Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-19 / 91. szám
•1961. április 19., szerda NEPÜJSAG s „Mint idősebb testvér a kisebbekkel“ Baráté segítséget nyújt a Füzesabonyi AlSami Gazdaság a környék termelőszövetkezeteinek AZ ELMÚLT napokban történt. A telefon csengője éles berregéssel hasított bele a Füzesabonyi Áll Gazdaság ügyeletesi szobájának csendjébe. A hívó fél: a besenyőtelki Szabad Föld Termelőszövetkezet — segítséget kért. Segítséget, méghozzá sürgősen. Vajon miért, mi történhetett? A szövetkezet sertésgondozói ijedten vették észre, hogy valami nincs rendjén a malacok körül. Riadalmukat még csak fokozta, hogy néhány darab már el is hullott közülük. A vizsgálat hamarosan kiderítette, semmi kétség, sertésorbánc- járvány pusztít közöttük, s ha ez így megy tovább, hamarosan az egész állományt megfertőzi. Éppen vasárnap volt. Nincs kéznél sem szakember, sem pedig megfelelő oltóanyag. Ekkor hívták fel telefonon a Füzesabonyi Állami Gazdaság központját, és kérték, segítsenek. S a segítség nem is késett sokáig* Dr. Pólós Béla, a gazdaság állatorvosa, azonnal autóba ült, vitte magával az oltóanyagot, s pár perc múlva már hozzá is kezdett az oltáshoz. Munkájával szakszerűen és gyorsan haladt, rövid idő alatt beoltott 80 sertést, s ezzel megszűnt a további veszély. Ez a kis történet csupán bevezetőül szolgál e sorok megírásához, csupán egy példa volt arra, hogyan segíti a Füzesabonyi Állami Gazdaság a környékbeli községek termelőszövetkezeteit. Mert hogy segíti, ez bizonyos. — Valahogyan úgy vagyunk mi ezzel mondják a gazdaság vezető szakemberei —, mint az idősebb testvér a kisebbekkel, a rászorulókkal. gazdaság ipilHMl négy üzemegysége — természetesen, mindegyik a maga módján — patronál néhány termelőszövetkezetet, s az eltelt évek folyamán komoly segítséget is nyújtott azoknak. Jelenleg Pusztaszikszón az > I. számú üzemegység vezetőjével, Czigler Dáviddal beszélgetünk arról, hogy miképpen segítik ők a környékbeli szövetkezeteket. — Már fejben nehéz is lenne számon tartani — mondja az üzemvezető — azoknak a tapasztalatcseréknek, nagyüzemi gyakorlati bemutatóknak a számát, amelyeket itt a tsz-el- nökök, brigádvezetők és szövetkezeti tagok részére tartottunk. Kezdettől fogva támogatói voltunk a szihalmi termelőszövetkezetek munkájának. Annak idején, 1959-ben, mi is jártunk Szihalomra, és szervező munkával adtunk segítséget a két szövetkezet életrehívásához. De ez még csak a kezdet volt. S a folytatás? A szervezés után rendszeresen kijártak Szihalomra a gazdaság vezetői, s különösen a közös munka megkezdése idején sokszor napokig, hetekig ott dolgoztak. Gyakran megfordult ott ezekben az időkben maga Szalay elvtárs is, a gazdaság igazgatója, majd hosz- szabb időn át Szőke János központi agronómus válialt felelősséget a tsz patronálásáéri. Ez a segítség politikai, szervezési és szakmai jellegű volt. Segítettek a szervezésben, a munkacsapatok kialakításában, s a gazdaság szakembereinek irányítása, tanácsai alapján készítették el a vetésforgókat, egész évi gazdálkodásuk menetének terveit. A gazdaság szakemberei mindig jó és hasznos tanácsot adtak. Ök mond*'1' el, hogy melyik táblába mit vessenek, hogyan és mikor műveljék az egyes földterületeket. már segítségképpen készítettek a szövetkezetek részére. A kisebb gazdasági felszerelések javításától, hegesztésétől kezdve az erőgépek főjavításáig sok mindent elvégeztek már számukra a lakatosok és gépszerelők. Nemrégiben az egyik makiári szövetkezetből hoztak ide elhajlott traktoreke tengelyeket, s a gépműhely szakemberei sorra mind helyrehozták, kiesztergályozták azokat. Ugyancsak a közelmúltban itt kapott egy főjavítást és hen- gerhüvelyezést a szomszédos, Szabad Nép Termelőszövetke- zet Zetorja is. | baráti és I önzetlen ez ŐSZINTE, NEM CSUPÁN AZ ÁLLAMI tanácsokból ______ állt a gazdaság segítőmunkája. Munka és erőgépekkel is segítettek, s ha a gazdaság dolgozói elvégezték a maguk munkáját, egykét erőgépet azonnal átküldték ^Szihalomra. Az elmúlt nyáron pl. a betakarításhoz adtak szállítóeszközöket, most pedig a tavaszi munkák idején megtárcsázott nekik a gazdaság Zetorja 50 holdat, majd ezt követően a tavaszi árpa és a borsó elvetésénél segítettek mintegy 70 holdnyi területen. Ugyanekkor, ezekben a napokban a gazdaság egyik brigádvezetője, Sz. Kovács János, több napon át itt segített az irányító-szervező munkában. A pusztaszikszói üzemegység több szövetkezetnek is segítséget ad. Innen kapott kölcsön egy sima hengert, egy garnitúra fogast és egy oldalozótár- csát az egyik makiári szövetkezet és azóta is használja ezeket. Kerecsendre egy kultivá- tort és fogast, valamint egysoros tárcsát adtak használatra a termelőszövetkezetnek. A füzesabonyi Szabad Nép Tsz pedig már évek óta használja a gazdaság néhány lovaskocsiját. Komoly és hathatós segítséget jelent az is, hogy a gazdaság minőségi vetőmagtermelő nagyüzem, és a járás szövetkezetei csaknem mind innen szerzik be a jó minőségű, nemesített, fémzárolt vetőmagszükségletüket. Most is az elmúlt hetekben mintegy 40 vagon vetőmagot hordtak szét a környező községek termelőszövetkezetei. A gépműhely dolgozói minden bizonnyal, oldalakra menő kimutatásokat tudnának készíteni, ha mind összeírnák, amit a segítségnyújtás. Nem haszonra, nem bérmunkára és pénztári bevételre számít az állami gazdaság, amikor segítséget ad, hanem arra gondol, hogy baráti, embertársi, szocialista kötelessége segíteni a kisebb termelőszövetkezeti gazdaságokat. Azért dolgoznak és segítenek, hogy továbbra is fejlődjék és erősödjék a szövetkezeti mozgalom, hogy jobb életet és szebb holnapot biztosíthassanak a szövetkezetek parasztságának. S a gazdaság dolgozói minden bizonnyal büszkék arra, hogy egy kicsit nekik is részük van a környező termelő- szövetkezetek munkájának szép eredményeiben. Császár István Tankhajók rakodnak a nyílt tengeren Egy új találmány lehetővé teszi, hogy az olajat szállító tankhajóknak ezentúl oz üzemanyag leszállítása végett ne kelljen befutniuk a kikötőkbe. Rakományukat az üzemanyagra szoruló hajók bárhol átvehetik, akár a nyílt tengeren is. A találmány lehetővé teszi, hogy az értékes kikötői teret más célokra használják fel és egyúttal megakadályozzák a kikötők vizének elszennyeződését is. A találmány egy újfajta bója, amelyet svéd és amerikai mérnökök szerkesztettek és a svéd tengerészet próbált ki. Az ún. IMODCO-bóját nyílt tengeren bárhol le lehet horgonyozni. A tankhajó kiköt a bója mentén és leszállítja rakományát, vagy újat vesz fel. Az olajat szivattyúkkal a bóján és a hozzácsatolt víz alatti kábeleken keresztül juttatják el a felvevő hajóra, esetleg a finomítóba, vagy a gyűjtő-ciszternába. A kör alakú bóját kábelekkel erősítik a tengerfenékhez és konstrukciója folytán a tartályhajó mindig a legalkalmasabb szélirányban horgonyozhat le. A svéd tengerészet által lefolytatott kísérletek kiemelik, hogy a tartályhajó még viharos tengereken is akadálytalanul kirakodhatja az olajat, holott hasonló körülmények között az új berendezéssel fel nem szerelt tartályhajók erre nem képesek. Az amerikai Michigan állam Thompson nevű városában elbocsátottak és letartóztattak egy fiatal tanítót. A tanítói nem lopott, nem ölt, nem hamisított váltót, a tanító „megrontotta a nevelésére bízott fiatalokat". Bizony, ez is súlyos vád. S mivel rontotta meg? Megengedte ugyanis, hogy a fiúk elol- 1 vassák Camus Kö- 1 zöny című regényét, I s mi még ennél is 1 borzasztóbb, horibile dictu, az osztályban megtartott ellenőrzés során sok diáknál ott találták Dosztojevszkij Bún és bűnhődés című könyvét. Tárgyi bizonyítékok voltak hát a tanító letartóztatására, letagadhatatlan dokumentumok, s Thomson város urai döntöttek: „bűn"-ért bűnhődés" jár. Az emberi sötétség dokumentumaiért nem kell visszanyúlnunk a középkorba! <- ól így élnek itt . . • n. A Felnémet felőli oldalon parányi ólak. Nyúlketracek, tyúkólak. Furcsa kontraszt. Emeletes, lapos tetejű modem házak mellett nyomorúságos külsejű ólak. Nem Jenre szabad állatokat tartani a telepen, de mind ez ideig nem sikerült „kiűzni” őket. Ragaszkodnak hozzájuk a lakók. Már négy autó van a telepen. S újabb nyole ember jelentette be vásárlási szándékát. Csak a garázs hiányzik. — El is fér majd az ólak helyén — mondja Ozsvári Gyula. ★ S a környék? Festői vidék, remek kilátás a dombokra és a Mátravidéki Ásványbánya Vállalat felnémeti üzemére. Csak a keleti szél ne fújna, mert ilyenkor a Berva-telep felé hordja a mészport. S ez a szállongó fehérség csak addig jelent esztétikai örömet, amíg a bányavállalat melletti jegenyéket vonja be vasrng takaróval. De mikor az ember szemébe vág a mészpor, vagy éppen lakása ablakán zúdítja be a huzat, hát akkor ... Mindenesetre jobban is megválaszthatták volna az üzem helyét. Ha a telepiekre is gondolnak, talán a dombok mögé kerül, vagy egy-két kilométerre -messzebbre. + Iskola nincs. A gyerekek Egerbe és Felnémetre járnak Körkép a busszal. Télen-nyáron. Ha így nő a lakosság száma, rövidesen szükség lesz egy iskolára, legalább alsótagozatosra. ★ Az emberek ... Dolgoznak a gyárban, s munka után szeretnek pihenni, szórakozni. Helyben. De a mozi gyakran szűkösnek bizonyul, hisz a munkásszállásokról is ide járnak a dolgozók. — Bővíteni szeretnénk — mondja a munkásellátási osztály vezetője. — Bővíteni? Hisz a gyár mellett hatalmas kultúrpalota áll, nem lenne-e jobb odaköltöztetni — kérdezem csodálkozva. — Nem mennek oda a telepiek, messze van. Ide szoktak. Es a kultúrotthon épülete nem is a legmegfelelőbb. A hatalmas, majd hét méter magas színháztermet szinte lehetetlen befűteni. De hát fűtésre nincs is gond egyelőre. Jelenleg moped-raktárnak használja a gyár. Már egy éve szállásolták ide a motorokat, ahogy akkor mondták: ideiglenesen. ★ Évente három táncmulatságot rendeznek a kultúrotthon Bervából halijában. Flaszteros, hűvös helyiség, a zenekar dobogói is elég sivárak. , Két 16 év körüli fiú lép a hallba. Táncpróbára jöttek. A tánccsoport a Kállai kettőst tanulja. Minden próba előtt dobogótologatás, székrámolás. Es csak egy ajtó választja el őket a színpadtól, a színházteremtől. Pardon! Az ideiglenes moped-raktártól. ★ A haliból egyenesen a büfébe érünk. Ezt is szépen berendezték, mint a laktóelepit, jön a jó idő, már rakják is ki a székeket, az asztalokat a mellette húzódó betonpiacra, a levegőre. ★ Nem használják ki a kultúr- otthont. Hatalmas, impozáns épület, s ehhez képest viszont eléggé „élettelen a kultúráiét”. A telepiek . nem járnak ide fel, g szálló lakói is két kilométert gyalogolnak, vagy b i- szoznak, ha moziba akarnak menni. Az volna az ideális, ha a munkásszálló, a lakótelep és a kultúrotthon egymás tőszomszédságában lenne. Közelebb egymáshoz, a kultúra háza és közönsége... A gyár szívesen megszabadulna tőle, tavaly el is akarta adni az egyik fehérnemű- gyárnak, amelyet vidékre telepítettek. De az „üzlet” nem sikerült, s minden maradt a régiben. ★ így élnek itt... Napjaik egyik felét a gépek közt töltik, másikat otthon, vagy második otthonukban — a munkásszálláson. Olvasnak. Nyelvet tanulnak. Tanfolyamra járnak. Tanulnak. S ha szórakozni akarnak, bemennek Egerbe. — Egy forduló busszal: 7,60. S ott a gyár mellett a hatalmas kultúrotthon. — Négykor nyit, de a 4 óra után induló buszok a városba viszik a lakók jó részét. Bevásárolni, mert Egerben nagyobb a választék, vagy éppen a fodrászhoz. ★ A telep, a szálló és a kultúrotthon — a távolságok ellenére is magukban rejtik a kulturális élet fellendítésének lehetőségét. De ehhez az szükséges, hogy a lehetőségekbe „lelket leheljenek” a vezetők és a dolgozók, mert enélkül még ez a pompás palota is csak kőhalmaz és nem kultúrotthon. Lelket lehelni..., hogy még jobban éljenek itt, hogy még- inkább öröm legyen itt élni... Krajczár Imre Fehérköpenyes „varázslók“ a Hatvani Konzervgyárban A domboldalakon még nem- vani konzergyár varázslói, a rég borultak virágba a barack- fehérköpenyes, fürgekezű lsá- és szilvafák. . nyok és asszonyok. Zsonglőrt A koratavasz ragyogó nap- ügyességgel, szinte „dobálják” sugara forró szerelemmel ciró- az üvegeket, majd gyorsan gátja a fehér virágszirmokat, megtelnek az ötnegyedes, for- a méhek, rovarok, vagy a ka- más üvegek, ján szellő csak az imént lehelt illatos sárgabarackkal dől* termékeny életet a piciny vi- goznak, itt úgy mondják, hogy rágszirmokba. A dús fürtökben t kiszerelik”. Márkus Ica pompázó virágokat nézzük, s önkéntelenül, vagy éppen az élet egészséges ösztönével már a gyümölcsre gondolunk. A Hatvani Konzervgyárból az év minden szakában vagontételekben indítják útnak a zamatos barackot, a mosolygó meggyet, vagy a mézédes málnát. Igaz, befőtt formájában, de a tudományos kutatás és a modem technika száz, meg száz fortélyát felhasználják itt, hogy mindig vitaminos gyümölcs, ízesebbnél ízesebb befőtt kerüljön asztalunkra. Vagy szóljunk arról, hogy évente hány millió devizaforintot termelnek ebben a gyárban? A beérés időszakában nem értékesíthető minden gyüJ uh ász Erzsébet — „Sorolva” rakjuk, szemenként felállítjuk az üveg olda- ánál, így a felébe vágott barack teljesen látható — mutatja Juhász Erzsébet, aki nemcsak a KISZ leányfelelőse, hanem a minőségi munka éber őre is. A kezében tartott üvegből szinte kínálja magát a gyümölcs: tessék, finom, friss vagyok. Máris érezzük az egészséges barack könnyed roppanását fogunk alatt, az illatos hús lé elárasztja nyelvünket .... — Vigyázunk, hogy a szemeken ne legyen barna folt, azonos színű kerüljön egy-egy üvegbe: vagy sárgásbarna, vagy zöld. Tarkítani nem lehet, az selejt lenne. És ennek még a .gondolatára is szigorúan villan Márkus Ica szeme. Barna, va-r zöld villámokat szór? Azt bizony nem tudtam eldönteni, mert a brigádLőrincz Margit ból megszólalt valaki: — Pécs környékén majd gondoskodik utánpótlásról a természetfelelős. — Bizonyára. Ott valamivel előbb beköszönt a tavasz, hamarabb termésbeszökken a virág — erősitgetem az előbb szóló igazát. Erre aztán hahotáznak, kacagnak a lányok s asszonyoké De közülük egy: Lőrinc Margit fülig pirul. Előbb nem tudom mire vélni a dolgot és értetlenül, magyarázatot várban nézek jobbra-balra. Lassan csillapodik a kitörő jókedv, s miközben gyorsan mozog a kezük alatt az üveg és a gyümölcs, elárulják, hogy Lőrinc Margit a napokban férjhezmegy és Pécsre mennek nászútra. így rögtön kiderül, hogy nem éppen a barack utánpótlásra gondoltak az előbb, amikor Pécset emlegették. mölcs, egyes fajta friss gyű- De ha az „utánpótlás” meg- mölcs formájában, nehezen érkezik, szükség lesz rá itt bírná a külföldi szállítást, a Hatvanban, mert egyre fejlőmásik befőttként nagyobb ha-, dik a gyár, kell majd a fiatal, szonnal értékesíthető. Az élet munkaerő, a jó, szakmunkáso- különböző területén dolgozó kát mindig szívesen fogadják nők munkáját, a háziasszonyok a konzervgyárban, gondjait könnyítik meg a hat- (F. U Üi szovjet város születik A Berezina-folyó festői szépségű partja mellett új bjelo- russziai ipari központ épül — Satyilka város. A napokban találkozó zajlott le á városlakói és építészéi között. A találkozó részvevői megbeszélték a fiatal város építészeti terveit, a hétéves tervben bekövetkező fejlődést. Az itt épült vasziljevicsi erőmű villamos energiája ma sok bjelorusz városba és faluba eljut. Az erőmű kapacitását a közeljövőben jelentősen emelik. Épül a vegyipar új óriása, egy műszálgyár. A tervek szerint 1963-ban indul meg a termelés az üzemben. Nemsokára üzembe helyezik a város második vasbeton-termék gyárát is. Fejlődnek, szépülnek a város lakónegyedei, felépült a kultúrpalota, egy filmszínház, egy bentlakásos iskola, egy könyvtár, kórház, több bölcsőde és napközi otthon. A város lakossága a közeli években 70 000-re fog emelkedni. — A HEVES MEGYEI MÉSZÖV 150 ezer forintot fordít 15 falusi könyvtár állományának fejlesztésére. Ezzel 5—6 ezer kötettel gyarapodik a könyvek száma. %
