Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

1961 április 7., péntek

«EPÜJ8AO

3

Hz elmúlt év

Még szebbé, még virágosabbá tesszük AZ EGRI STRANDOT

wVVWVVVVWWVWWVVyVWVVWV

— Az idén is, az egri hagyományoknak megfelelően, május 1-én nyitjuk meg a strand kapuit — mondja Szabó József igazgató, amikor az áprilisi verőfényben sétálunk a fürdő területén. — A szokásos karbantartási munkák máris lázas tempóban folynak. Az idei fürdőszezonban még szebbé, még virágosabbá tesszük az egri strandot. Az elöregedett pázsitot felfrissítjük és a múlt esztendő során a fürdőhöz csatolt nagy napozó és játszótér is frissen homokozva és üde pázsittal borítva várja a felüdülést kereső dolgozók tízezreit. A föld alatti akváriumba pedig újabb, különleges díszhalak kerülnek.

Megtudjuk, hogy a két épületcsoportban a fürdőszezon kezdetére elkészülnek a vízöb- lítéses WC-k és ezzel is régirégi hiányosságot szüntetnek meg. Az igen kedvelt, állványos kuglik számát is jelentősen növeli a vállalat, hogy ezzel is szolgálja a fiatalság szórakozását. Súlyosan kifogásolható azonban, hogy a beruházás késedelmessége miatt az idén sem készülnek korszerű vetkőző kabinokat magukba- foglaló épületek, melyek létesítése pedig már évek óta mutatkozó szükségesség az egri strandon — annál is inkább, mivel a tavaly lezárult országos tervpályázaton megjelölték a kabinépületek helyét.

— Mi lesz az idén a helyzet a műjéggel?

— Az Egri Vízmű ebben az évben is korlátlan mennyiségben biztosítani tudja Eger nyári jégszükségletét. Április 1-én megindítottuk a jéggyártást — mondja az igazgató elvtárs. Tavaly egy igen jól kihasználható jégtároló is elkészült a jégüzem szomszédságában. Mivel az Egri Vízmű jéggyártási kapacitása nagyobb, mint a város szükséglete, lehetőség kínálkozik arra, hogy a környező helységek élelmiszer- és italboltjai innen szerezzék be jégszükségletüket — sőt,

ajánlatos lenne azoknak a vállalatoknak, melyek jégveremmel rendelkeznek, de az elmúlt enyhe télen nem tudták kellően feltölteni a vermeket, ha még a tavasz folyamán biztosítanák a nyári szezonra való jégmennyiséget, vermeléssel.

— Hogyan állunk a nyári vízellátással?

— Az idei nyári vízellátás során az eddigieknél fokozottabb víztakarékosságra lesz szükség, mivel a meglevő Petőfi téri artézi kút vízhozama valamelyest csökkent — a Kossuth Lajos utcában, az Idegenforgalmi Hivatal diák- és turistaszállójának udvarában megindult kútfúrási munkálatok pedig még a tervezettnél lényegesen nagyobb mélységben sem találtak vizet. A vállalat dolgozói fokozott szorgalommal fognak ügyelni, hogy a lehető legrövidebb időn belül javításra kerüljön minden közterületi csőrepedés és vízelszivárgás —, hogy ezzel is több ivóvíz jusson a város lakosságának. Egyébként a városi tanács VB műszaki-ipari osztálya a folyó évben sem engedi meg a parkok és az úttest locsolását a hálózatból vett „drága” ivóvízzel, hanem az uszoda elfolyó vizét hasznosítják erre a célra.

Ügy értesültünk, hogy a város illetékesei azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy a nyári , nagy vízfogyasztású idényben eltiltják a veteményes kerteknek a hálózatból vett vízzel való locsolását. Természetesen, ebben az esetben szigorú ellenőrzést is életbe kell léptetni.

— A város lakosságának — mondja Szabó József igazgató elvtárs — a közösség érdekében tartózkodnia kell mindennemű vízpocsékolástól.

