Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. április 22., szombat LENINRE EMLÉKEZÜNK IT ilencvenegy esztendővel “ ezelőtt, 1870. április 22-én született V. I. Lenin, a világ halhatatlan lángelméje, s talán a világ legegyszerűbb embere. Apja pedagógus volt. Családi örökségként forradal­mi lelkesedését, az egyszerű emberekkel való mély együtt­érzést hozott magával. Bátyja, aki igen művelt ember (első­ként fordítja Marxot és He­gelt) Lenin példaképe és ta­nítója. Pétervárott összeskü- vést készít a cár ellen, de le­tartóztatják, bíróság elé állít­ják és felakasztják. Lenin ek­kor 17 éves. Már elvégezte ki­tüntetéssel a gimnáziumot és beiratkozott a kazanyi egye­temre. Bátyja Marx szellemét hagyta örökül öccsére, s ez a szellem ad erőt neki ahhoz, hogy tovább folytassa a már megkezdett harcot az igazság­talanság és zsarnokság ellen. Egy diáktüntetésen való rész­vételéért falura száműzik. Eveken át járja az országot, ismerkedik a munkásokkal. 1893-ban Péterváron 'már a marxisták egyik fő vezetője s egységes szervezetbe tömöríti őket. 1895-ben a cári kormány letartóztatja. Száműzik Szibé­riába. Lenin a száműzetést szellemi képzésére és tanítás­ra használta fel. Itt írja meg első könyvét „A kapitalizmus fejlődése Oroszországban” mélven tudo­mányos s mégis mindenki szá­méra közérthető stílusban. Száműzetéséből emigrációba kénvszserül. Itt is lázasan dol­gozik. Irányít. Amikor 1905-ben Moszkvá­ban, Pétervárott a munkások megkísérlik lerázni a cári igát, Lenin hazatér, de csak illegálisan irányíthat, mert a rendőrség országszerte gyana­kodva figyeli s nemsokára menekülésre is kényszeríti. Finnország, Párizs, Krakkó az emigráció új állomáshelyei. Lenin igen szerény körül­mények között élt. Mint emig­ráns, fordítással kereste min­dennapi kenyerét. Kitűnően tudott franciául, németül, len­gyelül. Mikor oroszországi ba­rátai érdeklődnek megélhetési lehetőségeiről, mindig azt vá­laszolja, hogy semmire sincs szüksége. Különösen arra vi­gyáz, hogy édesanyja meg ne tudja hányatott életének nél­külözéseit. Felesége hűséges társa a száműzetésben is. Nemcsak szeretik egymást, hanem egy nagy közös eszme is egymáshoz fűzi őket. „Ma­gánéletében olyan — mondja Gorkij —, hogy vallásos kor­ban szentet csináltak volna belőle.” Keveset pihen, leg­feljebb séta közben. Igaz. ne­ki a séta sem pihenés, mert ezt is felhasználja arra, hogy embereket ismerjen meg. 1917. februárjában megdön­tötték végleg a cárizmust Oroszországban. Lenin ég a láztól, hogy hazatérhessen, s folytathassa a rá váró nagy harcot. Alig megérkezése után közzéteszi a Pravdában híres áprilisi téziseit: Minden hatal­mat a munkásoknak, parasz­toknak. szembefordulni a há­borút folytató kormánnyal, át­változtatni a polgári forradal­mat szocialista forradalommá. A Téli Palotában az úi pol­gári kormány tagjai érzik Le­ninben a félelmetes ellenfelet. Ármánykodásuk eredménye, hogy Leninnek ismét mene­külnie kell. 1917. október 7-én titokban hazatér s most már személyes irányításával meg­indul a fegyveres harc a pro­letariátus hatalmának tényle­ges kivívásáért. Több mint 43 esztendővel ezelőtt a Lenin vezette Bolsevik Pártnak az irányításával győzött a péter- vári munkásság fegyveres fel­kelése. Megdöntötte az orosz földbirtokosok és tőkések ural­mát. Hatalomra kerültek azok az osztályok, melyek egyedül érdekeltek abban, hogy saját magukat, az egész társadal­mat, az egész emberiséget fel­szabadítsák mindenféle elnyo­más és kizsákmányolás alól. A Lenin vezette szovjet kor­mány első intézkedései közé tartozott a békéről szóló dekrétum kiadása. Lenin út­mutatásaival elindult a szov­jet nép négy évtized alatt a világ gazdasági és politikai nagyhatalma lett. Ez a hata­lom a marxizmus—leníniz- mus világnézetében született s fennállásával bebizonyította, hogy a munkásosztály szinte a csodával határos teremtő cse­lekedetekre képes. Bizonvité- kai ennek napjaink tudomá­nyos és technikai eredményei, melyek az egész világot ámu­latba ejtik. Akár születésnapi ajándéknak is nevezhetnénk a szovjet tudomány űjabb dia­dalát: ember járt a világűr­ben, szovjet ember! „Lenin meghalt. De élnek eszének és akaratának örökö­sei. Élnek és oly eredménye­sen dolnoznak, mint ahogy nem dolgozott soha. senki, se­hol e világon.” ^Gorkij.) Nagy Andorné A falu dísze lesz — ha megóvják a garázdáktól Kilenc tantermes iskolát építenek a herédi kastélyból A hajdani fegyvergyári ve­zérigazgató herédi kastélyának vedlett, de erős falait állvá­nyokkal övezték az építők. Körötte téglahalmazok, építési anyagok és a régi pompáját vesztett őspark fogadja a láto­gatót. A törmelékek, gerendák össze-visszaságában magas, napszemüveges férfi járkál. Kezében könyvek, jegyzetek, most jött az iskolából. Kíván­csian kukkant be minden te­rembe, mennyit haladt előre a munka. Méltán érdekli öt ez az építkezés, hiszen a herédi általános Iskola igazgatója a rendszeres látogató. Sík Ist­ván jövendő birodalmát szem­léli. Mert iskola lesz az egyko­ri kastélyból, kilenctantermes, modem iskola. A látvány most még nem valami szívderítő, de Sík István már a törmelékhal­maz helyén az iskolakastély végleges képét látja. S ez a kép így rajzolódik elénk, ámint az építők által „feldúlt” egy­kori kastély termeit járjuk. Nagy előtér fogadja a belé­pőt. — Itt lesz a „zsibongó” mu­tat körül Sík István, s szinte odaképzeli az ember a nagy zajjal zsibongó gyerekhadat, amint az óraközi szüneteket töltik az új iskolában, ahol a tantermeken kívül fizikai és politechnikai termet is beren­deznek, ahol a tornateremtől a könyvtárig minden szükséges helyiség és felszerelés rendel­kezésére áll majd a herédi is­kolásoknak. — Ezen a helyen úttörő szo­bák lesznek, vezet végig a ro­mantikus manzárd szobákon — ez meg a könyvtárunk ... — kissé nehéz sóhajjal hozzáteszi, lesz. — De most már meg lesz — válik bizakodóbbá hangja. Az eredetileg tervezett 800 ezer forint ugyanis kevés­nek bizonyult, s ha nem sike­rül pénzt szerezni a befejezés­hez, ősszel nem kezdhettük volna meg a tanítást itt, a kas­télyban. De elmentünk egész a minisztériumig, és kaptunk még egy negyedmilliót. S az építkezés biztatóan ha­lad. Oravecz Ferenc kőműves­brigádja a belső pucolást vég­zi, aztán a szerelők „veszik kézbe” az egykori kastélyt, hogy mielőbb legyen víz, vil­lany a gyermekek számára. Szóbakerül a nagy kérdés. — Mikor lesz kész az iskola? Biztató válaszok hangzanak fcz építők gyűrűjéből. — Határidőre kész lesz. — Az ősszel már itt kezd­hetik a tanulást. Nagy szó ez, majd 300 gyer­mek várja és tíz nevelő, hogy emberibb körülmények között tanuljon, taníthasson, mert a mostani körülmények ... Erről jobb nem beszélni. ' — A kocsmát kellett átvenni tanítás céljára, meg különböző kis irodákat. Érthető, hogy mennyire várjuk az új iskola megnyitását — ad tájékoztatót az oktatás nehéz helyzetéről Sík István igazgató. Nehéz a nevelők helyzete, akik a kocsma egyik helyiségé­ben tanítanak, mert az ott ita­lozó emberek pálinkával, ci­garettával kínálják a gyereke­ket, nemrég pedig majdnem súlyos balesetet okozott az egyik iskolának kinevezett épület. Az építők tudják ezt. Ezért is szeretnék lerövidíteni az el­készítés idejét. De ez nemcsak rajtuk, hanem a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalaton is múlik, hogy megadnak-e minden segítséget a herédi építőknek, vagy továbbra is várakozni kell a tervrajzokra, állványra — és a műszaki el­lenőrökre. Délután rövid pihenőt tar­tanak az építők, s a volt kas­télyt körülvevő egykori ős­park szépségét dicsérik. Ju­hász Imre kőműves keserűen jegyzi meg. — Nem becsülték meg a fá­kat, úgy megnyesték, hogy jó része kipusztult, csakhogy ha- zavihessék a faanyagot. Pedig mennyit dolgoztam vele. Én ugyanis itt kertészkedtem su- hanckoromban — magyarázza, s régi emléket idéz, aztán gyorsan visszakanyarodik a jelenre, mikor megint „a kerí­Ä LOTTÓ e heti 117er őszámoi: A 16. játékhéten 4 749 313 lottószelvény érkezett a sport- fogadási és lottóigazgatóságra. Egy nyerőosztályra ennek meg­felelően 1780 992 forint jut. A körmendi II. Rákóczi Fe­renc Művelődési Házban meg­tartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 7. 12, 36, 44, 84 (MTI) tésen belül” dolgozik. De möst nem a „vezérnek” nevel húst adó fákat, hódító illatú virágo­kat, hanem 300 herédi gyerek számára alakítja át egykori gazdája árván maradt kasté­lyát. S nagyon sajnálja, hogy a falubeliek lelkiismeretlenebb része tönkretette a vagyontérő parkot, a kastély berendezé­seit. Sík István is hallgatja a visszaemlékezést, de ő nem a múltra tekint, inkább a jövőt vázolja. — A parkot újból híressé tesszük. A szarvasi botanikus kerttől már ígértek fákat, s ritka növényeket. Az egyik segédmunkás ag­gályoskodva közbeveti. — Tönkreteszik azt ts, mint a régi parkot, meg a kastélyt. — Meg az új kerítést — szól közbe társa, s mutatja a sok ezer forint értékű kerí­tést. A barbár kezek máris szétszaggatták, földre nyom­ták az új kerítést, hogy át­járhassanak rajta. A többiek is osztoznak felháborodásá­ban. Amit ők gonddal felépí­tenek. néhány felelőtlen em­ber tönkreteszi S így lenne ez a botanikus kerttel is? A több, mint egymillió forintból épült iskolával is? A herédiek en­gednék, hogy néhány garázda továbbra is veszélyeztesse a falu díszét, büszkeségét? Ez lesz a legnagyobb létesít­mény a községben, ez a festői környezetben épült kilenctan­termes iskola. Nem lehet, hogy a falu dísze, legszebb és leg­nagyobb épülete gyönyörű környéke a felelőtlen garáz- dálkodók eszközévé váljon — hiszen nemesebb célokra ké­szítették. Kovács Endre Időjárásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás szombat estig: Mérsékelt délkeleti szél, az ország nyugati felében felhőátvonulósok, a Dunántúlon néhány helyen eső­vel. Keleten kevés felhő és a nap­pali felmelegedés fokozódása vár­ható. Legmagasabb nappali hőmérsék­let 15—20 fok, várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 3—7 fok között, keleten néhány helyen gyenge talaj menti fagy. Távolabbi kilátások: Vasárnap és a jövő hét elején enyhébb éj­szakák. A nappali hőmérséklet 20 fok körül. (MTI) Kennedy beszédet mondott as amerikai lapkiadók társaságának közgyűlésén a „kubai epizódokról“ WASHINGTON (MTI): Nyu­gati hírügynökségi jelentések szerint Kennedy amerikai el­nök csütörtök este az ameri­kai lapkiadók társaságának évi közgyűlésén beszédet mon­dott a Kuba elleni invázió ku­darcának „tanulságairól”. Az elnök bevezetőben lehan- goltan megjegyezte, hogy noha Kubából „jó híreket vártai:, ezek helyett egyre rosszabbak érkeznek”. Az amerikai vezető körök által szervezett és tá­mogatott kubaellenes gálád agresszióról szólva, melegen méltatta a Kubánál partra do­bott zsoldosok „bátor kísérle­tét”. Ezzel összefüggésben em­lékeztetett arra a korábbi kép­mutató ígéretére, hogy az Egyesült Államok nem fog ka­tonai támadást intézni Kuba ellen. Mindazonáltal a szétvert kubai ellen forradalmárok biz­tatására Kennedy szükséges­nek tartotta kijelenteni, hogy az inváziós erők veresége „semmiképpen sem a végső epizód” abban a világméretű küzdelemben, amely többek között Kubában is folyik. Fenyegetőző kijelentései után az amerikai elnök különös lo­gikával azt. állította, hogy az „Egyesült Államok le akarja vonni a tanulságot a kubai és a laoszi leckéből”. Kennedy hangoztatta, hogy az Egyesült Államok történelmének „leg­nagyobb szabású kihívásával néz szembe, amely igénybe ve­szi minden erőfeszítését és energiáját”. „Túlságosan hosz- szú ideig összpontosítottuk fi­gyelmünket a katonai szük­ségletekre, a határok átlépésé­re felkészített hadseregre és az indításra kész rakétára. Ma világos, hogy ez már nem elég, s biztonságunkat elveszthetjük egyetlen rakéta kilövése és egyetlen határ átlépése nélkül is” — mondotta Kennedy. Az amerikai elnök ezután arról szólt, hogy „ebből a ki­józanító kubai epizódból” le kell vonni mindenekelőtt azt a tanulságot, hogy a világ egyet­len pontján sem szabad lebe­csülni a kommunizmus erejét. Kennedy befejezésül azt mondotta, hogy Kubával kap­csolatban „alaposabb és rea­lisztikusabb szemléletet” kell kialakítani, majd — ezzel a ki­jelentésével éles ellentétben — szovjetellenes kirohanásokra ragadtatta magát és újabb fe­nyegető kijelentések kíséreté­ben azt a reményét fejezte ki, hogy az invázió bukásával a kubai kérdésben „még nem hangzott el az utolsó szó”. Kennedy a kubai eiten forr WASHINGTON (MTI); Jolyi Kennedy, amerikai köztársasá­gi elnök csütörtökön fogadta Jósé Miro Cardonát, a ..kubai forradalmi tanács” nevű ellen- forradalmi szervezet elnökét és öt alvezérét. A Vietnam« Demokratikus Köztársaság küiÜKymin'tztértúrnának nyilatkozata HANOI (TASZSZ): Az Egyesült Államok olyan hatá­rozatot hozott, hogy Laoszban megalakítja az amerikai kato­nai tanácsadók csoportját. Az intézkedés célja: a laoszi hábo­rú kiszélesítése — hangzik a Vietnami Demokratikus Köz­társaság külügyminisztériumá­nak nyilatkozata. Ezzel kapcsolatban a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság kormánya felhívja az 1954- es genfi értekezlet részvevőit, a laoszi semleges bizottságban részt vevő országokat, vala­mint a világ minden békesze­rető országát, hogy akadályoz­zák meg az amerikai imperia­listák és laoszi ügynökeik to­vábbi agresszív lépéseit. Öröm, lelkesedés Havannában Az európai sajtó Kennedy tekintélyének csökkenéséről HAVANNA (MTI): Havannában a lakosság csü­törtökön tüntetésekkel, zené­vel, tánccal ünnepelte az el­lenforradalmárok felett aratott győzelmét. Havannai nyugati megfigye­lők véleménye szerint — amint a Reuter megjegyzi — az el­lenforradalmárok inváziója ku­darcának egyik fő oka az volt, hogy nem ismerték a Castro- kormány katonai erejét, a ku­bai nép Castro iránti hűsé­gét és a milícia szilárd egysé­gét. Hozzájárult a kormány győzelméhez a forradalom vé­delmére alakított bizottságok ébersége és az ellenforradal­márokkal szemben alkalma­zott gyors intézkedések is. A rendőrség most letartóztatja azokat az árulókat, akik kap­csolatban voltak az ellenfor­radalmárokkal. őrizetbe vettek tizennyolc amerikai állampol­gárt is. Négynapos szünet utón hely-, reállt a telefonösszeköttetés Kuba és az Egyesült Államok között. LONDON1 Az AP londoni tudósítója megállapítja, hogy Kennedy kubai politikája miatt sokat vesztett tekintélyéből a nyu­gat-európai közvélemény nagy részének szemében. Sok lap — még hozzá nem kommunista lapok — sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok támogatta a kubai inváziót. Majdnem minden eu­rópai lap elutasította Wa­shingtonnak azokat az állítá­sait, amelyek szerint az Egye­sült Államoknak nincs része a Castro megdöntésére irányuló kísérletben. BUENOS AIRES: Buenos Airesben és Laplatá- ban tovább folynak a tünteté­sek a kubai amerikai imperia­lista agresszió ellen. A tünte­tők röplapokat osztogattak ilyen feliratokkal „Éljen Fidel Castro és Kuba!” Goulart brazíliai alelnök egy diákgyűlésen hangoztatta, hogy Brazília elismeri és támogatja a kubai nép önrendelkezési jogát. (MTI) Lázas tanácskozások Washingtonban Fii 45­mindenütt kapható tartották, a zsidóság végleges megsemmisítését célzó gyakor­lati intézkedések jegyében. Eichmann mind ez ideig „kis pontnak” próbálta magát fel­tüntetni, s italost is azzal érvelt, hogy csak hivatali beosztása miatt jelent meg ezen az érte­kezleten. Ezután néhány magyar vor natkozásű kérdésről volt szó. A magnetofonszalagról vissza­hallgatott vallomásrészletek szerint Eichmann kijelentette volt: Himmler személyesen rendelte el 1944-ben, hogy a magyar zsidóság kivándorlása Palesztinába „nem kívánatos”, hozzátette, hogy ezzel kapcso­latban bővebb tájékoztatással a jelenleg nyugat-németországi lakos Becher, volt SS dandár­parancsnok szolgálhatna. A kihallgatást vezető izraeli rendőrkapitány — mint kide­rült — később egy levél facsi­miléjét mutatta meg Eich- mann-nak. A levél, amelyet a vádlott írt alá, a zsidó tulaj­donban levő értéktárgyak lis­táját követelte illetékes ható­ságoktól. Eichmann azzal igye­kezett kibújni, hogy ezt a leve­let Göring személyes kívánsá­gára írta, Göring ugyanis saját maga számára akarta megsze­rezni ezeket az értéktárgyakat. (MTI) JERUZSÁLEM (MTI): Pén­teken megkezdték Eichmann- perének 11. tárgyalását. A szerdai tárgyalási naphoz ha­sonlóan, pénteken is a náci tö­meggyilkos előzetes kihallga­tásán felvett magnetofonszala­gokat hallgatták meg. A meghallgatott vallomás­részletekben először a francia zsidóság deportálásáról "volt szó. Eichmann elismerte, hogy tudott ezekről, de tagadta, hogy a francia zsidóság depor­tálását ő maga rendelte volna el, s ez alkalommal ismét ve­zető náci személyiségekre hi­vatkozott. Felkeltette a figyelmet az a részlet, amelyből bebizonyoso­dott, hogy 1942 januárjában Eichmann részt vett az úgyne­vezett „Wamsee értekezleten”. Ezt az értekezletet Berlinben flz Eichmann-per pénteki napja ügyminiszter nem volt jelen, de részt vett a Fehér Ház ugyancsak csütörtökön tartott hosszadalmas ülésén. Kennedy elnök a Fehér Ház­ba kérette a Washingtonban tartózkodó Nixon volt alelnö- kőt és tájékoztatta őt a kubai helyzet legújabb fejleményei­ről. (MTI) Értesítjük kedves vendégeinkéit hogy folyó hó 23-án. vasárnap nyílik meg a korszerűen átalakított népkerti sörözőnk Hangulatos zene, tánc. Választékos hideg—meleg ételek, hűsítő italok. III oszt. árak. EGRI VENDÉGLAXÖIPARI VALLALAT WASHINGTON (MTI): Az egyesült Államokban lázas ta­nácskozások folynak, hogy megtárgyalják, milyen lépése­ket tegyen a washingtoni kor­mány a kubai helyzettel kap­csolatban. Kennedy kormánya csütörtö­kön délután ülést tartott. A tanácskozáson Dean Rusk kül­fogadta idomárok vezérét Salinger, az elnök sajtótit­kára közölte, hogy Cardona „jelentést tett Kennedynek a kubai helyzetről”. Az ellenfor­radalmárok tárgyaltak az el­nök több vezető munkatársá­val Is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom