Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-04 / 130. szám

1551. június 4., vasárnap NEPÜJSAG o 96 családnak SÜLYOS rakománnyal nagy teherautók jönnek. Az építke zésre téglát, betongerendát és, százféle anyagot szállítanak Odább magasra nyújtja „nya­kát” a Brunn-daru, s a har­madik emeleten a munkások keze alá adja az anyagot. Zúg, csikorog a betonkeverő, s vidáman szalad a szállító- szalag gumiheved re. Kőmű­vesek, ácsok, és az építőipar szinte valamennyi ágához tar­tozó munkások igyekeznek, hogy az egri Spartacus-pályán idejében elkészüljön 96 család új lakása. 96 lakás. Három nagy épü­lettömb... Tengersok a munka az alapozástól a tetőig, a kez­déstől a kulcsátadásig. — De így, csoportosan könnyebb. — Ezt tartja Csikós László brigádvezető és el is magyarázza — töviről hegyire, hogy mi a komplex-brigád ed­digi eredménye. Talán kétel­kedést látott tekintetemben, mert a falra függesztett ütem­tervre mutatott. Tussal rajzolt vonal jelzi, hogy június 20-ika a válaszfalak határideje, de a munka már elkészült. A bel­ső vakolást június 1-én kellett volna kezdeni, de már április végén javában dolgoztak raj­ta. De még hozzá hogyan? Koós István erős kézzel markolja a vakolópisztolyt és a különös szerkezet csak úgy szórja a falra a habarcsot. Sű­rített levegővel gumicsövön nyomják fel a masszát, s jól bemegy az a téglaközti üre­gekbe. — Nem cipekednek emelet­magasságba a malterral, s csuklónk sem kap erőltetést a fánglizástól. Ketten, a gép se­gítségével győzzük a munkát, 14 kőműves végzi a simító va­kolást. Jól halad a munka — büszkélkedik Király Lajos. idősebb mester irányítja a fiatal ácsokat. Alighanem hi­bázik az ajtó, mert erősen vakarja gyérhajú kobakját. A széljárta folyosó túlsó vé­ge felől vidám nóta hangzik. Huncutszemű, vidám lányok dolgoznak ott. Mindent kifür­késznek. Azt is tudják, hogy Berkes László az elmúlt hó­napban 176 órára 1563 forint nyers keresetet kapott. Erre rájött 15 százalékos idénypót- lék, a fizetett ünnep, meg az ebédidő, az összesen 2000 fo­rint. Ha különélést is kapna, meg is haladná a kettőezret. De Berkes László legényem­ber és ez mindennél fonto­sabb. Hát ezért tartják szem­mel a lányok. De aztán komolyabbra for­dul a szó és Szerencsi László bérlistája is arról tanúskodik, hogy nem bánták meg azok, akik beléptek a komplex-bri­gádba. Ügy halad a munka, hogy öröm nézni és ezen a munkahelyen nincs már kap­kodás, meg káromkodás és reklamálás bérfizetéskor. Gond és baj azért akad. Mé­száros István építésvezető azon töri a fejét, hogy mi lesz az ajtókkal. Még hiányzik több, mint, 300 darab. Jobb lenne, ha a termofor-kémé- nyek, meg a műkő is itt len­ne. De az Épületelemgyár és a Kőfaragó Vállalat nem tud szállítani. Mindez nem sok nyugtot hagy Semlyén Pál fő­építésvezetőnek sem. Nincs nyugtuk a vezetők­nek? Ez jó is, meg rossz is. Előbb nem tudtam, hogy ezt komolyan gondolják-e az em­berek, vagy tréfálnak. De az­tán megmagyarázták: — Az jó dolog, ha idejé­ben és mindennel törődnek a vezetők. Az a feladatuk, hogy a rosszat is jóvá for­mázzák. Csikós László brigádvezető Szabó László ács után kiabált: — Gyere, komám, két te­herautó gyámgerendát hoztak. Azt nem lehet ledobálni, ne­hogy összetörjön. Kirakták már a