Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

/ NBP0J8AO 1061. április 9„ vasárnap CA Cl m szmmmutií fl meghaló és feltámadó istenek legendája Egyház — tudomány — haladás ták a meghalt istent, amikor pedig hitük szerint feltámadt, vidám ünnepet ültek feltáma­dásának örömére. Ugyanez az isten bekerült a zsidó vallásba is, és a purimnak nevezett zsi­dó ünnep azt az eseményt örö­kíti meg, amikor Marduk cso­dálatos módon megmenekül a haláltól, Istar (Eszter) istennő segítségével. Szinte az egész ókori Kele­ten elterjedt Adonisz isten kul­tusza. Adonisz — a mirhafává változott Mirrha (Mária) gyer­meke — szintén az ókor egyik meghaló és feltámadó istene. Különösen népszerű volt Ado­nisz kultusza Föníciában és Szíriában, ahonnan Júdeába is eljutott. A régi legenda szerint Adoniszt egy gonosz isten ölte meg, vadkan képében. Adonisz meghalt, de bizonyos idő múl­va feltámadt. Lukianosz görög író, mint szemtanú leírja Ado­nisz gyászünnepségét és feltá­madásának ünnepét. Az isten szenvedésének és halálainak emlékére a hívők az év meg­határozott időszakában meg­korbácsolták magukat, siratták az istent és gyászszertartáso­kat rendeztek. Majd amikör megelégelték az önkorbácso­lást és a sírást, méltó áldozatot mutattak be a halott Adonisz- nak. Az áldozat bemutatása után kijelentették, hogy Ado­nisz isten halotttaiból feltá­madt. Ilyenkor a hivő emberek örvendezve jöttek-mentek és így köszöntötték egymást: Ado­nisz feltámadott. Bármilyen furcsán hangzik is, akik több mint 2000 év múltán húsvét- kor azt mondják: Krisztus fel­támadott, azok csak az ókori ember fantáziájában megszü­letett legendát ismételgetik a feltámadt istenről, Adoniszról. Több évszázaddal a keresz­ténység kialakulása előtt már a Földközi-tenger egész part­vidékén elterjedt a meghaló és feltámadó istennek ez a kultu­sza. Az Adonisz-kultusz elju­tott az ókori Görögországba is, amelynek nyomai megtalál­hatók Szapphó görög költő verseiben. Az Adonisz-félé kultuszhoz hasonlóan igen elterjedt volt Attisnak és istenanyjának — „minden istenek anyjának” — Köbeiének a kultusza is. Ku­báié frígiai istennő volt. A Hannibállal folytatott háború idején, amikor a Római Biro­dalom rendkívül nehéz hely­zetbe került, a papok azt ta­nácsolták, hogy honosítsák meg Rómában a frígiai isten­nő tiszteletét, mert Kübélé kultusza akkor már mindenütt elterjedt Kis-Ázsiában, s igen nagy népszerűségnek örven­dett. Díszküldöttség ment At- talosz királyhoz Pergamonba, hogy elhozza onnét azt a fe­kete követ, amelynek képében Kübélé istennőt tisztelték. Ez időszámításunk előtt 204-ben történt. ősi szokás szerint március 15-től 27-ig hivatalos ünnepet ültek a „Magna Ma­ter” tiszteletére. A tavaszi napforduló napján pedig egy kivágott fatörzset gyapjúlep­lekbe csavartak, ibolyakoszo­rúkat raktak rá, s elhelyezték rajta az ifjú Attisz képmását. Ezt a napot annak emlékére szentelték, hogy Kübélé isten­anya Szeretett fia féktelen dührohamában egy éles nád­dal megférfiatlanította önma­gát, vörösre festette vérével a földet, amely ennek következ­tében csodálatos erőre kapott: az egész természet feléledt és virágba borult. De Attisz isten meghalt. Kübélé istenanya kétségbeesése nem ismert ha­tárt, amikor meglátta szereteti fia holttestét. A „Magna Ma­ter” tiszteletére rendezett ün­nep napjainkban az istenanys kétségbeesését is felidézték é: megjelenítették. Március 24-e gyásznap volt. Az isten féle emberek véresre korbácsolták j megsebezték, sőt, egyesei megférfiatlanították magukat ’ á vérükkel kenték be áz ister ; képmását. A következő napor • (március 25-én) ünnepelték a: r isten feltámadását; hírül ad . ták, hogy Attisz isten feltá . madt. Erre a sírást örömúj . jongás váltotta fel. Egyes vidékeken eltemették Attisz képmását, s azon az éj­szakán, amikor tetőpontjára emelkedett a sírás és a jajga­tás, hirtelen fény gyulladt ki, a sír megnyílt, a pap megken­te az ünneplők ajkát szentelt olajjal, és a következőket sut­togta: „Vigasztalódjatok isten­félők: az isten megmenekült! És mi szabadulást nyerünk a gondoktól”. Mindez évszázadokkal a ke­reszténység kialakulása előtt játszódott le. De 500 évvel a kereszténység keletkezése után Damaszkiosz ógörög filozófus még arról számol be, hogy ál­mában Kübélé istennő bemu­tatta neki az Attisz tiszteleté­re rendezett ünnepségeket, amelyekről azt tartották, hogy megszabadítja az embereket a haláltól. Ez azt bizonyítja, hogy az Attisz-féle kultusz a ke­reszténység kialakulása után még jóidéig létezett. A később keletkezett Jézus­kultusz annyira hasonlított az AttiSz-kultuszhoz, hogy Kübélé istennő egyik papja ezt mond­ta Szent Ágoston keresztény egyházatyának: „Aki Attisz is­ten frígiai sapkáját viseli, az keresztény.” Az Attisz-féle vallás római főpapjának pap- pas (pápa) volt a neve, a ró­mai pápához hasonlóan őt is atyának nevezték, s ugyan­olyan tiarát (fej díszt) viselt, mint később a katolikus pá­pák. Ezek után teljesen ért­hető, hogy a keresztény vallás — különösen a katolikus egy­ház —, az Attisz-kultusz sok egyéb vonásával együtt, átvet­te és a keresztény húsvét szer­tartásaiban megörökítette az Attisz-isten tiszteletére rende­zett ünnepségek számos voná­sát. Ami a babiloniaknál Mar­duk, a szíriaiaknál Adonisz, a frígiaiaknál és később a ró­maiaknál Attisz, ugyanaz volt a türoszi föníciaiaknál Melkart isten, akinek kultusza több mint egy évezreddel a keresz­ténység keletkezése előtt ter­jedt el. ősi mondák szerint Melkart szintén meghaló és feltámadó isten. Tiszteletére februárban és márciusban ün­nepségeket rendeztek. Ilyen­kor képmását elégették, annak jeléül, hogy Melkart isten az égbe száll, s ott új életre kel. Lehetne még igen sok val­lástörténeti ténnyel bizonyíta­ni azt az igazságot, ■ hogy a húsvét nem keresztény ‘erede­tű ünnep, de felesleges. Az el­mondottak is meggyőznek ar­ról, hogy Jézus Krisztus ha­lálra ítélése és kivégzése, ahogy az evangélisták leírják, nem más, mint régi legendák átköltése — tavasszal halálba- küldött és feltámasztott iste­nekről. A húsvét tehát nem újkele­tű, hanem igen régi eredetű ünnep, amelyet az ősi termé­szetvallásból vett át a keresz­ténység, némiképpen moderni­zálva, és rendkívül misztifi­kálva. Mindazonáltal a hús­véti ünnep teljesen egyházi jelleget öltött. Napjainkban viszont a hús­vét megünneplése egyre in­kább átmegy a közéletbe. En­nek megfelelően lassan elmo­sódik egyházi jellege, s tartal­mában népi ünneppé alakul át. így is van ez rendjén. Az ün­nepi forma megmarad, de a tartalom gyökeresen megvál­tozik. Ez az új tartalom felel meg leginkább a húsvét ősere­deti tradícióinak. Ezáltal nyer ez az ünnep új és igazi ér­telmet. Dr. Földi Pál, a TIT Filozófiai Szakosztály elnöke. Idő járás jelentés Várható időjárás vasárnap estig: Felhőátvonulások többfelé, főként ' nyugaton és északon záporeső, zi­vatar. Mérsékelt, a zivatarok ide- [ jén erősebb nyugati-északnyugati ) szél, a nappali hőmérséklet csök- * ken. Várható legalacsonyabb éj- ■ szakai hőmérséklet: 8—12, legma- . gasabb nappali hőmérséklet: nyu­gaton és északon 15—20 fok között, máshol 20 fok felett, a délkeleti határszélen még 25 fok közelében. A kereszténység képviselői évszázadok óta azt állítják, és ennek megfelelően a hivő emberek is úgy tudják, hogy húsvét Jézus Krisztus feltá­madásának napja. Ezzel kap­csolatban rendszerint az új- szövetségi szentírásra hivat­koznak, amely szerint az isten saját fiát adta áldozatul, hogy megváltsa a bűnös emberisé­get. Jézus Krisztus mint em­ber meghalt, de mivel az isten fia volt, harmadnapra halottai­ból feltámadott, felszállt az égbe, tovább él a mennyor­szágban, s megígérte, hogy va­lamikor újra eljön, megválta­ni a világot. Ezek szerint tehát a húsvét a Megváltó feltáma­dásának ünnepe — holott Jé­zus Krisztus valójában soha­sem létezett. A Krisztus-legenda összes elemei — beleértve a Megvál­tó halálát és feltámadását is — jóval a kereszténység kialaku­lása előtt, szinte változatlan formában megvoltak sok ősi vallásban. A keresztre feszített Jézus szenvedéseinek, halálá­nak és feltámadásának törté­nete, valamint a húsvét ünne­pe csupán egyszerű ismétlése azoknak az ősi isten-legendák­nak, amelyek már jóval a ke­reszténység kialakulása előtt elterjedtek. A meghaló és feltámadó is­tenség képzete az ókor pász- torkodó és földművelő népei — a szíriaiak, az asszírok, a babilóniaiak, a hinduk, a zsi­dók és az egyiptomiak — kö­rében keletkezett. Ezek a né­pek már ősidők óta megünne­pelték a tavaszi napforduló időpontját, midőn a nappal „legyőzi” az éjszakát, azt az időpontot, ami a természet éb­redését, a növényzet megúju­lását jelzi. A primitív ember, aki még nem ura, hanem a szó szoros értelmében rabszolgája volt a természetnek, évről évre ta­pasztalta a tavaszi napfordulót, de nem tudott erre a jelenség­re tudományos magyarázatot adni. Ezért azt gondolta, hogy valamiféle titokzatos isteni erő közreműködéséről van szó. Ebben természetesen nem volt igaza. Valójában a tavaszi napforduló, amely pontosan március 21-én következik be, a naprendszer mozgástörvényei alapján megy végbe. De ezt a primitív ember még nem tud­hatta. Félreértette a szóban le­vő természeti jelenséget, s ebből a félreértésből született meg a meghaló és feltámadó istenek legendája. A húsvét ünnepe a földművelő, állatte­nyésztő, pásztorkodó ősi né­peknél kapcsolatban volt a ta­vaszi mezei munkákkal. Ezért igazodott a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséghez. Az a tény, hogy a modern vallás húsvéti szertartásai ele­jétől végig különféle ókori vallásokból átvett részekből áll, igen sokoldalúan igazolha­tó. Figyeljünk csak meg né­hány bizonyítékot a sok közül. A zsidók régóta ismerik (a hívők még ma is ünnepük) a purimnak nevezett tavaszi ün­nepet, amelynek fő személyisé­gei: Mordecháj (Mardokeus), vagyis Marduk babiloni isten, továbbá Eszter, vagy Istar is­tennő, és a gonosz Haman. Marduk isten és Istar istennő kultuszát a zsidók a környező népektől vették át. A régmúlt időkben Marduk Babilon város istene volt. Ami­kor a hatalmas Babiloni Biro­dalom kialakult, Mardukot a többi isten fölé helyezték. Tisz­teletére tavasszal (a tavaszi napforduló idején) ünnepeket tartottak, és borjút áldoztak neki. Marduk volt' a tavaszi nap istene, aki legyőzte az ős­káoszt (Tiamatot). Az' ősbabi­loni hitregék szerint ő volt a világ terem tő je, megmentene, megváltója, aki megszabadítja az emberiséget minden bajtól. Betegeket gyógyított, halotta­kat támasztott fel, csodákat művelt. Maraduk kultuszának hódolói szentül hitték, hogy minden télen meghal, de ta­vasszal feltámad. Meghatáro- -Bott napokon gyászolva sirat­Fogadás a szovjet nagykövetségen V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete pénte­ken este fogadást adott az A. P. Kirílenko-ve zette szovjet küldöttség magyarországi lá­togatása alkalmából. Részt vett a fogadáson Dobi István, a Népkcztásaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Kiss Károly, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagjai. Megjelent a foga­dáson az MSZMP Központi Bizottságának és az Elnöki Ta­nácsnak, valamint a Miniszter­tanácsnak számos tagja, a po­litikai. a gazdasági és a kultu­rális élet sok más vezető sze­mélyisége. Jelen volt a fogadá­son a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A fogadáson V. I. Usztyinov nagykövet póhárköszöntőt mondott: — Kedves elvtársak, bará­taim! Mai fogadásunkon, amelyet a Szovjetunióból érkezett kül­döttség tiszteletére rendez­tünk, megragadom az alkal­mat, hogy sok sikert kívánjak a baráti Magyarország szocia­lista építőmunkájához, önök­nek, a magyar népnek jó egészséget és boldogságot. A néphatalom 16 éve alatt a te­hetséges magyar nép a pártja vezetésével — nagy sikereket ért el a szocializmus építésé­ben, valamint a mezőgazdaság szocialista átépítésében, őszin­tén örülünk annak, hogy állan­dóan növekszik a Magyar Népköztársaság nemzetközi te­kintélye. Az önök országa a szocialista tábor közösségében állhatatosan harcol a napiren­den levő nemzetközi kérdések megoldásáért, a béke megszi­lárdításáért, a leszerelésért, a gyarmati rendszer megszűnte­téséért. Póhárköszöntőt mondott A. P. Kirilenko is: — Sokfelé jártunk az önök országában, alkalmunk volt megismerkedni üzemek életé­vel, jártunk termelőszövetke­zetekben. Meggyőződtünk, arról, hogy a niagyár ifép mély érzé­seket táplál a szovjet nép, kommunista pártja és a ma­gyar nép nagy barátja, Hrus­csov elvtárs iránt. Meggyő­ződtünk arról, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a haza, a munka, a szocializmus szeretetére neveli a népet és itt-tartózkodásunkkor tapasz­taltuk azt is, hogy a magyar nép egységesen követi a Ma­gyar Szocialista Munkáspártot, annak Központi Bizottságát, amelynek élén a szovjet nép nagy barátja, Kádár János elv­társ áll. Mi, szovjet emberek, örülünk ennek az egységnek, örülünk annak, hogy a ma­gyar nép odaadással követi pártját — mondotta. Póhárköszöntőt mondott a fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára: — Kedves Kirilenko elvtárs! Kedves Usztyinov elvtárs, ked­ves elvtársak, barátaim! — E héten, egy gyönyörű ta­vaszi napon ünnepeltük meg hazánk felszabadulásának 16. évfordulóját. Minden népnek kedves és gyönyörű nap a leg­nagyobb nemzeti ünnepe. A magyar népnek különösen szi­véhez nőtt éz a szép nap. Ezt mindenki tudja, aki kicsit is ismeri a magyar nép történe­tét. A magyar nép lélekszám- ban kicsi és ahogy mondani szokták, rokontalan népként élt itt Európa szívében. Való­ban: évszázadokon át rettene­tes harcot kellett vívnia a nemzeti fennmaradásáért, sza­badságáért. Nem kevésbé tövi­ses utat járt végig a magyar munkásosztály. Amikor 1919- ben a munkásosztály először emelte magasba a szabadság vörös zászlaját. — a reakció túlereje akkor elnyomta. Tehát ilyen történelmi előzmények után jött el a nap, most 16 éve, amikor a magyar nép — szovjet testvéreink segítségé­vel — visszanyerte nemzeti függetlenségét: s a szabadság, a társadalmi haladás útjára lépett — hitünk, meggyőződé­sünk szerint örökre. Népünk" tudja, barátaink tudják és ellenségeinknek is tudniuk kell, hogy a magyar nép nemzeti függetlensége, ha­ladása elválaszthatatlan a magyar—szovjet barátságtól. Ezért felszabadulásunk mosta­ni évfordulóját is a magyar- szovjet barátság jegyében ün­nepeltük. örülünk annak, hogy itt voltak közöttünk a szovjet nép küldöttei. Köszö­netét mondtunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Leg­felsőbb Tanácsának, hogy kül­döttséggel képviseltette magát és ezzel emelte az évforduló ünnepségeinek fényét. Megkö­szönjük Kirilenko elvtársnak és a küldöttség minden tagjá­nak, hogy részt vettek nagy nemzeti ünnepünkön. örülünk annak, hogy körül­néztek országunkban, azt hi­szem, tanúsíthatják, hogy amit mi a magyar—szovjet barát­ságról mondunk, nem csupán hivatalos kijelentés, nem csu­pán a Központi Bizottság, a kormány és az Elnöki Tanács álláspontja, hánem dolgozó népünk szivéből fakadó való­ság. Önök szombaton haza­utaznak. Megkérjük önöket, vigyék el íorró üdvözletünket a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Legfelsőbb Ta­nács elnökségének, a szovjet kormánynak, az egész szovjet népnek és mondják meg, hogy a magyar nép ésszel és szívvel a Szovjetunió mellett van, a magyar—szovjet barátság hí­ve. és klszakíthatatlan a nagy szocialista táborból. Népünk büszke arra, hogy oly sok megpróbáltatás és szenvedés után az emberi haladás élvona­lába tartozó, szocializmust épí­tő népek soraiban halad. Né­pünk eltökélt szándéka, hogy a szovjet néppel, a kínai nép­pel és a többi testvéri szocia­lista néppel együtt küzd a bé­ke és a szocializmus világmé­retű győzelméért. Kedves barátaim! Emelem poharam Hruscsov elvtárs, Brezsnyev elvtárs egészségére, a magyar—szovjet barátságra, a szocialista országok testvéri egységére, a béke és a szoci- lizmus ügyének győzelmére. (Nagy taps.) A mindvégig rendkívül ba­ráti. szívélyes légkörben le­zajlott fogadáson a pohárkö­szöntők után művészeti műsor következett. (MTI) Az Egyesült Államok agresszív laoszi politikája Az amerikai külügyminiszter sajtónyilatkozata PEKING (MTI): A Dagong Bao egy pénteki kommentár­jában azt írja, hogy az Egye­sült Államok laoszi mesterke- 3ései az amerikai „hadihajó-' diplomácia” jellegzetes meg­nyilvánulásai. Ez a politika azonban soro­zatos vereségeket szenvedett Laoszban és az Egyesült Álla­mok kénytelen beleegyezni a nemzetközi értekezlet megtar­tásába, amelynek feladata tár­gyalások útján, békésen ren­dezni a laoszi kérdést. Az a tény, hogy ennek az értekezlet­nek az összehívásába az Egye­sült Államok beleegyezett, nem jelenti azt, hogy az ame­rikai imperializmus letette a csatabárdot. Fegyveres erőinek fitogtatása a Csendes-óceán térségében és Délkelet-Ázsiá- ban azt mutatja, hogy nem akar beletörődni vereségébe — írja a lap. WASHINGTON. Rusk ame­rikai külügyminiszter újság­íróknak nyilatkozott a laoszi kérdésről. Kifejezte azt a re­ményét, hogy a moszkvai szov­jet—angol tanácskozások elő­készítik a békés m'egoldást és hozzátette, hogy az Egyesült Államok szerint a nemzetközi tárgyalások megkezdése előtt meg kell teremteni a tűzszüne­tet. , Kong Le helyesli a laoszi kérdésben leli szovjet javaslatot HANOI (TASZSZ): A Patet Lao hangja rádió közölte Kong Le kapitány nyilatkozatát. „Én, mint a legfelsőbb hadbí­róság elnöke — jelentette ki a kapitány — helyeslem a béké­ért, semlegességért és nemzeti egységért küzdő laoszi bizott­ság határozatát, amely támo­gatja a Szovjetuniónak a laoszi Biztos pénzforrás az állattartás! Neveljen süldőt saját koca után, vagy kérjen süldőkoeát hitelbe! A MINDENKORI SZABAD ÁRNÁL 1.— FORINTTAL TÖBBET KAP A SZERZŐDÉS ALAPJÁN AlADOTT SÜLDŐKÉRT! , SERTÉSHIZLA LÁ SR A kedvezmén yes takarmány juttatás állami áron, egyéni termelőknek és tsz-tagoknak. Termelőszövetkezetek! 1,20 FORINT LEBONYOLÍTÁSI DIJAT kapnak kilogrammonként minden tsz-taggal kötött Sertéshizlalási szerződésre, ha 1 q takarmányt adnak a hizlaláshoz. A HÁZTÁJI GAZDASÁGOKBAN meghizlalt sertések a tsz áruértékesítési tervébe beszámít! Részletes felvilágosítást az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei adnak! SZOLNOK-HEVES MEGYEI Állatforgalmi vállalat helyzet békés rendezésére irá­nyuló javaslatait. Az a véle­ményem, hogy a laoszi problé­ma megoldására feltétlenül nemzetközi értekezletet kell összehívni Phom Penh-ben és a genfi értekezlet társelnökei­nek felhívást kell intézniök a Laoszban folyó hadműveletek megszüntetésére azzal a felté­tellel, hogy az érdekelt felek kössenek egyezményt a tűz­szünetről”. Kong Le kapitány hangsú­lyozta, hogy az érdekelt felek között tanácskozást, a tűzszü­net kérdéséről egyedül a Souvanna Phouma vezette tör­vényes kormánynak van joga összehívni. Kong Le végül rá­mutatott, hogy az összes kül­földi agresszív csapatokat el kell távolítani Laoszból. (MTI) NÉPÚJSÁG A Magvar Szocialista MunkásDán Heves meeyei Bizottsága és a megvei tanács lapia; Felelős szerkesztő: Suba Andor, Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth JozseL Szerkesztőség: Eger Beloiannisz u. 3. Telefon: 12-57. 12-73 Posta fiók: 33. Gyöngyös, Főtér 3.. fszt. 19. Telefon: 697. Kiadóhivatal: Eger. Baiesv-?sil1nszkv utca l. Telefon Posta fiók: Heves megyei Nvomda VáLlalat. Eger. Bródy Sándor utca 4. Felelős vezető: Mandula Ernői Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet- nető a heivl oosiahlvataloknáJ és kézbesítőknél, Előfizetési díj: egv hónapra U rt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom