Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-15 / 88. szám

1961. április 15., szombat NÉPÚJSÁG 3 Hogyan készült útjára az első űrhajós Jurij Gagarin, az űr első utasa, hosszú utat tett meg az űrhajó kabinjáig. A kiváló fiatal pilóta nagy szakmai tu­dásával, gyors reagálóképessé­gével, s mindenekelőtt szilárd és törhetetlen akaraterejével hívta fel magára a figyelmet. Gagarin a repülés mellett az ejtőernyős sporttal is foglal­kozott. Mintegy ötven nyil­vántartott ugrása van, köztük igen sokat késleltetett ugrás­sal hajtott végre. Ugrásai so­rán fejlesztette ki magában a térben lebegve az orientációs képességet. Később az ejtőer­nyőzés rendszeres része lett annak a szigorú tudományos alapon kidolgozott program­nak, amellyel az első űrhajós felkészült útjára. Ebben a programban a leg­különbözőbb tanulmányok, ed­zések tartoznak. Gagarin az előkészítő időszakban kora reggel tornával, mezei futással kezdte napját, hogy állandó­an ^fejlessze állóképességét, erejet. Reggeli után kezdődtek meg az elméleti és gyakorlati foglalkozások. Az űrhajós-je­lölt elsajátította mindazt a tu­dást, amely szükséges volt az utazáshoz, megismerte az űr­hajó különböző részeinek fel­építését, a műszerek rendelte­tését, feladatát, kezelését, fog­lalkozott mechanikával és csil­lagászattal. Emellett állandó­an több és több különleges ed­zést végzett. Napról napra gyakorolta például a centrifu­gán az egyre növekvő fizikai megterhelés elviselését, s az állandó gyakorlat lehetővétet­te számára, hogy viszonylag könnyen tűrje magában az űr­hajóban is a nagy gyorsulást. Különleges gyakorlatokkal ké­szült fel a súlytalanság álla­potára. Szuperszonikus repülő­gépeken, : parabola-pályán végrehajtott légiutak, ejtőer­nyős ugrások, víz alatti lebe­gések tették ki ennék a prog­ramnak jelentős részét. Rend­szeresen gyakorolta, hogyan kell az űrutazás különböző szakaszaiban elhelyezkednie, hosszú időt töltött védőöltöze­tekben, túlnyomásos kamrák­ban, az űrhajó kabinjának makettjében. Ny. Ny. Gu- rovszkij biológus, aki részt vett az űrhajós felkészítésé­ben, a Trud tudósítójának el­mondotta: Gagarin példamu­tatóan, fegyelmezetten viselke­dett az edzések minden szaka­szában, s bár gyakran rendkí­vül fárasztó munkát kellett végeznie, egy pillanatig sem panaszkodott fáradtságra. Az űrhajós egész életrend­jét új hivatása szolgálatába állította. Leszokott a dohány­zásról, egyetlen csepp szeszes italt sem fogyasztott, gondosan beosztotta szabad idejét, időt fordított arra, hogy művelőd­jék, képezze magát, sokat tar­tózkodott családja körében, szívesen járt sportversenyek­re, színházi előadásokra, mo­zikba. A rendkívül gondos edzés, a nagyfokú felleészítés és min­denekelőtt Gagarin példátlan akaratereje meghozta eredmé­nyét. Jurij Gagarin kiválóan haj­totta végre útját. Utazása so­rán szervezetében nem mutat­kozott eltérés a normális fizio­lógiai jelenségekről. A szerve­zete működésében repülés köz­ben végbement változások mi­nimálisak voltak és megfelel­tek a terhelésnek, amelyről már előre tudtak. A szovjet tudomány és technika nagy sikere, Gagarin földet érése rendkívül jól kö­vetkezett be. Az űrhajó piló­tája egy szántóföld mellett ért földet, s azonnal elindult az eléje siető emberek felé. A szovjet űrbiológia egyik legkiválóbb képviselője Parin akadémikus, aki röviddel a földetérés utálj már találko­zott Gagarinnal, a Megyi­cinszkij Rabotnyik című lap­nak adott nyilatkozatában méltatja az előkészítő munka nagy sikerét. A tudósok az el­ső űrhajóst úgy készítették elő feladatára, hogy a legnehe­zebb körülmények között is megoldja azt, s egyúttal mag­felelő védelmi berendezéseket is készítettek biztonsága érde­kében. „Ahogy most az egész világ megláthatta, a munkát rendkívül magas tudományos színvonalon végezték ti. Az űrhajós állapota, közérzete el­ső repülése időszakában sem­miféle kívánnivalót sem hagy maga után”— Mondotta Pa­rin. A kiváló biológus külön ki­emelte annak jelentőségét, hogy Gagarin rendkívüli rész­letességgel, precizitással tudott beszámolni utazása körülmé­nyeiről. Semmiféle műszer, semmiféle állatkísérlet sem tud ilyen adatokat adni az űr­hajózás tudományának birto­kába. Különösen értékesek azok a felvilágosítások, ame­lyeket Gagarin a súlytalanság állapotáról adott. Az űrhajós pilóta teljesen megőrizte ideg- rendszere normális állapotát, a súlytalanság nem hatott köz­érzetére, s csupán természetes kíváncsiságot váltott ki belőle. Alaposan meglepődött például, amikor tapasztalta, hogy kar­ját felemelve, az az izom meg- lazítása után sem ereszkedett le, hanem mintegy lebeg a le­vegőben, megőrzi előző helyze­tét. (MTI) Az Eichmann-per pénteki tárgyalása JERUZSÁLEM (MTI): Mint a nyugati hírügynökségek je­lentik, Jeruzsálemben pénte­ken folytatták az Eichmann- per tárgyalását. A pénteki ülés mintegy két óra hosszat tar­tott. Miután Eichmann elfoglalta helyét golyóálló üvegkalitká­jában, Hausner államügyész folytatta kedden megkezdett felszólalását Servatius védő megcáfolására. A védő, mint ismeretes, megkísérelte két­ségbe vonni az izraeli bíróság illetékességét a hatmillió em­ber kiirtójának felelősségre vonására. Hausner rámutatott, hogy Eichmann a bíróság előtt ugyanolyan védelemben ré­szesül, mint bárhol másutt, s az izraeli törvények egyenlő- ek, akár külföldiről, akár iz­raeli állampolgárról van szó. Hausner hozzáfűzte: „ha Eichmann fél, ugyanúgy félne bármilyen más bíróság előtt, bármilyen más helyen.’" Ha­usner befejezésül arra kérte a bíróságot, utasítsa el a véde­lem panaszát a bíróság illeté­kességének kérdésében. Ezután ismét Servatius ka­pott szót és megpróbálta fenn­tartani állítását. A tárgyalás során Hausner A hivatásos szkeptikusokról MOSZKVA (TASZSZ): Igor Orlov, a TASZSZ munkatársa írja: Az egész világ tapsol a szov­jet tudomány és technika pél­dátlan diadalának, újongva köszönti Jurij Gagarinnak, az emberiség első űrpilótájának hőstettét. Sokan, kezdve az újságírók által megszólaltatott egyszerű emberektől a politi­kai kommentátorokig, írókig és a költőkig belátják, hogy nagyon nehéz megfelelő szava­kat találni azoknak a gondola­toknak és érzelmeknek a kife­jezésére, amelyek ezekben a napokban Földünk embermii­Csongrád megye legjobb traktorosbrigádja, a Mindszen­ti Gépállomáson dolgozó Vö­rös Csillag szocialista brigád tagjai röpgy ülésen egyhangú lelkesedéssel határozták el, hogy felveszik Jurij Gagarin őrnagy nevét. A brigád tavaly annyi üzemanyagot takarított meg, amely ötszáz hold föld felszántásához elegendő. Most a tavaszi munkában is vezet­nek a traktorosbrigádok ver­senyében. (MTI) lióit átfűtik. A földgolyó min­den pontjáról egyre dagadó folyamként érkeznek Moszkvá­ba a meleghangú visszhangok és üdvözletek. Ám, amint ez a korszakalko­tó történelmi időkben már nemegyszer előfordult, amikor egy grandiózus esemény új kort nyit az emberi haladás törté­netében, vannak „eredeties- kedők”, hivatásos szkeptiku­sok, vagy egyszerűbben szólva, különféle ármány-kodók, akik csökönyösen hajtogatják: „Nem létezik! Mi ezt nem hisz- szük el!” Az ilyen emberek ilyenkor sziporkáznak. Ha nincs módjuk nyíltan megpró­bálni árnyékot vetni valamire, valahol elültetni a kétkedést, vagy ha mód van rá, a szenny­nek legalább egy cseppjét. A tudósok és a világsajtó emel­kedett hangú reagálásának hát­terében nevetségesen hat az a sivalkodás, amelyet egyes la­pok támasztanák. A New York-i Daily News, a londoni Daily Skatch és Daily Tele­graph azt bizonygatja, hogy a Jurij Gagarin űrrepüléséről szóló TASZSZ-jelentés „kétke­dést váltott kJ”. A Daily Skatch például' ki­jelenti, hogy értesülései szerint Gagarin repülése nem április 12-én, hanem április 7-én tör­tént. A Daily Telegraph pedig, megkísérelve lerombolni dús fantáziájú kollégáját, saját szemleírójának támadhatat­lan tekintélyére hivatkozva ál­lítja, hogy Gagarin „nem re­pülhetett azon a pályán, ame­lyet a TASZSZ-jelentés megje­löl”, „nem érhetett Dél-Ameri- ka fölé 15 perccel fellövése után”, stb. E lapok ostoba fantazmagó­riái olyannyira durváknak bi­zonyultak, hogy a londoni Ti­mes sietett megcáfolni őket. Bármennyire szeretnék azonban elhomályosítani ezek a rosszindulatú személyek az emberi alkotóerő diadalmas ünnepét, amelyet ezekben a napokban az egész emberiség a szovjet néppel együtt átél, ez semmikép sem sikerülhet ne­kik. Az igazság olyan, mint a Nap. Nem lehet tenyérrel elta­karni. (MTI) kifejtette a vád álláspontját az egyik legfontosabb elvi kér­dés, az „állami cselekedet"’, vagyis az olyan tett kérdésé­ben., amelyet nem lehet meg­büntetni, mert az állam pa­rancsára követték el. Hausner kijelentette: „A vé­delem előterjesztése, 'amely szerint a vádlott csupán pa­rancsokat teljesített, nem iga­zolhatja tetteit. Be fogjuk bi­zonyítani, hogy túllépte az utasításokat és sokkal buz­góbb volt a parancsok végre­hajtásában, mint ahogy vár­ták tőle”. Az egyik bíró megkérdezte, mit kér a vád a bíróságtól eb­ben a kérdésben, Hausner azt válaszolta: annak a megálla­pítását, hogy az állami csele­kedet érve nem jelenthet vé­delmet. A bíróság helyi idő szerint 10,51 órakor befejezte a per pénteki tárgyalását és bejelen­tette, hogy hétfőn közli dönté­sét saját illetékességének kér­désében. Fellángolt a harc Angolában LISSZABON (MTI): Angolá­ban ezekben a napokban meg­élénkült a portugál gyarmato­sítók elleni szabadságharc tü­ze. Nyugati hírügynökségek közlik, hogy az angolai haza­fiak ezrei újabb rendkívül he­ves támadást indítottak a Luanda angolai fővárostól 1Ö2 kilométerre levő Ucua falu helyőrsége ellen. A szigorú hírzárlat miatt csak most ér­keztek részletek arról a heves összetűzésről is, amely há­rom nappal ezelőtt, ugyaneb­ben a faluban történt. Itt a hazafiak és a portugál katona­ság között kedden vívott harc­ban 13 európai és sok afrikai esett el. A Lusitania portugál hír- ügynökség szerint a csütörtöki akció volt az angolai hazafiak leghevesebb frontális támadá­sa a szabadságharc megindulá­sa óta. A harcok fellángolásá­nak híre pénteken kora reggel érkezett Lisszabonba, alig né­hány órával azután a bejelen­tés után, hogy Salazar mi­niszterelnök átvette a hadügy­minisztérium vezetését és az angolai helyzet miatt átalakí­totta kormányát. Luandában mozgósították a hadsereg tar­talékosait. Ezen kívül jelentős csapaterősítéseket és hadi­anyag-szállítmányokat' indí­tottak útnak Angolába. A Reuter luandai tudósítójának jelentése szerint portugál ten­gerész-kötelékek érkeztek az észak-angolai Noqui, Ambriz és Ambrizete városba. Több portugál hadihajó járőrszolgá­latot teljesít. Szerdán éjszaka átfagó rend­őrségi razziát tartottak, sok afrikait letartóztattak. Ugyancsak a Reuter jelenti, hogy Salazar csütörtöki rádió­beszédében hangoztatta: „Min­dent megtesz Angola megvé­désére”. Hasonló értelemben nyilatkozott Mario Silva, a most kinevezett hadseregügyi miniszter is. (MTI) De Gauelle délnyugat-franciaországi körútjáról PÁRIZS (MTI): A délnyugat­franciaországi megyékben» tett kőrútján De Gaulle tábornok csütörtökön három beszédben is foglalkozott az algériai problémával. Azt állította, hogy Franciaország „testvéri módon” a vele szembenállók­nak „békét és társulást” kínál, a felkelés vezetői azonban „nem akarnak rá hallgatni...” Ezzel a francia elnök megpró­bálta áthárítani a tárgyalások elhalasztásának felelősségét az algériai ideiglenes kormányra. De Gaulle egyébként nem mondott semmi újat, ami az Evian-i konferencia megkez­dését lehetővé tenné. Ennek ellenére a Párizsba érkező hí­rek szerint Evian-ban is Genfben is folytatják az elő­készületeket a francia—algériai Az ember űrutazásának szenzációja hallatlan jelentő­ségénél fogva természetszerű­en csökkentette az érdeklődést a politikai élet egyéb esemé­nyei iránt. Így valamivel ki­sebb figyelem szentelődött az utóbbi napok washingtoni ide­genforgalmának, mint az egyébként történt volna. Macmillan angol miniszter- elnök, majd Adenauer nyugat­német kancellár néhány napig a Fehér Ház vendégei voltak, ami azt tükrözte, hogy a Ken- nedy-kormányzat megkezdte aktívabb tevékenységét a szö­vetségesek közötti nézeteltéré­sek elsimítására és a nyugati politika szorosabb összehango­lására. Összetartó és széthúzó erők Nem kétséges, hogy a nyu­gati szövetség legfőbb össze­tartó ereje a kommunistaelle- nesség: az a félelem, hogy a haladás és a szociális igazság mind nagyobb területeket hó­dit meg a Földön, s teszi lehe­tetlenné a gyarmatosítást és az imperialista kizsákmányolást. Ez az összetartó erő azonban kevés ahhoz, hogy a tőkés or­szágok közötti ellentétek nyo­mán ne támadjanak repedések, szakadékok a nyugati szövet­ségben. Nem kell különösen jó meg­figyelőnek lenni ahhoz, hogy ne lehessen meglátni, hogyan igyekszik az Egyesült Államok Nemzetközi szemle Összehangolási kísérletek kezébe kaparintani szövetsége­seinek pozícióit az önállósuló és nemzeti állammá alakuló gyarmatokon. Egy példa a sok közül: nem mélyítette az ame­rikai—francia kapcsolatot az a körülmény, hogy az Egyesült Államok által irányított laoszi Boun Oum-klikk első és nem túlságosan tapintatos lépései közé tartozott, hogy felszólí­totta a franciákat laoszi tá­maszpontjuk felszámolására. Másik példa: a francia gyar­matosítók szennyes háborúja Algériában kompromittálja a volt gyarmati népek«előtt a franciákkal szövetséges Egye­sült Államokat, akik elsősor­ban azért igyekeznek nagyobb engedékenységre bírni De Gaulle-t az algériai kérdés megoldásában. Franciaország nagyhatalmi ■ törekvései és európai vézető- szerepének biztosítása érdeké­ben akadályozza riválisának, Angliának és az általa irányí­tott szabadkereskedelmi öve­zetnek a közeledését az Euró­pai Közös Piac elnevezésű gaz­dasági csoportosuláshoz, az úgynevezett hatokhoz. A gaz­dasági ellentétek ugyanakkor azonban nehezítik az Egyesült Államok által szükségesnek tartott politikai integrációt a a nyugat-európai államok kö­zött. Ellentétek vannak a nyugati szövetségesek között az atom­fegyverek birtoklásának, táro­lásának és alkalmazásának kérdésében is. Amerikai elképzelések Korai volna még pontos elemzést adni az idén hivatal­ba lépett Kennedy-kormány- zat külpolitikájáról. Ügy látszik, hogy Kennedy nem adta fel az Egyesült Ál­lamok eddigi NATO-politiká- ját, sőt meg. szeretné erősíteni ezt a katonai szövetséget és ezen belül saját vezető szere­pét. A NATO megerősítésének alapfeltétele a szövetségesek közötti nézeteltérések csökken­tése. Ennek érdekében folytak és folynak a továbbiakban is a magas szintű tárgyalások a nyugati vezetők között. Az amerikai gazdasági ne­hézségek arra indították a Kennedy-kormányzatot, hogy szövetségeseitől nagyobb ará­nyú részvételt követeljen a fegyverkezési költségek és a fejlődésben levő országoknak szóló úgynevezett segítség ter­heiből. Ez különösen a Német Szövetségi Köztársaságra vo­natkozik, amely természetesen igyekszik ezt a körülményt sa­ját politikai céljai érdekében felhasználni és a gazdasági en­gedményekért különböző poli­tikai feltételei teljesítését kö­veteli. Lezajlóit és eljövendő találkozók A Kennedy—Macmillan és a Kennedy—Adenauer összejö­vetelek közös jellemzője első­sorban az, hogy a megbeszélé­sek során nyilvánvalóan felve­tődtek a nézeteltérések és problémák, azonban konkrét megoldásukra vonatkozóan általában nem tudtak meg­egyezésre jutni. A Kennedy—Macmillan ta­lálkozóval kapcsolatban töb­bek közt ezt írja a New York Times április 10-i számában: „Jól értesült amerikai for­rások kijelentették, hogy a Fehér Ház-beli megbeszélések amerikai és angol részvevőit aggodalommal töltötte el az a lehetőség, hogy nyugat-euró­pai gazdasági szövetségek — a közös piac és az angol vezetés alatt álló szabadkereskedelmi társulás — esetleg politikai szakításokat hoznak létre. Ez viszont veszélyeztetné a NATO egész struktúráját és ezért a lehető legteljesebb mértékig meg kell akadályozni az ilyen fejlemények bekövetkezését.” A továbbiakban így ír a lap „A jelek "szerint megegyeztek abban, hogy kívánatos lenne a szövetségen belül az egységes nukleáris erő valamely fajtá­jának kiépítése, de jólértesült körök kijelentették, hogy a két fél nem jutott megegyezésre speciális intézkedésekben”. Még élesebbek az ellentétek Kína ENSZ-tagságának prob­lémáját illetően, ahol az angol álláspont egész határozottan elválik az amerikaitól. A legnagyobb nehézségek a Franciaországgal való kapcso­latban jelentkeznek és ennek tudható be, hogy Kennedy ere­deti és nyilvánosan is közölt tervétől eltérően május végén mégis meglátogatja De Gaul­le-t Párizsban. Ma még korai volna a nyu­gati szövetségen belül mutat­kozó résekből és repedésekből messzemenő következtetéseket levonni és ezeknek jelentősé­gét túlbecsülni. Az idő azon­ban a szocialista tábortiak dol­gozik, s nem vagyunk túlzot­tan merészek, amikor azt mondjuk, hogy a szocialista építés sikerei nyomán a nyu­gati világban mutatkozó el­lentétek nem hogy nem fog­nak eltűnni, hanem mindin­kább mélyülnek és sokasod­nak. tárgyalások közeli megindulá­sának reményében. Űjból rendőri erősítések érkeztek például Evianba, s a francia küldöttség szálláshelyéül kije­lölt szállodában ismét elfog­lalták helyüket a titkosrend­őrök, akiket az elmúlt napok­ban visszavontak. (MTI) 520 méter magas Moszkva osztankini kerüle­tében megkezdték a világ leg­nagyobb televíziós tornyának építését. Az 520 méter magas torony 63 méter átmérőjű alapzaton nyugszik, a felső metszet átmérője 7,5 méter. A torony tetejébe való közleke­dést négy villámlifttel oldják meg. A torony teteíére tágas teraszt és 360 férőhelyes étter­met létesítenek, ahonnan gyö­nyörű kilátás nyílik a városra. Képünkön a torony maketje. Tervezők: N. Nikityin, D. Bur- gyin, L. Batalov. Gagarin nevét vette fel a mindszenti szocialista Iraktorosbrigád

Next

/
Oldalképek
Tartalom