lépcsőfeljárókat is. Azt is nekünk kell felszerelni. SIETŐS, nehéz léptekkel mentek végig a harmadik emelet feletti fedémen, aztán eltűntek az épület végében. Sokáig néztem utánuk. Eltű­nődtem, s szinte láttam a 96 család örömét, a 96 családét, akik jövőre már itt kapnak új otthont. (F. L.) ■ kamera mindent lát! | Vasárnapi jscjyzetek A New York melletti Idle-' wild nemzetközi repülőtéren? három óriási televíziós kamera? figyeli állandóan az utasokat.? így akarnak nyomára jutni az? utóbbi időben egyre szaporo-? dó csempész-tevékenységnek.? A kamerákat egy központi? irodából helyezik üzembe, s? azok minden érkező és induló^ repülőgépet, s az összes tér-; meket, jóformán centiméter-; ről centiméterre ellenőrzésük^ alatt tartják. A kis beképzelt Sir Cedric Hardwickot, as hosszú évek óta Amerikában^ élő angol színészt nemrég megkérdezték, valóban szán-£ dókában áll-e felvenni az amerikai állampolgárságot? j „Szó sincs róla — válaszolt — elképzelhetetlennek tartom,! hogy hazám egyetlen nemze-? dék leforgása alatt el tudná? viselni India és az én elvesz-? tésemet.” A 250000 lakásért... A z építő- és építőanyag- ** iparban dolgozó fizikai, műszaki és adminisztratív munkakörbe beosztott mun­kások tudják, hogy a szocializ­mus felépítésében, de különö­sen most, a második ötéves terv ideje alatt nagy feladatot kell megoldani. Az ötéves terv végére kettő­százötvenezer lakást kell fel­építeni. Megyénk építőipari munkásainak az ötéves terv ideje alatt több száz családi házat, iskolát, üzemet, mező- gazdasági épületet kell felépí­teni, hogy a rászorult családo­kat megfelelő lakással tudjuk ellátni, új iskolákat, új utakat, új gyárakat kell építeni, istál­lókra és magtárakra van szük­ség szinte minden faluban. Á mezőgazdasági építkezések nagymértékben elő fogják se­gíteni termelőszövetkezeteink állatállományának bővítését, a tervszerűbb gazdálkodás ki­alakítását. Csak így lehetséges a lakosság, kenyér, hús és egyéb szükségleteinek bősége­sebb kielégítése. Az építőiparban dolgozók már számtalan esetben bebi­zonyították, hogy azokat a cél­kitűzéseket, amit pártunk és kormányunk tűzött az építő- és építőanyagipar elé, mara­déktalanul tudja teljesíteni. Az Építők Szakszervezetének XVIII. kongresszusa is köszö­netét fejezte ki minden építő­ipari munkásnak, mert becsü­lettel helytálltak a hároméves terv teljesítéséért folytatott küzdelemben. Köszönet és el­ismerés illeti megyénk építő­ipari munkásait azért, hogy a mezőgazdaság fejlesztése ide­jén az építkezések határidőben való átadását szorgalmazták és becsülettel kivették részüket a termelőszövetkezetek terve­zésében és azok megerősítésé­ben. ]\/T őst, amikor az építők napját ünnepeljük, fo­gadjuk meg, hogy felkarolunk minden olyan kezdeményezést, újítást és ésszerűsítést, ami a lakásépítkezés meggyorsítását és a szocializmus mielőbbi fel­építését előbbre viszi. Építőmunkások! Szervezze­tek szocialista komplex brigá­dokat, kövessétek a Csikós, Hajdú és a Bakondi komplex- brigádok példáját, akik rövid 2 hónapos működésük alatt be­bizonyították, hogy jól meg­szervezett és jól irányított mű­szaki vezetés mellett nagyobb termelési eredmények elérésé­re, a minőségi munka javítá­sára és az építkezések határ­idő előtti átadására képesek. Építőmunkások! Ma sok tíz-? és százezrek kérése száll felé-? tek. Sok apa és anya gyerme-? keivel együtt kér benneteket,? hogy gyorsítsátok meg és te-? gyétek olcsóbbá az építkezése-? két. Takarékoskodjatok az? anyaggal, építsetek szebb és> jobb lakásokat! ízünk az építőmunká-? sokban. Biztosak va-5 gyünk, hogy minden tőlük tel-? hetőt elkövetnek és teljesítjük^ pártunk és kormányunk la­kásépítési programját. Rozsnoki István, az Építők Szakszervezetének megyei bizottsági titkára. Bj Tovatűnő sötétség; Felébredt már lidérces álmából a falu, amelyet egykor a babona, a vakhit, a tudatlanság fekete szövedéke kötött gúzsba. Megfeszítette új erőre kapott izmait és sorra pat­tannak el a gúzs szálai. Legtöbb helyen csak rossz emléke él már ezeknek az időknek, bár még imitt-amott ráveti sötét árnyát a falu mai életére is a babona, a vakhit, a tudatlanság. Még felüti fejét a múlt egyik öröksége, a nagy nemzeti faji önérzet, s még előfordul, hogy némelyek azt hiszik, hazánkban helyt adnak olyan „követeléseknek", mint az egyik faluban merült fel, hogy a cigánygyerekekkel szem­ben megkülönböztetéseket tegyenek a mozielőadások láto­gatásánál. Még él néhány babonás hiedelem, amely egyes falusi öregek kuruzslásra hajlamos természetéből táplálkozik, s amelynek következményeként pálinkával itatták tele a he- rédi gyerekeket, hogy „ellenálljanak a betegségnek." Még olyan jeleneteknek is lehetünk tanúi, hogy közép­es főiskolát végző diákok Egerbe érkező szülei fiuk, lányuk iskolai tanulmányának elvégzése fölötti örömben elcipelik őket a templomba, hogy hálát adjanak az Istennek — az állam támogatásáért, a kedvezményes tanításért. Igen, ilyen esetek még előfordulnak. A tovatűnő sötétség vonulását pedig újfajta jelenségek kísérik: iskolák, művelődési otthonok, mozik épülnek, tele­víziók, könyvtárak kínálják szellemi kincseiket, s az embe­reknek falun is megnőtt a szebb, jobb iránti igénye. Heréden, ahol nemrég egymásután lettek rosszul a gye­rekek az otthon beléjük diktált pálinkától, most az embe­rek összefognak, hogy a falut évtizedek óta csúfító mocsárt lecsapolják, fákkal díszítsék az utcákat, mert mint mond­ják: kötelezi őket a tábla, amely ott a falu szélén hirdeti: Heréd, termelőszövetkezeti község. Az a tény, hogy Kerekharaszton nem nyugodtak, mig ifjúsági klubot nem létesíthettek, amely a fiatalság kultu- rálódását, szórakozását segíti elő, s az, hogy Boldogon cuk­rászdáért, televíziót, motorkerékpárt árusító üzletért „za- jong a nép”, az, hogy Ecséden a villanytűzhely hiányát rek­lamálják, az, hogy a pétervásári járásban 18 ezer falusi ember kiváncsi évente a TIT előadásaira, megannyi ékes bizonyí­téka a falut egykor uraló nyomor és lelki sötétség tova- tűnésének. Való igaz, messze vagyunk még a Petőfi által meg­jósolt, s óhajtott szellemi Kánaánhoz. Megesik még, hogy visszaóvakodnak időnként a múlt árnyai, de az a vérpezs­dítő, éltető szél, amely kultúrát, felvilágosodást hozott a falvakba, már egyre kevesebb sötétségfoszlányt visz a há­tán, hovatovább tiszta és gazdag lesz a falu szellemi portája. Kovács Endre NAAA\MA?^AA\AAAV/\AAAAAA'WWv\MAAAéA'WvW\AAAA/'AAAAAAAAAAAAAA Tovább gazdagodik az egri strandfürdő 36 — 38 fokos melegvizű medencét helyesnek ma üzembe Annak az elvnek szép bizo­nyítéka tárul az egri strand­fürdő látogatói elé, hogy a vá­ros elsősorban üdülő- és für­dőváros, illetve azzá fog fej­lődni. A strandfürdő újabb 50 méteres medencéjét megoszt­va, egy új, kisebb medencét képeztek ki, amelynek vize 36—38 fokos lesz! — Az egri fürdőkomplexum­ban létesített melegmedencé­vel valóban újat akartunk nyújtani a fürdőzőknek — mondja Szabó József elvtárs, az Egri Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat igazgatója. — A für­dőt látogató közönség körében már régen kívánság mutatko­zott, hogy egy valóban meleg­vizű fürdő is rendelkezésre álljon. Sajnos, még idáig nincs HELYESNEK TARTOM, hogy megyei lapunk ilyen ko­molyan foglalkozik a mező- gazdasági kérdésekkel. A cikksorozat nagy alapos­sággal és átfogóan foglalkozik a mezőgazdasági termeléssel. Csaknem minden új módszert tárgyal és igen sok tartalékot tár fel. Éppen ezért csupán Egy-két kérdéshez szeretnék hozzászólni. Egyik dolog a kukorica ve­tési módszere. Sokan teszik fel nekünk a kérdést, hogy miért foglalkozunk mi még most is az ikersoros módszerrel? Min­denekelőtt azért, mert hat év alatt meggyőződtünk róla sa­ját tapasztalataink alapján, hogy kevesebb munkaerő kell hozzá, mint a sűrűsoroshoz, s ugyanakkor így is tud igen jó termést adni a kukorica. Félreértés ne essék, mi azt sohasem mondtuk, hogy ez a módszer az egyedül üdvö­zítő, és ez adja a legjobb ter­mést. Mi azt mondjuk, hogy ott van jelentősége, ahol ke­vés a munkaerő. Ugyanis amíg a sűrűsoros kukoricából egy személy megkapál egy holdat, addig az ikersorosból 1,5 hol­dat tud elvégezrii. Azt pedig állítjuk, hogy a gyommentesen tartott ikerso­ros többet terem, mint a ga­zos sűrűsoros vagy négyzetes kukorica. Tapasztalatunk szerint a jó kukoricatermésnek három alapvető feltétele van: 1. gyommentesség, 2. megfelelő tőszám (18—22 ezer), 3. mély­szántás. HA EZT A HÁROM felté: telt biztosítjuk, a kukorica jó termést fog adni, bármilyen eddig ismert módszerrel vet­jük. Kívánnak-e ezek többlet­költséget? Nem, nem kívánnak! Egy­szerűen lelkiismeretesen keli Ho zzász ól ás iiiiiiiiiiiiiiiiatiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiaiiiiiiiiaiiiiiaiiiiiaiiM „II Heves megyei tsz-ek fifbbtermeléséért” című cikkhez lanauiiiiüi iaiiBiiBiiaiiaiiBiiaiiBi>aiiaiiiiiaiiaiieiia!iaiieiiaiiiiieiiaiiiiiaiiaiiaiiiiiiiia<iiiiaiiaiife!iBtiaiiaiiaiiaiiaiieiiaiiaiiaiiaii a dologhoz hozzálátni. Ez pe­dig az ország érdekében min­den agronómusnak, brigádve­zetőnek kötelessége. Egyetlen állami gazdaságban, termelő- szövetkezetben sem lehet meg­tűrni egyes emberek könnyel­műségét, felelőtlenségét, vagy maradiságát, mert ez húst je­lent, amit szeretnénk mind­annyian, ha sorbaállás nélkül lehetne kapni... Emellett ter­mészetesen nagyobb jövedel­met is jelent az illető tsz-nek, vagy gazdaságnak. Mi jelenleg kukorica vetés- területünk több mint felén szuperszelektiv vegyszerrel irtjuk ki a gyomot a kukoricá­ból. Ez a vegyszer azonban most még elég drága, s amel­lett nincs belőle elegendő. Így mi most 600 holdon csak az ikersort vegyszereztük le, a széles sorközt pedig géppel tudjuk megművelni. A 600 hold kézierő nélküli termelé­séhez 200 holdra kiutalt vegy­szer volt elegendő. Ez az időszak — amikor is kapnak vegyszert, de nem megfelelő mértékben — a ter­melőszövetkezetekben is el fog következni, és nem is olyan soká. Nem árt, ha akkorra rendelkezünk egy kis ta­pasztalattal. Ezen módszer alkalmazása Füzesabony—Ke- recsend között, a főútvonal mellett bármikor megszemlél­hető. A másik kérdés, amire ki akarok térni: az őszi búzater­més. Ez a növény foglalja el a legnagyobb területet, tehát kis termésátlag-emelkedéssel is nagy összegű pénzügyi ja­vulást eredményez. MIKOR a HATART járjuk, meglepően ötlik szemünkbe az egyes búzatáblák közötti kü­lönbség. Az egyik sűrű, egyen­letes, szépen kikalászolt. Ugyanakkor a közelben a má­sik tábla ritka, a színe halvá­nyabb és még most sem hozta ki a kalászát. Az egyik táblán 14 mázsa búza várható holdan­ként, a másikon pedig 6—7 mázsa, tehát kevesebb, mint a fele. Ha alaposan megvizsgál­juk, utána járunk, majdnem mindig arra jövünk rá, hogy az első tábla jól előkészített talajba lett vetve, október ele­jén, a másik későn lett vetve, sáros talajba (más években röges talajba). Ez a szóródás nálunk is ta­pasztalható volt és elemeztük a kérdést. 1959-ben a legjobb búzatáb­lánk 20,87 q/kh, a leggyen­gébb pedig 10,5 q/kh átlagter­mést hozott. Az elővetemény mind a kettőnél vöröshere volt A kettő között az a kü­lönbség, hogy az egyiket má­sodik kaszálás után azonnal feltörtük és vetésig jó beérett talajt kaptunk. A másik tábla a vörösheremagnak lett meg­hagyva és a szokásos őszi szá­razság idején kellett felszán­tani. így rögös-üreges talajt kaptunk, jóllehet közel há­romszor annyi talaj munka­költség ráment a másodikra, mint az elsőre. Hasonló eset ismétlődött meg két egymás mellett levő táblán. Az egyiken lucernát törtünk fel (tehát kitűnő elő­vetemény a búzának), augusz­tusban, de már erősen rögölt az eke. Mellette ikersoros ku­korica volt, amit szárbetakarí­tás után egyszer megdiszti bé­reztünk, keresztirányban meg­tárcsáztunk és elvetettünk. A lucerna után az átlagtermés 15,09 q/kh, míg a kukorica után 17,51 q/kh lett az átlag­termés. Ezek után elhatároztuk, hogy élettelen, be nem érett talajba többet őszi kalászost nem vetünk. A VÖRÖSHERE megfogásá­ról, sem a tábla búzával való elvetéséről le nem mondha­tunk. Megpróbálkoztunk 1959 őszén a sekély felszíni műve­léssel. A maghere bekerülése után a talajt disztillerrel két sorral megmunkáltuk. Erős száraz­ság volt, úgyhogy a disztiller is csak 2—3 cm porhanyós ré­teget csinált. Ezt gyűrűshen­gerrel lehengereztük és 20 na­pig így pihent. Akkor megtrá­gyáztuk és elvetettük. Két táblán alkalmaztuk ezt a mód­szert és az eredmények jók. Az egyik tábla 16,1 q/kh, a másik pedig 18,7 q/kh búzát termett. (A műtrágyakérdést itt nem érintem, ugyanis az adagok az említett területen közel egy­formák voltak.) Tehát a búza nem kívánt mélyszántást. Lényeg: a jó nagy ágy. Itt persze meg kell jegyezni, hogy ezek a táblák 1957-ben a vörösherével feiül- vetett árpa előtt jól megvol­tak szántva. Ezt a módszert a múlt év őszén is alkalmaztuk két táb­lán, bár szárazság nem volt. Mindkettőbe őszi árpát vetet­tünk és eddig 20 mázsa körüli átlagtermést ígérnek. Ha a kalászosoknált tartunk, azt szeretném még felvetni, hogy termelőszövetkezeteink indokolatlanul idegenkedne^: az őszi árpától. Mi a kukorica mellett legnagyobb mértékben alkalmazzuk abrakelőáilítás céljából. A vetési viszonyok lényegesen előnyösebbek kora ősszel, mint kora tavasszal. Mindenkor nagyobb termést ad és sokszor lényegesen na­gyobbat, mint a tavaszi árpa. s mindemellett kb. három hét­tel hamarabb érik. Ez viszont azt jelenti, hogy három héttel korábban van abrakja a gaz­daságnak, ami sokat jelent. Mi igen nagyra értékeljük azt az üzemi előnyét is, hogy mire a búza aratására kerül a sor, akkorra az őszi árpával vég­zünk, s ez nem közömbös a munakerő szempontjából sem. A tavaszi árpa aratása pe­dig mindig egybeesik a búzáé­val, és könnyen nehézséget okozhat mindkét munka idő­beli elvégzésében. Végezetül szeretném helyes­lésemet kifejezni a tapaszta­latcserék létrejöttével kapcso­latban. Komolyan kezd ezzel foglalkozni a Földművelésügvi Minisztérium, a MEDOSZ és a KISZ is. A JÖ MÓDSZEREK meg­ismerése mindannyiunkat se­gít a további előrehaladás út­ján. Nincs olyan üzem, ahol ne lehetne valami hasznosat tanulni. Helyes volna ennek a há­rom szervnek ezen irányító munkáját valahogy egy szer­vezetbe összevonni. Szerintem ez a munka úgy eredménye­sebb lenne. Szalai György, a Füzesabonyi Á. G. igazgatója természetes meleg thermál- vizünk. Ezt a hiányt azonban meglehetősen olcsón tudjuk pótolni, ugyanis rendelkezé­sünkre áll az eger-deméndi olajmezők gáza, mellyel már eddig is fűtöttük a gőzfürdő kazánjait. Az olcsó gáztüzelés segítségével biztosítjuk az új- jonnan kiképzett 320 négyzet- méteres medence részére a kellemesen meleg 36—33 Cel­sius fokú fürdővizet. Eger Város Tanácsa végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén biztosított az átalakítás munkálataira 15 000 forintot, a vállalatfejlesztés keretében. Az Egri Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat dolgozói pedig olyan mértékben tették magukévá az egészséges kezdeményezést, hogy a tanács nyújtotta anya­gi támogatást kizárólag anyag- beszerzésre fordították, vala­mennyi munkát pedig társa­dalmi úton végeztek el. Az így nyújtott munka értéke az elő­zetes számítások szerint 6— 8000 forint. Valóban, munkaidő után a medence körül láttuk dolgozni a hét során a vállalat dolgozó­it, segédmunkástól, szakmun­kásokon keresztül egészen az igazgatóig. Szabó József elvtárs el­mondja, hogy a medencébe, a kazánok forró vize már kelle­mes melegségűre keverve ke­rül. Napközben folyamatosan hőmérőzik a vizet és ennek megfelelően bocsátanak azután újabb melegvíz-adagokat a medencébe. A medence most még üres, de mire e sorok napvilágot látnak, vasárnap délelőttre, már 36—38 fokos melegvízben fürödhetnek az egri strand vendégei. A falak mentén kör­befutó padka bizonyára ked­venc tartózkodási helye lesz a fürdőzőknek, és sokan keresik majd fel az egri strand új me­legvizes medencéjét. Remélhetőleg, jobb lesz az idén a strand ellátása, hiszen ott áll már teljes felszerelés- I sei egy hatalmas büféautó, melyet az Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat fog üzemel- ■ tetni. Ahhoz tehát, hogy az egri strand vendégei valóban jól és kellemesen érezzék magukat — csak a meleg napsütéses idő hiányzik már. Sugár István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom