Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-31 / 126. szám

4 REPOJSAO UH>1. május 31., szerda tnHí Könyvnapi eset A káli könyvmegbízotthoz odaállít egy aprócska ember, előhúz 10 forintot. — Kérek egy könyvet. — Meséskönyvet? — Á, — legyint a gyerek — felnőttnek valót, ajándékba lesz. A tanárnő jól ismeri a szü­lőket, így a 10 forint nem za­varja, s kezébe adja a gyerek­nek Simos István új verses­kötetét. A gyerek belelapoz, aztán visszaadja. — Olyat tessék adni, amibe hosszabbak a sorok. Nevetés nélkül alig lehet megállni a válogatás ilyen módját, de végül is megegyez­nek felnőttes komolysággal az Ordasok című kötetben. Így válogatott a könyvnapon egy gyerek, aki nem tud ol­vasni. (Á.) — A HEVES megyei Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezeti tagok Biztosítási és önsegélyező Csoportja ebben .az évben közel 250 ezer fo­rintot fizetett ki a háztáji biztosítások után. — A TARNABODI Általá­nos iskola felújítására és rendbetételére ebben az évben 22 000 forintot fordít az ál­lam. — JŰNIUS 6-ÁN a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség út­törődelegációja részvételével rendkívüli ülést tart Eger­ben a Magyar Üttörők Szö­vetségének Heves megyei d­— A NÉGY TISZÁN AN AJ termelőszövetkezet baromfi­farmot létesít a község hatá­rában: a Szélesi-dűlöben. A Vörös Csillag Tsz például 3 ezer férőhelyes előnevelőt ^ és 10 ezer férőhelyes ólat épít ugyanitt. — PÉNTEKEN, június 2-án Kálban vendégszerepei a Honvéd Művészegyüttes az iskola szabadtéri színpadán. A kulturális eseményt nagy érdeklődéssel várja a kör­nyék lakossága, mert mind­annyian hallani szeretnék a rádióból jól ismert együttest. — A KÖVETKEZŐ mező­gazdasági szakkönyveket ajánljuk olvasásra: Wettstein Baromfitenyésztés, Varga A Belorusz MTZ—5L és a MTZ —5M traktor kezelése és kar­bantartása, Prohászka Szőlő és bor, Leilei—Rajtháthy A búza nemesítése. — AZ EGRI állami zene­iskola növendékei kedves ünnepség keretében május 29-én, hétfőn búcsúzitatták azokat a végzősöket, akiknek ez volt utolsó esztendeje a zeneiskolában. — A MÁTRAI Államig Er­dőgazdaság siroki erdészete terven felül egy 96 férőhelyes növendékmarha-istáUó, egy 250 férőhelyes sertésszállás és egy 150 férőhelyes hizlalda építéséhez szükséges faanya­got biztosít a Verpeléti Dózsa és Petőfi, valamint a siroki Váralja termelőszövetkezetek­nek_ Ä TANÄCSKÖZTÄR- SASÄG elmékére szobrot készítenek Bélapátfalván. Az ' emlékmű avatására a jövő hónapban kerül sor. _ AZ IDÉN június 4-én ta rtják az immár hagyomá­nyossá vált építők napját. Egerben az összevont építőipa­ri munkások ünnepsége^ a Szépasszonyvölgyben kezdődik vidám szórakozással, a Gárdo­nyi Géza Színház művészei­nek és a SZMT kultúrotthon színjátszóinak felléptével, majd este bált rendeznek a Szak- szervezeti Székházban. A gyön­gyösiek Mátrafüreden ünnepel­nek. — ELÖRELÄTHATÖAN ebben az évben tízezer bor­jút vásárolnak fel megyénk termelőszövetkezetei a háztá­ji gazdaságokból. A könyv ünnepén telt ház tisztelte meg a Kelemen László Irodalmi Színpad műsorát A KÖNYV MAGÁBAN IS megérdemli az ünneplést, mert nemcsak testi mivoltában, ha­nem tartalmánál, értékénél fogva a legjobb gyakorlati jó barát. Akinek könyvei vannak, könyvtára emelkedőiről mesz- szire és mélységekbe láthat, mert a tudás, a szépség és a történelmi tapasztalatok meg­szerzésével az évszázadok so­rán összegyűjtött ismeret- és élményanyag egy részének bir­tokába jut. A kultúra és a ci­vilizáció egyik nagy-nagy fegy­vere és szerszáma — különösen Gutenberg óta — a könyv. A modem ember nem tud és nem is akar könyvek és tudás nél­kül élni. A könyv egri ünnepén a ma­gyar irodalom mai íróit, költőit szólaltatták meg a Gárdonyi Géza Színház művészei. Hang­súlyt adott az ünnepnek, hogy az előadáson megjelent Do- bozy Imre Kossuth-díjas írónk, a Magyar írószövetség főtit­kára, Simon István Kossuth- díjas költőnk. Pálffy György Garai Gábor IX. szimfónia című költemé­nyét, Keszthelyi Zoltán versét és Illés Béla Tanulni kell az öregektől című anekdotaszerű írását adta elő, az utóbbival derűs élményt nyújtva a kö­zönségnek. Stefanik. Irén Vár­nai Zseni egyik újabbkeletű lí­rai vallomását és Pilinszky Já­nos Harbach 1944 című hábo­rús mementóját szólaltatta meg. Kleszó Imre Simon Ist­ván egy versét, Csanády János Szerelmes levelét és Darvas József humoros életképét adta elő. Bodor Blanka énekszámai a magyar líra megzenésített gyöngyszemeivel tarkították a jókötésű műsort. Paláncz Ferenc három külön­böző hangvételű és sodrású verset mondott el Simon Ist­vántól, Csoóri Sándortól és Kassák Lajostól. Paláncz fejlő­dik és ezen az úton csak jól kell őt vezetni. Az összekötő szöveget is derekasan vállaló Lenkey Edit Dobozy Imre' Tűz —víz című írásának eleven hangulatát tolmácsolta. Kovács Mária Csoóri Sándortól és Ju­hász Ferenctől adott elő egy- egy lírai vallomást. AZ ÜNNEPI EST csúcspont­jára Horváth Jenő vitte fel a táblás színház közönségét. Ju­hász Ferenc Fekete pávája és Weöres Sándor Canzon-eja csak előkészítette a hangulatot ahhoz az élményhez, amit Ily- lyés Gyula Bartók című írásá­val elért. Ennél a versnél csak­nem szavankint bontotta ki az erősiramú ritmusból az érte­lemhez szóló fellebbezést, azt a mondanivalót, amely az em­berség címén, a tettek nevé­ben, az erkölcsi felsőbbrendű­ség jogán szól minden ocs­mányság ellen az emberhez. Kár, hogy a színház adottságai miatt a műélvezet nem lehetett teljes: a terem zörejei zavar­ták a kitűnő élményt. A rendezés javára kell ír­nunk azt a megoldást, hogy minden előadóművészt egy al­kalommal engedett csak szó­hoz jutni, s ezzel tömörebb hatás elérésére buzdította őket. Ezzel az egyszerű fogással a közönség is nyert, mert han­gulatilag is, stílusban is eltérő műveket hallott egymás után. A rendezés bizonyos fokig kényszerítette is a fellépő mű­vészeket az önmagukért szóló teljes helytállásra: nem min­dig sikerült ez maradéktala­nul. A szöveg belső feszültsé­geit, rejtett és felszínre hoz­ható meglepetéseit nem min­dig kaptuk a művészektől. Eb­ben a vonatkozásban várako­zásunkban csak Horváth Jenő részletekig lemenő és felfede­zésszámba menő keresése bizo­nyult hatásosnak. Az Illyés- versnél tudtuk meg, hogy a szépség és a művészet hallatla­nul igaz erkölcsi mondanivaló­kat ' mozgat meg és ezt nem­csak a szavak zenéjével, az ösztönök tobzódásával lehet megkeresni és megtalálni, ha­nem elsősorban az értelem vi­lágosságával, a megismerés, a felfedezés ' derűjével, olykor drámaiságával. A műsor második részében a vendégként körünkben tartóz­kodó Dobozy Imre olvasta fel Estétől reggelig című írását, míg Simon István négy versét olvasta fel, a tőle megszokott szerénységgel és őszinteséggel. A MŰSORT összeállító Szál­lási Gyula kitűnő munkát vég­zett, amikor az összekötő szö­veget Gorkij magvas filozófiai megnyilatkozásaira építette fel és figyelemmel volt arra is, hogy az est hangulata a drá­mai csúcs felé törekedjék. Mert bármennyire is lírai mondani­valók uralkodtak az ünnepi műsoron, a lágyan csengő sza­vak megett sorsok sorakoztak fel és a sorsokban megannyi drámai feszültség Ezt a drá mai feszültséget tette elevenné és hatásossá Kozaróczy József rendezése, aki ezen az estén új formát és új rendezési hang­súlyt vitt a versek és a prózai írások tolmácsolásába. Farkas András Nagysikerű Tóth Árpád emlékest az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban A 75 éves költőt idézte, a szavak szobrászára emléke­zett a Gárdonyi Gimnázium dísztermét két előadáson zsú­folásig megtöltő lelkes hallga­tóság előtt — a költő városá­nak, a 600 éves Debrecennek képviselője, a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium szavaló­köre. Szinte példa nélküli az utóbbi időben, hogy Egerben ennyi verskedvelő gyűljön össze egy-egy előadásra. Mind­azok, akik a rossz idő ellené­re is eljöttek, maradandó él­ménnyel távoztak. A kölcsönös üdvözlések után Papp Imre, a Kossuth Gimnázium igazgatója ismer­tette a szavalókör kétéves tör­ténetét, majd az egyik tanuló felolvasta a költő özvegyének üdvözlő levelét, amelyet erre az alkalomra írt. Ezután vers, műfordítás, no­vella váltotta egymást, de íze­lítőt kapott a hallgatóság a publicista Tóth Árpádból is. A szerkesztésnek köszönhető, hogy a mintegy kétórás mű­sorban szinte az egész életmű kibontakozott a hallgatóság előtt. Az a szokás, hogy a méltatásban felsorakoztatják az arra érdemes szereplőket. Erre azonban itt nem lehet vállalkozni. Dicséret hát az egész szavalókömek! A sok taps az előadókat is dicsérte. Ilyen kulturált versmondást, ilyen logikailag is pompásan műsora Egerben este 7 órakor: Füredi komédiások Batvanban este 6 órakor: Hajnali tűz érzelmileg átfűtött tolmácso lást ritkán hallhatunk diá­koktól. Eltek a művek ezen az estén s erre elég példaként idézni az Üj isten előadását. Ezt a verset már sokszor hal­lottuk az utóbbi időben, van tehát összehasonlítási alap. Dr. Nagy János, a szavaló­kör életrehívója és vezetője, ezúttal is nagy feladatra vál­lalkozott. Tóth Árpád köztu­datban élő képének helyesbí­tését, újrarajzolását választot­ta előadása tárgyának. A nagy költőhöz méltó, művészien megformált előadásában né­hány életrajzi vonatkozásban benne volt az egész fájó élet, az, idézetek tömege pedig olyanná formálta az előadást, mintha nem is Nagy János, hanem a költő önvallomását hallottuk volna életművéről. — Befejezésül az előadó, a „késő famulus”, a 75 éves Mesterhez intézte szavait: „Rossz időket értél, nem fest­hetted jónak, emberségesnek, vidámnak. Te is elmondottad a magad módján — egyénisé­gedhez, írói hitvallásodhoz il­lően — egy embert, tehetséget faló, gerincet törő, hajlítgató korban, a vér és könny mo­dern özönvizében éltél. Ma hallva szavadat, értjük mondanivalóidat, látjuk mű­vészi nagyságodat. De lásd, úgy kérünk mimostTéded,mint Te egykor Csokonait, ma Deb­felépített előadásmódot, ily | recenben, Budapesten és itt, NŐI TAPINTAT — Te az a Hegedűsné vagy, akinek a férje a Kovács Klárit veszi feleségül?... Egerben is: verslelkek lenge­nek körödben ezeren. Nézz szembe egykori önmagaddal: a 75 éves szavak szobrásza, is­ten törött csellója, a szomorú­ság Anteusa, a búsan Karthá­gó kövén ülő kivénült Marius, a vézna, szánalmas őgura, a fáradt vándor, a vérző szívű pilóta megifjodott, vágya tel­jesült: örök tavaszban jár!’! Köszönet ezért a műsorért, ezért a feledhetetlen élmé­nyért mindazoknak, akik köz­reműködtek ezen az estén. Nagy Andor EGRI VÖRÖS CSILLAG Therese Raquin EGRI BRODY Osztravai gyors EGRI KERTMOZI Egy évig tartó út GYÖNGYÖSI PUSKIN Négyen az árban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Fűre lépni szabad HEVES ítélet PÉTERVÁSARA Odüsszeusz FÜZESABONY A fehér rénszarvas 1961. MÁJUS 31., SZERDA: PETRONELLA j 20 évvel ezelőtt, 1941-ben Görögország fasiszta megszállása j alatt MANOLISZ GLEZOSZ az athéni Akropolisz tetejéről letépte f a horogkeresztes lobogót. Glezoszt, az egyetlen görög baloldali í párt, az EDA titkárát, akit az akkori angol és görög kormány a > ,.második világháború hősévé” nyilvánított, 1959 júliusában meg- j rendezett terrorper során súlyos börtönbüntetésre ítélték. 70 évvel ezelőtt, 1891-ben ezen a napon kezdték meg a Szibé- 5 riát átszelő TRANSZSZ1B vasút építését. A Föld leghosszabb vas- J útvonala (7150 km) Moszkvát, Cseljabinszk, Omszk, Irkuck, Csita, * Pincsiangon keresztül Vlagyivosztokkal köti össze. Hozza csatla- r kozik a Lüsunig (Port Arthur) vezető Kelet-Kínai, valamint az J Amur és a Turkszib vasútvonal. J Érdekes találmányok és felfedezések: 220 évvel ezelőtt, 1741-ben az I. Péter cár által szervezett Nagy 1 északi expedíció során BERING és CSIRIKOV áthajózza a Be- f ring-tengert, felfedezi Alaszkát és az Aleuták szigetcsoportját. -x A hátultöltő fegyvert 210 évvel ezelőtt, 1751-ben a francia ( CHAUMETTE találta fel. J iiiniiii:* i ÚJ MAGYAR FILM- " * 3 I Ili I B I £ - . DÚVAD Még tavalyelőtt készült el és a hazai közönséget megelőzve, a májusi Cannes-i filmfeszti­válon került először a közön­ség elé Fábri Zoltán rendező új alkotása, a Dúvad. Sarkadi Imre „Tanyasi dúvad” című novellája nyomán maga a ren­dező írta meg a film forgató- könyvét. A film egy erotikus, nagy szerelemről szól. Olyan kapcsolatról, amely négy év után egy pillanat alatt lángra- lobbantja a férfit, aki szét akarja zúzni Zsuzsi nehezen megtalált nyugalmát, boldog­ságát ... Az erőszakos férfi­vágy emberéletbe kerül. Kik a történet hősei? Ul- veczki, a Dúvad, egy izgága falubikája, aki vért iszik, foga­dásból mázsányi birkával a nyakán lovat ugrat... S olyan férfi, akiről négy év távolából így vallott Zsuzsi: ...Megcsó­koltam a kezét, ha megütött, úgy szerettem __Ha hozzám­ér t, lúdbőrözött a hátam ... Lángot vetett a bőröm, úgy szerettem. Csakhogy Ulveczki mindent eldob, mindent megun ... Vir­tusból? Vagy mert ilyen a vé­re? Körülötte megváltozik a világ, eszével ő is haladna az újjal, de természetén nem tud uralkodni. Zsuzsi pedig? Az egykori el­dobott szerető? Azóta megta­lálta a nyugodt boldogságát Gál Jani mellett, s most az ő s a kisfia boldogságáért száll szembe Ulveczkival. A virtusból palánkot ugrató, tivomyázó, asszonytfaló Ul­veczki Sándort Bessenyei Fe­renc játssza. Fiatal színész ko­rában nagy szerepekről álmo­dott. Álmai hamarosan megva­lósultak, a Nemzeti Színház legjobbjai közé emelkedett. Já tékának emberségét, mélysé­gét, tiszta realizmusát lehetett érezni Csehov Ványa bácsijá­nak Asztrovjában. Lenyűgöző volt Illyés Gyula Fáklyaláng című művében, Kossuth Lajos szerepében, Shakespeare Othel- lójában, hogy csak néhányat említsünk. Kossuth alakítá­sáért 1953-ban Kossuth-díjjal jutalmazták, Othellójáért ugyancsak Kossuth-díjat ka­pott. Több mint húsz filmben alakított kisebb-nagyobb sze­repet. Csak pár cím: Ütközet békében, Harag napja, Szaka­dék, Császár parancsára, Láz, Kölyök, Virrad, Arcnélküli vá­ros, Zápor. Legutóbbi filmjé­ben, az Álba Regiá-ban szov­jet őrnagyot alakított, s leg­közelebb a Puskák és galam- bok-ban látjuk viszont. A film másik főhősét, Gál Janit, a ma talán legnépsze­rűbb fiatal színészünk, Bitskey Tibor alakítja. Emlékezetes színházi alakításain kívül hoz­zájárult népszerűségéhez a film is. Még főiskolára járt, amikor 1951-ben ösztöndíjas­ként szerződtette a Néphadse­reg Színház. Diplomáját 1953- ban kapta meg, s utána rendes tagja lett a színháznak. 1959 augusztusában a Nemzeti Szín­ház szerződtette. Legkedvesebb színpadi szerepei a Szent Jo­hanna Dunois-ja, a Makrancos hölgy Petruccio-ja, az Ilyen nagy szerelem Milán-ja és a Pesti emberek Lászlója. Első filmszerepét még főis­kolás korában, 1953-ban ját­szotta el, a Rákóczi hadnagya Bornemissza Jánosát. Ezt kö­vette az Egy pikoló világos Kincses Marcija, a Tegnap és a Virrad Csendes Imréje. Ezen­kívül játszott még pár filmben apróbb-nagyobb szerepeket. A ^ Dúvad-ban egy ízig-vérig mai fiatal parasztfigurát formál meg, olyant, akinek hitet kell tennie az igaz emberségből. Gál Jani az az ember, aki egész életében szebbre, jobbra törekszik és szakadatlanul azon igyekszik, hogy teljesebb, igazabb ember legyen. A Dúvad női főszereplőjé­nek kiválasztása volt annak idején a rendező legnehezebb feladata. Olyan színésznőt kel­lett találnia, aki varázsosan szép lány és négy év múlva csábítóan igéző parasztasszony. Fábry Zoltán választása Megy- gyesi Máriára esett. A fiatal színésznőt korábban a Hintón- járó szerelem Vilmuska szere­pében láttuk, aztán évekre el­tűnt a film vásznáról' Igen ko­moly, nehéz és művészi felada­tot oldott meg Ulveczki bérese lányának szerepében. A film szép sikert aratott Cannes-ban, s ha sokáig is kel­lett várni hazai bemutatójára, a közönségnek kellemes meg­lepetésben lesz része. (murai) FAY ANDRAS (1786-1864) I 7C évvel ezelőtt, 1786. május 30-án szü- letett Fáy András, a reformkor egyik legrokonszenvesebb, „nagyműveltségü” alakja, korábban neves író és közéleti személyiség. A Zemplén megyei Kohányban látta meg először a napvilágot, előkelő, középnemes csa­lád sarjaként. Sárospatakon, majd Pozsony­ban gondos tanulmányt végez. Pályáját, mint a pesti járás szolgabírája kezdi, de ez az állás Fáyt nem elégíti ki. A reformkor elején Pest­re költözik. Pont a legjobbkor jött, a reformok füzé­ben égő nemzetnek ilyen emberre volt szük­sége. Hatalmas terveket forgat a fejében. Széleskörű közéleti tevékenységet fejt ki. Sokoldalúság jellemzi irodalmi működését is. Irt verseket, meséket, elbeszéléseket, szín­darabokat, regényt, sőt neveléstani tanulmá­nyokat is. Írói pályáján Kazinczy hatása alatt indul el. Első írásai közül elbeszélései emelkednek ki. (Pl. A különös végrendelet, A hasznosi kincs­ásás.) 1820-ban Bécsben jelennek meg „ere­deti meséi és aforizmái”. Gyűjteménye, amely a világirodalom legjelesebb meseköltői: Phaedrus Aesopus és La Fontaine ihletésére jött létre, korábban és később is nagy köz­kedveltségnek örvendett. Miért? Mert Aeso­pus pusztán mesélt és tanított, Fáy pedig azonfelül politizált és rázogatta az alvó nem­zetet. (Mikszáth.) Az sem véletlen, hogy Széchenyi 1838-ban ezt mondta róla: „a honi reform teendőire az első eszmét, akaratot, önelszánást Fáy meséi ébresztették fel ben­nem.” Fáy meséi még ma is legszebb díszei isko­lás tankönyveinknek. Legnagyobb írói hatást korában „A Bélteky-ház” (1832) című regé­nyével érté el. Ez az első nagyobb, eredeti társadalmi regényünk. Benne az író egy korának igen égető társadalmi problé­máját az idősebb, a régi módon élő, és a fia­talabb, a múlttal szakító generáció szembe­állását ábrázolja. Jelentős szerepe volt a 48-as forradalom eszmei előkészítésében is. A forradalom után a közélettől félrevonul, de tollát nem teszi le. Szakadatlanul ír, aggastyán koráig. 1864­ben éri utói a halál. Táy nevét ma már kevesebbszer halljuk ugyan, de rokonszenves alakja, végtelen szor­galma. losulása nemzete törekvéseivel, ma is péld vi.tató, s tettekre serkentő. Szecskó Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom