Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

1961. április Z., vasárnap aiEPÜ JS ÄG TI Gyurká Géz.a -. .<iiillllllll a mm ÓNKÉNT KLÍNTKeUW A rcnrfőrfUgt hátra. dűlt a széken, s most inkább csodálkozó, mintsem kétkedő volt az arca ... — Hogy, te? — Igenis, kérem, én ... A rendőrtiszt egy ideig em­berét méregette, amint ott állt előtte, mint valami madár­ijesztő. Pontosan olyan, mint a madárijesztő, csak a karjai nincsenek szétfeszítve, mintha kereszten lógna, de a furcsa vigyázzállásba merevített lá­bai, mintha nem is a testet tar­tanák, hanem inkább a törzs­ből lógnának alá. — Nem hiszem — mondta kisvártatva. Amaz nagyot nyelt, hogy ádámcsutkája f elszaladt, fel egészen az álla alá ... — De igenis, én voltam, ha mondom ... — és szemében va­lami furcsa dac, vagy inkább makacs elszántság villant fel. Nem is illett hozzá, keshedt vállaihoz, késpengevékony ar­cához, amelyet nyilván frissen borotválhatott egy kegyetlenül rossz késsel A rendőrtiszt elnevette ma­gát. Most pufók, jókedélyű bácsinak nézett ki, aki sokkal inkább szeretettel, mintsem ha­raggal figyeli a kisfiút, aki bevallja neki: ő törte be az ablakát. Hintázni kezdett a széken, aztán megcsóválta a fejét. — Egy csecsemőt, nem mon­dom, azt le tudnál ütni... De egy egészséges, érős, s nálad még fiatalabb embert is... Ilyen alakkal? Nem hiszem, legalábbis nagyon valószínűt­len ... — Márpedig fogalmazó úr, én voltam... Nagyon neki tud ám az ember dühösödni, s ak­kor nem ismer se embert, se istent. A rendőrtiszt megrántotta a vállát, neki mindegy, ha vala­ki idejön, s egyszerűen bejelen­ti, hogy a Csalogány utcai rab­lótámadást ő követte el, akkor neki kötelessége levezetni a kihallgatást, nem beszélve ar­ról, hogy sok minden lehetsé­ges, még az is, hogy ez a nyamvadt figura leüssön vala­kit a pénzéért... — Hát akkor lássuk az adato­kat — nyúlt a tollszár után. — Hogy hívnak? — Kovács... Kovács Berta­lan ... — Mikor születtél? — Nem tudom... A rendőrtisztnek elkereke­dett a szeme: — Mi az, hogy nem tudod? Ne viccelj itt velem, mert megjárod — és az arca most már egyáltalán nem volt sem mosolygós, sem csodálkozó. — Fogalmazó úr, jelentem, tényleg nem tudom ... Csak saccolom, most úgy negyven felé járhatok, hát akkor 1890 egynéhányban születhettem... Kitettek, tetszik tudni, lelenc­be nevelkedtem, megszöktem, visszavittek, megint megszök­tem ... Falun is voltam, egy gazdánál, onnan is megszök­tem ... Szóval, így van, isten bizony. A rendőrtiszt egy cifrát ká­romkodott, most mi az isten csodát írjon be a születési év­re? Beírta: 1898. — És hol születtél? Azt se tudod? — Valószínű itt Pesten, mert­hogy itt voltam lelencben, ké­rem ... — Családi állapotod? — Együtt éltem egy asszony­nyal ... De csak úgy. Tetszik érteni... Aztán itthagyott. Van annak már öt éve is. Az­óta csak úgy magamnak va­gyok ... A rubrikába bekennt; nőtlen. — Hol van bejelentett laká­sod? — kérdezte a rendőrtiszt, de a feleletet meg sem várva, már írta is: bejelentett lakása nincs. A kérdések és válaszok mor­mogó folyamatába lassan meg­ereszkedett Kovács Bertalan lá­ba, már nem állt annyira vi- gyázzba, sőt, mintha valami nyugalom, megelégedettség is eltöltötte volna. Körülpislogott a szobában, ahol kellemesen du­ruzsolt a kályha, végigkúszott tekintete a falakon, amelyek fehérek voltak és üresek, ki­véve a rendőrtiszt feje felett Horthy Miklós szigorúrazárt szájú, keretbe és üveg mögé dugott képével, a sarokban álldogáló, poros papírokkal, néhány könyvvel megpakolt, remegő lábú könyvállványon, aztán halkan megszólalt: j — Fogalmazó úr, egy cigaret­tát, ha kaphatnék ... A rendőrtiszt felnézett a papírból, szemmelláthatólag valami durvát akart mondani, hogy meglátta kényelmesen álldogáló, toprongyos emberét, aztán odalökte elé az asztal sarkára a csomag Leventét: — Szívd — mondta szűksza­vúan. — S közben mondd el akkor, hogyan is történt ez a dolog? Kovács Bertalan rágyújtott, mélyet slukkolt a füstből, ha- rákolva köhögni kezdett tőle, de arca a kínlódás helyett, in­kább megelégedettségről tanús­kodott. — Az úgy volt, fogalmazó úr, tetszik tudni, hogy már nagyon éhes voltam, meg hát jön a tél és csak ennyi a holmim mind, ni — mutatott magára, hogy a rendőrtisztnek ott legbelijl aka­ratlanul is el kellett ismernie, hogy ez bizony nem sok. — Töprengtem a dolgon, mit le­hetne csinálni és ekkor..,. — Miért nem mentél el dol­gozni? — vágott közbe nyersen a rendőrtiszt, mert érezte, hogy kezdi az undor elfogni ennek a toprongyos embernek a lát­tán. Ilyen piszkos ügyekkel csak neki kell foglalkoznia, csak neki.:. Azok, amelyek nevet, rangot hozhatnak, te­kintélyt, az a kedvenceké, a protekciósoké. Határozottan gyűlölte most ezt a piszkos csavargót, ellenséget, a fel- jebbjutás leküzdhetetlen aka­dályát látta benne. — Nincs munka, kérem, fo­galmazó úr.., — Ne hazudozz itt nekem, gazember... Aki dolgozni akar, az tud Te nem akarsz dolgozni, inkább disznólkodsz, de megállj, elhúzom a nótádat, hogy örökre elmegy a kedved. Piszok! Kovács Bertalan szét­tárta a karjait, lehetett úgyis érteni, hogy igaza van a fogal­mazó úrnak, ő inkább disznól- kodik, de lehet úgyis: ha nem hiszi, mit magyarázzam... — Arról beszélj, hogy történt az a Csalogány utcai támadás? Egyedül voltál-e, vagy társaid is voltak? ... Hová tetted a pénzt? A feljelentésben itt az áll, hogy kétszáz pengő volt Soltinál. Miért nem beszélsz, mi? — Nem volt, kérem, annál' pénz, hiszen ez a baj... Kü­lönben nem tudom én se a ne­vét, se a rangját... Ilyenkor nem szokás bemutatkozni. Azt se tudom, ki fia, borja... — Kereskedő ... — Lehet — hagyta helyben Kovács. — Szóval, megfigyel­tem, hogy merre szokott haza­járni, aztán mikor jött, már elég késő volt... — Ne hazudozz, hajnalban ütötték le, itt a feljelentés. — Már úgy értem, hogy késő volt... Biztosan azért is nem volt nála pénz, merthogy haj­nal volt... Hajnalban nem szokott az embereknél pénz lenni, ezt a fogalmazó úr is tudja, igaz? A rendőrtiszt felállt, rátá­maszkodott az asztalra, s gya­núsan, csendesen jegyezte meg: — Hogy én mit tudok, s mit nem, ahhoz neked semmi kö­zöd ... Addig örülj, amíg szé­pen vagy ... Mert... — szo­rította ökölbe a kezét és úgy nézett Kovácsra, mint kígyó az áldozatára. — Igenis, semmi közöm — vágta haptákba magát Kovács. Hát így volt fogalmazó úr... Aztán olvastam az újságban, mert én tudok ám olvasni, nem felejtettem el, hogy a rendőrség megkezdte a nyomo­zást ... Na, mondom magam­nak, Berti, ha ezek megkezd­ték, el is kapnak. Ha meg úgy­is elkapnak, akkor már inkább előbb, mint utóbb és a töredel­mes beismerés enyhítő körül­ménynek számít... Ismerem ám én a törvényt... A rendőrtiszt elvigyorodott: — Ismered a törvényt, mi? Na, majd utánanézünk, hogy hol és milyen körülmények között tanultad meg te ismer­ni azt a bizonyos törvényt... Védtelen embereket leütni, ki­rabolni, s utána törvényre hi­vatkozni, nem mondom, jó kis alak vagy ... A»ló nyílt, s a lépesek alatt megreccsent a szürke festetten padló: — Szervusz, mondd, kérlek.... Hát ez ki? — Szervusz. Ez? A Csalogány utcai rablótámadás tettese — válaszolt alig titkolt büszkeség­gel a rendőrtiszt a másiknak, aki civilben volt, de messziről lerítt róla, hogy milyen testü­let tagja. Kovács nem mert megfordulni, de hallotta, hogy a léptek közelednek, s aztán a civil elébe került. Ránézett, az­tán alig titkolt kárörömmel, fordult a rendőrtiszthez: — Hogy kicsoda ez? — A Csalogány utcai rabló- támadás tettese, kérlek... — Berti... Egyszer megjá­rod ... A hatóság félrevezeté­séért úgy lecsuknak, hogy a nyarat is végigülöd a sitten ... Kovács Bertalan behúzta a nyakát, legszívesebben kiódal- gott volna. A rendőrtiszt értet- len arccal figyelte a beszélge­tést: — Nem értem, kérlek, mit akarsz ezzel a hatóság félre­vezetésével ... Ez az ember... — keresgélni kezdett a papíron — igen, Kovács Bertalan, ide­jött és önként jelentkezett, hogy ő... A civil legyintett, gúnyosan, lekicsinylőén, hogy társa arcát elfutotta a vér: — Idejött? Minden ősszel jön a rendőrségre, már nekem kétszer volt dolgom vele... Jön és jelentkezik, hogy ezt és ezt ő követte el... Ul há­rom, négy hónapot, míg tart a nyomozás, kivizsgálás, szóval az egész hercehurca, aztán jön a tavasz és ki kell engedni... Ennyi az egész... Jóféle alak ez... Na, takarodj, s ha még egyszer kirabolsz valakit, olyan ruhát kapsz elöljáróba, hogy belekékülsz, s aztán vé­gigülöd a nyarat is, garantá­lom ... Na, pusztulj a szemem elől... Kovács Bertalan megállt az utcán és felnézett az égre. Szürke volt, vigasztalan és nyálkás ködöt borított a vá­rosra. Nemsokára jön a tél! Felsóhajtott: — De szerencsétlen is az em­berfia ... Tizenhat év — sajtónk tükrében Felszabadulásunk ünne­pén tekintsünk vissza az el­telt 16 esztendő egyre fel- felébb ívelő útjára. Forgas­suk vissza évről évre, a mo­dem kor krónikáinak vas­kos köteteit, felszabadult sajtónk lapjait, hogy azok­nak tükrében annál tisztáb­ban láthassuk, jelen életün­ket. által elnyomóitól megszabadí­tott népünk a szocializmus felé halad. (Heves megyei Népújság augusztus 13.) Osztják a Heves megyei föl­deket. Az elmúlt napokban, szerte a megye járásaiban új lendületet kapott a földreform végrehajtása. ... Poroszló nincstelen pa­rasztjai 4600 holdhoz jutnak az Üjlőrincfalva határában fekvő hatalmas feudális birtokból, amiből a környék más közsé­geinek is jut... Sarudon mint­egy 400 hold kerül szétosztás­ra az újgazdák között. A heve­si járás községei 11-én estig fe­jezik be nagy munkájukat. (Igazság, április 12.) Üj Gyöngyös épül az ötéves terv keretében ... Vízvezeté­ket kapott az ÖNCSA-telep .. Fahidak helyett betonhidak . . Bekötőutak, lakások ... Üj vál­lalatok, új gazdasági élet.. . Nehézipart kap Gyöngyös.. Üj életre kel a lignitbánya .. Üj feldolgozó üzem ... Üj kul­túrterem ... (Heves megyei Népújság március 24.) Nagy sikerrel zajlott le a fo­rint egri premierje. Az első fo­rintokkal reggel nyolc órakor találkoztunk a líceum előtt. Jó­képű falusi néni mutogatja: 30 tojást adtam el és ennyi fo­rintot kaptam érte. Négyen-öten állják körül. Nézegetik, tapogatják, latolgat­ják, épphogy meg nem szagol­ják. Gyengéd szeretettel te­szik mindezt, holott a forint iránti szerelmük egyelőre plá- tói. Senkinek sincs egy vasa sem. — Végre! — sóhajt fel vala­ki és lábával megvetően to­vábbrúg egy, a földön heverő színes fecnit, rég elmúlt kor emlékét egy billiós bankjegyet, vagy amint Egerben mondták: „billiárdos”-t, (Igazság, augusztus 4.) ... A megyében több új isko­la épült, 49-et állítottunk hely­re. Selypen bányásztanulóott­hont, Atkáron mezőgazdasági szakiskolát létesítettünk. Kor­szerűvé tettük a verpeléti és egri mezőgazdasági szakiskolá­kat. Folyamatban van az egri és hatvani iparitanuló-iskola helyreállítása. Elkészült a hat­vani diákszálló: az egri, vala­mint a gyöngyösi mezőgazdasá­gi technikumok épülete. (Heves megyei Népújság, március 24.) ... Új létesítményünk az Ap- ji Fémtermia Vállalat... Or­szágszerte, sőt már külföldön is azokon a síneken és váltó­kon futnak át a vasúti szerel­vények, melyeket a Gyöngyö­si Váltógyár szakmunkásai ál­lítanak össze... A Kompolti Kísérleti Intézet már országo­san is a mezőgazdasági tudo­mányos kutatások igen fontos bázisa... A Gárdonyi Géza Színházban esténként több száz főnyi közönség tapsol... Egerben megkezdték már az Autóipari Forgácsológyár fel­szerelését. A demjéni olajme­zők termelésük virágkorát érik majd a közel jövőben. Bélapát­falva az ötéves tervben kb. 14 ezer tonna cementtel ad töb­bet .. . Közel 60 milliós beru­házással bővül a hatvani cu­korgyár ... Tervünk a dolgozó nép terve, mert népünk saját­jának érzi ezt.... (Népújság, június 30.) A hároméves terv beruházá­si programja ... ahhoz, hogy a magyar termelő erők az előírt mértékben kibontakozhassa­nak, a tervkészítők gondos megállapítása szerint 6400 mil­lió forint beruházásra van szükség a három év folya­mán ... A tervgazdaságra való áttéréssel a demokrácia kor­mánya éppen azt kívánja biz­tosítani, hogy a beruházások terén a kiválasztást, vagyis an­nak megállapítását, hogy mely befektetések a legfontosabbak és sorrendi előnyt érdemlők, nem magángazdasági alapon, hanem átfogó szempontok sze­rint döntsék el. A hároméves terv az életszínvonalnak foko­zatos javulását hozza, az 1946— 47-ik gazdasági év folyamán megépített alapzaton ... (Igazság, július 16.) „Az első pedagógusnap.. Ma már a dolgozó nép iskolái­ban oktathatják, nevelhetik pedagógusaink a nép gyerme­keit. Ma már szocializmust épí­tő államunk megbecsült tagjai A munkanélküliség megszűnt. Nem okoz gondot a végzett pe­dagógusok elhelyezkedése sem Nam a nemzet napszámosai többé, ezt bizonyítja a január 1-i kétszeres fizetésemelés. ... Ennek a megbecsülésnek jele, hogy e nap alkalmával megyénk 150 legjobb pedagó­gusát közel 90 ezer forinttal jutalmazza a megyei tanács el­nöke. (Heves megyei Népújság, június 8.) ... a szocializmus építése az egyetlen út, amely a boldogabb iövő felé viszi a magyar népet s a szocializmus építése csak a párt, a munkásosztály vezetésé­vel képzelhető el. Aki ezt elis­meri, tiszteletben tartja és haj­landó dolgozni népköztársasá­gunk gazdasági, politikai erő­sítéséért, aki hű polgára a szo­cialista államnak, az előtt nyit­va áll a népfront kapuja. S ez a nyitott kapu a megvalósítója a kommunisták és a pártonkí- vüliek testvéri összefogásának, testvéri szövetségének ... amely­re bizton és egyre magasabbra lehet építeni a szocializmus sziklavárát. (Népújság, szeptember 25.) ... Kormányunk intézkedése nyomán az egészségre ártalmas helyeken bevezetik a csökken­tett munkaidejű napokat. így a gyöngyösoroszi ércbányában és előkészítőműben a közel­jövőben fognak áttérni a 6—7 órás munkanapokra. Most foly­nak a felülvizsgálatok, hogy el­döntsék, melyik munkahelyen lehet csökkenteni a munka­időt. (Népújság, június 1.) 1948 A 3. vasutasnap tiszteletére a harmadik negyedéves terv si­keres teljesítésére indított munkaversenyben a hatvani állomáson is újabb és újabb ki­emelkedő eredmények szület­nek ... A sikerek titka nem cso­dákban rejlik: műszaki vezető­ink, ipari, mezőgazdasági dol­gozóink biztosították a folya­matos munkát. A versenyszel­lem, a nemes vetélkedés soha nem látott eredmények eléré­sére sarkallja az állomás dol­gozóit, akik méltók akarnak maradni az élüzem jelvényhez. (Népújság, augusztus 6.) Meghatóan kedves ünnepség­nek voltak tanúi azok, akik f. hó 26-án délután 4 órakor a ke- recsendi általános iskola udva­rán összegyülekeztek. Az V., VI. fiúosztály úttörőcsapata zászlót avatottt, amelyet saját pénzén vásárolt és szorgos ke­zekkel az úttörőlányok hímez­tek ki... Az úttörőmozgalom a szülői házban is kezdi meg­mutatni hatását. Egyik jelentős eredményük az iskola előszo­bájának úttörőotthonná való átvarázsolása, az avatással kapcsolatban megtartott kézi­munka- és rajzkiállítás.... Az avatást kétórás műsor követte, mely után a jól végzett munka érzetével az úttörőinduló hang­jai mellett hagyták el a boldog szülők az ünnepély színhelyét. (Igazság, május 23.) A felnémeti Petőfi Tsz 20 holdas gyümölcsösében meg­kezdődött a gazdag almater­més szüretelése. A tsz tagjai eddig több mint egy vagon 13—15 dekás Sóvári és Jona­tán almát szedtek le. A tíz­szer permetezett és gazdagon ápolt gyümölcsfák termése a tavalyit is felülmúlja. Holdan­ként több mint egy vagon ter­mést szednek le. A szép, ízle­tes almából bőven jut a- szö­vetkezet tagjainak ... egy munkaegységre legalább 7 kiló almát osztanak. (Népújság, szeptember 23.) Tíz esztendő alatt, az építési kölcsönakció megkezdése óta 102 000 lakás épült fel állami kölcsön segítségével. Ebből 70 ezer építettő az OTP útján ju­tott állami támogatáshoz. Je­lenleg 13 400 OTP kölcsönnel folyó építkezésen dolgoznak. A többi lakás szövetkezeti és bá­nyászakció, valamint egyéb kölcsönökkel épült. A fentie­ken kívül az OTP 16 000 dol­gozónak helyreállítási, tataro­zást stb. építési kölcsönt jutta­tott ... Az OTP által nyújtott általános kölcsöntámogatás az idén éri el a legmagasabb szin­tet. A kormány ebben az esz­tendőben 620 millió forintot irányzott elő erre a célra. (Népújság, november 4.) „A felszabadulást követő 5. évben elérkeztünk odáig, hogy népi demokráciánk egész terje­delmét felölelő alaptörvényben rögzíthetjük meg a gazdálko­dás, a társadalmi élet, az álla­mi tevékenység összhangba ho­zott szerkezetét és eddigi ered­ményeinket __A Magyar Nép­kö ztársaság alkotmánya kilo­méterkő az úton, amelyen a vöröshadsereg diadalmas ereje Üj év — új tervek... Kocs- már János, Eger város tanács­elnöke: „Az 1955-ös évben ja­vítani akarjuk városunk vízel­látását. A szalaparti munkála­tok már a vízhálózat bővítésé­nek első jelei. Ez évben szebbé és csinosabbá tesszük városunk utcáit, hogy az emberek ne csak tavasszal és nyáron gyö­nyörködhessenek városunk szépségeiben, hanem az őszi és téli hónapokban is. (Népújság, január 1.) Gyönyörű napos időre vir­radt szombaton, aug. 20-án Eger. A város utcáit, épüle­teit zászlóerdő, transzparensek borították. Már a kora reggeli órákban zenekarok, ünneplőbe öltözött sokaság járta az utcá­kat. Egymás után érkeztek a megyeszékhelyre a különvona­tok, teherautók, autóbuszok... Nincs még 9 óra, de már tízez­rek járják a város utcáit... megindul az emberáradat a stadion felé, a nagygyűlés szín­helyére, és kicsinek bizonyult a stadion. Tíz órakor mintegy 60 ezer ember foglalta el helyét a lelátókon és a pályán. És aki nem fért el, az a Népkertben és a stadiont környező utcákon, a Lenin úton hangszórókon át hallgatta az előadót __Tíz óra ut án néhány perccel megérke­zik a megye vezetőinek kísére­tében Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, aki a nagygyűlés '-ónoka. (Népújság, augusztus 23.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom