Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-06 / 80. szám

1S61. április 6., csütörtök NÉPÚJSÁG Dísziinnepség Egerben a felszabadulásunk tizenhatodik évfordulóján esés ez a barátság, mert szo­cialista építőmunkánkban ál­landóan ott érezzük a jó barát segítségét, de szent ez a ba­rátság, mert megvéd bennün­ket minden külső és belső tá­madással szemben. Április 4-ét, hazánk felsza­badulásának ünnepét, ma olyan időben ünnepeljük, ami­kor a béke, és a szocializmus erőinek növekedése meggátol­ja a nemzetközi imperializ­must, abban, hogy a kis népek forradalmi harcát vérbe fojt­sa. Ma már nem az imperialis­ták döntik el a Világ és a kis népek sorsát — mint ahogy a Moszkvai Nyilatkozat is meg­állapítja —, hanem az emberi társadalom történelmi fejlő­désének irányvonalát a szoci­alista világrendszer és azok az erők határozzák meg, ame­lyek az imperializmus ellen, a szocializmusért harcolnak. Bár az imperializmus még erős, azonban semmiféle eről­ködése nem tartóztathatja fel a történelem előrehaladásai, 'a szocializmus teljes győzelmét. A- kapitalizmus világa az ál­talános válság korát éli. Ez az általános válság az első világ­háború időszakában bontako­zott ki és különösképpen a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmének ered­ménye volt. A második világ­háborúban a fasizmuson ara­tott győzelem a kibontakozó népi demokratikus forradal­mak és különösképpen a szo­cialista világrendszer kialaku­lása nyomán az általános vál­ság elmélyült, a kapitalizmus újabb területekről szorult ki. Kialakult az általános válság második szakasza. Az utóbbi három év tapasztalatai alap­ján a moszkvai értekezlet ar­ra a nagyjelentőségű követ­keztetésre jutott, hogy a kapi­talizmus általános válsága újabb szakaszába lépett. Ez a kapitalizmus általános válságának harmadik szaka­sza, amelynek az első kettőtől eltérően a legfontosabb sajá­tossága az, hogy nem világhá­borúval kapcsolatban alakult ki, hanem a két rendszer ver­senye és harca, az erőviszo­nyoknak a szocializmus javá­ra való mind nagyobb meg­változása, az imperializmus valamennyi ellentétének foko­zott kiéleződése közepette alakult ki. Az általános vál­ság új szakasza átfogja az egész kapitalista világot és je­lentkezik mind politikai, mind gazdasági, mind pedig a kul­turális életben. Korunkban olyan erőviszonyok alakultak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy új módon a béke, a de­mokrácia, a szocializmus ja­vára oldjuk meg az emberisé­get foglalkoztató kérdéseket. Az imperialisták erőlködése ellenére ezek az erőviszonyok tovább erősödnek, tovább szé­lesednek és egyre nagyobb szerepet töltenek be a béké­ért folytatott harc irányításá­ban. Ezen túlmenően az el­múlt tizenöt esztendőben 40 új szuverén állam jött létre Ázsiában és Afrikában. A gyarmatok területe az 1945. évi 36,8 millió négyzetkilomé­terről 13,2 millió négyzetkilo­méterre csökkent. Ilyenformán alaposan módosult a világ po­litikai térképe és az erők megoszlása a nemzetközi szín­téren. Gyökeresen megválto­zott Ázsia arculata. Indiához, Indonéziához és Burmához ha­sonló nagy független államok keletkeztek ezen a világré­szen. A felsorolt államok más államokkal együtt fontos sze­repet játszanak a békeharc­ban. Felébredt 4frika, amely a legtöbbet szenvedett, 1959-ben például tíz független afrikai állam volt, ma már ez a szám huszonhétre emelke­dett. Ezek közé a független államok közé tartozik Guinea, Ghana, az Egyesült Arab Köz­társaság, Nigéria és a Mali Köztársaság. Hogy milyen erős és eltökélt afrika népe abban a harcban, hogy lerázzák magukról a gyarmati bilincset, mi sem bizonyítja jobban, mint az algériai nép harca a francia gyarmat isi j lók ellen, amely már hosszú év ék óta harcól a független­ségéért. A gyarmatosító országók a legkégyetlénébb térrórcselek- ményektől sem riadnak visz- sza, hogy legalább részben megtartsák pozíciójukat egyes területeken. ■ A gyarmatosítók állandó módszerei közé tar­toznak ' a terrorcselekmények, amelyekén keresztül igyekez­nek leszámolni a nemzeti mozgalmak vezetőivel. Ilyen terrorcselekményt követtek el Kongóban, amikór gáládul meggyilkolták a Kongói Köz­társaság •miniszterelnökét, Lu- mumbát. Hasonló gengszter­módszereket alkalmaznak Ke­nya, és Uganda népeivel, ahol agyonlövik a hazafiakat, de azt a módszert alkalmazzák Angolában és más helyeken is. Az imperialisták, illetve gyarmatosítók által folytatott terrorcselekmények ellenére a gyarmati népek harca erősö­dik, ma már világméreteket ölt és rövid időn belül bekö­a harcos mozgósító dokumen­tum mindenkihez szól, aki síkra száll a békéért. Ehnél- fogva kétségkívül fontos sze­repe lesz majd abban, hogy még szélesebb néprétegek fog­janak össze és álljanak a bé­ke zászlaja alá; ,4 Moszkvai Nyilatkozat meghatározza; hogy niilyén körülmények között jöhet lét­re annak reális lehetősége, hogy még a szocializmus teljes világméretű győzelme előtt, amikor a kapitalizmus a világ egy részén még fennmarad — kiküszöböljük a világháborút a társadalom életéből. A szo­cializmus világméretű győzel­me végérvényesen, kiküszöböli mindennemű háború kirob­bantásának társadalmi és nemzeti okait. A szocialista országok kö­vetkezetesen érvényesítették és HÁLÁBÓL... vetkezik a Szovjetunió azon javaslatának végrehajtása — amelyet az ENSZ 15. üléssza­kán terjesztett elő —, hogy .teljesen fel kell számolni a gyalázatos gyarmati rendszert. Az imperialisták nemcsak a gyarmati népek ellen követ­nek el terrorcselekményeket, hanem sok esetben saját or­száguk népei ellen is megtor- . ló intékedéseket tesznek. Ilyen esetek voltak Japánban, Tö­rökországban, Dél-Koreában, Belgiumban és más országok­ban is. Különösen kiéleződtek a harcok azokban az orszá­gokban, ahol az imperialisták katonai támaszpontokat léte­sítettek, Ezekben az országok­ban a népek fokozzák a har­cot a támaszpontok megszün­tetéséért, ami fontos feltétele a nemzeti függetlenség meg­szilárdításának és a háború elhárításának. Napjainkban világmérete­ket ölt a harc a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, és az atomfegyver betiltásáért. Az új világháború veszélye ellen folytatott harcban különösen nagy szerep hárul a munkás- osztályra a kapitalista orszá­gokban is, hogy ennek elhárí­tása érdekében fogja össze minden osztagát. Nem szabad, hogy politikai, vallási, cs egyéb kérdésekben fennálló bármiféle különbségek aka­dályozzák a munkásosztály összefogását a háborús veszély ellen. A szocialista tábor országai, élén a Szovjetunióval, szívós harcot folytat a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az általános és teljes leszerelé­sért. Ennek a fontos feladat­nak a megbeszélésére ült ösz- sze az elmúlt évben a moszk­vai értekezlet, amely kiált­ványt intézett a világ népei­hez. A moszkvai tanácskozás kiáltványa összefogásra szólít­ja fel a békeszerető erőket. Ez érvényesítik külpolitikájukban a békés egymás mellett élés lenini elvét. Ezt az elvet a moszkvai tanácskozás is jóvá­hagyta és az egész világ szí­ne előtt újra megerősítette, hogy a békés egymás mellett élés valamennyi szocialista or­szág megváltozhatatlan politi­kája. A moszkvai tanácskozás ezen határozatait és énnek fontosságát kénytelenek vol­tak elismerni egyes polgári sajtók is. Olyan vezető polgári lapok, mint például a New York Times és a londoni Ti­mes megállapította, hogy a kommunisták híven kitartanak a békés egymás mellett élés politikája mellett. A polgári sajtók beismeréséből logiku­san következik, hogy a szocia­lista világ senkit sem fenyeget háborúval és egyetlen ország­ra sem akarja kívülről ráerő­szakolni a forradalmat. Ez megfosztja a burzsoá kormá­nyokat fő érvüktől, amellyel a fegyverkezési hajsza folytatá­sának, a nemzetközi feszültség kiélezésének és az új világ­háború előkészítésének politi­káját leplezik. A Szovjetunió, illetve a szo­cialista tábor azt vallja, hogy a háborút elkerülheti az emberiség, mert azt meg lehet akadályoz­ni. A háború elkerülhetőségét annak a politikának köszön­hetjük, amelyet a nagy Szov­jetunió már több mint negy­ven esztendeje zászlajára írt, a béke jelszavát, és mindvégig kitart mellette. Ez a békepoli­tika minden nép számára meg­nyitotta az utat a békéhez, és az imperialisták minden mes­terkedése ellenére újabb és. újabb milliókat hódít meg a békés együttélés gondolatának. Ami pedig a háború meg­akadályozásának reális alapját illeti, a háborús gyújtogató- kat az rettenti meg főleg egy újabb véres kalandtól, hogy látják a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország iparának, tudományának és téchnlkájá- nak rohamos fejlődését, mert látják a Szovjetunió, a szo­cialista. tábor növekvő - gazda­sági, politikai és katonai ere­jét. A szovjet tudomány és technika eredményei szinte naponta új bizonyságát szol­gáltatják a Szovjetunió tech­nikai fölényének, a szocialista rendszer fölényének. Az elmúlt hónapban már két esetbeii járta be a világot az a hír, hogy a Szovjetunió fellőtte a negyedik és az ötö­dik szputnyik-ürhajókat, ame­lyek több mint 200 kilométe­res átlagos magasságban, a benne levő állatokkal együtt, megkerülték Földünket, majd épségben visszatértek a kije­lölt területre. Mi a jelentő­sége ennek az újabb nagysze­rű szovjet kísérletnek? Min­den bizonnyal úgy tekinthet­jük, mint a nagy izgalommal várt premiernek, az ember űr­repülésének . főpróbáját. Ehhez a kísérletekhez ma a Szov­jetunió birtokában vannak a legfejlettebb technikai eszkö­zök és a legtökéletesebben ki­dolgozott módszerek. A nyugati szakemberek is el­ismeréssel adóznak az új szov­jet sikernek. Véleményük eb­ben foglalható össze: Minden bizonnyal a Szovjet­unió nyeri meg a versenyt Amerika előtt és talán nem­sokára a szovjet ember lesz az első űrhajós. A Szovjetunió ezen nagy technikai vívmá­nyával is a békét szolgálja, de egyben figyelmeztetőleg hat az imperialisták háborús szán­dékait illetően. A Moszkvai Nyilatkozat leszögezte, a békés egymás mellett élés problémá­it és a békés egymás mellett élés megvalósításáért folyta­tott harc módszereit. A békés egymás mellett élés irányvonala azt jelenti, hogy a béke ellenségeivel szemben tevékeny akcióra moz­gósítjuk a tömegeket, lendüle­tet adjunk ennek a harcnak. Az utóbbi években a szocialis­ta tábor országaiban elért nagyarányú gazdasági, politi­kai és társadalmi előrehaladás eredményeként az egész szo­cialista világrendszer fejlődé­sében új szakasz következett be. Ennek az a jellemzője, hogy a szocialista világrend- szer legnagyobb, legerősebb or­szága, a Szovjetunió, a kom­munista társadalom szélesen kibontakozó építésének kor­szakába lépett és e tábor egyes országaiban már lerakták a szocializmus alapjait és a fej­lett szocialista társadalmat épí­tik. A szocialista tábor csak­nem valamennyi országában is befejezénhez közeledik a szoeializnsu.# alapjainak leraknia. A szocializmus építésének újabb szakaszára hálunk első­sorban az'a jellemző, hogy há­roméves tervünket sikeresen teljesítettük, a tervben kitűzött feladatókat mind az iparban, mind a mezőgazdaságban tel­jesítettük és tervünk egyik leg­nagyobb eredményeként, lé­nyegében befejeztük a mező- gazdaság szocialista áfalakttá sábán a tömeges szervező' munkát. Ennek eredménye­ként az Ország szántóterületé­nek 90 százaléka a szocialista szektorban, a termelőszövetke­zetekben és állami gazdaságok­ban van. Ez a szocialista for­radalom történelmi jelentősé­gű győzelme hazánkban. To­vábbi előrehaladásunk prog­ramját a közeljövőben az or­szággyűlés .elé. kerülő második ötéves tervünk tartalmazza. A terv fő arányait a pórt VII. kongresszusa szabta még. Az ötéves tervvel harcba indu­lunk a szocialista társadalom teljes, felépítéséért, és ha jól dolgozunk, ezt a nagy törté­nelmi feladatot, a második öt­éves terv időszakában meg is valósítjuk. A mi előrehaladásunk Is iga­zolja a Moszkvai Nyilatkozat megállapítását, amely szerint nemcsak a Szovjetunióban, ha­nem valamennyi szocialista or­szágban megszüntették a kapi­talizmus visszaállításának tár­sadalmi és gazdasági lehetősé­geit. Mi, magyar dolgozók tel­jes mértékben csatlakozunk a Szovjetunió békepolitikójához. Ahhoz, hogy a szocializmus építésében toyábbi sikereket érjünk el, hogy népünk élete állandóan javuljon és hazánk virágozzék, szorgalmas munká­ra és békére van szükségünk. A béke a magyar néppek és az egész világ valamennyi dolgo­zó emberének legfontosabb lét­érdeke. Büszkék vagyunk arra. hegy h szocialista tábor egyenrangú, és megbecsült tagjaként pár­tunk és kormányunk vezetésé­vel kivehet.iük részünket e ne­mes küzdelemből. Felszabadu­lásunkat ebben az évben is a békéért való harc szellemében ünnepeljük! Felszabadult né­pünk törekvésének céljai a szocializmus felépítése és a bé­ke megőrzése^egy beesnek min­den haladó ember vágyaival, és e világ dolgozóinak érdé-, keivel, A szocializmus építésében elért eredményeink toVább fejlesztésének záloga: Hűsé­günk a proletár irtternaciona-. 1 izmus eszméihez, megbontha­tatlan barátságinak a legyőzhe­tetlen szocialista táborral, fel­szabadítónkkal, nagy bará­tunkkal. a Szovjetunióval. Fel- szabadulásunk megünneplésé­hez emlékéhez akkor leszünk igazán hűek, ha osztálvharcos forradalmi szívvel dolgozunk szeretett hazétlk további felvi. rágoztatásáért. Az ünnepi évfordulón min­den tapasztalatunk arról kell meggyőzzön bennünket, hogy a párt vezetésével jó úton já­runk. hogy a magyar nép hű­séges a szocializmus ügyéhez, a szovjet—magyar barátsághoz, a szocialista táborhoz és a pro­letár nemzetköziséghez. Éljen április 4. hazánk fel­szabadulásának tizenhatodik évfordulója! Éljen az örök és megbontha­tatlan szovjet—magyar barát­ság! Éljen a. béke! A díszünnepség után a Gár­donyi Géza Színház művészei bemutatták Visnyevszkij Opti­mista tragédia című drámáját. Bensőséges ünnepségek vo'íak Hatvanban hazánk leiszabadulásának évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 16. évfordulóját Hatvanban is bensőséges keretek között ün­nepelték meg. Április 2-án es­te hat órakor az ünnepi dísz­be öltöztetett Vörösmarty Mű­velődési Házban rendeztek megemlékező ünnepséget, amelyen dr. Bartos József, a Bajza József Gimnázium igaz­gatója mondott megnyitót. Szavai után Rabecz Lajos, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta felszabady- lásunk nagy jelentőségét. Az ünnepi beszéd után szín­vonalas műsor szórakoztatta az est közönségét, amelyen fellépett a Vörösmarty Műve­lődési Ház Liszt Ferenc Kóru­sa, a művelődési ház táncka­ra, a MÁV Szimfónikus Ze­nekar, valamint a gimnázium és az iparitanuló intézet nö­vendékei.­Április negyedikén délelőtt- a párt, tanácsi és tömegszer­vezetek. valamint a város hi­vatalai, intézményei, a terme­lőszövetkezetek tagjai megko­szorúzták a két szovjet hősi emlékművet. A Kossuth téri emlékműnél a koszorúzás előtt kis ünnepség keretében Bren­ner Géza honvédszázados em­lékezett meg a szovjet hadse­reg hősi harcairól, amelyek egyik eredménye, Hatvan vá­ros-lakóinak, dolgozóinak mai boldog élete. Ismét hálatűz gyűlt a Kékestetőn Egyetlen szál kifaragott bot­tal indult el hetekkel ezelőtt a felszabadulási staféta. Gyorslábú fiatalok adták falu­ról falura, városról városra az egyre több szalagot hordozó stafétabotot, és amikor már rajta volt a tizenhatezer KISZ-fiatal üdvözletét tolmá­csoló megannyi hímzett se­lyem, akkor a gyöngyösi szov­jet hősi emlékmű előtt — áp­rilis 4-én,. délután fél hatkor — megpihent a staféta. Misi Sándor, a KISZ Heves megyei Bizottsága titkára rá­kötötte a botra az utolsó sza­lagot. Molnár Gusztáv, a váro­si pártbizottság titkára üdvöz­lő beszéde után megindult a menet, a motorok, autók, au­tóbuszok hosszú sora. hazánk legmagasabb csúcsa, a Kékes felé. Lassan sötétedett, s mire a fiatalság és a rengeteg érdek­lődő felért a csúcsra, csak a televízió-torony szórta fényét az összegyűlt sokaságra. Pont­ban fél nyolckor felhangzott a magyar, majd a szovjet him­nusz. Misi Sándor üdvözölte a megjelenteket, s külön a megjelentek nevében köszön­tötte F. Sz. Tavaszt, a Lenini Komszomol küldöttét. A töb­bi között a következőket mon­dotta: — Ez a stafétabot, amelyet a Lenini Komszomol Köz­ponti Bizottságának küldünk, legyen a magyar fiatalság, köztük a Heves megyei fia­talok hálás emlékezete a szov­jet hősöknek, akik részt vet­tek tizenhat évvel ezelőtt ha­zánk felszabadításában. Üzen­jük, hogy a szabadság, ame­lyet a szovjet hősök vére ön­tözött, legmegbecsültebb kin­cseink közé tartozik. Üzenjük, hogy a magyar fiatalok ebben a szabadságban úgy élnek és úgy dolgoznak, hogy a nagy múltú, hős, Lenini Komszo­mol fiataljainak megbecsülé­sét is kivívják. Majd F. Sz. Tarasz tolmá­csolta küldőinek üzenetét. Ti­zenhat ágyúlövés rendítette meg a levegőt. Aprócska úttö­rő állt a hatalmasra rakott máglya tövénél és engedélyt kért a hálatűz meggyújtására. Fellobbant a láng, szállt az indulók hangja, röppentek a szikrázó rakéták. Hazánk felszabadulásának tizenhatodik évfordulóján megilletődött fiatalok állták körül a lobogó tüzet. Távolból hideg fényeivel csillogott Gyöngyös, mintegy hirdetve^ azt a nagy változást, azt a haladást, azt az építkezést és élniakarási tempót, amelyet tizenhat év alatt ez az ország megszokott. Kettős ünnep as egri Finom szerelvény gyárban Az egri Finomszerei vény­gyár dolgozói hazánk felsza­badulásának 16., a gyár fenn­állásának 10. évfordulóját ün­nepelték. A gyár dolgozóinak ünnepén a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium növendékei kultúrműsorral szerepeltek. A gimnázium kultúrcsöport- jának tagjai ugyanezen a na­pon az egri Tiszti Klubban is szerepeitek, ahol az Egri Bú­torgyár dolgozói és hozzátar­tozói gyűltek össze, hogy meg­ünnepeljék hazánk felsza­badulásának 16. évfordulóját. N. X,

Next

/
Oldalképek
Tartalom