Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-27 / 123. szám
1961. május 27., szombat NBPOJ8AG s Nagyszabású munkaverseny | Képek as ipari vásárról a MÉK-nél A Szövetkezetek Heves megyei Értékesítő Központjának szakszervezeti tagsága az SZMT székházéban értekezletét tartott. Kántor Lajos szakszervezeti titkár bevezetőjében röviden kitért napjaink politikai eseményeire, majd vázolta, hogy a MÉK dolgozóira milyen jelentős feladatok hárulnak a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatban. Örömmel jelentette: a dolgozók nagy többsége megértette, hogy a megnövekedett feladatok elvégzésére minden erőt összpontosítani kell, s ezért szocialista brigádokat alakítottak, s vállalták, hogy nemcsak a munka területén törekednek nagyobb sikerekre, hanem a tanulásból is kiveszik részüket. A brigádversenyeken kívül külön verseny indult a kiváló kirendeltség, valamint a kiváló zöldség—gyümölcsbolt cím elnyeréséért is. A szak- szervezeti bizottság rendszeresen értékeli a versenyek állását, s azokat a kirendeltségi faliújságokon keresztül tudatosítja a dolgozókkal. A továbbiakban a szakszervezeti bizottság első negyedévi munkájáról esett szó, ez időszakban különösen a politikai oktatás, valamint a baleseti és munkavédelmi oktatás volt különösen jó, s a szakszervezet két dolgozót, valamint három gyermeket ré- < szesített jutalomüdülésben! A beszámoló után Kiss Jó-j zsef, a központ igazgatósági s elnökhelyettese értékelte az ] első negyedév munkáját,; amelynek során felvetette aj hiányosságokat, s különösen aj tervosztály felé gyakorolt kritikát, mert szerinte ez az osztály nem tudott lépést tarta-j ni az idővel, a dolgozókhoz í gyakran elkésve érkeztek a < szükséges rendelkezések. A < munka megjavítására hívta \ fel a figyelmet. A hozzászólások során sok j értékes javaslat hangzott el, aj későbbiek során végzendő < munkákkal - kapcsolatban. Molnár József, alapszerve-j zeti párttitkár hangsúlyozta, hogy a meglevő hibák felszámolására valamennyi dolgozó-j nak erőfeszítéseket kell ten- 5 nie, mert csak így érhető el> a kifogástalan munka, a fel-> sőbb szervek, valamint a fel- 5 vásárlási munkában munka- < társként jelentkező termelő- szövetkezetek elismerése. Befejezésül Toronyi József, < a KPVDSZ képviselője üdvö-j zölte a szakszervezeti dolgozókat, megemlítette, hogy a sikeres munka végzésének fel-j tételei biztosítva vannak —< így biztosítottnak látszik az< egész évi feladatok maradék- j tálán elvégzése is. Nagy András — Nem lehetek a felesége, Jóska, mert én már vagyok. férjnél 392 újítás a Mátravidéki Erőműben A szocializmust építő országokban nagy súlyt helyeznek az újítómozgalom fejlesztésére, hiszen ez egyik igen fontos tényezője a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének, a gépesítésnek. A Mátravidéki 'Erőműnél a korábbi években is igen szép Családi ünnep Fiam elmélyedve tanulmányozza az újságot, aztán azon a hangon szólal meg, amelyet már jól ismernek a kedves szülők. Olyankor beszélnek így a gyerekek, amikor kérnek valamit. Most is erről van szó. — Édesapám, ugye megvehetem a könyvhéten az új Mesterházi-kötet és a Vörösmarty ösz- szes-t? Ez persze nem azt jelenti, hogy egyszülött gyermekem apai engedéllyel vásárolhat csak könyvet. Szó sincs róla. Ezt tanúsítják a többi atyák is. Ilyenkor nem az engedélyre, hanem a könyvek megvásárlásához szükséges pénzre van szüksége Jánoskának. Mintha csak erre várt volna, a feleségem is nyilatkozik. — Apukám, én is benyújtanám az igényemet. Igazán nem sok. A Várnai Zsenikötetet és annak a kubai költőnek a verses kötetét szeretném. Ja, és Lacikának, szeretném előfizetni az „Én Könyvtáram”-at. Igazán szóra sem érdemes! Gyors fejszámolás után megállapítom, hogy Bálint György kétkötetes gyűjteményére — amelyre már hetek óta kivetettem a hálómat — már nem jut pénzem. Várjunk csak! Hát mire vaió a KST? Holnap kérek 200 forintot és akkor meg tudom venni az „Ady az irodalomról” című kötetet és Margitkának, a nővérem kislányának az „Emberi szertartás”-t, Garai Gábornak az új verses kötetét. És míg ezeken a fontos dolgokon elmélkedem, eszembe jut gyermekkorom, amikor könyv csak néhanapján került a házhoz. Olyankor ts én kértem kölcsön a tanító úrtól. Ma meg egyhetes ünnepe van már a könyvnek és akárcsak karácsonykor, mindenki számvetést csinál, hogy kinek mit is kell venni az ünnepi könyvhéten. Először önkéntelenül felbukkan bennem a mindenben hibát kereső kritikus. — Tessék! Nincs elég bajom karácsonykor ? Amikor Mili nénitől a házfelügyelőék Juciká- jáig mindenkinek ajándékot kell vennem? Most kreáltak egy csomó új kiadással járó ünnepet! Aztán észbe kapok. Hiszen egyáltalán nem kötelező a számomra, hogy a* ünnepi könyvhétre ajándékokat vásároljak. Egyszerűen megveszem magamnak az Ady-t, és a Bálint György-öt, a feleségemnek meg a Várnai Zseni-t és kész. Na, a Jánoskának még adok pénzt a Mesterházi-ra és a Vörösmarty-ra, de aztán slussz! Ejnye, ejnye! Hát Lacika, ne kapja meg „Az én könyv- táram”-at? Az első kötet, a „Láthatatlan embef’-t? Nem! Ezt vétkes könnyelműség lenne elszalasztani! Kapja meg hát a gyerek ezt a sorozatot. És Margitka, aki úgy rajong a versekért? Nahát, én nem vagyok egy szívtelen ember. Igenis Margitka is kapja meg az Emberi szertartás-t. Elvégre: egyszer esik esztendőben ünnepi könyvhét. W. F. Impozáns és szép a Budapesti Ipari Vásáron a magyar találmányok pavilonja. Közvetlen szomszédságában sokan keresték fel a Szovjetunió sok érdekességet kiállító pavilonját. Az idegenforgalom is helyet kapott a vásáron, s pavilonja különösen szép volt esti megvilágításban... Szén a képen a nehézipar egyik modern és érdekes pa-. pilonját láthatják. eredmények voltak ezen a területen. A múlt évben 392 újítást nyújtottak be a dolgozók és ebből 141 bevezetésre is került. Ezzel több mint 3 és félmillió forint megtakarítás jelentkezett a népgazdaságnak. Az újítóknak 224 000 forint újítási díjat fizettek ki. Az Erőmű Tröszt felügyelete ala tartozó vállalatok és szervek közül az újítómozgalom versenyében a Mátravidéki Erőmű nyerte el az első helyezést. Ennek elismeréseként Csenterics Sándor nehézipari miniszterhelyettes elvtárs a vállalatot és az újítási előadót dicséretben és pénzjutalomban részesítette. Az erőmű párt- és szakszervezete, a vállalat vezetőségével arra törekszik, hogy a fizikai és műszaki dolgozók között a kapcsolat minél szorosabb legyen. Ennek érdekében az elmúlt évben két esetben tartottak újítóankétot, ahol az üzem legjobb fizikai és műszaki újítói is részt vettek. Az erőműben az üzemi bizottságon belül két munkabizottság foglalkozik .az útíjási feladatok megoldásával: az újítási és a műszaki bizottság. Mindkét bizottság vezetője műszaki dolgozó, akik az idevonatkozó rendeletekkel, a bizottság jogaival és kötelezettségeivel tisztában vannak. A szakszervezetek szerepe — az újítómozgalom segítése és az újítók érdekeinek védelme terén is kidomborodik. Az erőműnél 1960. évben az újítómozgalom eredményei is azt bizonyítják, hogy a párt, a szakszervezet és a vállalat vezetőségének helyes közreműködése minden tekintetben meghozza gyümölcsét. Sokan megcsodálták a szovjet ipar egyik büszkeségét a Csajka (Sirály) típusú személygépkocsit. f A magyar ipar egyik büszkesége ez az univerzális traktor. A gyermekvédelem és az iskola nek a gyermekeknek a megmentése érdekében tett munkájához — igen nagy segítséget jelenthet a gyermekközösség, az osztályközösség, az iskola közössége. Az iskola otthonossága elsősorban nem külsőségekben jelentkezik a gyermekek számára, hanem az otthonosság elsősorban érzelmi kapcsolatot jelent. Ha az osztály közössége és a hibái miatt kisebbségi érzésben levő és emiatt félrehúzódó gyermek között érzelmi kapcsolat alakul ki, ha sikerül a dacos, konok, esetleg durva emberek számára közösségi sikerélményt biztosítani, akkor már részben sikerült is a gyermeket a súlyosabb, komolyabb következményekkel járó hiba elkövetésétől (lopás, verekedés, stb.) megmenteni. Ezért fontos az, hogy ne csak a nevelő tudjon különbséget tenni a gyermek és a gyermek hibája között, hanem erre a szemléletre kell nevelni az egészséges környe- zeben élő gyermekeket is. így a közösség erejével sok-sok nehéznek mutatkozó feladatot meg lehet oldani. Lehet, hogy ezek (nehezen nevelhető gyermekek) néha a közösség számára is csalódást okoznak, azonban a pedagógiai optimizmust velük kapcsolatban feladni nem szabad. Egyes iskolai közösségek előítélettel vannak a már állami gondozásba vett gyermekekkel szemben és így a gondatlan szülők, a rossz környezet hibái miatt a családi otthonból kiszakadt gyermek úgy érzi, hogy őt az egész társadalom kitagadta, kitaszította. Ez súlyos hiba, s az ilyen szemlélet megváltoztatásáért minden társadalmi szervnek össze kell fognia. Sok tapintattal, helyesen irányított közösségi élettel el kell érni azt, hogy az iskola közös otthont, derült, barátságos légkört jelentsen minden gyermek számára. így az iskola, ha teljes mértékben nem is, de bizonyos mértékig kárpótolni tudja a gyermekeket az elvesztett családi melegségért. A meleg emberi hang, a baráti szó, a segítő kéz, a szeretet feloldja a gátlásokat ezekben a gyermekekben, és ha ezek fel tudnak oldódni a közösségben, a gyermeki közösség és később a szocialista társadalom aktív tagjaivá válhatnak. Ez is gyermekvédelem, a prevenciónak és a gondozásnak az iskolai munkában való megvalósítása. A nevelők, a gyermeki közösségek és a társadalom összefogásának eredményeképpen minden gyermek megmenhető és megnyerhető a szocialista társadalom számára. Pöltl József. megyei tanulmányi felügyelő A gyermekek fejlődésére elsősorban két közösség van hatással: a család és az iskola. Ha e két közösség összhangban végzi nevelési feladatát, akkor a gyermek fejlődése egyenesvonalú, egészséges. Sajnos, sokszor a családi nevelés törekvései lemaradnak az iskolai szocialista nevelési feladataihoz mérten, vagy egyenesen ellentétesek az iskolai nevelési célokkal. Sokszor elpuhul, elkényelmesedik a gyermek a helytelen szülői kényeztetés miatt, máskor konok, dacos lesz, a szülői ház ridegsége, a szülők durvasága miatt. Mindezek pedig megnyitják a gyermek előtt a lehetőséget ahhoz, hogy valamimódon szembekerüljön a társadalommal, és így meginduljon az erkölcsi züllés útján. Ilyenkor igen nehéz feladat vár az iskolára, mert a gyermek számára nemcsak „második otthont” kell teremteni az iskolában, hanem az első, az igazi otthon derűjét, biztonságát, szeretetét is pótolnia kell és ellensúlyoznia kell a káros környezeti hatásokat. S milyen nehéz harc a nevelők számára az, hogy az ún. „neveletlen” gyermekeket érzelmileg magukhoz és az iskolához kössék. Mennyi türelem kell azokhoz a gyermekekhez, akik 6—7 éves korukban trágár káromkodással reagálnak a nevelő figyelmeztetésére, vagy az iskolába kerülve, hónapokon keresztül meg sem szólalnak. i A gyermek megmentéséért folyó harcnak egyik része csak az iskolában folyó nevelői munka. A társadalomnak, a gyermek- és ifjúságvédelmi egységeknek az alatt az idő 1 alatt, amíg a nevelő a gyermek megnyeréséért küzd, a gyermek környezetét kell oly , módon megváltoztatnia, hogy a helytelen ráhatás kiküszöbölődjék a gyermek életéből. A pedagógusok számára nem az osztályonként 30—35 meg- megfelelően nevelt, gondos szülői házból kikerült gyermek nevelése és tanítása okoz kimerültséget, kifáradást, hanem az a 3—5 gyermek az osztályban, akik rossz családi körülmények közül Indultak el iskolába. A rossz családi kö- i rülmények között ma nem a rossz szociális viszonyokat kell elsősorban érteni. A nevelők többsége vállalja a prevenció- 1 nak, a megelőzésnek ezt a munkáját. Vállalják hivatás- tudatból, vállalják a gyermekek iránti szeretekből, vállal- . ják azért, mert tudják, hogy i nem a gyermek a rossz, ha- i nem a környezete volt az, ami s rossz útra indította. A jó ne- i velők szeretik ezeket a gyér- i meksket is, s az a törekvé- 1 , sük, hogy elválasszák őket hí- : bájuktól. A nevelő számára — ezek-
