Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-11 / 136. szám

4 NEPOJSÄG 1961. június 11., vasárnap ms ff A tudomány fegyverével az egri dombokon Pénteken sikeres rétegre- pesztést hajtottak végre az egri olajkutaknál. Űj magyar találmány alkalmazásával nö­velik a kutak hozamát. Az egyik feltaláló mérnök vezeti a munkálatokat. 'Nagyszerű tudás, emberi akarat és 10 húsztonnás kü­lönleges teherautó munkája egyesült itt. Kétezer lóerőt összpontosítottak — ötletes technikai megoldásokkal — a kőzet ellenállásának legyőzé­sére. És mesterséges úton, a tudomány és a modern tech­nika eredményeinek felhasz­nálásával, a természetesnél kedvezőbb, jobb viszonyokat hoznak létre a föld mélyében. Ennek eredményeként nap mint nap több és olcsóbb ola­jat termelnek az egri ’dombo­kon. Mindez a tudomány és a termelőmunka eredménye, az elmélet és a gyakorlat össz­hangja. Tudjuk és valljuk, hogy mi már az emberiség szolgálatába álláthatjuk a ter­mészet erőit, az emberi tu­dást és a technika vívmányait. (F. L.) — TEGNAP DÉLUTÁN előlegosztás volt az egri Pe­tőfi Termelőszövetkezetben. A szövetkezeti tagok között 204 ezer forintot osztottak szét, amiből egy-egy munka­egységre 16 forint esett. — BÜKKSZENTERZSÉBE- TEN a napokban ülést tartott 0 Hazafias Népfront-bizottság. A megbeszélésen a nyári me­zőgazdasági munkákból adódó népfront-feladatokkal, vala­mint a tsz bekötőút építéséhez szükséges társadalmi munka szervezésével foglalkoztak. A MEGYE termelőszö­vetkezeteiben az idén állat­ból és állati eredetű termé­kekből az árutermelés elő­irányzata 120 498 440 forint. Ezzel szemben a szövetke­zetek 154 613 000 árutermelést terveztek ebben az évben, ami az előirányzat 28 száza­lékos túlteljesítését jelenti. — AMATŐR RÁDIÓSOK részére július elsején nagy­szabású ultrarövidhullámú adó—vevő verseny kezdődik a Kékestetőn. A versenyben részt vesznek az egri rádiós­klub tagjai is. — A MEGYE termelőszö­vetkezetei a permetezés mel­lett a szőlőkben 4350 holdon porozással is védekeztek a kártevők ellen. — A SIROKI KÖZSÉGI Ha­zafias Népfront elnöke, Laka­tos István, egy kilencvenhat férőhelyes szarvasmarha istál­ló építésének vezetését, az épület helyének kitűzését vál­lalta társadalmi munkában, mint kisiparos kőművesmes­ter. A népfront-elnök ezenkí­vül öttagú brigádjával egy he­tet dolgozik az istálló tető­szerkezetének elkészítésénél, ugyancsak társadalmi munká­ban. — AZ EGRI Petőfi Terme­lőszövetkezet gyümölcsösé­ben ez ideig ötször permetez­ték már a gyümölcsfákat. A tervek szerint még legalább négyszer akarnak permete­zést végrehajtani gyümölcsö­sükben ebben az évben. — FOTÓS ÉS RÁDIÓS szak­kör szervezését tervezik az új gyöngyöshalászi művelődési otthonban. Ezenkívül a tervek szerint itt kezdi meg majd működését a község zeneisko­lája is. — CSATLAKOZOTT a megyei KISZ-bizottság felhí­vásához a Hatvani Cukor­gyár KISZ-szervezete. A he­lyi Petőfi Termelőszövetke­zet segítését vállalták, s öt­tagú, patronáló csoportot szerveztek. műsora : Egerben este 7 órakor: Szeress belém (bérletszünet) Szederkény pusztán du. S órakor: Kilóg a lóláb Egy toll és egy üres papír Államvizsgák a* Egri Pedagógiai Főiskolán ÁLLAMVIZSGA folyik az Egri Pedagógiai Főiskolán. A magyar-orosz szakos hallga­tók állnak az ítélő, de megértő bizottság előtt. A tanárok,»_ a professzorok, akik az évek so­rán mindannyiukat megismer­ték, most kicsit velük druk­kolnak a jó diplomáért. Ter­mészetesen azokkal, akik min­dig becsülettel dolgoztak, akik mindig megtették a magukét, hogy ez a végbizonyítvány jó legyen. A magyar tanszék előtt né­hány feketébe öltözött — ma még — diáklány álldogál, s ha valaki arra megy, ijedten rez­zennek fel a jegyzetekből. — Jaj, már mi követke­zünk? — De jó lenne már túl lenni rajta! — Te jó ég! Mennyi ideig vizsgázik egy! ... Meg hasonló felkiáltá­sok szaggatják darabokra az utolsó másodperceket. Ezalatt benn a teremben Berzy András adjunktus és Lökös István tanársegéd vizs­gáztat. Előttük a szürke asztal lapján a sokat jelentő tételek — lefordítva. Ez nem szeren­csejáték ugyan, de egy kicsit mégis olyan, hogy megnyug­tatja a hallgatót, ha húzni kell, mert — hátha?! Hátha valami jót fog ki! EIBEN EDIT felel. A szép, hosszúhajú, meleg tekintetű jövendő pedagógus biztosan, öntudatosan kezdte a felelést, nem is felelés ez, hanem in­kább amolyan széleskörű be­számoló mindarról, ami az el­múlt évek során egy-egy téma­körhöz, mint tégla a falhoz, rakódott. Mikszáth Kálmánról beszél. Bár felelete folyamatos és válogatottan stílusos, itt-ott mégis megállítja Berzy András adjunktus. Rá-rákérdez a lé­nyegre, s ha látja, hogy vala­mi nem egészen tiszta, akkor elmondja. Olyan érzésem van, hogy a tanárok még itt, az ál­lamvizsgán sem tagadják meg önmagukat, még itt is azon vannak, hogy minél szélesebb látókörrel, minél biztosabb tu­dással bocsássák útjukra az új nemzedék új nevelőit. Dr. Bakos József tanszékve­zető tanár, az államvizsga el­nöke, biztató mosollyal figyeli Eiben Edit feleletét, s őszinte örömmel bólint minden sikeres válaszra. Tapasztalt professzor már ő ahhoz, hogy tudja — ilyenkor szinte emberi köteles ség izgulni, de az igazi tudás nem merülhet el az idegesség hullámaiban. Eiben Edit „lement” — aho­gyan az évszázados diáknyelv számon tartja a sikeres vizs gát. Már a folyosón fogják kö­rül, alig férek a közelébe. — Honnan jött és hová szán­dékozik menni? — kérdem. — Tiszacsermelyről jöttem. Már nyolc éve vagyok távol otthonról. Sárospatakon végez­tem, ott érettségiztem, s itt jár­tam a főiskolára. Hogy hová? Haza szeretnék menni. Azóta végeztek a régi ismerősök, s nekem nagyon nagy öröm len­ne a hajdani apró gyerekeket tanítani — otthon! — mondja és ragyogó szemmel gondol a nem is olyan távoli jövőre. Dr. BAKOS JÓZSEF most egy másik vizsgára kísér el. Az orosz tanszéken kettős vizsga folyik. Ebben a pillanatban a filozófia van soron. Mongyi Ferenc tanársegéd vizsgáztat. Itt is ugyanaz, mint a ma­gyaron. Kérdés-felelet pattan, s a jelenlegi felelő, Kotroczó Károly, állja a sarat. Szeren­csém van, csupa jó feleletet hallottam. Mert olyan nagyon rossz az, amikor az ember be­téved egy izzadó, felelő ember elé, amúgy közömbösen és fi­gyel, a delikvens meg veríté- kezik, de, vajmi keveset nyög, no, ez kellemetlen. Nekem te­hát szerencsém volt. Ez a fia­talember nem akar megállni a főiskolai végzettségnél, haza akar menni Budapestre, hogy az egyetemen folytathassa ta­nulmányait. Majd elválik, mi lesz vele. Egyelőre elképesztően sok az államvizsga anyaga. Csak mint tantárgyat, államvizsga tárgyat pontosan hetet lehet ezen a szakon felsorolni. S van még más szak is, ahol például gya­korlat is van! Július 1-én kezdődik a Gár­donyi Géza Szináhz egri szék­helyén a nyári szünet, két héttel később pedig befejező­dik a tájelőadások sorozata is. Addig azonban még sok ten­nivaló, mozgalmas élet vár a színház művészeire. Az első mindjárt egy mai esemény. A szederkénypusztaiak ünnepé­lyes keretek között művelő­dési otthont avatnak, amelyre a Gárdonyi Géza Színház mű­vészeit is meghívták. A szín­ház színészgárdája az ünnep­ség után a megyében már sok sikert aratott Kilóg a lóláb című mai témájú vígjátékot mutatják be. ★ Az évadzáró előtti utolsó héten repertoár hetet rendez az egri Gárdonyi Géza Szín­ház. Június 23-tól a Különle­ges világnap, a Dulszka asz- szony erkölcse, a Denevér, és a Szeress belém című, a me­gyeszékhelyen és vidéken egy­aránt nagy sikert aratott mü­vek kerülnek ismét a színház színpadára, általában két-két előadásban. A Kis Színház az évad utolsó bemutatója előtt áll: Simon Magda: Százházas lakodalom című háromfelvo- násos színművét próbálják. A művében két család múltja és jelene csap össze. Előzményei a történés előtt 22 évvel ját­szódnak. A napjainkban le­zajló cselekmény a két ellen­ségeskedő családot összeháza­sodni akaró gyermekeik révén választás elé állítja. Kirobban a régi konfliktus, s most már meg kell vívni a legnagyobb ellenféllel — a lelkiismerettel, a küzdelmet. Ezt a drámai harcot ábrázolja Simon Mag­da Százházas lakodalom című műve. A méltán nagy sikerre számot tartó színmű szerepeit F. Nagy Imre, Varga Ilona, Almássy Albert, Olasz Erzsébet, Varga Edit és Horváth Ottó játsszák. A díszleteket Kocsis Árpád tervezi, a rendezés munkáját Kozarőczy József végzi. A Száriiázas lakodalom pró­báit csak a napokban kezdték el a Kis Színház művészei. Most kerül sor az első rendel­kező próbákra és úgy tervezik, hogy a bemutatót június 29-én tartják meg. » EGRI VÖRÖS CSILLAG 11—12-én: Ember a Holdon EGRI BRODY 11—12-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 11—12-én: A riksakull EGRI BEKE 11—12-én: Kálvária GYÖNGYÖSI PUSKIN 11- én: Egy évig tartó út 12- én: Orkán GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 11- én: A kobraakció 12- én: Fűre lépni szabad HATVANI KOSSUTH 11- én: A halálhajó 12- én: Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG 11—12-én: Az énekes csavargó HEVES 11- én: Az osztravai gyors 12- én: Mesterdetektív PETERVASARA 11- én: Ítélet magánügyben 12- én: Nincs előadás FÜZESABONY ll—12-én: Meztelen igazság — Milyen a felkészültség? — teszem fel a kérdést dr. Bakos József tanszékvezető tanárnak, aki örömmel válaszol: — Meglepően jó. Látszik, komolyak, komolyan gondol­kodnak és komolyan készültek az államvizsgára, de ezt meg­előzően más vizsgáikra is. A legtöbb hallgató a jó, becsüle­tes munka példáját nyújtja. — S mit mond Mongyi Fe­renc tanársegéd? — Amolyan fele-fele arány. Nagyon nehéz tárgy a filozó­fia, s az államvizsga anyaga rendkívül széles. Ezt átfogni csak nagyon jól kifejlesztett logikával és módszeres gon­dolkodásmóddal lehet. Van, aki nagyon jól felkészült, s na­gyon szépen tud is. De, sajnos, akadnak még szép számmal, akik nem a legszerencséseb­ben birkóznak meg a filozófiá­val! — fejezi be búcsúzóul, hi­szen még annyian várnak fe­lelésre. S AMIKOR A FOLYOSÓN találom magam újra, azon gon­dolkodom, milyen komoly és felelősségteljes az a munka, amelyet a főiskola tanárai ilyenkor végeznek, mert hiszen nem egyszerűen feleltetés ez, nem szemináriumvezetés, ha­nem annak elbírálása, a hall­gató alkalmas-e arra, hogy gyermekeket oktasson, nevel­jen. S a fárasztó, számukra ta­lán néha unalmas anyagok minden egyes részletét éber figyelemmel kísérik. Nem elégszenek meg a felületes tu­dással, a „halandzsával”, ha­nem mindannyian meg akar­nak győződni arról, hogy a nö­vendék „kész”, elfoglalhatja helyét a pedagógus társadat lomban és megkezdheti a munkát. A főiskola hűvös folyosóján külföldi vendégek járnak. Ép­pen a szocialista országok egészségügyi minisztereinek egy csoportja látogatta meg a várost, közte a főiskolát. Amint elhaladnak az izgatott leánycsoport előtt, kedvesen kifejezik együttérzésüket a vizsgázókkal, s igyekeznek ők is bátorságot önteni a fiata­lokba. Hát igen. Nagy nap ez a teg­napi, nagy nap a mai, nagy nap lesz a holnapi is és egy esztendő múlva újra lehet kezdeni a lányok, fiúk nevé­ben a mondást, „nagy nap ez a mai!” Nagy, mert mindenki a maga élete szerint is mérhe­ti a napok nagyságát, ha vala­ki először érzi azt, hogy tudá­sával valamit elért, akkor már jogalapja van arra, hogy kije­lentse: megtettem amit vártak tőlem, s amit én vártam ön­magámtól! MÉG EGY KIS IDÓ, befeje­ződnek az államvizsgák, aztán meglesz a konferencia, s ami­kor az ünnepélyes diploma- osztásra gyülekeznek a főisko­la aulájában a volt hallgatók, akkor már csak nevetnek ezen a „nagy napon”, amikor kicsi diák módjára reszkettek a ko­mor, fekete ajtók előtt, ame­lyek mögött pedig nagyon ked­ves és nagyon megértő ta­nárok, professzorok várták az ő feleletüket. Cs. Adám Éva JOHN CONSTABLE 1961. JUNIUS 11., VASÁRNAP: BARNABAS 185 évvel ezelőtt, 1776. június 11-én született JOHN CONSTABLE angol festő. Művel közül realista meglátása tájképei emelkednek ki. A szabad természet fényei meg­festésének új ábrázolásmódját al­kalmazta és stílusával hatott a francia ún. „barbizoni Iskolára”. 90 évvel ezelőtt, 1871-ben ezen a napon a magyar munkásság nagy népgyűlést és tüntető felvonulást rendezett a Párizsi Kommün em­lékére. 40 évvel ezelőtt, 1921jben rendez­ték meg Moszkvában az első nemzetközi kommunista nőkonfe­renciát. Érdekes találmányok és felfedezések: A szóda mesterséges előállításának módszerét 170 évvel ez­előtt, 1701-ben NICOLAS LEBI ANC francia kémikus fedezte fel. Az első lővasút 160 évvel ezelőtt, 1801-ben az angliai Croydon és Wandsworth között Indult meg. Először csak árut szállítottak vele, a személyszállítás pedig egy év múlva indult meg rajta. V'LA'ö MiNDENTXÚfXfKÓl) René Clair legújabb filmje — A világ minden aranya — egy kis faluban játszódik és megtörtént eseten alapszik. Egy idős paraszttól üzletem­berek meg akarják vásárolni a tanyáját, de ő nem adja el azt, fia beleegyezése nélkül. Az öreg parasztot és fiát ugyanaz a színész: Bourvil alakítja. René Clalr ebben a remek szatírában kifejezésre juttatja, hogyan szállnak apá­ról fiúra a tradíciók. Egy évig írta ezt a filmet a nagy ren­dező, s véleménye szerint nem az a fontos, hogy egy művész sok filmet csináljon és ezzel kapcsolatban Chaplinre és Tatira hivatkozik. Giuseppe de Santis olasz film­rendező Enni de Concinl forgató- könyve nyomán filmet akar készí­teni, az elmúlt világháború során a keleti fronton harcoló olasz ka­tonákról. A film cselekménye a Szovjetunióban, Magyarországon és Jugoszláviában játszódnék. Ezenkí­vül De Santis egy olasz-magyar koprodukclós film forgatását is tervezi. Május 31-én bemutatták Parisban Jasny csehszlovák filmrendező „Túléltem a halá­lomat” című filmjét. A bemu­tatón jelen volt a párizsi cseh­szlovák nagykövet, több mű­vész, köztük Jean Eff el. (A megrázó erejű drámát az őszi évadban hazánkban is bemu­tatják.) *• A Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon a Szovjetunió két filmmel szerepel, az egyik Csuhraj „Tiszta cgbolt”-ja, a másik Lukov „Két élet” című alkotása. *• Meline Marcouri görög filmszínésznő, aki Jules Des­sin filmjével aratott nagy si­kert Cannes-ben, a kiváló rendező irányításával ismét felvevőgép elé áll a Phaedra című filmben. Meline Mar­couri partnere Anthony Per­kins lesz. 27 évvel ezelőtt a francia Tudományos Filmintézet kez­deményezésére Párizsban ösz- szehívtak nemzetközi kong­resszust, amely a tudományos film kérdéseivel foglalkozott. Későbbi idők során ilyen kon­ferenciákat minden évben rendeztek és igy a különböző országok filmesei rendszere­sen találkozhattak és kicse­rélhették tapasztalataikat. A háború 7 évre megszakította ezt az együttműködést. Leg­utóbb 1946-ban tartották meg, most oz afrikai kontinensen ül össze a 15. kongresszus. »» Alexandra Astruc most kő* szítj elő Flaubert „Az érzel­mek iskolája” című regényé­nek filmváltozatát. A külső felvételeket még ebben a hó­napban megkezdik. Főszerep­lők: Jean-Claude Grialy, Anouk Aimée és Dawn Adams. Az amerikai hadsereg és re­pülőflotta mozija nemrégiben „OTT, A PARTON” címmel kubai útifilmet mutatott be, amely a vidám, tarka kubai tengerparti életről számol be, és arról, hogy milyen örömmel fogadták az amerikaiakat Ku­bában. A filmet még a Ba- tista-önkény alatt készítették és nagy kacagást váltott ki a nézőkből. A film vetítését azonnali hatállyal beszüntet­ték. *« Jean Becker, a nemrég elhunyt Jacques Becker fia, a közeljövő­ben rendezi első önálló filmjét a ..Kiátkozott” címmel. A film fő­szerepeit Jean-Paul Belmondo és Christine Kaufmann fiatal német színésznő játssza. •• A Moszfilm stúdióban Mi- kaeljan rendező „Színes kavi­csok” című filmjét forgatja. A film aktuális erkölcsi kérdése­ket tárgyal. A fiatal generáció felelősségéről szól, az időseb­bek előtt, akik saját vérükkel harcolták ki számukra a bol­dog életet. A film főszerepeit Lev Szverdlin és Luszlej Ov- csinyikova alakítja. Hétfőn este i A Heves megyei Irodalmi Kör estje as egri Gárdonyi Gésa Ssínhásban Hétfőn este a Heves megyei Irodalmi Kör tagjainak műso­rát mutatja be az egri Gárdo­nyi Géza Színházban a Kele­men László Irodalmi Színpad. Az irodalmi kör, bár még nem tekinthet vissza nagy múltra, mégis, a Népújságban heten­ként megjelenő irodalmi olda­lon kívül, ez alkalommal ne­gyedszer lép közönség elé. Az elmúlt esztendőben Gyöngyösön és Egerben ren­deztek irodalmi estet a Heves megyei írók, költők műveiből, néhány nappal ezelőtt az ün­nepi könyvhét idején jelent meg Üzenet címmel a kör első antológiája, s most következik a hétfő esti irodalmi est, amely ugyancsak az Üzenet cí­met viseli. Az irodalmi est műsorát a megye íróinak, költőinek leg­jobb és legfrissebb műveiből állították össze a kör vezetői. Hallhatjuk majd G. Molnár Ferenc, Püspöki Mihály és Suha Andor novelláit, Gyurkó Géza karcolatait, Bereczki Zsolt, Cs. Adám Éva, Farkas András, Fazekas István, For­gács Károly, Hargitai Istvánéi Papp Miklós verseit. A Gárdonyi Géza Színház művészei — Almássi Albert, Csapó János, Daloss Szilvia, Gyuricza Ottó, Horváth Jenő, Kovács Mária, Paláncz Ferenc, Pálffy György és Pusztai Pé­ter — nagy lelkesedéssel ké­szülnek az irodalmi estre. Ta­nulják, próbálják a verseket, novellákat, amelyeknek nagy része mai életünkről, megyénk szép tájairól ad üzenetet. Minden irodalmi estnek megvan a maga sajátos jelle­ge. A hétfői irodalmi estem az egri színészek a megye írói­nak, költőinek műveit tolmá­csolják az egri közönség szá­mára. Többek között ez adja ennek az irodalmi estnek ér­dekességét. Az irodalmi estet Kozarőczy József rendezi, aki ez alkalom­mal is tartogat rendezői meg­lepetést a közönség számára, de ezt nem árulhatjuk el. Fel­lépnek még Szabó Rózsa és Szabadi József, akiknek ének­számait Valentin Kálmán és Kiss Kálmán kíséri zongorán. Hétfőn délután rrég egy utolsó főpróba, s este a színé­szek tolmácsolásában felhang- zanak a Heves megyei Irodal­mi Kör tagjainak művei, s híradást, üzenetet adnak mun­kánkról, életünkről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom