Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-11 / 161. szám
1961. július 11., kedd NÉPÚJSÁG 3 Fiatalok hasznos tetteiről Szünidő — Szünidői Meg lesz a 10 millió A takarékossági mozgalom már régóta a fiatalok védnöksége alatt áll és különösen az üzemekben fordítanak rá nagy gondot. Az elmúlt év hasonló időszakában mintegy ötmillió forint megtakarítással dicsekedhettek megyénk KlSZ-szer- vezetei, az idén azonban úgy látszik, fellendült ez a mozgalom. Ezt bizonyítja, hogy bár az üzemi KISZ-szervezeteknek, még alig több mint felétől érkezett jelentés szerint, a megtakarításokból eredő összeg már meghaladta az ötmillió forintot. Ebben még nem szerepelnek olyan jelentős létszámmal dolgozó KISZ-szervezetek eredményei, mint a MÁV Kitérőgyártó Ü. V., a Finomsze- relvénygyár, a Siroki Fémművek és még több kisebb- nagyobb üzem. Az eddigi eredmények tehát azt mutatják, sikerült túlszárnyalni a tavalyi eredményeket és rövidesen több mint 10 millió forintot menthetnek meg a megye takarékos fiataljai a népgazdaságnak, Hatvanan vetlek reszt a közhasznú társadalmi munkában nek jelentős termésnövekedést elérni, ezért a KISZ Központi Bizottsága határozatának szellemében cselekedtek és ka- tasztrális holdanként 18—22 ezer kukoricatövet hagytak meg, hogy elérjék és túlszárnyalják a vállalt holdankénti 30 mázsás termésátlagot. A gépállomáson dolgozó kiszista traktorosk, akik szintén részt vesznek az ifjúsági munkacsapatok versenyében, úgy segítik a szövetkezetiek fiataljait, hogy a tsz-brigádok földjén a lehető legjobb gépi munkát végeznek, hogy köny- nyebben megbirkózzanak a növényápolás és védelem nagy feladataival. Sokat vártak tőlük — nem is csalódtak A tömegszervezetekkel együtt a kiszisták is intézkedési tervet dolgoztak ki a Sely- pi Cukorgyárban, amelyben körvonalazták, hogy milyen segítséget adnak a munka termelékenységének növelésében. A Selypi Cukorgyár fiataljaira ugyanis nagy feladatok várnak az év hátralevő részében is. Ezek között szerepel ifjúsági brigádok szervezése, munkaversenyek, a gépek karbantartásánál 200 ezer forint anyag és egyéb érték megta- takarítása, ezer forint értékű társadalmi munka elvégzése, szakmai tanfolyamok megindítása, stb. E tervek valóra- váltásánál már intézkedések történtek, fellendült az újító mozgalom is, amelynek jelentőségét többször ismertették a fiatalok előtt.. Ennek tudható be, hogy rövidesen 12 újítási javaslatot nyújtottak be az ifjúmunkások és fiatal műszakiak, amelyből hetet már sikerrel alkalmaznak. Sokat várnak az üzem vezetői a szocialista brigád címért versenyző három ifjúmunkás csoporttól is, Működésükhöz jelentős segítséget ad az ifjú műszakiak tanácsa, amelynek tagjai megbeszélik a brigádbeliekkel legnehezebb problémáik megoldását, és állandó kapcsolatot tartanak velük, hogy sikerrel teljesíthessék vállalásaikat. Takarékossági mozgalmuknak kezdeti eredményei is biztatóak: megtakarításuk már meghaladta a százezer forintot, és sikerrel teljesítették a dobszűrő beépítésénél vállalt védnökségüket is. A selypi cukorgyári kiszisták abban bíznak, hogy ezek a kezdeti eredmények az ifjúság a szocializmusért mozgalom fellendülésével újabbakkal gyarapodnak, s az év vége előtt még pótvállalást is tehetnek a tervek sikeresebb teljesítésére. Röviden A termelőszövetkezetek pat- ronálásába, üzemrendezésébe, parkosításába a korábbi években is lelkesen kapcsolódtak be a Mátravidéki Erőmű fiataljai. Ez évben is hatvanan vettek részt a különböző közhasznú munkában és nemsokára elmondhatták: túlhaladták a másfélszáz órát. Ennek többszörösét akarják elvégezni a nyári hónapokban, különösen a termelőszövetkezeteknek nyújtott segítség lesz majd jelentős a társadalmi munka végzése során. Ifjúsági munkacsapatok szép elhatározása A hatvani járás termelőszövetkezeteiben dolgozó ifjúsági munkacsapatok, miután elfogadták a horti Petőfi Tsz versenyfelhívását, úgy döntöttek, hogy több mint 11 százalékos terméstöbbletet érnek el az általuk művelt területeken. E cél jegyében dolgoztak már a tavaszi munkáknál is. Arra törekedtek, hogy hasznosítsák a különböző korszerű földművelő módszereket. Különösen a kukoricánál szeretnéBRAZlLIA Jorge Amado brazíliai regényírót egyhangúlag az „Academics Brasileira de Letras” tagjává választották. Ugyanakkor megjelent a könyvesboltokban legutóbbi műve, a „Velhos Marinheiros” — „Az öreg tengerészek”. Quadros elnök Amado tudomására hozta, hogy szeretné nagykövetként az EAK-ba küldeni. ★ BERLIN Az NDK-ban nincs többé egyosztályos iskola, viszont a statisztika szerint az NSZK- ban az iskolák 28,6 százaléka még mindig egyosztályos. Huszonnégy százalék kétosztályos, s a többi 47 százalék három— négy—öt és több osztályos iskolák között oszlik meg. ★ NEW YORK Erik Barnouw, az amerikai írószövetség elnöke kijelentette, hogy manapság az írók nem léphetnek komoly alkotó munkával a televízió elé, minthogy ott elsősorban bűnügyi történeteket követelnek tőlük, amelyekben túlsúlyban van a szek- szuális elem. Az írószövetség jelenlegi elnöke, Davis Davidson hozzátette: „A szomorú valóság az, hogy az írókat ilyen silány munkáért sohasem fizették olyan jól, mint ma.” ★ A meteorológiai világszervezet legutóbbi statisztikája szerint másodpercenként kb. száz villám csap a földre. Ezt a „meteorológiai térkép” alapján jelentették be, amely feltünteti a légkör villamosságát és a viharok sűrűségét a föld különböző övezeteiben. ★ MILANO Maria Calara milánói nőnek sikerült elérnie, hogy elválasszák férjétől, akit azzal vádéit, hogy állandóan sajttal eteti, holott tudja, hogy utálja a sajtot. Hányán vártak a szünidőre, a vakációra? Nehéz volna e kérdésre válaszolni, hiszen nem csak a tanulóifjúság vágyik a szorgalmas, éves tanulás után megérdemelt pihenőre, hanem a tanárok, a fáradságos és nehéz nevelői munka után a megszokott munkakörből való kikapcsolódásra ugyanúgy vágynak, mint a tanulók a hosszú, kéthónapos szabadságra. És a szülők? A szülők is. A szülők is letesznek vállaikról a szünidőre az éves gondból és akiknek gyermekeik máshol, idegenben, távol az otthontól tanulnak, azoknak még külön örömöt is jelent, hogy gyermekeiket maguk mellett tudhatják. Még az évzáró vizsgák meg sem kezdődtek, amikor már megszülettek, vagy éppen készen voltak a szünidőre szóló tervek, hogy ki hol és hogyan kívánja eltölteni vakációját. Es a hely és a hasznosság megválasztásánál a tanári segítség nyújtás és tanácsadás mellett a KISZ-szervezetek jelentős segítsége sem maradt el. Találomra megnéztünk néhány iskolát, hogy hol kívánják tölteni szünidejüket. A Pedagógiai Főiskola egy nagyobb leány csoportja Bala- tonaligán tölti szünidejének egy részét, három hetet és ott egy állami gazdaságban, a balatoni nyaralás mellett a gyümölcsszedés munkájában is részt vesznek. Halmi Zsuzsa főiskolás a magyar tenger partjára utazik: — Még nem láttam a Balatont. Nagykállóban lakunk és csak a balatoni táborozás után, három hét múlva utazok haza. Nagy öröm mindannyi- unknak, hogy a KISZ gondoskodott a balatoni nyaralásunkról. A Gárdonyi gimnázium egy hatvan tagú leánycsoportja négy nevelővel Mezőfalván tölt három hetet, ahol a ki- szes ifjúság a kukorica cime- rezésében is részt vesz. Egy harminc tagú fiúcsoport pedig a bodrogkeresztúri egyetemi KISZ-táborhoz csatlakozik. A Dobó gimnáziumnak egy száztagú csapata ugyancsak bodrogkeresztúron ver sátortábort és az ottani csatornaépítkezéseknél fog segédkezni. Egy másik negyven tagú csapata a Dobó gimnáziumnak öt nevelővel már a Heregréten táboroz, ahol jól felszerelt sátortáborban — villany és telefon felszereléssel —. a Bükk- hegységben végez barlangkutató munkát. Ez a tábor már tavaly is nagyszerű eredményeket ért el a tarkői barlang őslénytani feltárási munkálatainál. A tantárok, a nevelők, akik együtt élnek, együtt igyekeznek gondolkodni neveltjeikkel, a tanulóifjúsággal, akiknek gyermekkorukban éppen úgy nem adatott meg a lehetőséganyara- lásra az ország megismerésére, mint a szülőknek, de ismerték valamennyien azt a kielégítetlenül maradt érzést, amely a fiatalok túlzó, képzelet szülte ábrándjaiban, romanticizmusban fejeződik ki. De kell ebben a korban ez az érzés a Balaton esti, holdfényes tükrének látása, a parti fövény selymes füvének érintése, a nádasok nesze, a Bükk sejtelmes éjszakai csöndje, egy-egy bagoly mesz- sziről halló huhogása, a bod- rogparti esték meghitt hangulatának áramlása a fiatalok lelkében. Ez a szünidő az édes szabadság idő telítve romantikával az ország szebbnél szebb vidékein, ahonnét majd gazdag élményekkel térnek haza frissen, vidáman, telítve jókedvvel a fiatalok, a tanuló- ifjúság. Jelszavunk: Sok munka — sok szórakozás Jöhet a munka, de ne maradjon el a szórakozás sem —. ez a szűcsi bányászfiatalok véleménye. Nem is igen lehet hi- I bát találni náluk egyik téren sem. A KISZ-szervezet fiataljai kiveszik részüket a munkából és a szórakozásból is egyaránt. KlSZ-titkárunk gyakran szervez egy-egy csoportot önkéntes munka végzésére, s a munkáért járó pénzt közös kirándulások költségeinek fedezésére használjuk fel. Legutóbb negyven fiatal tett kirándulást Parádfürdőre ilyen pénzen. A napi munka után sokszor hallgatunk közösen rádiót — a KISZ Központi Bizottsága ajándékozta a szervezetnek — zenét. További terveink: még több közös munka, és a kulturális élet felvirágoztatása. Soós Erzsébet Es az iskolák? Igen az iskolának is kell a szünet, a szünidő. Szüksége van arra, hogy az egész éven át igénybe vett helyiségek megrongálódott, vagy elhasználódott termek renoválásait, festéseit ilyenkor, a szünidőben végeztessék el. Bógyí Kálmán elvtárssal a megyei Tanács művelődésügyi osztályának terv- és statisztikai főelőadójával beszélgetünk erről a kérdésről, aki a megyei iskolák legjobb ismerője. — A szünidőre nekünk rt szükségünk van az iskolák karbantartási, állagmegóvási munkálatainak elvégzéséhez, — mondja Bógyi elvtárs. Felújításra öt millió forintot fordít a tanács ebben az évben. A felújítási, illetve a tatarozást munkát az iskolák igazgatóságai végeztetik el a saját hatáskörükben a szükséglet szerint. A nagytakarítás, teremfestések, üvegezés és egyéb higiéniai munkálatok elvégzése rendszerint a szünidők ideje alatt történik. — Iskola bővítések, toldalék építkezések vannak-e a megyében? — Az elmúlt hetekben adták át a tanácsi szervek a négytantermes besenyötelki iskolát. Befejezés előtt állnak az Eger- csehi-bányatelepi, a parádi és a felsőtárkányi négy-négy tantermes iskolák. Ezek az iskolák már szeptemberben meg is kezdik a tanítást. Még a folyó évben megkezdjük és be is fejezzük az egerbaktai és a he- vesvezekényi két-két tantermes iskolákat. Rövidesen megkezdik a hatvani és az egri Gárdonyi nyolcosztályos iskolák építkezését is, amit jövőre fognak befejezni. Az egri Szilágyi Gimnáziumban pedig most kezdődik az iskola szertárának és tornatermének építése. — Milyen szempontok érvényesülnek az építkezéseknél? — Egy általános szempont jut érvényre, mégpedig az, hogy először helyet biztosítunk a fejlesztések számára és a nagy létszámokat megbontjuk, hogy a tantermek ne legyenek foglaltak egész nap. Egyben gondoskodni kívánunk a szakkörök elhelyezéséről -is. Szünidő, boldog nyár, boldog vakáció ... Nagy öröm, nagy vágyak kielégítője diákoknak és nevelőknek, szándékok, tervek megvalósítója, szülőknek és iskoláknak, azoknak, akik a jövőért, a fiatalokért dolgoznak. Okos Miklós n MÚLT a ntádeotfcik iA&clíá^ Régi aratások az úri Magyarországon Most, amikor megpendül- j tek a kaszák és felbúgtak J a modern kombájnok, hogy < betakarítsák az „életet”, I ahogyan a magyar paraszt > az éltető mindennapi ke- í nyeret adó búzát nevezi — I szükséges visszaemlékezni > az úri Magyarország aratá- ( saira. Az idő távlatából, I egy tisztult korszak mész- < szelátó magaslatáról visz- ? szatekintve, vessünk né- j hány pillantást különböző J korszakok aratásaira, és £ nézzük meg, hogy milyen is < volt a földet túró magyar í parasztember sorsa, így, I aratás idején. A feudális világban teljes kiszolgáltatottságban élt a jobbágyparaszt ura földjén. Úrbéri kötelessége volt az aratás is, a földesúr részére. Na, de milyen is volt a helyzet? így írtak erről 1737. június 30-án a felsőtárkányi lakosok Barkóczy Ferenc egri püspöknek: ..... mint mostaná ban Excellentiád szükségére Kaszálásra expediáltatunk (küldetünk) egész falustul, de mivel Kegyelmes Urunk mostani szűk esztendőben megfogyatkoztunk, úgy annyira, na- gyobbrészére megfogyatkozott 'a szegénység, hogy még egy kaszálás kenyere is nincsen... mindenféle nyomorúság a nyakunkon, instálunk nagy alázatosan Excellentiád Kegyes színe előtt, hogy méltóztas- sék Irgalmas szemeivel szegin Juhait megsegíteni és azon egy hétig való kaszálást csak három napra is indulgeálni (mérsékelni), vagy ha szinte expediáltatunk is Kegyelmes Urunk Méltóztassék szegén Juhait megsegíteni, mert nagyobb része helységünkből még csak harapás kenyeret sem viszen, naprul napra tengeti magát...” Az eredmény rideg elutasítás volt: „Arassanak saját kenyértelenségük- ben.” És mindezt a keresztényi szeretet jegyében tette a nagy vagyonú, hatalmas egri püspök, éppen annak a községnek parasztságával, melynek határában állott pazar pompával felépített, de mesz- szeföldön rosszhírű mulatópalotája, a Fuorcontrasti. Gróf Eszterházy Károly püspök alatt sem volt különb a helyzet. Gyöngyössolymosi Szanyi János hitvesétől kis irtványföldjéről, amelyet nagy munkával tett megművelhe- tővé, 28 csomó búzát horda- tott el Seres intéző, mert az irtványföld nem adta le a földesúrnak parancsolt dézs- mát. Ilyen helyzetben azután nincs mit csodálkozni, ha 1788. augusztus 9-én az egri hatvani hóstyán lakó „nyomorgó Balás Máténé” így ír: „... bizony, ebben a drága és Szűk időben majd meghalunk. Karácsonyiul fogva a Szegény Gyermekeim Korpa Kenyéren táplálgattam, de már az is elfogyott, nem tudom, mit tsi- náljak...” Aratott, verejtékezett a jobbágyparaszt, de búza nem volt kamrájában és kenyér sem került az asztalára. Hogyan is írta gróf galántai Eszterházy Károly egri püspök és Heves megye örökös főispánja? „A jobbágynak legigazibb kötelessége a földesurának robotázni... és így eleitő fogva utollyáig közönségesen robotázzanak!” A XIX. század végén a nyomor hallatlanul nagy voljz Heves megyében. Így ír például az Egri Értesítő 1867-ben: „... napról-napra nyomasztóbb a nyomor, az ínség, mely miatt sokaknak úgy lakásban, mint eledelben, ruházatban és munkában magukat kellően viselniük, vagy megóvniok nincs hatalmukban.” Az ipari munkásság szervezkedése hatására a parasztság is próbálkozott emberibb életet kicsikarni az uraktól aratás idején. 1898 márciusában Hevesen, a vásártéren tartott népgyűlésen követelték, hogy az aratási szerződéseket vizsgálják felül, mert az súlyosan visszaélt a parasztság kiszolgáltatott helyzetével. Követelték, hogy „az arató munkásokat, más mezei munkák teljesítésére szerződésileg ne kötelezzék.” A hevesi járásban, ahol legerősebb volt az agrárproletariátus szervezkedése, a hírhedt Darányi-féle „rabszol- gatörvény”-t léptették életbe. E törvény igen súlyos pénzbírsággal és börtönnel büntette a sztrájkok szervezését, a sztrájkbalépést és az adományok gyűjtését a sztrájkolok részére. Az Egri Újság 1898. június 9-i számában megírja, hogy Kömlőn, ahol a szatmári püspökségnek volt hatalmas birtoka, az 50 aratómunkást „csendőröknek kellett a munkába hajtani, mert a kaz- lazást megtagadták.” A Schlossberger-féle birtok 81 aratócselédjét Tamamérán szintén kakastollas csendőrök kényszerítették a munkába. Erdőtelken közel 600 agrárproletár gyűlést tartott és megesküdtek egymásnak, hogy csak közösen megállapított napszámbérért végzik el a munkát és az aratásra szerződött munkások más munkálatot nem végeznek el. Hevesen is erős volt a parasztok mozgolódása, úgy hogy oda még a megye mindenható főispánja, Kállay Zoltán és az alispán is kénytelen volt kiutazni — mint az újság írta —, „hogy a kedélyeket lecsillapítsák.” Az aratómunkások egyre erősebb szervezkedése hatására, mind Erdőtelken, mind Hevesen növelték a csendőrök számát és még egy század fegyveres katonaságot is kivezényeltek. Csak ilyen erős terrorral és fenyegetéssel tudták az aratókat munkába kényszeríteni. Ilyen volt a ferenc- józsefi békeidők aratása: csendőrök kakastollát lengette a meleg szellő és fegyveres katonaság sorakozott fel az aratók háta mögött, élesre töltött fegyverrel! A modern kapitalista korban is hasonlóan sanyarú volt a gazdagon termő föld életének aratása, mert nem volt benne sok köszönet: a sok-sok verítékkel betakarított búza a földbirtokosok részére aranyat, gazdagságot jelentett, a parasztnak pedig maradt a nyomor s a nélkülözés. Nincs mit csodálkozni tehát, amikor 1930. július 23-án Egér- baktán belecsapott a villám az egri érsekség uradalmának egy 300 métermázsás buza- asztagába és az lángralobbant, s — mint az Eger újság megírta: — „... a falusiak nem is akartak oltani...” Megtudjuk a korabeli jelentésből, hogy a „csendőrségnek kellett közbelépnie, hogy hordjanak vizet, s csak csigalassúsággal indult meg a vízhordás. Július 30-án azt jelenti a lap, hogy „feltűnő volt a tűz oltásánál a falusiak részvétlensége, akik tétlen közönnyel nézték a pusztulást...” Később Mata Jakab István és Mata Jánosné ellen meg is indult a csendőri feljelentés nyomán a szolgabírói „szigorított eljárás”, — mint Horthy úri Magyarországa aratásának típusos utózengéje. Annak a kisparasztiak pedig, aki azután betakarította Péter-Pál napja után a termését, el kellett szenvednie az értékesítés lehetetlenségének minden kálváriáját: értéktelenül hevert a gabona a zsákban... Azt írta az 1930-as évek nyarán az EGER, hogy „a gazda csak nagy könyörgéssel tudja 8 pengőért értékesíteni a búzáját... A búza termelési költsége métermázsánként 20 22 pengő körül mozgott, tehát a jelenlegi árak mellett mé- termázsnként mintegy 10—12 pengőt fizet rá a búzatermésére a gazda.” Búgtak a földesurak cséplőgépei és ez volt olvasható az egri klérus lapjában: „Még benne vagyunk a forró nyárban, de már rettegések nőnek bennünk és látjuk a téli nyomort, éhező embereket, akik az éhesek jogán követelik a munkát és kenyeret.” , Az úri Magyarország, j amelyet annyiszor hírdet- > tek tejjel-mézzel folyó Ká- í naánnak, az aratás idején J is keserűséget, nélkülözést, I könnyet és nyomort adott a földtúró parasztnak — a zsíros, fekete föld aranyat és életet jelentő búzája pedig a földesurak magtárainak mélyébe került, hogy növelje uruk vagyonát és aranyait. Szükséges volt visszatekinteni az elmúlt korok arató parasztjainak sorsára, hogy a tények rideg világánál, a hiteles koÍ rabeli adatok saját szavainak tanúsága alapján láthassák a ma fiataljai régi korok parasztjainak sorsát, és kimondják a letűnt és soha vissza nem térő múltra a megsemmisítő ítéletet. Sugár Istváa
