Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egy kiváló lakatos AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XII. évfolyam, 128. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. június 2., péntek 4z egészséges faluért Az ember legfőbb kincse az egészség. Ezt sokan — főleg az egészségesek — í közhelynek tartják, de le- > gyen csak valaki beteg! ! Azonnal előhozakodik ezzel a mondással. Pedig nagyon sok eset­ben elkerülhető a betegség, csak egy kicsit komolyab­ban kell venni néhány dol­got, ami kicsiségnek, ami jelentéktelennek látszik. S hogy az emberek ezeket a „semmiségeket” figyelembe vegyék, hogy megteremtsék maguk körül a fertőzésmen­tes légkört, ezért száll harc­ba ezer és ezer önkéntes vöröskeresztes aktíva. Tár­sadalmi munkások ők, akik már megértették, hogy mit jelent egy közösségben meg­teremteni a tiszta udvart, a rendes háztájat, a csecse­mők és fiatal anyák helyes táplálkozását, hogy mit je­lent az emberek életében a tisztaság. És ma már jelen­tős eredmények vannak ezen a téren. Ma már nem utasítják vissza az emberek a jó tanácsot, a falvakban egyre nagyobb tért hódít a vöröskeresztesek tevékeny­sége. Ma már rendszeresen és sokan járnak az egész­ségügyi előadásokra, meg­szerették a vetítettképes vagy filmes előadásokat, az elsősegélynyújtó tanfolyam hasznára is rájöttek azok, akiknek így vagy úgy, de dolguk akadt a segélyládá­val. Nagy dolog az is, ami a csecsemőhalálozás csökken­tése érdekében ma a fal­vakban végbe megy. A ta­nácsadások, a védőoltások nem meghirdetett rosszak, ! hanem egyre jobban — várt jók. Egy-egy oltás, vagy szű­rés alkalmával nem szórvá­nyosan, hanem a jó felvilá­gosító munka nyomán egy­re nagyobb tömegben jön­nek el az emberek. És ez érthető, mert mindenki élni akar, mindenki élvezni ! akarja azt az új világot, amit ma már megteremtet- i tünk, mert mindenki a hol­napot látja a ma törekvésé­ben. Ezért. Elsősorban ezért ' hallgatnak a jó tanácsra, azért lehet elmondani, hogy Ecséd, Ostoros, Tiszanána, meg a többi falu kivívta a legtisztább falu címet. Ezért lehet elmondani, hogy ma i már nem pusztába kiáltó a szava annak az orvosnak, védőnőnek, vagy vöröske­resztes aktívának, aki arra akarja rászoktatni az embe­reket, hogy a gyümölcsöt mossák meg, hogy a gyerek táplálkozását irányítsák, hogy mit jelent a szervezet számára a vitamin. A nagyüzemi mezőgazda­ság sok új lehetőséget nyi­tott meg a falu egészség­ügyének fejlődése előtt. A közös gazdaság képes kiala­kítani saját egészségügyi hálózatát és egy sor olyan problémát meg tud oldani, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a falu egészségkultúrája ki­alakuljon. Ez azért is lénye­ges, mert az egészséges falu képének kialakítása egy nagy közösség dolga. S ha ez a közösség meg tudta te­remteni az új életformát, ha bele tudott helyezkedni a megváltozott új életfor­mába, akkor minden bizto­síték megvan arra, hogy az egészségért, az egészséges emberért vívott harcban is egy emberként vívja ki a győzelmet. Jubileumi hangverseny az egri Gárdonyi Géza Színházban Az egri I. számú Általános Iskola „Lenkey János” úttörő­csapata június 5-én este a Gárdonyi Géza Színházban ju­bileumi hangversenyt rendez. A műsorban fellépnek: az is­kola énekkara Pogány Ferenc- né vezénylésével, az ének-zenei tagozat énekkara Moskovszky Vincéné tanárnő vezénylésé­vel. A zenei tagozat zenekarát Nagy László tanár vezényli. Az iskola hangszeres szólistái közül ezen az előadáson szere­pel Kövess Géza, Vértes Ákos, de az ismert úttörő iskolaszö­vetkezet tánccsoportja is be­mutat néhány új táncot, akiket Boruss Viola tanárnő tanított be. S hogy a kicsik is szót kap­janak — az ének-zenei tagozat gyermekjátékokkal mutatkozik be. A táncokat ifj. Várnái La­jos népi zenekara kíséri majd. A tavalyi sikeres hangver­seny után feltételezhető, hogy ismét sikere lesz az I. iskola jól felkészült együtteseinek. A BÉCSI TALÁLKOZÓRÓL ★ AZ ÉVAD UTOLSÓ BEMUTATÓ ELŐADÁSA ★ Bobkó Gyula: a bérelszámoló ★ A SZALÓKI ESÓ ★ ÜJ DIJAK,ŰJ IGÉNYEK ÉS; LEHETŐSÉGEK A MUNKÁSSZÁLLÁSOKON: ★ A TERPESIEK kézfogasa Úttörők jubileumi találkozója Szekszárdon Szekszárd város ebben az évben ünnepli alapításának 900. éves és úttörőcsapatai szervezésének 15 éves évfordu­lóját. Erre az évfordulóra a Magyar Üttörők Országos Szö­vetsége — egyetértésben az Általános Iskolai Sporttanács- csal — nagyméretű úttörő­találkozót rendez Szekszárdon, amelyen 20 város uttpror vesz­nek részt. Az úttörőtalálkozó célja egy városok közötti úttö­rő sakk-csapatverseny lebo- < nyolítása a meghívott városok < és Szekszárd város leány és fiú < úttörő szakcsapatai között. A < verseny 1961. június 27-től jú-< lius 3-ig tart, s azon az egri< úttörősakkozók is meg jelen- < nek. A találkozó ünnepélyessé-5 gét jellemzi, hogy a verseny­zők teljes úttörőegyenruhában, az' úttörőferrmaságoknak eleget téve vesznek majd részt. Rekordteljesítmény a gyöngyösi Ércbánya Vállalatnál A gyöngyösi Ércbánya Vál­lalat egyik szocialista brigád­ja, amelynek vezetője Besse­nyei József, május hónapban 7 négyzetméteres vágatban ke­mény pirók szénandezitben 94 folyómétert hajtott ki. A vállalat fennállása óta ez az eddigi legjobb vágatkihajtási eredmény. A 12 tagú szocia­lista brigád három műszak­ban dolgozik és így napi 18 órai munkaidő mellett érte el a kiváló teljesítményt. A Bes- senyei-brigád gyorsított vágat­kihajtási módszerrel dolgozik, amelynek lényege, hogy a bri­gád egy-egy munkacsapata fúrást, robbantást, rakodást, szállítást, tehát egy teljes munkaciklust végez el egy hatórás műszak alatt. Bessenyei József brigádja a Német Demokratikus Köztár­saság Veb—Wolframm—Zim­mers vállalatának egyik szo­cialista brigádjával is mun­kaversenyben van. A versenyt félévenként értékelik. A csa­pat már két félévben lett első ebben a nemes vetélkedésben. (ka) Vita az ateista propagandáról Az emberek világnézeti ne­velésében jelentős helyet fog­lal el a jól megszervezett, tu­dományos alapon végzett ate­ista propaganda. Éppen ezért a Hatvani Járási Pártbizottság elhatározta, hogy a járásban szerzett tapasztalatok alapján megvitatják, milyen eredmé­nyeket értek el a vallásos vi­lágnézet elleni harcban, 6 mi­lyen teendők várnak a kom­munistákra, az emberek világ­nézeti nevelésében. Ez a párt- bizottsági ülés minden bizony­nyal hozzájárul majd ahhoz, hogy erőteljesen fellendüljön az ateista propagandamunka, s nagyobb eredményeket érje­nek el, elsősorban a termelő­szövetkezeti parasztság világ­nézetének alakításában. Szocialista munkaverseny a nagyfiigedi Dózsa Tsz és a karácsondi Kossuth Tsz között Az elmúlt hónapban szo­cialista verseny- és együtt­működési szerződést kötött egymás között a nagyfügedi Dózsa és a karácsondi Kossuth Tsz. A tsz-ek vezetői a ver­senyszerződést abból a célból kötötték, hogy az 1961. gazda­sági évet, valamint a második ötéves terv célkitűzéseit ered­ményesen végre tudják hajta­ni, illetve a gazdaságukat még szilárdabbá, erősebbé tudják tenni. A versenyszerződésük másik célja az volt, hogy a két termelőszövetkezet szo­rosan együttműködjék és egy­mást kisegítse a munkák ide­jén. A verseny célkitűzései ki­térnek a szántóföldi növény- termesztésre — ezen belül a termésátlagok növelésére —, az állattenyésztés növelésére, valamint az állati eredetű termékek növelésére, különö­sen a tej- és hústermék foko­zására. A verseny értékelésénél leg­döntőbb szempontként az 1 hold területre eső áruértéke­sítés forintösszegét, valamint az állam részére átadott ba­romfi, sertéshús, és hízómar­ha húsmennyiségét szintén fi­gyelembe veszik. Továbbá be­számítják az értékelésbe azt is, hogy a betervezett munka­egység értékét hány százalék­ban teljesítették túl, s az egy tagra betervezett részesedést hány százalékban tudják túl­teljesíteni, ezenkívül a tsz-ta- gok milyen mennyiségben ad­nak árut át az állam részére a háztáji területükön termelt növényekből és tenyésztett ál­latokból. A két tsz megállapodott ab­ban is, hogy politikai, szak­mai és üzemszervezési tapasz­talatait és problémáit egymás közt kicserélik. Ennek érde­kében negyedévenként leg­alább egy tapasztalatcsere­értekezletet tartanak a tsz- vezetők. Segítik egymást gé­pekkel, munkacsúcsok idején munkaerővel és egyéb eszkö­zökkel ia. A két termelőszövetkezet az építkezések megkönnyítésére közös, salakblokkot gyártó se­gédüzemet létesít saját erőből, állatállományuk gondozására, állategészségügyük fokozására közös állatorvost szerződtet­nek és a minőségi igaerő biz­tosítására közös csikónevelő­telepet létesítenék, amelynek költségeit természetesen kö­zösen viselik. Végezetül a két szövetkezet közös tanulmányutakat szer­vez tagjai részére, hogy mi­nél nagyobb nagyüzemi ta­pasztalatokat szerezzenek és azt mielőbb hasznosítani tud­ják. A tanulmányutakat lehe­tőleg külföldön: Szovjetunió­ba, Csehszlovákiába és az NDK-ba tervezik. Ezek a szempontok egész bizonyosan elősegítik mindkét tsz-nél azt a kitűzött törek­vést, hogy szilárd, virágzó, gazdag termelőszövetkezetekké váljanak. Székely Ferenc, megyei üzemgazdász RépmfiYészeti kiilönprőbák egri általános iskolák úttörőcsapatainál Az egri rajztanán munka- közösség az úttörőcsapatok munkáját külöhpróbák előké­szítésével és levezetésével se­gíti. Népművészeti különpró- bát tettek a pajtások a IV—V. és a VI-os számú iskolákban, de folyamatban van a III. és a Xl-es számú iskolákban is a próbázás. A IV. számú iskola kiilönpróbázó pajtásai mint­egy 30 eredeti népművészeti darabot is gyűjtöttek. „Eger műemlékei” különpróbát tet­tek a VI-os számú iskolában. Ugyanez folyamatban van a VII-es és X-es számú iskolá­ban is. A Szövetkezetek Heves me­gyei Értékesítő Központjában így tájékoztattak: Általában 4—5, de volt olyan nap is, hogy 8 vagon zöldbor­só érkezett a termelőszövetke­zetekből a MÉK felvásárló szerveihez. A borsó egy részét exportálják, a többit a kon­zervgyáraknak szállítják és a piacokon értékesítik. Az egri és a gyöngyösi piacon naponta 80—100 mázsa borsó fogy el, Hatvanban valamivel keve­sebb. A piacokon a napokban je­lent még a főzőtök és a fejes­káposzta. Az első káposztát a boldogi Béke Termelőszövet­kezet szállította. A MÉK-hez a napokban várják az első mak­iári káposzta érkezését is. Az idei első főzőtök-szállít­mány Csányból, a szövetkeze­ti tagok háztáji gazdaságából érkezett, néhány mázsát már Dr. Berse Nagy János népra jzkutatóról nevezik el a besenyőtelki új iskolát A néhai Berze Nagy János néprajzkutató és néphagyo­mány gyűjtő szülőfalujában, Besenyőtelken új általános is­kolát avatnak június 4-en, va­sárnap délelőtt 10 órai kez­dettel. Az iskola a neves nép­rajzgyűjtő nevét veszi fel az avatóünnepségen. A besenyő­telkiek ezzel állítanak emlé­ket a. falu neves szülöttének. szállítottak a fővárosi vásár­csarnokoknak is, de zömét a helyi piacokon értékesítik. UT „Okos bíró a részeget jó­zan korában bünteti” — tartja egy magyar közmon­dás. János bátyám nem volt okos ember, mikor Ko­vács Andrist felpofozta, hogy borgőzös fejjel állí­tott ki a kukoricaföldre. Nem volt okos ember, mert haragjában nem is tudta, mit cselekszik brigádja egyik legjobb tagjával, aki mindig példamutatóan, de­rekasan kivette a részét a munkából, csak hát a lány miatt elütötte a gyászkocsi. S a pofonoknak az lett a következménye, hogy And­ris napok óta tájára se megy a brigádnak, pedig a sok eső után ugyancsak ga­zos a kukoricaföld, s min­den kézre szükség van a kapálásban. A tagoknak is hiányzik a brigád motorja, Andris, és estére közösen keresik fel. Megkövetik a pofonok miatt, de nem kö­nyörögnek neki. Ha legkö­zelebb is iszik — úgy hatá­roztak — nem engedik dolgozni, sőt levonnak a munkaegységéből, inert az okos bírák a részeget jó­zan korában büntetik... —ri— Bőgős József, az Egri Lakatosárugyár lakatosa, hét éve dolgozik az üzemben, az egyik szocialista brigád vezetője. Jó munkájáért már több esetben pénzjutalmat kapott, s legutóbb a vállalat nyereségrészesedési ünnepségén elmúlt évi jó munkájáért Kiváló doU gozó oklevéllel tüntették ki. (Foto:"Kiss Béla) 80—100 mázsa zöldborsó fogy el naponta az egri és a gyöngyösi piacon

Next

/
Oldalképek
Tartalom