Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-12 / 85. szám
1961. április 12., szerda népújság 3 A hűség mércéje: hi hogyan dolgozik a párt határozatainak megvalósításáért üzemeink vezetőinek elsőrendű feladata, hogy maradéktalanul megvalósítsák a Politikai Bizottság szeptemberi határozatait. Tudatosan írtuk többes számban, mert két határozatról van itt szó: a szeptember 13-i és a szeptember 20-i határozatról. De ez a kettő szoros egységet» alkot, nem lehet ezeket egymástól elkülöníteni, vagy különválasztani. Helytelen és eredménytelen minden olyan kezdeményezés. amely csak normarendezést akar végrehajtani, csak bérügyi, vagy. munkaügyi feladatot lót ebben, vagy csak műszaki intézkedésekkel akarja megoldani a termelékenység növelését. kettősségből adódó helytelen szemléletet sikerült eloszlatni és ma már eredményesen folyik megyénk üzemeiben a Politikai Bizottság határozatainak végrehajtása. Egyik-másik helyen már a befejezéshez közeledik a veszteségidők felmérése, új normákat dolgoztak ki és ezzel párhuzamosan kielégítő eredményekkel halad az új technológia kidolgozása is. Vajon csak gazdasági feladatról, vagy harmadrendű reszortmunkáról van szó? E2t senki sem állítja és nem is gondolja, mert az MSZMP Politikai Bizottsága foglalkozott a kérdéssel és ez a két határozat szorosan kapcsolódik a VII. kongresszus célkitűzéseihez és ily módon hosszú időre megszabja mindannyiunk teendőit, kijelöli az utat, amelyen haladnunk kell. De éppen olyan hiba lenne, ha üzemeink vezetői megelégednének a határozatok kihirdetésével csupán a munkások megértését és egyetértő bólin- tását vélnék szükségesnek. Nem elegendő a jó szándékú Iparkodás, hogy általános szempontok, vagy felülről kapott ukázok alapján várjuk a helyes határozatok valóra váltását. Elengedhetetlen követelmény, hogy mindenütt a párt- határozat tükrében, mélyen elemezzék a gyár vagy az üzem termelését. Nézzük, bogozzuk az adatokat, ne elégedjünk meg a száraz tényekkel, hanem a miértet is kutassuk. Ha ezt megleltük, nem nyugodhatunk addig, amíg a hibák és hiányosságok kijavításának módjait meg nem találtuk. A munkanapfényképezés és a különböző megfigyelések azt mutatják, hogy megyénkben 20—30 százalékos a veszteségidő. Üzemenként változó, hogy mennyi a dolgozóktól függő, a technikai okból, vagy műszaki hibából és szervezési hiányosságból adódó kiesett munkaidő. A Hatvani Cukor- és Konzervgyárban nyolc százalék műszaki szervezetlenségből, négy százalék a dolgozók hibájából eredt, Petőfi Altáró- ban 13 százalék a műszaki okok miatt és 11,7 százalék a munkásoktól függő veszteségidő. A Szerszám- és Készülék- gyárban 18 százalék a kiküszöbölhető és 6,5 százalék a kikü- szöbölhetetlen veszteség. Ott, ahol idejében és helyesen feltárták ezeket az adatokat, a kommunisták és párton kívüli gazdasági vezetők, de a munkások többsége is, fenntartás nélkül egyetértett azzal, hogy helyes a normák rendezésére vonatkozó párthatározat, növelni kell a termelékenységet, javítani kell a munkát. Sok helyen megvolt az egyetértés, mégis, a feladatok gyakorlati végrehajtása harci feladattá vált, mert menet közben ellentétes érdekek és törekvések bukkantak fel. Ahol ezt nem vették észre, nem szerelték le idejében, azaz, ahol a gazdasági munkát nem előzte meg és nem egészítette ki a politikai munka, ott romlott a párt és a dolgozó tömegek kapcsolata, a vezetők kezdeményezéseit és helyes elképzeléseit nem támogatták a munkások, következésképpen nem járhat kielégítő eredménnyel az egyébként helyesen megoldott normarenHerpai Vince poroszlói lakos és családja már két éve lottózik, a szelvényeket általában a felesége töltötte ki, de az eltelt idő alatt pár kettesük volt csupán. Három héttel ezelőtt elhatározta a férj, hogy nagyobb szelvényszámmal próbál játszani, legalább egy hármas tafálat eléréséért. A 13. játékhéten 30 darab szelvényt töltött ki, s a 8 460 233 és a dézés, műszak: és szervezési intézkedés. A Hatvani Konzervgyárban szalagrendszerre tértek át, a Hajtóműgyárban az ányag- mozgatas gépesítésével értek el lényeges időmegtakarítást, a Szerszám- és Készülékgyárban 53 ezer normaórát takarítanak még a zárt ciklusok kialakításával, de a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat és a Finomszerelvénygyár még nagyon a munka elején tart a Politikai Bizottság határozatainak végrehajtásában. De lemaradás, következetlenség tapasztalható több vállalatnál is. A megyei pártbizottság az elmúlt napokban felhívta az üzemi pártszervezeteket, hogy két héten belül tűzzék napirendre az intézkedési tervben megszabott feladatok végrehajtásának értékelését. Vegyék fontolóra ismételten a kitűzött feladatokat. lelkiismeretesen, alapos elmélyedéssel vizsgálják felül az elrrtúlt év tapasztalatait, az első negyedév termelési adatait.. Vitassák meg az intézkedési terv minden egyes pontját, kérjék ki a dolgozók véleményét és igényeljék segítségüket. Minden vezető és minden egyes kommunista vegye fontolóra, hogy a párt határozatai maguktól nem valósulnak meg, hanem csak eszmei, politikai harc nyomán válnak élő valósággá. Nem elegendő két határozatról beszélni, azzal egyetérteni, a hűség mércéje az, hogv ki hogyan dolgozik a párt határozatainak végrehajtásáért, ki mennyit és hogyan hajt abból végre azon a poszton, ahová állították. 8 460 247 számú szelvényével egy-egy négyes találatot ért el és így 57 298 forint boldog tulajdonosává vált. Herpai Vince nyereményét az OTP járási fiókja 12-én, szerdán fizeti ki a poroszlói moziban, az esti előadás előtt. Nagyvisnyóra másodszor látogatott a szerencse ebben az esztendőben. Fónagy H. János nagyvisnyói lakos a 13. játékhéten négyes találatot ért él. Csaknem négy évtized a kazamaták szolgálatában Az egri vár kazamatáinak szolgálatában csaknem négy évtizedét töltött Ignácz Sándor vezető teremőr. Az 1925- bcn megkezdődött ásatásoknál és a helyreállítási munkáknál már tevékenyen részt vett, mint fizikai munkás. Amikor a föltárt várfolyosókon megnyitották a múzeumot a nagyközönség számára, Ignácz Sándor lett az első teremőr, aki azóta napról napra hűségesén szolgálta a vár idegenforgalmát. Emberek milliói ismerkedtek meg általa a váxépület történetével és titkaival, idegenvezetők, teremőrök újabb generációját képezte ki Dobó István várának ismertetésire, ötleteivel, javaslataival szinte tudományos igényességgel segítette a legújabb helyre- állítási munkákat, amelyért a vármúzeum vezetősége vezető teremőrnek nevezte ki Ignácz Sándort. Munkáját fáradhatatlan szorgalommal és szerénységgel végezte. Április 6-án, a vár falai között sznlgá'atteljesítés közben érte a halál agyvérzés következtében. Utolsó útjára tisztelőinek hatalmas gyászoló tömege kísérte eL (k a) a divatnak, avagy a bolondságnak nines határa A nyugatnémet bőrdíszműves ipar Qffenbachban megrendezett kiállításán bemutattak egy női retikült, „beépített” élő kaktuszokkal. A fekete bőrből készült retikül egyik oldalában plexi-üveg mögött néhány kis élő kaktusz látható, a kaktuszok mögött tükröt helyeztek el, hogy az ültetvény” nagyobbnak lássék. Mit mondasz a bácsinak ? A Fehér Házba egyik nap Truman, volt amerikai elnök látogatott el vacsorára. Kennedy kitanította 3 éves kislányát, hogy udvariasan viselkedjék a volt elnökkel. - Mihelyt a vendég megérkezett, a kis ‘Carolina elébe szaladt és így kiáltott fel: „Maga az, aki régebben a mi házunkban lakott?” Dr. Fazekas László 4 13, játékhéten két családhox köszöntött be a szerencse Heves tnegyében Nem éppen vendégváró idő. Mióta beköszöntött a meleg, a munka is garmadával „kínálkozik”. Az egri Dobó, István Termelőszövetkezet népe is a szőlőkben, a földeken serénykedik. Cseh Pista bácsit, az elnököt, hiába keresem, nem találom. Sürgős portyára indult a határba s talán sötétedésig vissza se tér. De Kormos Pál, a szövetkezet főkönyvelőjének személyében • . * " régi ismerősre akadtam Falumbeli. Neki is — éppúgy. mint nekem — minden „fejefoka” balatoni. 36 éves, közepes, termet. Az Egri Faipari Vállalattól jött ide, a szövetkezetiek hívására. Kilenc esztendőt töltött a Faipari Vállalatnál, a törzsgárda tagjának számított, de búcsút mondott az üzemnek, az iparnak. Hívták, csalogatták többfelé is, módosabb, vagyonosabb szövetkezetek, ő mégis a Dobó Tsz-t választotta. Nem mondja miért, de könnyen kitalálható a választás oka: a Dobó Tsz még csak néhány hónapos működésre tekinthet •vissza, most tanulnak járni a szocialista gazdálkodás útján, s ő kezdettől fogva „bábáskodni”, munkálkodni akar az új megszületésénél: az első sikerekben, eredményekben is érezni akarja két keze munkáját. örömmel beszél a szövetkezetről. Az első napokról. Amikor munkába kezdett. — Nem volt könnyű ... megszervezni az adminisztrációt, semmiből felépíteni egy ügyintéző gépezetet. Nem volt könnyű ... betanítani az emMi Újság az egri Dobó István Tsz-ben? relik. Jövőre persze — s még az idén is — megváltozik a helyzet e téren. Építkeznek. 120 férőhelyes sertéshizlaldát, ötven férőhelyes növendékistállót és egy 20 férőhelyes ser- tésfiaztatót terveztek felépítésre. Kell mindez, mert rövid idő alatt izmos állatállományt akarnak kialakítani. S ez a törekvésük megint csak helyeselhető! Biztonságos gazdálkodás csak úgy lehetséges, hä a szövetkezet több jövedelemforrással rendelkezik. A Dobó István Termelőszövetkezet jelenleg egylábon álló gazdaság. Mindenük a szőlő! De, mint tapasztalható, nemcsak a szőlővel törődnek egyedül. Mert arra az eshetőségre is gondolnak: mi lesz, ha a szőlőt elemi csapás éri? Ezért építkeznek hát, ezért gondolkoznak az állatállomány sürgős kialakítáNines víz ...! A termelőszövetkezet központi majorját a városszéli házakhoz 300 méternyire — a szalóki—szóláti út mentén — jelölték ki. De a major kialakítása máris nagy nehézségekbe ütközik: nincs víz! A közelben van ugyan egy 26 méter mélységű kút, de abból a víz leemelése időbe és sok fáradságba kerül, „lajttal” kéne felRi u H árpalota a hegy tetőn L eninábád környékét, akár i repülőtér, kár a hasút álomás felől közelítjük. meg a párost, az Ar- bob hegység uralja. Csúcsán a Moszkva kolhoz impozáns kultúrpalotája áll. A hegytetőről gyönyörű a kilátás. A kék vizű Szir-Darja folyótól egészen a városi gyárnegyedekig húzódnak a ' kolhoz gyapotültetvényei. Köröskörül, amed- dik a szem el- ’át. barackosok virágzó tenaere ring n lejtőkön. Szaid Hodzsa Urtinbadzsejei) kolhozelnök a Szocialista Munka kétszeres Hőse elmondja. hogv A kultúrpalota leázájában. A lenina bádi amit a hegyről kolhozisták ebben a helyiségben tartózkod- látni, az a kainak a legszívesebben. lektív gazdesén birtokának csak egy része. A kolhoznak több mint ötvenezer hektár földje van. A fejlődő tadzsik mező- gazdaság valamennyi ága képviselve van ebben a gazdaságban. Mintegy tízezer állatuk van. A gyapotültetvények másfélezer hektárt foglalnak el. Fejlett a gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint a selyemhernyótenyésztés. Nagy kiterjedésű szőlőik és szubtró- pikus gyümölcsöseik vannak. A kolhoztól kapott nyersanyagból évente másfélmillió méter gyapotszövetet, több Új műsor bemutatására készül az iskolá- mint egymillió sok öntevékeny dal- és táncegyüttese. — Az méter selyem- együttes két fiatal tagja eredeti tadzsik táncot kelmét, 12 mii- próbál. hordani a vizet a majorba — a jószágoknak. Ha a major területén próbálnak kutat fúrni, több mint negyven méter mélyre kellene leásniuk, hogy vizet találjanak. Akkora nagy mélységből pedig képtelenség vederrel merni a vizet! De még a búvárszivattyú is csődöt mondana... Mi lenne hát a legmegfelelőbb és a legmegnyugtatóbb megoldás? A válasz kézenfekvő: a városszéli házaktól vízvezetékcsövet kell lefektetni a majorig, s akkor nem lesz gond az istállók tisztítása, az állatok itatása... Ez a megoldás reális és megvalósítható. S a vezetékek lefektetése sok pénzbe se kerülne, hiszen mindössze 300 méternyi távolságról van szó. De még ha több is lenne ez a távolság — az sem lehet akadály. A vízvezeték árkait a tsz-tagok örömmel kiásnák. Illetékes szervek: a városi tanács és a Vízmű Vállalat felelős vezetői gondolkozzanak el ezen, s adjanak meg minden segítséget a szövetkezetnek, hogy nyugodt körülmények között foghassanak hozzá az építkezésekhez, a központi major kialakításához. A riport címe kérdés: mi újság az egri Dobó István Termelőszövetkezetben? A választ így summázhatjuk: az emberek komolyan veszik a szövetkezetét, szépen és szorgalmasan dolgoznak, fontos tervek végrehajtásán munkálkodnak. De még szebb eredményekről adhatunk majd számot, ha a Dobó István Termelőszövetkezet részére a kért és kívánt segítség sem marad el... Pataky Dezső lió doboz - konzervet, nagy mennyiségű tej- és hústerméket, valamint növényi zsiradékot állít elő az ipar. A közösségi gazdaság fejlődésében van a kolhoztagok kulturált és módos életének forrása. A bőség ragyogó megtestesüléséül szolgál az a hatalmas és impozáns kultúrpalota, amelyet a kolhoz az Ar- bob hegység tetején építtetett. A hatalmas• palotában száznegyven helyiség van. A város képét uraló hegytetőn álló hatalmas palota a kolhoz kultúrközpontjává vált. Esténként barátságos fények hívogatják a tadzsikokat fel a hegytetőre színielőadásra, a moziba, vagy egy kis politikai eszmecserére egy csésze saját termésű illatos tea mellett. Havonta biztosit előleget tagjainak a verpeléti Dózsa Tsz A verpeléti Dózsa Termelő- szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy az idén már havonta fizet munkaegység-előleget a tagoknak. Ezek szerint a teljesített munkaegységnek tíz százalékát, a legnagyobb munkaidényben pedig — májustól szeptemberig — 15 százalékát fizetik ki előlegként. A közös gazdaság vezetősége azt tervezi, hogy a jövő évben áttérnek a garantált munkaegységre, amikor is a teljesített munkaegységnek 70 százalékát fizetik ki havonta előlegként, a fennmaradó 30 százalékot pedig az egyéb juttatásokkal az év végi zárszámadáson, készpénzben kapják meg a szövetkezeti gazdák. A tőkék metszésével csak né- 1 hány napja végeztek, s meg- ; kezdték az első kapálást is. 1 — Ahol a tőkék sortávolsá- : ga engedi — mondja Hinkó i Ferenc agrönómus — ott ekekapával forgatjuk meg a föl- ' det. S nemsokára a kukorica : vetéséhez is hozzáfoghatunk. Nagy problémája a szövet- 1 kezeinek a földek szétszórtsága. ; — Kétszáznegyven hold szántónk van, de ez a terület ötszáz darabban fekszik, szanaszét, Legtöbbje szőlők közé tűzdelt földnyelv. Volt olyan darab, hogy 74 négyszögölnyi az egész, s azt is be kellett vetni, árpával. Mit tesz a szövetkezet a föld szétszórtságának megszüntetésére? Egy gócot, egy központi táblát próbálnak kialakítani jövőre, hogy megteremtsék a lehetőséget a gépi művelésre. Ez a törekvésük helyes, mert — mint Hinkó Ferenc agronó- mus is megjegyezte — „a fogatolás, az igáserővel történő talajmunka megöli a tsz-t”. Mit „örököltek"? — Könnyű volt más, régebben alakult szövetkezeteknek — mondják az emberek — nekünk nehezebb. Más tsz-ek istállókat, ólakat, színeket kaptak örökbe. Nekünk ezt mind magunknak kell felépítenünk. Való igaz: a Dobó Tsz nem „örökölt” semmiféle gazdasági épületet: van ugyan egy 20 lóra való istállójuk, de azt is hébereket, mit hogyan csináljanak, egy-egy tételt hogyan könyveljenek. S az emberek, a tagok? Nehezen szokják, nehezen tudják a barátkozást a közös gazdálkodással. S ez érthető! Hogyan is tudjanak ők egyszerre száz holdakon vetni? Fogatokat és gépeket dirigálni? Erőket kímélni, erőket beosztani? Teljes biztonsággal megmondani, hova mit vessenek? Mikor eddig az ilyen munkát csak kicsiben végezték, néhány holdon, négyszögölön és családi alapon? Érthető, hogy lassan rázódnak rendes kerékvágásba, érthető, hogy a munkák lassabban haladnak, mint azoknál, akik a szövetkezeti munkát már jó ideje csinálják, s biztonságosan s okosan osztanak be embert és erőt. A kezdeti nehézségeken már mégis túljutottak, kilábaltak az első hullámverésből. Érezhető a munkák üteme, lendülete. Gondok, problémák persze még bőséggel akadnak a Dobó Tsz házatáján. Itt van mindjárt a háztáji szőlők kiosztása* melyeknél nincsen nehezebb dolog. E robbanásokat előidéző feladatot azonban olyan jól elvégezték, hogy mindössze nyolc-tíz jogos reklamáció akadt. • Ötszáz darabban a föld ... 520 hold a Dobó Tsz. közös művelésbe vont szőlőterülete.
