Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-13 / 86. szám

4

NGPÜJSÄG

1961. április 13., csütörtök

A telepiek orvosa

Közel két éve annak, hogy Füzesabonyba egy fiatal orvost helyeztek. Az új orvos arca nem volt ismeretlen a füzesabonyiak előtt, hiszen valamikor itt járt iskolába és.. orvosi diplomájának megszerzése után nevezték ki az Újtelep orvosának. Azóta új orvosi rendelőben fogadja a betegeket Pápay Sándor doktor, aki még a 30. születésnapját sem érte meg.

A rendelési körzetében levő betegek sokáig idegenkedtek a fiatal I orvostól. Kételkedtek tudásában, mondván azt, hogy fiatal, s nem sok tapasztalata van. Ám a fiatal orvos nagy akarattal és lelkiisme- retességael látott a munkához. Szabad 'idejét, nyugodt éjszakáját áldozta fel betegeiért és még a szórakozóhelyről í$ betegekhez sietett, ha az szükséges volt.

A fiatal orvos lelkiismeretessége hamarosan elterjedt a faluban. Ma már bíznak benne a betegek, szeretik. megbecsülik a fiatal Pápay Sándort.

A füzesabonyi Újtelep lakóinak köszönetét ezúton is tolmácsoljuk a fiatal doktornak és kívánjuk, hogy továbbra is siker koronázza áldozatos munkáját.

(Szigethváry)

— SZOMBATON délután 4 órai kezdettel az egri Városi Művelődési Ház zeneiskola tanárai háromnegyedéves konferencián beszélik meg a vizsgaelőadás feladatait, valamint a Hódmezővásárhelyen sorra kerülő kamara fesztivállal kapcsolatos terveket.

— KEDD ESTE vezetőségi ülést tartottak a tarnamérai Ezüstkalász Termelőszövetkezetben. A vezetőségi ülésen megtárgyalták a tavaszi munkák állását, de megbeszélték a soron következő munkákra való felkészülést is. Végezetül a háztáji szerződéskötésekkel kapcsolatos feladatokat beszélték meg a vezetőségi tagok.

— ÁPRILIS 16-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a megyei népművelési tanácsadó továbbképzést tart az egri Várisi Művelődési Házban, az ismeretterjesztő előadók részére.

— MICHEL ANGELO a költő, a szobrász, a festő címmel tart előadás Dombi József művészettörténész pénteken este 7 órai kezdettel az egri TIT-klubban.

— A TUDOMÁNYOS Ismeretterjesztő Társulat Heves megyei küldött-közgyűlésén elhangzott hozzászólásokat, s a megválasztott elnökség, valamint a küldöttek névsorát anyagtorlódás miatt következő lapszámunkban közöljük.

Tarka szőttes

(Mai elbeszélők kötete)

tudatosan törekednek az új élet tükrözésére, tehetségüket egy emberi tulajdonság, vagy egy munkásfigura valósághű ábrázolása mutatja. (Tabák András, Kertész Ákos, Fejes Endre.)

örvendetes, hogjf egy ilyen antológia az Olcsó Könyvtár kiadásában kerül az olvasók kezébe. A válogatás gondosan ügyelt arra, hogy az elbeszélések olvasmányosak is legyenek, és életünk valóságát nyújtsák át az embereknek, tanítva és nevelve őket. A Friss szél, a Szüreti fürt, az Ébredés megjelenése után a Tarka szőttes is arról tanúskodik, hogy íróink élénk szemmel figyelik az élet változásait, reagálnak azokra műveikben.

A kötetet az olvasóhoz intézett utószó és az írók életének fbntosabb adatai, főbb műveinek leírása zárja be.

Nagy Sándor

I !

1961. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK: IDA

45 évvel ezelőtt, 1916. április 13- án halt meg EÖTVÖS KÁROLY író, publicista, ügyvéd, a hírhedt tiszaeszlári per vádlottainak védője. Ennek lefolyását a Nagy per című könyvében írta meg. Többi művei anekdotikus visszaemlékezések a reformkorszak és a szabadságharc idejére (Utazás a Balaton körül, Magyar alakok, Házassági viszontagságok). Mint politikus részt vett az 1863-as függetlenségi szervezkedésben, amiért börtönbe vetették.

150 évvel ezelőtt, 1811-ben e napon halt meg THOMAS PERCY angol költő, aki 1765-ben angol és skót népballadák gyűjteményét adta ki. E műve nagy hatással volt a német Sturm und Drang költőire és nálunk Arany János balladáira.

A Román Népköztársaság új alkotmányát 1948-ban e napon szavazta meg az alkotmányozó nemzetgyűlés.

Érdekes találmányok és felfedezések:

190 évvel ezelőtt, 1771-ben e napon született RICHARD TREVITHICK angol mérnök, a vasút egyik úttörője, aki 1802-ben először alkalmazta a sínen futó gőzgépet. Másik nevezetes találmánya a magas nyomású gőzgép(1798.)

420 évvel ezelőtt, 1541-ben FRANCISCO DE ORELLANA spanyol konkvisztádor, az akkori inka birodalom, jelenlegi ecuadori részén átkelt az Andok hegyláncán és az Amazonasz folyó felső folyásától elsőnek hajózott be annak torkolatvidékéig.

EÖTVÖS KAROLY

Mikor és hol kell beváltani a tüzelőanyag-utalványokat ?

Mai írók elbeszéléseit gyűjtötte csokorba az Olcsó Könyvtár kiadványa, örömmel vesszük kezünkbe a kötetet, s kíváncsian is, milyen újdonsággal lep meg bennünket a korábbi hasonló kiadványok után ez a gyűjtemény. Várakozásunkban nem csalódtunk!

Mindenekelőtt szemünkbe tűnik, hogy kiváló műgonddal és ízléssel válogatták az elbeszéléseket. (Koczkás Sándor munkája.) _ Helyet kap a kötetben a magyar élet minden sorsfordulójára reagáló elbeszélések sora. Az első elbeszélés, a Végvári vitézek, Rideg Sándor alkotása, a XVI. századi magyarság életének egy mozaikját teszi elénk. A felszabadulás előtti magyar életet, a háborút, a fasiszta hatalom végnapjait idézik Ter- sánszky Jenő, Illés Béla, Tímár Máté elbeszélései.

Mai életünk problémáit boncolgató alkotások olvasásakor leginkább az lep meg bennünket, hogy milyen sok szálból fonódnak össze hétköznapjaink. Az írók kiváló érzékkel ragadják meg az összeütközések fordulópontját és mesterségbeli tudással alkotják műveiket, amelyekből összeáll előttünk mai életünk tarka szőttese.

A mai ember életének egy- egy buktatója áll középpontjában Palotai Boris és Kamop-dy László elbeszéléseinek. A kislány című elbeszélés hőse Dárdai, kitől a feleségtől való elválás ragadja el gyermeke sze- retetét is. Az örökbefogadott című Kamondy-alkotás szerencsétlen anya-hőse lelkiállapotának festése és az öngyilkossági szándék tartalmatlan- ságának bemutatása az író tehetségét dicséri.

Az ellenforradalom ábrázolása tekintélyes helyet kap a kötetben. Különös erővel ragad meg bennünket Sándor Kálmán hősének, Slárkó József nyugalmazott mintaasztalosnak a története. Az elbeszélésnek vannak olyan részei, amelyek jóízű humorral teszik nevetségessé a hősködőket, de a humor mögött a gyárudvaron nyakában kötélhurokkal áldogáló nyugalmazott asztalos erkölcsi magasabbrendűsé- gét érezzük. Az elpusztítottak emléke visszajár kísérteni,

mint Földeák János elbeszélésében. Az ellenforradalom megrázta az embereket, és sokan csak később döbbentek rá görcsös, ideges zokogással tettük milyenségére, mint Mesterházi Lajos Másnap című elbeszélésének a hőse.

A felszabadulás után új, népi értelmiség nő fel. Millió problémával kell megküzdeni ezeknek a diákoknak az egyetem padjaiban, de az élet a tehetségek igazi iskolája. Erre mutat Bóka László és Szabó István elbeszélése.

A kötet jelentős elbeszélései azok, amelyek a falu életének változását tükröziK. Szinte drámai az a találkozás a volt lovászfiú és a volt hatszázholdas birtokos között, amelyet Dobozy Imre dolgoz fel elbeszélésében. Tatay Sándor és Sánta Ferenc az átalakuló falu életének egy darabját tárják az olvasók elé.

Külön érdemes megemlítenünk Goda Gábor Protokoll című alkotását, amelyben az író tőle megszokott szellemességgel az emberi hiúságot állítja pellengérre.

A fiatalabbak műveiben különösen megragadó az, hogy

EGRI VÖRÖS CSILLAG Sevillai borbély EGRI BRÓDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Alba Regia

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bal« égbolt (I. rész) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az el nem küldött levél HATVANI KOSSUTH Vörös levelek HEVES

Nincs előadás PETERVASÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Odüsszeusz

Egerben este 7 órakor:

OPTIMISTA TRAGÉDIA

(Kisfaludy-bérlet)

A Gazdasági Bizottság határozata értelmében a szakszervezeti bizottságok útján a korábbi évekhez hasonlóan, a dolgozók ez évben is kedvezményes tüzelőanyag-akcióban vehetnek részt.

A dolgozók kétféle utalványt igényelhetnek: szénféleségre és tűzifára.

Szénre, vagy brikettre szóló utalvány 480.— forint értékű és az értékhatáron belül a szénféleség után 15 százalék tűzifa is vásárolható. Tűzifára szóló utalvány 718,50 forint értékű, amelyre kb. 15 mázsa tűzifa vásárolható, feltéve, hogy az igénylőnek fafűtéses kályhája van és ez a TÜZÉP nyilvántartásában szerepel.

A tüzelőanyagok házhoz szállítását a vásárlók külön fizetik. A városokban az autó- közlekedési vállalat gépkocsijai rendelkezésre állnak és a tüzelőt házhoz szállítják hivatalos áron.

A vállalatok és intézmények a tüzelőanyagutalványokat a

TÜZÉP Vállalattól vehetik át és osztják ki a dolgozóik között. Egy család több tüzelőutalványt nem igényelhet, tehát családon belül egy dolgozó részesülhet tüzelőutalványban.

Az utalványokon feltüntetett érvényességi határidőn belül a TÜZÉP- és földművesszövetkezeti telepek beváltják. Az utalványokon feltüntetett beváltási határidőt be kell tartani, mert amennyiben ezeket a határidőket elodáznánk, úgy a későbbiek folyamán torlódás következne be és a bonyolítás időszak végére olyan mennyiségű utalvány gyűlne össze, amelyet kielégíteni nem lehetne, tehát az ütemezés az egyenletes bonyolítás célját szolgálja.

Az utalvánnyal vásárolt tüzelőanyag árát a dolgozóktól hat hónapi, egyenlő 10 részletben vonják le. Az akció bonyolítási időszaka április hó

1-től szeptember 30-ig tart.

Félreértések elkerülése végett a brikett vásárlására vonatkozóan felhívjuk a figyelmet, hogy az NDK-brikettre nem vonatkozik, tekintettel arra, hogy külföldről érkezik, és így csak korlátozott meny- nyiségben áll rendelkezésünkre.

A múlt évben előfordult,

hogy a vállalatok, vagy intézmények a dolgozóikat nem tájékoztatták megfelelően, és ilyenformán a dolgozók egy része csak a bonyolítási időszak végén jutott utalványhoz. A TÜZÉP Vállalat vidéki telepein rendelkezésre állnak az utalványok és a szakszervezeti bizottságok már most gondoskodjanak róla, hogy a tüzelőutalványokat átvegyék és a dolgozók rendelkezésére bocsássák minél előbb, tehát az utalványok egy részét még április és május hónapokban, nehogy később torlódás miatt zavar keletkezzék a lakosság tüzelőellátásában.

SOLYMÁR JÓZÍÍT *

A HADIÖZVEGY

(7.)

Cigarettát szed elő a kabát- zsebéből, s egy katonagombokból csinált öngyújtót. Formás kis aranyfényű jószág, mindkét oldalán a szent koronával. Fellobbantja a kanócot és ráfüstöl.

— Nem hittem volna, hogy ennyit kibír az ember — motyogja.

Juliska úgy érzi, mindjárt megfullad. A mellére súlyos nyomással nehezedik a bánat, a részvét. Anyás szeretetet érez a kis puffadt legény iránt. Olyan gondolata támad, talán ez az Imre jött haza az ő Torkos Jánosa helyett.

A legényen látszik, nem szívesen hagyja el a barátságos helyet, de félénk, s egyre azt keresi, mit parancsol az illendőség.

— Megyek — mondja csekély meggyőződéssel és feltá- pászkodik az asztal mellől.

— Köszönjük, hogy eljöttél — szívélyeskedik Lőrinc bátya.

— Bár csak jobb hírt hozhattam volna.

Juliska anélkül, hogy anyjára nézne, indul, hogy kikísérje a vendéget.

Amikor kilép a tornácra, nagyot dobban a szíve. Ö, lánykorában hányszor kísérte ki egymás után a bandában érkező legényeket. Volt olyan szombat este, hogy tizenhatan voltak nála. Hárman-négyen jöttek együtt, ám egyenként mentek el. Itt kint mindegyikkel cicázni kellett, mindegyik csókot akart, s mindegyik türelmetlenül kapdosott. Akkor még jobb volt. A szüzek merészségével bolondította őket. A mások tüzével oltotta a saját forróságát.

A legény önkéntelenül megáll a tornác sötétjében.

— Gyászolsz még, Juliska? — kérdi komolyan.

— Meg kell nyugodni — válaszolja a menyecske.

A puffadt emberke erre nagy óvatosan megfogta a menyecske karját.

— Hadd simogassalak — kéri alázatosan.

Juliska feléje fordul, s olyan közel dől, hogy a legény semmiképpen ne kerülhesse el az

ölelést.

— Négy éve nem ismertem asszonyt — nyögi a fogoly, s a következő szava mór ez: — Juliska, gyere hozzám feleség’''

Imre nem gyújtja fel a menyecske vérét, de azért nagyon jó hozzábújni. Mint egy gyerek. Csakugyan olyan, mint egy gyerek, ismételgeti magában, s úgy is szerette, simoga- tással, apró csókokkal.

Cseppentő Imre boldogan botorkál ki a kapuhoz.

★

Szombaton újra ott van náluk. Ezen az estén mindjárt ki is nyilvánítja a szülőknek, hogy el szeretné venni a lá- , nyukat.

— Jól van. Nincsen semmi

akadálya.

Imre egyes gyerek, s szép

juss vár rá. Különb embert, özvegy menyecske létére nem remélhet Juliska.

A háziak számára csak az a furcsa, hogy a vőlegény óraszám elüldögél a helyén, egyetlen szó nélkül. A háborús eseményekről nem vall, az itthon- valók felől nem kérdez. Nem érdekli semmi más, csak Juliska.

Ha egyedül maradnak, kint a tornácon, Imre szeme könnybelábad. Egyre szemérmesebb, egyre félénkebb lett. Áhítattal érinti meg kedvesét, a test indulatait nem akarja felkavarni. Pihenni akar az asszonyi karok között, nem harapni, csak simogatni.

VI.

Cseppentő Imre váltja meg a belépőt. Vele táncolja az első foxot is. Kicsit döcög a kopasz legény, de azért helytáll, becsülettel. Csoda-e, hogy négy év után néha elvéti a lépést.

Nem ilyen sasszékhoz szokott ő a fronton.

Imre odatáncol a cigányok elé és papírpénzt gyűr a prímás zsebébe. A more szolgálatkészen mosolyog:

— Azt húzd, hogy: Édesanyám, hol fogok én meghalni ...

A zenész, mert a többieknek is kedvében akar járni, foxban játssza a hadinótát. Egy részeg legény fejhangon üvölti:

— Oroszország közepében lesz a sírom.

Édesanyám, arra kérem, ne sírjon...

Senki sem zavarja meg Ju- liskáékat. Együtt járják szünetig. Amikor a zenészek cifrán beszegik a nóta végét, Imre meghúzgálja kinőtt, fekete kabátja alját.

— Átmegyek, iszom egy féldecit.

— Igyál csak, Imre. Érezd jól magad.

— Te nem akarsz egy édeset.

— Nem megyek, megszólnának.

örömmel engedi el legényét. Hadd igyék egy keveset, hátha megjön a bátorsága. Az is jó, hogy egyedül lehet. Jöjjenek csak újra a szemtelen legények. Most megkapják. Lessenek, irigykedjenek az eladó lányok, övé lesz a legkülönh férj.

Sok év után Juliska boldog. Megáll a népség közepén, s akár leány, akár legény, akár asszony szól hozzá, csak nevet.

Ám egy pillanat alatt arcára fagy a jókedv.

Benéz Siroki Deske.

Belép a messzi szemű.

Pillája sem rebben, szeme meredt, mint a hűlt üveg. Előre jön, s nem törődve azzal, ki látja, ki hallja, azt mondja:

— Gyere ki, Juliska. Beszélni akarok veled ... négyszemközt. — Hangsúly nélkül ejti ki a szavakat, ami ijesztő.

— Mit akarsz! — kérdezi ellenségesen a menyecske.

— Ha te nem jössz, Imrével beszélek. Tudod, hogy cimborák vagyunk.

Elfordul és kimegy.

Nem megyek utána, határozza el Juliska. Miért mennék. Azt hiszi, nem tudom, mit akar. Azt hiszi ijesztgethet? Nem kell. Inkább Cseppentő se kell.

Egy füles legényke áll mellette. Most megszólal.

— Mindig ilyen hosszú szünetet tartanak. Lusták a morék. Ha én lennék a rendező, levonnám a szegődményükből.

— Olyan füst van, hogy megfulladok — mondja Juliska.

Nem néz a kis legényre, nem néz senkire, csak megy az ajtó felé. Maga sem tudta, verekedni akar, vagy megalázkodni.

A tornácon éppen szembejön

Cseppentő Imre. Ránevet Juliskára.

— Mégis utánam jöttél? — kérdezi.

A menyecske elszorult torokkal bólint. Látja, hogy odébb, a jégverem árnyékában ott várja a másik. Nagy nehezen kinyögi.

— Legjobb lesz, ha hazamegyünk.

A pókhasú kis ember fontoskodva megrángatja a kabátja szélét.

— Ne kényeskedjél — én még táncolni akarok.

Deske előbújik a jégverem árnyékából. Feljön a tornácra és átöleli Imre vállát.

— Nem sok híja volt, de megúsztuk — s messzi szemével Juliskára hunyorít.

Mindkét legénynek törkölyszaga van.

— Igyunk meg egy féldecit. Így hármasban

— javasolja nagy sunyin Deske.

Imre megrángatja a kabátja szélét.

— Nagyon szeretlek benneteket — játssza tovább gonosz játékát Deske, s a menyecskét is megöleli. — Juliska, te édeset kapsz.

— Én állom a cehhet — szegi előre kopasz fejét Cseppentő.

* Juliska úgy érzi, nevetnie kell. Először csak épp hogy kuncog. A legények várják, majd csak megmondja, mit nevet, de nem mondja meg. Ehelyett nekidől a tornác téglaoszlopának és olyan hangokat ad, mintha öklendezné a kacagás.

— Hagyd már abba — szól rá Imre és idegesen rángatja fekete kabátját.

(Folytatjuk)