Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-28 / 150. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kincset találtak AZ MSZMP HEVES MEGVEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG VEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 150. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. június 28., szerda Nagyobb gondot a minőségre A vevőt nem érdekli, s nem is vigasztalja, hogy gyártás, raktározás, vagy szállítás közben követték el a minőségi hibát. Tartós, kifogástalan minőségű árut akarunk mindnyájan. A se- Iejtet gyártó esztergályos és a felületes meós is elvárja, hogy hibátlan konfekciós árut kapjon a divatüzletben, modern fazonú, kifogástalan cipőt árusítsanak minden üzletben. Nemcsak több, hanem állandóan jobb és szebb árut kíván a lakosság és a külkereskedelem. Elérhetetlen követelmény ez? Nem. De több lelkiismeretességre, nagyobb szakértelemre van szükség. Az iparra fokozottabb mértékben áll ez mostanában. Nemcsak a megnőtt igények miatt, hanem a normák rendezése következtében is. Rendezték a normákat. Érthető és természetes, hogy a munkások keresni akarnak, — legalább annyit, mint a normarendezés előtt. Fontos követelmény, hogy tartós keresetcsökkenés sehol se következzék be. De elvtelen engedményeket nem tehet senki. Sem a meós, sem a művezető, — de a munkások sem. A mennyiségi tervek teljesítésére való törekvés nem mehet a minőség rovására, — még átmenetileg sem, még a begyakorlás idejére sem. Észrevették olyan törekvést, hogy itt-ott elnagyolják a munkát, mondván: elmegy a többi közt, de mi is a piacról élünk! Észlelhető ilyen jelenség. Tanúk erre — ha nem is nagyon beszélnek róla — a művezetők és a meósok. Nem akarunk vészjeleket leadni, de nem árt, ha minden termelőüzemben éberen őrködnek, s szemmel tartják a minőséget, s gondosan ellenőrzik a selejtet. A Mátravidéki Fémműveknél idejében erőfeszítéseket tettek a tubusok selejt csökkent ősére, különös gonddal ügyelnek arra, hogy a tűgörgő-üzemből kifogástalan gyártmány kerüljön a Csepel Autógyárba. Az Egri Lakatosáru- gyárba rendszeresen lejárnak a könnyűgépipari vállalatok központi laboratóriumából, és minden hegesztő munkájáról mintát vesznek. Ennek megfelelően minősítik és bérezik a dolgozókat. Így megakadályozzák, hogy elnagyolják a munkát. A Német Demokratikus Köztársaságban eddig is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a műszaki fejlesztési terveknek, de ezen belül 1962-től külön „minőségfokozási és minőségbiztosítási tervet” kell kidolgozni. Különféle műszaki mutatókkal pontosan meghatározzák, hogy az egyes gyártmányokat mikorra és milyen minőségi fokra kell emelni. Ennek teljesítése, illetve almulasz- tása „zsebbe vágó” következményekkel jár a premizált dolgozók számára. Jó lenne, ha nálunk is intézményesen gondoskodnának a minőség állandó fokozásáról. Takarékosabb termelésre törekszenek a recski és gyöngyösi kőbányászok Az idei népgazdasági tervek jelentős feladatokat rónak az ÉM 3. számú Kőbánya Vállalat dolgozóira. A recski üzem termelését 15,6 százalékkal, a gyöngyösiét 7,7 százalékkal kívánják emelni. Nagyobb gondot kell fordítani a takarékosabb termelésre is. A recski kőbánya dolgozói vállalták, hogy a mennyiségi és minőségi előírások betartása mellett, a múlt évhez viszonyítva, éves tervszinten 78 ezer forinttal csökkentik az üzemben az anyagköltséget A gyöngyösi üzem dolgozói az anyaghányad egyszázalékos csökkentését vállalták, ez évi 45 ezer forintos anyagmegtakarítást eredményez majd. Szalay István: TŰZBEN EDZŐDIK Á VAS ★ Sárközi Gyula: PEKINGI APOLLÓ ★ NÉPI ÜLNÖKNEK LENNI FELELŐSSÉGTELJES FELADAT ★ HEVES MEGYE LABDARÚGÓ BAJNOK-CSAPATA: A PETÖFIBÁNYAI BÁNYÁSZ Harc a selejt ellen A Parádi Üveggyár dolgozói komoly „offenzívába” kezdtek a selejt ellen. Vállalták, hogy a múlt évi 21,6 százalékos se- lejtmutatóhoz képest az idén 21 százalékra csökkenti a selejtet, s ezzel mintegy 125 000 forint értékű megtakarítást érnek el. 1960-ban 3 millió 200 ezer forint értékű munka és anyag veszett el a népgazdaság számára. Ez a szám magas, még akkor is, ha üveggyárról van szó. A jelentős arányú selejt okozója döntő részben az volt, hogy a raktározást és árumozgatást nem szervezték meg kellőképpen, de hozzájárult a magas selejtszázalékhoz az is, hogy a dolgozók gondatlanul végezték az áruk ládákba való ki- és berakását. A gyár vezetősége olyan bérrendszer kialakításán dolgozik most, amely a minőség és a meny- nyiség figyelembevétele mellett számon tartja a selejt okozóját is. A munkásoknak egyéni érdekük is fűződik ahhoz, hogy kevesebb selejttel dolgozzanak, mert a selejtnöve- kedés az ő keresetük csökkenésére vezet. Szén után kutatnak. A 437 fúrás, a bányász szakemberek és a tudományos vizsgálatok eddig azt igazolták, hogy Visonta környékén mintegy 270 millió tonna szén szunnyad, méghozzá alig pár méterre a föld felszíne alatt. Öriási kincs ez! Okosan, gazdaságosan kell felhasználni. Ezen dolgoznak a fúrósok, kutatók, laboratóriumok, tervezők és a vágatokban a bányászok. Viczán Béla csapatvezető vájár mosolyogva jön fel a vágatból. — Jól halad a víztelenítés, már szárazabb szénrétegben haladunk. Gazdag, nagy bánya, külszíni fejtés lesz Visontán és a közelben új erőmüvet építenek — mondja. Mikor, hogyan? Megyénk legnagyobb beruházásának előkészületeiről számolunk be az 5. oldalon. (Kiss Béla felvételei, Az egri járás több termelőszövetkezetében megkezdték az aratást Megyénk délebbre fekvő járásai után a napokban az egri járás több termelőszövetkezetében is megkezdődött az őszi árpa aratása. Jelenleg Verpe- léten, Egerszalókon és Bernjén községekben aratnak, de egy-két napon belül Makiár, Nagytálya, Novaj és más községekben is elindulnak a kombájnok, illetve aratógépek. A járásban már ma vagy holnap megkezdik a korábban érő külföldi búzák aratását. Az aratásra mind a gépállomás, mint a termelőszövetkezetek idejében felkészültek és gondoskodás történt a termény elhelyezéséről, tárolásáról is. Ülést tartott a nőtanács Kibővített végrehájtó bizottsági ülést tartott tegnap a megyei nőtanács. Az ülésen a szülői munkaközösségek évi munkáját értékelték és egyben megvitatták, hogy a következő tanévben milyen feladatok várnak az SZMK-ta- gokra. Második napirendi pontként a füzesabonyi járási nőtanács munkáját értékelték, megvitatták a termelőszövetkezeti nőbizottságok szervezésében elért eredményeket. Az elmúlt hét szombatján került sor Füzesabonyban a helybeli Muskátli Étterem megnyitására. Az új étterem megnyitásán jelen volt és beszédet mondott Fejes Márton, a füzesabonyi fmsz elnöke, aki köszönetét mondott mindazoknak, akik részt vettek az építkezésnél, és társadalmi munkával járultak hozzá az újjáalakított étterem mielőbbi megnyitásához. A menyitó után néhány órával az önkiszolgáló étkezésről nyilatkozott az étterem vezetője, aki örömmel újságolta, hogy a látogatók között nagy sikernek örvendenek máris a hideg ételek. Az új étterem reggel 6-tól délután 2 óráig önkiszolgáló jellegű, míg délután és este zenés étterem, kiszolgálással. Szigetváry József Z£T Hazafelé tartanak a szénakaszálásból az atkári Űj Élet Tsz tagjai. Már végeztek a 45 holdas tábla kaszálásával és holnap már egy másik dűlőben vágják a herét. Ki kerékpáron, ki gyalog igyekszik hazafelé a széles országúton a jól végzett munka után. <Márkusz László felvétele) Érik a búza, minden traktornak aratógép előtt a helye. Be sok U—28-as előtéttengelye eltörött. A Hajtóműgyár egri telepét sürgették a gépállomások és a Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata, mert Egerben gyártják ezt a fontos alkatrészt. Annyi a megrendelés, hogy nem győzik. Minden perc késedelem súlyos károkat okoz, az érett termést vágni kell. Erre gondoltak a Mátravidéki Fémművekben és az egri Finomszerelvénygyár- ban is és a Hajtóműgyár segítségére siettek. A Liszkó- ban már 110'darab előtét- tengelyen dolgoznak és a bervaiak is elvállalták az U-28-asok fogaskerekeinek homokfúvását. „Kétszer ad, ki gyorsan ad" — tartja a közmondás. Mind a két gyárban gyors segítséget adtak. Hamarosan legyártják a szükséges előtéttengelyeket, összeszerelik a megrokkant traktorokat, arathatnak, szánthatnak a földeken. F. L. Oi ■ • - r Megnyílt a Muskátli Étterem Füzesabonyban
