Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-29 / 151. szám

4 NEPOJ8ÄG 1961. Június 29., csütörtök t* fusil iViiic«, de less Istenmezeje eldugott kis he­gyi falu. Az „istenhátamegett” név jobban illene rá, mert me­zőt elég keveset lát erre az em­ber. De pár esztendeje bányát nyitottak itt és maholnap erről lesz híres a község. A fiatal bányásznemzedék neveléséről, oktatásáról beszél­getünk. Így merült fel a kér­dés, hogy akad-e egyetemista a faluban? — Nincs, de lesz — hangzott a bizakodó válasz. — Szabó László kitűnő eredménnyel vé­gezte a technikumot és a Mű­szaki Egyetem bányamérnöki karára készül. Most segédvájái a bentonit bányában. Levelező ■ úton akarja megszerezni a mérnöki diplomát. Istenmeze­jéről ő lesz az első ... ^ — F.'L. — 20 EZER FORINT jöve­delmet hoz most már ha­vonta a nagytályai Viharsa­sok Termelőszövetkezet te­henészete. A jövedelem las­súbb növekedése várható, mert a tenyésztésbe vett te­henek egy része most áll el- lés előtt. — TEGNAP délelőtt az Ivá- di Üj Élet Termelőszövetkezet­ben megkezdték 11 hold őszi árpa aratását. Az első nap 15 aratópár kezdett munkához és estére 4 hold árpát vágtak le. Az árpa vágása után — a jövő héten — 80 hold búzájuk ara­tásához is hozzákezdenek. — 29 DOLGOZÓNAK biz­tosítanak az idén csereüdül­tetést a megye területén levő üzemekből. A 29 dolgozó Csehszlovákiába, Lengyelor­szág és az NDK legszebb vi­dékére kapott kéthetes be­utalót. — A POROSZLÓI Béke Ter­melőszövetkezet a Briger-ta- nyán 120 férőhelyes hizlaldát építtet állami segítséggel, ezenkívül abrakos-karávwt és gondozói lakást, saját erőből. — BARLANGKUTATÓ munkához ad segítséget az egri Dobó Gimnázium diák­jainak egy csoportja. A cso­port csütörtökön indul tá­borba. — A TISZÁN AN AI Petőfi Termelőszövetkezet 1961. má­jus 31-ig 76 850 munkaegység felhasználást tervezett be ez évi munkatervében, amiből a legutóbbi értékelésnél megál­lapították, hogy csak 73 010 munkaegységet használtak fel a munkák elvégzésére. — TERVEN FELÜL 8000 darab csibét nevelnek fel a feldebrői tsz-asszonyok. Ezzel jelentős mértékben járulnak hozzá az ellátás javításához. — A HEVESI járásban terv­be vették, hogy ebben az év­ben 3775 hízott sertést adnak át az államnak a háztáji gaz­daságok. Mint legutóbb meg­állapították, a háztáji gazda­ságok eddig 3550 sertésre már megkötötték a szerződést. — A bélapAtfalvi CEMENT- ÉS MÉSZMÜ munkásai vállalták hogy a múlt évi 88,1 százalékos költ­ségszintet ez év végére 86,6 százalékra csökkentik. E fel­ajánlás végrehajtásával — vállalati szinten — mintegy másfélmillió forint megtaka­rítását éri el az üzem. — A MÉK a legutóbbi je­lentés szerint 10 súlyvagon uborkát vásárolt fel és értéke­sített a megye és az ország te­rületén levő piacokon. A hét folyamán újabb nagyobb szál­lítmányokra lehet számítani. — A KÄL-KÄPOLN AI vasútállomáson három bri­gád — forgalmi, vonatkísérő és áruszállítási brigád — versenyez a kitüntető szocia­lista cím elnyeréséért. Az ál­lomás minden dolgozója, ösz- szesen 202 munkás dolgozik itt, szakszervezeti tag. — KÖMLÖN a Petőfi Ter­melőszövetkezet területén az idén 15 expressz-kutat létesíte­nek. A kutak helyének kijelö­lése az elmúlt napokban már megtörtént. — A BORSOD—HEVES MEGYEI Téglagyári Egyesü­lés üzemeiben az elmúlt év­ben 441 napot tett ki az iga­zolatlan mulasztások száma. Ez öt családi házhoz szüksé­ges építőanyag megtermelé­sének elmaradását jelentette. CÉKönyvespolc Angyal Endre: A reneszánsz és barokk Kelet-Európábán A KELET-EURÓPAI népek sokszínű, változatokban gazdag reneszánsz és barokk művé­szetét mutatja be Angyal End­re tanulmánya, amely a Gon­dolat Kiadó és a Képzőművé­szeti Alap Kiadóvállalata kö­zös gondozásában látott napvi­lágot. A neves debreceni tudós a nagyközönségnek szánta ezt a munkát, amely alapvetően arra hivatott, hogy népszerű­sítse Kelet-Európa, illetve Dél- kelet-Európa népeinek nagy­szerű, sajátos kultúráját, fel­keltse az érdeklődést e népek irodalma, művészete, egyálta­lán kulturális hagyományai iránt. Nemes, mindenképpen csak dicsérendő és megbecsü­lendő vállalkozás. Az alig félszáz oldalas köny­vecskéből az átlagolvasó is minden különösebb erőfeszítés nélkül tájékozódhat a kelet­európai reneszánsz és barokk kérdéseiben. Megismerjük az orosz építészet XV; XVI; XVII. századi remekeit éppúgy, mint Lengyelország pompás rene­szánsz és barokk stílű palotáit, templomait, s ízelítőt kapunk Románia, Bulgária, Jugoszlá­via, s a XV; XVI; XVII. szá­zadi Csehország hasonló épí­tészeti és festészeti remekeiből. Különösen érdekes az oroszor­szági művészetről szóló fejezet, amelyben a szerző egyebek kö­zött a moszkvai Kreml aszim­metrikus, de midenképpen „di­namikus egységet” alkotó épít­ményét méltatja hasonlítva a hasonló jellegű krakkói Wa- welhez, vagy a prágai Hrad- canyhoz. Ui. mindhárom alko­tás — művészeti szempontból — azonos „esztétikai kategó­riába sorolható”. Moszkva és Kijev pompás egyházi műemlékeinek ismer­tetése mellett kellő részletes­séggel méltatja a szerző a Ke­let-Európábán divatos (külö­nösen Oroszország, Ukrajna, Lengyelország területén) ba­rokk faépítészet remekeit is, rámutatva ezek sajátos, gyak­ran népi motívumokkal tarkí­tott formavilágára. A LENGYEL reneszánsz és barokk világszerte elismert re­mek alkotásainak méltatása is kitűnő. Különösen a reneszánsz műemlékekben gazdag Krakkó művészeti portréja kapja meg az olvasót épp a Wawel emlé­keinek hangsúlyozott méltatá­sával, de nagyon színes és ér­dekes a jellegzetes lengyel „barokk szarmatizmusról” szó­ló rész is, amely „nemesi és népi vallásos és humanista, kö­zépkori és manielista elemek összefonódásá”-ból jött létre, de nem hiányzik belőle „a pravoszláv világ, sőt az Iszlám inspirációja sem.” Délkelet-Európa reneszánsz és barokk portréjának meg­rajzolásában a román és bol­gár művészet mellett jelentős helyet kap a horvát és szlovén művészet is amely nekünk, magyaroknak, különösképpen érdekes. Számtalan magyar vo­natkozás, kapcsolat lelhető fel ugyanis ezen a területen, lévén egész közvetlen nexus népeink között a reneszánsz, de még sok tekintetben a barokk kor­ban is. (A Jurisichok és Fran- gepánok, a Zrínyiek hazánk tör­ténetében is igen nagy szere­pet játszottak) A XVII. századi jeles zágrábi horvát festő, Bernardo Bobic alkotása a leg­jelentősebb itt, aki 1691-ben a zágrábi dóm számára I. László király legendáját festi meg, amelynek egy kis töredéke je­lenleg a zágrábi Jugoszláv Nemzeti Galéria örökbecsű kincsei között található meg. „A horvát rendek hódolatának képén nemcsak Horvátország, Szlavónia és Dalmácia címerei utalnak a horvát nemesi tár­sadalom világára, hanem a ru­hák, arcok, embertípusok is. Olyan világ ez, amely eléggé rokon a szarmatizmussal és a korabeli magyar társadalom­mal. A magyar, lengyel, dél­szláv nemesség családi kapcso­latai e tekintetben sokat meg­magyaráznak.” S MOST MÉG befejezésül csak annyit, hogy a fenti rö­vidke idézet is szemléletesen érzékelteti a kelet-európai né­pek művészetében kialakult rokonságot, egybefonódást, amelynek hatékonyabb feltá­rása, feldolgozása és népszerű­sítése bizony nem kis feladat. Lőkös István As 1961. évi edinburghi fesztivál program ja Augusztus 20-tól szeptember 9-ig tart az idei edinburgn-i fesztivál, amelynek vezetését idén első ízben Harewood her­cege látja el. A fesztivál prog­ramja gazdagabb, mint az el­múlt években volt: a színpadi bemutatók közül kitűnik Mar­lowe „Doctor Faustus”-a, a londoni Old Vic társulat elő­EGRI VÖRÖS CSILLAG A búcsú EGRI BRÖDY Nincs előadás EGRI KERTMOZI A bíró GYÖNGYÖSI PUSKIN Ember a Holdon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csutak és a szürke 16 HATVANI VÖRÖS CSILLAG Megmérgezi a családom HATVANI KOSSUTH Serdülő lányom HEVES Nincs előadás PÉTERVÁSÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Ordító egér műsora Egerben este 7 órakor: Denevér Hatvanban este 8 órakor: Szeress belém adásában, továbbá Lawrence Durell „Sappho” című da­rabjának ősbemutatója: a fran­cia Theatre du Vieux Colom- bier Moliere „Mizantróp” című darabjával szerepel a prog­ramban, a darabot modern ru­hában adják elő. Az operaprogram a londoni Covent Garden Operaház együttesének előadásában ke­rül lebonyolításra. Bemutatják Britten „Szentivánéji álom1 című operáját. Donizetti „Lam- mermoori Lucia-ját”, Gluck „Iphigenia Taurisban” és Ros­sini „Sevillai borbély” című operáját. A karmesterek között szerepel Solti György, Carlo Maria Giulini és John Prit­chard, a szólisták között Boris Cristoff, Giusette Taddei, Te­rese Berganza, Joan Suther­land és Rita Corr. A hangversenyek közül ki­emelkedik egy emlékkoncert Arnold Schönberg halálának 10. évfordulójára, továbbá ün­nepi hangversennyel emlékez­nek meg Liszt Ferenc születé­sének 150. évfordulójáról is. 1961. JÜNIUS 29., CSÜTÖRTÖK: PÉTER, PÁL 100 évvel ezelőtt, 1861. június 29-én halt meg ELIZABETH BARRET-BROWNING angol költőnő, aki műveivel az angliai gyermekmunkások dolgoztatása ellen emelte fel szavát. Híresek és magyar nyelven is megjelentek a Portugál szonettek című, férjéhez irt szerelmes versei. __ . 45 évvel ezelőtt, 1916-ban e napon halt meg ZEMPLÉN GÉZA kémikus, egyetemi tanár, a szerves kémia tanszakán. Úttörő ku­tatómunkát végzett a szénhidrátok vizsgálata terén, szakmunkái külföldön is ismertek voltak. 70 évvel ezelőtt, 1891. június 29-én jelent meg ENGELS: A gothai program kritikája című munkája, mellyel a szociáldemok­ratákat az opportunizmus veszélyére figyelmeztette. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: 135 évvel ezelőtt. 1826-ban fedezte fel GEORG OHM az elek­tromos ellenállás törvényét. 130 évvel ezelőtt, 1831-ben érte el JAMES ROSS angol tenge­rész expedíciója az északi mágneses pólust. ÍMi&éM u * BüHMviltfc­A milánói bűnügyi rendőr­ség most jutott nyomára har­minc — januárban és feb­ruárban történt — titokzatos bűntény elkövetőinek. Hosszú és kiterjedt nyomozás folyt mindaddig, amíg a rendőr­ségnek eszébe jutott, hogy a kiskorúak között keresse a bűnösöket. De ki is gondolt volna gyermekekre. A banda tagjai olyan kegyetlenek és cinikusak voltak, hogy sokáig New York, Chicago és Los Angeles alvilágában iskolá­zott, hivatásos gengszterekre gondoltak. A nyomozást is ilyen irány­ban végezték, összefogdosták és napokig faggatták Milánó éjszakai életének gyanús alakjait, de eredmény nélkül. — Egyiknek sem volt köze a januártól márciusig elköve­tett 30 bűntényhez: három gyilkossági kísérlethez (egy súlyos sebesülttel), 10 betö­réshez, üldözésekhez, autólo­pásokhoz, a járókelők terro­rizálásához. Milánó egészen március elejéig rettegésben élt... Február második felében találtak rá az első nyomra. Egy kereskedelmi átutazót Milánótól 10 km-re leállított 10 álarcos fiú és egy lány. A lábai elé lövöldözve, táncolni kényszerítették, mint a vad­nyugati filmekben szokás. Azután kirabolták, belelőttek autójának gumijába és elhaj­tottak egy FIAT 1100-as és egy FIAT 1900-as kocsin. A rendőrség erre az alvi­lágból a gyermekvilágba tet­te át a nyomozást. Kihallgat­tak ezer milánói fiatalt. Vé­gül is nyomra bukkantak. A kirabolt utazó felismerte az egyik fiút, és ez rövid vo­nakodás után elárulta társait és a banda főnökét — Naida Beber tizenhat éves gimna­zista lányt. A banda tagjait azonnal összefogdosták. Ekkor lepődtek csak meg igazán: mindannyian kis­korúak voltak. A legfiatalabb 15, a legidősebb nem egészen 18 éves volt. A banda fele gimnazista volt, a többiek kü­lönféle szakiskolák tanulói. Egyetlenegy sem volt köztük szegény sorsú szülök gyer­meke. A kihallgatáson nem mu­tattak semmi megbánást, in­kább ellenszenvet a társada­lom, az erkölcs és a becsület iránt. Tetteiket a hidegvérű cinizmus és lelketlenség jel­lemzi. Egy alkalommal kira­boltak egy szegény munkás- nőt, aki olcsó ajándékkal a kezében és 1500 lírájával a pénztárcájában, bénult fiacs­káját indult meglátogatni. A rendőrség valóban az utolsó pillanatban lépett köz­be. Ezek a fiatalok nemsoká­ra érzéketlen gyilkosokká és rablókká, egyszóval nagystílű bűnözőkké váltak volna. «niii>iiiiiiu«iiiii»iiis«iiiiiiii«,i»uiiiiii*iiiii«iiiiitiiiiiiiilii«iiiiiiii«iiiiiiiiiiiiiiininiii«iiiiili.«i«OIUiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiii«ii«iiiiiluiiiiiiiM»iiisiiii.«iiiiiiii«,iiiiiiiiii»i,iiiiiiiiiiiiiii«iiii,ici«iiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiii:iiMi:iiniciiii»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMii|lciiuiiiIiiI|ii||li,,iil||,w Még néhány nap és vége a színházi szezonnak. Azaz még­sem teljesen, mert a színház művészei közül néhányan most készülnek a Kis Színház utol­só bemutatójára. Műsorra ke­rül Simon Magda Százházas lakodalom című háromfelvo- násos színműve. Fenn a színpadon Kozaróczy József irányításával folyik a próba, az ügyelő egymás után szólítja színpadra a szereplő­ket, izzó párbeszédek hangza­nak, s lassan kibontakozik a két parasztcsalád története. No, de egy szót sem tovább a darabról, a próbáról, ez al­kalommal beszéljenek a színé­szek, mutassák be ők szerepei­ket. Almási Albert: Szilágyi Imre vagyok, a ter­melőszövetkezet elnöke. Régi szövetkezet a mienk és hozzá- tehetem, jó is, 1800 holdon gaz­dálkodunk. Valamikor nagyon szegény voltam, csakúgy, mint régi cimborám, idős Rácz Ká­roly. Csakhogy már évek óta elváltak útjaink, ö még min­dig nem tagja a termelőszövet­kezetnek. Iga* ebben az én makacsságom ludas Tudják, személyi ellentéten > ;.n idős Rácczal, mert hogy szóval, valamikor réj a 6 inak ud­varolt. Aki n az én felesé­gem. Ez égj nagy szerelem volt, és úgy < a n, hogy az én Rozim még r iiK.ig nem felej­tette el ezt íz "r kori emlé­ket. Olasz Erzsébet: Engem már ti. ajdonképpen ismernek is, én vagyok a Rozi, az elnök felesége. Fát igen, jól mondta e l am, egy éle­ten át nem id’.un elfelejteni Százházas lakodalom bemutatójára készül az egri Gárdonyi Géza Kis Színház Rácz Károlyt. Nagyon szeret­tem. Akkor, régen az úgy volt, hogy nem mindig ahhoz ment az ember, aki neki a legkedve­sebb volt. Rácz Károly nem vett el egy egyszerű kapás­lányt, gazdag feleséget válasz­tott magának. Igaz, nagyon megbánta, de már késő. Az igazsághoz tartozik* az is, na­gyon jól élünk az urammal, csakhát nehéz felejteni. És most itt van a fiatalok problé­mája is. A Piroska lányunk beleszeretett a Rácz Károly fiába. Egyszóval, van gond bő­ven, no de hát így szokott ez lenni az ilyen színművekben. Elárulom, hogy mikorra a har­madik felvonás végén a füg­göny legördül, nagyrészt min­den megoldódik. Varga Edit: Fiatal vagyok, 17 éves és ter­mészetesen szerelmes. Persze, ebből még nem lenne hiba. A bonyodalom ott kezdődik tu­lajdonképpen, hogy én a Rácz Karcsit szeretem. Nem is a fiúval van baj, hanem azzal a nyakas apjával, aki még min­dig nem lépett be a termelő- szövetkezetbe és akire már évek óta ferde szemmel néz az én apám, akiről tudják, ő a tsz elnöke. Ebből a néhány sorból is láthatják, hogy milyen nagy válaszút előtt állok ... hogy mi lesz a vége? Gondolom, úgyis sejtik, hiszen én igazi mai lány vagyok, aki, ha kell, harcolok is a boldogságomért. F. Nagy Imre: Talán már felesleges is be­mutatkoznom, bizonyára min­denki tudja, hogy én vagyok az a bizonyos nehéz ember eb­ben a darabban. Eltalálták, én vagyok idős Rácz Károly. Negyvenkilenc éves, konok és sértődékeny. Egyszóval, nem könnyű velem szót érteni. No, de hosszú sora van minden­nek. Valamikor egyszerű, sze­gény parasztlegény voltam, nagyon szerettem egy szegény­lányt — Rozinak hívták —, de aztán csábított a vagyon, a fold — mert hát akkor olyan világot éltünk — és elvettem egy nagygazda lányát. Hiába, nem tudtam, hogy megfordul a világ. Elrontottam az életemet, mert én még most is a Rozit szeretem. De ő hallani sem akar róla, hiszen tudják, ő az elnök felesége. Hát ezért nem megyek én a tsz-be, pedig de sokan jöttek agitálni! Az el­nök nem, ő nem jött, márpedig én a falu első embere voltam mindig, húsz holdam van most is, akárki megnézheti a gazda­ságomat. Én addig nem me­gyek a tsz-be, amíg maga az elnök nem jön értem. És most képzeljék, ilyen körülmények között a Karcsi fiam minden­áron a tsz-elnök leányát akar­ja elvenni. Ez még csak rend­ben is lenne valahogy, de hát itt akar hagyni és ahelyett, hogy a lányt hozná ide az én házamba, ő akar elmenni hoz­zájuk a tsz-be. Láthatják, nem olyan egyszerű dolog ez. Varga Ilona: Erzsi vagyok, idős Rácz Ká­roly felesége. Én voltam az a nagygazdalány, aki szinte meg­vásároltam magamnak a csi­nos, fiatal béreslegényt. Tud­tam, hogy nem szeret, tudtam, hogy csak a vagyon miatt vesz el, mégis hozzámentem. Meg is bűnhődtem ezért. Keserves életem volt mellette. No de legalább most már a fiatalok legyenek boldogok, ezért fogok össze az elnökkel, meg a fele­ségével, ezért lépek be a tsz- be, s viszem magammal Ká­rolyt is. Maradjon magának idős Rácz, ez a konok, nyakas ember. Horváth Ottó: Tulajdonképpen énrólam már mindent tudnak. Képzel­hetik, nem könnyű a helyze­tem. Piroskát nagyon szere­tem, de szeretem apámat is, aki bizony eléggé elrontotta az életét. Hát most mit csináljak? Piroska csak úgy jön hozzám, ha belépek a tsz-be, — igaza van, elvégre ő az elnök lánya! Apám pedig nem akarja, hogy én menjek a lány után. Azt mondta, lakjunk őnála. Ad há­rom holdat és olyan százházas lagzit csinál, hogy megemlege­tik messze környéken. Higgyék el, én mindent el­követtem a békesség kedvéért. De hát elvégre az én boldogsá­gomról van szó, nem kell ne­kem a három hold, lesz nekem közel 2000 a tsz-ben. Hát így történt, anyámmal együtt lép­tünk be... s hogy mi lesz apámmal? Hát még egy ideig makacskodik, aztán nagyon bí­zom benne, hogy jön ő is utá­nunk. Nem rossz ember ő, csakhát makacs, no meg az a 20 hold, hiszen tudják, hogy van az ilyen ... Így mondták a színészek és most befejezésül adjunk szót a rendezőnek is. Kozaróczy József: Izgalmasnak és érdekesnek tartom ezt a darabot és remé­lem, ilyen lesz az előadás is. Főleg a parasztábrázolás terén ad újat Simon Magda színmű­ve. Az előadásunkban is arra törekszünk, hogy elkerüljük a régi parasztábrázolás natura­lista vonásait. Egyenes jelle­mű, határozott fellépésű pa­rasztembereket, egyszóval: a mai parasztot akarjuk szín­padra vinni. A színműben nagy szenvedélyek csapnak össze. A termelőszövetkezetről, a két csalód történetéről, s a fiatalok boldogságáról folyik a szó a színpadon, a szereplők tele vannak igaz emberi érzé­sekkel, indulatokkal, az új harcol a régivel, s természete­sen az újnak kell győznie. Mert ez a történelmi igazság is. Rerriéljük, sikere lesz az elő­adásnak. Bemutató július 1-én, Ivá- don. (inárkusz)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom