Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

NÉPÚJSÁG 1961. július 23., vasárnap tiinzt Fagylalt — sötétben — Srácok, még maradt egy kicsi, ne hagyjátok visszavinni. — mondja az utcai fagylaltos- legényke, az egri Kertmozi ka­puja felé ballagó kiránduló út­törőknek. Este nyolc elmúlt már, hű­vös is van kissé, s az óvatosak az örökké köhögök, akik még napszúrás helyett is náthát szereznek, már ballonkabátot vettek. De a fiúk ki-kiszalad nak a sorból, s nyújtják a fo­rintot, az ötvenfMérést. — Milyen fagyija van? — kérdi az egyik. — Nem mindegy az? — pat­tan a hetyke válasz — sötét­ben úgysem látod. ,.. Ügy látszik, sötétben nemcsak a tehenek, hanem a fagylaltok is egyformák, (k) — A FÜZESABONYI já­rásban 21 ezer 651 hold ka­lászos várt ebben az évben betakarításra. Ebből, a leg­utóbbi jelentés szerint, már 18 ezer 100 holdat vágtak le. Előreláthatóan július 25—26- ra befejeződik az aratás a füzesabonyi járásban is. — AZ ELMÚLT napokban kezdték meg a tenki Béke Termelőszövetkezetben a do­hány törését. Eddig 4 ezer kö­téllel törtek le, ami 40 mázsa szárított dohánynak felel meg. — AZ EGRI Rákóczi Ter­melőszövetkezet ebben az évben 120 mázsa cseresznyét, 5 mázsa epret, 40 mázsa pi­ros ribizlit és a baracktermés 80 százalékát értékesítette az állam felé. — JAVÁBAN folyik me­gyénkben a paradicsomszüret. Különösen jól halad ez a munka a hatvani és a gyön gyösi járásokban. A legutóbbi jelentések szerint napjában 22—25 vagon paradicsomot vásárol fel a MÉK fnegyénk termelőszövetkezeteitől. mm A SARUDI Gépállomá­son a legutóbbi értékelés szerint a kombájnosok ver­senyében Pocok Sándor 158 hold, Tajos Ferenc 156 hold, és Madarász József 145 hold összteljesítménnyel került az élre. — 37 FIATAL tanul szorgal­masan a Selypi Cukorgyárban szervezett kazánfűtő tanfolya­mon, hogy megfelelő szakmai tudást szerezzenek, s minél jobban megfeleljenek Az ifjú­ság a szocializmusért mozga­lom követelményeinek. — ZÖLDSÉG- ÉS GYÜ- MÖLCSELÁRUSfTÓ standot létesített az egri Petőfi Tsz az 5. számú lakótelepen. így biz­tosítják, hogy a lakótelepi asszonyok ott, a helyszínen jussanak hozzá a friss zöld­séghez és gyümölcshöz. — A SELYPI Cementmü­vekben fontos jelentőséget tu­lajdonítanak az energiataka­rékosságnak. A klinkerégetés­nél például az előirányzások pontos betartásával minden tonna cementnél 12 kilogramm olajat lehet megtakarítani. Nagy gondot fordítanak ezen túlmenően is az anyagnormák pontos betartására, hogy egy tonna klinkerhez a felhasznált kő, homok és piritpörk össz- mennyisége pontosan az elő­írás szerint legyen. Mit ígér az új színházi évad? Nyilatkozik a színház igazgatója Régen kering már a hír arról, hogy az Egri Gárdonyi Géza Színház a következő évadot a volt trinitárius temp­lomban kezdi meg, mivel a színházat nagy költséggel át­építik. Ez a hír most már új­ságunk hasábjain is végleges megerősítést nyert, ezért for­dultunk a színházlátogatók ne­vében Szőllősy Gyulához, a színház igazgatójához néhány olyan kérdéssel, amelyik — feltehetően — érdekli a szín­házlátogató közönséget. — Milyennek tartja a szín­házi közönség szemével nézve az új játékszínt? — A felügyeleti szervek el­döntötték, hogy megkezdik a színház felépítését. Ezért az új szezont már a volt trini­tárius templomban — vagy ahogyan az egriek jobban is­merik, a Rossztemplomban — kezdjük el. Ez a helyiség, mint színház, de egyáltalán, a belsejét és rendeltetését te­kintve — ismeretlen az egri közönség előtt, ezért érdemes róla néhány szót szólni. Az átalakításokkal a közönség sokkal jobb látási viszonyok­hoz jut majd. mint a régi színházban, mert a széksorok szélessége olyan, mint a szín­pad nyílása, így a legszélső székről pontosan olyan jól látni, mint középről. A néző­tér süllyesztett és emelkedő. Akusztikáját tekintve, szak­ember véleménye után el­mondhatjuk. hogy jobb, mint a színházé volt. Ezt a szín­házzal együtt megvizsgálta Lór Ferenc, a Középület Ter­vező Intézet akusztikusa, s az ő véleménye volt, hogy jobb, mint a volt egri színházé. — Hallottuk, hogy repertoár- színház lesz az idén. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Valóban, ebben az évad­ban bevezetjük a sokak által várt repertoár-játékrendszert. Ennek a lényege az, hogy egy hónapon belül öt bemutatót is tartunk, s utána felváltva játsszuk a darabokat. Ezzel változatosabbá, színesebbé tesszük a színház műsorát. — Mi a színház műsorterve? — Igyekeztünk újat és vál­tozatosat tervezni. A műsor­tervünket már jóváhagyta a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, ezért jó is, ha tájé­koztatjuk a közönséget erről: Ezek szerint játsszuk: Shakes­EGRI VÖRÖS CSILLAG 23- án: Üjra reggel van 24- én: ötödik ügyosztály EGRI BRODY 24—25-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 23- án: Rangon alul 24- én: Mennyei pokol GYÖNGYÖSI PUSKIN 23—24-én: Alomrevű GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 23-án: Küldetés Bahcsiszerájba hatvani vörös csillag 23—24-én: Dúvad HATVANI KOSSUTH 23- án: Hamupipőke 24- én: Nincs előadás HEVES 23- án: Végállomás, szerelem 24- én: Üjra reggel van HEtervAsara 23- án: Feltámadás 24- én: Nincs előadás Füzesabony 23—24-én: Alba Regia egri béke 23—24-én: Zápor peare: Sok hűhó semmiért; Sartre: Tisztességtudó utca­lány és Merimeé: A művésznő hintója egy műsorban; Rozov — a Szállnak a darvak és a Megnőnek a gyerekek szerző jének —: Boldogság merre vagy? című vígjátékát; Mes­terházi Lajos: Tizenegyedik parancsolat-át; Euripides: Me­dea; Kiritescutól a Szarkafé­szek című szatirikus vígjáté­kot, amelyiket az országban elsőnek mutatunk be, tehát ősbemutató lesz. Azután jász- sza a színház még Acherd: A világ legszebb szerelme cí­mű 3 felvonásos francia víg­játékát; Brulin: A kutyák cí­mű 3 felvonásos drámáját. Az elmúlt szezontól eltérően a Kis Színház műsorát is bemu­tatjuk az egri közönségnek. A Kis Színház műsorán szerepel Moliére: Tartuffe; Szakáts: Maradj velem, Misi című 3 felvonásos falusi vígjátékát — ősbemutató lesz ez is, és ugyancsak az egriek adják először Dávid Teréz csehszlo­vákiai magyar írónő darabját, amelynek címe: Dodi. Zenés játékok a következők lesznek: Kálmán: Montmartrei ibolya, Szigligeti—Tabi—Vincze: Pá­rizsi vendég; Szirmai—Kristóf: Tabáni legenda, Bruckhard: Párizsi nő, ez ugyancsak ős­bemutató lesz, s a közönséget a Tűzijáték után valószínűleg érdekelni fogja az új musical comédie. És végül eljátssza az operettgárda Miljutyin: Jua­nita csókja című zenés játé­kot. Sor kerül még egy ké­sőbb nyilvánosságra kerülő új magyar zenés vígjátékra is. Jelen pillanatban a színház három íróval dolgoztat a szín­ház számára, akik új darabo­kat írnak csak Egernek, s valószínű, ezek között megle­petés is akad az egriek szá­márai Ezeket a darabokat csak később ismertetjük, mi­előtt előadásra kerülnének. Láthatja az egri közönség, hogy az idei évadban sokkal változatosabb, mennyiségileg gazdagabb műsorral igyekszik a színház szolgálni azt a célt, hogy mindenki megtalálja a színházi esték előadásaiban azt, ami számára a legkedve­sebb. — Kik mennek el és kik jönnek a színház társulatába? tös István, Kleszó Imre és Sprok György rendező. A mis­kolci színházhoz szerződött Szabadi József, Szabó Rózsa és _Gyuricza Ottó. Helyettük elsősorban a Színművészeti Főiskola végzett növendékei közül jönnek olyanok, akiket a közönség vagy már pesti színházakból, vagy a filmek­ről ismer. így Varga Tibor, Szilágyi István, Fonyó István és Bürös Gyöngyi. A pécsi színháztól hozzánk szerződött Hegyi Péter és a már előző évekből ismert Magda Gabi. Tárgyalás folyik még néhány fővárosi művésszel, akik neve szintén közismert, éppen ezért döntésük előtt nem közöljük még. az argont, kásságáért 1904-ben Nobel-díjjal tüntették ki. 1961. JÜLIUS 23., VASÁRNAP LENKE * 1961. JÜLIUS 24., HÉTFŐ KINGA 35 évvel ezelőtt, 1926. július 23-án halt meg VIKTOR VASZNECOV orosz festő, a polgári realizmus képviselője, genre-képeket festett, valamint az orosz monda- és me­sevilágot ábrázolta. Osztrovszkij HÓPELYHEK című mesejátékához készített vázlatai révén az orosz színművészetre is hatással volt. * 45 évvel ezelőtt, 1916-ban, ezen a napon halt meg WILLIAM RAM­SAY angol kémikus, aki először észlelte kísérletei alatt, hogy a rá­dium bizonyos körülmények kö­zött héliummá alakul át (az elem­átalakulás első igazolt esete), ö dezte fel a levegő nehézgázai neont, a kryptont és a xenont. Mun­•• Üdítő, kellemes szórakozás, mulatságos időtöltés — ez a Prága Cirkusz előadása — A megalakuló új veszp­rémi színházhoz megy Ruttkai Mária, Czeglédi Sándor, Kür­Péntek este valósággal özön­lött a tömeg az egri Spartacus pálya felé, ahol az utazó Prá­ga Cirkusz hatalmas sátra hi- vogatóan integetett a város, különösen a gyerekek felé. Pontosan este 8 órakor ki- gyúltak a hatalmas reflekto­rok, megszólalt a zenekar és a csehszlovák és magyar nem­zeti zászlókkal az élen felvo­nultak a cirkusz művészei. A bemutatkozás után kezde­tét vette a műsor: Két és fél órán keresztül hangzott a ka­cagás, mert a kitűnően mulat­tató három bohóc gondosko­dott arról, hogy a nehéz akro­batikus számok feszültségét humorban oldja fel. Lélegzet­elállító mutatványok tanúi voltak a díszelőadás nézői, akik közül nem egy látott már nagy cirkuszokat, mégis azon a véleményen voltak — velünk együtt —, hogy itt is láttun.r néhány valóban egyedülálló számot. Ilyen volt többek kö­zött a két iker Kludsky akro­batikus mutatványa: a szál tó az egykerekű kerékpáron. No, de nem lehet egy produkciót kiemelni, ez hálátlanság lenne, hiszen Rapolli a villámzsong­lőr, a két Rauel a görgőkön, Slavka a lengő dróton éppen olyan meglepetéssel szolgál­tak, mint az öt Kludsky a ke­rékpáron, vagy a merész, biz­tos mozgású, szép leány a ma­gas bambuszon. Viharos taps- orkán fogad'ta a négy Baccardi mutatványait a trapézon illet­ve a gumiasztalon. A műsor második részében megismerkedtünk a fiatal Kludsky Jirijjel, aki a három medve és a két vad, örökösen morgó oroszlánnal igen érde­kes produkciót mutatott be. Lélegzetelállító volt az, ami­kor a szájából ette meg a húst a hatalmas oroszlán. Aztán is­mét a vadállatokon volt a sor, tigrisekkel és oroszlánokkal dolgozott a ketrecben Emil Sa- mes. Különlegesen szép mutat­ványt láttunk Wertheimovától, aki a lengő trapézon könnye­dén, rugalmasan, rendkívül szépen mutatta be valóban ne­héz és biztos, kiszámított moz­gást igénylő produkcióját. Ur­ban mester idomított fjordlo- vai most is, mint mindig meg­nyerték a közönség tetszését. Igen kedves, derűs perceket szereztek a nézőknek — a 3 Albatros — a nyújtó művészei. Éppen, mert annyira mulatsá­gosan csinálták — látszott meg az a hihetetlen ügyesség moz­gásukon, amelyik már beideg- ződött, s szinte nem ismeri al A szakszervezetek kétemele­tes székháza, a város egyik legismertebb épülete Egerben. Majd minden napra esik vala­mi rendezvény az itt működő szakszervezeti művelődési ott­hon nagytermében — most a modem bútorkiállítást tekin­tették meg eddig több mint tízezren, megnyitása óta —, nagy népszerűségnek örvend a földszinti könyvtár és klubhe­lyiség, s sokan látogatják es­ténként az ugyancsak az épü­letben működő Otthon Kisven­déglőt is. Mi azonban most nem azzal a céllal indultunk el az épületben, hogy ezeket a sok ezer egri ember által amúgy is ismert helyiségeket „fedezzük fel”, — munkaidő­ben kerestük fel az egyes szakszervezeteket, érdeklődni, milyen feladatok foglalkoztat­ják egyiket-másikat, milyen gondokkal, problémákkal for­dulnak területi bizottságaik­hoz a szervezett dolgozók. Csak részben jártunk siker­rel. A kilenc, itt a székházban működő területi bizottság kö­zül, bizony, legtöbbnek iroda- helyiségét zárva találtuk. A szakszervezetek vezetői szinte csak „vendégségbe” járnak Egerbe, — majdnem mindig kinn vannak munkaterületü­kön, a hozzájuk tartozó üze­meknél, vállalatoknál. Érthető is. Hatvannyolcezer szakszer­vezeti tag ügyes-bajos dolgait kell intézniük, s ez, íróasztal mellől, egyenlő a lehetetlen­séggel. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Területi Bi­zottságánál Marosvári János­áét is csak véletlenül találtuk benn. — A titkár elvtárs nincs itt­hon, így a feladatok egy részét én igyekszem elvégezni — adta meg a felvilágosítást — Nem­Munkaidőben az egri szakszervezeti székházban Megkezdődött a községi szakmaközi bizottságok szervezése ahol laknak a munkások, mert az előadók, művészeti csopor­tok könnyebben eljutnak a nagy tömeghez, mint az üze­mek dolgozói az ilyen rendez­vények kedvéért, munkájuk után, ismét vissza az üzembe. Terveink között szerepel ter­mészetesen az is, hogy azokban a községekben, ahol megala­kulnak a szakmaközi bizottsá­gok, a könyvtárak ellátását is magunkra vállaljuk. Százhúsz­ezer kötetes megyei szakszer­vezeti könyvtárunk lesz hivat­va e feladat megoldására. A tíz „kísérleti” szakmaközi bizottság után az év végéig újabb harminc kezdi majd még működését községeink­ben. Ezek közül azonban már nem mindegyikben élnek nagy többségben, vagy nagy szám­ban munkások, így arra lesz­nek hivatva, hogy a KPVDSZ- hez, a Pedagógus Szakszerve­zethez, a Közalkalmazottak Szakszervezetéhez, a ME- DOSZ’-hoz és más szakszerve­zetekhez tartozó dolgozókat tö- mörítsék, s foglalkoztassák. Azokat, akik addig évek hosz- szú sora óta fizették ugyan a szakszervezeti tagdíjat, de mi­vel mindenütt kevesen voltak, önálló szakszervezeti alap- szervezetet nem tudtak alakí­tani, s így szakszervezeti élet­ben nem is vettek részt. Hosszasan lehetne még so­rolni, milyen előnyökkel jár a községi szakmaközi bizottsá­gok létrehozása a tervek sze­rint. Egyelőre azonban csak annyit: nagyon sokkal, — s ami a legfontosabb, létrehozá­sukról nemcsak az említett községekben van szó, a jövő év júniusáig megyénk 106 köz­ségében kezdik meg működé­süket. Weidinger László veszélyt. A 4 Fiala, a létra- egyensúlyozok néhány külön­legességgel szolgálták a közön­ségnek, majd őket követte a páros lovaglás, amelyik a mű­soron így szerepel: Páros lovag­lás „meglepetéssel”. Nos, a meglepetés valóban nagyszerű és igen érdekes, ezért tekintet­tel a többi előadásra, mi sem áruljuk el, hogy mi az. Az előadásnak végig kedves alakja volt Sambo és EmiUó, akik az utolsó számban mint zenebohócok mutatkoztak be. Különösen Sambó kedvesen ostoba mókáit zárta szívébe az egri közönség. Az egész előadásról elmond­hatjuk, hogy valóban kellemes szórakozást nyújtott ez az est, mert ellentétben azzal a régi cirkuszi elvvel, hogy minél jobban feszíteni a néző idegeit ez a társulat arra törekedett, hogy minél kellémesebbé és minél szórakoztatóbbá tegye a nézők számára az előadást Sok humorral, állandó moz­gással, egyedülálló produkci­ókkal vívták ki a nem egy­szer felcsattanó vastapsot. Fel­nőtt és gyermek egyformán jól érezte magát, s ez Ladislao Smejkal rendezőt dicséri! (ádám) tevékenységének középpontját képezi. — Nem sokkal ezelőtt meg­kezdtük a községi szakma­közi bizottságok szervezését, — mondotta. — Egyelőre tíz köz­ségben hoztuk ezeket létre, kí­sérletképpen. Olyan helyeken, ahol sok szervezett dolgozó él, akik mindegyike után három forintot bocsátunk a tagdíjbe­fizetések alapján havonta a szakmaközi bizottság rendel­kezésére. Részletesen fejtegetni kezd­te, miért találták szükségesnek a bizottságok létrehozását, s szavai nyomán a jövő biztató képe tárult fel. A szakszerve­zeteknek eddig sok gondot oko­zott, hogy az üzemekben, bá­nyákban sok ezer szervezett dolgozó végzi naponta munká­ját, összefogni azonban még­sem tudják őket, kulturális ne­velésükkel, szórakoztatásuk­kal, sportolási lehetőségeik megteremtésével sem tudnak úgy törődni, ahogy az hivatá­suk lenne, mert a munkások legnagyobb része, műszak vé­gén autóbuszra, vonatra ül, s elutazik a környező községek­be, ahol lakik. A szakmaközi bizottságoknak most az lesz a feladatuk, hogy a szervezett dolgozókat lakóhelyükön fog­ják össze, itt biztosítva szá­mukra a szakszervezeti tagság­gal járó előnyöket, jogok élve­zését. — Az a tervünk, — mondta Furucz János, — hogy a köz­ségekbe visszük ki a munkás- akadémiákat, itt szervezzük meg a különböző oktatásokat, ott adunk kultúrműsorokat, ségre, amelynek előteremtésé­ben a szakszervezetnek is köz­re kell működnie, jól halad-e a kombájnosok versenye? Nem egyszerű és kis felada­tok ezek, amelyek a nyári idő­szakban a MEDOSZ-ra hárul­nak, s ha végigvisszük vala­mennyit, érthető is, miért nem találhatók benn akár egész héten a területi bizottság veze­tői, dolgozói. Ebben a székházban azon­ban, úgy látszik, még véletle­nül sincs „uborkaszezon” egy szakszervezetnél sem. Az Élel­mezési Ipari Dolgozók Szak- szervezetében Pethes Ferenc megyei titkár ugyanis szinte azonos szavakkal kezdte a be­szélgetést, mint a többiek: na­gyon sok a munkájuk. A párt Politikai Bizottsága határoza­tának végrehajtásán dolgoz­nak, amely az élelmezési ipar területén is sok újat hoz, köz­tük néhány speciális feladatot a cukor- és a konzerviparban, a sütőiparban. Nem rossz így végigjárni né­hányszor az egri szakszervezeti székházat. Sokat láthat, tapasz­talhat az érdeklődő, ha mégoly sok ajtó nem is nyílik meg előtte. Erről az utolsó beszél­getésen győződtünk meg, ame­lyen Furucz János, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, szinte összefog­lalta a szakszervezetek és az SZMT tevékenységét. Ez a be­szélgetés ráadásul még betető­zése volt az eddig hallottak­nak. Furucz János ugyanis az egyik legnagyobb munkát is megemlítette, amely minden más mellett a szakszervezetek régen zajlottak le a szakszer­vezeti taggyűlések területün­kön. Ezek az első hónapok munkájával, a szakszervezet XXVIII. kongresszusának anyagával foglalkoztak. Most a taggyűlésekről beér­kezett jelentések, észrevételek összegezése a benntartózko- dók legnagyobb munkája. Le kell szűrni valamennyi jegyző­könyvből, jelentésből, mit kell tennie a területi bizottságnak, hogy a munka legalább olyan jól, vagy még jobban haladjon, mint eddig. S ha ezzel készen vannak, nincs megállás. Ott van már a másik feladat: a szocialista brigádok első orszá­gos konferenciájára kell ké­szülni. A megyei kiskereske­delmi vállalatok, s a vendég­látóipar már tudnak küldeni számos szocialista brigádot a konferenciára, Hevesről, Gyön­gyösről, az egri VOSZK-tól, s az ifjúsági boltból egyaránt. A következő ajtó csak hosz- szabb idő után nyílt meg. Deli János, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszerve­zetének megyei titkára ugyanis talán mindenkinél kevesebb időt tölt íróasztala mellett — Ez az időszak az, amikor nekünk legtöbb a tennivalónk — mondta, s már sorolta is, miért. Az aratás, cséplés megkez­dése előtt hosszú hetekig a munkavédelmi berendezéseket, felszereléseket ellenőrizték a gépállomásokon, állami gazda­ságokban. Most meg újra végig kell járni minden helyet, hogy az előírásoknak megfelelően végzik-e mindenütt a munkát, nem szorulnak-e valahol segít-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom