Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

1961. április 20., csütörtök N EP C JS AG o Az első lépésektől a szocialista brigád címig Hogyan alakult a Kos- suth-brigád? Ma már keve­sen emlékeznek rá a Szer­szám- és Készülékgyárban. Rég volt, 1959 nyarán. Két esztendő pedig hosszú idő egy nagy gyár életében. Mennyi minden történt az­óta a nagyvilágban, Gyön­gyösön és az itteni munká­sok életében. Ma már mindenki termé­szetesnek veszi, hogy a szer­számtizemben és az egész gyárban mindig számítani le­het a Kossuth-brigádra. Pedig mennyi töprengéssel és kétség­gel indultak 1959 nyarán. De az első lépések után egyre vi­lágosabban látták, vagy in­kább érezték, hogy az új köve­telményekhez kell igazítani munkájukat, tudásukat, egész életüket. Hol kezdjék, mit hogyan kell csinálni, ezt senki sem fo­galmazta meg akkor ponto­san. Kik legyenek a brigád tagjai? Mind-mind nyitott kérdés volt. Hallottak róla, az újságok is írták, hogy másutt hogyan kezd éledni a szocialis­ta brigádmozgalom. De az értesülések csak ál­talános szempontokat adtak. Nekik az volt fontos, hogy a felszerszámozás ütemterv sze­rint történjék, az üzem pen- ü \ selejtmentesen dolgoz- ; . Kikre lehet itt számíta­ni? Lassan kialakult a véle­mény és egyetértettek az em­berek: Misi Béla lett a bri­gádvezető. Szabó László idom­szerész, Csapó László helyzet- fúrós, Csetneki Károly eszter­gályos, Vágó József esztergá­lyos írták alá a szerződést. A szocialista címért küzdő bri­gád megalakulását bejelentet­ték a vezetőségnek. Közösen beszélték meg a feladatokat. Mennyi műszaki probléma me­rült fel! Nyilvánvaló lett, hogy a brigád eredményes munká­jához feltétlenül szükséges egy jól képzett műszaki dolgozó közvetlen és állandó támoga­tása. Váradi Zoltán gépész­mérnök, a szerszámüzem veze­tője vállalta, hogy segíti a Kossuth-brigád munkáját. De nem kívülről, alkalmi taná­csokkal, vagy hivatalos utasí­tásokkal. A brigád tagja lett ő is. Nemrég még új gyártmány­nak számított a Szerszám- és Készülékgyárban a kombájn sebességváltó és hajtáselosztók gyártása. Mennyi rajzon kel­lett eligazodni és a termelő­üzemek türelmetlenül várták a felszerszámozást. — Az első igazi győzelem talán a húzótüske elkészítése volt. Az újításon és annak gyakorlati kivitelezésén becsü­lettel dolgozott az egész bri­gád, de egy tapodtat sem ha­ladhattunk volna előre, ha nem szervezzük meg a folya­matos oktatást. A főtechnoló­gus jelölte ki a soron levő szakmai anyagot, s mi gyúr­tuk a műszaki alapismerete­ket. Amikor csak tehettük, részt vettünk a Gépipari Tudo­mányos Egyesület előadásain — emlékezik vissza Misi Béla. — Tanulás közben jöttünk rá, hogy a követelményekhez képest milyen keveset tudunk — mondják egybehangzóan a Kossuth-brigád tagjai. Az alapismeretek is hiányoztak. A hét ember közül csak négy­nek volt meg az általános is­kola nyolc osztálya. Vállal­ták, hogy mindnyájan meg­szerzik azt. Hozzá is láttak. Pedig nem könnyű dolog ez. Misi Béla Abasárról, Vágó Jó­zsef meg Adácsról jár be a gyárba. Kora hajnalban kel­nek, naponként utaznak és bi­zony gyakran csak későn tér­nek haza lakóhelyükre. A ki­tartó tanulásban jó példát mu­tat Csapó László. A 40 év kö­rüli férfi vasszorgalommal hozzálátott, hogy félbemaradt gimnáziumi tanulmányait folytassa. Most végzi a har­madik osztályt. Misi Béla, a brigádvezető, naponként haj­nali fél ötkor indul Abasárról a busszal. Délután negyed négykor ér haza, ha ugyan közbe nem jön valami. Pedig a következő járat öt óra után érkezik. Utazás és a napi ke­mény munka után még tanul­nia kell otthon és hetenként négyszer az általános iskola hetedik osztályának esti tago­zatára jár. Mennyi akarat és kitartás kell ahhoz, hogy következete­sen véghezvigyék mindazt, amit vállaltak és becsületbeli kötelezettségként a brigádnap­lóba feljegyeztek. — Miért tesszük? — kérdez vissza Váradi Zoltán, a szer­számüzem vezetője. A brigád minden tagja meggyőződött arról, hogy az általános isme­retekre és a folyamatos szak­mai képzésre elengedhetetle­nül szükség van. Az új tech­nika, sőt maga az élet diktál­ja ezt. Hiába rendelné el, hiá­ba parancsolná ezt meg a gyárvezetőség, a meggyőzést és a meggyőződést semmi sem pótolhatja. A közösségi életformától el­szakadt és kizárólag az egyéni érdeket néző ember esetleg eljuthat a jobb munka és ta­nulás szükségszerű logikai kapcsolatának felismeréséig. De elképzeléseit és célkitű­zéseit csak akkor tudja valóra váltani, ha önmaga is meg­változik, életfelfogásban, gon­dolkodásban és emberi maga­tartásban alkalmazkodik a megváltozott termelési felté­telekhez, azaz a brigádok tag­jai szocialista módon dolgoz­nak, tanulnak és szocialista emberhez méltóan élnek. Pár vonással bemutattuk a Szerszám- és Készülék- gyár Kossuth-brigádját. Gö­röngyös és hosszú az út a szocialista brigád cím és oklevél elnyeréséig. Emberi indulatok, hibák és eré­nyek csatája dúl, sok régi szokást kell levetkőzni, ba­rátokkal, családtagokkal, sőt önmagunkkal kell vias­kodni, amíg lassan formá- zódik az új embertípus. Időnként majd felkeressük a Kossuth-brigádot, és az újság hasábjain beszámo­lunk arról, hogyan élnek, hogyan válnak az abasári, adácsi és gyöngyösi munká­sok szocialista emberekké. (F. L.) két csapat nagy taps köz­ben kifut a pályára. Felállnak, üdvözlik egymást és közönsé­güket, aztán megkezdődik a játék. Kilencven percen ke­resztül izgul a közönség s ki­áltja több esetben is nagy lel­kesedéssel: Gól! — ha ked­venc csapata berúgja a labdát ellenfelének kapujába. Az emberek szeretik a spor­tot, s legtöbben a labdarúgást. Egerben a Spartacus pályán is minden alkalommal több százan gyűlnek össze egy-egy labdarúgó eseményre, s örül­nek, lelkesednek a játék lát­tán. Mostanában azonban az arra járók arca akkor is mo­solyra derül, ha a futbaüpá- lya üres, ha nincs játék, nincs gól, mert a kapuk mögött na­gyon gyors ütemben új lakó­házak tömbjei emelkednek a magasba. Az emberek ugyanis nemcsak a sportot kedvelik, hanem lakni is szeretnek. Szép, modern, világos laká­sokban, olyanokban, amelyek itt a Spartacus-pályán épül­nek. Az építkezés művezetőjével, Kovács Jánossal járjuk az épületeket. A futballpályához legközelebb eső lakóház falá­nak sarkára Sipos László, az ácsbrigád egyik tagja épp ak­kor tűzte ki a falazás befeje­zését hirdető vörös zászlót, amikor látogatóba érkeztünk. Ennek az első épületnek a földszintjén már a belső vá­laszfalakat is építik, a máso­tok épületnél még egy emelet ... Sípos László épp akkor tűzte ki a falazás befejezését hirdető vörös zászlót... hiányzik, a harmadiknál pedig másfél. De nem sokáig! Az elmúlt év őszén még jó­formán semmi sem látszott abból, ami most fogadja a kí­váncsiskodót. Legfeljebb ez tűnt fel, hogy mind több te­herautó fordult be a Sparta- cus-pálya kőkerítésének nagy­kapuján, építőanyagokkal, elő­regyártott gerendákkal, beton­elemekkel megrakottan. Most meg már a negyedik épület alapjainak ásásához is hozzá­kezdtek. Körülbelül száz ember dol­gozik a lakóházak építésén, közülük sokan egy nagy komp­lex-brigád, Galog Sándor Má­jus 1 brigádjának tagjaiként szorgoskodnak. Ennek a bri­gádnak köszönhető a gyors előrehaladás, amelyet az épí­tők gyöngyösi központjában, az EM Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál is nagy­ra értékelnek. A laikus ember számára az építkezés képe csak zűrzavart mutat. Téglahalmok, folyami kavics’ és salakhegyek az egyik helyen, vasbetongerendák és beton kitöltő elemek a másik sarokban. Szállítószalagok két épület között, egymásnak há­tat fordítva, betonkeverőgépe.:, daruk, s legkülönbözőbb gépi és kézi alkalmatosságok kö­zött kell bukdácsolni, minden lépésre vigyázva. Aztán az emberek is. Egyik épületen, az elsőn már alig dolgoznak né- hányan, a másodikon annyian, hogy a hátralevő munkát mi­hamarabb befejezhessék, a harmadikat pedig egy egész „hadsereg” szállta meg: tégla- és malterhordók, kőművesek sokasága, akik az ablakokat állítják be a pálya felé néző oldalo«, Lengyel zongoraművésznő hangversenye Egerben Meghívókon és paravánokon a rendező szervek már hírt ad­tak arról, hogy április 21-én lengyel irodalmi est lesz Eger­ben. A műsorban azonban örven­detes változás jelentkezik. Pénteken este ugyanis 19 órai kezdettel, az egri lengyel nap keretében Morski Kazimierz zongóraművésznő ad hangver­senyt a zeneiskola Bartók-ter- mében. A hangverseny műso­rán Chopin, Simonowszkij és Bartók művei szerepelnek. A műsor keretében fellép Palotai Erzsébet előadóművésznő is. Bevezetőt Jan J. Bystrzychi elvtárs, a Lengyel Olvasóterem vezetője mond. Jegyek elővételben a TIT- ben kaphatók. — AZ EGRI Petőfi utcá­ban — nagyobb részt társa­dalmi munkával — épülő új élelmiszerbolt elkészülése már rövidesen várható. A téglafalakra a napokban rá- emelték a tetőszerkezetet. Az ifjúság neveléséről tárgyaltak a Mátravldékl Erőmű kisxistái A Mátravidéki Erőmű KISZ- szervezete április 17-én kibőví­tett vezetőségi ülésen tárgyal­ta meg az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladótokat. A gyűlésen részt vettek a párt­ós gazdasági vezetők is. Közösen beszélték meg a társadalmi szervek vezetőivel a KISZ- szervezet és az ifjúság előtt ál­ló feladatokat az elkövetkezen­dő öt évre. A fiatalok arra kér­ték a párt-, tanács, a kultúr-, sport-, az MHS, a nőtanács, a szülői munkaközösség és más szervek vezetőit, hogy minél hathatósabb segítséget nyújt­sanak az ifjúság nevelésében. Nincs sehol egy percnyi megállás. Ha egy daru nem működik, az azért van, mert elérkezett a kötelező karban­tartás ideje, s az épitők azt megtanulták, hogy segítőtár­suk, a gép inkább álljon egy délelőttöt a karbantartás mi­att, mint három napot esetle­ges hibaelőfordulásokkal. Ezt a délelőtti daruállást, itt a harmadik épületnél ki lehet bírni. Arra az időre másként szervezik a munkát, hogy fennakadás ne legyen; mert még ebben a hónapban két épületet át akarnak adni a szakiparosoknak, s a nagy kő­művesmunkát a harmadikon is gyorsan kell befejezni. Ősz­re, októberre és novemberre beköltözhetnek aztán a lakók, a két állami s az egy — a kö­zépső — szövetkezeti lakóház­ba, összesen kilencvenhat la­kásba. De nemcsak a közeli hetek­re szóló tervek siettetik az építőket. Azonkívül, hogy áp­„Mindenki Kiss G. János 58 éves, mát- raderecskei lakos. Évtizedek óta kertészkedik: ipari léte­sítmények, bányák, gyárak, lakótelepek gyümölcs- és díszfáit nyesegeti, permetezi, virágait gondozza. 1957-ben került a Recski Ércbánya Vállalathoz. Itt is megelége­dettek munkájával. A dolgo­zók is elismerik szaktudását, útón-útfélen megszólítják: „nem lehetne ezt így besze­mezni, vagy ezzel beoltani?” Kiss G. János újabb kétévi szolgálat után már megkap­hatja a teljes összegű nyug­díjat. Ebben csak most olyan biztos, mert pár hónapja bi­zony ... Nos, hát tavaly de­cember 15-én még egyáltalán nem remélte, hogy ipari vál­lalat „kebelén belül” éri meg ezt a kort. Mert akkor két­heti felmondási pénzzel, azonnali hatállyal felmond­tak neki és 24 társának — át­szervezésre hivatkozva. A felmondás meglepte, hir­telen jött, egyáltalán nem várta. Előtte nem szólt neki senki, nem beszélt vele senki. Sem a szakszervezeti titkár, sem az üzemvezető. Igaz, a vállalat vezetői érdeklődtek a környező falvak termelő­szövetkezeti és tanácselnö­keitől, kikre lenne szükség a faluban, és nagyjából azokat bocsátották el, akikre a tsz- ek is igényt tartottak. De sem a tsz-elnökök, sem a tanácselnökök, sem a szak- szervezet és az üzem vezetői nem beszélgettek az érdekelt dolgozókkal: hogyan képzelik el jövőjüket a felmondás után. Huszonöt ember sorsá­ról döntöttek, illetve akartak dönteni, huszonöt ember részvétele nélkül. A dolgozók megfellebbez­ték a felmondást, de a válla­lati egyeztető bizottság hely­A Hazafias Népfront péter- vásári járási elnöksége mellett működő jogi csoport tagjai a területen csak a belátható, legközelebbi jövőben nyolc épületnek kell elkészülnie. A Spartacus Sportegyesület futballpályája ma még sértet­len. Csak körülötte állnak ha­lomban az építőanyagok és a Hadnagy utca felőli sarokban emelkednek az ég felé az új lakóházak. A nyolc épületből azonban már erre is kerül egy-kettő. Aztán beépül az egész, a ma még fehér vona­lakkal tarkított futballtér. Ha a lakótelep elkészül, többé nem hangzik fel ezen a sporttelepen a kiáltás: Gól... Legfeljebb csak az új házak közötti tereken, amelyeket az itt lakók gyermekei biztosan birtokukba vesznek egy kis fo­cizás céljára is. De ahogy jár­juk az épületeket, csodálko­zunk a gyors előrehaladáson, az az érzésünk támad: ezért nem is haragszik majd senki. Futballozásra, sportolásra van még terület Egerben, s a Spartacus-pálya helyett is lé­tévedhet ben hagyta. S ekkor a területi egyeztető bizottsághoz felleb­beztek. A TEB megvizsgálta az ügyet, s öt munkást visz- szahelyezett. — Mennyi papírmunka volt ez — sóhajt fel Csáki Béla szakszervezeti titkár. — És nem lett volna jobb beszélgetni az emberekkel, mielőtt döntenek felőlük — kérdezem .tőle. — Az eljárás a Munka Törvénykönyve szerint telje­sen szabályos volt. Átszerve­zés — 25 dolgozónak mennie kellett. Minek ide beszélge­tés? Így is megfellebbezték a határozatot mindnyájan. Úgyis megfellebbezik... s ha jogosan fellebbezik meg? És ha igazuk van a dolgozók­nak, mert 20 százalékuknak igazat adott a TEB. Már az is megérte volna, hogy tárgyal- jana - velük, mert akkor már korábban kiderül, hogy az el­járás törvénytelen. Egyéb­ként a vállalatnak is az lett volna az érdeke, mert nem kellett volna a „huzavona” időre munkabért fizetni. Erre már nincs mondaniva­lója Csáki Bélának csak any- nyi, hogy „az elvtárs még sohasem tévedett?” Igaza van. Mindenki téve­dett, mindenki tévedhet. De ha emberekről döntünk és közben még arra sem méltat­juk őket, hogy beszéljünk velük, csak tévedhetünk. Az esetet lezárta a TEB határozata, az érdekeltek megnyugodtak. Mindenki­nek — a vezetőknek is — ta­nulságul szolgálhatott az ügy. De nem az a tanulság, hogy „mindenki tévedhet”, hanem az, hogy a tévedéseket, a bajt, körültekintő, gondos munkával, emberséggel meg lehet előzni, el lehet kerülni. Krajczár Imre rendszeres előadásokat tarta­nak a járás községeiben a ter­melőszövetkezetek tagjai ré­szére. Az utóbbi időben . dr, Vendrei István Mátr,aballán az örökösödési jogról, dr. Kiss Já­nos járási ügyész Bükkszent- erzsé beten, Tamaleleszen éa Váraszón, dr. Berta Károly Sí­rokon, dr. Székely Sándor He­vesaranyoson, dr. Tarsoly La­jos, a járásbíróság elnöke, Bükkszéken, dr. Nagy István Mátraderecskén különböző jogügyi kérdésekről tartott előadást a termelőszövetkezeti tagoknak. Az előadások iránt nagy az érdeklődés, a községi kultúrtermek mindenütt meg­teltek hallgatókkal. A jogügyi bizottság tagjai elhatározták, hogy április hó­napban még minden termelő- szövetkezetben tartanak jog­ügyi előadást. Ingyenes jog! tanácsokkal segítik a tez-tago- kat abban, hogy megismerjék, tisztában legyenek a tsz-szel kapcsolatos rendeletekkel, jogi szabályokkal, valamint azok­kal a kedvezményekkel* ame­lyeket pártunk és kormányunk biztosít a szövetkezeti parasz­tok részére. Maruzs János Csökönyös fogoly Califomiában törvény intéz-' kedik arról, hogy nem szabad senkit a lakásából elűzni, amíg nem bocsátanak rendelkezésé­re egyenértékű lakóhelyet. E törvény alapján Fred Block már 1951 óta vonakodik négy­havi börtönbüntetésének kitöl­tése után elhagyni Mols County börtönét. Álláspontja már több mint hatezer dollár­ba került az államnak. A bör­tönigazgató most a legfelső bí­rósághoz fordult a csökönyös fogoly eltávolítása végett, aki szemmel láthatólag túl jól érzi magát a rácsok mögött o harmadikat pedig egy egész hadsereg szállta meg ... (Kiss Béla felvételei) rilisban átadnak két épületet a szakipari vállalatoknak, utá­na pedig a harmadikat is meg­szállhatják a vízvezeték- és villanyszerelők, parkettázók, festők, az építők előtt ott van­nak a további feladatok: ezen tesítenek újat. Itt azonban most nágy munka folyik, amelynek nagyszerűségét így lehetne legjobban érzékeltet­ni: új lakótelep születik,.. Weidinger László Tanácsadást tartanak a termelőszövetkezetekben a pétervásári járásban dolgozó jogászok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom