Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-25 / 121. szám
2 NEPOJ8ÄO 1961. május 25., csütörtök Az Egri Gépállomás által készített tízsoros szőlőpermetező, amely a verpeléti Dózsa Tsz 80 holdas szőlőtelepén dolgozik jó eredménnyel ff® wsm 11 Sl5 m karmányok adják a takarmányféleségek zömét, és az etetésük útján hihetetlenül kiváló eredményeket érnek el az állatnevelés, hizlalás, a szaporulati mutatók és más irányú hasznosítás terén. Ezekből kiindulva indítjuk be a ludasi takarmánykeverő üzemet abból a célból, hogy ellássuk a megye tsz-eit megfelelő mennyiségű és minőségű baromfitáppal. Sertés- és marhatápkeverő üzem beindításán is dolgoznak az illetékes szervek. Azonban addig is, amíg ezen üzemek beindulnak, fontos, hogy ne egyoldalúan takarmányozzunk. Használjuk fel a takarmányozásban az állami gazdaságok és Men járó tsz-ek tapasztalataié módszereit. készítsünk az állatorvosok ■'(mutatásai alapján házilag is * visított takarmányt és ezt fessük, mert ez az állat fejlő- fősében és produktivitásában egyaránt hasznosan megtérül. V. Aüattenvésztési problémák A termelőszövetkezetek előtt álló egyik legfontosabb feladat az állattenyésztés problémájának megoldása, megfelelő produktív állatállomány kialakítása, mert enélkül nincs belterjes, jövedelmező mezőgazdasági nagyüzem. Jó, ha négy állattenyésztési ág megtalálható tsz-eink mindegyikében. Ez mezőgazdasági termelvényeink, melléktermékeink teljesen gazdaságos fel- használást tudja biztosítani. Szarvasmarha-állományunknál nagy problémát jelent közös gazdaságainkban a tenyésztés. Ahhoz, hogy tsz-eink olcsón, jó minőségű tenyész- és hízóállománnyal rendelkezzenek, szükséges, hogy olcsón neveljék fel az állatokat és hosszú ideig tartsák a haszonállatokat a tenyésztésben. A hízóállatoknál az a fontos, hogy minél rövidebb idő alatt érjék el a szükséges értékesítési súlyt, mivel így az élet fenntartásához szükséges takarmánymennyiséget le tudjuk csökkenteni. A szarvasmarha-állomány kialakítása érdekében szükséLucernaszárítás komlószáritóban. korábbiakat, mert csak így lehet több állatot tenyészteni és állati terméket termelni a népgazdaság számára. Ennek egyik legontosabb formája a koncentrátum-féleség, a jo minőségű silóanyag és szénatermés, másrészt ezen anyagoknak a legkisebb veszteséggel történő betakarítása és tárolása. A silókukorica közé jó ha szóját vagy takarmányborsót Fölözött tejjel való itatásos borjúnevelés a Hevesi Állami Gazdaságban. takarmányborsót duggatni, akár kézzel is, mert az így befektetett munka többszörösen megtérül a jobb minőségű silótakarmány értékében. Az ilyen módon ültetett borsó vagy bab, még a gépesítést sem akadályozza, mert töve a kukorica fészkében van és felfolyik a kukorica szárára. Érdemes, ha csak silókukoricát silózunk elegyesen vele Szabadtartásos borjúnevelés a Füzesabonyi együtt herét is silózni, mert az Ságban. Állami Gazdamekben granulírozás, meglisz- tesítés útján. A mi megyénk gazdaságaiban elterjedt a baromfitáp alkalmazása, amely kitűnő eredményeket adott mind a múlt évben, mind 1961 első évnegyedében. A sertéstáp kevésbé ismert a tsz-ek többségében. Az élen járó tsz- ek eredménye kitűnő perspektívát tár fel előttünk ezen a téren a sertéstenyésztésben. Ugyanezt lehetne elmondani a szarvasmarhával etetett tejtáp koncentrátum esetében is. Vannak állami gazdaságok, ahol már nemcsak állatfajokra vonatkozólag, hanem korcsoportokra és az állatok rendeltetésének megfelelően készítenek saját keverőüzemeikben táptakarmányokat. Ezen tages, hogy ne csak a saját tehénállományuk után kapott borjakat neveljék fel a termelőszövetkezeteink. Vásárolják fel a háztáji gazdaságok borjait és neveljék fel, ahol erre lehetőség van fölözött tejjel, másrészt pedig az erre a célra kijelölt egyébként jó hozamú, de tejet valamilyen okból nehezen leadó dajkatehén, vagy a kettő nevelési mód kombinációjának útján. Egy-egy dajkatehén egy évben képes 10—12 borját felnevelni bizonyos mennyiségű fölözött tej plusszal a tapasztalatok alapján. Fontosnak tartjuk azt is, hogy termelőszövetkezeteink ma már mesterségesen neveljék fel » borjakat. (FolytatjukJ A Heves megyei term többtermeléséért Irta: Tamás Lászlót a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője létén megtalálható legolcsóbb takarmányféleségek felhasználása útján hozzájusson az állat mindazokhoz a tápanyagokhoz, amelyekre szervezetének szüksége van. Ezen problémával nagyon sok tudományos intézmény és maga a gyakorlat is foglalkozik. Nálunk nagyon elterjedt a Az alföldi legelők esetében a tisztítás mellett javasoljuk a műtrágyázást, boronálást és évenként 1—2-szeri öntözést. A gyenge legelők fűhozamát ezen egyszerű módszerek útján, kevés befektetéssel meg lehet sokszorozni. A tarnabodi Tarnagyöngye Tsz 60 holdas legelőjét mégis emeli a siló fehérjetartalmát és a silózott herében több az emészthető fehérje, mint a rendesen szárított hereszénában. Gazdasági szcmpottíöl jobb ha a tsz-ek nem gödörbe, hanem a föld felszínére deszkapalánk közé silóznak, lánctalpas vagy más nehéz gép által nyomtatva a silóanyagot, amelyet földdel, pelyvával letapasztanak. Több állami gazdaságban a múlt évben mi - így silóztak és a tapasztal ’ azt mutatja, hogy az ilyen sí1 etetésre alkalmatlan része sokkal kevesebb, mint s gödör silóknál. Ugyanakkor a kitermelés is sokkal kevesebb kéz- munkaerőt igényel. A másik nagyon fontos a szénaszárítás problémájának a megoldása. A renden szárított széna sok tápértékét veszít el a nap hatására. nem beszélve arról, hogy ha a rend meg is ázik. A Hevesi és Füzesabonyi állami gazdaságok komlószárítóiban szárított (virágzás előtt levágott) lucerna fehérjeértéke elérte a 14—17 százalékot, ami a renden szárított lucerna fehérjeértékének kétszerese. Az ilyen lucernaliszt esetében jobb takarmányértékesítési százalékot lehet elérni koncával az állattenyésztésünk részére szükséges keményítő értéket már elő tudjuk a szükségszerinti porozások végrehajtását. így a védekezési munkákba a férfimunkaerők mellett, a nőket és a fiatalkorúakat is be tudjuk kapcsolni. Jó eredményt adott a kísérletekben a szőlő DNRB-vel- való permetezése, rézgálic helyett. A tsz-eknek e védekezőszerrel megismerkedni és vele permetezni érdemes, mert kezelése egyszerűbb, nem igényel olyan felkészülést, mint a rézgálic. A túlmeredek lejtők kivételével 2 méteres sortávolságú telepítést szorgalmazták szakszerveink, mert az így telepített szőlő termésátlaga _ jobb és a munkák gépesítése is megoldott ma már. IV. Takarmánytermesztés A mezőgazdaság igen fontos problémája közé tartozik az, hogy egy területegységről nagy mennyiségű takarmányt takarítsunk be, amely olcsó és takarmányértékben túlhaladja a A Füzesabonyi Állami Gazdaság „felszíni” silója. A veszteség nem érte el a legjobban elkészített gödörsilók veszteségi százalékát. állítani, azonban a fehérjét nem. A négyzetes silókukoricánál megéri utólag a fészekben egy-két szem szójamagot vagy A szárítás után közvetlenül lisz így tárolják a Füzesabonyi és a: műtrágyázta (kh-ként 50 kg péti sót szórt ki). Egyszer megöntözte április hóban, ennek következtében a fűhozama a hasonló, öntözetlen és trágyázatlan legelőhöz viszonyítva kb. ötszöröse lett. A szakaszos legeltetéssel elérik, hogy kb. az öntözött legelő felét meg kell kaszálniok, mert a rajta legelésző 95 tehén részére az egyik fele elegendő lesz. A múlt évben hasonló mennyiségű tehén részére a gondozatlan legelő nem adta meg a szükséges fűhozamot sem, így este még külön takarmányozni kellett a beterelt jószágokat. Az idén az igen jó tejhozamú tsz tehénállományát nem kellett este a behajtáskor különösebben abrakon kívül zölddel takarmányozni, mert a legelő ezt pótolta. A tehenek kondíciója kitűnő és a tejhozam is kimagaslóan jó. Nem szükséges, úgy gondolom, külön értékelni, hogy ezen tsz-ben a befektetett munka sokszorosan kamatoztatva hozta meg már eddig is és hozza meg, különösen júliusban és augusztusban a gyümölcsét. Ugyanezt lehet elmondani a gondozott rétekről is. Az állattartásban nagy problémát jelent az olyan takarmányozási rendszer kidolgozása és a gyákorlatba való bevezetése, amikor is a terültté őrlik a lucernaszénát és Hevesi Állami Gazdaságokban. koncentrált takarmányok dúsítása és más anyagokkal való keverése az úgynevezett takarmány előkészítő malmokban, takarmánykeverő üzeminden állatnál, de különösen a fehér hússertésnél. Több tsz eredménye igazolja, hogy a dohánypajtákban végzendő lucemaszárítás is másfélszeres fehérje- és karotinértéket jelent a renden szárítottál szemben. Ezért érdemes tsz-eink- nek ezekkel foglalkozniuk. Jól bevált módja a nagyüzemi szénaszárításnak az állványokon történő szárítás, amelyet az állami gazdaságok már megvalósítottak és javasoljuk ezen módszer bevezetését a termelőszövetkezetek részére is. Minden termelőszövetkezetben kerül össze any- nyi fa, amiből a szénaszárításhoz szükséges állványokat el tudják készíteni. Talán a leggyorsabban megtérülő ráfordítások közé tartozik a legelő gondozása. A javított, gondozott legelő fű- : hozamát meg lehet sokszorozni, a nálunk eléggé sok helyen található rossz, elhanyagolt legelők fűhozamával szemben. A hegyi legelők bozótoktól, burjánoktól, tövisektől való megtisztítása és a célnak megfelelő, ritkán való fásítása bír nagy jelentőséggel. De a boronálást és műtrágyázást is jól meghálálja. Ott ahol családok permeteznek, nem pedig munkacsapatok és a központi permetlé-to- ronyból való kiszállítás és permetezés nem oldható meg, helyes megoldás az, ha törzsoldatot készítenek központilag és azt hordják szét és meghatározzák, hogy 100 liter vízhez mennyi törzsoldatot öntsön az ezzel megbízott személy. Feltétlenül indokoltnak tartjuk a peronoszpóra elleni sikeres védekezés végrehajtása érdekében a rézmészporos porozásra való felkészülést és vetünk, mert az így besilózott anyag igen gazdaságos lesz a keményítő mellett fehérjében is, amely emeli a takarmány effektivitását. Különösen fontos ez azért is, mivel a silóku-
