalt a másik vidám hangja. — Engedjen csak engem oda, bátyám. Hát ő az. Pont neki kellett jönnie. Hogy kerül ide? Hiszen gyári ember. Tud róla mindent: az ősszel volt alkalmuk összeismerkedni — az agi- táláskor. Hej, de csúnyán összekaptak. Elmondták egymást mindennek. Kizavarta még a házból is, mert olyanokat mondott neki, hogy ő csak saját magával törődik, hogy mások életére spekulál, a munkásról a bőrt is lenyúzná, olyan, mint a kupec, meg: maradi, sárbaragadt, aki nem lát tovább az orránál. Ilyeneket mondott — neki! Igaz: ő sem maradt adósa. Elősorolta ő is a véleményét. Nem hagyta magát. Csak azért, mert nem esett rögtön a nyakába, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot? Híjnye, de csúnyán összevesztek. Es most megint itt van. Elzavarja? És a palánták? Mindez végig villant benne, de a másik szépen mellé guggolt, szó nélkül, szedte ki a szerszámot a kezéből és a gyertyát csavarta ki. No, azt nézheti. Csak hadd nézze! Ezzel felsül. Itt nem szájalhat. Ide tudás kell, szakértelem. Micsoda elégtétel lesz ez: a motorral felsül, az biztos. O meg a szemébe vághatja: most járjon a szája! Az ősszel nagyon sokat tudott, amikor a nyilatkozatot kellett aláíratni. De most... — A gyertya tiszta. Elmosolyodott. Ezt ő is tudja. Ezért kár volt az erőért. — Forgassa meg a kurblit. Ezt megteheti. A motor üresen pöfögött. — Nincs gyújtás. Mutassa a kulcsokat! T OTORASZIK KÖZTÜK, ld“ emel egyet, aztán nekiesik az egyik kis fedélnek. — A megszakító kalapács a bűnös. Ezt már csak hallgatja, mert nem érti. A szeme azonban ott van, ahol a szerszámok hideg fénye csillan. Minden mozdulatra vigyáz, minden mozzanatot az agyába vés, hogy emlékezni tudjon, ha szükség lenne rá. Közben belül egyre több elismerés fogamzódik meg benne, de a régi emlékek mérgéhez mégis igyekszik hű maradni, jóllehet érzi: egyre nehezebben sikerül tartania magát. — No, most majd én, engedjen csak, bátyám! Erélyes rántás a kurblival, s a motor, kicsit rángatva ugyan, de indul. A gázszabályozó egy gyors mozdulatra végül is mindent rendbehoz. Az újonnan jött elégedetten nézi a hatást, de nem mosolyog, csak figyel. A motor hangját figyeli. Aztán megfordul. Megint szembenéznek egymással. Egy pillanatig mustrálják egymást. — Mégiscsak megcsinálta a kertészetet? Ebből viszont érthette, hogy emlékszik még a régi beszélgetésre a másik is. Már most mit tegyen: ott folytassa-e, ahol abbahagyták annak idején, vagy... A motor egyenletesen pöfög, s a víz vastag sugárban lövell a cső végén a földre. Kövér cseppek áztatják a földet, a palánták földágyát. Jó ezt látni, újra látni. De a kérdés: nem kötekedő a hang, inkább szíves érdeklődésre vall. — Sikerült..; — mondja, aztán csendesen. — Szépek a növények. Szakértelemről tanúskodnak. Ebben sincs semmi hízelgés, csak elismerés. Az pedig jól esik, akár hogy volt annakidején. De ha most újra kezdi... — Örülök, hogy ismét találkoztunk. Hogy van azóta, bátyám? — Hát... megvolnék. Elég jóL — És karjával széjjel mutat, mintegy jelezve, hogy itt, a kertészetben jól érzi magát. Sikerült megvalósítani elképzeléseit, tehát... boldog ember. — Hát: így vagyunk! Vagyunk. így mondta: többes számban, akaratlanul is. Aztán, mint aki észbe kap, kezét nyújtja: — Köszönöm a segítséget. I/EZET FOGTAK. Keményen, s már a mosoly kinyílt mindkettőjük arcán. — Nincs mit. Szóra sem érdemes. Tudja, bátyám, szabadságon vagyok. Gondoltam, eljövök, megnézem: hogy vannak azóta. — Jól tette. Csak jól nézzen szét! Van itt mit nézni. Olyan a határunk! ... És nekilendülve magyarázni kezdte, mi mindent csináltak ebben az évben, hogy gyürkőztek neki a közös gazdálkodásnak: mit várnak az új élettől. És mindig így mondta: mi... csináltuk ... tervezzük ... Mi... Az újonnan érkezett pedig csak bólingatott és elismerően hallgatta a dicsekvő hangú beszámolót. Teljesen elfeledkeztek arról a régi veszekedésről. Ügy látszik, rájöttek, hogy mindketten helytelenül vélekedtek egymásról az indulatok hevében. Most csak az időjárást szid ták együtt, közös akarattal. No, de a gép ... a szivattyú, ezen is segít ... — Ha van, aki megjavítsa! — mondta nevetve, elismerően. — Majd kiismeri maga is teljesen, bátyám, nem tart ez semeddig sem. 'Talán észre sem vették, 1 hogy már kölcsönösen kedveskednek egymásnak, s közben hol a motorra, hol a vastagon permetező vízsugárra figyeltek. A vízcsep- peken megtörő napfény valóságos szivárványt húzott fel az üdezöld palánták fölé.