Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-08 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜI .TETEK! A nőhet köszönti az ország AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 57. szám Ara 50 fillér 1961. március 8., szerda Egyformán és egyenjogúan Március 8., nemzetközi nő­nap. Egy ünnep, amely Cla­ra Zetkin nevéhez fűződik, de tartalma az egész világ­ra kiterjed. A földkerekség számos országában ismerik e nap jelentőségét, tudják eredetét, élvezik a kivívott jőgokat, s küzdenek azért, hogy mindenütt megvaló­suljon a cél: a nők egyen­jogúsága. A haladó világ ezen a na­pon különös szeretettel for- dul a nők milliói felé, akik évezredek óta a férfiakkal egyformán, de nem egyen­jogúan vettek részt a világ alakításában, formálásában. Évezredekről, évszázadok­ról, amikor a nő lealacso­nyított sorban él, még abból az időből is maradtak fenn női nevek, olyanok nevei, akik ha nem is közvetlenül, mint Jeanne d’Arc, de köz­vetve közreműködtek az egy-egy világot megváltó eszme kivívásáért folytatott harcban. És hány nő nevét nem őrizte meg a történe­lem, akik elnyomottságuk- ban is képesek voltak erőt, lelkesedést adni a férfiak­nak a munkához, a harchoz, nemegyszer ország, világ kormányzásához. Clara Zetkin volt az első, aki merészen szembeszállva az évezredes felfogással, jo­got, egyenlő elbírálást kö­vetelt a nőknek. Hamaro­san elterjedt az eszme, s egyre többen és többen szálltak síkra azért, hogy a eél megvalósuljon. És ma? Ma már valóban nemzetközi ünnep lett már­cius 8-a. A világ egy részén nyíltan, ünneppel köszöntik ma a nőket. Azokat, akik kiemelkedve a megalázott- ságból, tudásra tettek szert, s ezt a tudást az emberiség javára hasznosították, vagy hasznosítják ma is. Megem­lékeznek ma a haladó világ­ban Krupszkája asszonyról, a nagy pedagógusról, Irene Joliot Curie-ről, az atomtu­dósról, Rosenberg asszony­ról, a hős békeharcosról, akik maradandót adtak tu­dományban, elvhűségben. Az alkotó nők táborát is ünnepli ma a világ. Anna Seghers és Elza Triolet neve mellett felsorakozik Banda- ranaike asszony, Ceylon mi­niszterelnöknője, Mireille Mialhe, a párizsi festőnő, Jadgar Naszriddinova, Üz­begisztán Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke. De ezzel nem ért véget a sor. Nem is vállalkozhatunk mindazok nevének felsoro­lására, akik a női egyenjo­gúság kivívása után felsza­badult lélekkel álltak be az alkotó, irányító, termelő munkába. Hazánkban is egyre több női név tűnik fel, ha olvas­suk a sajtót, ha hallgatjuk a rádió híradásait. Nevek, amelyek viselője talán soha nem került volna elő a falu, a város tömegének ismeret­lenségéből, ha nincs felsza­badulás, ha nincs női egyenjogúság. Miniszternő, orvosprofesszomő, egyetemi tanárnő, író- és költőnő hir­deti hazánkban is az eszme igazát — van a nők között is olyan, aki nagy feladatok végrehajtására képes. De túl a nagy neveken, ott él cs dolgozik, gyárakban üze­mekben, a földeken teljes megbecsülésben az ipar, a mezőgazdaság sok százezer asszonya, leánya, a családi béke őre a sok ezer háziasz- szony és nagymama, akik­nek ma már nemcsak a munka, de az egyenjogúság érzése is biztosítja az élet­célt. Ezen a napon különös sze­retettel és együttérzéssel fordul a haladó világ a gyarmati népek felé, akik­nek asszonyai még nem sza­badultak fel a kétszeres el­nyomás bénító ereje alól. Azok felé, akiknek egyet­len gondja: az éhező gyer­meknek táplálékot szerezni, De ezek az asszonyok már maguk is ébredeznek. Pat­rice Lumumba özvegye is elsírta könnyeit, s minden erejével azon lesz, hogy tör­zse asszonyaival végrehajt­sa férje akaratát. A gyarmati népek asszo­nyai ébredeznek, s ébredő napjukhoz a világ felszaba­dult asszonyainak együttér­zése, segítő keze adja a vi­lágosságot, az erőt, amely erő egyszer — talán nemso­kára képes lesz arra, hogy összekapcsolja az asszonyok kezét, s ebben a szeretet- Iáncban eggyé, emberré te­gye a világ összes dolgozó­ját. Az édesanyákat, megyénk asszonyait és leányait köszöntjük Lehetetlen csokorba foglalni az erdők és a kertek minden virágát, s nincs szó, amely hűen kifejezze a hálát és köszöne­tét, amellyel édesanyánknak tartozunk. Van-e gondoskodás, amely odaadóbb és fáradhatatlanabb, mint a szerető hitvesé és van-e gyöngédebb simogatás, mint az ifjú leányé? Az életet adó anyákat, megyénk asszonyait és leányait köszöntjük ma — a nőnapon. Köszöntjük őket, szeretettel és hálás szívvel. , Különösen azokhoz fordulunk, akiket megtépázott az élet, akik egyedül kénytelenek vállalni a családfenntartó apa és édesanya szerepét, mert férjüket elragadta a háború. Együttérzéssel gondolunk azokra, akik gyermeküket veszítet­ték el. A súlyos veszteséget nem tudjuk pótolni, de a mai fia­talok ezreinek nevében ígérjük, hogy megálljt és nemet ki­áltunk minden háborús uszításnak. Biztosan tudjuk — és ez erőnket megacélozza —, hogy ebben a harcban mellettünk lesznek az édesanyák, a dolgozó nők, megyénk asszonyai és leányai. Sok a mi adósságunk a nőkkel szemben. A letűnt társa­dalmi rendszer évszázadokon át csak a munkát követelte meg tőlük. A nőket kizsákmányolta a tőkés, a földesúr és férje is, mert csak asszonyt látott benne, de teljes értékű és teljes jogú embert a felszabadulás előtt soha. Alkotmányunk, törvényeink biztosítják a nők egyenjogú­ságát. De a törvény szavának érvényt kell szerezni a társada­lomban, a gyárban, a szövetkezetben és a családban is. Sokat munkálkodtunk és eredményeket értünk el, de ma ünnepélye­sen ígérjük, hogy a nők egyenjogúságáért tovább folytatjuk a harcot. Több megbecsülést, figyelmet és megértő szeretetet kívánunk megyénk minden asszonyának és leányának. A KISZ HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA. Raffai István: HÁROMSZÁZ MŰVÉSZETI CSOPORT SZEREPEL MEGYÉNKBEN A HÄMÄN KATÓ KULTURÁLIS SEREGSZEMLÉN ★ Gyurkó Géza: HAJNALI TELEFON ★ Horváth József: ARANYKALITKA ★ Szalay István: MAGÁNYOSAN DE MÉGSEM EGYEDÜL Azokat, akik évről évre mind nagyobb eredményekkel állják meg helyüket a hétköz­napok építő munkájában, azokat, akik szorgalmas munkájuk mellett mind erősebben hal­latják szavukat az egész világon a békéért, a családi tűzhelyek nyugalmának megóvásáért, azokat, akik az élet minden területén méltó társai a férfiaknak. Képünk: a nőmozgalom legnagyobb ünnepén, a nemzetközi nőnapon kisgyermekek virágcsokorral köszöntik Kovács Lászlónét, a bodonyi nőtanács titkárát, aki 14 éve dolgozik a nőmozgalomban. (Foto: Kiss Béla) ^ AAWWWWS/WWVWVSAMAAAWWWWSMMAAAAAMAAWWVWVW/WVMAA^WWWWAMMAAA/WVWVW | A Heves megyei Pártbizottság köszönti a megye asszonyait, leányait A Magyar Szocialista Mun­káspárt megyei bizottsága, He­ves megye minden kommunis­tája a nemzetközi nőnap al­kalmából szeretettel köszönti megyénk asszonyait és leá­nyait. Köszöntjük a nőket, se­gítőtársainkat, élettársainkat, akik a férfiakkal együtt, váll­vetve küzdenek és harcolnak a szocializmus győzelméért, bol­dogabb életünkért. Tudatában vagyunk annak, hogy a nők szava ma már az egész világon messzire hang­zik, erejük hatalmas tettekre képes. A magyar nők, a ma­gyar nők szervezete részesei annak a nagyszerű világmoz­galomnak, annak a nagy nem­zetközi összefogásnak, amely képes lefogni a háborús gyúj­togatok kezét és megvédel­mezni a békét. Nálunk a nők egyenjogúsá­Iga már nem papírforma, de élő valóság. Szocialista törvé­nyeink, alkotmányunk bizto­sítják a nők jogait, a mi asz- szonyaink, leányaink pedig él­nek is ezekkel a jogokkal, de egyben tudják kötelességüket is. A gyárakban, az üzemek­ben, termelőszövetkezeteink ezreiben, a hivatalokban és a katedráknál ma ezer és ezer nő dolgozik és mutat példát a munka frontján is. Most, amikor köszöntjük megyénk asszonyait és leá­nyait nagy nemzetközi ünne­pünk alkalmából, kívánjuk, hogy végezzenek továbbra is olyan áldozatos munkát, mint eddig. Legyenek bátor, igaz harcosai a nők nemzetközi ösz- szefogásának, a béke nagy ügyének. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága Egerben készítettek felvételeket a televízió munkatársai Március 1-én ismét televíziós szakemberek érkeztek me­gyénk székhelyére, Egerbe. Ez­úttal többek között az egri vár­ban és a múzeumban készítet­tek felvételeket. A megyei könyvtárba is ellátogatott a te­levízió operatőre, ahol a gyer­mekrészleg munkáját örökítet­te meg. A Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban működő 15-ös számú Gépipari Techni­kum osztályaiban folyó mun­káról is készített felvételeket. Másnap délelőtt a gimnázium folyosóit, tantermeit filmezték és pillanatképeket készítettek a IV-b. osztály egyik órájáról. A közvetítésre előrelátható­lag a jövő hét valamelyik esti híradó műsorában kerül sor. Békemozgalmi operatív bizottság alakult a pétervásári járásban A Hazafias Népfront péter­vásári járási bizottsága a kö­zelmúltban 12 társadalmi és tömegszerv képviselőiből meg­alakította a járási békemoz­galmi operatív bizottságot. A bizottság elnökéül Krisztig György elvtársat, a járási ta­nács VB-titkárát választották meg. Az alakuló gyűlésen meg­tárgyalták a békemozgalmi munka első félévi feladatait is. A bizottság munkatervében szerepel többek között az Af­Megnyílt a lipcsei vásár rika éneke című irodalmi est megrendezése, amelyet a járá­si kultúrotthonban, március 18-án mutatnak be. Az irodal­mi esten szerepelnek: Omolo Kamariva és Benjamin Onyan- go néger énekesek, valam nt Gobbi Hilda Kossuth-díjas ki­váló művész és több neves fő­városi művész. A békemozgalmi operatív bizottság elősegíti a májú« 21-én a palóc napok keretében megrendezendő munkás-pa­raszt ifjúsági találkozó meg­szervezését, amit Parádfürdön fognak megtartani. E rendez­vényt béke-demonstráció jel­legűvé kívánják tenni. Méreteiben — és reméljük —, jelentőségében is nagyobb minden eddiginél. A ve sá­ron iparunk bemutatta legújabb remekeit. A magyar kiállítás megnyitásakor kormánykül­döttségünk fogadást adott, amelyen Apró Antal, a küldöttség vezetője mondott köszöntőt. — Ez a vásár — mondotta többek között — mindig egy szállal szorosabbra fűzte a magyar és a német nép barátságát. Részvételünkkel ugyanakkor hozzájárultunk a népek barátságának erősítéséhez is... Mindaz, amit ma itt láthatunk, világos bizonyítéka annak, hogy megvan a békés egymás mellett élés lehetősége. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében hívok meg min­denkit a magyar pavilon megtekintésére. — Képünkön Apró Antal éppen az NDK-beli ven­dégeknek mutatja be a magyar gyártmányú körköszörű-automatát. MT Levelet írtak szerkesztő­ségünkhöz, szóban is elő­adták panaszukat ez ügy­ben. Most tolmácsoljuk az egri Sas úti lakók kérését: Egerben, a Sas úton, még az ősz folyamán mély ár­kot ástak a lakóházak előtt, az úttest szélén, a gázveze­ték részére. Azóta hosszú­hosszú hónapok teltek el és az árok több szög- méter hosszúságban még mindig beföldeletlenül van, mellet­te a csővezeték. Télen már számtalan apró baleset tör­tént, többen beleestek a mély gödörbe, arról nem is szólva, hogy az utca lakói csak kerülő úton tudnak fogatukkal kijönni az ud­varokról. Az lenne az említett ut­cabeliek kérése, hogy az ár­kot mielőbb temessék be és állítsák helyre a „rendet” a Sas úton is. Nem nagy kérés, az ille­tékesek igazán megtehetik. Itt az ideje már. (...y)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom