Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-06 / 105. szám

A csányi földművesszövetkezet elsőnegyedévi gazdálkodásról Földművesszövetkezetünk az | X. negyedév folyamán eredmé­nyesén gazdálkodott. Ügy ér- zem, bátran elmondhatjuk, hogy a népgazdasági tervből a reá eső részt teljesítette. Az időszak alatt többször ellenőriztük a tervteljesítések állását. Az ellenőrzések során feltártuk a lemaradás okát, így azonnal be tudtunk avatkozni és helyes irányban befolyásol­tuk a lemaradó üzemegységet. Az áruellátás a negyedév fo­lyamán megfelelő volt, ki tud­tuk elégíteni a lakosság igé­nyeit. Kiskereskedelmi forgalmi tervünket 8,5, vendéglátóipari forgalmi tervünket 11.4 száza­lékkal túlteljesítettük, ugyan­akkor jövedelmezőségi tervün­ket is túlteljesítettük 34 000 fo­rinttal. A terv túlteljesítését a he­lyes készlet- és létszámgazdál­kodással értük el. Növekedett szövetkezetünknél az egy főre jutó termelékenység. Részjegy- növelési tervünket, éves szin­ten nézve is, túlteljesítettük, a tervezett 23 000 forint helyett 85 000 forint részjegynöveke­dést értünk el. A szövetkezet tagsága áldozatos hozzájárulá­sával, egyhangúlag úgy döntött az évi közgyűlés alkalmával, hogy az I960, évre járó vásár­lási visszatérítést a szövetkezet saját erő növelése érdekében, részjegyként jegyzi le. Baromfifelvásárlási tervün­ket éves szinten teljesíteni tudjuk. Erre biztosítékot nyújt az, hogy a tervezett 32 mázsás felvásárlási tervből az I. ne­gyedévben 20 mázsa szerződés­ben van lekötve a termelőkkel. Földmüvesszövetkezetünk vezetősége — együttműködve a helyi termelőszövetkezetekkel — nagy mértékben kiszélesí­tette a háztáji gazdaságokban is a szerződéses baromfineve­lést. Ezen munkánkban min­den támogatást megkapunk a termelőszövetkezetek vezetősé­gétől, amelyért ezúton is kö­szönetét mondunk. A szövetke­zet vezetősége a jövőben is azon lesz, hogy a termelékeny­ség fokozottabb növelésével — a tervgazdálkodáshoz szigorúan alkalmazkodva — szövetkeze­tünk még jobb eredményt ér­jen el. Langó László, Csány Élen járnak a szakszervezeti munkában A markazi földműyesszövet- kezet szakszervezeti bizottsá­ga legutóbb taggyűlést- tartott, ahol a KPVDSZ XXVIII. kong­resszusának célkitűzéseit tár­gyalták meg a dolgozók. A kongresszus anyagának ismer­tetését Tóth Lajos, SZB-elnök tartotta. Beszámolójában hangsúlyozta a szaksze’-vezeti bizottság feladatát a munka­verseny szervezésében és a költségszintek csökkentésé­ben. Párosversenyt kezdemé­nyezett a szövetkezet szak- szervezeti bizottsága és a dol­gozók egy Csongrád megyei földművesszövetkezettel. A szakszervezeti tagság komo­lyan megfontolta a verseny szempontjait és erősen bíznak benne, hogy a versenyt meg­nyerik. A taggyűlésen az új SZB-titkárt választottak a dol­gozók Hatalyák József, a II. sz. önkiszolgáló élelmiszerbolt vezetőjének személyében. A szakszervezeti bizottság vál­lalta a helyi tsz patronálását is. Csernyánszki Tamás igaz­gatósági elnök és a szakszer­vezeti bizottság közös célkitű­zésként viszi előre a munka­versenyt és a dolgozók nagy lelkesedéssel vesznek benne részt. A példamutató szakszerve­zeti munka nagyban hozzájá­rul a szövetkezet eredményei­nek növeléséhez. F. f. Könyv a szép szőttesek között A háziipari szövetkezet tar- naőrsi részlegénél sok fiatal lány és asszony szövi a szebb­nél szebb mintákat szőnyegek­be, habkönnyű függönyökbe. Ide látogatott el a hevesi FJK könyvesbolt szervezője, hogy a szép minták közé szép gondo­latokkal teli könyveket ajánl­jon. Elsősorban a nemrégiben megjelent „Kincses” sorozatra gyűjtött előfizetéseket. A házi­ipari szövetkezet fiataljai sze­retik a könyveket és eddig is sok könyvet vásároltak. Csö­mör Pálné, részlegvezető, most ismét példát mutatott a rende­lésben és megrendelte ezt a szép, a falusi lakosságnak ké­szült sorozatokat. Példáját kö­vették mintegy harmincán. !-^OO000CXb0<XXXyJOékXKX>JOO00CxX>0O0OOOO00< XXJOOOOGOt iCXx„<JOOOCOOOOOO OOOOOOé OCOOOOOOOOOO OOOCXXXXXXX>30000CXX5000000CX>Oor> A jelen Ezt a másik tablót nemrégi­ben készítették Bátorban, ab­ból az alkalomból, hogy el­nyerték a „Kiváló földműves- szövelkezet”-i címet. Egy tab­ló, amelyen nem díszmagyarba öltözött földbirtokosok, vagy több száz holdas nagygazdák vannak, ök a falu megbecsült dolgozói, akiket soraikból vá­lasztották a földművesszövet­kezeti tagok. Igazgatósági ta­gok és dolgozók együtt, egy tablón, úgy, ahogyan együtt dolgoznak a jobb ellátás meg­teremtésén. Tablóképükhöz levelet, is egyszerű hétköznapok dolgos emberei öntöznek, nevelnek. Azért földbirtokosok ők is. Egy egész falu termő határa az övék, amelyen termelőszövet­kezetet alakítottak. Talán a jövedelmük is van olyan nagy, mint a régi uraknak. Ök azon­ban benne élnek abban a nagy- családban, amelyben az egész falu élvezi a munka gyümöl­csét. Az elmúlt év II. félévi ered­ményei alapján országos ki­tüntetésben részesültek. Má­sodszor nyerték el a kitüntető címet, azért, mert a falvak el­Túl az egymillión Ebben az évben földműves­szövetkezeti tagjaink és a köz­ségek dolgozói fokozott támo­gatással kívánják segíteni a földművesszövetkezetek mun­káját. Mindazok a célkitűzé­sek, amelyek ez évj terveink­ben szerepelnek, megvitatásra kerültek a nemrégiben lezaj­lott küldöttíközlgyűléseken. Ezeken a gyűléseken lehetett igazán megérteni, hogy a szö­vetkezeti tagok mennyire szív­ügyüknek tekintik a földmű­vesszövetkezet működését, an­nak jó. vagy rossz munkáját. Az élénk vitában nemcsak a rosszat, a hiányosságokat mondták el a szövetkezeti ta­gok, hanem felajánlásokat is tgttek egy-egy elhatározás megvalósításához. Állandó napirenden szere­pelt az egységek korszerűsí­tése, cukrászdák, és vendéglők létesítése. A szövetkezeti tagok megértették, hogy elsősorban nekik kell támogatást adniuk a megépülő új egységekhez, mivel közvetlen hasznát ott ők, a falu lakosai látják első­sorban. A támogatásuk nem maradt el, hiszen majdnem minden köz-, vagy küldött- gyűlésen egyhangúlag szavaz­ták meg a vásárlási visszaté­rítésből eredő összegeket a szövetkezet saját erejének nö­veléséhez. A visszatérítés ta­gonként elosztva nem sok, de a földművesszövetkezetben egy összegben ezreket tesz ki, ami­ből építhetnek, terveket való­síthatnak meg és elsősorban növelhetik a szövetkezet saját erejét. A felajánlásokon túlmenően új részjegy-befizetésekkel is támogatják a föidművesszovet- kezetet megyénk dolgozói. Ed­dig megyénkben mintegy egy­millió 56 ezer forint részje­gyet fizettek be illetve vá­sárlási visszatérülésből hagy­tak vissza a falvak lakosai. Igen szép eredményeket értek el ezen a téren a verpeléti, syöngyöspatai. hatvani és apci földművesszövetkezetek. Az apci földművesszövetkezet tör-, ténetében egyébként-első, hogy a földművesszövetkezeti ta­gok mintegy 51 ezer forinttal támogatták eddig a szövetke­zet terveinek megvalósítását. Ezzel az összeggel egyébként éves tervüket 295 százalékra teljesítették. Ugyancsak ilyen jó ered­ményt értek el a zagyvaszán­tói földművesszövetkezetben is, ahol mintegy 15 ezer fo­rintos részjegybefizetéssel se­gítik a község dolgozói a szö­vetkezet terveinek megvaló­sítását. De sorolhatnánk így. tovább a földművesszövetke­zetek névsorát, ahol a lelkes támogatásnak nem maradt el az eredménye. Mindezekből te­hát azt láthatjuk, hogy a szö­vetkezeti tagok megismerték és támogatják a földműves- szövetkezetek munkáját. ha látják azt, hogy az jobb éle­tük megteremtésén, az áruel­látás megjavításán és a kultu­ráltabb szórakozás biztosítá­sán dolgozik. A szocialista brigádmozaalom feilődése a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél A Gyöngyös és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet gyöngyösi szeszfőzdéjének dol­gozói a múlt év október 3-án elhatározták, hogy csatlakoz­nak az országos szocialista bri­gádmozgalomhoz és kollektí­vát alakítanak a megtisztelő cím elnyeréséi-e. Az első idő­szak is komoly feladat elé állította a brigádtagokat. Ki­tűnt ugyanis, hogy a feldolgo­zásra kerülő nyersanyag nye- redéke az előző évihez viszo­nyítottan sokkal kisebb, azaz a cefre és a törköly szesztar­talma alig éri el a múlt évi­nek a felét. Ez azonban nem vette el a kollektíva tagjai­nak a kedvét és fokozott erő­kifejtéssel iparkodtak, hogy felajánlásaik teljesítésével, termelési tervüket teljesítve, szaktudásukat bővítve eleget tegyenek a szocialista brigád cím elnyeréséhez szükséges feltételeknek. A szeszfőzde dolgozóinak ez év I. negyedévi munkáját most értékelte a földművesszövet­kezet szakszervezeti bizottsá­ga. Megállapította, hogy a kol­lektíva a nyeredék csökkené­se ellenére 103 százalékra tel­jesítette termelési tervét. En­nek érdekében a szeszfőzdé­ben ebben a negyedévben csaknem másfélszer annyi nyersanyagot kellett kifőzni, mint az elmúlt évben. Annyit jelent, hogy körülbelül más- félszeres munkát kellett ki­fejteni. Bebizonyosodott tehát, hogy a szocialista brigáddá alakulás, a kollektív szellem megerősödése tette lehetővé a szép sikerek elérését. Tekintettel arra. hogy a fő­zési idény a napokban befe­jeződik, a kollektíva tagjai új felajánlásokat tettek, Az egyé­ni felajánlások mellett a kol­lektíva tagjai elhatározták, hogy a szokásos takarítási munkálatokból valamennyien kiveszik részüket, azonkívül módot keresnek rá — és eh­hez az SZB támogatását kér­ték —, hogy a megye korsze­rű szeszfőzdéiben tapasztalat- csere céljából látogatásokat te­gyenek, hogy a látottak és hallottak alapján tovább tö­kéletesíthessék munkájukat. A szakszervezeti bizottság természetesen örömmel vette tudomásul a kollektíva eddigi eredményeit, további felaján­lásait és a tervezett tapaszta­latcsere akcióhoz legmesszebb­menő támogatásáról biztosí­totta a szeszfőzde dolgozóit. Ezenkívül a szakszervezeti bizottság tudomásul vette, hogy a szövetkezet vendéglő­jének dolgozóiból februárban a szocialista brigád cím elnye­réséért alakult kollektíva mű­ködésének első negyedévében, a forgalmi tervet önhibáján kívül nem tudta teljesíteni; Azonban tovább kívánja foly­tatni erőkifejtését. Remélhető, hogy az újabb felajánlások teljesítésével ez a kollektíva is elnyeri majd a szocialista brigád címet. Végül örömmel vette tudó-. másul a szakszervezeti bizott­ság, hogy a szövetkezet aba- sári áruházának dolgozói is megkezdték a szocialista bri­gád megalakításának előkészí­tő munkáját. Az előzetes meg­beszélések szerint ez a meg­alakulandó brigád a Szovjet­unió nagy fiának, Gagarin- nak a nevét veszi fel. Bartoss Károly, Gyöngyös földbirtoka, vagy gróf Zse- lénsziky Róbert földbirtokos, 31 400 kát. hold földbirtok tu­lajdonosa. Ez azonban már a múlté, a rossz emlék egyre halványul emlékezetünkben. Helyét el­foglalta egy új, a falu dolgozó népének érdekeit képviselő és a jobb ellátásért harcoló föld­művesszövetkezet. summáscsalád sínylette meg. Ők azonban soha nem elé­gedtek meg. Mindig újabb és több jövedelmi forrást akar­tak. Nincs ezen a tablón, de az igazgatóság tagjai sorában még volt néhány hasonló „közösség érdekeit képviselő” földbirto­kos. Így például gróf Károlyi Sándor, a Károlyi-család sarja, közel 10 000 kát. hold volt a múlt ság csak pénzét adta a szövet-, kezetéhez, de a haszon, a já­randóság már messze elkerülte az amúgy is sokat üres pénz­tárcát Van egy régi közmondás, hogy „a fejétől büdösödik a hal”. No, ebben az esetben ta­lán nagyonis igazságos a mon­A i ' • : •- Nemrégiben fény képgyűjte­ményem rendezésénél találtam e tablóképet Külső szemlélő­nek talán fel sem tűnik és már vannak, akik el is feledték a f öldm ű vessző vetkezetek rossz múltú elődjét a Hangyát. Akadnak talán olyanok is még, akik szívesen emlékeznek rá. látásában, az igények jó kielé­gítésében példamutató munkát fejtettek ki. Dolgoztak azért, hogy gazdagabb legyen a föld­művesszövetkezet, fejlesszék az egységeket és megteremt­sék a kulturált kereskedelmet. Ez jellemzi legjobban a má­sodik tablón szereplő embere­ket, a jelent, amely szebb jö­vőnk záloga és a munkánk eredménye. Szabó Lajos mellékeltek, amelyben többek között ezt írták: „ ... Dísz ter­melési tanácskozáson emlékez­tünk meg a szövetkezeti esz­mék, közösségi gondolatok szü­letéséről, mely földművesszö­vetkezeti mozgalmunkban erő­sen meggyökeresedett az eltelt 16 év alatt.” Valóban, Bátorban és a hoz- ' zátartozó Hevesaranyos, Eger- bocs községekben gyökeret vert a szövetkezés. Erős gyö­keret, melynek fáját maguk az dás. Mert itt van például ez a tabló, amely a Hangya orszá­gos központjának igazgatósági tagjait ábrázolja. Grófok, földbirtokosok, dísz­magyarba öltözött bankárok néznek ránk szigorú arccal a bajúszuk alól. Ezek voltak a szegények pénzén megalakult Hangya vezetői. Gróf Des- sewffy Emil, a Magyar Föld­hitelintézet elnöke, földbirto­kos, vagy pl. dr. Balogh Ele­mér, magyar királyi gazdasági főtanácsos úr, akiknek a föld­birtokukból származó jövedel­mét sok éhező napszámos- és Ne csodálkozzanak rajta. Igen, vannak még ilyen emberek. Csakhogy ezek nemcsak a Han­gyát, hanem a régi „szép idő­ket” is szeretik visszaemle­getni. De vajon kik ezek az embe­rek? Tudjuk valamennyien, de főleg az idősebbek emlékeznek rá. Azok a falusi kizsákmá­nyolok, akik vezetőségi tagok voltak, akiknek feneketlen zse­bébe vándorolt a szegény nap­számosok, summások nehéz munkával szerzett pénze. Mert a jövedelem elsősorban őket ^illette” meg. A falusi lakos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom