Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-27 / 123. szám

1961. május 27., szombat NBPOJ8AG s Nagyszabású munkaverseny | Képek as ipari vásárról a MÉK-nél A Szövetkezetek Heves me­gyei Értékesítő Központjának szakszervezeti tagsága az SZMT székházéban értekezle­tét tartott. Kántor Lajos szakszervezeti titkár bevezetőjében röviden kitért napjaink politikai ese­ményeire, majd vázolta, hogy a MÉK dolgozóira milyen je­lentős feladatok hárulnak a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatban. Örömmel jelen­tette: a dolgozók nagy több­sége megértette, hogy a meg­növekedett feladatok elvégzé­sére minden erőt összpontosí­tani kell, s ezért szocialista brigádokat alakítottak, s vál­lalták, hogy nemcsak a mun­ka területén törekednek na­gyobb sikerekre, hanem a ta­nulásból is kiveszik részüket. A brigádversenyeken kívül külön verseny indult a kiváló kirendeltség, valamint a ki­váló zöldség—gyümölcsbolt cím elnyeréséért is. A szak- szervezeti bizottság rendsze­resen értékeli a versenyek ál­lását, s azokat a kirendeltségi faliújságokon keresztül tuda­tosítja a dolgozókkal. A továbbiakban a szakszer­vezeti bizottság első negyed­évi munkájáról esett szó, ez időszakban különösen a poli­tikai oktatás, valamint a bal­eseti és munkavédelmi okta­tás volt különösen jó, s a szakszervezet két dolgozót, va­lamint három gyermeket ré- < szesített jutalomüdülésben! A beszámoló után Kiss Jó-j zsef, a központ igazgatósági s elnökhelyettese értékelte az ] első negyedév munkáját,; amelynek során felvetette aj hiányosságokat, s különösen aj tervosztály felé gyakorolt kri­tikát, mert szerinte ez az osz­tály nem tudott lépést tarta-j ni az idővel, a dolgozókhoz í gyakran elkésve érkeztek a < szükséges rendelkezések. A < munka megjavítására hívta \ fel a figyelmet. A hozzászólások során sok j értékes javaslat hangzott el, aj későbbiek során végzendő < munkákkal - kapcsolatban. Molnár József, alapszerve-j zeti párttitkár hangsúlyozta, hogy a meglevő hibák felszá­molására valamennyi dolgozó-j nak erőfeszítéseket kell ten- 5 nie, mert csak így érhető el> a kifogástalan munka, a fel-> sőbb szervek, valamint a fel- 5 vásárlási munkában munka- < társként jelentkező termelő- szövetkezetek elismerése. Befejezésül Toronyi József, < a KPVDSZ képviselője üdvö-j zölte a szakszervezeti dolgozó­kat, megemlítette, hogy a si­keres munka végzésének fel-j tételei biztosítva vannak —< így biztosítottnak látszik az< egész évi feladatok maradék- j tálán elvégzése is. Nagy András — Nem lehetek a felesége, Jóska, mert én már vagyok. férjnél 392 újítás a Mátravidéki Erőműben A szocializmust építő orszá­gokban nagy súlyt helyeznek az újítómozgalom fejlesztésé­re, hiszen ez egyik igen fon­tos tényezője a termelékeny­ség emelésének, az önköltség csökkentésének, a gépesítés­nek. A Mátravidéki 'Erőműnél a korábbi években is igen szép Családi ünnep Fiam elmélyedve tanulmányozza az új­ságot, aztán azon a hangon szólal meg, amelyet már jól is­mernek a kedves szülők. Olyankor be­szélnek így a gyere­kek, amikor kérnek valamit. Most is er­ről van szó. — Édesapám, ugye megvehetem a könyvhéten az új Mesterházi-kötet és a Vörösmarty ösz- szes-t? Ez persze nem azt jelenti, hogy egyszü­lött gyermekem apai engedéllyel vásárol­hat csak könyvet. Szó sincs róla. Ezt tanúsítják a többi atyák is. Ilyenkor nem az engedélyre, hanem a könyvek megvásár­lásához szükséges pénzre van szüksége Jánoskának. Mintha csak erre várt volna, a felesé­gem is nyilatkozik. — Apukám, én is benyújtanám az igé­nyemet. Igazán nem sok. A Várnai Zseni­kötetet és annak a kubai költőnek a verses kötetét sze­retném. Ja, és Laci­kának, szeretném előfizetni az „Én Könyvtáram”-at. Igazán szóra sem érdemes! Gyors fej­számolás után meg­állapítom, hogy Bá­lint György kétköte­tes gyűjteményére — amelyre már hetek óta kivetettem a há­lómat — már nem jut pénzem. Várjunk csak! Hát mire vaió a KST? Holnap ké­rek 200 forintot és akkor meg tudom venni az „Ady az irodalomról” című kötetet és Margitká­nak, a nővérem kis­lányának az „Emberi szertartás”-t, Garai Gábornak az új ver­ses kötetét. És míg ezeken a fontos dolgokon el­mélkedem, eszembe jut gyermekkorom, amikor könyv csak néhanapján került a házhoz. Olyankor ts én kértem kölcsön a tanító úrtól. Ma meg egyhetes ünnepe van már a könyvnek és akárcsak karácsony­kor, mindenki szám­vetést csinál, hogy kinek mit is kell venni az ünnepi könyvhéten. Először önkéntele­nül felbukkan ben­nem a mindenben hibát kereső kriti­kus. — Tessék! Nincs elég bajom kará­csonykor ? Amikor Mili nénitől a ház­felügyelőék Juciká- jáig mindenkinek ajándékot kell ven­nem? Most kreáltak egy csomó új kiadás­sal járó ünnepet! Aztán észbe ka­pok. Hiszen egyálta­lán nem kötelező a számomra, hogy a* ünnepi könyvhétre ajándékokat vásá­roljak. Egyszerűen megveszem magam­nak az Ady-t, és a Bálint György-öt, a feleségemnek meg a Várnai Zseni-t és kész. Na, a Jánoská­nak még adok pénzt a Mesterházi-ra és a Vörösmarty-ra, de aztán slussz! Ejnye, ejnye! Hát Lacika, ne kapja meg „Az én könyv- táram”-at? Az első kötet, a „Láthatatlan embef’-t? Nem! Ezt vétkes könnyelmű­ség lenne elszalasz­tani! Kapja meg hát a gyerek ezt a soro­zatot. És Margitka, aki úgy rajong a versekért? Nahát, én nem vagyok egy szívtelen ember. Ige­nis Margitka is kap­ja meg az Emberi szertartás-t. Elvégre: egyszer esik esztendőben ün­nepi könyvhét. W. F. Impozáns és szép a Budapesti Ipari Vásáron a magyar találmányok pavilonja. Közvetlen szomszédságában sokan keresték fel a Szovjetunió sok érdekességet kiállító pavi­lonját. Az idegenforgalom is helyet kapott a vásáron, s pavi­lonja különösen szép volt esti megvilágításban... Szén a képen a nehézipar egyik modern és érdekes pa-. pilonját láthatják. eredmények voltak ezen a te­rületen. A múlt évben 392 újí­tást nyújtottak be a dolgozók és ebből 141 bevezetésre is került. Ezzel több mint 3 és félmillió forint megtakarítás jelentkezett a népgazdaság­nak. Az újítóknak 224 000 fo­rint újítási díjat fizettek ki. Az Erőmű Tröszt felügyele­te ala tartozó vállalatok és szervek közül az újítómozga­lom versenyében a Mátravi­déki Erőmű nyerte el az első helyezést. Ennek elismerése­ként Csenterics Sándor nehéz­ipari miniszterhelyettes elv­társ a vállalatot és az újítási előadót dicséretben és pénz­jutalomban részesítette. Az erőmű párt- és szakszer­vezete, a vállalat vezetőségé­vel arra törekszik, hogy a fi­zikai és műszaki dolgozók kö­zött a kapcsolat minél szoro­sabb legyen. Ennek érdekében az elmúlt évben két esetben tartottak újítóankétot, ahol az üzem legjobb fizikai és mű­szaki újítói is részt vettek. Az erőműben az üzemi bi­zottságon belül két munkabi­zottság foglalkozik .az útíjási feladatok megoldásával: az újítási és a műszaki bizottság. Mindkét bizottság vezetője műszaki dolgozó, akik az ide­vonatkozó rendeletekkel, a bi­zottság jogaival és kötelezett­ségeivel tisztában vannak. A szakszervezetek szerepe — az újítómozgalom segítése és az újítók érdekeinek védelme te­rén is kidomborodik. Az erőműnél 1960. évben az újítómozgalom eredményei is azt bizonyítják, hogy a párt, a szakszervezet és a vállalat ve­zetőségének helyes közremű­ködése minden tekintetben meghozza gyümölcsét. Sokan megcsodálták a szovjet ipar egyik büszkeségét a Csajka (Sirály) típusú személygépkocsit. f A magyar ipar egyik büszkesége ez az univerzális traktor. A gyermekvédelem és az iskola nek a gyermekeknek a meg­mentése érdekében tett mun­kájához — igen nagy segítsé­get jelenthet a gyermekközös­ség, az osztályközösség, az is­kola közössége. Az iskola otthonossága első­sorban nem külsőségekben je­lentkezik a gyermekek szá­mára, hanem az otthonosság elsősorban érzelmi kapcsolatot jelent. Ha az osztály közössé­ge és a hibái miatt kisebbségi érzésben levő és emiatt félre­húzódó gyermek között érzel­mi kapcsolat alakul ki, ha si­kerül a dacos, konok, esetleg durva emberek számára kö­zösségi sikerélményt biztosíta­ni, akkor már részben sikerült is a gyermeket a súlyosabb, komolyabb következmények­kel járó hiba elkövetésétől (lopás, verekedés, stb.) meg­menteni. Ezért fontos az, hogy ne csak a nevelő tudjon különbséget tenni a gyermek és a gyermek hibája között, hanem erre a szemléletre kell nevelni az egészséges környe- zeben élő gyermekeket is. így a közösség erejével sok-sok nehéznek mutatkozó feladatot meg lehet oldani. Lehet, hogy ezek (nehezen nevelhető gyer­mekek) néha a közösség szá­mára is csalódást okoznak, azonban a pedagógiai optimiz­must velük kapcsolatban fel­adni nem szabad. Egyes iskolai közösségek elő­ítélettel vannak a már állami gondozásba vett gyermekekkel szemben és így a gondatlan szülők, a rossz környezet hi­bái miatt a családi otthonból kiszakadt gyermek úgy érzi, hogy őt az egész társadalom kitagadta, kitaszította. Ez sú­lyos hiba, s az ilyen szemlélet megváltoztatásáért minden társadalmi szervnek össze kell fognia. Sok tapintattal, helye­sen irányított közösségi élettel el kell érni azt, hogy az iskola közös otthont, derült, barát­ságos légkört jelentsen min­den gyermek számára. így az iskola, ha teljes mértékben nem is, de bizo­nyos mértékig kárpótolni tud­ja a gyermekeket az elvesz­tett családi melegségért. A meleg emberi hang, a ba­ráti szó, a segítő kéz, a sze­retet feloldja a gátlásokat ezekben a gyermekekben, és ha ezek fel tudnak oldódni a közösségben, a gyermeki kö­zösség és később a szocialista társadalom aktív tagjaivá vál­hatnak. Ez is gyermekvédelem, a prevenciónak és a gondozásnak az iskolai munkában való megvalósítása. A nevelők, a gyermeki közösségek és a tár­sadalom összefogásának ered­ményeképpen minden gyer­mek megmenhető és megnyer­hető a szocialista társadalom számára. Pöltl József. megyei tanulmányi felügyelő A gyermekek fejlődésére el­sősorban két közösség van ha­tással: a család és az iskola. Ha e két közösség összhang­ban végzi nevelési feladatát, akkor a gyermek fejlődése egyenesvonalú, egészséges. Sajnos, sokszor a családi nevelés törekvései lemaradnak az iskolai szocialista nevelési feladataihoz mérten, vagy egyenesen ellentétesek az is­kolai nevelési célokkal. Sok­szor elpuhul, elkényelmesedik a gyermek a helytelen szülői kényeztetés miatt, máskor ko­nok, dacos lesz, a szülői ház ridegsége, a szülők durvasága miatt. Mindezek pedig meg­nyitják a gyermek előtt a le­hetőséget ahhoz, hogy valami­módon szembekerüljön a tár­sadalommal, és így megindul­jon az erkölcsi züllés útján. Ilyenkor igen nehéz feladat vár az iskolára, mert a gyer­mek számára nemcsak „má­sodik otthont” kell teremteni az iskolában, hanem az első, az igazi otthon derűjét, bizton­ságát, szeretetét is pótolnia kell és ellensúlyoznia kell a káros környezeti hatásokat. S milyen nehéz harc a nevelők számára az, hogy az ún. „neveletlen” gyermekeket érzelmileg magukhoz és az is­kolához kössék. Mennyi türe­lem kell azokhoz a gyerme­kekhez, akik 6—7 éves koruk­ban trágár káromkodással re­agálnak a nevelő figyelmezte­tésére, vagy az iskolába ke­rülve, hónapokon keresztül meg sem szólalnak. i A gyermek megmentéséért folyó harcnak egyik része csak az iskolában folyó nevelői munka. A társadalomnak, a gyermek- és ifjúságvédelmi egységeknek az alatt az idő 1 alatt, amíg a nevelő a gyer­mek megnyeréséért küzd, a gyermek környezetét kell oly , módon megváltoztatnia, hogy a helytelen ráhatás kiküszö­bölődjék a gyermek életéből. A pedagógusok számára nem az osztályonként 30—35 meg- megfelelően nevelt, gondos szü­lői házból kikerült gyermek nevelése és tanítása okoz ki­merültséget, kifáradást, hanem az a 3—5 gyermek az osz­tályban, akik rossz családi kö­rülmények közül Indultak el iskolába. A rossz családi kö- i rülmények között ma nem a rossz szociális viszonyokat kell elsősorban érteni. A nevelők többsége vállalja a prevenció- 1 nak, a megelőzésnek ezt a munkáját. Vállalják hivatás- tudatból, vállalják a gyerme­kek iránti szeretekből, vállal- . ják azért, mert tudják, hogy i nem a gyermek a rossz, ha- i nem a környezete volt az, ami s rossz útra indította. A jó ne- i velők szeretik ezeket a gyér- i meksket is, s az a törekvé- 1 , sük, hogy elválasszák őket hí- : bájuktól. A nevelő számára — ezek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom