Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

A kereskedelemszervezés időszerű feladatai Az elmúlt években a keres­kedelmi dolgozók fő feladatát már nem az áru és főleg nem az akármilyen áru után való járkálás, hanem az áru kínála­ta, az árueladás képezte. A párt és kormány helyes politi­kája következtében tovább nö­vekedett a termelés és a vá­sárlóerő is. A kereslet eltoló­dott az iparcikkek és ezen be­lül a jobb minőségű iparcik­kek felé, a fogyasztók igénye­sebbek lettek. Az elmúlt idő­höz képest sokkal több im­portcikket és új cikkeket hoz­tunk forgalomba. Mi sem természetesebb, hogy ez a fordulat, a bőséges áruellátáshoz és a választékos áruk fogyasztásához vezetett. A megváltozott kereslet helyes irányba történő terelése érté­kesítési propagandát, árurek­lámot igényelt. Korábban volt egy helytelen és káros nézet, hogy a szocia- 'ista kereskedelemben nincs szükség reklámra. Ezek a né­zetek hosszabb életűek voltak, mint az áruszűk időszak, túl­élték azt és helytelenül még ma is élnek egyes helyekem Mivel a szocialista reklám elsősorban a fogyasztók érde­keit szolgálja, az ilyen nézet a fogyasztók lebecsülését jelenti. Ennek a felfogásnak a gyöke­re a szocialista kereskedelem feladatának félremagyarázá­sában és nem kismértékben abban keresendő, hogy sokan a reklámot csak a régi, ókapi­talista értelemben ismerik és nem tudják, hogy van és kell reklám a szocialista kereske­delemben is. A megnövekedett életszín­vonalnak megfelelően az el­múlt évinél nagyobb árumeny- nyiséget kell ebben az eszten­dőben a tavalyi kereskedelmi hálózattal lebonyolítani. Ezért az árukészletek forgási sebes­ségét fokoznunk kell, ami azt jelenti, hogy a tavalyinál ki­sebb készletekkel, de nagyobb áruválasztékkal nagyobb for­galmat kell lebonyolítani. Ez a feladat bizonyos profilíro- zást, boltszakosítást követel meg, aminek zökkenőmentes átállításában a propaganda- munkának nagy szerepe jut. Továbbá alapvető változás is várható a forgalomban. Az életszínvonal további emelke­déséhez nem kétséges, hogy hozzá fog járulni az élelmi­szerforgalom, ruházat és a ve­gyes iparban beálló emelke­dés. Ezt a forgalomemelke­dést új ruházati és iparcikkek forgalmbahozatalával akarjuk elérni, amelynek ismertetése és népszerűsítése a propagan­da feladata lesz. Különös figyelmet kell for­dítani a falusi propaganda fo­kozására. Egyrészt a paraszt­ság vásárlóerejének megnöve­kedése, másrészt ezen terüle­tek propaganda szempontból való elmaradottsága és nem utolsósorban a parasztság kul- túrigényeinek fokozása meg­követeli a vidék, de főleg a mezőgazdasági területek ní­vós és eredményes reklám­munkáját. Ez a feladat első­sorban a szövetkezeti kereske­delemben dolgozókra hárul. A vidéki propagandának serken­tőleg kell hatnia a mezőgazda- sági termelésre, hogy a gaz­dag áruválaszték és bőséges vásárlási lehetőség a paraszt­ságot többtermelésre ösztönöz­ze. Ennek érdekében ismerte­tő előadások segítségével gép- és árubemutatókat kell tarta­ni, különösképpen a mező- gazdasági termelést elősegítő árucikkekből. Meg kell találniuk azt a közért,'ofő é« p lakosság ifíé- nveinek 'Y*»—fo^elő reklámot, •mely eredményesség szem­pontjából a leghatásosabb, de ugyanakkor gondot fordít a falu kulturáltságának emelé­sére is. Ébressze fel a kulturál­tabb életmód iránti igényeket és maga a reklámeszköz is íz­léses és művészi kivitelénél fogva legyen szépségreneve- lö hatású. Nem kétséges, hogy a keres­kedelem legfontosabb reklám- eszköze a bolt kirakata. Míg minden más reklámeszköz közvetett módon szól a fo­gyasztóhoz és arra mozgósít, hogy vásárlásainak lebonyolí­tása végett keresse fel a bol­tot, a kirakat azokhoz a fo­gyasztókhoz is szól, akik már a vásárlási szándékkal kere­sik fel az üzletet. A kirakat tükörképe a bolt kulturálisá­gának, de egyszersmind a ki­rakatok összessége mutatja egy város, vagy egy község kereskedelmi, kultúráját, ezért azoknak művészi rendezésére, megvilágítására, technikai be­rendezésére több és több gon­dot kell fordítani. Az utóbbi időben azt ta­pasztaltuk, hogy egyes boltve­zetők igyekeznek is az üzcm- ágvezetők segítségével megol­dani problémájukat. Azonban még mindig sok olyan vidéki boltunk van, ahol a különböző felesleges papírok, idejétmúlt reklámok vannak úgy a kira­kati ablakban, de a bejárati ajtókon is. A szakszerű propaganda-te­vékenységet még sok esetben gátolja a szükséges technikai eszköz hiánya. Egyes földmú- vesszövetkezeteknél a kirakati állványok nincsenek kellő mértékben biztosítva. Hiá­nyoznak a kirakatok napvédő ponyvái. Több helyen az üz­let nyitvatartásának idején a rácsokat a kirakaton találjuk. Az elkövetkező időben még fokozottabban kell alkalmazni az áru- és divatbemutatókat, kiállításokat. E munkába von­juk be a szövetkezeti nőbizott­ságokat, akik hatékonyan tud­nak segíteni a rendezésben. A földművesszövetkezeteknek na­gyobb mértékben kell alkal­maznia a helyi propagandale­hetőség közül a filmet, a dia­filmet és a községi hangosbe­mondót. Fokozottan kell gon­doskodnunk falun is utcai hir­detőoszlopok rendszeresítésé­ről, amelyekre a központilag megküldött és helyi reklám­anyagot kifüggeszthetjük. Ezeken a lehetőségeken túl a helyi szükségletek még számos más propagandamódszer, illet­ve propagandaeszköz alkalma­zását teszi szükségessé. Mind­ehhez elsősorban a kereskedel­mi munka szeretete, nagyobb fokú kezdeményezőkészség és önállóság szükséges. I közgyűlések tapasztalatai Megyénk 37 földművesszö­vetkezeténél, egy fogyasztási szövetkezetnél, egy méhész­szövetkezetnél, valamint a ta­karékszövetkezeteknél befeje­ződtek az évi .köz(küldött)gyű- lések. A közgyűléseken a földmű­vesszövetkezeti tagság nagy százaléka megjelen* és el­mondhatjuk, hogy a gyűlések hangulata jó és bizakodó volt. A gyűléseken több mint ezer hozzászóló volt, akik bátran bírálták a vezetőség hibáját és helyes, jó javaslatokat ad­tak azok kijavításához. A közgyűléseken igen sokat foglalkoztak a termelőszövet­kezetek és a földművesszövet­kezetek kapcsolatával. Elmon­dották azt, hogy a jövőben sokkal jobban fel kell készül­ni áruval a termelőszövetke­zetek zárszámadására. A tag­ság helyesnek tartja és elisme­ri a földmű vessző vetkezet ve­zetőségének támogatását, amit a termelőszövetkezetek részére nyújtott. A termelőszövetkeze­tek és földművesszövetkezetek kapcsolata jónak mondható. A közgyűlések alkalmával meg­mutatkozott ez abban is, hogy több községben a termelőszö­vetkezet vezetősége vállalta, hogy a létesítményeknél fu­varral segít a földművesszövet­kezetnek. A tagság aktivitása és támo­gatása abban is megnyilatko­zott, hogy a vásárlási vissza­térítések összegét 100 százalék­ban visszahagyták a részjegy­alap javára. A visszatérítések összegét új boltok, szikvíz- üzem, sörkert létesítésére és egyéb felszerelések beszerzé­sére hagyták .bent. A tagság az 1961. évi prog­ramot elfogadta, sőt saját ja­vaslataival ki is egészítette azt. Több községben vállalták, hegy társadalmi munkával se­gítenek egy-egy üzlet megépí­tésében. Valamennyi földmű­vesszövetkezetnél vállalások születtek a takarékos gazdál­kodásra és a mun ka verseny kibontakozására. Csaknem minden beszámoló foglalkozott a SZÖVOSZ V. kongresszusának előkészítésé­vel, ugyanakkor a Csongrád— Heves megyei versenyszerző­dés értelmében valamennyi földmű vesszövetkeíetn él egyé­ni felajánlások is történtek. Ezzel kapcsolatos felajánláso­kat minden szövetkezetnél ha­tározatban rögzítették és vala­mennyi földművesszövetke'et csatlakozott a Csongrád és He­ves megyei versenyszerződés­ben foglaltakhoz. A közgyűlé­seket követő termelési tanács­kozásokon már dolgozókra le is bontották a terveket. Magadnak takarékoskodsz A dolgozó emberek nagy ré­sze törekszik valamilyen for­mában takarékoskodni. A ta­karékszövetkezetek betétagi- téciója a kényszertakarékos­ságnak a legcsekélyebb eleme­it sem tartalmazza. Ezért a takarékszövetkezeteknél a la­kosság által elhelyezett betét- állományt és azok növekedé­sét úgy kell tekinteni, mint a falu dolgozói ez irányú akara­tának hű kifejezőjét. Egyre többen és többen ke­resik fet a falusi takarékszö­vetkezeteket, abból a célból, hogy megtakarított pénzüket ott helyben, biztos helyen ka­matoztassák. Akik eddig bizalmatlanság­ból tartották otthon pénzüket, mindinkább megértik, hogy nem célszerű a megspórolt pénzük otthon tartása. Hiszen ők maguk győződtek meg, hogy mennyire indokolatlan bizalmatlanságuk. Meggyőződ­tek arról, hogy pénzük bármi­kor felvehető és kívánságuk­nak megfelelően a takarékszö­vetkezet dolgozói azt szigorú­an bizalmasan kezelik. Tehát a betét titkos. Tudomást sze­A jó munka eredménye reztek arról is, hogy pénzük biztos helyen van, amiért az állam szavatol és ugyanakkor nő az értéke, mert a takarék- szövetkezet a betétek után évi 5 százalékos kamatot fizet. Ha pedig kölcsönre van szüksége, azt is kaphat. Nem kell a szomszédba menni és kamatra kölcsönt kérni. A takarékszövetkezetek szá­ma is hűen tükrözi azok szűk-­Ülést tartott a gyöngyösi járás földművesszövetkezeti választmánya ségességét. Megyénkben jelen­leg 30 községből fordultak olyan kéréssel a MÉSZÖV szö­vetkezetpolitikai osztályához, hogy tegyük lehetővé a taka­rékszövetkezet megalakulását községükben is. Eddig hu­szonnégy községben segítettük elő a takarékszövetkezet meg­alakulását. Forduljon tehát ön is, ked­ves olvasó, teljes bizalommal a takarékszövetkezet vezetői­hez és tekintse azt a községi dolgozók házipénztárának, ahová megtakarított pénzét bármikor beteheti és kölcsönt is vehet fel. Tamás Andás Az elmúlt napokban össze­ült a gyöngyösi járás földmű­vesszövetkezeti választmánya hogy megtárgyalja a földmű­vesszövetkezetek 1960 évi munkája során elért eredmé­nyeket, az előfordult hiányos­ságokat és megszabja a föld­művesszövetkezetekre háruló ez évi feladatokat. A választmányi tagok nagy jelentőséget tulajdonítottak ezen ülésnek, amit Igazol az a tény is, hogy a 25 választmá­nyi tagból 24 tag megjelent. A Földművesszövetkezetek Járási Központja igazgatósá­gának beszámolóját Széles János ig. elnök elvtárs tartot­ta. A beszámoló mélyrehatóan foglalkozott az elmúlt év tö­megpolitikai és gazdasági eredményeivel, a termelőszö­vetkezetek szervezéséhez és megszilárdításához nyújtott segítséggel. A földmüvesszö- vekezetek az élmúlt év folya­mán, de ezt megelőzően is ko­moly segítséget adtak a járás termelőszövetkezetei részére. Ez a segítségadás kifejezésre jutott abban is, hogy a föld­művesszövetkezetektől 12 sze­mély ment át a termelőszövet­kezetekhez könyvelőnek, vagy elnöknek és ezenkívül a szö­vetkezeteknél korábban alkal­mazott mezőgazdasági szakem­berek majdnem kivétel nélkül a termelőszövetkezetekhez nyertek elhelyezést. Segítették a földművesszövetkezetek a termelőszövetkezeteket az ad­minisztratív munka elvégzésé­ben, a zárszámadások előké­szítésében. A TÜZÉP-teleppel rendelkező földművesszövetke­zetek a legmesszebbmenőkig igyekeztek kielégíteni a ter­melőszövetkezeteket. Foglalkozott a beszámoló a felvásárlás munkájával is. A nagyüzemi zöldségtermelésre való áttérés a fiatal termelő- szövetkezetek számára új fel­adatokat jelentett. A termelés szervezésének és technikai feltételeinek biztosítása terü­letén sok olyan probléma me­rült fel, mely a megfelelő szakember hiánya miatt nem nyert teljes egészében megol­dást. Ennek láttán földműves­szövetkezeteinknek és felvá­sárló szerveinknek nagyobb segítséget kellett volna nyúj­tani a termelőszövetkezetek részére. Hiba volt az is, hogy a termelőszövetkezetek egy ré­sze az általuk vélt piaci hely­zetnek előnyösebb kihasználá­sára törekedett, így az áruk nagy részét a szerződésben vállalt kötelezettségük ellené­re, szabadpiacon értékesítet­ték. Foglalkozott a beszámoló a íöldművesszövetkezetek. keres­kedelmi munkájával is. A já­rás földművesszövetkézetei 1960-ban 124 238 000 forint for­galmat bonyolítottak le. amely 4 millió 494 ezer forinttal több mint az 1959. évi forga­lom. Ezen eredményt úgy ér­ték el, hogv a földművesszö­vetkezeti rendszerünkben to­vább fejlesztettük az új ke­reskedelmi formát. Az elmúlt év végére 21 önkiszolgáló és önkiválasztó boltegység mű­ködött a járás területén. A forgalmi terv túlteljesíté­sét elősegítette az*a körül­mény, hogy 1960. évben 61 esetben tartottunk árusítással egybekötött áru- és divatbe­mutatókat. A vendéglátóipar is túltelje­sítette 1960. évi tervét. Össze­sen 23 millió forintot forgal­mazott. Vendéglátóipari háló­zatunk 1960. évben tovább bő­vült. Nagyfügeden egy terme­lő cukrászdát, Karácsondon egy eszpresszót nyitottunk, ezen túlmenően Atkáron, Gyöngyöshalászon, Kisnánán, Ludason korszerűsítéseket és bővítéseket hajtattunk végre. Foglalkozott a beszámoló a vagyonvédelem terén fennálló problémákkal, továbbá a költ­séggazdálkodás helyzetével, megemlítette, hogy a költség- gazdálkodás további javítása érdekében a járás térülőién öt földművesszövetkezetet egye­sítettünk. Ez az egyesítés a kö­vetkező évben költségmegta­karítást fog eredményezni; A beszámoló mind a tömeg­politikai, mind a gazdasági vo­nalat illetően konkrét felada­tokat szabott meg a föidrnű- vesszövetkezetek vezetősége részére. Az FJK igazgatóságá­nak beszámolóját élénk vita követte. A választmányi ta­gok hozzászólásaikban válla­lást tettek a termelőszövetke­zetek megszilárdítása érdeké­ben kifejtendő segítségadásra, a mozgalmi, áruforgalmi ter­vek teljesítésére. A választmá­nyi tagok vállalták tovább, hogy két hízósertésre, 20 kilo­gramm baromfira, 200 darab tojásra kötnek, illetve köttet­nek szerződést. A földművesszövetkezet ve­zetőségének körében ezen fel­adat megoldását hasonlókép­pen biztosítják; A szerződéskötési terv ma­radéktalan teljesítése érdeké­ben ezen feladatot a választ­mány határozatba is foglalta. Szabó Zoltán, Gyöngyös A Bélapátfalva és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói termelési tanácskozá­son elfogadták a Csongrád— Heves megyei földművesszö­vetkezetek versenyfelhívását, amelynek során személy sze­rint is vállalták azt, hogy az egységekbe kiadott áruforgal­mi terveket negyedévről ne­gyedévre túl fogják teljesíteni. Ugyanígy a felvásárlási tervek túlteljesítését Is vállalták. Ezen a termelési tanácskozá­son történt felajánlások, illet­ve vállalások a gyakorlatban is érvényre jutottak, bizonyítja ezt az is, hogy az 1961. I. ne­gyedévi áruforgalmi tervüket mind a kiskereskedelmi, mind a vendéglátóipari üzemágnál túlteljesítették. A tojásfelvásárlási terv tel­jesítése érdekében a dolgozók megfelelő szorgalommal vették ki részüket, amelynek során pultagitáción keresztül, vala­mint a termelőkhöz történő ellátogatásuk folytán sikerült elérni, hogy az I. negyedévi 36 000 darabos tojásfelvásár­lási tervvel szemben a szövet­kezet 44 616 tojást vásárolt fel. Ezzel az eredménnyel a dol­gozók azonban még nincsenek megelégedve és az elkövetkező időszakban is arra fognak tö­rekedni, hogy az első negyed­évhez hasonlóan szép eredmé­nyeket érjen el a földműves­szövetkezet. Bartha Máté, Bélapátfalva Képes árjegyzékből vásárolnak a falusi dolgozók Ha összehasonlítjuk a 10 év előtti földművesszövefckezeti boltokat a jelenlegi boltokkal, megállapíthatjuk, hogy azok óriási fejlődésen mentek ke­resztül. Nemcsak a bolt külső és belső képe, hanem a szer­vezés, a szakosítás terén tett a földművesszövetkezet hatal­mas lépéseket előre. Komoly és elismert szakemberek irá­nyítják napjainkban a föld­művesszövetkezet munkáját. Végre a falusi vásárlók is el­mondhatják, hogy ugyanazt az áruféleséget megkaphatják saját községükben, amiért ed­dig a városba kellett menni. Mennyi költségtől, mennyi munkából való kieséstől és mennyi fáradságtól menekül meg a falusi lakosság akkor, amikor minden áruféleséget megkaphat a helyi földműves­szövetkezet szakboltjában. A földművesszövetkezeti ke­reskedelem nagy segítséget ad a falusi lakosságnak azzal, hogy minden községben beve­zette a képes árjegyzék szerin­ti árusítást. Tulajdonképpen mi is rejlik emögött? és mi is ennek az előnye? Motorkerék­párokból, mosógépekből, hűtő- szekrényekből és egyéb na­gyobb műszaki árukból több tíz darabot nem tud tartani egy-egy kisebb füldművesszö- vetkezeti bolt a helyiség nagy­sága miatt. A boltban viszont megtalál­ható a képes árjegyzék, ami­ben nemcsak a műszaki áruk fényképei, hanem rövid mű­szaki leírása és az egységára is közölve van. A falusi vásárló kiválasztja a képes árjegyzékből a megvá­sárolandó áruféleséget, még olyanokat is, amit a bolt nem tart és a boltvezető azonnal intézkedik, hogy a vásárló kí­vánságára elsőosztályú, mű­szakilag kipróbált árut a la­kására vagy a megadott hely­re szállítsák el. Milyen nagy előny ez a fa­lusi vásárlók részére, csak a helyi boltba kell bemenni és kiválasztani az árut. Nem kell külön időt tölteni az utazga­tással és így megtakarítja az utazási költséget is. A gazda­sági munkájából minden vá­sárlásnál, utazásnál egy nap kiesett. Most mindezektől men­tesítve van. A képes árjegyzék szerinti vásárlás a földműves­szövetkezeti kereskedelemben nagy segítség a falusi lakosság számára. Fiigedi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom