Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

1961. június 28., szerda NEPÜJ8AG 5 Tűzben edződik a vas... Napjainkban valamennyien tanúi vagyunk annak a hatal­mas méretű átalakulásnak, amely falvainkban megy vég­be. Ez a változás az évek so­rán átalakítja, átformálja a falvak képét, és alapvetően lé­nyeges dolgokban változtatja meg az eddig megszokott, régi életet. A külső, a szembetűnő dol­gok gyorsan magukra vonják a figyelmet és új vonásokkal gazdagítják a jelent. Vagy ki ne vette volna már észre a mesz- sziről pirosló szövetkezeti ta­nyákat, a hatalmas istállókat, a széles, szinte vég nélküli hosz- szú búzatáblákat, amelyen kombájn, vagy aratógép vágja az új életet, vagy éppen dü­börgő traktorok húznak a föld hátán mély, fekete barázdákat. Ma már az se csodálatos, ha vízágyúval locsolják a földe­ket, és géppel palántálják a dohányt. Lassan-lassan meg­szokott képpé válik már sze­münkben az is, hogy a szövet­kezeti táblákon harmincasával, ötvenesével dolgoznak az em­berek és esténként tízesével érkeznek haza a határból a szövetkezeti gazdaság fogatai. A tsz-elnök, az agronómus, a brigádvezetők új alakjai, fon­tos tényezői a mának és fő­szerepet játszanak abban az életben, amelyet ma él a falu. Mindezek külső vonásai, for­mái, figurái korunknak, amely­nek létrejötte, megvalósulása tény, mégpedig olyan tény, amely magával hozza az em­berek tudatának, gondolkodá­sának átváltozását is. Senki sem mondta azt, — nem is mondhatta —, hogy a szövetkezeti gazdasági forma megteremtésével azonnal ki­cserélődnek az emberlelkek és egy csapásra megszületik a szocialista falu. De igenis állít­hatjuk, hogy az új forma, az új gazdasági élet, a szocialista eszméken s' apuló irányítás, ok­tatás és vezetés mindjobban tartalmában is átalakítja, át­formálja az embereket Mindezt akkor szemlélhetjük szemlélte tőén, ha elmegyünk egy olyan szövetkezetbe, ahol két-három évvel ezelőtt jár­tunk utoljára, akkor, amikor szövetkezeti község lett a fa­lu. Azt tapasztaljuk ezeken a helyeken, hogy nyoma sincs már a kezdeti problémáknak, a bizonytalankodó lépések he­lyett egyre határozottabban halad előre az élet és más az emberek hozzáállása is a mun­kához, a termeléshez, más, egé­szen más a tagok véleménye az új, szövetkezeti életről, mint volt hajdanán. Kialakulnak, megszilárdul­nak —, mondhatni így is — „összeszoknak” az új közössé­gek, a munkacsapatok, brigá­dok, de az egész tagság is. Felvetődhet a kérdés: mi az a kovácsoló, összekapcsoló erő, amely ilyen életreszóló válto­zást képes véghezvinni a mi falvainkban? Erre talán legegy­szerűbben így válaszolhatnám?: maga az élet. Igen. A közös élet, a közösen végzett munka, minden bajaival, nehézségeivel egyetemben, amelyet végülis együtt old meg az egész tag­ság. Régi mondás, de igaz: tűz­ben edződik a vas. És ez kép­letesen, átvitt értelemben al­kalmazható a mi termelőszö vetkezeteinkre is, amelyek a közös munkában, a közös küz­delemben, sikerekben, ered­ményekben erősödnek, edződ­nek, vasszilárdakká, erősekké. És nem utolsósorban még a forradalmi tűz, az élni akarás, a nagyobb eredményekért, a szebb életért való harc és küz­delem az, amely megedzi, összekovácsolja közös gazda­ságainkat. Beszéltem tízéves szövetke­zeti elnökkel, aki regényt ír­hatna bátran erről a tíz évről, amelyet rendkívül küzdelmes­nek, de rendkívül szépnek mondott. Hányszor hallgattam szövetkezeti tagokat, akik így beszélgettek maguk között: emlékszel, három évvel ez­előtt, amikor még mi is csak kezdők voltunk? És nemegy­szer, — tegyük hozzá mai ered­ményeik sikereik láttán — ön­maguk is mosolyognak régi Repülőgépen szállítják a juhokat a legelőre Szovjet pilótáik AN—2. típu­sú repülőgépekkel 25 000 ju­hot szállítottak az üzbekisztáni Namanganból a Csatkalszki- hegyekben csaknem 3000 mé­ter magasan fekvő alpesi ré­tekre. A 25 000 juh elszállítá­sához a repülőgépeknek több mint 500 fordulót kellett meg- tenniök. Minden forduló leg­feljebb 40 percig tartott, míg az állatok szokásos módon tör­ténő felhajtása rendszerint he­tekbe kerül. A ferganai völgy sok kol­hoza már tavaly meggyőződött a juhok légi úton való szállí­tásának előnyeiről. A repülő­gépek felhasználásával az ál­latokat több mint egy hónap­pal előbb szállíthatják a nyári legelőkre. bizonytalankodásukon. Igen. A közösségi élethez szokni kell, és a közösségi éle­tet meg is lehet szeretni úgy, hogy örökre ki vész az emberek szívéből a csak magának aka rás, az önzés. A közösségi élettel jár együtt az emberek igazságérzetének mérhetetlen kifejlődése is, megjön az emberek szava és erősödik az öntudat, és ennek kapcsán a munkafegyelem, a közösségiérzés is. Természete­sen mindez nem egy csapásra, nehezebben, mint ahogyan fel­épülnek az új tsz-tanyák és megérkeznek az új traktorok, de mégis, ezekkel együtt, egy időben, napjainkban formálód­nak, változnak át az emberek és erősödnek meg bennük a szocialista ember vonásai és vész ki örök időkre a harácso- lás, a buta gőg, az irigység, a kapzsiság, a „kaparj kurta, neked is jut” elmélet lelkűkből. És az is igaz, hogy mindez nem megy magától, minthogy nem magától épültek fel az istállók, a magtárak és nem maguktól, „véletlenül” került a megyébe egyre több kom­bájn és ezernél is több traktor. Az emberek tudatának formálásával foglalkoznak a kommunisták és nem kommu­nisták, agrárértelmiségiek és egyszerű munkacsapatvezetők, egyszóval mindazok, akik sa­játjuknak tudják, érzik mai életünket. Uj időket élünk, új törté­nelmet írunk. És e történel­met maga a dolgozó nép csi­nálja és írja, az a nép, amely munkában és tűzben, a munka, a közös munka hevében ala­kítja jobbá, szebbé saját életét és sorsát. Szalay István Július 1-én nyit a Mezőgazdasági Múzeum szarvasmarha-kiállítása A Mezőgazdasági múzeum új szarvasmarha-kiállítása a sok érdekessége mellett igen szem­léltetően mutatja a szarvas- marha elhelyezésének külön­böző formáit, módjait. A be­mutatott istállómodeilek és tervrajzok jó útmutatást nyúj­tanak az állatférőhelyek meg­teremtéséhez. A múzeum ez esetben nem egy modell bemutatására tö­rekedett, hanem az egyszerű építkezésnek többféle formá­ját mutatta be, ugyanakkor az istálló gépesítésének többféle módjait szemlélteti és tájékoz­tatást nyújt az egyes megoldá­sok előnyeiről. A magtárpad- lásos istálló mellett bemutatja a különböző állásrendszereket. A soros és halszálkásos fejő­állást, valamint a fej és külön­böző módjait. A kiállítás egyik tanulságos részlete a fejőgépek történetét mutatja be. A hétféle fejő­megoldás tanulmányozásával meglátjuk, hogy először me­chanikai megoldásokkal kísér­leteztek, különböző nyomások­ra igyekeztek tejet préselni a tehén tőgyéből. Később azon­ban a borjú szopását utánzó megoldásokat kerestek, amely­ben döntő fordulatot jelent a fejőkehely, amelyből légszi­vattyúval el tudták érni azt a hatást, amely megközelíti a borjú szopását. Ilyen szemlé­letes bemutatását ennek a té­mának még sehol sem láttuk. jtwmrcríj I Mi van itt? Nem szeretem a ja­vak igazságtalan el­osztását, nem szere­tem a kivételezést — az a világ már régen elmúlt. Ügy látszik, vsak a naptárban nem. A naptárban kísért még a protek­cionizmus, a kivéte- \ lezés kapitalista csö- kevénye és nyilván ennek köszönhető hogy ezen a héten, egyetlen héten, hat nap alatt három név-1 napja van a Pálnak. Kétszer osztozik, egy­szer önálló naptulaj- j donos. Miért? Mire fel? j Milyen jogon? Csak' Pál a naptár készítői­hez, egy forintost té­ve a „blokk” alá: gyerekek, csinálja­tok nekem egy jó he­tet — mondta min­den bizonnyal. S a gyerekek, a naptár­készítő gyerekek, csi­náltak egy jó hetet, három Pállal. Persze, a népi el­lenőrzés egy vacak százezres sikkasztást rögtön észrevesz, de ilyet, azt nem. Felhá­borító! Készül a jövő évi naptár, garantá­lom, hogy nyolc Tö­hötöm nap lesz. Adok egy húszast, s ők, a naptárkészítők meg- töhötik Töhötömnek ezt a kis szívességet. (-Ó) JfHr/fun 4merilta — Izrael kilenc é« fél óra alatt Az „EH Al” izraeli légitársa­ság egyik menetrendszerű gé­pe a New York—Telaviv légi utat megállás nélkül 9 és fél óra alatt tette meg. Ez volt az első megállás nélküli repülés az USA-ból Izraelbe és egyben a rendes légiforgalom történe­tének eddigi leghosszabb légi- útja. A sugárhajtású utasgép a 9400 kilométeres útszakaszt 79 utassal 9 óra és 33 perc alatt, vagyis óránként 980 ki­lométeres átlagsebességgel tet­te meg. Ezzel megközelítette a hang terjedési sebességét. A gép rekordsebessége 1160 kilo­méter volt, a repülés 13 ezer méter magasságban történt. Kincset találtak Négymillió tonna szén évente, új erőmű és kétmilliárd lorint értékű beruházás előkészületei Visonta környékén nyomtávú vas­útvonal, elekt­romos távveze­ték, kapcsolók és transzformá­torházak tervei. De nemcsak tervezés folyik. Megvalósult az északi víztelení­tő aknapár, szi­vattyúkamra és víztelenítő vá­gatok. Júniusig mintegy 1300 méter vágatot hajtottak ki, sőt 3500 tonna 1800 kalória fűtő­értékű sze­net termelt az Aknamélyítő Tröszt és jó ütemben halad a külfejtés előké­szítő munkála­taihoz szüksé­ges elektromos távvezetékek építése is. 1960. végéig az elő­készületi mun­kák értéke 29 millió forintot tett ki és ugyan­ennyi az idea beruházási terv. A talált szénvagyon mennyi­sége és a létesítendő erőmű reális élettartamának össze­hangolása szökségessé tette, hogy a napi teljesítés 1969-re elérje az 1300 tonnát. Ez pa- rancsolóan megköveteli az elő­készítő munkálatok meggyorsí­tását. Még ebben az évben újabb 100 millió forintos beruházási hitelre lenne szükség. De nép- gazdasági szempontból — és ilyen értelmű elvi döntés sze­rint — az idén újabb nagy be­ruházást nem kezdenek, min­den anyagi erőt a már folya­matban levő beruházások be­fejezésére kell összpontosítani. Éppen ezért a vasútépítés 1962- re tolódik el,de ettől függetlenül tárgyalások folynak a munká­latok meggyorsításához szük­séges póthitelek előteremtésé­re. Az erőmű első gépegységei­nek 1987-ben kell megindulnia. Addig vasutat, közutat, nagy épületeket kell emelni, sok milliós gépeket kell beszerez­ni, rengeteg munka vár a mér­nökökre és munkásokra. Bá­nyákat nyitnak, erőművet épí­tenek, országos viszonylatban is jelentős beruházás valósul meg megyénkben a következő esztendők során. Évi négymil­lió tonna szén, 400 megavattos erőmű, kétmilliárdos beruhá­zás .... Mit jelent mindez? Az ada­tok önmagukért beszélnek. Csupán egy-két összehasonlí­tást: Petőfibánya évi termelé­se: 500 ezer tonna. Visontát négymillió tonnára tervezik. A Mátravidéki Erőmű teljesítme- nye 120 megavatt. Az új erő­mű 400 megavattos lesz. Itt minden gép korszerű és a ré­gieknél termelékenyebb lesz. Az ipar és a lakosság több ára­mot igényel, évről évre többet. Ez a fejlődés, az előrehaladás biztos jele és pontos mércéje. Magas fokú gépesítés melett is mintegy 1800 fő alkalmazását igényeli a kombinát. Micsoda távlatok! Es nagy­szerű feladatok. Nem a távoli jövőben, hanem most, itt, a mi megyénkben. Dr. Fazekas László . téssel termelhető, tehát a mély- , művelésnél jóval olcsóbban, az ■ előzetes tervek szerint 72 fo­■ rint tonnánkénti költséggel. A ; szénmezőt nagyjából ketté fe­■ lezi a műút. Az út északi felén, Visonta község határában el­; terülő körülbelül 160 millió tonna szénvagyont vették fi­gyelembe a 400 megavatt telje­sítményű új hőerőmű létesíté­sénél. A Visonta I. külfejtés területét eddig több mint 400 szénkutató, talajmechanikai és hidrogeológiai fúrással kutat­ták fel. Hat széntelepet harán- toltak és ezek közül négy mű­velését tervezik, egyidejűleg 10—18 méter telepvastagság­ban. A visontai szénterület mű­velési kérdéseit, a szén fel- használását a külfejtés és a lé- í tesítendő erőmű gazdaságossá- ? gát a Nehézipari Minisztérium e Központi Műszaki Tanácsa már j régebben megtárgyalta és ha- ! tározatot hoztak, hogy további > területen kell kutatásokat vé- 5 gezni, meg kell kezdeni a kül­> fejtés és az erőmű tervezési > munkálatait. > Jelenleg két fúró vállalat, 16 > furógamitúrával dolgozik a > környéken. Több kutatóintézet, > hazánk egyetemeinek majdnem > minden szűszaki tanszéke és > több szakbizottság foglalkozik ; a környék talajmechanikai, kő- ; zettechnikai és hidrológiai kér- ; déseínek megoldásával. A Ne- ; hézipari Minisztérium adatai ; alapján és magyar szakembe- ; rek együttműködésével a Né- ; met Demokratikus Köztársa- ; ságban három variánsban el- ; készítették a visontai külfejtés ; előterveit. Megállapodás történt, ; hogy a német tervezőintézet a ; bányászati részletterveket 1961. : július közepére elkészíti és en- : nek alapján a Bányászati Ter- I vező Intézet a komplett előter- : veket ez év szeptemberére Ki- : dolgozza. így lehetőség nyílik : arra, hogy még ebben az évben ' az illetékes hatóságok elé jóvá- hagyásra terjesszék a visontai í külszíni fejtés beruházási prog- ' ramját. Már eddig elkészült az egész ; területet átfogó kutatási terv. : Visonta község vízellátásának, a Vár-patak áthelyezésének/ a víztelenítő lejtősakna üzem be­kötő útjának, a Nagyút—Dó- zsa-tanya közötti vasútvonal, több kilométer hosszú keskeny A Miskolc—Budapest 3. szá­mú főközlekedési út mellett, Visonta és Halmajugra hatá­rában fúrótornyok emelked­nek. Teherautók, dömperek és kutatómérnökök járják a ha­tárt. A föld gyomrába néznek, kincsét keresik. Nem várt és nem is remélt, gazdag leletre bukkantak. „Visonta — Aba- sár — Márkáz — Halmajugra — Detk községek közigazgatá­si határain belül, ez ideig mintegy 30 négyzetkilométer területen 270 millió tonna, át­lag 1600 kalória fűtőértékű szénvagyont állapított meg a kutatás” — írták a hivatalos tájékoztató jelentésben. A szén fűtőértéke nem nagy, de a szénvagyon külszíni fej­mosolyog és én elértem kéré­sét. — Nézze, kisasszony, bár nem szeretek beleavatkozni mások dolgába, pláne szív­ügyeibe, de kénytelen vagyok, mert Hoa, a barátom kér er-: re — kezdtem kissé akadoz­va. — Értse meg, Hoa bará­tom nős ember, négy gyermek: apja és nagyon szereti helyes,: kis kínai feleségét. A világi minden kincséért sem adnál oda őt, meg a négy apróságot! Nem maga az első európai nő/ aki beleszeretett, de Hoa nemi tud s nem is akar hűtlen len-- ni Li-hez. Szereti... Nagyon! kényelmetlen helyzetbe hozta ; Hoá-t. <5 pusztán udvariasság-; ból nem akarta visszautasita-; ni a maga közeledését. Félt,; hogy megsérti a vendég jogot.! Éva, sajnálom magát, félreér-; tés áldozata. — Beszéltem, be ! széliem, de már magam sem; tudtam, mit mondok. Éva már! nem sírt. Sápadtan, némán; ült a fotelben és szép szemé-! nek szomorú tekintetét a Dad-; lóra szegezte. — Igaza van, én vagyok a; szamár. Megpróbálom elielej-; teni. Nagyon nehéz lesz — só-; hajtotta. — Isten veled, Hoa; — nézett harmatos szemével; a kínai ámyjátékosra. Aztán; lassan elindult az ajtó felé. 5 XTOA CSAK ÁLLT, s me­-*-*■ rév arca semmit sem< árult el. Ez egyszer nem mo­solygott < minden szeretet« ott ragyog arcán. Nem, valóban én té­vedtem. Hoá-nak van szíve. Nagyon tud szeretni, ahogy talán más férfi nem is tud —, de mindig csak azt az egyet, az elsőt, akit először szeretett meg: Li-t. Véget ért a búcsúelőadás. Reggel indulunk Pestre. Cso­magolunk. Kopognak. Éva lép a szobába. Izgatottnak látszik. Arcfestékén átüt bőrének sá­padtsága. — Hoa; — és nyakába borul kínai barátomnak. Szeméből peregni kezdenek a könnyek... Hoa úgy áll, mint a szobor és mosolyog: zavartan, bűn­tudatosan, szomorúan. — Li! tör ki belőle egy mély sóhaj­tás. Még mindig mosolygott, de szeméből már kibuggyant egy árva könnycsepp. Vajon kit sirat most tulajdonkép­pen? Lit? Évát? Vagy mind a kettőt? Nem tudna válasz­tani? — Hoa; Szeretlek! — Li! — hangzik a kínai válasz. — Nem Li, Éva! — Li! Nagyon kellemetlen helyzet­be kerültem. Ki akartam som- fordálni. De Hoa megfogta a karom. Maradjak — könyö­rögte szemével. Éva ekkor felém fordult: — Nagyon kérem, magya­rázza meg neki, hogy én na­gyon... Tanácstalanul állok. Hoa csak mosolyog. S közben ál­landóan teát iszik. Keserűen igazi kínai módra. A kis kína: teafőző éjjel-nappal duruzsol a szobánkban. Még az árny­játék közben is ott áll mel­lette pohárban a forró tea.., Megint táncoltak. Kettesben mentek el a bárba. Kíváncsi vagyok, mi a véleménye Évá­ról. Mosolyog. Szép, nagyor szép lány. Okos, művelt éne­kesnő. Csinos és kedves. Bá­jos. Tetszik neked? Mosolyog és a fejét rázza. Li, az ő fele­sége többet ér minden európai drágakőnél, szépségkirálynő­nél. Nem értem ezt a kínai Apollót. Kőből van a szíve? Káposztalé csordogál ereiben? (ÖTÖDIK ESTE először vettem észre leheletfi­nom felhőcskét Hoa barátom arcán. Mosolya mintha kissé szomorú lett volna. Megbán­tott? A fejét rázta. 0 bántot­ta meg. Nem értem. Éva be­vallotta, hogy szereti. S te? Megmondta neki az igazat. Azt, hogy nem szereti. S ő? Sírva fakadt. Hát szóval, in­nen a leheletfinom felhőcske! Akkor hát miért találkoztok? Éva kérte rá, s ő nem tudja visszautasítani kérését. Hiszen ő vendég! Van neked szíved egyáltalán, Hoa? Tudod te, hány férfi ugrana fejest a mélybe ennek a gyönyörű lánynak egyetlen intésére? Mosolyogva és csodálkozva néz rám. Nem érti. Előveszi Li fényképét. Mosolyogva né- :*egeti. De úgy, hogy szíve

Next

/
Oldalképek
Tartalom