Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-30 / 178. szám

1961. július 30., vasárnap («EPCJSÄO 3 „Négyen kezdtük..." A mikor a gyöngyösi Vas- n és Fémipari Vállalatnál a Major-brigádra terelődött a szó, az irodában levők elisme­rően bólogattak. — Jól dolgoznak ... fegyel­mezettek ... tanulnak ... — hallom innen-onnan a dicsérő szavakat. így, amikor magával Major Bélával találkoztam, ceruzám már az előző jó értesülések ha­tása alatt futott a papíron. Nem a munkahelyen találkoztunk, mert Major Béla éppen „ba­goly műszakos”. (Már tévedés ne essék, így nevezik a váltó­harmadban dolgozó éjszakai műszakot.) Az irodában tar­tózkodott éppen, mert amíg társai a fáradságos éjszakai munkát pihenik, már ő a bri­gád ügyes-bajos dolgait intézi, ö a „brigád-gazda”, és a meg­tiszteltetés, a bizalom nemcsak címmel jár, hanem vesződség- gel és fáradsággal is. Bár látom az arcán az éj­szakázás fáradtságát, a törő- döttség ráncait, mégis, amikor brigádjára terelődik a szó, fel­csillan a szeme. Ez a rövid villanás ad bizonyságot mun­kaszeretetére, közösségi érzé­sére, lelkiismeretességére, a bizalomra, amely őt ennek a 12 főt számláló lakatos-bri­gádnak élére tette. — Négy fővel alakultunk a múlt tavasszal. Kezdetben bi­zony ... — szerényen ejtette a szavakat, de a hangok mögött betűvel vissza nem adható, óriási fejlődés bujkált, amely ezt a brigádot aránylag rövid idő alatt az élvonalba hozta. A brigádban dolgozó kommu­nisták szívós, kitartó nevelő munkája lassan nagyobb célok felé fordította az emberek fi­gyelmét. Pedig közben egyre nőtt a brigád létszáma. És az új tagokkal újabb vesződség is keletkezett. Ez év márciusában felkeres­ték a vállalati szakszervezeti bizottságot. — A szocialista munkabri­gád címért akarunk harcolni — mondották. L'ttől az időtől kezdve ta- Ián még fokozottabban javult a brigád magatartása, munkája. Ez így törvényszerű! A cím elnyerése nem könnyű feladat, mert a vállalat illeté­kesei szigorú bírálók még a saját berkeken belül is. A brigádnapló igazolása sze­rint 80 óra társadalmi munkát végeztek, amely nem kis szám, tekintettel arra, hogy váltó­harmados műszakban dolgoz­tak. De támogatják az újító­mozgalmat is, mert a közösen beadott hat újításból már ket­tőt elfogadtak és sikerrel al­kalmazzák is. Figyelemre mél­tó eredményt értek el a tovább­tanulás terén és követendő példaként állíthatjuk őket, ezen a téren is, sok más bri­gád elé. Mit is mutatnak a brigádnapló adatai? — „A brigád valamennyi tagja elvégezte az általános is­kola nyolc osztályát. Hat fő szakmai továbbképzésen vett részt és a lakatos szakma mellé megszerezte a hegesztő képesítést is.” Ehhez nem kell kommentár. Az eredmények magukról be­szélnek. Mert a végső cél az, hogy az iparban dolgozók leg­alább két képesítéssel rendel­kezzenek. így könnyebbé vá­lik a munka. A termelékeny­ség szempontjából nem mind­egy, hogy egy bizonyos mun­kadarab előállítását egy, vagy két munkáskéz végzi-e. — Csak a közös szórakozás­sal van probléma, mert a ta­gok vidéken laknak és két műszakban dolgozunk — aggá­lyoskodik Major Béla. Ez ne okozzon gondot, mert nem kizáró tényező. Ahol azon­ban lehetőség van, ott hasz­nos, mert a brigád tagjai meg­ismerik egymás családját, a családon belüli problémákat, amely erősítheti az együvé tar­tozás érzését. De tudjuk, hogy ilyen összejövetelekre a Vas- és Fémipari Vállalatnál is lesz lehetőség, hiszen adódnak ün­nepélyes alkalmak is. Talán majd akkor, ha a brigád meg­kapja a régen óhajtott kitün­tető címet. Ilyen eredmények születhet­nek ott, ahol a patronálok tö­rődnek a brigáddal. Ahol a szakszervezet súlyponti kér­dést csinál a mozgalom fej­lesztéséből. Ahol maguk a ta­gok, a brigádban dolgozó kommunisták érzik a mozga­lom gazdasági és politikai je­lentőségét. t öszöntjük a Major-brigá- dot, a 105 százalékos félévi tervteljesítésük alkal­mából is. Megbecsülésünket méginkább szeretnénk kifejez­ni azzal, hogy névszerint meg­említjük őket: Major Béla, Ba­logh Gyula, Szedmák László. Minszk József, Argejov József, Kollár Gyula, Pál Gyula, Ge­ese István, Dér Imre, Kiss Győ­ző, Kresznyák Lajos, Szalai Sándor, Hevér József. Laczik János Uj szálloda épül Egerben AZ UTÓBBI években Eger Idegenforgalma szinte ugrás­szerűen emelkedett. Az ország közeli-távoli vidékeiről, kül­földről érkező látogatók tíz­ezrei keresik fel városunkat, hogy itt pihenjenek, felüdül­jenek, szórakozzanak, megis­merjék fürdőinket, műemlé­keinket, az Eger környéki he­gyeket, hogy élvezzék a szelíd dombok gyöngyöző borát... Amennyire örvendetes, hogy mindig több és több barátot szerzünk így magunknak, any- nyi gondot is okoz kedves vendégeink megfelelő ellátása, így az első — és egyik leg­fontosabb — kérdés az elszál­lásolás ügye, amely sürgős megoldásra vár. A Park Szálló és az Idegenforgalmi Hivatal Diák—Turistaszállója — elis­merten jó vezetésük ellenére — nem képesek az igényeket megközelítően sem kielégíteni, hiszen befogadóképességük csak töredéke annak, amire ma Egerben szükség volna. A ügy jelentőségét felismer­ve a város — és a megye — illetékesei megindították a tárgyalásokat egy új szálloda építése érdekében. És a kez­deményezés sikerrel járt: örömmel vehetjük tudomásul, hogy Eger egy újabb szállo­dájának az építkezési munkái indulnak meg az idén, még a nyár folyamán. A szálloda a jelenlegi Park Szállótól délre, a Népkert bő­vítéséül szolgáló volt érseki gyümölcsös területére kerül. Itt — a Park'Szálló nyugati oldalán — egy új út nyílik majd a Klapka utca és Nagy József utca között (az utca déli szakasza már el is ké­szült), erről lesz megközelíthető az új szálloda, valamint az ide tervezett egyéb létesítmé­nyek, mint a később építendő szabadtéri színház, stb. AZ ÜJ SZÁLLODA befoga­dóképességét illetően nagyobb lesz a Park Szállónál. A négy- emeletes épületben összesen 76 szobában 224 vendéget lehet elhelyezni. A földszinten 4 tu­ristaszálláson 32 vendég pi­henhet, az emeleteken 2 és 1 ágyas rekamiés szobák várják a látogatókat. 20 szoba külön fürdőszobával lesz ellátva, a többiben hideg-melegvizes mosdófülke, minden emeletso­ron 2—2 fürdőszoba szolgálja a kényelmet. A legszebb kilá­tást biztosító déli és keleti ol­dalon a szobák nagyobbrészt külön erkélyekkel lesznek ki­alakítva. Mondani sem kell, hogy a helyiségek fűtésére központi fűtőberendezés ké­szül: A földszinten szép előtér és társalgó nyernek elhelyezést, itt lesz felszerelve a presszó­gép, itt működik majd egy kisebb büfé. Étkezési lehető­séget az új szállodában nem terveztek: ezt a kérdést a szomszédos Park Szállóval és a még építendő motel-étte­remmel való kooperáció fogja megoldani. Külső megjelenésében a szálloda teljesen modem lesz. A falakat színes lapok borít­ják, az egyszerű tömeget a szo­bák előtti mélyített teraszok és kiugró erkélyek élénkítik. A földszinti társalgó előtt nyi­Föld alatti múzeum Párizs szívében ? A párizsi műemlékvédelmi bizottság azzal a tervvel fog­lalkozik, hogy föld alatti mú­zeumot létesít a Tuilleriák kertje alatt, a Louvre és a Jeu de Paurne épülete között. iHiiiiiiriauiiitudiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiitiiRiiiiiiiiiiiiii Házat vásárolhat kedvező fizetési feltételek mellett EGERBEN Bacsó Béla utca 1. szám Grónai Sándor utca 18. sz. Bajza utca 18. szám Széchenyi utca 53. szám tott teraszra lehet kiülni, az épület egy része felett járható tetőteraszon sétálva élvezhet­jük a legszebb panorámát: a soktornyú Egert, a Népkert és a fürdők zöldjét, a távoli he­gyeket. AZ ÉPÍTKEZÉS kezdete — amint előbb már említettük — 1961 augusztus, a megnyitást 1963 márciusában gondoljuk. A költségelőirányzat — bútor­zattal együtt — kb. 12,5 millió forint. A remélhetőleg hibát­lan és pontos kivitelezést a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalattól várjuk. Hevesy Sándor egy em­berről akar­tam írni, Bankos Mihály kom­bájnistáról, aki az idei nyáron már 710 holdról takarította be a gabonát. Aztán ott a helyszí­nen derült ki, ha a nagy telje­sítmény történetét a valóság­hoz híven akarom megírni, egy négytagú kollektívát kell bemutatni, hiszen mindany- nyiuknak része van benne. Sőt, akár hiszik, akár nem még asszonyokról is szó lesz, feleségekről, akik... — de vegyük csak sorjába. A négytagú kollektíva tag­jai: Bankos Mihály a kom­bájnista, 24 éves, szőke, fiatal ember, KISZ-tag. ö tette az eredeti vállalást, nevezetesen azt, hogy az idén 400 holdon takarítják le a termést. Váltótársa és kenyeres paj­tása a szőke, gyerekképű Nagy Ferenc, akit egy traktorról „csalt el”, s akiről alig hinné az ember, hogy szintén 24 éves, családos. A két vontatós, Juhász Lajos és Juhász János, a szem el­szállításról gondoskodtak. Az utóbbi a kollektíva korelnö­ke is lehetne, egyedüli, aki a harmadik x-et tapossa. Fentebb azt írtam, hogy az eredeti vállalás. Ennyire tettek Ígéretet a gépállomás többi dolgozója előtt, amikor meg­beszélték a nagy nyári munká­kat. De ez a vállalás nem soká tartotte magát, mert a munka megkezdése előtt kis „értekez­leten” úgy határoztak, legalább 500 holdat vágnak le. A biz­tosíték erre: Bankos tavaly is 450 holdat ért el. \ EREDETILEG Dobó utca 4. szám Tavassy A. utca 9. szám Felvilágosítást nyújt az Országos Takarékpénztár fiókja közmon- . dás: evés étvágy. S az SZK—4-es olyan jó étvágy- gyal falta a holdakat, hogy VAN EGY RÉGI közben jön meg az Csak egy tábla... A bűrokráeia netovábbja 1 Az Egri Finommechanikai Vállalat havonként megjele- lenő — legfrissebb, július ha­vi — Híradójában olvastam: ... „a bürokrácia teteje: tár­sadalmi munkára jelentke­zettek összeírásánál adatszol­gáltatás, éspedig — születési év, anyja neve ...” E „vállalati furcsaság” két kérdést vált ki belőlem: 1. Mi történik akkor, ha valaki (egy nő!) nem hajlan­dó elárulni születési évét s hamis adatot közöl? 2. ... és egyáltalán: mi szükség van ezekre az ada­tokra?! —kyd — Tizenkét méter magas szobrot találtak egy ősi kirgiz város helyén A Szovjetunióban ásatások alkalmával egy ősi kirgiz vá­ros helyén 12 méter magas szobrot találtak. Az agyagból mintázott szobor nőalakot áb­rázol és színes rajzokkal van díszítve. Az egyúttal kiásott buddhista templom romjaiból és a talált érmekből arra követ­keztetnek, hogy az ősi kirgiz város i. u. a 8—9. századból származik. Külsőre is jelentéktelen, s ha nem a falu közepén lenne elhelyezve, ahol minden apró változás feltűnik a helybe­lieknek, talán el is sikkadna, s nem tarthatna számot kü­lönösebb érdeklődésre... Csak egy egyszerű kis táb­la, mégis sokan ácsorognak előtte, olvassák csípős versi- keit, tréfás megjegyzéseit, komoly munkára hívó szavát, vagy éppen közérdekű közle­ményeit. Sokan álldogálnak előtte munkából jövet, derül­nek, vagy bosszankodnak, az írásokat olvasva, attól füg­gően, ki és milyen ügyben van „eltalálva” a strófák kö­zött. Az említett falitábla Mátraderecske közepén talál­ható, s a lajta megjelenő írá­sok meglehetősen demokrati­kus alapon kerülnek a falu közvéleménye elé. Van szer­kesztő bizottság, ők állítják össze a beérkező cikkekből, úgy is mondhatnánk, a szö­vetkezet híradóját, amely hűen tükrözi a szövetkezeti falu kisebb-nagyobb gondját, örömét. Itt tudhatják meg a derecskeiek, hogy a legjobb nyári munkát végzők mennyi jutalmat kapnak, hogy a munkacsapatok mennyi pont­számot értek el a versenyben, amelynek első díja 3000 fo­rint. S itt értesülhetnek a cséplés és egyéb fontosabb munkák előrehaladásáról, ezen kapnak dicséretet, akik legtöbb aratnivalót vállaltak, s itt csipkedik meg azokat, akik — mint Bolyki i. István — nem nagyon törik mago­kat a munka után, vagy azo­kat, akik a határban végzett munka helyett inkább arra vállalkoznak, hogy megisszák a kocsma borát, mint... so­rolhatnánk néhányukat, de a tréfás versikék már megtet­ték hatásukat, ami a kocsmá- zók „népszerűsítését” illeti. A nagy népszerűségnek és olvasottságnak örvendő fali­újságon megjelennek azok az újságcikkek, képek is, ame­lyek a községről szólnak, kezdve a palócnapi nagysike­rű felvonulás dokumentálá­sától, a napi eseményekig. Természetesen apró hibái is akadnak e nemrégen meg­jelent „faliújságnak”. A cik­kek szerzői hajlamosak arra, hogy csak a hibákat vegyék bonckés alá, kevesebb szó esik az eredményekről, a jó munkákról, amint ezt Rátkai Sándor tanácselnök is szóvá teszi, — természetesen ezen az újságon keresztül. Csak egy tábla... minden cifraság nélkül a falu veze­tőinek, lakóinak véleményé­vel, humorával, kis írásaival, néhány fényképpel, de min­den sora a falusiaknak szól, róluk beszél, őket dicséri, bí­rálja, készteti nevetésre, vagy komoly gondolatokra, így te­hát sokkal nagyobb értékkel bír, mint kezdetben gondol­ták. Kívánjuk, hogy népsze­rűsége tovább növekedjék a szorgalmas, becsületes tsz- tagok örömére, s a lógósok legnagyobb bánatára. K. E. Hatvanféle készítmény előállítására gyógyszerüzemet terveznek Ghana részére a magyar szakemberek Nemrég ipari és kereskedel­mi szakemberekből álló ma­gyar küldöttség járt a fejlődő fiatal afrikai országban, Ghá­nában. A küldöttség megbe­szélte annak a három ipari üzemnek a tervét, amelyet az év elején megkötött kereske­delmi szerződés értelmében a magyar ipar szállít Ghánának. Izzólámpagyár, kábelgyár és gyógyszerüzem tervezésére, be­rendezésére írtak alá megálla­podást. Dr. Hevér Dezső, a Chinoin Gyógyszerárugyár főtechnoló­gusa, aki a gyógyszerüzem építésének műszaki szakértője volt a küldöttségben, elmon­dotta, hogy a ghanai főváros, Accra közelében építendő gyógyszerkikészítő—kiszerelő üzemtechnológiái tervezését és berendezését vállalatára bíz­ták. A Chinoin-gyár mint fő- vállalkozó a másik két nagy gyógyszergyárral, a kőbányai­val, valamint az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárral együtt dolgozza ki a terveket és a Komplex Külkereskedel­mi Vállalat szállítja a beren­dezéseket. Az üzemet, amely első ilyenfajta létesítménye a fiatal afrikai országnak, hat­vanféle gyógyszer, mintegy húsz különböző injekció és negyvenféle tabletta-, illetve drazsé-készítmény gyártására rendezik be. A ghanai gyár évente körülbelül egymillió injekciós ampullát tölt meg, amelynek alapanyagát Euró­pából szerzi be, tablettát és drazsét pedig körülbelül száz­milliót készít, ugyancsak Euró-, pában vásárolt alapanyagból. A tervek kidolgozása, majd a zömében ugyancsak Magyar- országon készülő gépek gyár­tása hamarosan megkezdődik. 1963-ban helyezik üzembe a gyárat, amelyet három hóna­pig magyar szakemberek ve­zetnek majd. A ghanai kormány megbí­zottai már most jelezték, hogy szeretnék, ha magyar szakem­berek később is közreműköd­nének a gyár irányításában. (MTI) ot < '■'jOOOQOOOQC vxXXXXXXJOOOOOCXKX>OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOC>OOOOOCyX)OOOOOOOOOOOOtOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC« Négyen a győztesek közül még menet közben felemelték a vállalást 600 holdra. Közben Bankos a gépállomási vezetők biztatására benevezett a kom- bájnosok országos versenyébe is. Csak úgy maguk között megállapodtak, le sem állnak a géppel, amíg el nem érik az 1000 holdat. 1000 hold egy kombájnnal? Nem túlzás, védik igazukat. Meg lehetett volna csinálni, mert... olyan két kombájno- sunk van, hogy jóformán csak enni szálltak le a gépről, meg egy-egy órát aludni, — dicsé­rik Bankost és Nagy Ferencet a szállítók. Napokon keresztül nem jártak haza, ott aludtak a kéve tövén, míg a másik dol­gozott a géppel. Na, de hát a gép, mégiscsak gép, nem álltak miatta? — kockáztatom meg a kérdést. — Nem — felel Juhász, úgy gondozták azt, hogy abb?n hi­ba nem volt. Menet közben húzták meg a csavarokat, rö­vid pihenőjük nagy része is a gép rendbehozatalával telt el. Az elmúlt egy hónap alatt egy fél óránál nagyobb kiesés nem volt. — A szálíítókonMs múlt, sőt nagyrészt azoknak az érdeme, mondja a két kombájnos, mert ha ők nem biztosítják állan­dóan azt, hogy el legyen hord­va a szem, sokszor megállhat- tunk volna. És nemcsak elhord­ták a szemet. Arra is volt ide­jük, hogy a szövetkezetben biztosítsanak embert a rako­dáshoz. És amikor az egyik kombájn­vezető maga ment lepakolni a gabonát, mert a tsz-ben este már nem kaptak embert, le­állni meg nem akartak — az is sokat jelent — mondják a többiek. Dicsérik egymást, s a vég­zett munka, dicséri mind a négyüket. PERSZE, MÁSON~[ lottók­kor biztosítottak területet. A tsz-ben is gondoltak rájuk, a zagyvaszántói Aranykalászban főtt ételt is küldtek ki, mert tudták: napszámra nem tud­nak hazamenni. — Asszonylázadás nem volt? — Nem, bár alig ismer meg bennünket az asszony. De — fordítják komolyra a szót — ^nég az asszonyok is segítettek 'nekünk, úgy, a maguk módján. Azzal, hogy türelmes szere­tettel tudomásul vették, amíg az aratás tart, mi vendégség­be is alig mehetünk haza. Az­zal is, hogy sokszor két falu határát bejárták, hogy főtt ételt hozzanak ki nekünk — mert az kell. Megtették a magukét. S ők négyen is, akik szívüket, lel­kűket beleadták a munkába. 710 holdat levágni egy kom­bájnnal, — a megyében most van erre először példa. De azt ne higgye senki, hogy e négy ember, akiknek közös munkája biztosította ezt az eredményt, most elégedett. Igen gyászos hangulatban találtam őket, amikor a vörösmajori bri­gádszálláson rájuk akadtam. írja meg az elvtársnő, elér­hettük volna az 1000 holdat is, ha van terület. Ha nem az megy, hogy 4—5 napja sétálunk ide-oda, öt—hat holdnyi ga­bonát learatni. — Mit tegyünk, — mondja sajnálkozva az agronómusj tényleg nincs több terület Még valamennyi lesz a rendrakó aratógép után, aztán csépel­hetnek keresztből. Arra számí­tottunk, hogy lesz még más gépállomás területén is mun­kánk, — de hát azok sem aludtak. Jó volna tudni, hol állunk az országos versenyben — mondják még Bankosék. Mert azt minden három napban megtudtuk, hogyan áll a gép­állomás, azt is élég sűrűn, hogy a megyei versenyben hol tartunk, de arról, hogy az or­szágos versenybe beleszó­lunk-e, arról semmi hír nem érkezett. Pedig csakugyan jő lenne tudni. És ha késő is egy kicsit, azért valóban el lehet gondol­kozni azon is, nem kaphattak volna-e folyamatosabban mun­kát, egész az aratás befejezé­séig. De akár hogy is keresi az ember az igazukat, — azt, mi­ért nincs több aratni való a számukra, mégis kicsit szokat­lan és furcsa a reklamáció,-710 holdas teljesítmény után. De végső soron mégis csak igazuk van. Ha többre telik az erejükből, a kedvükből, jó lett volna megpróbálni, hol a ha­tár. A VÉGSŐ EREDMÉNYI még ______________________I nem tu dom mi lesz, hiszen ha gyé­ren is, de itt-ott még akad szá­mukra munka. Az biztos, hogy a megyei versenybe alaposan beleszólnak, talán még az or­szágosba is. 710 hold — ennyi volt július 25-ig — nagy telje­sítmény És egyben jó bizonyít­vány is, fiatalemberek tudásá­ról, munkabírásáról. Deák Rózsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom