Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-06 / 157. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. július 6., csütörtök D villanyszereikről Messze dolgoznak mostanában az ÉMÁSZ munkásai. Súly községet villamosítják, Gö- römbölytapolcára nagyfeszültségű vonalat vezetnek, Űzd környékén villamos kapcsoló- állomást építenek. Csak Borsod megyében dolgoznak, itthon nincs munka? Dehogyis. Most fejezték be Tiszanánán a baromfikeltető állomás nagyfeszültségű vezetéképítését, ezen a héten már a tanyaközpont villamosításán dolgoznak. A kerecsendi Arany Kalász Tsz-be már hordják az anyagot. Az ÉMÁSZ dolgozói vállalták, hogy azonnal nekilátnak a munkának és július közepére be is fejezik. Sok a munka, Borsodban és Heves megyében is. Hálózatot bővítenék, új vezetékeket építenek falvakban és tanyákon. Az ÉMÁSZ dolgozói becsülettel helyt állnak. F. L. — SZÍVÜGYÉNEK tekinti a mezőszemerei földművesszövetkezet az aratók hűsítő itallal, cigarettával, cukorkával való ellátását. A mozgóbüfé a határban keresi fel a termelőszövetkezetek dolgozóit, akik örömmel veszik igénybe a földművesszövetkezet mozgóbüfé-szolgálatát. — BIZTOSÍTJÁK a jószágok téli takarmány szükségletét az egerbocsi Szabadság Tsz-ben. Két kazal takarmányt már betetőzte és tovább folytatják a széna begyűjtését. — 615 MÉTER hosszú új betonjárda épült Poroszlón. Az elkészült járda értéke 34 ezer forint. A tervek szerint ugyancsak ebben a községben, a közeljövőben újabb 400 méter hosszú járdát építenek. — TÜZET okozott a mozdonyból kihullott szikra Füzesabony és Makiár között. A tűz veszélyeztette a termelő- szövetkezet gabonáját, de a szövetkezet tagjainak időben sikerült a bajt elhárítani. — A HATVANI vasútállomás dolgozói a forgalom menetének gyorsabb és biztonságosabb lebonyolítására, a munkák megkönnyítésére az utóbbi három évben (1958, 59 és 60) évben összesen 100 újítást nyújtottak be. — AZ EGRI Ady Endre Kollégiumban ezen a nyáron ismét pedagógusok üdülnek, főleg Budapestről, de az ország más területeiről is. Július 14-én két kéthetes és egy egyhetes csoport tölti a nyaral Egerben. Ugyancsak az Ady Endre kollégiumban áll a pedagógusok rendelkezésére átmenő turistaállomás, ahol szállást kaphatnak az Egeren átutazó, vagy Egerben tartózkodó pedagógusok, — AZ APCI Fémtermiá- ban az idén — az elmúlt év hasonló időszakához képest — örvendetes csökkenést mutat a baleseti statisztika. 1960 első felében 21 baleset történt, s emiatt 119 munkanap esett ki a termelésből. 1961 első hat hónapja során 17-szer fordult elő baleset s 167 munkanap veszett kárba. Halálos, vagy súlyosabb sebesülés nem fordult elő. — EGYHETES jutalomüdülésre sátortáborba költözik az egri zeneiskola növendék zenekara a felsőtárkányi tó mellé. A táborban teljesen önálló tábori élet és vidám szórakozás várja a különböző korú fiatalokat. — A SELYPI Cementgyárban a cement csomagolása 1960-ig kézierővel történt. Nehéz és fáradságos munkával 100 zsák csomagolását tudták elvégezni a munkások, óránként. A múlt évben — jelentős költséggel — automata csomagológépet helyeztek üzembe. A gép teljesítménye óránként 600 zsák. A zsákokat szállítószalag továbbítja, s ez jelentősen megkönnyítette a vasúti kocsikba való rakodást is. — A BORSOD—HEVES megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói vállalták, hogy ez évben 0,9 százalékos költséghányad megtakarítást érnek el. A vállalás teljesítésével 108 ezer forint értékű anyagot tudnak megtakarítani. Július 9-én kezdődik a II. Moszkvai Filmfesztivál 1959. májusában a szovjet filmművészek elhatározták, hogy élve a Nemzetközi Filmművész Szövetség által biztosított jogokkal, Moszkvában ezentúl rendszeresen a canne- si, Karlovy-Vary-i és a velencei fesztiválhoz hasonlóan, nemzetközi filmfesztiválokat tartanak. Az I. moszkvai film- fesztivál 1959. augusztus 3-án kezdődött. A két hétig tartott fesztivál jelmondata: „A filmművészet humanizmusáért — a békéért, és a népek barátságáért?’ volt. A nemzetközi fesztiválon öt világrész 47 országának filmművészei találkoztak, köztük félévszázados és féléves filmgyártással rendelkező országokéi, — olyanok, akik még csak most ismerkednek ennek a művészetnek számukra újszerű ízlésével és olyanok, akik elkeseredve kutatják, hogyan lehetne még valami új ízt, új színt kicsalni belőle, hisz már annyi filmet csináltak, annyi mindent próbáltak. te 700 filmet fognak készíteni, mely között 210 játékfilm lesz. Ezek után érthető, hogy a Filmgyártó Társaságok Nemzetközi Szövetsége a moszkvai fesztivált a cannesi és a velencei fesztiválokhoz hasonlóan, az „A” kategóriába sorolta be. És érthető az is, hogy több mint 50 nemzet vesz részt a II. moszkvai nemzetközi fesztiválon. A megnyitóra július 9-én kerül sor a hatalmas befogadó- képességű Téli Sportpalotában, a fesztivál vetítéseit két héten át Moszkva különböző filmszínházaiban tartják meg. Erre az időpontra készül el a szovjet főváros új nevezetessége, a Rossija Filmszínház. A fesztiválon bemutatásra kerülő játékfilmeket és rövidfilmeket a legkiválóbb filmszakemberekből álló zsűri bírálja el. A játékfilmek zsűrijének 15, a rövidfilmek zsűrijének pedig 9 tagja lesz. A szovjet filmgyártást Csuh- raj Tiszta égbolt és Lukov Két élet című alkotása képviseli. Bulgária elküldi a Milyen fiatalok voltunk című filmjét. Anglia bemutatja az Oscar Wilde pere című szélesvásznú filmjét. India A telihold, valamint a Mi indiaiak, a Mi Hin- dosztánunk, a Kawai Kalidas és a Himacsal című filmeket. Kínát az Egy forradalmár családja, Franciaországot pedig a Tumangan című filmek képviselik. Magyarország az Álba Regia című filmet mutatja be a versenyen. A II. moszkvai filmfesztiválon a filmművészeti küldöttségünk mellett filmgyártási és filmforgalmazási szakember is részt vesznek. így megyénkből a Moziüzemi Vállalat igazgatója, Papp Ernő és a műsorpropaganda csoport vezetője, Győry Gyula elvtársak is. (murai) 1961. JULIUS 6., CSÜTÖRTÖK CSABA 235 évvel ezelőtt, 1726-ban született JEMELJAN PUGA- CSOV, a nagy orosz szabadsághős, az 1773—1775. évi paraszt- és kozákielkelés vezére. Seregével megostromolta Oren- burgot (mai Cskalov városát), elfoglalta Kazányt és már Moszkvát fenyegette, amikor követői között támadt viszályok miatt serege megoszlott és a cári csapatok a felkelőket leverték. Pugacsovot, áld a szovjet irodalom kedvelt regény- és drámahőse lett, Moszkvában II. Katalin cárnő kivégeztette. * 485 évvel ezelőtt, 1476. július 6-án halt meg REGIOMONTANUS német csillagász és matematikus. Főműve a sík és a JEMELJAN PUGACSOV szférikus trigonometria rendszerezése volt, melyeknek általa megállapított alapelvei ma is érvényesek. Regiomontanus, kinek Ephemerides című csillagászati munkája Kolumbus útikalauza volt nyugati felderítő útjain, Magyarországon is járt Mátyás király udvarában és egy ideig a pozsonyi egyetemen is tanított. Az I. moszkvai fesztivál Nagy Arany-díját Szergej Bon- darcsuk világsikerűvé vált filmje, az Emberi sors kapta. És olyan filmek kaptak itt még díjat, mint a már .hazánkban is bemutatott nyugatnémet Csodagyerekek, az angol Sikoly az utcáról, a francia ítélet és az NDK-beli Matrózok dala. A magyar filmművészetet képviselő Tegnap Című film a Szovjet Újságírók Szövetségének diplomáját érdemelte ki. ki. A Szovjetunió köztudomásúan kiemelkedő helyet foglal el a nemzetközi filméletben, majdnem minden nemzetközi fesztiválon részt vesz és filmalkotásainak mennyisége is tekintélyt biztosít számára a filmgyártó országok rangsorában. Néhány esztendővel ezelőtt még évi 20—30 játékfilmet és kisfilmet gyártott a Szovjetunió. Most már 600 film az évi termés, közötte 140 egész estét betöltő játékfilm. A hétéves terv végére évenmusora .* * Hevesen, este 8 órakor; DENEVER Ambrogio Domini: KOROK, VALLÁSOK, ISTENEK A közelmúltban jelent meg Ambrogio Domini, a római egyetem nagyhírű vallástörténeti professzora tollából: Korok, vallások, istenek című munka. Ügy gondolom, hogy az utóbbi években megjelenő ismeretterjesztő, vallástörténeti munkák közül ez az egyik legjobb, megérdemli tehát, hogy szóljunk róla. Domini munkájának egésze képet ad a vallás fejlődéséről, a kezdetleges vallási kultuszoktól egészen a kereszténység eredetéig. Munkája elején a vallástörténeti kutatások néhány igen lényeges módszertani kérdésekről tájékoztat (pl. marxizmus és a vallás, a vallások jelenlegi elterjedése, a statisztika tükrében, a vallások felosztása, stb.). E bevezető jellegű rész után történeti sorrendben tárgyalják a különféle vallások kialakulásával kapcsolatos főbb megoldott, vagy még ma is nagyrészt vitás kérdéseket. A szerző szemléletes módon tárja elénk a vallás születését, elemzi a vallásfejlődés különböző fokait, majd a vallás keletkezésének vizsgálata után az ókori rabszolgatartó társadalmak vallásairól olvashatunk. így az egyiptomiak, asszírok, babiloniak, görögök, rómaiak és zsidók vallásáról. Az egyes vallások vizsgálatáról abból az alapvető marxista tételből indul ki, hogy „minden egyes országban a vallási élet annyi formáját találhatjuk meg, ahány formája a gazdasági és társadalmi életnek volt...” A zsidó vallás tárgyalásánál hangsúlyozza azt, hogy a zsidó vallás és a kereszténység között nincs olyan szoros kapcsolat, mint azt a közfelfogás tartja. Szól a római rabszolgatartó birodalom területén az időszámításunk előtti századokban lejátszódó nagy rabszolgalázadásokról, s azok vallási vonatkozásairól. A rabszolgalázadások vallási vonatkozásai közül elsősorban azokat emeli ki, melyek később, a korai kereszténység alkotórészeivé váltak. Szemléletesen elemzi a kereszténységben oly fontos szerepet játszó „megváltás mi dolat Kiadó, iiiiiiiiiiiiaiiaiiiiiiiiiiiiMiuniiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiuiiiwiiHiuiiiuiiiiiiiiiiiimnniiiuiiiiiiniiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKjiihiiii !iiiiiii. iiiii iiiiimi,ililiiiiiitiiiiiii: toszt” is. Rámutat a „megváltás mítosz”-nak a későbbi társadalmakban való meglétére is, s annak társadalmi okaira. Domini könyvében megfelelő teret kap a kereszténység kialakulásának vizsgálata szempontjából fontos Holt-tengeri tekercsek kérdése is. Mint köztudomású, a Holt-tengeri tekercsek kéziratainak tanulmányozásakor fény derült arra, hogy már a kereszténység megjelenése előtt létezett egy, a kereszténységgel több rokonvonást mutató vallási közösség. A munka utolsó fejezetében a szerző néhány olyan, még kidolgozatlan vallástörténeti problémakört érint, melyet a jövőben kell megoldani. (Pl. az időszámítás kezdetének kérdése, kereszténység és rabszolgaság, bűnök meggyónása, stb.) Az amúgy is érdekes munkát sok kép és rajz egészíti ki. A könyv használhatóságát növeli a könyv végén található név- és tárgymutató. (Gonidiiirrvi'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiijni EGRI VÖRÖS CSILLAG Nyolcvan nap alatt a körül (széles) GYÖNGYÖSI PUSKIN Lángok tavasza (széles) EGRI BRÖDY Nincs előadás EGRI KERTMOZI A kettétört amulett GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Megmérgez a családom HATVANI VÖRÖS CSILLAG Warrenné mestersége iAri n/ANI KOSSUTH A bíró HEVES Nincs előadás Föld Kutya mint „kidobó-ember** Az angliai Winchesterben idegenforgalmi látványosság lett egy régi kocsma, melyben minden este, pontban 10 óra 30 perckor egy hatalmas kutya „gyengéd, de félreérthetetlen” ugatással kitessékeli a vendégeket. Frank Major kocs- máros tanította be Kim nevű kutyáját, hogy zárórakor gondoskodjék a helyiség gyors kiürítéséről. A kutya alaposan fellendítette a kocsma forgalmát, mert távoli vidékekről is jönnek emberek csak azért, hogy lássák a „kidobó-kutyát” működés közben. iiiMiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiaiiinaiilHiiiiHiiiiniiiiJiiiitw 3. Az őszi árvízkor aztán a felesége lettél. — Ne sírj, szüle, tudtam én ezt akkor gyerekfejjel is. Mit tehettem volna mást, minthogy felesége legyek, hiszen nem volt senkink, aki bosszújától megvédelmezzen? Pedig az én szívemben is csak a gyűlölet talált hajlékra, amióta mellette és ebben a házban élek. Ott volt nekünk jó Lidi, a gázlón, a kunyhóban, veled. Most már teérted is tűrök, hogy neked is elviselhetőbb legyen az életed, hiszen már neked is nehezebb a dolog, el megy az idő feletted is... — Mintha jönne valaki — fordult ki az ajtón Lidi. Dömsödi Kata felugrott a guzsaly mellől. Félt, remegett a gondolatra, hogy a nótárius beváltja ígéretét. De azért várta. Nagyon, epedve várta, hogy Váczi Mihály eljön hozzá, az ő titkolt szerelmese, a délceg falusi jegyző beváltja ígéretét és most... most az egyszer... És most az esteledő hangulatú, fénytelen szobában ott állt előtte Váczi Mihály. Dömsödi Kata a belépő jegyzőhöz rohant. — Miska, hát mégis? — szólalt meg az asszony félős, remegő hangján —, nem hittem, hogy mégis eljön. — Nem bírok nyugodni, Katinkám — és magához szorította a gyönyörű asszonyt. Nem bánom történjen bármi a világon, mindent vállalok érted, csak te az enyém lehess. Az asszony szerelmesen, boldogan hagyta a férfi, ölelő karjait magára fonódni és forró csókokban, önfeledten, egymásba elmerülve megállt számukra az idő ... Örök rejtély maradt, hogy miként termett Szabó István uram a szoba közepén, de az ötvenes évet már átlépő, ősz- becsavarodott hajú földes úr ott állt előttük, földbe gyökerezett lábakkal, szótlanul. A szerelmesek szétiebben- tek. Az idős férfi úgy érezte, hogy minden ereje elnagyja, és sem szólni, sem cselekedni nem volna képes. Egy fi lián at tört részének ideje alatt, egész képsorozat vonult el fénytelen és megátalkodott szemei előtt. A harc a rokonsággal ezért a hitvány asszonyért, akit felemelt a nincstelenségből, a jobbágygödörben élt nyomorúságból, akit szakítva mindenkivel, baráttal, szülőkkel, rokonsággal, de mégis feleségül vett, mert szerette. Halálosan megszerette... És most? ... Most ezt kell látnia a saját szemeivel, hogy az asszony megcsalja a szeretőjével. Lassan összeszedte magát és végre megszólalt. — Hát mégis igaz. Mégiscsak igaz! Akkor hát nem pletykáltak a faluban, csak az igazat mondták — mondotta erősbödő hangján, ami az ereje visszatérését és valami nagy dologra való elszántságát is jelentette. — Nem! Nem! Ne higyjen a szóbeszédnek, kedves uram, semmi sem igaz! — visította az asszony. — De a saját szememnek csak hihetek — közelített Szabó az asszony felé —, miii? Vagy a saját szemem is megcsal már?! És ekkor megütötte az asz- szonyt úgy, hogy Dömsödi Kata a földre zuhant. — Ne bántsa az asszonyt, nemzetes uram!—szólalt meg a nótárius —, nem oka az semminek! A fiatal asszony ekkor fel- tápászkodott a földről és át- vánszorgott a belső szobába. — Aki az én életembe beleszól — és hirtelen fegyvert rántott elő Szabó —, azt én lelövöm, mint egy veszett kutyát. Megértetted?! Váczi Mihály ott állt a felbőszült fegyveres ember előtt megsemmisülve, lehetetlenül, a legrosszabbra is elkészülve. Egy ideig farkasszemet nézve állt egymással szemben a két férfi, azután Szabó István gondolt egyet és sarokba dobta a fegyvert. — így könnyen megúsznád, te, hitvány fajzat! Nem mocskolom be egy ilyen rongyem^ ....< ^ be rrel a kezem. Nemé ember létedre az utolsó jobbágynál is alábbvaló vagy! De gondom lesz rád is, úgy, hogy ezt megemlegeted!! Most pedig takarodj, takarodj ki! Hord el magad a házamból, addig, míg valami jóvátehetetlent nem teszek!! Szabó István leroskadt az asztal melletti székre. Váczi Mihály nótárius hangtalanul kilépett az estébe. * Hajnalodott. A Szabó-kúrián már befogva állott a sárga hintó. A kocsis subában fenn ült a bakon és Szabó uram is felhajtott gallérú prémes kabátban jelent meg az ajtóban, a hűvös tavaszi reggelen. — Mehetünk János — mondotta kimért, nyugodt hangon — és beült a kocsiba. — Hova, nemzetes uram? — Csak hajts, majd megtudod. Amikor a kocsi kifordult a kapun, egy ablak megnyílt a hosszú rofű házon és Dömsödi Kata szőke feje nézett a távozó kocsi után. Ugyan hova is indulhat ilyen korán a gazda — találgatta az átsírt éjszaka után — a fiatal asz- szony. Es most tördelte kezeit, a szobát számtalanszor végigfutva. Minek is jött át a nótárius? Hiszen ő nem biztatta, sőt, inkább még tartóztatta, hogy maradjon. Talán határozottabban kellett volna ráparancsolni ... vagy talán előbb útjára engedni? (Folytatjuk.) mi lesz? . /