Végezetül megtudjuk, hogy a szennyvízlevezetés terén sokat vétenek egyes felelőtlen egyének, ugyanis az esővizet szabályellenesen belevezetik a szennyvízcsatornákba, vagy pedig a csatornák víznyelőibe szemetet, hamut, törmeléket dobálnak, söpörnek, amivel azután eldugaszolják a szabad elfolyást és sok tízezer forint kárt okoznak népgazdaságunknak. A vállalat — nagyon helyesen — a legszigorúbb szankciókat fogja alkalmazni azok ellen, akik szabálytalanul járnak el.

Búcsúzásul még megtudjuk, hogy az Egri Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat múlt évi tervét 115,8 százalékra teljesítette. A munkaversenyben vállalt 260 000 forinttal szemben a dolgozók 385 000 forint megtakarítást értek el. A vállalat dolgozói elismerik, hogy érdemes volt jól dolgozni, hiszen 15,5 napi nyereségrészesedésben részesülnek.

Sugár István

A KÜLÖNBÖZŐ növényi kártevők, amint az minden mezőgazdaságban jártas ember előtt ismeretes, évről évre komoly terméskiesést okoznak.

A termésveszteség értéke az évenként megtermelt termés- mennyiség 15—20 százaléka is lehet. Ha figyelembe vesszük, hogy népgazdaságunk második ötéves terve 30 százalékos termésnövekedést ír elő, látjuk, ennek jelentős részét a növényvédelmi munkák helyes elvégzésével is elő tudnánk állítani, illetve ezt a már megtermelt mennyiséget meg tudnánk menteni. Igen tanulságosak azok a számítások, amelyeket egy-egy gazdaságon belül, vagy egy megyére vonatkoztatva végzünk. Megállapítjuk a kártevők okozta termésveszteséget, illetve lemérjük az elvégzett védekezések eredményességét.

A növényvédelmi szakembereknek a védekezési munkák végrehajtása, szaktanácsadások és egyéb feladatok mellett kötelessége az egyes kártevők elterjedésének, kártételüknek, az ellenük lefolytatott védekezések eredményességének a felmérése ás. '

Ezt a már évek óta folyó munkát 1960. évben is elvégeztük. Számításaink szerint az egyes legjobban elterjedt, legveszélyesebb kártevők az alábbi terméskieséseket okozták.

A mezei pocok, a gabona-, takarmány- és legelöteriiletek károsítója, a megye egész vetésterületére vonatkoztatva, mintegy 8 százalékos terméskiesést okozott.

A GABONA FUTRINKA,

amelynek a fertőzése az utóbbi időben egyre jobban nő, veszélyességére jellemző, hogy bár csak elenyészően kis területen, 200 holdon károsított, mégis 474 mázsa terméskiesést okozott.

A lucerna rovari kártevők és növényi élősködők okozta termésvesztesége, a szénatermés 10 százaléka.

Bár a kukoricamoly ellen igen egyszerű és olcsó módszerrel, a szárak elégetésével védekezhettünk volna, ennek elmulasztása 9711 mázsa májusi morzsolt szemveszteséget okozott.

Korán kezdik . . ,

A pittsburgi rendőrségnek sikerült elfognia egy bankrabló bandát. Letartóztattak egy 8 éves kislányt és 7 éves öccsét. A kislány elmondta a rendőröknek, hogy zárás után a rács alatt bemászott a bankba és kinyitotta a kaput 10— 12 éves társainak. Amikor azonban a „bankrabló-tanulók” behatoltak az épületbe, megszólalt az egyik riasztókészúlék és a rendőrség azonnal megjelent. A bankpénztáros szerint a gyermekbanda legfeljebb 3 dollárt zsákmányolt. De hát még elég fiatalok — „fejlődhetnek”...

PETER CAUGLITZ:

Az extraktor, azaz kivonatoló

Ami ellen még eddig nem lehetett sehol sem gyógyszert kapni, mert a medicamentu- mot még nem találták fel, az a betegség az időhiány. Ez ellen a vitamin sem segít.

Az újságok, a képes hetilapok, a rádióhallgatás, a televízió és a film nézése mindmind egymással versengve za- bálják fel időnket. Ezeken kívül és mindezek felett számítanak még ebben a mértéktelen időfogyasztásban a beszédek, szónoklatok és a beszélgetések: az asztali, a családi, az ünnepi és a hétköznapi szószátyárkodások, fecsegések, megbeszélések. Azután ugyancsak következnek azok a megbeszélések, értekezletek, ahol referátumok hangzanak el, de nem utolsósorban kell említenünk Emma néni csodálatos kommentárjait, amiket akkor szokott elkövetni, amikor a tejesasszonnyal beszél sületlenségeket. Ki is tudná azt kiszámítani, mennyi időt fecsegünk agyon: annyi bizonyos, hogy naponta több órát teszünk tönkre beszéddel, vitat- kozgatással és azzal, hogy mások szóáradatát meghallgatjuk.

Ezek miatt találtam fel az extraktort, azaz a kivonatolót. Ez a szerszám, ez a gép, ez a kivonatoló minden beszélgetést, minden fecsegést a leg- rövidebb tartalmi kivonatig lerövidít. Van olyan beszéd is, amelyet ez a kivonatoló teljesen ki is kapcsol, mert a szóban forgó beszédben nincs semmi, ami értelmes kivonatot alkothatna.

Az extraktor, azaz kivonatoló — mint minden igazi nagy és lángészre utaló találmány — nem feltűnő, nem is óriási, de nem is láthatatlan. Az orron nyugszik és bárki azt hihetné róla, hogy csak sötét szemüveg. A szemüveg csuklójától két vörös színű drótocska fut a fülig. Az a legnagyobb előnye ennek a kivonatólónak, hogy bárki nagyon hamar és nagyon köny- nyen elkészítheti. És ha a kivonatoló tulajdonosa az elmés szerkezetről és hatásáról rövid elmefuttatást tart azok előtt, akik a féktelen dumához már évtizedek alatt hozzászoktak, az extraktor, azaz a kivonatoló hatásosan és eredményesen működik. Az általam feltalált kivonatolóval legelőször is az én háziasszonyom szóáradatát fékeztem meg, illetve állítottam le. O ugyanis éppen a küszöbömön állt, amikor Bachvo- gel kisasszony könnyed léptekkel lejtett lefelé a lépcsőn.

— Szégyellni való — lihegte felháborodva az én háziasszonyom — ez a mai rövid szoknya! No és a kabátdivat! Bezzeg az én időmben...

Ilyen előzmények és bevezetés után az erkölcsöt és divatot érintő történelmi magyarázatra és visszapillantásra fel voltam készülve. Most kellett tehát cselekednem! A kivonatolót gyorsan az orrom hegyére raktam és a kapcsolót bedugtam a fülembe, majd hangosan magyarázni kezdtem találmányomat.

— Ez a készülék egy extraktor és tökéletesen kihámozza a lényegest az órákig tartó locsogásból. Oda se kell figyelnem, a kivonatoló minden szellemi munkát elvégez helyettem. Kérem, menjen csak tovább, Stippstein asszony felőlem nyugodtan beszélhet!

Izgatott várakozással dőltem az ajtófélfának. Stippstein asszony egy darabos külsejű szitkozódást nyelt le és csak annyit mondott röviden: sietek, megyek! — és eltűnt az utcára nyíló ajtó öblében.

Szomszédságom lassan-las- san bekalkulálta az én találmányom munkáját a mindennapi életbe. Amikor engem a sötét szemüvegben megláttak, csupán néhány rövid és pregnáns kifejezéssel érintkeztek — és csakis mögöttem. Amikor fizetnem kellett a lakbért, Stippstein asszony igy szólt hozzám:

— Bérlő, harminckettő és kp. — Köszönöm.

Az újságos, aki engem mindig azzal szórakoztatott, vagy untatott, hogy a tövényszéki esetekkel kapcsolatos külön véleményemet elharsogta díjtalanul és hosszan, az exktrak- tor láttán csak így intézett el engem: Jó napot! Köszönöm.

Borbélyom is, akinek az a rögeszméje, hogy a hajvízzel átmosott fejeket még pletykával is permeteznie kell, egyenesen, mintha megnémult volna.

— Szép idő van. Egy húsz, — és még egy kurta köszönés volt mindaz, amit a szorgalmas Figaró az extraktor jelenlétében ki tudott mondani. Környezetemben tehát a megszokott locsogásokból teljes szűkszavúság sarjadt ki. Tobzódtam az így nyert időrengetegben. Már ott tartottam, hogy szemüvegem megett, ábrándozásaim közben képzeletbeli utakat jártam be és útiélményeim keletkeztek. Az eredmények biztattak engem, hogy a nagyszerű gépezetet bizalmas családi körben is használjam.

Az alkalom éppen kínálkozott, hiszen Oszkár nagybátyám meghívott. Az előételnél a televíziót néztük. Artistaszámokkal tarkított fúvóskoncert volt a műsoron. Eddegél- tünk, hallgattunk, fáradtan bámultuk az artisták mutatványait. A már mindent elborító unalomba akkor cseppent bele egy kis élénkség, amikor a kanalammal a sótartóba nyúltam és egy rakás sót tettem a számba, ami miatt felsziszegtem. A borjúhúsnál a balett patkányokat figyeltük és a kompótevés közben a síugrók mutatványai untattak. Szerencsére a TV- készülék megbolondult, a képernyőn össze-vissza ugráltak az alakok. Oszkár bátyám tüstént szerszámért szaladt. Ekkor elővettem az én extraktoromat, bemutattam, mint kitűnő televíziós szemüveget, megigazítottam az orromon és addig aludtam, amíg az egész program be nem fejeződött. Ezzel a kitűnő esettel is igazolta az én találmányom, hogy nemcsak fecsegés, de televíziós mérgezés ellen is használtató.

Nyilvánvaló, kedves olvasóim, hogy önöknek is szükségük van időre és több időre, ezért az extraktor megvalósításának gyakorlati kérdése önöknél is sürgetően felvetődik. Elárulhatom, hogy nevetségesen egyszerű dolog az egész. Mindenütt akad a nyári szezonból visszamaradt napszemüveg. Két piros drótocskára kössenek e9V-egy vattagolyócskát és ezeket dugják be a füljáratba, mindez úgy tűnik a felületes szemlélőnek, mintha elektromosság is lenne a dologban, viszont a drótocska arra is jó, hogy a vattát könnyebben kihúzhassák a fülükből, kedves olvasóim. Nem szabad elfelejteni: a nagydumájú emberek előtt behatóan kell ismertetni a készüléket, hatásának módját és fokát. A dolgok megvalósítása nagyban elősegíti a sikert, ami — ha az előkészület, a puhítás megvolt — teljesen biztosított.

Utóirat: Elolvastam még egyszer ezt az elmefuttatást az extraktorra vonatkozóan, önkritikái kivonat: Sok duma egy használt napszemüveg körül.

(Fordította: Farkas András)

tapasztalata

Burgonyatermesztésünti- ben igen súlyos károsítók- ként léptek fel az elmúlt évben a cserebogarak pajorjai, drótférgek, a különböző vírusbeitegségek és nem utolsósorban a burgonyabogár. A felsorolt károsítok tevékenysége következtében előállott termésveszteség értéké, megközelíti az összes témés 25 százalékát.

A répalevéltetű kártétele 688 vagon terméskiesést jelentett.

Jellemzésül, hogy milyen súlyos károkat okozhatnak a növényeinket pusztító rovarok, álljon példaként a máktok- barkó okozta kártétel. Ez a kártevő a megye egész területére vonatkozó felmérések szerint 50 kg/kh mennyiségű terméskiesést okozott, ami pénzértékben kifejezve. 1200 forintot jelent. Az itt felsorolt, véleményünk szerint igen jellemzőnek kiragadott példák mutatják, hogy fokozott harcot kell ebben az évben folytatnunk a növényeinket károsító élő szervezetek ellen.

Az 1960. évben végzett védekezési munkákkal igen komoly mértékben csökkenteni is tudtuk a kártételek nyomán jelentkező veszteségeket. Megállapíthatjuk, hogy a védekezések gazdaságossági haszonnal jártak, érdemes és szükséges a növényvédelmi munka elvégzése. Ennek igazolására álljanak az alábbi adatok.

A Csányi Állami Gazdaság pontos mérései mutatják, hogy őszi búzában a vegyszeres gyomirtás 2,04 mázsa termésnövekedést eredményezett, melynek pénzértéke, a védekezési költségeket leszámítva. 479,80 forint/mázsa. Az őszi árpa vegyszeres gyomirtásával elért termésmö- vekedés 1,57 mázsa/kh. Több termelőszövetkezetben végzett felmérés alapján megállapíthatjuk, hogy a gabonafélék vegyszeres gyomirtása holdanként 0,5—3,4 mázsa terméseredmény-növekedést eredményez.

AZ EGERFARMOSI Üj Barázda Termelőszövetkezet a máktokbarkó elleini eredményes védekezéssel 0,7 mázsa 'többletterméshez jutott. Ennek értéke — levonva a védekezési költségeket — 24 forint kilogrammonkénti árat számolva: 1564 forint holdanként.

A kiskörei Dózsa Termelő- szövetkezet gyümölcsösében a pajzstetű elleni védekezések eredménye mennyiségi és főleg minőségi termésjavulást számítva, megközelíti a 300 ezer forintot.

figyelmeztet!

Tényként állapíthatjuk meg, hogy a rendszeres és szakszerűen végzett, végrehajtott növényvédelmi munkák nemcsak a tárgyévben, a termés meny- nyiségi és minőségi növelésével éreztetik hatásukat, hanem a kártevők- és betegségokozók számának 85—90 százalékos gyérítésével a következő évekre is előnyös hatással vannak. A gabona vegyszeres gyomirtása például átlagosan 81—96 százalékos gyompusztulást eredményezett és tudva, hogy egyetlen gyomnövény több ezerre tehető magot is hozhat, a disznóparéj 5—600 000-et is, az adott területen a későbbiekben is jelentősen csökken a gyomok száma az ez évi permetezések hatására.

Ezek a felsorolt adatok igen szemléltetően mutatják a növényvédelem egyre fokozódó jelentőségét. Jelzik, hogy a védekezési munkák szakszerű és időbeni elvégzésével jelentős terméseredmény-növekedés érhető el. A védekezési munkákat szakszerűen és jól végző termelőszövetkezetek jelentős többletbevételhez jutnak azzal is, hogy államunk különböző kedvezményekben részesíti őket.

A kiskörei Dózsa Termelő- szövetkezetnek 22,780, a felnémeti Petőfi Termelőszövetkezetnek 11 483 forintot jelentett például ez az áruvisszatérítés a gyümölcsösben végzett eredményes munka jutalmaként.

A VEGYSZERES gyomirtás után a megye termelőszövetkezetei közel 100 000 forintos árvisszatérítést kaptak, mely ösz- szeg, hozzáadva a termésmeny- nyiség-növekedésből adódó értéknövekedéshez, jelentős mértékben emelte a gazdaságok jövedelmét. Az elmúlt évben is igen veszélyes mértékben fellépett burgonyabogár elleni védekezés fontosságát felismerték a termelőszövetkezetek és azért, mert a kártételt minimálisra tudták csökkenteni, 171 545 forint árvisszatérítést kaptak.

Szükséges, hogy termelőszövetkezeteink vezetői ismerjék fel a növényvédelem jelentőségét és a gazdaságosság határain belül végeztessenek el minden növényvédelmi munkát, a védekezéshez szükséges anyagokat, gépeket, munkadíjat terveztessék be a termelő- szövetkezetek éves termelési tervébe.

Szükséges ez, hogy csökkenjen a rovari és gombakárosítók előidézte termésveszteség, ezzel is hozzájáruljunk népgazdasági tervünk célkitűzéseinek megvalósításához, a termésátlagok állandó és fokozatos emeléséhez.

Kaptáé Tibor