Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Permetezik a gyümölcsfákat AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 127. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. június 1., csütörtök Előbb a közös táblákat kell megművelni Szerte a megyében jó ütemben halad a mezőgazdasági munka, szorgalmas szövetkezeti tagok népesítik be az élénkzöld határt. Legtöbb helyen hajnalban indulnak az emberek a mezőre és a késő esti órákban térnek haza, hogy mielőbb elvégezhessék az időrendi munkákat, amelyek a napok múlásával egyre sokszorosodnak. Napjainkban elsősorban a növényápolás a legfontosabb feladat, — így elsősorban a kapáké a szó a földeken. Termelőszövetkezeteink többségét figyelve, megállapíthatjuk, hogy már a létszám miatt is nagy szükség van minden munkáskézre, hogy mielőbb elvégezzék a növényápolást, gyomtalanítsák a bőséges eső után gyorsan gazosodó kukorica- és répaföldeket, megvédjék jónak mutatkozó terméseinket. Elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink erejükből telve, mindent elkövetnek, hogy ezt a feladatot legjobb tudásuk és szorgalmuk mellett hajtsák végre, mégis, ha közelebbről nézzük, ez a szorgalom néhány szövetkezeti tagnál kissé furcsa formában nyilvánul meg. Nem a közös táblán dolgoznak, hanem a háztáji földet művelik meg, míg a tagság nagyobbik része azon munkálkodik, hogy előbb a mindannyiok jövedelmét ! biztosító közös táblákon végezzenek a munkával. Szót kell emelnünk az ilyen jelenségek ellen. El kell marasztalnunk őket ezért a helytelen sorrendért, ' amelynek kárát az év végén, a zárszámadások idején, maguk is fogják érezni. Nagyon helytelen dolog az a nagyüzemi mezőgazdálkodásban, amikor né- , hány ember gátolni igyekszik távolmaradásával a i tervszerűségre épített egyöntetű tevékenységet. Gátolni igyekszik a munkák j elvégzésének ütemét, és ez- i által veszélyeztetik az egész gazdaság idei termését. Nem, nem azt mondjuk, hogy a háztáji gazdaságok földjeit ne kapálják meg ; időben a termelőszövetkezeti tagok — hiszen arra is szükség van —, de végre < szakítani kell azzal a helytelen nézettel, hogy a háztáji gazdaság biztosítja a tagok megélhetését, s előbb abba öljük bele a munkát. Mint az elmúlt évek tapasztalata is fényesen bebizonyította, a háztáji gazdaságok jövedelme csak töredé- ; ke volt annak az összegnek, annak az értéknek, amit a tagok jó munkájuk után részesedésként kaptak a közösből. Éppen ezért kell először megkapálni a közös répa-, kukorica- és burgonyaföldeket, mint a háztáji területeket, mert a jövede- ( lem többségét a közösből várják a tagok, s a közösből csak úgy lehet évről évre többet és többet osztani, ha minél jobban és többet dolgozunk a közös táblákon. Nem szükségtelen megjegyezni azt sem, hogy általában vasárnaponként nem dolgoznak a tsz-ben a tagok. A háztáji kukoricát ezen az „üres” napokon is meg lehet, de meg is kell kapálni, márcsak azért is, mert annak idején, amikor egyénileg gazdálkodtak a tagok, nem sajnálták a vasárnapot sem feláldozni a 1 munkák elvégzésére. Akkor miért sajnálnák most? Ötletes újítással marógépet helyettesítenek Nem minden üzem rendelkezik marógéppel. Ennek hiányát nagyon érezték a Közúti Üzemi Vállalatnál is. A zúzógépek, szivattyúk és egyéb gépek tengelye pedig gyakran eltörött. Idegen vállalatnál sokáig tartott a munka, a szállítás és utazási költségek is nem kismértékben növelték a kiadásokat. Perjést István és Gyetvai Gyula esztergályosok nem nyugodtak ebbe bele. Spekuláltak, aztán elgondolásukat meg is valósították. Esztergára szerelhető ékhomyoló szerkezetet készítettek, s ezzel helyettesítik a marógépet. A sástói zuzalékőrlő tengelyét már ezzel csinálták meg. Nem kellett a munkadarabbal Kápolnára utazni, nem állt le hosz- szabb időre a zúzógép, (naponta 30 köbméter követ zúz), mert a két esztergályos ötletes újításával 2—3 órai munkával házilag elkészítik a tengelyt. A műszaki emberek véleménye szerint jól bevált az újítás. Különféle tengelyek, ékpályák megmunkálására rendkívül alkalmas. Cs. Ádám Éva: RÖVID LÁTOGATÁS A HÁROM VÁROSI KÖNYVESBOLTBAN ★ Okos Miklós: KÖNYVESPOLC ★ Pataky Dezső: BÉCSI TALÁLKOZÓ MEZÖGAZDASÁGI TANÁCSADÓ HÍREK — SPORT Országos vezetők látogatása a gyöngyösi járásban Tegnap délután Darvas József, az Írószövetség elnöke, országgyűlési képviselő, Szabó Imrének, a járási pártbizottság első titkárának kíséretében meglátogatta a domoszlói Mátra gyöngye Tsz-t, ahol elbeszélgetett a közös gazdaság dolgozóival. Úszta Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, országgyűlési képviselő Halmajugrán, a Béke Tsz-ben tett látogatást Pethes Istvánnak, a járási tanács VB- elnökének társaságában. Kovács Imre élelmiszeripari miniszter, országgyűlési képviselő pedig Gyöngyössolymoson, a Mátra Tsz-ben találkozott a termelőszövetkezet dolgozóival, kíséretében volt Géczi József, a járási tanács VB-elnökhe- lyettese. Tervszerűen művelik as erdőt A Mátrai Állami Erdőgazdaság 61 ezer hektáros birodalmában tervszerűen végzik az erdőművelést. A gazdasági év végéig mintegy 150 ezer köbméter fát termelnek ki. Az elmúlt ősszel és a tavasz folyamán a 13 erdészetben 10 ezer facsemetét ültettek el. Az erdészetek maguk nevelik a csemetéket, mert az idegen csemete nehezen szokja meg a klímát és a talajt. Az új telepítésű területből mintegy 1000 hektáron történt felújítás és 350 ezer hektáron erdőn kívüli fásítást végeztek: a községek határában, dűlőutak, vasutak mentén, folyók, csatornák partján. Gondosan ügyelnek arra is a gazdaság vezetői, hogy több fát ültessenek el, mint ameny- nyit kivágnak, s ezzel pótolják a korábbi évek rablógazdálkodása okozta kieséseket. A rendszeres erdőművelést, a tisztítást és gyérítést is tervszerűen végzik a gazdaság dolgozói. Az idén például már 2800 hektáron fejezték be a gyérítést A Magyar Építőművészek Szövetségének kibővített vezetőségi ülése Egerben A Csányi Állami Gazdaság gyümölcsösében rekordtermésre számítanak. Nagy gondot fordítanak ezért a gazdaság dolgozói a fák ápolására. Képünkön az egyik permetezőbrigád tagjai: Pesti Mihály, Bárdos József, Koczkánics Miklós és Gál Sándor, akik naponta 3—400 hektoliter permetlevet szórnak ki a gyümölcsfákra. (Foto: Kiss Béla) 42 ragon cseresznyét, 14 vagon zöldborsót vásárolt fel g MÉK Megyénk termelőszövetkezeteiben és a háztáji gazdaságokban három hete kezdődött meg a cseresznyeszüret. A gyümölcs nagy részét a MÉK- en keresztül értékesítik a szövetkezetek, s ezzel hozzájárul nak a szerződési tervek teljesítéséhez. A legutóbbi összesítés szerint 42 vagon cseresznyét adtak el a tsz-ek. Az értékes gyümölcsből 25 vagonnal cseh, német és osztrák export ra szállítottak. A zöldborsó-szüret szezonja most van a földeken. A MÉK eddig 14 vagon borsót vásárolt fel megyénk termelőszövetkezeteiből. Az idei borsótermésből már 8 vagonnal exportáltak is. községfejlesztési tervek teljesítéséről tárgyalt az Egri Járási Tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt végrehajtó bizottsági ülést tartott az Egri Járási Tanács, ahol Hegyi János elnöki beszámolója után az 1961-es községfejlesztési tervek teljesítésének állását tárgyalták meg. A beszámoló foglalkozott a bevételi és kiadási terv teljesítésével s megállapította, hogy mind a bevételi, mind a kiadási terv teljesítésével a járások közül az első helyen az egri járás áll. Majd a beszámoló előadója, Zámbori Ferenc rátért a tervek eddigi teljesítésére. Eredmények a következők: — Nagyvisnyó községben 1960 őszén megkezdett kultúr- ház építésének befejezése szerepel az idei költségvetésben, s az építkezés olyan előrehaladott, hogy lehet számítani a július 31-i határidőre. A noszvaji orvosi lakás építése befejeződött. Ostoros községben is közel áll a befejezéshez az orvosi lakás építése. Demjén községben egy orvosi és egy védőnői lakás építése fejeződik be június közepére. Felső- tárkányban autóbuszmegálló építése folyik. Jó ütemben, nagyobbrészt társadalmi munkával a járás községeiben jól halad a járdá- sítás, ugyanez mondható az egyes községek villanyhálózatának bővítéséről is. Hangoshíradót is községfejlesztésből bővítettek Kerecsend, Makiár, Szarvaskő és Verpelét községekben. Jó eredményeket értek el a községfejlesztési tervek teljesítése terén Bélapátfalva, Demjén, Felsőtárkány, Kerecsend, Makiár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szilvásvárad, Tarnaszentmária és Verpelét községek. A beszámoló további részében foglalkozott a még fennálló hiányosságokkal és azok megszüntetésének módjaival, majd az év folyamán megtartott pénzügyi vizsgálatok eredményeiről számolt be, végül az elmondottak és a vita alapján kijelölte a feladatokat. A községfejlesztési tervekkel foglalkozó beszámoló után dr. Nagy János VB-titkár adott tájékoztatást a végrehajtó bizottságnak arról, hogy milyen módon intézkedik a tanács a panaszügyek és kérelmek elintézésében. A negyedik napirend személyi ügyekkel és indítványokkal foglalkozott, majd a határozati javaslatok elfogadása után véget ért a végrehajtó bizottság ülése. Az első pillanatban talán arra gondolunk, hogy teljesen közömbös, hol tartja ülését egy országos szerv. Mások úgy vélekedhetnek, bizonyára Eger történelmi múltja, vagy talán jó zamatú borai vonzották ide a Magyar Építőművészek Szövetségének vezetőségi tagjait Nincs mit szégyellni azon, ha az említett két körülménynek is némi köze van ahhoz, hogy építőművészeti és tudományos életünk kiválóságait két napra városunk falai között köszönthetjük. Mindenesetre a kibővített vezetőségi ülés kétnapos programjából is kitűnik, hogy Eger városa nemcsak vendéglátó, hanem közvetlenül érdekelt az itt lezajló eseményekben. A megyei tanács nagytermében tegnap reggel 10 órakor megkezdődött ülésén Major Máté, a Magyar Tudományos Akadémia titkára elnökölt. Időszerű művészeti és szakmai kérdésekről Gramantói Pál tartott bevezető előadást. Ehhez Hevesy Sándor városi főmérnök és Klein István, a neves megyei Tanácsi Tervező Iroda vezetője szólt hozzá. Sedelmayer Jánosné, a Városépítő Tervező Vállalat mérnöke az Eger városon átvezető 22. sz. útvonal tervezési és kivitelezési problémáiról tartott nagy érdeklődéssel hallgatott előadást. A felsoroltakon kívül neves építőművészek, egyetemi tanárok tartanak előadást, illetve szólalnak fel a vitában. Egerbe várják dr, Vojt Pál művészet- történészt, aki Heves megye topográfiáját írja. Az Építők Szakszervezetének elnöke Egerben A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának tegnapi elnökségi ülésén részt vett Reszegi Ferenc elvtárs, az Építők Szakszervezetének elnöke. Meghallgatta a munkásszállások helyzetéről, azok kategóriába sorolásáról és az új térítési díjakról szóló beszámoló jelentés vitáját, majd felszólalt és értékes tanácsokat adott a szakszervezeti bizottságok és a szállásbizalmiak további munkájához. Sokan nézegetik a hatvani buszmegállónál a város termelőszövetkezeteinek életéről készített képes híradót. A fényképeken láthatják a környékbeli falvak lakói, akik szintén szövetkezeti gazdák, hogy a hatvaniak milyen gondot fordítanak az állatállomány fejlesztésére, elhelyezésére, milyen módszerekkel erősítik közös gazdaságukat. A tabló előtt mindig álldogálnak jó néhányan, különösen a parasztemberek nézegetik a hatásos képeket. S e látványról az jut az ember eszébe, milyen jó lenne, ha máshol is megvalósítanák ezt az ötletet, amely kis anyagi befektetéssel, nagy erkölcsi és anyagi előnyt hozhat a közös gazdálkodás népszerűsítésében, a jó módszerek elterjesztésében. KE
