Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-25 / 96. szám

19*1. április 2b. kedd NEPOJ8AO S Hogyan tovább? Két éve alakultak meg az első közösségek, amelyek harc­ba indultak a. szocialista bri­gád címért. Két év nem nagy idő, de ez alatt már azok is el­érhették a címet, akik később kapcsolódtak be a mozgalom­ba. Szocialista brigád .. . Nem „csak” a több és jobb terme­lésre alakult közösségek ezek, hanem olyan kollektíva, amelynek tagjai azt tűzték maguk elé célul, hogy szocia­lista emberré váljanak. Nem máról holnapra, talán nem is egy év alatt. — Mindenesetre helytelen lenne, ha azt hin­nénk, hogy a cím elnyerése után a brigád minden tagja szocialista ember. Mert az emberformálást, az egyéniség kialakulásának egyes szaka­szait nem zárják le — stop­peróra pontossággal — a még oly ünnepélyes pillanatok sem, mint a jelvények, vagy az ok­levelek kiosztása. Két év alatt a mozgalom kife- rebélyesedett, a brigádok tagjai számban is jelentős erőt kép­viselnek. Vannak köztük olya­nok is, akik már többször vál­tak a cím birtokosaivá. A cím ismételt kivívása után újra és újra beállnak a küzdők sorá­ba. A Petőfibányai Altárón például dolgoznak olyan bri­gádok, melyek az első cím ki­osztása óta minden alkalom­mal az emelvényen álltak. A jelenlegi hét szocialista brigád közül három most nyerte el a címet, a többi négy már hosz- szabb-rövidebb ideje szocialis­ta brigád. S ha megkérdezzük a brigá­dok tagjait — nemcsak Pelő- fibányán, hanem máshol is — hogyan képzelik el a jövőt, természetesen hangzik a vá­lasz: jövőre ' ismételten el akarjuk nyerni a címet. He­lyes az, ha a mostani brigád­tagok „jövőre sem adják alább”, de ugyanakkor felme­rül egy másik probléma is: to­vább kellene haladniok, hi­szen helyzetük néha hasonló ahhoz az elképzelhetetlen di­ákhoz, aki kiváló eredmény­nyel befejezi az iskolát és az­tán ismét beiratkozik — ugyanoda. Mivel a központi irányítás elég nagyvonalú, s a mozga­lomnak sincs komoly múltja, ilyen jelenségekre nem fi­gyeltek fel az illetékesek. Pe­dig ezek olyan tényezők, ame­lyek esetleg a mozgalom else- kélyesedését eredményezik. — Nyilvánvaló: ahhoz, hogy a fejlődés lendülete ne csappan­jon, az szükséges, hogy újabb és újabb vállalásokat tegye­nek a brigádok, s a cím má­sodszori, harmadszori elnye­réséért .többet tegyenek, mint először. Természetesen nem arra gondolunk, hogy a jelenleg 120 százalékot teljesítő brigá­dok fél év múlva kétszáz fö­lött dolgozzanak. Nem könnyű lépést tartani korunkkal. Nem könnyű együtt lépni a szocializmus előretö­résével. A munka napról nap­ra, percről percre újabb köve­telmények elé állít bennün­ket. — Éppen ezért a szocia­lista brigádoknak állandóan képezni kell magukat, fejlesz­teni kell tudásukat, képessé­geiket és készségeiket a ma­gasabb feladatok megoldásá­ra. Ehhez pedig az szükséges, hogy egyelőre helyben, a mű­szaki vezetők, a versenyek he­lyi irányítói — ismerve a ter­veket — fokozottabban tá­maszkodjanak a szocialista brigádokra, s lehetőleg a ma­gasabb, a nagyobb, a bonvo- lutabb feladatok vállalására hívják fel figyelmüket. Ha például az üzem, a bá­nya nagymérvű gépesítés, au­tomatizálás előtt áll, a brigád tagjai vállalják, hogy megta­nulják a gépek kezelését, eset­leg a segédmunkások szak­munkás-képesítést szereznek. És ha már szakmunkások? És ha már befejezték az álta­lános iskolát? A szakmai és általános műveltség fejleszté­sére akkor is megvan a mód és lehetőség. Beiratkozhatnak a technikumba, gimnáziumba, hallgathatják az ismeretter­jesztő előadásokat. A háromszög alakú házak ■ rr r ■■ 1 ■ ■ a a jovo epuletei? Hogyan lehet olcsóbbá ten­ni a lakásépítkezést? Lengyel építészek véleménye szerint a legújabb építőanyagok alkal­mazása, a takarékossági in­tézkedések és más fontos té­nyezők mellett a forma is nagyban befolyásolja az épü­let költségeit. Varsóban nemrégen bemu­tatták új, olcsó épületek ter­veit. A. Kulesza mérnök igen érdekes lakóház-tervet állított ki: az oldalfal és a tető egy felületet képez, ezért oldalról a ház formája háromszögre emlékeztet. Ezzel a megoldás­sal jelentősen csökkenteni le­het az anyagszükségletet. A „háromszög-házak” egy- és többlakásosak lehetnek. A lengyel építészek számításai szerint ilyen tervek alapján jobban ki lehet használni a beépíthető lakóteret. Nem lehet minden brigád szocialista brigád. Nem lehet minden dolgozó szocialista brigád tagja. De a szocialista brigádok hatnak a kívülállók­ra is, inspirálják, serkentik őket. Látják a jó példát, s a példa nem marad hatástalan. Az üzemek támogatják a szocialista brigádot, s értéke­lik teljestíményeit. Nem vár­nak központi instrukciókra, nem várnak arra, hogy felül­ről jöjjenek az intézkedések. A címben azt a kérdést tet­tük fel, hogyan tovább? Ho­gyan haladjunk a következő pár évben, hogy biztosítsuk a mozgalom kezdeti lendületét. — Lehet, hogy a kérdés korai, hisz üzemenként még alig egy­két szocialista brigád dolgo­zik. De ők — a szocialista épí­tés élcsapatai. Indokolt, hogy már most — létük kezdeti sza­kaszában — foglalkozzunk az­zal, hogyan biztosítsuk a moz­galom továbbfejlődését. Érdemes, hisz ők haladnak az élen. Érdemes, hisz ők mutatják a példát. Krajczár Imre Óriás erejű robbantás Az Abakan-Tajset vasút­vonal építésénél egyetlen óriási erejű robbantással 280 ezer köbméter földet emeltek ki. Erre a műveletre 92 fészek­ben összesen 1009 tonna rob­banóanyagot használtak fel. A veszélyességi zóna sugarát az emberek számára 1100 mé­terben, a gépek számára 750 méterben állapították meg. Ebben az övezetben több mint 150 lakóház volt. A művelet előkészítésénél számoltak vele, hogy a robban­tás színhelyétől számított 500 méteres körzetben egves épít­mények rombadőlnek. Ez azonban mégsem következett be, mivel a 92 töltet nem egy­szerre, hanem egymást köve- tőleg 0.005—0,15 másodperces időközökben robbant. Az egyes töltetek felrobbanásakor keletkező légnyomás gyengí­tette a következőnek az erejét. A Nagy József Tsz munkaversenyre hívía ki Eger város valamennyi termelőszövetkezetét Az egri Nagy József Tsz küldöttgyűlése április 16-án tárgyalta meg a munkaver­seny beindításának lehetősé­gét s határozatot fogadott el: versenyre hívja ki Eger város valamennyi termelőszövetke­zetét. A küldöttgyűlés felmér­te a Nagy József Tsz adottsá­gait, az 1961. évi tervfeladato­kat. Kidolgozták a verseny­pontokat s azokat minden ver­senyre hívott termelőszövet­kezetnek megküldték. A Nagy József Tsz a követ­kező vállalásokat tette a mun­kaverseny beindításakor: 1. A növénytermelésnél 10 százalékos többlettermést érünk el; ennek érdekében időben és megfelelően végez­zük el ar szükséges mezőgaz­dasági tennivalókat: nyári nö­vényápolás, veszteségmentes betakarítás, sth. 2. Növeljük a tejhozamot, úgy, hogy a tehenenkénti évi 2700 liter fejési átlagot 3000 literre emeljük. 3. Évi értékesítési tervünket túlszárnyaljuk. 4. A 100 kh-ra jutó — év eleji — 9 darab számosállatot év végére 30 darabra növel­jük. 5. A közös gazdálkodásba vont területeket úgy bontjuk le családokra, hogy az összte­rület 80 százalékát a tagok egyéni vállalkozással, 20 szá­zalékát a közös munkában ál­landóan részt venni nem tudó tagok műveljék meg A szövetkezet tagsága vál­Bizottság érkezett a megyé­be. Feladatuk az volt, hogy ki­válasszák, melyik vállalat, mi­lyen termékével képviseli a magyar ipart az idei Buda­pesti Ipari Vásáron. — Nem, Heves megyéből bú­tort nem viszünk — szabódtak a pesti kiküldöttek. Mucsi Sándor, a megyei ta­nács ipari osztályának vezető­je, kicsit rosszallóan csóválta fejét, s látszólag tudomásul is vette az előítéletet. De aztán mégis úgy irányította a bíráló bizottságot, hogy az Egri Fa­lalta továbbá, hogy a férfiak átlagos munkaegységteljesít­ménye — éves viszonylatban — 250, a nőknél 120 munka­egység lesz. Biztosítják, hogy 100 fő családtagot vonnak be a közös munkába, s a dolgozó családtagok összesen 500 mun­kaegységet teljesítenek majd az év folyamán. Vállalást tet­tek arra is a Nagy József Tsz- ben, hogy az ősz és a tél fo­lyamán a tagság 20 százaléka vesz részt szakmai tanfolya­mokon; a tervezett önköltségi mutatókat növénytermelésnél 5 százalékkal, az állattenyész­tésnél 3 százalékkal csökken­tik. Vincepap Ferenc, a Nagy József Tsz elnöke. jlWilW, Bizakodó ember "agyok, s éppen ko­punk nevelt magabiz­tossá is. Ki gondolta vo’ a még niháni évtizeddel ezelőf hogy sugárhajtás■ •«Pülögépjáratok kö­tik össze a világ min- n pontját? Ki gon dolta volna, hogy atomenergiával hajót és erőművet lehel hajtani? Ki gondolta volna, hogy szívet, agyat lehet operálni és a „túlvilágról” visszalopja a halottat áz orvostudomány? És ki gondolta vol­na, hogy a vemet nyolcvan nap helyett, 89 perc is elég, hogy megkerüljük a jó öreg Földet? Aki gondolta, vagy bolondnak nyilvánít­tatott, vagy fantasz­tának, akinek re­gényt azért szabad volt írnia. S ma már ez mind valóság! És még én ne bízzak, hogy legkésőbb év­századunk végére megoldódik az Eger— Füzesabony közötti vasúti közlekedés! (—6) Radioaktív lepkék Az oxfordi egyetem zoblógia- professzora arra a következte­tésre jutott, hogy egyes, Nyu- gat-Európában található lep­kéknek Afrika'a hazájuk. A professzor következtetését alátámasztották az 1960-ban végrehajtott francia atomrob­bantások is. Az afrikai atom­robbantások ugyanis pontosan abban az időpontban történ­tek, amikor az ottani hernyók lepkévé alakultak át. Egy Oxfordban fogott lepké­ről gondos vizsgálat után ki­derült, hogy hímpora radio­aktív lerakódás nyomait tar­talmazza. Ez a tény igazolni látszik a tudós hipotézisét. Ha ez így van, akkor az af­rikai lepkéknek k' rülbélül há­rom hétig kellett repülniük és légvonalban 2400 kilométert megtenniük. Nincs többé türelmetlen vendég vendéglő Egy New York-i tulajdonosa papírból készült abroszait a legkülönbözőbb rejtvényekkel nyomatta tele. A vendégek azóta nem köve­telnek többé gyors kiszolgá­lást és a leleményes vendég­lős kevesebb pincérrel dolgoz­tathat. A vendégek néhanap­ján csak azt panaszolják, hogy túl gyorsan hozzák a megren­delt ételt, még nem fejtették meg az összes, rejtvényeket. Mégis bútor a bútor Az Egri Faipari Vállalat az ipari vásárra készül Igen, Erzsi káromko­dik. Szépen, cirkalma- san, szívből jövően, igaz, egyáltalán nem asszonyhoz illően cif­rázza a mennydörgős mennykőt, nem feled­kezve meg az aprószen­tekről sem, de végtére is, nagyon mérges. — Hogy az ég sza­kadna rájuk... Hogy ők így nem, meg úgy nem. Hogy mindig kell akadni ezen a fészkes világon néhány vak­barom embernek, aki gödör helyett kifogáso­kat ásogat... Az a na­gyon jó isten asszony­lánya meg szakadjon bele más helyett a mun­kába ... Azok meg — int dühösen — csak széttárják a karjukat, de hát, Erzsi, te, hát rendőrrel nem foghat­juk be őket... Majd megjön az esze, ha ki­ürül a kamra... Így mondják. ök így ■ •. Hogy az a... — és ka­nyarint ismét egy cif­rát. Vasárnap van, alig­hogy ebédután. Az ég olyan szép kék, mintha valami óriás mosónő oldott volna benne ké- kitöt, hogy még fehé­rebbre mossa a futkosó bárányfelhőket. Erzsi ki a kapu előtt, mér­Erzsi káromkodik gesen ránt egyet a ken­dő csomóján, a rántás kicsit erősebbre sike­rült, tágít hát rajta az állóval, nehogy belé- szoruljon a szó. A szomszédasszony egyetértőén bólogat, azért szomszédasszony és Erzsi is azért szereti éppen ezt a szomszéd- asszonyt, mert ennek lehet panaszkodni, be­szélni egy egész dél­utánt, ez csak bólogat, néha megjegyzi: — De úgy ám, Erzsi, de jól mondod, — s ré­széről a véleményki­fejtés ügye már le is záratott. Erzsinek jól­esik ez az egyetértés, bár legbelül érzi, sőt tudja is, hogy a szom­szédasszonynak édes­mindegy, mi van abban a termelőszövetkezet­ben, vagy tni nincs, igaza van-e Erzsinek, vagy sincs, valamicske nyugdíjból él és fáradt két szemével már csak az egeket kutatja, hol lesz vajon ott helye né­ki, — de legalább jószí- vűen hallgat. S ez is nagy szó. Erzsi hát újra rákez­di és szidja a lógóso­kat, akik otthon ülnek, mert biztos tele a kam­rájuk tavalyról, a pin­cében se fémek már a bortól, s belevigyorog­nak a markukba, ami­kor Erzsi indul kora reggel kifelé a szövet­kezeti földekre, sőt még az a kuka Szaniszló Berci felesége rá is kiabálta: — Még elnök lesz be­lőled, Erzsi lelkem, olyan szorgalmatos vagy.,. Na hiszen, Erzsit se kell félteni, mert visz- szakiabált ám valami cifrát, mondja is a szomszédasszo nynak, hogy mit... <3 mond­hatja, mi ugyan le nem írhatjuk, s már ebből is kiviláglik, hogy ilyes­mit csak az értelmező szótár írhat le, ha egy­általán le merik abban is írni. — És tudja, szomszéd- asszony ... az embert a guta megüti. Ma reggel ide megyek, holnap már a másik határba, mert csinálni kell, ne­hogy lekéssünk a mun­kával ... A szőlő mit tehet arról, hogy ilyen szégyentelenek is van­nak ... A borsó, a mák se várhat, meg a többi se ... Semmi se. Nem igaz? Na úgye, hogy igaz... Mert én ott voltam mindjárt az el­ső nap... Ha már egy­szer ebből kell megél­nem, akkor csinálom... Nem igaz? Ezek meg... Hess innen, te ... Ez egy kapirgáló tyúknak szólt, amely nagy elgondolkodva Erzsi papucsát kezdte már kopogtatni. A bor­zas tyúk rémült kodá­csolással iramlott odább vagy tíz métert, aztán megnyugodva folytatta a dolgát, amire terem­tődött ... — Mert látja, szom­szédasszony. .. Még en­nek a jószágnak is több esze van, mint azok­nak ... Csinálja a dol­gát, mert élni kell és ha már élni kell, akkor éljünk becsülettel, dol­gosán ... Nem igaz? A szomszédasszony felriadt a szunyókálás- ból és gyorsan bólogat­ni kezdett: — De úgy ám, Erzsi, de jól mondod... — kulcsolta össze csupa- csont kezét és kicsit belegörbítette hátát a napsugarakba, olyan jó ez a kis meleg, éppen, mintha fürdő lenne. És Erzsi beszél to­vább, lassan-lassan megnyugodva, hogy ki­adhatta mérgét, sőt már lelkendezik egy sort is, mert nagyon szépen kelt a borsó, a búza is olyan, de olyan, hogy tiszta gyönyörű­ség ránézni ... Eszébe sem jut, hogy eszten­deje sincs, mikor szent Antalra tett hites es­küt, inkább felakasztja magát, de a közösbe ugyan ő be nem lép. Az egyszer szent. — Hé, Erzsi, hát az esküvéssel mi van? — ezt kiabálta rá a mi­nap egy asszony, mert az asszonyok ilyenek. De Erzsi feltalálta ma­gát: — Most megyek meg- gyónni a hamis eskü- vést, — kiabálta vissza, s úgy dobta a másik vállára a kapát, éppen mintha katona lenne. Mert az ember mond­hat valamit, még hi­heti is, amit mond, de a búza se tudja, hogy kalász lesz belőle... Gyurkó Géza ipari Vállalathoz is eljutottak. A szakemberek meglepődve néztek egymásra. Előbb nem szóltak egy szót sem, csak vizs­gálták, tapogatták kívül-belül a vállalat új termékét, az oszt­rák importanyagból készült hálószobaberendezést. Négy variációban és négy színben (dió, mahagóni, jávor és habos­dió) készül az új Eger háló — hő-,, tűz-, víz- és saválló anyagból. A toalett-szekrényen ott hagyhatjuk az égő cigaret­tát, a hármasszekrény ajtajára ráönthetjük a tintát, a modern vonalú, szép ágy fényes tükré­re akár savat önthetünk. Nem történik semmi baj, legfeljebb egy kis vizesronggyal kell le­törölni. A bizottság meglepődött, majd elismerésüket és dicsére­tüket fejezték ki a vállalat műszaki dolgozóinak a külön­leges importanyag technoló­giájának kidolgozásáért, a munkásoknak pedig a kifogás­talan, finom kidolgozásért. Csupán egy lényeges kérdés volt még hátra: mennyi az Eger háló eladási ára? — mondta Sándor, a — 5350 forint szerényen Balázs vállalat igazgatója. És azonnal megszületett a bizottság döntése: az Eger há­lót bemutatják az ipari vásá­ron. A terem másik végében va­laki lenyitotta a szekrónyszerű bútor lapját, s amint vízszintes helyzetbe ért az, kényelmes gyermekfekhely lett belőle. Egyetlen mozdulat csupán, el­tűnik a fekhely, s íróasztal és iskolapad áll előttünk. Az ör- döngős kis szerkezet ágynemű­tartót és kétoldalt akasztós­polcos szekrényt is rejt magá­ban. A bizottság elfogadta és ja­vasolta a Szamos gyermekbú­tort is az ipari vásárra. Egerből nem akartak bútort vinni a kiállításra, mert nem hitték volna, hogy a tanácsi ipar újat, praktikusat és a dol­gozók zsebéhez mért terméket tud gyártani. A bizottság tag­jai kellemesen csalódtak. Az Eger hálóval és a Szamos gyer­mekbútorral is az ipari vásár­ra készült az Egri Faipari Vál­lalat. A technika vívmánya: MAKARÖNIEVÉS (Csont István rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom