Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
4 NEPOJSÄG 1961. június 1., csütörtök Szemléltető oktatás Az egyik egri hóstyán dühtől vörösödö asszony üti-veri gyerekét a kiskapuban. A környék lakói földbe gyökerezett lábbal hallgatják: — Te csirkefogó!... Klassz volt a mozi, mi?!... A szomszéd csendesen odaszól: — Miért veri hülyére azt a gyereket? Ez már elavult módszer. Ha engedély nélkül kimarad, másként is meg lehet büntetni ... — Engem ne oktasson, tudom én, mi a korszerű pedagógia ... Te átkozott kölyök... S állítását tovább bizonygatja, a bömbölő kisfiú fülét ciháivá. A szemléltető oktatás eme módszerének alkalmazása nem hiszem, hogy túlságosan igazolná a modern pedagógia igényeit... (ri) — GYÖNGYÖSÖN kedden mintegy 100 főnyi csoport vizsgázik elsősegélynyújtási és közegészségügyi ismeretekből. A vizsgázók háziasz- szonyok, üzemi dolgozók és tsz-tagok. — A KÖVETKEZŐ mezőgazdasági szakkönyveket ajánljuk olvasásra: Szmodits— Bölcs: Hogyan védjük állataink egészségét. Kovatsits: Silózás és silógazdálkodás. Nizsa- lovszky: Trágyázás, talajerő- gazdálkodás. Welimen—Czakó: A borjú felnevelése. — AZ EGRI kórház vöröskeresztes szervezete a gyermeknap alkalmából a Gyógypedagógiai Intézet gyermekei részére mintegy 500 forint értékű ajándékot vásárolt. — A HEVESI járásban a községi általános iskolák felújítására ebben az évben 541 ezer forintot fordít az állam. — 2600 HEKTÁR erdőterületen végeztek tisztítást az idén a Mátrai Állami Erdőgazdaság dolgozói. — MEGNYÍLT Gódor Kálmán gyűjteményes kiállítása Egerben, a TIT-klubban. — AZ APCI Béke Tsz a zagyvaszántói Aranykalász Termelőszövetkezetet hívta ki termelési versenyre. A verseny egyik értékes követelménye, hogy a háztáji gazdaságokból a sertés-, baromfi- és t ojásszerzödés-kötések értéke meghaladja a 100 ezer forintot. — ROZSASZENTMÁRTON- BAN előreláthatóan június 5-én adják át az újonnan épült fűszer- és háztartási boltot Ezt községfejlesztési hozzájárulásból és közel 100 ezer forint értékű társadalmi munkával építették. — MÁJUS 28-ÁN már a századik szovjet turistacsoport érkezik Egerbe. Ezzel a csoporttal háromezerre emelkedik azoknak a száma, akik ebben az évben turistaként Egerbe látogattak a Szovjetunióból. Az 1961-es esztendőben a szovjet turistákon kívül román, német és lengyel vendégek jártak Egerben, júniusban pedig amerikai turistákat fogad az Idegenforgalmi Hivatal. EGRI VÖRÖS CSILLAG Dúvad EGRI BRÖDY Nincs előadás EGRI KERTMOZI Az első csapat GYÖNGYÖSI PUSKIN Az ítélet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az ötödik ügyosztály HATVANI VÖRÖS CSILLAG Négyen az árban HATVANI KOSSUTH Az osztravai gyors HEVES Nincs előadás PETERVÄSÄRA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Egerben este 7 órakor: Füredi komédiások •^Usasáron este 8 órakor: Hajnali tűs Rövid látogatás a három városi könyvesboltban 1961. JÜNIUS 1., CSÜTÖRTÖK: TÜNDE 135 évvel ezelőtt, 1826 júniusában halt meg CARL MARIA WEBER német zeneszerző, a romantikus opera egyik legnagyobb mestere. Dalai, szimfóniái, zongoradárabjai, vallásos tárgyú művei, nyitányai (Turandot, Euryanthe), amelyekben gyakran alkalmazta a népzene motívumait, a zeneköltészet kimagasló alkotásai. Igazi eleme azonban a színpad volt, az operáiban ő hozta be az ún. „vezérmotívum” alkalmazását. Oberon című operájában (1826) a romantikára jellemző mesealakokat hoz színre, főművében, a Bűvös vadász című operában (1821) kitűnő és jellegzetes hangszereléssel a német mesevilágot szólaltatja meg. 165 évvel ezelőtt, 1796. június 1-rén született SADI CARNOT francia fizikus, a hődinamika egyik fontos tételének felfedezője. A Carnot-körfolyamat az anyag állapotváltozásainak sorozatát jelenti, amelyek során az anyag alacsonyabb hőfokra jutva munkát végez. Az ő elmélete szerint ismétlődő állapotváltozások során a hőt munkává, elméletileg a legnagyobb hatásfokkal alakíthatjuk át. Carnot fedezte fel a ma Cosinus-tétel-nek nevezett összefüggést a háromszög oldalai és egyik szöge között. FILM - FILM - FILM - FILM - FILM DUVAD KÖNYVHÉT VAN. Könyvhét, amelyik már úgy hozzátartozik életünk tavaszaihoz, mint a májusi orgona. Az emberek megismerték a könyv ízét, a betű zamatát, s most már talán nem is lehet elképzelni a május végét a könyvhét nélkül. Az ünnepélyes megnyitók után, szerte a megyében megindult a vásárlók, a könyvolvasók offenzívája, s a sátrakból, a könyvesboltokból szinte órák alatt elfogytak a legújabb kötetek, a régen keresett, s a könyvhétre kiadott művek. Egy rövid séta a megye három legnagyobb könyvesboltjában, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban legalábbis erről győzi meg az érdeklődőt. Suha Andorné, az egri könyvesbolt vezetője, a nemrég megnyílt, ízlésesen berendezett könyvesboltban körülmutat a telt polcokon: — Minden van, még sincs minden. Olyan nagy az érdeklődés egyes könyvek iránt, hogy a legjobb akarattal sem lehet kielégíteni. Itt van például a Giuseppe Tomasi Di Lampedusa könyve, a Párduc — nincs. Egyetlen nap alatt elkapkodták. Nincs egy darab sem az Ady Az irodalomról című kötetből. Babits Mihály Kisebb műfordítások című munkájából 120 darabot kaptunk — nincs. Elfogyott Hatvány Lajos könyve, József Attila összes költeményei, Móricz Betyár-ja, Nagy Lajos Képtelen természetrajza, de Vörösmarty összes műveiből sincs egy darab sem, pedig annak az ára nem bagatell összeg — 75 forint. — A könyvsátorban mi a helyzet? — Az új kiadványok terén ugyanez, de most már lassan csillapodik ez a láz, mert hiszen ha nincs, akkor nem tudunk adni, viszont olyan sok szép könyv jelent meg a felsoroltakon kívül, hogy nyugodtan mondhatjuk, mindenki megtalálja a maga gyönyörűségére szolgáló könyvet a sátorban is, meg a boltban is. Naponta állunk ostromot Thurzó Gábor József és Puti- fárné című könyvéért. Nagyon érdekes dolog — különösen az tudja megállapítani, aki régen a könyvesboltban dolgozik —, hogy az emberek érdeklődése egyre fokozódik. Már nem lehet akármivel kielégíteni az igényeket. Már számít az író, számít az írói felfogás, s nem egy esetben kémek tőlünk is tanácsot, felvilágosítást egy-egy vásárlás alkalmával. VWWWWVWWW\^\V^^^^^A/WWWV^^^A/^AA^^VWWW^AAAAAA^WW^AAA^AA^^VV^AAAA^^^V//AA^^^A^^^ — Van-c valami híradásul az iskolai és üzemi könyvheti forgalomról? — Még kevés, hiszen nem zárult le a könyvhét. Az egri VIII-as iskola két nap alatt kizárólag ifjúsági könyvekből 1500 forint forgalmat csinált. Nagyon jól halad a könyvter- jesztés a Mátravidéki Fémműveknél, a Finomszerelvény- gyárban. A mi forgalmunk is magasra ugrott: az első három nap alatt mintegy 20 ezer forint forgalmunk volt. Miközben beszélgetünk, egy- szer-egyszer feláll Suha An- dorné, mert jönnek a vevők, akik kizárólag tőle szeretnék hallani, hogy ez, vagy az a könyv — valóban elfogyott már. Azt hinné az ember, hogy a „pult alól” majdcsak előkerül valami, de nem kerül. Nincs — elfogyott. Ez a két, rövid szó sokakat elkeserít, de azért nem olyan vészes dolog ez, mert van még a polcokon, s a vevő csak nem megy el üres kézzel! HATVANBAN Püspöki Mihályé a szó, hiszen ő a könyvesbolt vezetője. — Hogy egy kicsit prózai legyek, engem nagyon elkeserít az idő magatartása — mondja tréfásan —, mert a sátrainkkal nem sokra mentünk eddig. De azért meg kell mondani azt, hogy az emberek érdeklődése valóban különös szeretettel fordul a könyvek felé ezekben a napokban. Sok olyan vásárló fordult meg ezekben az órákban a boltunkban, akik eddig talán nem is gondoltak arra, hogy a könyv vásárlása is hozzátartozik az élethez. Itt Hatvanban azonban kialakult egy vélemény, amiről szólnunk kell. Az nevezetesen, hogy az olvasó vásárlók szerint nem találtak ke)lő számban olyan könyveket, amelyek mai életünkkel, mai problémáinkkal foglalkoznak. Az emberek így Az aratás idején ismét működnek az üzemi konyhák A hevesi járás egyik szövetkezetének párttitkára mesélte, hogy pár évvel ezelőtt a közös gazdaságukban idegenkedve fogadták az emberek az üzemi konyha beindulását. — Akkor még hatott rájuk a „csajka-mese” — mondta —, de amikor a megrendelt 40 helyett 100 adag ebédet vittünk ki a földre, mind elfogyott, mert a szalonnázók is abbahagyták a falatozást és félénken a kondér mellé sorakoztak. Ma már elképzelhetetlen nálunk az aratás közös konyha nélkül. Nemcsak ebben az egy szövetkezetben, megyénk csaknem minden régebbi termelő- szövetkezetében természetes, hogy a legnehezebb mezőgazdasági munkák idején bőséges és olcsó főtt ételekkel is gondoskodnak az aratókról a szövetkezet vezetői. Az új tsz-ek tagjai az idén első alkalommal kóstolják meg a nagyüzemi konyha szakácsainak főzt- jét. R. I. A film egy dráma szerelmi történetét eleveníti meg falusi környezetben. A főbb szerepeket Bessenyei Ferenc, Medgyesi Mária és Bitskei Tibor játssza. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be június 1-7-ig és a gyöngyösi Puskin Filmszínház június 15-től június 21-ig. TIT társasutazás Szegedre A TIT egri és hatvani városi szervezete augusztus 12-én háromnapos társasutazást rendez tagjai és a tagok családtagjai részére, a szegedi ünnepi játékokra. A társasutazás részvevői a János vitézt és Az ember tragédiáját tekintik meg. A programban szerepel Szeged nevezetességeinek a megtekintése is. Érdeklődni az illetékes szervezet titkárságán lehet, ahol a jelentkezéseket az utazásra július 5-ig fogadják el. A SZÄZADELEJI szociográfiai kutatás Magyaroszágon még csak alig gyermekcipőben járt. Azok a néhányak, akik az első világháború előtt már szociográfiával, mint tu- tudománnyal foglalkoztak, nem véletlenül kerültek 1918— 19-ben a forradalom vezető posztjaira. (Varga Jenő, Szabó Ervin és mások.) A Horthy-rendszer idején pedig a szociológia, mint tudományág, egyszerűen nem létesett. Ellenben volt egy úgynevezett „Magyar Társaság Falukutató Intézete”, amely 1935-ben Bodor Antal tollából megjelentette A falukutatás vezérfonala című füzetet, és ezzel valamiféle módszertani irányt akart szabni a pusztító gazdasági válság következtében elemi erővel megindult szociográfiai kutatásoknak. Mondanom sem kell, hogy ezt az iránymutatást követték az írók legkevésbé. Egyébként a Horthy-korszak ideje alatt, veszélyt jelentett a szociográfiával való foglalkozás, de ennek ellenére íróink és költőink egész sora foglalkozik sokszor évekig is adatgyűjtéssel, hogy képet tudjon adni az uralkodó társadalmi állapotokról. És persze, ezen falukutató munkák irodalmi színvonala magasabb volt tudományos szintjénél. Ezt a falukutató irányzatot az jellemezte, hogy helyet adott minden ideológiának, az „urbá- nus”-októl kezdve a „népiesekéig és a kommunistákig. És ha a szociológia nem is maradt meg szaktudománynak; és az ilyen irányú munkákból ^fönympoTc Tanner József: Eger szalók nem hiányoznak a színes, szép- irodalmi, sőt, lírai elemek sem, de akadtak olyan maradandó értékű alkotások, mint Illyés Gyula Puszták népe, vagy Veres Péter jelentkezése az irodalomban Az Alföld parasztsága című munkájával, de nem utolsósorban Erdei Ferenc Futóhomokja is. De sorolhatnám a neveket: Darvas József, Bálint György, John Ferenc, Forgách Antal és mások, a „Gondolat” köré csoportosuló írók munkáival. A MÁSODIK világháború befejeztével, a felszabadulás utáni években azután nagymérvű szociológiai étvágy és mohóság jelentkezett, ami a nagyszabású átalakulás dinamikájával volt magyarázható. Azután közel egy évtizedig íróink szociográfiai munkákkal nem jelentkeznek a könyvpiacon. Éppen ezért örvendetes és meglepetésnek számít Tanner Józsefnek Egerszalók című szociográfiai munkájával való jelentkezése. A szociográfiaírók nem könnyű feladatra vállalkoznak, így Tanner József sem, aki bár Szalók szülötte, mégis évtized vagy évtizedek „apró” munkájával kellett elvégeznie a kilencszáz esztendős település szociográfiájának begyűjtését. — A Szalók nemzetség által 1065-ben alapított községbe 1731-ben az egri káptalan, mint földesúr, német parasztokat telepít, akik igen rövid idő alatt asszimilálódnak és kialakul itt egy demokratikus szellemű, magatartásában sajátosan paraszti gőggel keveredett, keménykötésű, igazi magyar fajta. A jobbágyfalu élete csak annyiban különbözik az ország más falvainak életétől, hogy nem ül a nyakukon a földesúr, az egri püspök. A falu népe nem tud elszakadni a körülötte élő világtól, a természettől, ahol a „Tö- viskes-völgy” helyet ad a bú- vó betyárnak, ahol az állatot „kicsapják” legelni és az uraságéba téved, ahol a szalóki embernek nincsenek gátlásai, hogy egy hát gallyat hazavigyen az uradalmi erdőből. A falu lakóinak élete egyszerű, erkölcsös, tiszta, követésre méltó. Éppúgy, mint a szorgalma, munkabírása, munkaszeretete. A munkában mindenütt kitűntek, ezért szerették a szalókiakat. A szegénység, a nincstelenség évente százával kényszerítette őket a falu elhagyására, Fejér, Somogy és Győr megyékben, mint a „vándormadarak”-at, hogy mint summások keressék ott meg a télire való kenyerüket. Az egyik summás így emlékszik erre vissza: „ ... másnap az ég csillagos volt, alig pirkadt, amikor már ébresztőt tartottak. A nap fel kelt mire elosztottak bennünket, hogy ki, hova megy dolgozni. Este későre járt az idő, amikor a pallér azt mondta: — „huja!’! A HODÄLYBAN az egér és patkány mellett bolha és tetű is akadt. A nők ruhájukat éjjel is magukon hagyták, sőt, a bő szoknyát a lábszáruknál átkötötték, hogy a sötétben mászkáló és nyúlkáló legényektől védve legyenek.” A szerző éles szemű megfigyelő, szeme előtt zajlik le a falu mindennapi élete, de nemcsak a felszínes, horizontális változásokra figyel, számon tartja a falu társadalmi helyzetében végbemenő vertikális változásokat is. „A régi paraszti világ bomlását jelentette, hogy a parasztok fokozatosan kikerültek a gazdasorból és bekerültek a mezőgazdasági munkások sorába.” A „Szemben az urak világával” álló falu népe feljelenti a sikkasztó jegyzőt, megfenyegeti és menekülésre készteti a jegyzővel cinkos plébánost, amiért az egri érsek egyházi átokkal sújtja a falut. Az orosz hadifogságban jártak többsége az egész Horthy- rendszerben baloldali magatartást tanúsít. Amikor Sza- lókra ér a front, a lakosság az oroszoknak segít. Az Oroszországot járt emberek, a tanító vezetésével megalakítják a Magyar Kommunista Pártot. Több mint 400 tagja van a szalóki pártszervezetnek és az állandó és követendő akciókat vezető Szalókot a környék falvai és Eger Kis-Moszkvá- nak nevezik. Gyakran tüntettek a hat kilométerre levő Egerben a szalókiak a reakció ellen, a felszabadulás éveiben. De gondolkodás nélkül adnak két vagon életet az éhező Egernek, és kiásnak és beszállítanak Bakta környékéről százötven darab villanyoszlopot, hogy Egernek világítása legyen. Szaiókon már 1945 februárjában kiosztja a párt- szervezet a földeket és úgy mennek az emberek a, földosztásra, mint a „Feszty-kör- kép szerint a Kárpátok hágóin leereszkedő magyarok”. TANNER JÓZSEF egyes szám első személyében is megírhatta volna könyvének „Fel- szabadulás” című fejezetét, mert hiszen ő volt a község tanítója és a közügyek irányítója, párttitkára. Ez azonban nem hibája a könyvnek, mert Tanner munkája így is teljes szociológiai képet ad Eger- szalókról. Ez a munka is értékes, hézagpótló és beillesztendő a kibontakozás előtt álló olyannyira szükséges szociológiai kutatómunka eredményei közé. A könyv szén kivitelben, a „Gondolat” kiadónál jelent meg. Okos Miklós : keresik a könyvet: „Van olyan, amelyik gyárban, vagy termelőszövetkezetben játszódik le?” Nem nagyon. Akad, de kevés. Ettől eltekintve meg kell említeni azt a különös érdeklődést, amivel a világjáró-sorozat könyveit keresik. Az emberek szeretnek utazni, úgy látszik, gondolatban is! Sokan keresik a klasszikusokat, de az élő irodalom is nagy közkedveltségnek örvend. GYÖNGYÖSÖN Lakatos Gyuláné a következőket mondotta az eddig eltelt három napról: — Hogy mit keresnek az olvasók? Általában — mindent. Ki-ki kora, foglalkozása, érdeklődési köre szerint, s nyugodtan állíthatjuk, hogy meg is találja ezeket a könyveket. A sátorban is szépen fogy a könyvhalmaz, de itt a boltban is sok a keresgélő, vásárló ember. Nálunk föltétlenül látszik az, hogy könyvhét van. Nemcsak a tízezer forintos, háromnapos forgalom mutatja ezt, hanem az állandó zsongás, keresgélés a bolt polcain. Hogy mi fogyott el? Sok minden. Elfogyott a József és Putifámé, elfogyott Ady, Babits, Pablo Nehruda és még sok más, amire valósággal lecsaptak a vevők a nyitás napján. De hiába, így van ez már nálunk! Szeretik és keresik az emberek a könyveket, nem kell nagy propaganda, elég, ha megtudják, hogy mi jelenik meg, máris jönnek és viszik, csak győzzük az igényeket kielégíteni! HÁROM BOLT, három boltvezető nyilatkozata, s máris előttünk áll egy kép, ami arról tanúskodik, hogy minden- úapi eledellé vált a könyv, s jó barátja lett társtalan, de a vitatkozni szerető embernek is! Cs. Adára Éva
