Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-26 / 97. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Miről ír as újság AZ MSZMP HEVES MEGY Ei BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 97. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. április 26., szerda A szövetkezet ereje az összefogásban rejlik Még egyetlen tavasszal sem indult úgy a munka, mint az idén. Lendületesen és nagy munkakedvvel dolgoznak megyénk szövetkezeti parasztjai. Mégis, sok fiatal ter­melőszövetkezetben az tapasztalható — bár a fiatal tsz-ekre nem ez a tünet a legjellemzőbb! —, hogy nincs egyetértés a vezetőség soraiban, nincs megfelelő kapcso­lat a vezetőség és a tagság között. Mi az oka ezeknek? A vezetőség tagjai sem tudják túltenni magukat az apró, kicsinyes egyéni érdekeken, vélt sérelmeken. S leg­több helyen úgy fest a kép, hogy vezetőségi üléseken szinte állandó „napirendi pont” a személyeskedő vita, a vezető­ségi tagok egymással való veszekedése. Rendszeresen megtartják ugyan a vezetőségi üléseket, születik itt egész sor határozat, de a határozatokat már nem tartják be, s épp e határozatokkal ellenkező intézkedéseket foganato­sítanak rendszerint. A vezetőségi tagok ki sem lépnek az iroda ajtaján, már el is felejtik, miben határoztak; sőt, ha kérdezik őket, azt válaszolják: „X. elnök, vagy Y. elnökhelyettes akarta, hogy így legyen.” Ahol a vezetőségi tagok közt nem teljes az egyetértés, ennek hatása erősen érződik a tagság soraiban is. Mert ha az az egyszerű szövetkezeti tag azt látja, hogy a tsz „vezérkarában” csak egymást marják az emberek, s édes­keveset törődnek a közös gazdaság előrelendítésével, ő maga is átveszi lassanként a rossz stílust, a helytelen „engem nem érdekel” gondolkodásmódot. S végül is ki látja kárát a nemtörődömségnek, a széthúzásnak, közöm­bösségnek? Az egész szövetkezeti tagság, s legfőképpen azok, akik becsülettel és lelkiismeretesen kiveszik részü­ket a munkából, akik szívükkel és eszükkel is akarják a közös gazdaság megszilárdítását, a magasabb jövede­lem elérését. Tavaly például a mikófalvi Kossuth Tsz-ben mindössze 20—30 ember dolgozott nagy szorgalommal, de ők is csalatkoztak végelszámoláskor, mert a tagság zöme közömbös magatartással tartotta távol magát a munkától, sőt: másfelé kerestek „pénzesebb munkát”. A mikófalvi tsz-ben is marakodott a vezetőség, nem volt egyetértés soraikban, s ez hatott a tagságra is. Most már tanultak az elkövetett hibákból, és derekasan, a közös gazdaság érdekeit tekintve, fogtak a tavaszi munkákhoz. A szövetkezet ereje az összefogásban rejlik. A szer­vezettségben. S az igazi összefogást, az igazi megértést, a szervezettséget elsősorban a vezetőségnek kell kialakí­tania és tovább fejlesztenie. A tagság azért választotta a vezetőséget, mert bízott bennük. Joggal várhatják hát tőlük, hogy egységesen és hozzáértően irányítsanak. Szükség van az összefogásra, az egyetértésre, és szük­ség van a tagság lendületes munkájára, lankadatlan mun­kakedvére. Mert ezekben foglaltatik benne az eredményes szövetkezeti gazdálkodás erejének titka. Miért van minderre szükség? Népünk életét csak úgy javíthatjuk tovább, ha töb­bet termelünk, ha növeljük a termelést a mezőgazdaság­ban is. Az 1961. évi tervünk célkitűzéseinek megfelelően — az 1960. évi tényleges termelési értékhez mérve —, 7,9 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság termelését; ezen belül 10,6 százalékkal a növénytermesztést, 4,5 szá­zalékkal pedig az állattenyésztést. Ezek valóra váltása cseppet sem kis feladat. S ezt szemléltetően kell, hogy bizonyítsa az a tény, hogy 1938- tól 1958-ig — tehát kerek húsz esztendő alatt — a mező- gazdasági termelés értéke mintegy 15 százalékkal növe­kedett Magyarországon. „Nem szabad, hogy a vezetők elkedvetlenítsék a tagságot a munkától!” — mondta nemrég Kiss Mihály- né, az abasári Rákóczi Tsz vezetőségének tagja, amikor a vezetőség és a tagság kapcsolatáról kérdeztem. Ez a vélemény egyszerű és nagyon igaz kinyilatkoztatás. De ha más tsz-ekben tudják is ezt, mégsem e gondolat je­gyében cselekednek. Például a szihalmi termelőszövet­kezet vezetői. Két hete lehet már annak, hogy 30—40 asszony ment munkát kérni a vezetőséghez, hiszen a ta­vaszidő beköszöntésével ők is dologhoz szerettek volna látni. A vezetőség nem adott nekik munkát, hazaküld­tek az asszonyokat, hogy „várjanak még, majd szólnak nekik”. Pedig munka akadt volna. Kukoricaszárvágás, stb. Jelentős területen lábon állt még a kukoricaszár, ezt a munkát el tudták volna végezni az asszonyok. De a tsz vezetősége úgy gondolkodott, minek azt kivágni, munka­egységet elszámolni a szárvágásért, ráeresztenek majd egy DT lánctalpas traktort, s az föld alá szántja a lábon álló szárakat is. Az ilyen meg nem gondolt intézkedé­sek kedvét szegik az embereknek, akik azért léptek föld­jükkel a szövetkezetbe, hogy dolgozzanak. Nem beszélve arról, hogy e helytelen intézkedéssel — mármint, hogy nem adtak foglalatosságot az asszonyoknak — újabb hely­telenséget követtek el a kukoricaszárak beszán- tásával. Hiszen a föld, a talaj ilyen felületes gazdálkodás mellett elveszíti táperejét, s nincs az a műtrágya meny- nyiség, amely erőssé, széppé növeszti a kukoricaszárak­kal teli táblán az elvetett kalászosokat, takarmányféle­ségeket. Akadnak még hibák, s a termelőszövetkezetek is a maguk hibáiból tanulják meg az okos gazdálkodás mód­ját. „Mindenki a maga kárán tanul” — így rögzíti a régi­régi bölcsességet a közmondás. Persze, ezt a közmondást minden esetben alkalmaz­ni nem lehet. S nem is jó. ha alkalmazzák. A fiatal szö­vetkezetek előtt szép és tanulságos példák állnak más szövetkezetekben, amelyek már régebben elindultak a nagyüzemi gazdálkodás útján. Ezeknek a régebbi szö­vetkezeteknek a történetéből kell, hogy tanuljanak a fiatal, most alakult, vagy egy-két esztendős szövetkeze­tek. Mert higgyék el: nem rossz dolog a tsz-ek kö­zötti tapasztalatcsere. Csakhogy a bennük rejlő lehető­ségeket ki kell aknázni... (P. DJ Krajczór Imre: KONKRÉT TERVEZÉST ★ Cs. Adám Éva: NEM SAJNÁLTAK RA AZ IDŐT ★ ÖT PERCCEL TIZENKETTŐ UTÁN ★ Császár István: TAVASZ A MEZÖTÁRKÁNYI BÜZAKALÄSZ TSZ-BEN ★ SPORTESEMÉNYEK Különvonat a Budapesti Ipari Vásárra A Heves megyei Idegenfor­galmi Hivatal közli az érdek­lődőkkel, hogy május 21-én, : vasárnap különvonatot indít i Budapestre, az ipari vásárra. Jelentkezni az egri Bajcsy- < Zsilinszky utcai IBUSZ-nál i lehet ■ • Április — úgy látszik — a szenzációk, érdekes események hónapja. E hó 12-én, ami­kor Jurij Alekszejevics Gagarin a kozmoszba repült, az emberek alig várták az újságok megjelenését, hogy részletesen olvassák a szenzációt. De nem kisebb érdeklődéssel olvassák az algériai eseményeket, a kubai ellenforradalom gyors felszámolásának híreit és mind­azt, ami napjainkban történik. A boldogi Béke Termelőszövetkezet tanyáján a reggelizés alatt Tóth József kőműves olvas munkatársainak a Népszabadság legfrissebb számából. ' ' ' '■'' ' (Kiss Béla felvétele) f t - • ' • • *'^AAAA«^AAA^^AAAAAAAAA^^AAAAAAAAAAAA^^<V^AAAAAAAAA»V^AAAAAAA^VSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAy*# A járási elnökség munkáját é rtékelik a Hazafias Népfront pétervásári járási elnökségi ülésén Április 27-én ülést tart a Hazafias Népfront pétervásári járási elnöksége. A tanácsko­záson első napirendi pontként Vass György, a Hazafias Nép­front recski elnöke előterjesz­tésében a Recsk községben végzett munkát értékelik. Má­sodik napirendi pontként Ge­ese István, a HN járási elnöke előterjesztésében a Hazafias Népfront pétervásári járási elnökségének munkáját vitat­ják meg. Vizsgamunkából kiállítás Az egri 213-as Bornemissza Gergely Iparitanuló-Intézet harmadéves növendékei szak­vizsgára készülnek. Mintegy 17 féle szakmában dolgozó lá­nyok és fiúk vizsgamunkát ké­szítenek, amelyeket április 30- tól május 7-ig a Szakszerveze­ti Kultúrotthon olvasótermé­ben kiállításon mutatnak be. A több mint 150 vizsgamunka — -a működő szerszámgépektől a bútorokig — az ipari tanulók ügyes munkáját, ötletgazdag­ságát és szakértelmét bizo­nyítja. Értékes színesércek után kutatnak a Mátrában Az eddigi kutatások sikerrel jártak Több éve kutatnak már a Mátra lejtőin különböző ércek, ásványkincsek után. A több évi kutatások folyamán már a kutatótárók kilométereit vág­ták a hegységbe, s egyre több fúrást is lemélyítenek. A lassan kimerülő recski rézérc pótlására irányuló erő­feszítéseket eddig még nem kí­sérte megnyugtató siker. Gyön- gyösorosziban viszont az eddig ismert készletek feltárásán kí­vül — jó eredményeket hozott a mélyebb szintek felkutatása. Gyöngyösorosziban és a Mátra nyugati részén is — számos új érc-telért fedeztek fel. Az itt előforduló főérc a galenit és a szfalerit, az ólom­nak és a cinknek ez a világ­szerte is legfontosabb két ás­ványa. Feltételezhető — így véle­kednek a szakemberek —, hogy ezen a területen komoly mennyiségű ércbázis, sok érc­ben gazdag telér fekszik a ré­tegek közé ágyazottan, s ezek felfejtése megkétszerezheti ércbányáink eddigi termelését. Tanácskozik a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Ma délelőtt 9 órakor ta­nácskozásra ül össze a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa. Megtá-gyaják, hogy az építő­ipar területén az első negyed­évben hogyan alakultak a bal­esetek és milyen intézkedése­ket tettek a balesetek csök­kentése érdekében. A MEDOSZ megyebizottság tájékoztató je­lentést terjeszt elő a termeló- szövetkezetek patronálási mozgalmáról. A Pedagógus Szakszervezet Heves megyei Bizottságának jelentése alap­ján megtárgyalják a pedagó­gusok politikai nevelésének kérdését és az SZMT által szervezett bentlakásos tanfo­lyam tapasztalatait Már teli esitette a világűr meghódítása tiszteletére tett felajánlását a Gagarin—Fekete-brigád A világűr első meghódítójá­nak tiszteletére a 32. sz. AKÖV Nagy Il-es szemlés brigádja felvette Gagarin nevét és fel­ajánlotta, hogy április hónap­ban 8000 forintot takarítanak meg. Még április 13-án csatla­kozott felajánlásukhoz a test­vérbrigád, a Fekete-brigád, szintén 8000 forintos megtaka­rítással. Felajánlásukat Gaga- rinhoz méltóan dicséretesen teljesítették s már ápriíis 20- ra, eredményük 19 825 forint volt, tehát 3825 forinttal telje­sítették túl. (Varga László) ZCT a Együtt ünnepük május l-ét az ÉMASZ és az egri Rákóczi Tsz dolgozói Az ÉMÁSZ dolgozói szoros barátságot kötöttek az egri Rá­kóczi Termelőszövetkezet tag­jaival. Társadalmi munkában már több hasznos feladatot vé­geztek el, nyújtottak segítséget a néhány hónapos múltra visz- szatekintő szövetkezetnek. Ba­rátságukat most még jobban el akarják mélyíteni, közelebbről is meg akarják ismerni egy­mást a munkások és a terme­lőszövetkezeti parasztok. Ezért úgy határoztak, hogy a május 1-i felvonuláson közösen vesz­nek részt. Kéz a kézben, az ÉMASZ és a szövetkezet tag­jai együtt vonulnak fel Eger utcáin. Az ünnepre nagy a ké­szülődés, készítik a dekorációt, jelszavakat festenek a táblák­ra... Az ÉMASZ dolgozói az ün­nepi felvonulás után vendégül látják az egri Rákóczi Terme­lőszövetkezet vezetőit, sőt 50 olyan szövetkezeti tagot is megvendégelnek, közösen a szövetkezeti vezetőkkel, akik ez ideig becsülettel kivették részüket a munkából és a leg­több munkaegységet teljesítet­ték. t " V 2 Vége a munkaidőnek, s a herédi iskola építői ott ül­nek már jó néhány órája a félig kész épület előtt, fel­váltva nézegetik: jön-e a vállalat kiküldötte, hozzák- e a fizetést? Várnak, vár­nak, mindhiába. S azt mondják, így van ez az ese­tek többségében. A heti munka után nem tudnak idejében elutazni, család­jukhoz jutni, mert a bérü­ket mindig későn viszik az építkezéshez. Enélkül pedig hogyan álljanak az asszony elé? Mi is azt kérdezzük a He­ves megyei Te: 'esi Építő­ipari Vállalattól, a herédi építők nevében: valóban olyan ördöngösség lenne időben kiküldeni a bérüket? K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom