Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-28 / 176. szám

6 NÉPÜ JS AG 1961. július 28., péntek Jáüis 23-én indul a szakmaközi bajnokság A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának sportbizottsága Eger város üzemei között a Kilián test- nevelési mozgalom elősegítésére szakmaközi bajnokságot indít jú­lius 29-én. A bajnokság verseny­számai labdarúgás (egyfordulós), asztalitenisz férfi és női csapat- verseny, sakk férfi és női csapat- verseny, férfi és női kézilabda, te­ke, vízilabda, természetjárás. Jú­lius 29-én egyelőre a labdarúgó­bajnokság indul meg, utána folya­matosan a többi versenyszámban is megkezdődik az üzemek vetél­kedése. A versenyen a szakmaközi baj­nokság számaiban minden üzemi dolgozó részt vehet, aki legalább 1961. július 1-től dolgozik az üzem­ben, vállalatnál és 1960. július 1. óta semmiféle bajnokságban nem vett részt. Részt vehet továbbá az is, aki valamelyik üzemi sportkör­nek 1960. július 1. óta igazolt ver­senyzője, de nyilvános jellegű mér­kőzéseken nem vett részt. Az igazolásokhoz a személyi iga­zolványon 'fiatalkorúaknál üzemi, vállalati igazolványon) kívül a já­tékvezetők minden esetben kötele­sek a működő sportolóktól a Ki- lián-könyvet is megkövetelni, ugyanis csak az a sportoló vehet részt az üzemek közötti bajnok­ságban, aki egyidejűleg jelentke­zett a Kilián testnevelési mozga­lomba. A helyezések eldöntésénél min­den sportágban a jelenleg érvény­ben levő szabályok az irányadók. Minden üzem az általa választott sportágban indulhat. A több ver­senyszámban induló üzemeket kü­lön pontozzák. A versenyek költségeit, a pálya, Öltöző használati díjakat, valamint a játékvezető költségeit a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa sport- bizottsága fedezi. A bajnokság végén a legjobb sportkörök a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa 24 000 forintos díját kapják, amit az 1—6 helyezett kö­zött osztanak el. Az első három helyezettet, legalább öt indulás esetén éremmel is kitüntetik, vala­mint a szakmaközi bizottság ván­dorzászlaját nyerik el, amely há­romszori elnyerése után birtokuk­ban marad. Az SZMT sportbizottsága 1961. július 22-én megtartotta a labda­rúgó-bajnokságban részvevők ré­szére a sorsolást. Ezenkívül meg­állapodást kötöttek a sportkörök arra vonatkozóan, hogy a mérkő­zéseket minden héten, szombaton délután játsszák le, kettőt a Dózsa-, kettőt pedig- a Spartacus-pályán. Egy mérkőzést, amely elmarad, te­kintettel a tíz részvevő csapatra, hétfőn délutánonként a Spartacus- pályán játsszanak le. Olyan esetben, ha valamelyik sportkör jogtalanul szerepeltet já­tékost és ezellen óvást adnak be, 50 forintot kell befizetni, amelyet, ha az óvás jogos, a versenybíróság visszafifzet. A szakmaközi bajnokság első labdarúgó-mérkőzéseire július 29-én délután kerül sor a Dózsa-pályán, a Helyiipar és a Lakatosárugyár délután 4 órakor méri össze erejét, majd délután 6 órakor a TÜZÉP Vállalat játszik a Dohánygyárral. Tekintettel arra, hogy a Prága Cirkusz a Spartacus-pályán a na­pokban előadást rendezett, nem valószínű, hogy azt 29-re ismét használható állapotba hozza, ezért erre a napra, ezúttal ide nem sor­soltak mérkőzést, hanem azok a csapatok, amelyek itt játszottak volna, július 31-én, hétfőn délután a Dózsa-stadionban lépnek pályára. Ezen a napon délután 4 órakor az Építők—Finomszerelvény gyár, dél­után 6 órakor a Lendület—Faipari Vállalat mérkőzést játsszák le. Az elmaradt Mátrai Ásványbánya -Vasutas mérkőzés közös meg­egyezés alapján, július 30-án Fel­németen kerül lebonyolításra. A fordulóinak további sorsolása a szakmaközi labdarúgó bajnokság következőképpen alakult: Második forduló: Lakatosárugyár —Lendület, Faipari Vállalat—'TÜZÉP, Dohánygyár—Mátrai Ásványbánya, Vasutas—Építőipari Vállalat, Finom- szerelvénygyár—Helyiipar. Harmadik forduló: Lakatosáru- gyár-Finomszerelvénygyár, Helyi­ipar—Vasutas, Építőipar—Dohány­gyár, Ásványbánya—Faipar. TÜZÉP —Lendület. negyedik forduló: TÜZÉP-Laka- tosárugyár, Lendület-Asványbá- nya, Faipar-Építőipar, Dohán y- gyár-Helyiipar, Vasutas-Finom- szerelvénygyár. Ötödik forduló: Lakatosártigyár— Vasutas, Finomszerelvénygyár—Do­hánygyár, Helyiipar—Faipar, Építő­ipar-Lendület, Asványbánya­TÜZÉP. Hatodik forduló: Ásványbánya- Laka Losárugyár, TÜZÉP—Építőipar, Lendület—Helyiipar, Faipar—Firom- szerelvénygyár, Dohánygyár—Vas­utas. Hetedik forduló: lakatosárugyár —Dohánygyár, Vasutas—Faipar. Fi­nomszerelvénygyár—Lendület, He­lyiipar—TÜZÉP, Építőipar—Ásvány­bánya. Nyolcadik forduló: Építőipar— Lakatosárugyár, Ásványbánya— Helyiipar, TÜZÉP—Finomszerel­vénygyár, Lendület-Vasutas, Fa­ipar-Dohánygyár. Kilencedik forduló: Lakatosáru­gyár—Faipar, Dohánygyár—Lendü­let, Vasutas—TÜZÉP, Finomszerel­vénygyár—Ásványbánya, Helyiipar —Építőipar. A pálya és az időpont sorsolá­sára minden héten szerdán délután 6 órakor a stadionban kerül sor. Barátságos labdarúgó-mérkőzés Nagyiramú, változatos, jó játékot hozott a Salgótarjáni Bányász—Egri Dózsa találkozó Salgótarjáni Bányász- Egri Dózsa 6:2 (2:0) Eger, 1000 néző. Vez.: Szegedi B Bányász: Cserháti (Küsztner) — Sándor, Frankó, Oláh II. — Szőj ka, Salgó - Bablena, Goór, Csáki, Menczel. Taliga (Krajcsi). Eger:-ßzpcs — Szász, Lisztóczky, Hévász — Várallyay, Boros - Tar- di, Hanus, Üsztöke, Szabó (Nagy I.), Hidvégi. Az NB I-es csa­pat kezdett vala­mivel jobban. Csáki, Bablena volt a labda útja, az utóbbi fejese azonban elkerül­te a jobb felső sarkot. Ellentá- ____ madás során Sza­bó, Hanus, Tardi össz játék után az utóbbi nagy lövését védte szépen Cserháti. Vál­tozatos, jó iramban folytatódott i játék tovább, hol az egyik, hol a másik kapu forgott veszélyben. A hetedik percben Taliga húzódást szenvedett, lement a pályáról és helyette Krajcsi jött be. A vendég­csapat ezután némi me?:őnyfölényt harcolt ki. Vezetett jó néhány gyors támadást, amelyek befejezé­sével azonban a csatársor adós maradt. Egy ellentámadás során Tardit szabálytalanul szerelték a 16-os oldalvonalánál, Szabó futott a labdának, de gyatrán mellé lőtt. Másik oldalon Goór Csákit szök­tette jó labdával, a csatár nagy lö­vését Szűcs remek érzékkel védte. A 40. percben szerezte meg vezető gólját a vendégcsapat. Bablena szögletet ívelt befelé, a védők rö­viden szabadítottak fel, Szojkához került a labda, áld. kapásból éle­sen a bal alsó sarokba lőtt. 1:0. Ettől kezdve a bányászcsapat tá­madott többet és a befejezés előtt egy perccel újabb gólt ért el. Csáki átadását Goór a kimozduló Szűcs mellett a jobb sarokba lőtte a lab­dát. 2:0. A második félidőben Eger kez-i dett valamivel jobban, Nagy I. ki­ugratta Hanust jó labdával. Küszt­ner kifutott kapujából, a csatár a kapus mellett elgurította a labdát, s az a kapu mellé szállt. A másik oldalon Goór elől Révász az utolsó pillanatban tisztázott. Majd ellen- támadás során Üsztöke, Nagy I., Tardi volt a labda útja, de a szélső lövése kapu 'ölé szállt. Az 52. perc­ben gólt ért el a hazai együttes. Nagy I. labdájával Hanus futott el és a kifutó kapus fölött a kapu közepébe emelte a labdát, 2:1, majd Hidvégi elől Küsztner kivetődéssel tisztáz. Egér engedett az iramból, a bányászcsapat némi mezőny­fölényt harcolt ki és az 55. perc­ben Szojka egyéni játéka után lőtt kapura, a labda a bal kapufát érintve, jutott a hálóba. 3:1. Az 57. percben újabb gólt ért el a vendégcsapat, Krajcsi futott el a jobb szélen, nagy lövést küldött kapura, Szűcs a labdát Merczel elé ütötte, aki közelről a jobb sarokba helyezte a labdát. 4:1. A 70. perc­ben Salgó ívelt labdáját a védők elvétették és a szemfüles Csáki nagy erővel a jobb sarokba bom­bázott. 5:1. Ellentámadás során Nagy I..- jó helyzetben, hosszan szöktette magát, majd Hidvégi, Nagy I., Üsztöke adogatás után az utóbbi nagy lövését a kapufa men­tette. Ebben a játékrészben Eger vezetett pár veszélyes támadást. Nagy I. átadásával Hanus elfutott, már csak a kapussal állott szem­ben, de a csatár a kapusba lőtte a labdát. A 80. percben Eger ért el gólt. Várallyay, Üsztöke volt a labda útja, az utóbbi Tardi elé tá­lalt, aki nagy lövést eresztett meg a kapura és a labda a meglepett kapus fölött a kapu közepében kö­tött ki. 5:2. A játék utolsó részé­ben Eger csapatánál némi vissza­esés volt tapasztalható. Ekkor a vendégcsapat vette át a játék irá­nyítását, amelynek alapján a be­fejezés előtt egy előrevágott labdát Menczel a jobb sarokba lőtte. 6:2. Csáki nagy lövését Szűcs védte szépen. A befejezés előtt két perc­cel Goór bokasérülést szenvedett, lement a pályáról, és nem is tért vissza. A két csapat találkozója mindvé­gig nagy iramú, változatos, jó já­tékot hozott. Eger méltó edzőtárs­nak bizonyult ezen a mérkőzésen is. Jók: Sándor, Salgó, Csáki, il­letve Révász, Várallyay, Tardi. (Balogh) Kézildbda Befejeződött a Gyöngyös városi és járási kézilabda-baj nokság A gyöngyösi járási és városi fér­fi és női kézilabda bajnokság ta­vaszi fordulójának végére érve megállapíthatjuk, hogy jól sikerült a forduló, mind a férfi; mind a női csapatok részéről. A 28 férfi és 15 női mérkőzésből csupán há­rom férfi és egy női mérkőzés ma­radt el, amelyeket az őszi forduló előtt kell a csapatoknak lejátsza- niok. A bajnokság végeredménye a tavaszi forduló után a következő: Férfiak: 1. Gimnázium 14 p. 84:34 2. Ipari tanulók 11 p. 101:36 3. Gyöngyösi Vasas 9 p. 77:40 4. Mezőgad. Techn. 8 p. 82:75 5. Gy. Előre n. 4 p. 50:76 6. Gy.-oroszt 2 p. 44:45 7. Atkári KSK — 11:58 8. Detki Tsz SK — 16:81 A Petőfibányai Bányász készülődik a bajnoki évadra A Petőfibányai Bányász labdarú­gó csapta — miután megnyerte a Heves megyei bajnokságot — az NB III. északi csoportjába nyert beosztást,' tehát ugyanoda, ahon­nan tavaly kiesett. A játékosok, a csapat edzője és vezetői, a szurko­lók tisztában vannak azzal, hogy ebben a csoportban sokkal nehe­zebb feladatok előtt áll az együt­tes, mint a megyei bajnokságban. A tavaszi sikerek egyik fontos té­nyezője volt az, hogy szinte min­den mérkőzésen ugyan abban az Összeállításban játszott a csapat. A nagyobb feladatok megoldásához azonban feltétlenül erősíteni, gyor­sabbá kell tenni a csatársort és általában korszerűsíteni kell az egész csapat játékát. A bajnok­csapat tagjai közül senki sem tá­vozott el, s játékukra továbbra is igényt tart az egyesület. A Bá­nyász négy új játékost átigazolt, erősítésképpen. Ezek: Gelics (Gy. Honvéd), Szarvas (Üjpesti Dózsa), Plessek és Kovács (Apci Vasas). A bajnokság befejezése után nem *olt pihenő. Wämser Gyula edző irányításá­val azonnal megkezdte a csapat az őszi szezonra való felkészülést, amelynek legfontosabb szakasza a Hajdúszoboszlón eltöltött kétheti táborozás volt. Itt mindennap ed­zést tartottak a fiúk azzal a cél­lal, hogy az erőnlétet fokozzák, gyorsaságukat fejlesszék, játéku­kat korszerűvé tegyék, s nem utol­sósorban, hogy az új játékosok minél hamarabb beilleszkedjenek az együttesbe. Hogy az erősítések hogyan vál­nak be, arra természetesen majd csak a bajnoki mérkőzések adnak feleletet. A vezetőségnek és a pe­tőfibányai labdarúgó szurkolóknak nincsenek különösebb igényeik a csapattal szemben; de szeretnék, ha kedvenc labdarúgó-együttesük egész éven át nem a kiesés ellen küzdene, hanem hosszú időre biz­tosítaná az NB IH-ban helyét. Buzdításban nem lesz hiány; erre biztosíték a most megalakult ba­ráti kör. Reméljük, hogy a csapat beváltja a hozzáfűzött reményeket, s szép eredményekkel örvendez­teti meg a szurkolókat. Kulcsár Mihály Nők: 1. Gimnázium 2. Ipari tanulók 3. Gy .-halász 4. Atkár 5. Detk 6. Gy. Vasas T EKE Békés megyei Ifi- Heves megyei Ifi 6:2 (2396-2146) A Békés megyében vendégsze­replő Heves megyei ifjúsági teké- zőknek rosszul kezdődött a mér­kőzés, az utazás fáradságainak je­lei ekkor kezdtek mutatkozni a játékosokon. így is több örvende­tes jelenség közepette zajlott le a találkozó. 300 fán aluli eredmény nem született, mint a megyei egyé­ni bajnokságon; továbbá Nagy Ti­bor és Páncél József személyében két 400-as dobója volt a csapatnak- akik megszerezték a Heves me­gyeiek két pontját. Békés megye— Heves megye 4: 4 (2415-2395) Vasárnap reggel fél 8 órakor vet­te kezdetét az előző napi ifjúsági találkozók után a két megye fel­nőtt teke válogatottjának mérkő­zése. Részletes eredmények: Mol­nár L. 404, Kovács I. 309, Lengyel 377, Kasléder 414, Pummer 419, Lu­kács J. 391 fa. A visszavágó mérkőzésekre jú­lius 29-én délután 4 órakor, Eger­ben, a népkerti, illetve az ÉMASZ- pályán kerül sor. Az évszázad nagy szőlő-rekonstrukciója A csemegeszőlő-termesztés kibővítéséről in. (Befejező rész) Oazai viszonylatban újab- ban három leginkább elterjedőben levő egysíkú mű­velésmóddal találkozunk. Ez­zel az alacsony egy, vagy két­karú kordon, a Guyot és a le- gyezős bakművelés. Ezen mű­velésmódok mind nagy termő­felületet képeznek és így nagy termések biztosítására alkal­masak. Mindegyik művelés­módnál a termőfelültek kiala­kítását fokozatosan évről évre kell a végleges terjedelemig kifejleszteni, úgyhogy a tőke a 4—5 évre már rendszerint rendes termőalakba és termő- állapotba kerül. Az egy, vagy kétkarú ala­csony kordonnál a kialakított állandó kordonkarokon levő rövidebb, vagy hoszabb csa­pok szolgáltatják a termést es a letermett csapokat váltócsa­pos metszés alakjában évről évre leváltjuk. Ha a szükség úgy kívánja és a tőke termő­egyensúlya azt megengedi, időnként a kordonkarokon fél- szálvesszőket is hagyhatunk és azokat a kordonkarokhoz víz­szintesen, vagy félívben leköt­jük. Ez az eljárás sok esetben a felkopaszodott és elfagyott, vagy megvakult kordonkarré­szek pótlására is alkalmasnak mutatkozik. A Guyot-művelés mint igen egyszerű művelésmód, hazai viszonylatban jól bevált. Itt a kiválasztott és huzalhoz kötött szálvessző évről évre megbíz­ható termést biztosít, melynek letermése után a következő év­ben a tőke ellenkező oldalán kinevelt rövid csap szolgáltat­ja a termést hozó szájvesszőt egy biztosító csap meghagyása mellett. A legyezős bakművélés ab­ban különbözik a karótámaszú- tól, hogy itt kezdettől kezdve csak a huzal irányában enged­jük a bakszarvak kinevelését, mely bakokon foglalnak he­lyet a termő, ugar és biztosító csapok. Itt ügyelni kell arra, hogy biztosító csapokkal min­dig rendelkezzünk a bakszar­vak felkopaszodásának elke­rülése céljából. Ez is elég egy­szerű kivitelezésű művelés és metszésmód, talán a karós bakművelésről erre a legköny- nyebb az áttérés. A csemegeszőlő üzemi mun­kálatai a borszőlővel nagyban megegyeznek, különösen a szőlő talaj munkálataival kap­csolatosan. A tőkék a cseme­geszőlőnél érzékenyebbek a téli fagyokkal szemben, miért is a téli fedések itt nagyobb alapossággal végzendők él. Na­gyobb gonddal kell elvégezni az utolsó, úgynevezett érés alá való kapálását is, a legalsó für­tök épségbentartása érdeké­ben. A csemegeszőlőfajták álta­lában érzékenyebbek a pero- noszpóra és lisztharmat gom­bakártevőivel szemben. Ezért is fokozottabban kell az ismé­telt védekezéseket megfeieiő időben, megfelelő oldatokkal elvégzni, mivel sok esetben a nem kellő módon közömbösí­tett oldatok a csemegeszőlőnél szokták a leggyakoribb íomb- perzseléseket okozni. A cseme­geszőlő zöld munkái a huza­los művelésnél a páros huza­loknál kötözést alig kívánnak, inkább csak igazítást. Inkább a zöldválogatásra kell a lomb­fejlődés kezdeti szakaszában több gondot fordítani. A csemegeszőlők szürete- " lése nem akkor történik, amikor a borszőlőké. Itt nem várjuk be a teljes érési álla­potot, hanem akkor szedjük a szőlőt, mielőtt annak teljes be- érése megtörténne. Akkor kell a csemegeszőlőt szedni, mikor az a fajta jellegének megfelelő küllemet és színt mutatja és NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suba Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József Szerkesztőség: Eger; Beloiannisz u. S. Telefon: 12—57. 12—73. Postafiók: 33. Gyöngyös. Főtér 3.; fszt. is. Telefon: 697. Kiadóhivatal: Eger; Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24—44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger. Bród.v Sándor utca 4. Felelős vezető: Mandula Ernő a fajtánál megkívánt minimá­lis munkatartalmat elérte (14 —18 cukorfok százalék, fajták és évjáratoktól függően.) A csemegeszőlő szedése nagy gondosságot, hozzáértést és kel­lő gyakorlatot igényel. A sze­dést lehetőleg száraz időben végezzük el úgy, hogy lehetőleg a kocsányi fogva meg, mind­járt az így szedett szőlőt a táb­la szélén elhelyezett rekeszébe rakjuk. De több helyütt a cso­magolás, válogatás, cizellálás (alkalmatlan szemek eltávolí­tása a fürtből) külön, tetővel ellátott, nyílt csomagoló helyi­ségben történik. Más helyütt közvetlen a vasút mellett épí­tett csomagolókból kerül köz­vetlenül a vagonba a belföldi, vagy külföldi (export) rendel­tetésű csemegeszőlő a originál (szokványos) farekeszekbe. Gyöngyös környékén mind a három változattal találkozha­tunk. A csemegeszőlő termesz- tése megyénkben — mint ábalában az ország más szőlővidékein is — a legutóbbi évtizedekben nem mutatja azt a fejlődést, mint azt tőle meg­kívánnánk. Azok a Gyöngyös környéki tsz csemegeszőlő-tele­pítések, amelyekről említést tettem, még csak a kezdetét jelentik az igazi fejlődés meg­indulásának. Ezzel szemben igen sok a régi telepítésű, gyengén termő, sőt jelentős a kivágásra szoruló csemegesző­lőterület is. Komoly és ered­ményes csemegeszőlőtermesz­tést csak a jó karban tartott, legalább 30—40 q/kh termést szolgáltató ültetvények jelent­hetnek. Ettől az átlagtól azon­ban még távol állunk, még a gyöngyösi járás viszonylatában is, hol a sok évi átlagtermés 14—16 mázsa körül mozog és e fölé csak kisebb mérvben és csak a jobb termő évjáratok­ban emelkedik. A Gyöngyös környéki csemegeszőlő-telepí­tések közül is ritkák a tiszta telepítések, melyek inkább Abasár és Nagyréde községek határában találhatók. Éppen ezért e helyekről lehet a leg­több csemegeszőlő szaporító­vesszőt is begyűjteni. Mint országos viszonylatban, úgy megyénkben is a cseme­geszőlők közül legelterjedtebb a saszia, vagy gyöngyszőlő, mely területarányban a cse­megeszőlők 80—85 százalékát teszi ki. A többi hányadot fő­képpen a Mathiasz és Kocsis fajtái egészítik ki, főképpen Abasár és Nagyréde szőlőterü­letein. Ezek érési sorrendben a Csabagyöngye, Irsai Olivér, Szőlőskertek királynője, Ma­thiasz Jánosné muskotály, Er­zsébet és Afus Ali fajták, mely utóbbi Bulgáriából származott hozzánk és megtévesztően ha­sonlít a mi Erzsébetünk-höz. Újabban elterjedésnek örven­denek a fenti nemesítők faj­tái közül a Glória Hungáriáé, Szauter Gusztávné, Kocsis Ir­ma, Cegléd szépe fajták is, de egyelőre csak korlátozottabb keretek között. A Passatutti és a Hamburgi muskotály fajták csak egészen csekély mérvben lelhetők fel Gyöngyös kör­nyékén. A belföldi, de méginkább a külföldi kereskede­lem előnyben részesíti a jó piacos és jól szállítható cse­megeszőlőfajtákat. Sajnos, a mi kiváló saszlánk sem tud hosz- szabb szállíthatóság és tetsze­tősség szempontjából a külföl­di piacok kívánalmainak min­denben megfelelni. így külföl­di árpiacon elulmarad, a job­ban szállítható, nagyobb sze­mű (mint például Afus Ali, Regina Vera, Spanyol datolya, stb.) jobban adjusztált és az exportszállítási feltételekkel (hűtött vagonok) jobban ellá­tott külföldi származású cseme­geszőlők mellett, holott zamat­ban ezeket a mi saszlánk fe­lülmúlja. Hazánk sok kiváló, csemegeszőlő-fajtával rendel­kezik, melyek termelési érték szempontjából nincsenek meg­felelő mértékben feltárva és nincsenek megfelelő mérvű törzsállományban elszaporítva. Ez jelentős elmaradást jelent csemegeszőlő termesztésünk­ben, amit az elkövetkezendő évek feladata lesz helyrehozni. A Heves megyei Gyöngyös környéki csemegeszőlőt telepí­tő és termelő tsz-ekre tehát az elkövetkezendő esztendőkben nagy és komoly feladat vár, egyrészt a már betelepített csemegeszőlőterületek termő­állagának megfelelő kiterjesz­tésében, másrészt a megfelelő termeléstechnikai kialakítás­ban, végül és nem utolsó sor­ban a termés piacra való elő­készítésének és értékesítésé­nek legkorszerűbb megoldásá­ban. Az új csemegeszőlő telepet létesítő tsz-eknek fenti felada­tok melett nagy súlyt kell he­lyezniük a megfelelő egy—két csemegeszőlő-fajta megválasz­tására, majd a javasolt sor­es tőketávolság mellett a leg­alkalmasabb művelési és met- szésmódok kialakítására. A szőlőművelés a legbel- terjesebb monokultúrás mezőgazdasági ágazatunk igen sok munkaerőt kíván és köt le, mely egy gazdasági évben 140—150 munkanapot igényel hegyi szőlőinkben. Még a le­szűkített külterjesebb kezelé­sű kisparaszti szőlőkben is 100 körül mozgott katasztrális hol­danként a felhasznált munka­napok száma. Ez a körülmény a jelenlegi szőlőültetvényeink­ben egyelőre nemigen változ­hat, a gépesítésre alkalmatlan sűrű tőkeállag miatt. A gépe­sítés és ezzel a termelési költ­ségek csökentése csak az új te­lepítésű és tágabb sorközű sző­lőkben válik lehetségessé. Itt is azonban annak működteté­se csak az egészen sík, vagy az enyhén lejtős hegyoldala­kon lehetséges, míg a meredek hegyoldalak szőlői továbbra is a gyalogművelésre, vagy leg­feljebb a gépi csörlő alkalma­zására vannak utalva. Fentiek során ismertettem azt, hogy a szőlőművelés kere­tén belül a csemegeszőlő-ter­mesztés, annak nagyobb igé­nyessége miatt még több és behatóbb munkát és szakér­telmet kíván, mint a borszőlő- termesztés. Csemegeszőlő-ter­mesztésünk kiterjesztése azon­ban zömmel azon szőlővidéke­inken fog a tervek szerint megtörténni, ahol az mér is­mert és begyakorolt mester­sége volt a szőlőtermelőknek. A változást a nagyüzemi gaz­dálkodás keretei és ezen belül a gépi művelésnek megfelelő termeléstechnika bevezetése fogja jelenteni. A szőlőműve­lés agrotechnikája tehát gyor­sabb, könnyebb és olcsóbb lesz a réginél. Ez a körülmény pedig a szőlős termelőszövet­kezetek tagságának megköny- nyített munkáját és így e munkákhoz való jobb hozzá­állását fogja etredményezni. Egy évszázad leforgása alatt tehát szőlővidékeink két sző­lő-rekonstrukciót érnek meg, az elsőt az évszázadforduló idején a filoxera-vész utáni szőlőfelújításokat, majd a mostanit. Míg az előbbeni azonban csak tényleg a ki­pusztult szőlő felújításából, újratelepítéséből állott a kis­üzemi művelési jelleg meg- változtatáfa nélkül, addig a mostani és jövőbeni szőlő-re­konstrukció a szőlő felújításá­val párhuzamosan szakít a szőlőültetvény kisüzemi jelle­gével és termeléstechnikájá­val és a nagyüzemi művelés­nek megfelelő agrotechnikai munkák zavartalan ellátását biztosítja. üz a rekonstrukciós mim- ■*_J ka valójában meg fogja változtatni szőlővidékeink ar­culatát és meg fogja vetni a virágzóbb bor- és csemegszőlő- termesztés alapjait. Dr. l’só Andor ooóoooooooooooóóoooooooooooooooooGoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooGO' Értesítjük kedves vevőinket, hogy az Északmagyar­országi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat egri lerakata 1961. augusztus 1-től augusztus 15-ig leltározás és költözködés miatt zárva tart Ez idő alatt mindennemű árukiadás szünetei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom