Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Foto: Katona Ferenc AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 104. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. május 5., péntek A legkisebbet is becsülettel Nemrégen az egyik gyár­ban egy fiatal azzal állt elő művezetőjének: miért nem bíznak rám nagyobb fel­adatot? Tudják, hogy érett­ségiztem és utána tanultam ki a szakmát, mégis mindig , olyan munkát kapok, amit í könnyűszerrel elvégezhetne í egy kisebb tudású betaní­tott munkás is. A művezető nem sokáig késett a válasszal. Hossza­san, türelmesen elmagya­rázta a fiatal szakmunkás­nak a gép előállításának egész folyamatát, aztán hozzátette: most már látha­tod, milyen feladatot vég­zek Szerinted: néhány per­cig bíbelődsz az eléd rakott munkán, meghúzol két-há- rom csavart, igazítasz az al­katrészen, sőt magad is hoz­záteszel egyet, s ezzel vége. Szerintünk azonban fontos az a munkafolyamat, amit rádbíztak. A gép későbbi működése nagy mértékben függ a te munkádtól, még ha neked ez oly kicsinek is tűnik. Lehet, hogy az egész­hez mérten valóban az, de jegyezd meg: azt is becsü­lettel kell elvégezni. A legkisebbet is becsület­tel! Érdemes erről szót ej­teni? Érdemes és szüksé­ges. Azért, mert vannak nagy eredményeink, ame­lyeket aranybetűkkel írha­tunk be 16 éves új életünk történelemkönyvébe, de ezek mind apró munkák, rész-feladatok elvégzése után lettek naggyá. Kicsi ’ dolgokból tevődtek és te­vődnek össze a nagyok. Nem csupán gyárakban, üzemekben kész munkada­rabok, működő gépek for­májában, hanem az élet minden területén. A peda­gógusnak nem elég például csak felkészülni az órára és aztán visszakérdezni a lec­két, törődni kell a rábízott gyermekek életkörülmé­nyeivel, sőt esetenkénti hangulatával is. Kis dolog, de nagyon sok mindent meg lehet tudni ezekből az apró gyermeki rezdülésekből is. A tervezőmérnök, aki most azon fáradozik fele­lősségteljes munkájával, hogy termelőszövetkeze­teinkben minél hamarabb rendelkezhessenek megfele­lő nagyüzemi épületekkel, ismeri feladata minden kis részét és megfelelő alapos­sággal készíti elő az új épü­let terveit. Mégis — ismét apróság az egész — akkor végez igazán jó munkát, ha az építtetők néhány, nem az egész tervet megváltoz­tató, de számukra fontos igényét is figyelembeveszi. Az életben járva, ehhez hasonló példák sorát lehet­ne hozni naponta. Lényegük azonban, bármely munka- 1 területet vesszük: a legki- ] sebbet is becsülettel! Azért | is, mert szocialista társadal- | inunkban, alapjában véve, 5 nincs kicsi, vagy nagy fel- i adat, csak egy: az, ami elő- J segíti szocialista fejlődésün- > két és újabb eredmények- I hez vezet, ebben pedig ben- s ne van minden. A legkisebb csavar meghúzására kapott megbízás becsületes teljesí­tése is. Meghal! Dinnyés Lajos Az országgyűlés elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mély fájdalommal közli, hogy Dinnyés Lajos, volt miniszterelnök, az országgyű­lés elnöke, az Országos Mező- gazdasági Könyvtár és Doku­mentációs Központ főigazgató­ja, május 3-ról 4-re virradó éjjel, hosszas betegség után, 60 éves korában elhunyt. Teme­téséről később történik intéz­kedés. (MTI) Anyák napjára készülnek Karács ondon Anyák napjára műsorral egybekötött ünnepélyt rendez­nek Karácsondon. Ez alkalom­mal ismét bemutatják Abruzov Tánya című színművét. Lőkös István: HENRY SIENKIEWICZ ★ Gyurkó Géza: SZOCIALISTA SIKK? ★ Weidinger László: Petőfi bányai tudósítások: NÉGYEN A FIATALOK KÖZÜL ★ Úttörőélet ★ HÍREK — SPORT Pártmunkások érkeztek megyénk több termelőszövetkezetébe Tegnap délelőtt M órakor érkeztek meg Egerbe azok a pártmunkások, akiket az MSZMP Központi Bizottsága küldött megyénk termelőszö­vetkezeteibe hathónapi párt­munkára A budapesti és a megyei pártmunkásokat Put- noki László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság PTO osztályá­nak vezetője és Tamás László elvtárs, á megyéi pártbizott­ság mezőgazdasági osztályá­nak vezetője fogadták. A fo­gadás után megbeszélést tar­tottak, ahol először Tamás László elvtárs ismertette a megye termelőszövetkezetei­nek az elmúlt évben elért eredményeit, a szövetkezetek jelenlegi helyzetét. Elmondot­ta többek között, hogy a ter­melőszövetkezetek az 1960-as évben általában jól gazdál­kodtak, áruértékesítési tervü­ket teljesítették és nem utol­sósorban megteremtették szi­lárd anyagi bázisukat. Bizony­ságul felhozta, hogy a megye szövetkezeteinek vagyona meghaladja a félmilliárd fo­rintot, amely minden szónál ékesebben bizonyítja tsz-eink gyorsuló fejlődését. De van­nak hibák több szövetkezet­ben, amelyek kiküszöbölésé­hez sok segítséget nyújthat­nak a mai napon érkezett pártmunkások. Ezután Putnoki László elv- társ beszélt a pártmunkások­nak a termelőszövetkezetek­ben előforduló nehézségek, feladatok megoldásáról. Leg­fontosabbak között említette a szövetkezetek áruértékesítési tervének maradéktalan telje­sítését, az állattenyésztés, esen belül is a szarvasmarha-állo­mány megteremtésének, to­vábbi létszámnövelésének kér­dését, valamint a soron levő mezőgazdasági munkák jó el­végzését. Végzetül a politikai munka megszilárdításáról beszélt, és hasznos útbaigazításokat adott a megye termelőszövetkezetei­be induló pártmunkásoknak. Putnoki elvtárs beszéde után került sor a felszólalásokra, A megbeszélés után a párt­munkások elutaztak a járási székhelyekre, onnan pedig a kijelölt termelőszövetkezetek­be. Az elmúlt napokban zárta be kapuit Verpeléten a községi kúltúrház nagytermében rendezett „Szövetkezeteink a múlt évben” címet viselő fényképkiállítás, amely a község két termelőszövetkezetének: a Dózsa és a Petőfi tagságának a múlt évben végzett munkáit örökítette meg. A kiállítást rendezte, fényképanyagát készítette: Katona Ferenc, a helybeli általános iskola biológia és földrajz szakos tanára, aki fáradságot nem ismerve, járta a múlt évben a falu két szövetkezetének határát, és fényképezőgépével megörökítette a munkával bajlódó szövetkezeti tagokat. Képünk a kiállítás anyagából való. A fényképezőgép lencséje a verpeléti Dózsa Tsz női brigádjának két dolgozóját örökíti meg palántafészek előkészítés közben. Ötven hízósertés terven felül . r. ' . ' j '. v v A hatvani Kossuth Tsz tag­jai ebben az esztendőben nagy lendülettel fogtak munkához, terveik végrehajtásához. A kö­zös gazdaság tagsága nemré­gen az eddigi eredmények és a további lehetőségek reális felmérése után úgy határo­zott, hogy az év végéig a ter­vezettnél ötvennel több hízó­sertést ad a népgazdaság asztalára. Ugyanakkor a tagok azt is elhatározták, hogy növényeik gondosabb ápolása, gondozá­sa révén ezek terméshozamát is mintegy tizenöt százalékkal növelik. Nagy érdeklődés mellett nyitották meg a háromnapos orvosgyűlést Parádfürdőn... A festői szépségű Parádfür- dő, amit külföldön a magyar Karlsbadnak ismernek, ezekben a napokban nagy események színhelye. Itt, a Parádfürdői Állami Gyógyfürdő Kórházban adott egymásnak találkozót kö­zel kétszáz orvos, köztük bol­gár, nyugatnémet, csehszlovák, francia, olasz és lengyel vendé­gek. Már hetekkel az orvosgyűlés megkezdése előtt a felkészülés lázában égtek az intézet dolgo­zói, azért is, mert ebben az év­ben először saját erőből, saját környezetben rendezik meg ezt a találkozót. Dr. Csillag Endre igazgató­főorvos és Kovács Pálné gond­nok vezetésével valamennyi nővér és dolgozó kivette a ré­szét a felkészülés munkájából, s e nagy igyekezetnek tudható be, hogy a kezdésre minden készen állott. ízlésesen beren­dezték a társalgót, az előadó­termet és biztosították a ven­dégek zavartalan pihenését. A vendégeket dr. Csillag Endre igazgatófőorvos és dr Vadász Gyula, az Egészségügyi Minisztérium kiküldötte kö­szöntötte, majd a háromnapos tanácskozás megkezdte munká­ját, amelyen a belgyógyászat eddigi eredményeiről, tapasz­talatszerző kísérletekről szá­molnak be az orvosok. Az előadások közül nagy ér­deklődés előzi meg dr. Magyar Imre, az Orvostovábbképző In­tézet kiküldöttének beszámoló­ját a különféle állatokon vég­zett kísérletek eredményeiről, de valamennyi referátum sok érdekességet tartogat a részve­vők számára. Az előadásokat vetítéssel te­szik még szemléletesebbé az előadók, már szerdán este megkezdték a próbát. Különö­sen a nyugatnémet Demling professzor és a bolgár vendég fordult nagy figyelemmel a vetítőgép felé. Ott találtunk rájuk, amint éppen a vetítés körülményeit beszélték meg az Siet kalau­zoló Vittman doktorral. A rö­vid találkozáson elmondták, hogy nagy érdeklődéssel érkez­tek ebben a szép környezetben megrendezett orvos-találkozó­ra. — Tanulni akarunk egy­mástól, s csak örülni lehet en­nek a találkozónak, kezdte a professzor. — Szép az idő, és kitűnő az ellátás — mondta búcsúzóul és máris indultak pihenni, hiszen készülni kellett a másnapi elő­adásra. Az olaszok este inkább a környékkel ismerkednek és a többiekkel együtt vidám han­gulatban töltötték az estét az intézet presszójában. A Parádfürdői Állami Gyógyfürdő Kórház ezzel az újabb rendezvényével is elis­merést szerzett a magyar orvo­sok munkájának és öregbítette a magyaros vendéglátás jó hír­nevét. (—ács) A gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban az üzem dolgozóival és vezetőivel találkozott a szakszervezeti küldöttség Szívélyes fogadtatásban ré­szesítették a gyöngyösi Szer­szám- és Készülékgyár vezetői és dolgozói a megyénkben tar­tózkodó külföldi szakszerve­zeti küldötteket, akik négy vi­lágrészből érkeztek, hogy meg­ünnepeljék a magyar dolgo­zókkal május elsejét, majd gyakorlatban is megismerked­jenek velük munkahelyeiken, otthonaikban. A szakszervezeti küldöttség a Szerszám- és Készülékgyár­ba érkezés után megismerke­dett a gyár vezetőivel, szak- szervezeti funkcionáriusaival, majd látogatást tettek az üzemben. Különösen meglepte őket, hogy mennyi modem és a világ különböző országából érkezett gép végzi a munkát, mintegy szimbolizálva, a nem­zetközi munkásosztály össze­fogását. Beszélgették és tapasz­talatokat szereztek a szocialis­ta brigádok tagjaitól, megis­merkedtek a gyár szakszerve­zeti éleiével, majd az üzem- látogatás után a gyár üzemi konyhájában meggyőződhettek arról, hogy milyen gondos el­látásban részesítik az üzem dolgozóit, együtt étkeztek a gyáriakkal, majd utána össze­ültek a szakszervezeti aktivis­tákkal, a dolgozók képviselői­vel, ahol baráti hangulatú ta­pasztalatcserét tartottak. Vala­mennyi külföldi delegáció be­számolt a gyárban szerzett ta­pasztalatokról, elmondták, hogy mit tudnak hasznosítani az itt látottakból és bátran fel­tárták azokat a hibákat, ame­lyek az üzemlátogatás során tárultak eléjük. Kőlecz Mihály szakszervezeti bizalmi a kínai küldöttség egyik tagjának kérdésére arról beszélt, milyen teendői vannak a szakszervezeti bizalminak, majd ezt a kérdést tovább vi­tatva, Hsziao Hung-csi, a vas­utas szakszervezet alelnöke is­mertette, milyen öt alapvető erénnyel kell rendelkezni a jó szakszervezeti bizalminak. A baráti beszélgetés végén a kí­nai szakszervezeti küldöttek és a lengyel küldöttek ajándékok­kal kedveskedtek a szíves ven­déglátásért, a jó tapasztala­tokért. Az üzemlátogatás után a vendégek városnézésre indul­tak Gyöngyösön, majd délután öt órakor a 34. AKÓV oktató­termében a város dolgozóival találkoztak, este pedig a Mátra üdülőhelyeit látogatták meg. ur Elmúlt a fásítási hónap. A felnőttek és ifjak egy­aránt sok tízezer facseme­tét ültettek városokban és falvakban. A kiszesek és úttörők ezrei vettek részt ebben a szép mozgalomban és kezük nyomán új erdők, új ligetek, parkok születtek. És most a soron következő feladat e fák ápolása, neve­lése. Illetve csak ez lenne, mert számos helyen, sajnos, nem ügyelnek a fiatal fa> csemetékre, letapossák, sőt ismeretlen tettesek letörde­lik azokat. Egy példát: Eger, Táncsics út. A patak men­tén már virágba borultak az öreg gesztenyék és kö­zöttük lombosodnak a fiatal csemeték, amelyek közül már nem egy, derékbatörve érte meg a májust. Kik a tettesek? Nem tudjuk. Nem valószínű, hogy azok, akik ültették a fákat. Minden­esetre mindannyiunk szá­mára intő példaként szol­gálnak a derékbatört cse­meték. Jobban kell ügyel­nünk, vigyáznunk és a bar­bár módra viselkedőket, a szívteleneket, akik tönkre­teszik mások munkáját, ese­tenként a legszigorúbban felelősségre kell vonni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom