Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-22 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M Új gyártmányok műanyagból AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 69. szám Ara 50 fillér 1961. március 22., szerda Magas mércével üzemben és hivatalban, ▼ároson és falun egyre töb­bet és többet kívánnak a dolgozók attól, aki kezébe ▼ette a kulturális munka irányítását. Ez a kívánság érthető is, hiszen napjaink­ban nem elégíti ki a leg­kisebb igényeket sem egy rosszal ugrándozó tánccso­port, vagy egy pár jó torkú ember énekkari csoportosu­lásának előadása. Több kell már mindenütt. És ez a több nemcsak azt jelenti, hogy több minőséget, ha­nem azt is, hogy több tar­talmat. Mert bár a kettő egynek látszik, mégis óriási a különbség. Hiba lenne azt állítani, hogy a tökéletes előadás­mód, tehát a forma elegen­dő ahhoz, hogy az emberek megelégedetten menjenek haza egy rendezvényről. Feltehető az is, hogy van olyan hely, ahol szíveseb­ben fogadnak egy jó isme­retterjesztő előadást, mint egy gyenge esztrád-műsort. (Még ha budapestiekkel is!) Erre már nemegy példa van a megyében. Például Nagy- rédc, ahoi kereken kijelen­tik és elmennek az embe­rek, ha nem tetszik az elő­adás, de zsúfolásig megtelik a terem csendben figyelő hallgatókkal, ha olyan elvi, vagy gyakorlati kérdést tár fel előttük valaki, amelyik őket érdekli. Éppen azért, mert Ilyen magas a mérce, mert ennyi követeléssel és igénnyel kell megbirkóznia a népművelé­si munkásnak, nagy szükség van arra, hogy tanuljon, hogy minél több oldalúvá képezze magát. Ez a képzés csak úgy képzelhető el, mint például ahogyan Eger vá­rosban összefogták a nép­művelési munkával foglal­kozó dolgozók tanulását. Kéthetenként hónapokon keresztül új, szabad formá­ban ismerkedtek itt az üze­mi, hivatali kultúráiét fele­lősei azzal, hogyan kell megszervezni az előadást, s hogyan kell a szervezett előadást úgy megrendeztet­ni. megrendezni, hogy az azt a hatást érje el, amit ők akartak eredetileg. Hall­gattak olyan nívós, igényes műsor- és előadás összeállí­tást, amin — ha közben szó­rakoztak is — de mégis megtanulták, legalábbis lát­ták, hogyan is lenne jó, vagy hogyan lehet egy el­gondolást jól kivitelezni. Sokan félreértik még ma is. ha továbbtanulásról esik szó. Sok ember egyszeriben arra gondol, hogy tornyo­suló egyetemi jegyzetek és akadémiai olvasmányok kö­zé kell bevetni magukat, holott egészen másról van szó. Arról nevezetesen, hogy nem lehet ma, de fő­leg holnap nem, olyan em­ber a többiek előtt a kul­túra, és a tudás zászlóvivő­je. aki elmarad, vagy egy­helyben topog. Ha nem is kifejezetten iskolába járás­sal — ezen nagyrészt úgyis túl vagyunk —, de rendsze­res önműveléssel jusson el arra a fokra, amelyik mél­tóvá — de elsősorban al­kalmassá — teszi őt ar­ra, hogy utat mutasson, hogy javaslatot tehessen, hogy a többiek tanulásához anyagot, de legalábbis ötle­teket tudjon adni. Mert ha ilyen, kettős megbecsülés­ben lesz része: egyrészt megbecsülik, mint embert, másrészt mint kultúrmun- kást.--------------------------------­Áp rilis 4-én mutatkozik be a hevesi énekkar és a táneesoport Ez év elején alakult újjá a hevesi kultúrotthon több mint hűsztagú férfi kara. Egy lelkes pedagógus, Meder Iván vezeté­sével minden hétfőn rendsze­res próbát tart a3 együttes. Első hangversenyükön — az április 4-i ünnepségen — mun­kásmozgalmi dalokkal, ma­gyar népdalokkal szerepelnek. Meder Iván a község általá­nos iskolájának növendékei­ből 120 tagú központi úttörő­énekkart is szervezett A kis dalosok is hazánk felszabadu­lásának évfordulójára készül­nek. Első közös műsorukban ifjúsági, munkásmozgalmi, és magyar népdalokat mutatnak be. A kultúrotthon 10 tagú, kö­zelmúltban alakult ifjúsági tánccsoportját szintén Meder Iván vezeti. A táncosok egész estét betöltő műsort tanulnak a környékbeli gyűjtésű népi táncokból. A csoport néhány táncszámmal ugyancsak fellép az április 4-i ünnepségen. JÖL HALADNAK MEGYÉNKBEN A TAVASZI MUNKÁK ★ Holdi János: LEJTŐ ★ ÚTTÖRŐÉLET ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ A MEGYEI LABDARŰGÖ- BAJNOKSÁG ESEMÉNYEI ★ GAZDÄT TALÄLT AZ ELHANYAGOLT BANYA Az egri Finommechanikai Vállalatnál a két éve működő műanyagrészlegben ez év­ben a vállalat részére különböző műanyagalkatrészeket is készítenek. Képünkön Győri László formázógép-kezelő, aki két éve dolgozik a vállalatnál, ellenőrzi a présgép mun­káját. - ’’ (Fotó: Kiss Béla.) A mAtrai AsvAnybAnya VÁLLALAT PELNÉMETI ÜZEMVEZETŐSÉGE JELENTI: Teljesítettük negyedéves tervünket Az első negyedévi fehér­mészkő termelési tervet már­cius 17-én teljesítettük. Az I. negyedévben még 16 ezer ton­nát fogunk termelni, terven felül. A tervteljesítést a lét­számterv betartásával, dolgo­zóink becsületes, jó munkájá­val, széles körű versenymoz­galommal értük el. Az eredmények elérésében kiváló munkát végeztek Gu- bancsik János, Harmati Kál­mán és Szántási Simon bri­gádja. Működési engedélye van a szilvásváradi úttörőzenekarnak Szilvásváradon, az iskola 7— 14 éves tanulóiból alig egy éve alakult a 25 tagú úttörőzene­kar, s Gál Gyula pedagógus vezetésével máris több alka­lommal adott műsort. Leg­utóbb március 12-én, a nőnapi ünnepségen arattak nagy si­kert. Az úttörők több mint 100 mázsa ócskavasat gyűjtöt­tek, s annak az árán vásárol­ták hangszereiket. így kezük nyomán vált a munka muzsi­kává. A kis zenekarnak már mű­ködési engedélye is van, s most szorgalmas próbákon ké­szülnek hazánk felszabadulása évfordulójának köszöntésére. Berecz Károly Megkezdődött a munka a liatvani kórház rendelőintézetében A Hatvani Városi Tanács Kórháza rendelőintézetét már­cius 16-án adták át rendelteté­sének. A szakrendelőben — ahol március 20-án kezdődött meg a munka — város és a já­rás mintegy 60 ezer lakosa ré­szére biztosítják az orvosi el­látást. A szakrendelőben reggel 8 órától 12-ig és délután 5-től 7 óráig belgyógyászati, gyermek- gyógyász, sebész, röntgen, orr- fül-gége, szemész és fogász szakorvosok járó betegeket vizsgálnak, gyógyítanak. Jelentkezés a debreceni Mezőgazdasági Akadémia nappali tagozatára A debreceni Mezőgazdasági Akadémia nappali tagozatára jelentkezhetnek most érettsé­giző középiskolai tanulók, vagy régebben érettségizettek, továbbá középiskolák esti vagy levelező tagozatain ez évben érettségizők. Korhatár 17—30 év. A középiskolások és az 1958—59 és 1959—60. tanév­ben érettségizettek április hó 10-ig a jelenlegi, illetve a volt középiskola igazgatójának küldhetik be jelentkezésüket. Az ennél régebből végzettek az akadémia igazgatóságánál jelentkeznek. (Debrecen, II., Böszörményi út 104.) Felvételnél előnyben része­sülnek azok a fiatalok, akik érettségi után egy vagy több évig már dolgoztak. A három évnél nem régeb­ben végzetteket a szükséges nyomtatvánnyal a középiskola látja el, a régebben végzettek jelentkezési ívet és tájékozta­tást az akadémia igazgatósága ad. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatósága „Büszkén emlékezünk a Magyar Tanácsköztársaságra“ Ünnepség Egerben az évforduló előestéjén A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 42. évfordulója előes­téjén Egerben, a Szakszerveze­tek Székházában ünnepséget rendeztek a párt, a társadalmi és a tömegszervezetek. Este hat óra után ünneplőruhás nők, férfiak, fiatalok és idő­sebbek gyülekeztek a kultúr­otthon előcsarnokában. Őszin­te tisztelettel üdvözölték a lép­csőkön lassan felsétáló veterá­nokat, akik mosolygós arccal jöttek unokáik, a kiszisták kar­jába kapaszkodva. Régi bará­tok, harcostársak, a nagy idők dicső harcainak részesei - ér­keztek ünnepelni, emlékezni... A ríagytefmet zsúfolásig megtöltötték az ünneplők, mi­kor felgörült a függöny. Az el­nökségben helyet foglalt Kó- csor Jánosné, a városi pártbi­zottság titkára, Magvasi Flóri­án, a városi pártbizottság munkatársa, Kocsmár János, a városi tanács VB-elnöke, dr. Rózsa Sándor, a tanács titká­ra, Kiss Gábor, a városi KISZ- bizottság titkára, dr. Bakos Jó­zsef, a Hazafias Népfront vá­rosi elnöke, Takács Imre, a Hazafias Népfront városi tit­kára, Balázs Sándor, Huszthy István, Dancza János, Csirmaz Dezső veterán harcosok. A Himnusz akkordjainak elhang­zása után Kocsmár Jiános üd­vözölte a • megjelentéket, majd Takács Imre mondott ünnepi beszédet — Negyvenkét évvel ezelőtt, 1919. március 21-én a magyar munkásosztály, a magyar dol­gozó nép a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja vezetésével megdöntötte a tőkések hatal­mát és kivívta a proletariátus diktatúráját, kikiáltotta a Ta­nácsköztársaságot. A Tanács- köztársaság néhány hónapos fennállása a magyar történe­lem egyik legdicsőségesebb szakasza, folytatása és betető­zése azoknak a harcoknak, amelyet a magyar nép elnyo­mói ellen évszázadok óta ví­vott. Az 1919-es magyar pro­letárforradalom szerves része az imperializmus korát jellem­ző nemzetközi méretekben ki­bontakozó, az orosz munkás- osztály által elindított prole­tárforradalmak korszakának. Az 1917-es februári orosz forradalom, amely a cári ön­kényuralmat megdöntötte, mély visszhangot váltott ki Magyarországon is. 1917. má­jus 1-én a nemzetközi proleta­riátus harci napját, Magyaror­szág munkásosztálya általános munkaszünettel ünnepelte. Kö­vetelte az imperialista háború megszüntetését, a háborús kor­mány lemondását Fokozódott a nép gyűlölete a Habsburg— Monarchia iránt. A küzdelem nagyerejű megnyilvánulása volt az 1918 januári politikai tömegsztrájk, amely a német és osztrák munkásság sztrájk­mozgalmához kapcsolódva a szovjet kormány demokrati­kus békejavasalatainak hala­déktalan elfogadásáért folyt. 1918 júniusában a magyar proletariátus ismét hatalmas politikai tömegsztrájkkal tilta­kozott az imperialista háború folytatása ellen. Október 31-én Budapest munkássága általá­nos sztrájkba lépett, amely a forradalmi katonák részvéteié­vel győzelmes fegyveres felke­léssé fejlődött. Budapest népét követték az ország többi ré­szén. Az önkényuralmat meg­döntötte a munkások-pa­rasztok, katonák együttes ereje. Magyarországon polgári de­mokratikus forradalom zajlott le, amelynek eredményeként a monarchista nagybirtokos osz­tály elvesztette politikai hatal­mát. A nép kivívta a szabad­ságjogát, és a munkásosztály megalkotta saját hatalmi szer­veit, a munkástanácsokat, lét­rejöttek a katonatanácsok is. A kormányhatalom a szo­ciáldemokrata párttal koalíció­ra lépő liberális burzsoázia ke­zébe került, amely megkísérel­te korlátozni a demokratikus átalakulást. Ki akart egyezni a nagybirtokos osztállyal és biz­tosítani akarta a kapitalista rendszer fennmaradását. A szocialista forradalom győze­lemre vitele megkövetelte az új forradalmi munkáspárt, a kommunista párt azonnali megteremtését. Az 1917-es októberi forrada­lom után az orosz fogságba került magyar katonák köré­ben kommunista szervezetek alakultak, ezek tagjai bekap­csolódtak az orosz proletariá­tus forradalmi harcaiba. 1913. március 24-én Moszkvában megalakult az Oroszországi Kommunista Párt magyar szervezete, amelynek élén Kún Béla állt. Azok a baloldali szo­ciáldemokraták, akik felismer­ték a kommunista párt meg­alakulásának szükségességét, valamint a Szovjet-Oroszor- szágból hazatért és az orosz forradalom füzében kommu­nistákká vált harcosok és a forradalmi szocialisták 1918. november 20-án megalakítot­ták a Kommunisták Magyar- országi Pártját. A megalakult kommunista párt vezetője a Moszkvából hazaérkezett igazi forradalmár, Kún Béla volt. A kommunista párt megalakulá­sával megjelent a proletariátus szervezett és forradalmi élcsa­pata, amely a marxizmus—le- ninizmus eszméivel felfegyver­kezve a szocialista forradalo­mért vitte harcba a munkás- osztályt. 1919. márciusában a liberá­lis szociáldemokrata koalíció válsága elmélyült. és a koalí­ció felbomlott, átadta a hatal7 mat a forradalmi munkásosz­tálynak: 1919. március 21-én a magyar proletariátus kialakí­totta a Tanácsköztársaságot. A magyar proletariátus a kom­munista párt politikáját kö­vetve a nemzet vezető osztá­lyává vált és a dolgozó nép tá­mogatásával kivívta a magyar nép eddigi történetének legna­gyobb forradalmát: a szocia­lista forradalmat. (Folytatása a 2. oldalon) Igaz, hogy az elmúlt szombat .óta elromlott, hű­vösebbé vált ismét az idő, mégis most szólunk — mi­előtt újra „kitavaszodna”. A tejről van szó. Mégpedig arról, amelyet a csecsemők számára vásárolnak az eg­ri tejboltokban a mamák. Néhány mama hétfőn pa­naszkodott, hogy a szomba­ton megvásárolt tej vasár­napra összement, s nem tudta felhasználni. Érthe­tő is, mert az elmúlt hé­ten, s különösen a hét vé­gén már húsz, húsz fokon felüli melegek is voltak, s a tejet ilyen időjárás mel­lett már nem, lehet eltenni egyik napról a másikra. S különösen nem lehet - cse­csemők számára. Ezért a mamák kérése az lenne az illetékesekhez, hogy vasár­nap reggel is tartsanak nyitva olyan üzletet, ahol megkaphatják a kisgyerme­kek számára az arra a nap­ra szükséges tejet. Egy-két órai nyitvatartásról van mindössze szó, s ez is nagy segítséget jelentene szá­mukra. Mi a kérést most továb­bítottuk — reméljük, nem hiába. (tv)

Next

/
Oldalképek
Tartalom