Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-19 / 195. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 19., szombat Város az Angara partján M­i in- wa \ .őst--* ^ § j. Mfp Federico Garda Lorca 1961. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT: HUBA 25 évvel ezelőtt, 1936. augusztus 19-én végeztette ki a fasiszta ter­ror a polgárháború első napjaiban FEDERICO GARCIA LORCA spa­nyol költőt és drámaírót, a spa­nyol értelmiség antifasiszta moz­galmának fő szervezőjét. Líráját az andalúziai népköltészettel át­szőtt szimbolizmus jellemezte (Ci­gányrománcok.) Drámáiban az emberi szenvedélyek az idejét múlt társadalmi viszonyokkal üt­köznek össze. Nálunk is ismert művei: (Bernarda háza, Vérnász, Yerma.) Versei magyarul Torreá­dorsirató címen jelentek meg. 200 évvel ezelőtt, 1761-ben e na­pon született ANDREJAN ZAHA­ROV orosz építész, kiáss ziciz- Admiralitás mus fő képviselője. Leghíresebb műve a pétervári monumentális épülete (1806—1823-ig építette.) 70 évvel ezelőtt, 1891-ben e napon halt meg THEODOR AMAN román festő és grafikus, a múlt szazadban kibontakozó román festészet kimagasló alakja. Jelentősek történeti festményei és életképei. Érdekes találmányok és felfedezések: 90 évvel ezelőtt, 1871-ben e napon született O R W I L L E WRIGHT amerikai technikus, a repülés úttörője, aki bátyjával együtt saját tervezésű motoros gépükön a világon először emel­kedtek levegőbe az Észak-Carolina-i Kitty Hawk mellett. A Wright testvérek 1905-ben már 60 km-es sebességgel 40 km-t repültek. Egy este — egy parti Reménykedés A hír, hogy Gagarin Buda­pestre érkezik, lázba hozta a fővároson kívül Egert is. Utcá­kon, munkahelyeken, egyszó­val, ahol több ismerős összeta­lálkozhat, két nap óta elma­radhatatlan a téma: mi lenne, ha a világ első űrhajósa elláto­gatna kis, műemlékektől gaz­dag városunkba is? A higgadtabbak ilyenkor csak mosolyognak, de a na­gyobb képzelőerővel rendelke­zők nem hagyják magukat: mi­ért ne volna lehetséges? Egyikük érvelését ezzel tá­masztotta alá: — Nem bánná meg Gagarin őrnagy, ha szakítana egy kis időt, s eljönne Egerbe. Ha meg­kóstolná az egri borokat, a Vosztok—1 nélkül is könnyen újra súlytalansági állapotba juthatna... (w) — AZ IVÄDI Dózsa Ter­melőszövetkezet az idei nyá­ron mutatott jó munkájáért a hatvani járási tanácstól 12 ezer forint pénzjutalomban részesült. — AZ EGRI Dobó István Termelőszövetkezet tagjai tervbe vették, hogy 1962-ben 20 hold szőlőt, 30 hold őszi barackost, 5 hold ribizlist, s ugyanennyi málnást és eprest telepítenek majd. — SZERVEZETTEN fo­lyik a füzesabonyi járásban a könyvtári olvasók létszá­mának növelése. A legutób­bi értékelés szerint már a füzesabonyi járás Iakosságá- nak több mint 8,2 százaléka rendszeres olvasója és láto­gatója a járás könyvtárai­nak. — A BESENYŐTELKI ter­melőszövetkezetek ez ideig több mint 608 hold nyári mélyszántást és 282 hold egyéb szántást végeztek el te­rületükön. — ABASÄR határában minden évben jelntős káro­kat tettek a környék erdői­ből lehúzódó vadak. Ennek megakadályozására az idén megszervezték a vadőrszol­gálatot. Az erdészet és a helybeli vadásztársaság va­dászai rendszeres hajtóva­dászatot rendeznek a kárte­vő vadak ellen. HÁROMSZÁZ évvel ezelőtt, ; 1661-ben, egy kozákcsapat az [ Irkuta angarai torkolatánál, a kereskedelmi utak keresztező­désénél fából épült házakat emelt. így keletkezett Irkutszk város. A későbbiek során, ami­kor Oroszország fejlesztette kereskedelmét a keleti orszá­gokkal, Irkutszk élénk keres­kedelmi központtá vált. A 19. század elején. Irkutszk már Szi­béria legnagyobb városa lett. Irkutszk sok szenvedés szem­tanúja volt — itt mentek ke­resztül azok az elítéltek, aki­ket a cári kormány Szibériába száműzött. A Sztyepan Halturin utcán kis faház áll. A házon levő emléktábla arról tanúskodik, hogy 1909-ben itt élt illegáli­san M. Sz. Kirov, Irkutszkban végzett forradalmi munkát L. B. Karaszin, M. V. Frunze, s több más forradalmár is. Irkutszk a szovjet hatalom évei alatt megszépült és na­gyot fejlődött. 1897-ben még alig valamivel több, mint 50 | ezer lakosa volt a városnak, ma pedig 380 000 fő a lakossá­ga. A város több mint 100 üzeme a legkülönbözőbb áru­kat gyártja — gyermekjáté­koktól kezdve egészen a bo­nyolult szerszámgépekig. Ir­kutszk ipari üzemeinek terme­lése 1918-hoz képest 50-szere- sére emelkedett. A VÁROS lakóinak büszke­sége az első angarai vízierő­mű, amely 1959 óta működik A 300 éves Irkutszk teljes kapacitással, s eddig már 10 milliárd kilowattóra villamos energiát termelt. Az erőmű a tajgán keresztül hú­zódó 600 kilométeres távveze­téken át számos építkezést lát el villamos energiával, a töb­bi között a bratszki erőmű építését is. IRKUTSZKBAN a forrada­lom előtt túlnyomórészt csak földszintes faházak voltak. Villany csak az üzletekben és az előkelő házakban világított, s csak helyenként volt vízve­zeték és járda. Ma már szép, rendezett, fásított utcáiról, modem, új lakónegyedeiről híres ez a város. Csupán az el­múlt két és fél év alatt több, mint 200 három- és négyeme­letes lakóház épült Irkutszkban, összesen 260 000 négyzetméter lakóterülettel, ezenkívül sok új iskola, filmszínház, kórház, bölcsőde és óvoda. Irkutszk Kelet-Szibéria egyik nagy kulturális és tudományos központja lett. Hét főiskoláján több mint 20 000 hallgató, technikumaiban és középisko­A Salzburg környéki Gais- berg egyik csúcsa egy nemré­giben lezajlott hatalmas vihar óta egészen különös benyo­mást kelt. A Nockstein-csúcs tetején egy négy méter magas Iáiban pedig 60 000 diák tanul. A Szovjet Tudományos Aka­démia szibériai tagozatának kelet-szibériai részlegében 10 intézet működik. Irkutszkban összesen 21 tudományos kuta­tó intézmény dolgozik. Irkutszk — fontos közleke­dési csomópont. Az irkutszki vasútállomáson sok személy- és tehervonat halad át napon­ta. A folyami kikötőkből sze­mély- és teherhajók indulnak felfelé az Angarán a Bajkál fölé és lefelé, Bratszk irányá­ban. Nagyon forgalmas a re­pülőtér is. Irkutszk városát jo­gosan nevezik az ország keleti légi kapujának. Az irkutszki repülőtér fogadja először azo­kat a repülőgépeket, amelyek Pekingből, Phenjanból és Ulan-Batorból érkeznek a Szovjetunióba. A VÁROSBAN széleskörűen kibontakozott a kommmunista munkabrigád-mozgálom. Az irkutszki vízierőmű, a teapré­selő üzem, 300 műhely és bri­gád vívta ki a kommunista munka kollektívája címet. emlékműbe becsapott a vil­lám, az emlékmű rombadőlt, de maga a csúcs is úgy hatott, mintha „lefejezték” volna. A becsapódás hallatlan ereje kö­vetkeztében egyes szikladara­bok 700 méter távolságra gu­rultak, s a csúcs körüli fákat leborotválták. EGRI VÖRÖS CSILLAG Szeptemberi szerelem EGRI BRÖDY Kobra-akció EGRI KERTMOZI Az utolsó össztűz GYÖNGYÖSI PUSKIN A repülő 9-kor indul GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bambi HATVANI VÖRÖS CSILLAG A gyűlölet áldozata HATVANI KOSSUTH Félbeszakadt dal PÉTERVASARA Dúvad HEVES Orkán FÜZESABONY Tacskó Aki végigmegy az egri Sán­dor Imre utcán és benéz a Szakszervezeti Székház sakko­zótermének kirakatain, mindig a megszokott látvány tárul a szeme elé: Könyökölő sakkozók elmélyedve, s szinte meghipno­tizálva merednek a kockás táblára, körülöttük négy-öt ki- bic áll, latolgatva az esélyeket és a lépéseket, amott meg a nagy zöldasztál körül izgatot­tan táncol két fiatalember, hosszú biliárddákóval a kezé­ben, míg a harmadik, egy idő­sebb férfi derékszögben az asztal fölé hajol, egyenként megnézi alaposan a csontgo­lyókat, aztán néhány bemele­gítő pöccintés után nagyot lök az egyiken.,, Amit itt elmondtam, csak pillanatfelvétel. Ha az ember közöttük van, átragad rá is a játék izgalma, a szorongató helyzetek szürke légköre, a si­ker felszabadító szellője, vagy a veszteség kánikulai letörtsé- ge, s annak a boldog pillanat­nak a varázsa, amikor a bili­árdgolyók halkan összecsóko- lóznak... Ma este sokan van­nak itt. Borult az idő, ilyenkor nem érdemes sétálni, meg az­tán minden mozijegy elkelt már és a tegnapi sakkparti re- vans-ütközetét is le kell foly­tatni. Az okot nem érdemes vitatni, fő az izgalom, fő a já­ték, más tényező nem érdekes, mert... Az iskoláját! Szóval 6 királynőt idetolta az orrom elé és még csak le sem tudom üt­ni, mert két gyalog is fedezi. Ej!... Ha a lovat nem adtam volna még az elején oda. Még szerencse, hogy a bástyám vé­di a futárt... Aztán nemsokára valamelyik király szorult helyzetbe kerül, véres ütközetek egymás után dúlják fel a sakktáblát, a kibi- cek az izgalomtól az orrukat egészen közel tolják... A biliárdasztalon is nagy háború folyik. A csontgolyók keringenek, egymásnak rohan­nak, a játékosok hadonásznak a dákóval és ők is keringenek — az asztal körül. Feledtető és szórakoztató ez a hely, ide ér­demes jönni. ........... ■”! !!■■■■ I ' 1 " A villám „lefejezte“ a hegycsúcsot K. G. ■'.‘.WWMWWWVWVWWWWVWSWVWWWWWWWVW tAAAAAAA M AR LEGALÁBB egy fél órája kínlódik ezzel a motorral és minden hiába: nem működik. A motor vígan pöfögött hetek óta, on­totta a vizet a patakból a szomjas barázdák közé. A kertészet növényei szépen fejlődtek, s ez külön örömet jelentett neki is: a hitetlenkedőksa­ját szemükkel győződhettek meg ró­la, hogy valóban érdemes kertész­kedni. Van abból jövedelem szépen. Csak a módját kell tudni. Hogy az egyik növény után hogyan kell a kö­vetkezőt palántáim, nehogy parla­gon maradjon az áldott termőföld. Ahogy ellenezték néhányan a ker­tészetet, most úgy nőtt meg a becsü­lete: s lassan híre ment a kertészet­nek, a tsz kertészetének. Az egykori akadékoskodók ugyan nem dicsérték, de ellene sem szóltak már, s az első félévben ez is siker­nek számított. De ez a motor most mintha az akadékoskodók mellé állana, akik szerint: a kertészet bizonytalan, sok a kockázat... öntözés... fecsken­dő ... mi lesz ebből?... Mi a fészkes fenét csináljon? Hol lehet a hiba? Pedig nincs komoly baja, az biztos, hiszen menetközben állt le, köhögött egyet-kettőt, az­tán ... nyekk! Kifordított kézzel: keze fejével tö­rölte meg homlokát és nézte a mo­tort, mintha sose látta volna. Pedig, micsoda ügyes szerkezet ez, ha jó. Ha jó! De most rossz. És fogalma sincs, miért, mitől. A gyertyát már kétszer kiszedte. Mind a kettőt. Fújta, ronggyal tö- rülgette, megkaparta a kés hegyé­vel, de . .. eredménytelenül. A kurb- lit annyiszor forgatta már körbe, hogy belesajdult a dereka. Hová nyúljon még? Mit nézzen meg? Hi­szen: ha tudná... A Z EGET Hl AB A kémleli: se­hol egy tenyérnyi felhő. He­tek óta nem esett. A föld száraz, lo­csolni, öntözni kellene. Ha bemegy S gépészért, órákba telik, mire visz- szaérnek. Legalább járna erre valaki! Az G. MOLNÁR FERENC: elnök egy jó órája ment el, 6 sem jön már csak estefelé vissza. Azasz- szonyok a paprikát kapálják ... kö­zülük kellene valakit beküldeni a gépészért... De abban a pillanatban belevágó­dott az agyába: milyen jót nevetné­nek rajta, ha megtudnák, hogy a nagy szakismeret csak addig tartott, amíg az első apróbb hiba elő nem bukkant. Rajta pedig ne nevessen senki! A fene ezt a gépet — csak nem fog ki rajta ... A patak túlsó oldalán vezetett el az országút. Fél szemmel oda-oda pislogott: hátha jön valaki, aki érte­ne ehhez az átkozott motorhoz. Va­laki?... Mintha csak az égből po­tyognának a motorhoz értő szakem­berek — feleselgetett önmagában kesernyésen. Meg kell nézni még egyszer ezeket a gyertyákat Csak ott lehet a hiba. Ügy elmerült a szerelésben, hogy alig hallotta a motorkerékpár zaját. Éppen vele szemben állt meg az úton a motoros, a patak túlsó part­ján. — Baj van? Felnéz, káromkodni szeretne. — Nem. Játszok. Látja! Bú jócskát játszok, mert játszhatnékom Van. Az meg csak nevet rajta, mintha bohócnak tartaná. A fene a jóked­vét. Nevetni könnyű a másikon. — Segíthetek? — Nézni? Mit tudhat hozzá. Ez nem Pannó­nia. Küldené a jófenebe, de választ nem kapott a dühös kérdésre. A MOTORKERÉKPÁROS ez alatt már a patakon igyeke­zett keresztül: egyik kőről a másikra egyensúlyozva magát. — Mi van vele? — áll meg mögöt­te. — Ha tudnám: nem keresném. Dühösen nézett fel, aztán egyszer­Szivárvány re megmerevedett a nyaka. Egymás­ra néztek. Osszeakadt a tekintetük. — Maga az? — Ez aztán a véletlen — szárnyalt a másik vidám hangja. — Engedjen csak engem oda, bátyám. Hát ő az. Pont neki kellett jönnie. Hogy kerül ide? Hiszen gyári em­ber. Tud róla mindent: az ősszel volt alkalmuk összeismerkedni — az agi- táláskor. Hej, de csúnyán összekap­tak. Elmondták egymást mindennek. Kizavarta még a házból is, mert olyanokat mondott neki, hogy ő csak saját magával törődik, hogy mások életére spekulál, a munkásról a bőrt is lenyúzná, olyan, mint a kupec, meg: maradi, sárbaragadt, aki nem lát tovább az orránál. Ilyeneket mondott — neki! Igaz: ő sem maradt adósa. Elősorolta ő is a véleményét. Nem hagyta magát. Csak azért, mert nem esett rögtön a nyakába, hogy aláírja a belépési nyi­latkozatot? Híjnye, de csúnyán összevesztek. Es most megint itt van. Elzavarja? És a palánták? Mindez végig villant benne, de a másik szépen mellé guggolt, szó nél­kül, szedte ki a szerszámot a kezé­ből és a gyertyát csavarta ki. No, azt nézheti. Csak hadd nézze! Ezzel felsül. Itt nem szájalhat. Ide tudás kell, szakértelem. Micsoda elégtétel lesz ez: a motorral felsül, az biztos. O meg a szemébe vághat­ja: most járjon a szája! Az ősszel nagyon sokat tudott, amikor a nyi­latkozatot kellett aláíratni. De most... — A gyertya tiszta. Elmosolyodott. Ezt ő is tudja. Ezért kár volt az erőért. — Forgassa meg a kurblit. Ezt megteheti. A motor üresen pö­fögött. — Nincs gyújtás. Mutassa a kul­csokat! T OTORASZIK KÖZTÜK, ld­“ emel egyet, aztán nekiesik az egyik kis fedélnek. — A megszakító kalapács a bűnös. Ezt már csak hallgatja, mert nem érti. A szeme azonban ott van, ahol a szerszámok hideg fénye csillan. Minden mozdulatra vigyáz, minden mozzanatot az agyába vés, hogy em­lékezni tudjon, ha szükség lenne rá. Közben belül egyre több elisme­rés fogamzódik meg benne, de a ré­gi emlékek mérgéhez mégis igyek­szik hű maradni, jóllehet érzi: egy­re nehezebben sikerül tartania ma­gát. — No, most majd én, enged­jen csak, bátyám! Erélyes rántás a kurblival, s a motor, kicsit rángatva ugyan, de indul. A gázszabályozó egy gyors mozdulatra végül is mindent rend­behoz. Az újonnan jött elégedetten nézi a hatást, de nem mosolyog, csak figyel. A motor hangját figye­li. Aztán megfordul. Megint szembe­néznek egymással. Egy pillanatig mustrálják egymást. — Mégiscsak megcsinálta a kerté­szetet? Ebből viszont érthette, hogy em­lékszik még a régi beszélgetésre a másik is. Már most mit tegyen: ott folytassa-e, ahol abbahagyták annak idején, vagy... A motor egyenletesen pöfög, s a víz vastag sugárban lövell a cső vé­gén a földre. Kövér cseppek áztat­ják a földet, a palánták földágyát. Jó ezt látni, újra látni. De a kérdés: nem kötekedő a hang, inkább szíves érdeklődésre vall. — Sikerült..; — mondja, aztán csendesen. — Szépek a növények. Szakérte­lemről tanúskodnak. Ebben sincs semmi hízelgés, csak elismerés. Az pedig jól esik, akár hogy volt annakidején. De ha most újra kezdi... — Örülök, hogy ismét találkoz­tunk. Hogy van azóta, bátyám? — Hát... megvolnék. Elég jóL — És karjával széjjel mutat, mintegy jelezve, hogy itt, a kertészetben jól érzi magát. Sikerült megvalósítani elképzeléseit, tehát... boldog em­ber. — Hát: így vagyunk! Vagyunk. így mondta: többes számban, akaratlanul is. Aztán, mint aki észbe kap, kezét nyújtja: — Köszönöm a segítséget. I/EZET FOGTAK. Keményen, s már a mosoly kinyílt mind­kettőjük arcán. — Nincs mit. Szóra sem érdemes. Tudja, bátyám, szabadságon vagyok. Gondoltam, eljövök, megnézem: hogy vannak azóta. — Jól tette. Csak jól nézzen szét! Van itt mit nézni. Olyan a hatá­runk! ... És nekilendülve magyarázni kezd­te, mi mindent csináltak ebben az évben, hogy gyürkőztek neki a kö­zös gazdálkodásnak: mit várnak az új élettől. És mindig így mondta: mi... csi­náltuk ... tervezzük ... Mi... Az újonnan érkezett pedig csak bólingatott és elismerően hallgat­ta a dicsekvő hangú beszámolót. Teljesen elfeledkeztek arról a régi veszekedésről. Ügy látszik, rájöttek, hogy mindketten helytelenül véle­kedtek egymásról az indulatok he­vében. Most csak az időjárást szid ták együtt, közös akarattal. No, de a gép ... a szivattyú, ezen is se­gít ... — Ha van, aki megjavítsa! — mondta nevetve, elismerően. — Majd kiismeri maga is teljesen, bátyám, nem tart ez semeddig sem. 'Talán észre sem vették, 1 hogy már kölcsönösen ked­veskednek egymásnak, s közben hol a motorra, hol a vastagon permete­ző vízsugárra figyeltek. A vízcsep- peken megtörő napfény valóságos szivárványt húzott fel az üdezöld palánták fölé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom